Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-16 / 163. szám

10« JŰUU5 10

H a F L o

Túlteljesítjük a gahonabegyüjtést!

— mondják a matlyi dolgozó parasztok, akik tudják, hfifrx minden szem gabonával erősítik az országot

n

5MAGYAR PARASZTOK LÁTOGATÁSA 5 A KOLHOZOKBAN

ösz’.nte, szívliölfnkadó szívélyesség í gél, meleg szereteitel, felszabadult nr. * s*ág szabad erafceréik&it üdvözölték a Szovjet un iában a magyar dolgozó parasztság küldötteit. Minden kolhozban, minden gépállomáson, minden faluban újra és újra meggyőződhetlek kiildöt- '.eirtk arról a baráti szeretet:ői, amelyet a szovjet dolgozók, a magyar nép iránt éreznek. A Komintern kolhozban Kazakova munk-acsoporlvezelő a falu dolgozói nevében ősi orosz szokás szerint sóval és kenyérrel üdvözölte a kiküldötteknek Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi államtitkár vezette

iegutoljára akkor sze_______repelt az újságban,

am

ikor megírtuk, hogy több középparaszt felajánlotta a földjét az egyik hivatal jogtalan eljárása miatt megijedve. Akkor a Magyar Dolgozók Pártjának járási ti,kára uep- gyiilésen adta vissza a mattyi közép- parasztoknak felajánló levelüket,

^ hangsúlyozva, liogv a népi demokrácia korlátozó rendelkezései nem a középparasztok, hanem a kulákok ellen irányulnak és ha valamely hivatal ezeket a rendeleteket helytelenül alkalmazza, akkor az illetékes hivatal felel a tévedésért.

A mattyi parasztok megnyugodtak a dolgok ilyettén képpen való elintézésében, dolgoztak tovább és ma már el is felejtették a községben, hogy voltak olyan középparasztok is, akik fel akarták ajánlani földjüket. Nem beszél ma senki a mattyi dolgozó parasztok közül földfelajánlásról. Felajánlásról ugyan esik szó, sőt, nap. mint nap egyre többet, de nem földfelajánlá^ról. A szó gabona- felajánlásról folyik. Erről beszélnek egere többet ma Matt von.

A. Bene S.njns

16 holdas kö___________________zépparaszt. A

fö

ldjéről jön. Eo van már aratva mindene a zab kivételével, holnap kezdi a hordást. Útközben találkoz- runk vele. Két szép ló a kocsi előtt, kettőjüket rázogatja a kocsi feleségével.

— Tavaly is túltejesitettem a begyűjtési kötelezettségemet — mondja. midőn a beszélgetésben a begyűjtéshez érünk. 6 mázsával adtam be többet, mint amennyi ki volt rám írva. Az idén jobb lesz. a termés, még többel fogom túlteljesíteni.

Benő Lajos középparaszt. Közép- paraszt. aki tudja, hogy ő is menynyit köszönhet a munkásosztálynak, aki tudja, hogy a munkásság önfeláldozó támogatása nélkül nem poros jkáilha ina most két szép lóval, nem számolgathatná magában örömmel, hogy mennyi mindent tud majd

venni a tizenhat hold gazdag terméséből.

■—...— Magyar

Horváth elvtárssal, Dolgozók

Pártjának helyi titkárával ,.dolgozik össze“ Tóth István. Horváth elvíárs udvarán találkozunk vele, most,Horváth elvtárs gabonáját hordják, nagy a sietség, mert holnap már jön a gép. megkezdik a cséplést. 5 holdat sem éri el egészen a földje, nem is kell neki csak az adóját kifizetni természetben, gabonával.

— Lesz túlbeadás — mondja határozottan. — Ami csak felesleg van, az hadd menjen mind be. Szerintem becsületes ember nem is gondolkozhat másképpen.

Xcm sokat beszél azután amíg ott- vagyunk. egy pillanatra sem áll meg, egymásután adogatja a súlyos kévéket.

Brónyai Péter bácsinak 13 hold földje van. Ebből négy szerződéssel van bevetve.

— Kell-e valakinek több, mint ami vetőmagnak és fejadagnak kell, ha. becsületes szándékai vannak?

