Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-13 / 160. szám
tw® jotjus HAPLÓ 5 Kedd délelőtt 11 óráig Veidl Miklós kaposszekcsői középparaszt száz százalékig eleget tel! begyűjtési kötelezettségének Kaposszekcső, 1949 július 12. Erre sem gondolt senki, hogy ma már lesz olyan gazda, aki 100 százalékig teljesítette begyűjtési kötelezettségét. Pedig Kaposszekcsőn délelőtt 11 órakor már az utolsó zsákot Is lerakták Veid! Miklós kaposszekcsői középparaszt szekeréről, gabonalapjára rávezették * 12 q 60 kg kenyérgabonát és a 63 kg árpát. A szövetkezet terményfelvásárlója csak nézett, amikor utána szaladtak, hogy jöjjön a raktárhoz, mert hozni akarják a gabonát. Első gondolata nem is annyira az öröm volt, mint inkább egy kicsit csalódottnak érezte magák Hogyne, hisz, úgy beszélték meg, hogy majd szépen feldíszítik a raktárt, a kapuk fölött mindenütt felírások lesznek és sok, sok virág. Elképzelte, hogy milyen szép lesz, amikor az első kocsi begördül az udvarra. Fel lesz szépén pántlikázva az is, talán még a lovak nyakában is lesznek szalagok, úgy mint a lakodalmakkor szokás. S most mindettől elesik — ez volt az első gondolata, a következő pillanatban azonban már arra gondolt, hogy vasárnap a megyékben már hivatalosan Is meg fog Indulni a begyűjtési verseny és lám akkorára nekik mekkora „fórjuk” lesz! Mindezt addig gondolta végig nagyjából, míg a nektárhoz igyekezett. A raktárnál már várták. — Siess már — kiáltotta valaki harsányan —, mert még megunja a várakozást és visszamegy. Veidl Miklós mosolygott és jókedvűen, kicsit (vagy talán nem is olyan kicsit) büszkén nézett a terményfel- vásárlóra. Dehogy ie viszi 6 vissza, hisz, nem azért igyekezett annyira, hogy most visszavigye. Hogyne, mikor így 5 lesz a legelső az egész községben, talán az egész megyében, sőt — bár erre már nem nagyon mert gondolni — az egész országban Is. Olyan gyorsan kezdte lefele adogatni a zsákokat, mintha altól félne, bogy az utolsó pillanatban valaki még behajt az udvarra cs megelőzi. Az embereket szinte összekovácsolta, eggyé forrasztotta a verseny láza. Egy kis közösség alakult ki hirtelen, akik most mind azon dolgoztak, hogy minél előbb a raktárban legyen az első beadás. Emberek, akiknek percekkel előbb talán még semmi közük sem volt egymáshoz, most együtt dolgoztak, együtt örültek. — Ilyen biztos nem volt még a megyében — mondta valaki két zsák között. — Jelenteni kéne « Pártnak — indítványozta egy másik. Az utolsó mérés után csapta fél a mázsa fülét a szövetkezet terménye- se, amikor efmduttak * községházára, hogy telefonáljanak Pécsre. Pár pillanat múlva jelezte a telefon: jelentkezik Pécs. Ekkor hűlt ki az utolsó szem acélos gabona Veidl Miklós kaposszekcsői középparaszt zsákjából... Á Terv nem kíván tőlünk lehetetlent Űgj megy jól a termelés, ha mindenki ismeri a terv ráeső részét Bélaírika és Garé Um. I. Milyen titokzatosan hangzik Egy gép, fekete karokkal, kerekekkel, hosszú cigarettasort öltögetö nyelvvel. Um. I„ így hívják a pécsi dohánygyár brigádját is, amelyik dolgozik mellette. Négy tagja van A műszerészmester, gépkezelőnő, garattozó és az átvevő. Ennek a négy embernek az együttes, pontos munkája kell ahhoz, hogy a gép fölötti fehér lap számai valósággá váljanak, hogy az Um. I. teljesítse a Tervet Ismerik valamennyien. Kérdezd csak meg Hóman Jánosnét, nem néz fel a lapra úgy mondja meg a számot. Tán ha éjjel felkeltenéd, álmosan, jó alvásból ébredve, akkor is tudná. Mert erre gondol a hét első napjától az utolsóig, az első órától a munka végeztéig. Hogy miért? — Kell, hogy ismerjem a tervet, cssk így végezhetőn jól és ponto- ii®- Tudom: ennyit ki kell hozzon * gép. De nemcsak annak a számát. Nézz ide — a íestékező elé lép, megigazítja az edényt; beidegzett, pontos mozdulattal — erre Is figyelni kell, mert a cédula itt Is szigorú, megszabja