Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-16 / 163. szám

DUNÁNTÚLI V' MAPLO Vasárnap a falannpolon ünnepélyesen adják át az első szekér kenyérgabonát Megkezdték az utak portalanítását Pécsett Ma teljes heii rádióműsor VT. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Attlee óp és a tények A Pravdában Zaszlavszkij tollából rendkívül érdekes click jelent meg. Ennek kö­zöljük fontosabb részeit. Az angol burzsoá-sajíó rendkí­vül sokat hangoztatja AUlee mi­niszterelnök nyugodtságát, hig­gadtságát és kiegyensúlyozottsá­gát. Ha valóban így áll a helyzet, most csalódottan vagyunk kény­telenek megállapítani, hogy AUlee úr jelleme az utóbbi időben na­gyon sokat romlott. Attlee úr ér­zékelhetően nem tudott uralkod­ni önmaga fölött. Nemcsak hig­gadtsága hagyta el, hanem a lo­gika is. A miniszterelnök csakis egyféle választ tud adni minden olyan kérdésre, ami Angliában és általában a világmindenségen a gonosz eredetét érinti: ,,A kom­munisták bűnösök." Ha Attlee úr minden kérdésre csakis ezt az értelmetlen feleletet tudja adni, ez azt jelenti, hogy valójában semmire sem tud ki­elégítő módon felelni. Ha a brit miniszterelnök legutóbbi man­chesteri beszédét végighallgatta volna egy holdlakó, egészen bizo­nyosan azt a következtetést von­ta volna le, hogy a Kommunista Párt Anglia vezető pártja, Attlee pedig egy gyámoltalan ellenzéki párt vezére. Sajnálatos módon boldlakó nem vett részt a man­chesteri ülésén, csak angolok, akik nagyon jól tudják, ki a fele­lős Anglia gazdaságpolitikájának teljes csődjéért- Az angol munká­sok saját bőrükön érzik e politi­ka mniden átkát. Reálbérük nap- ról-napra esik, nö a munkanélkü­liség, a kapitalisták pedig, akik három bőrt már lenyúztak, most a negyediket akarják lenyúzni a munkásokról. Attlee úr manchesteri beszédé­ből két kétségbevonhatatlan kö­vetkeztetést lehet levonni. Elő­ször: Anglia helyzete komolyan rosszabbodott és tovább romlik, másodszor: egyre jobban nő a kommunisták befolyása. Valóban ez a helyzet. Attlec úr azonban összetévesztette az okot az oko­zattal. A kommunista befolyás növekedésének minden bizonnyal az az oka, hogy Atttee és egész pártja nem képes kielégítő választ adni arra a kérdésre: mik az okai a gazdasági és politikai katasztró­fának? A kommunisták viszont pontosan meg tudnak felelni erre a kérdésre. A kommunisták meg­mondják az igazságot a népnek, mind a Marshall-tervről, mind pedig a „munkáspárt" népellenes politikájáról. Megmondják azt is, hogy a szo­cializmus ^ nyilvánvaló fölényben yan a kapitalizmus fölött. A Szov­jetunióban teljesítik, sőt túlteljc- sitik a népgazdasági tervet, a ka­pitalista világban ezzel szemben megbukott és összeomlott a Mar- shall-terv. A Szovjetunióban és a népi demokrácia országaiban nincs munkanélküliség, a kapitalista vi­lágban viszont az egyre súlyosab­bá váló gazdasági válság a nö­vekvő munkanélküliség veszélyét, az éhséget és az éhenhalás veszé­lyét hozza magával. Ezek a tények. Attlee úr azon­ban más irányba tereli a dolgo­kat. A szoc'alizmus országit rendőrállamnak" nevezte, ugyan­akkor nem restette azt mondani, hogy a munkáspárti Anglia demo­kratikus állam. Mi az igazság? Angliában a fasiszta hóhérok, csirkefogók, banditák, Hitler hí­vei kivonultak az utcára, hogy tüntessenek a demokrácia, a mun­kások, a szocializmus eilen. A rendőrség kötelékei a legnagyobb tisztelettel vették körül őket. Be­csületes munkásemberek mentek ki az utcára, hogy tiltakozzanak az új háborúra uszítok mesterke­dései, a fasizmus feltámasztása ellen. Őket is gépesített, lovas és gyalogos rendőrök fogadták, de