— Nem! — adja meg maga a feleletet saját kérdésére. Minek is kelleAz MDP megyei titkárainak értekezlete

Az MDF megyei titkárai jú'ius

13-án é-. 14-én ér'eikezleJ'M 'laríoítak a Párt Árpádutíai székhazában. Az első napon a pártszervezeteknek az ősz i mezőgazdaságfejlesztési tejrvVel krpcsoIatcÄ feladatait és a megyebi- zoKságokrri mezőgazdasági és sző- vejfkezeipolUikai csztálycík szervezé- s éneik kérdését vita fák meg. A kérdés előadói Hegedős András elvtárs, a Közpcm i Mezőgazdasági és Szövetkezeti oszlály vezetője és Honit János e!V árs voltak. A másedk napon Kristő! Islván elvtárs. a Központi Szervezési Ősz ály vezfttője a megye-bizottságok átszervezéséről Ur1 oft beszámolót. Hazai Jenő eltvárs, a. Központi Szervezési Osztály alosztályvezetője a Központi Vezetőségnek cs a Központi Ellenőrző Bizn< tsápnak a leleplezett frooltisía kémbanda ügyében hozott együttes határozata végrehajtásával kf.pcso’atos feladatokat ismeretbe. A beszámolóké,* mindkét napon élénk és alapos vil’’a követte.

1;.

i,i

51

8.

:z

?‘

ij;)is

trw? Tavaly se kellett, beadtam öt t názsa feleslegemet. Az idén legalább t íz mázsás termésre számítok búza- f jól. Ez azt jelenti, hogy az idén (1 még több feleslegem les-/.. meg többétől tudok beadni. é

ZTU I i már Brónyai bá- z

»ilos omiier | (.si sok nyáron ^

megmarkolta már kérges keze a ka- j sza nyelét, sok hajnalon löhászko- j dőlt már neki a búzatábláiknak. íjok ^ nyáron nézte már aggódó szemekkel ^ az ég alján tornyosuló sötét fellege- ^ két, sok kalászt morzsolt már szét a j tenyere, között, szeletté meg lehele- f tévői s nézte összehúzott szemekkel / a tenyerében maradt piros-barna f szemeket. Van már élettapasztalata, f Meg tudja ítélni, hogy soha egyetlen ^ egy rendszer sem tett annyit a. dől- ^ gozó parasztságért, mint népi demo- a kráoiánk, melynek támogatását az J idén is meg akarja hábilni. tehetsé- > géhez mérten még sokkal jobban, ^ mint tavaly. ^

Bcne, Tóth, Brónyai. Ilárom a f mattyi dolgozó parasztok közűi. * Ugyanolyan dolgozó parasztok, mint ^ akár Itigaezék. vagy akármelyik ntá- ^ sik dolgozó paraszt ebben a község- ^ ben. .j amikor azt mondják, hogy ^ túl fogják teljesíteni a gabonabe- J gyűjtést, nemcsak a saját vétenie- . nyűket mondják, szavuk falujuk í minden dolgozó parasztjának véle-J menyét tükrözi vissza. A maítviak J elhatározásában pedig ott van a töb- í l>i községek elhatározása, az egész J dolgozó parasztság harcos elhatáuo- J zása: „hogy gabonánkkal, begyűjtési J versenyünkkel rojjuk le bálinkat, \ erősítjük meg népi demokráciánkat“. J

Kunszcntmárton, Váckisujfalú dolgozó ot. „Nézzük, ki a különb, ki termelt több, dolgozók állatnának”. „Nem hagyjuk a hangulat Baranya megye minden köz- c lyik dolgozó paraszttal beszelsz a mc- !< tenni a kötelességünket, megháláljuk t ck, rvctr: azt fogjuk nézni a begyííjtés- odaadunk mindent, amennyit csak bíA kihívás elhangzott. Doboz, parasztsága kihívták az egész országo jobb kenyérgabonát, ki ad többet a magunkat! Megmutatjuk mi is! Ez a ségeben cs akár rr.vrre mész, akármc gyében, mind azt mondja: meg fogjuk a munkásságnak azt, amit értünk tetí nét. Hogy mennyi a kivetés, hanem runk.

Kii’döttségámk’.u'.k egy imisiik csoportja Miicsiintuák városába látogatott el. A világhírű kutatóról, a természet átalakítójáról elnevezett varosban már Ireérrtt a gyümölcstermés. A korai gyümölcsökkel dúsan terített asztalnál vendégelték meg küldÖtleiiVket a szovjet dolgozók.

A' gép. a fejlett szocialista ipar, egyre eredményesebbé, köiivebbó teszi * szovjet kolhozparaszt munkáját. A kolhozokban és n szovhozokban, az álla. mi mmtagazdaságokban érdeklődve tanulmányozták a hatalmas traktorokat, talajmegnxuiVkáló gépeket. Itthon továbbadják élményeiket, elmondják a lé- lottakat és a magyar dolgozó parasztság egyre világosabban látja: a nagyüzemi termelés, a gépesített mezőgazdaság az az út, mely meghozza * boldog, gazdag életet.