a festék kilóit és minden csepp, ami mellé cseppen, kár és veszteség. így van a papírtekercscsel is. Hómanné szeme szigorúan figyeli: engedelmeskedik-e a gép, nem tépi-e a papírt, nem ragasztós-e a sin. — Tudjuk, hogy a Terv nem kíván tőlünk lehetetlent, csak pontos, lelkiismeretes munkát. Gondot és figyelmet. Ha ez meg van, nyugodtan nézhetünk fel az előírásra. — Hát nyugodtan, mert a múlt héten is négyszázezerre] teljesítettük túl az előirányzatot — mondja vidám, büszke hangon Spitl Dömö- tömé. De nemcsak ez Um. I. brigád dolgozik így. A Triumph gépek munkatársai éppúgy tudják, ismerik a Terv rájuk bízott részét, mint az Um. I-esek. Ennél a gépnél Matis Sándor dolgozik. Rajta van a legnagyobb felelősség, a gép hibátlan, jó működése. Matis elvtárs mindig pontosan érkezik inkább kicsit előbb, hogy minél ala8zinta vágni lehet, a füstöt az egye- tem jogi karának földszinti folyosóján. Izgatottan várják a vizsga kezdetet a munkajogászok. *™nd6nki itt van, csak a növendékek veteránja“ hiánvzik, aki ötvenhat évével és deresed'ő főjével minden este végig hallgatta a szo- mínármmot. Az utolsó pillanatban 6 , egyenesen a munkahelyéről. ~ törli meg verejtékező hóm~ néhány órával szeretnék ZT jfV1 ~ m^djn Korvin! .Tó- ssc.f rCTdőrőrrnester elvtárs, aki a nö- vendókek „Benjáminja“, — harminc Belépnek a ^ofeTO70r woMjának ajtaján. Pergőtűzként pattognak alkotmányéi jogtörténetből a kérdések. ' Nvu godtan állják a rohamot. Csak olyankor torpannak meg, mikor olyan'kérdés merül fel, ami elavult é's ferde Ilyenkor azt gondolják: „Ezt a Párt és a szakszervezeti szemináriumokon nem fgy tanultuk." Bizony a múltban a srabadságjo- gokat. amelyről az Aranybulla oly sokat regél, nem mérték egyformán. Pont azok nem kaptak belőle, akik. munkájukkal megérdemelték volna. Nekik csak kaloda, tüzestrón, kerékbekötés, a szabadod költözködés megvonása és a földesúr első éjszakára való joga maradt, meg. vissza péig a-gsdo. baj éa enrd rdl Kávé Jakab lakotos is ilyen fajta kérdést kapott. Látszott rajta, hogy neki más elképzelései vannak a szabadságjogokról, de nem meri kifejteni a „véleményét“. (Elég rosszul teszi.) Horváth József elvtárs nem is tudta megállni, bogy oda ne súgja Adám László fülébe: — Ehelyett a sztálini alkotmányt kellene tanítani! — Lesz nekünk is a sztálini alkotmányhoz hasonló alkotmányunk — veszi át a szót Gárdosi elvtárs. — Nem kell rá sokáig várni... — Bár már azt tanulhatnánk! Ez a véleménye Horváth elvtársna és mindannviuknak. A vizsga kettő kivételévet sikerült. Örömmel lépnek ki n.z egyetem kapuján. Búcsúzáékor még Kozma József kihúzott mellel megjegyzi: — Azért a fiatalok példát vehetnek rólunkl posabban, Jobban' átolajozhassa fekete társát: a gépet. Az megkapja a „fejadagot” és így jóllakatva dolgozik rendesen. Néha ugyan eszébe jut valami, összekuszálja a hosszú fehér csíkokat, dobálja ki a hosszú sort. De Matis elvtárs nem fél tőle. Ismeri már mint a tenyerét Várnai Ottóné nemigen szeret beszélni. De benne is egyre inkább tudatosul: mit jelent az előirányzat, mit jelent egyetlen szál cigaretta kiesése is. A múlt csütörtöki műhely-értekezleten fel is szólalt Nemsok volt a beszéd, csak annyi, hogy értik és ismerik a tervet. És teljesítik te. ígéri, ö a többiek nevében is. A szava nem marad puszta ígéret Most itt áll a gép mellett, keze úgy nyugszik a gép karján, mint orvosé egy ember ütőerén. A terv- ismertetésre gondol. „812.000 forint évi megtakarítást tudunk elérni”.