gumibotokkal, élesre töltött fegy­verekkel, könnyfakasztó bombák­kal. A munkásokat félholtra ver­ték, rendőrségi zárkába vezették. A Szovjetunióban elképzelhetet­len, hogy ilyesmi előforduljon. A munkások május 1. nemzeti ünnepet akarták megtartani. A kormány azonban azt mondta: .,Neni!" és a rendőrség .egyszerre katonai táborrá változtatta Lon­doni. Lehetetlen és elképzelhetet­len, hogy ilyesmi forduljon elő a Szovjetunióban, ahol május 1-én ünneplő milliók töltik meg az ut­cákat és a munkások boldogság­tól sugárzó arccal i járják be a várost, üdvözlik Pártjukat. Azok a munkások, akik érzik, hogy napról-napra komolyabb ve­szély fenyegeti életszínvonalukat, sztrájkba kezdenek. A törvény papíron biztosítja számukra a sztrájk jogát. A valóságban azon­ban a rendőrség és hadsereg csa­patai készen állnak, hogy vérbe- fojtsák a sztrájkot. Ilyesmi nem fordulhatna elő a Szovjetunióban, ahol a munkások országuk telj­hatalmú birtokosai, ahol ök a szo­c'alizmus építői, akik szakadat­lanul emelik az egész nép élet- színvonalát. Attlee, aki valójában egv ide­gen hatalom, az Egyesült Államok parancsait teliesíti, áruba bocsá­totta állama függetlenségét, Mar­shall csecsebecséiért. Áttlee kor­mánya okosabban tenné, ha nem fogná rá saját hibáit és bűneit a becsületes angol hazafiakra. Amint az orosz közmondás mondta: „Bárki tehene bőgött is, Aitlce- nek hallgatnia kellett volna." ÁRA 60 FILLÉR SZOMBAT- 1949 JÚLIUS 16 ELSŐ ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPELJÜK a magyar-bolgár barátsági szerződés aláírásának Rákosi Mátyás, Satakasiís Árpád és Kállai Gyula üdvözlő táviratai Július 16-án ünnepeljük a Magyar- ország és Bulgária közölti barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés megkötésének első éyfordulóját. Ez a szerződés ugyan­úgy, mint a Szovjetunió és a népi de­mokráciák többi egymás közötti szer­ződései, természetes következményei annak a politikának, amelyet a népi de­mokráciák a nagy Szovjetunió vezeté­sével folytatnak. Ez a politika a nép legteljesebb részvételével, a nép ér­dekében, a népek egymás közötti meg­értésének szellemében folyik és a be­két szolgálja. Tudatában vagyunk an­nak, hogy a magyar-bolgár barátsági szerződés nemcsak a két szerződő or­szág, hanem az egész világ békéjének ügyét mozdítja elő. Magyarország és a baráti Bolgár Népköztársaság a mai ünnepi évfor­dulón elsősorban arról a íéríiúról em­lékezik meg, akinek a magyar—bol­gár barátság ugyanígy, mint minden szabad nép barátsága, szellemi és po­litikai hagyatékát képezi: Georgi Di- mitrovról, a bolgár nép nagy vezéré­ről, aki ezt az évfordulót már nem ünnepelhette velünk. Lenin, Sztálin, Rákosi és Dimitrov szellemében cselekszünk, amikor mi itt Magyarországon és a baráti nép Bul­gáriában minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a közöttünk fennálló ba­rátságot és együttműködést élő való­sággá tegyük, közös erűvel megőriz­zük és megszilárdítsuk a világbékét. * A magyar-bolgár barátsági szerződés aláírásának első évfordulója alkalmá­ból Rákosi Mátyás miniszterekiökhe- lvettes az alábbi táviratot intézte Ko- !a:ov bolgár helyettes miniszterelnök­höz: „A magyar-bolgár barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának évfordulója al­kalmából kérem, fogadja Helyettes Miniszterelnök Ur a magyar kormány és a magyar nép legmelegebb jókíván­ságait. Az elmúlt egy esztendő bebi­zonyította, hogy az országaink között létrejött Szerződés nagy mértékben hozzájárult annak a küzdelemnek si­keréhez, melyet népeink függetlensé­gük bíztostiásáért, a béke megvédé­séért és a szocializmus felépítéséért