Meggyorsítja az építkezést a könnyűbeton

csőt igényel. Egy ilyen könnyűbeiorí épitőidom ötven téglát helyettesít, ar idom súlya 48 kg. 1 Az épitőidamok fíírészelhetők fúrhatok és szegezhetek. Alkalmazásukkal rendkívül gyorsan történik az építkezés. Ezeket a könnyiíbetonidonmkat elsősorban a falusi házak építésére fog-' jók felhasználni,' egész házsorokat napok alatt tudnak építeni velük.

A legnagyobb önköltségmegtakarí- iást és az építkezés meggyorsítását a könnyűbeton használata jelenti. — A könnyűbetont nagymennyiségű salak ■hozzáadásával készítik. A könnyiibe- lonból gyorsan és könnyen felszerelhető idomokat készítenek, egy köny- nyííbeton-tégla háromszor nagyobb, mint a cseréptég’a, falazásnál kevesebb időt, munkát" és kevesebb liabar- lehetne a kihullott porból, újra gázt kiválasztani. Munkálkodása és

kísérletezése sikerrel járt *

és újításával eférte, hogy a kokszport bizonyos százalékban szénnel és kátránnyal keverve újra fel lehet használni ugyanúgy, mint a nyers szenet. Ezzel kapcsolatban mindjárt felmerült a lehetőség, hogy briket- tezőt is építsenek, mert a keveréshez szükséges gép nagyrészt alkalmas brikett gyártásra is. A gép meg van, a gyárépület épül és pár hónap kérdése csak, hogy a Koksz- mű brikettje elkerüljön az üzemekbe és háztartásokba.

por. Jobbról, balról a csillék és d ruk szállítják a törmeléket szaporítva a hegyet, mintha nem lenne belőle már elég.

— Nem sokáig lesz ez itt — mondja Zomi elvtárs —, mert a sok fejtörésnek megszületett az eredménye.

Kíváncsian megyünk el a kemencék mellett és a csilléket elkerülve hangos kopácsolásra leszünk figyelmesek.

— Itt épül a brikett-készítő üzem A meleg júliusi napsütésben a

kőművesek verejtékező homlokkal vésik a cementet, hogy szilárd alapot biztosítsanak az üzemrész gépeinek. Jobbra mellettünk a földön fekszenek a géprészek, amit Dorogról szállítottak ide.

— Meg van nekünk minden lehetőségünk, anyagunk, hogy saját magunk készítsük el a brikettet. Itt van a szurok, a kokszpor. szén, csal; éppen a gépek hiányoztak — mondja Zomi elvtárs.

A szurok a hegyből a meleg hatására lassan íolydogál, különböze alakokat rajzolva a csillogó homokba. Ez is el tűnik maid, szükséf lesz rá a brikett gyártásánál.

— Az új üzemrész

szeptember hónapban lesz kész. Feldolgozzuk majd mindazt a törmeléket és szurkot, ami itt látható az üzem udvarán — mondja lelkendezve az üzem helyettes vállalatvezetője. Számos új munkásra is szükségünk lesz. ha elkészül — teszi még hozzá Zomi elvíárs.

Kilencvenezer forintos költséggel épül az új üzem, amelyet , közvetlenül a gázosító kemencék mellett helyeznek cl. A daru könnyűszerre! tudja majd szállítani az udvaron lévő törmeléket az új üzembe.

Péter István vegyészmérnök már hosszú ideje gondolkodott, hogyan

Nagy dübörgéssel, hatalmas porfelhőt csapva zuhan a csiliébe a frissen kiégett koksz. Félig izzik, pár perccel ezelőtt még több mint 3 ötszáz fokos kemencében készült.

Hosszú utat tesz meg a szén, míg eljut a koksz válogatóig.’ Először porrátörik, majd különböző csatornákon keresztül eljut a gázositó kemencébe, ahol kiválasztódik belőle a gáz, kén, kátrány és más vegyi anyag. A melléktermékeket felhasználják különböző célokra, a kiégett koksz pedig a megfelelő válogatás után kerül az üzemekbe és háztartásokba,

Bent a válogató üzemben hatalmas dübörgéssel működnek a gépek. A rosták ütemesen rázzák a lehulló kokszot,

hatalmas porfelhő között.

Fekete itt minden. A munkások arca olyan, mintha egy hete dolgoznának már egyfolytában, pedig alig három órája, hogy megkezdték a munkát.

, /f‘z a P°rr már régóta gondot, okozótt nekünk — mondja Zomi eivtars.^ ~ kz így hasznavehetetlen,

mert eoben az állapotban semmire se alkalmas. Eddig az volt a hely- .a port elfuvarozták a MESzHART üzemeibe, vagy Budapestre, ahol briketté1 préseltek belőle. Ez természetesen sok munkával járt. Vagonba rakás, kirakás, újra berakás és a s -.állítási költségek mind. mind megterhelték a vállalatot, de ezen kívül az említett üzemek nőin mindig tudták elvá!- alni

1 kokszpor feldolgozását

> gyáriak elfoglaltsága miatt...