ví­vóit. A magyar és a bolgár nép kö­zötti bensőséges barátság kifejezésre jutott többek között abban is, hogy a magyar nép sajátjaként gyászolta és gyászolja a bolgár nép nagy fiát, a né­pek szabadságának és függetlenségé­nek kimagasló harcosát, Georgi Di- mitrovot. Meggyőződésem, hogy a ma­gyar-bolgár barátsági, együttműködést és kölcsönös segélynyújtási szerződés a jövőben is szilárd biztosítéka lesz a két nép közötti baráti együttműködés­nek és a Szovjetunió vezette békefront további megerősítésének.” A magyar-bolgár barátsági szerző­dés aláírásának egyéves fordulója al­kalmából Szakasits Árpád köztársaság! einök az alábbi táviratot intézte Nej- csevhez, a bolgár népi köztársaság nagy nemzetgyűlése elnöksége elnöké­hez: „A magyar-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés aláírásának év­fordulója alkalmából kérem, fogadja Elnök Ur legöszintébb szerencseki- vánataimat. Meggyőződésem, hogy ez a szerződés cltciihetetlcn kötelék­kel fűzi össze a hatalmas Szovjet­unió által felszabadított országain­kat, sőt egyik fontos biztosítéka a magyar és a bolgár népi demokrácia további felemelkedésének". Kállai Gyula, Magyarország kül­ügyminisztere Kolarovhoz, a bolgár népi köztársaság helyettes miniszter­elnökéhez cs külügyminiszteréhez in­tézett táviratot. LEJEBB SZÁLLÍTJÁK az angol munkásság életszínvonalát Fokozódik a londoni kikotőmunkások sztrájkja A Togliatti elleni aljas merénylet első évforduló ja az „Olasz Mommnaista Párt napja“ Az Olasz Kommunista Párt főtitká­ra, Palmiro Togliatti ellen elkövetett aljas merénylet első évfordulója alkal­mából az Unita közli a párt titkársá­gának felhívását. A felhívás rámutat, hogy a Togliatti elleni merényletet az olasz reakciós erők kommunislacllenes hadjárata ciőzlc meg. Ezzel a provo­kációval akarták útját állni az olasz népi erők politikai sikereinek, a kihí­vás azonban kudarcot vallóit a dolgo­zó tömegek politikai éberségen és el­tökéltségén, hogy minden eszközzel megvédik a demokratikus szabadság- jogokat. A felhívás ezután vázolta a merény­iét óla eltelt idő politikai történetét és megállapítja, hogy az Olasz Kommunista Párt azóta számbelileg és erkölcsi erőben is még nagyobb tekintélyre telt szert. Az Olasz Kommunista Párt Togliatti vezetésével az olasz dolgozók demok­ratikus szabadságjogainak erős bás­tyája a kormány minden kísérletével szemben, amely csökkenteni akarja a do'gozók életszínvonalát cs egy újabb háború előkészítésébe sodorja az or­szágot. A párt felhívja a dolgozók töme­geit, hogy július 17-ét, a merény­let évfordulóját „a Kommunista Párt napjának" ünnepeljék meg és ezzel is Togliatti iráni érzett oda­adó szeretetet fejezzék ki. ^ A londoni kikotőmunkások bátor har­ca tovább fokozódik és ez egyre na­gyobb gondokat okoz a kormánynak. Pénteken már több, rr.snt száznegyven hajó vesz­tegelt a londoni kikötőben. A hajók kirakására kivezényelt kato­nák számát hétezerre emelték. A szirájkoló munkások Angliából és külföldről tömegével kapják a buzdító táviratokat. Az oxfordi acélsajlo'ómíi- vek munkássága határozati javaslat­ban helyeselte a dokkmunkások maga­tartását. A Olasz Munkásszövetség ér­tesítette az angol kikötőmunkásokat, hogy Olaszországban nem raknak ki ka­nadai hajókat. A távirat kifejezi az olasz dolgozók testvéri együttérzését. Hasonló távira­tot küldött a lengyel kikotőmunkások szakszervezete is. Az Attlee-kormány az áruló szak- szervezeti vezetők segítségével szeretne véget vetni a sztrájknak. A szakszervezeti vezetők ma tanács­koznak a kormány megbízottjával, de a munkások kijelentették, hogy a mun­kásáruló, bürokrata szakszervezeti vezelök ígéreteit nem tartják kőtelező­nek magukra nézve. 