Kint az udvaron hatalmas helyekben áll a felgyülemlőit kokszA Kokszműveknél nem nő égig a porhegy

Brikettező üzemel- létesít a gyár, ahol új eljárással készítik a tűzrevalól

IMlTŐrn S :

A nemzetnek nem szabad elveszni!

sógornál, visszanyerem ti;- szerezve, szúzszorozo*, és tényező teszek az ítéletnek ama véres napjain, midőn r nemzet elégtételt vesz megtiprotl jogaiért, fői rágott becsületéért.

•V cm, nem. és ezerszer nemi a magyar nemzet nem gyáva. .1 ki léged gyávasággal vádol, nemzetem, az nem olvasta a világtörténet legszebb, legfényesebb lapjait, melyeken kardod dicsősége !'"!iyog. fis kiér! villogtattad századakon át habár nem mindig győzedelmes, de min• dig hősi kardodat! ha te nem' • lazfijrkodlúl volna, magyar nrmzrl. most a törő!: félhold vetne kísérteties fényt az európai művelt.tág romjaira!

i.s pedig a mely nemre! l em gyáva, annak nem lehel eiveznie, a mely nemzet küzdött az emberiségért, ónnak nem szidnál , elvesznie.' .

kicsiny tű; vagyok a haza éjében, de tűz vagyok s csak rgy szót olvashat a nemzet a sere könyvéből lényemnél, de ez a: egy szó a remegni

Jelen voltam lennap este a nemzetgyűlésben, midőn fölolvasták a nádorhoz irt német levelét a királynak, melyben megtagadja ama föltételeket, miknek teljesítése mellett ajánlotta Bathjáni a miniszterelnökség elvállalását; jelen voltam -a felolvasásán a levélnek, mely király ő kelme, vagy akarom mondani ő felsége, megdorgálta a nemzetgyűlést, hogy ezt meg azt merészelte lenni, melyben a magyar nemzet oly hallatlanul pofon veretik egy nemet ize által, és nem sir Inni elkeseredésemben, nem szégyellem magamat. nem pirultam, hogy magyar vagyok; meg csak azt sem kiált ottani, hogy ,, éljen a Izöztársaság.“

Xrrn tudom., meddig hírt ielkcnniek ezen ájulása’ de azt tudom, mire ütni fog a bosszú órája, melynek ülnie kell-, akkorára visszanyerem e\ves-.tcll erőmet, rugalmasáé meg kell vallanom, hogy eltompult, elérzéktelenedett elájult.

Most iszonyatosan rideg a lelki élelem!

Az utolsó iwpok eseményei nyomot nem hagyva pattan- , tat: vissza rólam, mint a golyó a márvány szoborról, mint a mennykö a gránit- szikláról.

A nemzetgyűlés levetette ama szép fényes harezi öltözetét, melyet September 11- kének estéién vett föl. levelelte mindgyárt másnap, és helyette egy véli asszony szoknyájába bajt.

Hullottam, hogy Jellasics - berontott Magyarországba é0.000 emberre! és nem es- > lein kétségbe.

Hallottam.. hogy Teleki - Sdám tábornok oly esnfon. -táró:; hazaárulást köveiéit - el. melynek párjó! az összes i a'láatöTténetbrn keit keresni, i ■■ én- nem tagadtam meg .tíz 1 isteni. i

i RészV. a nagy magyar ( költő 1048. április 18-án a > .-Március 15." című lap- ( b»n megjelent cikkéből. I Ezt a cikket Petőfi akkor i írta, amikor a forradalom i ügye hanyat'ani Iá szőtt, i Az rlábbi sorokkal iiarc- i ra buzdította a magyar i népet.

i #.

i V. Pest, September 17.

I 1818.

i Hét hónap óta a februáriu- i si Jranczia forradalom óta i szakadatlan hullámzásban. i rengésben volt lelkem. Min- 1 len nap egy áj remény, áj 1 feszüli várakozás, áj lelke- 1 sedés, áj aggodalom, áj horog és minden a világon.

Ki hinné, hagg egy folytában ennyit képes r.ieybirni •z emberi szil', kivált Hunt . c, mint oz enyém, mely -nyyitó üveg módjára iát és •g -szat óriási alakban liinlct vissza, mely a rengeteg visszhangjaként egy kiállásra száz kiáltással felel.

egb’rla szivem e Imi hó- 'após föliyduiás!. a nélkül Jiogy darabokra töri ‘ volna;