60$) milüó font hiány Az angol alsóházban Cripps pénz­ügyminiszter a gazdasági helyzetjelen­tésben előadta, hogy a fonlstcrüng te­rület országainak fizetési mérlege a dollárterülctlel szemben mos olyan hi­ányt mutat fel, amely megfelel évi 600 millió fontnak, azaz a font egész aranytartaléka másfélszeresének. Ezt a rendkívül aggasztó fejleményt az Amerikába irányuló kivitelek nicny- nyisegének csökkentése okozta. Cripps ezután közölte,, hogy a hely­zet pillanatnyi jazvitása céljából Ang­liának 400 millió dollárral keil csökken- tenie amerikai behozatalai. Bej-''cnt,■ t- te, hogy Anglia az 1049/50. évben 100 millió fonttal fogja csökkenteni dollár­behozatalait, az ország dollárhiánya miatt. Ez azt jelenti, hogy heti 8 un­ciára, 22.7-el csökkentik a cukorfejadagot és az édességeket ezentúl jegyre adják. Közötte, hogy az eredetileg 110 millió dollárra csökkentett dohánybevásárlást 20 millió dollárral csökkentik. Ezenkí­vül csökkenleni kel! valamennyi Fontos anyag behozatalát. 1948-ban a beho­zatal a dollárlcrületröl 400 millió font volt, az eljövendő évben azonban csak 300 millió fontig terjedhet A Marshal!-terv zsákutcában Leontyev „A Marshall-lerv zsákut­cában” című cikkét közli a Novojc Vremja legújabb száma. Az Egyesült Államokban kibontako­zó gazdasági válság következtében mint} súlyosabbá válik Nyugateurópa maxshallizált országainak gazdasági helyzete — írja többek között. A Mar- shall-tervben résztvevő felek háborús kilátások melleit tartják örökös érte­kezleteiket és tárgyalásaikat. Ezekből a tárgyalásokból két kétségtelen tény bontakozik ki: 1. Az amerikaiak a marshall-,.se­gély” fejében a nyugateurópai va­luták, elsősorban a font leértékelé­sét követelik. 2. Anglia uralkodó köréi ez ellen tiltakoznak. Cripps angol pénzügyminiszter kije. lentette, „a kormánynak a legkevésbbé sincs szándékában, hogy leértékelje a( fontot“. Cripps úgy igyekszik kikerülni a csávából, hogy még lejjebb szállítja az angol munkásság életszínvonalát és csökkenti a bevásárlásokat a dollárövezetből. Amerikában Cripps nyilatkozatát sú­lyos csapásként fogadták. A Marschall-terv kudarca a nyu- g&íéurópai kormányok politikájá­nak csődjét is jelenti — állapítja meg a cikkíró. Az ameri­kai imperializmus kiszolgálásának poli­tikája a nyugatcurópai országokat gaz­dasági zűrzavarba és válságba sodorja, ami a munkanélküliség emelkedését, az amúgy is nyomorúságos óiotszinvo. na! további leszorítását jelenti. a úíLflP »áHítőfflünfeásak leszavazlak a hírhedi Deakin kssmistaeHeßes erőlködései! Az angol szállítómunkások szakszer- veztének Scarborough! értekezletén he. vés vihar tört ki egy javaslat körül, amely az államosított iparokért fizeten­dő kárpótlások nagyarányú csök­kentéséi követelte. A javaslat mellett és ellene 320 sza­vazatot adtak le, 'mire Fryer elnök a javaslatot elutasítódnak minősítette. Parázs botrány keletkezett, n kiküldőt, lek felháborodottan követelték, hogy Ismételjék meg a szavazást, de az el­nök áttért a tárgysorozat következő pontjára. Ezt követte Deakin főtitkár súlyos veresége egy javaslattal kapcsolatban, amely a szakszervezetek képvisellető- sét követelte az államosított iparok ta. núcsában, azzal a kikötéssel, hogy a szakszerveza’i tagok képviselői­ket visszahívhatják, ha azt szük­ségesnek látják. Deakin éleshangú beszédben ellenezto n javaslatot, csupán azért, mert azi a „kommunisták pártolják“. Ez a kije­lentés gúnyos hahotába fulladt és a javaslatot 433 szavazattal 170 ellen el­fogadták.

Next

/
Thumbnails
Contents