— ha mindenki vigyáz minden gramm dohányra, ha mind megérti, hogy többé nem mindegy, mi megy kárba, mert az anyag és minden ott a Várnai Ottónéké, Pap Ferencnéké és a többi munkásasszonyé és munkásé. A terv ütemére dolgozik a csomagoló Is. Büszkék itt az asszonyok nagyon, mert országi-» viszonylatban is legelső helyen állanak. — Szívesen elmennénk másik üzembe is, segíteni és megmutatni a mi módszerünket, apróságokat tudnánk mutatni nekik, amikre talán nem is gondolnál:. A megtakarított percek órákká nőnék! — mondja Kuhl Györgyné élmunkás- nő. Nemcsak a normát, de még a felajánlott csomagolás ezreit is túlteljesíti. Míg beszélgetünk sem áll le, egyetlen pillanatra ügyes, dolgos keze. Semmisem fontosabb számára, mint teljesíteni azt, amiről tudja, hogy a Terv ” rábízta, rá Kuhl Györgyné élmunkásra, büszkeségére, szocialista munkaversenyünknek. — Én tudom és tudja itt minden asszony, hogy ezzel is demokráciánkat szilárdítjuk, erősítjük. A hároméves terv befejezésénél mi sem akarunk szégyenben maradni, hogy a jól végzett munka biztos érzetéből induljunk az ötéves tervnek is De valami hiba mégis csak lehet mert a túlteljesítés dacára is a; ötödik helyen álltok, elvtársnö! M ennek az oka? Te tudod már, meri elmondta az értekezleten a termelési felelős, Poszek Lajos elvtárs Elmondta, hogy a Tervet nemcsak számra, de minőségre is teljesíteni kell. Szóval most már tudod. Vigyázz jobban, te is és a többiek is. Tudjátok, hogy itt. komoly hiba volt. és még maradt belőle. De azt. is tudjátok, hogy javítani kel rajta. Elindultatok már feléje. Érkezzetek is meg. Ganéban vasárnap nyári ünnepséget tartottak. A magyar ifjúság vezetőin kívül rísztvett rajta Ismail Bloola is, a délafrikai ifjúság kiküldötte. Csillogó szemekkel nézte a kis baranyai falu ifjúságának pompás, ötletes felvonulását és talán nem is vette észre, hogy ő maga legalább akkora érdeklődés középpontja, mint az ünnepség látványosságai. Mióta a világ világ, Garéban először láttak fekete embert, sőt nemcsak láttak, hanem hallottak is. Azok a szavak, amelyeket idegen nyelven ő mondott a garéiaknak, megmagyarázták azt, — anélkül, hogy erre kitért volna: — nem látványosságról van itt szó. Ismaíl Bloola nem azonos a néger akrobatákkal és bárzongorislák- kal, akik fekete bőrük egzotikumát használják fel arra, hogy a fehér embert pénzért szórakoztassák. Bloola a proletár nemzetköziség hírnökeként érkezett Garéba. A bőre sötét és ez tulajdonképpen mellékes is lenne, mert szavai azt mutatják, hogy népének problémái ugyanazok, mint a kapitalista világ más népeié. A kapitalizmus válságai és a nyomán következő imperialista háborúk az ő népét ugyanúgy fenyegetik, mint a francia, vagy olasz dolgozókat. Sőt még súlyosabban. Rájuk nemcsak úgy nehezedik a kapitalizmus által erőszakolt szolgaság, mint az amerikaiak gyáraiban dolgozó fehér bérmunkásokra, ök ezt a szolgaságot bőrük színével súlyosbítva, fajtájuk megvelettsé- gének bélyegével viselik. Ismail Bloola szavai arra mntstfaít hogy széles e világon esek fajta megkülönböztetés v»n^ bér és ember között és tekin nélkül bőre színére, mindég- ember, csak két tábor melyikébe sorozható; at elrry mók, vagy az elnyomottak t borába. Bloola garéi megjelenése és beszéde a fekete dolgozók millióinak kézszorítása a fehér dolgozókkal. Lángja annak a föld körül fellcbogó tűznek, amely a kapitalizmus épületét ostromolja. Az ostromlók hadseregének egyik lelkes csapata Bloola fekete népe is és Bloola azért jött, hogy ezt elmondja a magyar dolgozóknak még Garéban is. Angolul szólt, meg sem értették, csak amikor a tolmács lefordította Garé népének. D« tapsoltak, mert az idegen szavakban is megérezték a prole- térlestvéríség világot átfogó jelentőségét és elgondolkoztak azon: milyen hatalmas erő ez, amely Bloolát elhozta egy országba, amelyről igazában alig is tudott valamit. Sőt elhozta egy kis községbe, amelyről igen sokan még ebben az országban sem tudják, hogy egyáltalán lé* tezik. Ez a hatalmas erő, a munkás- testvériség ereje átnyúl begyeken és tengereken és egybe forrasztja, közös harcra sorakoztatja Bloola népét » garéi ifjúsággal a szovjet, bolgár, a lengyel, a cseh, a kínai, vagy akár a francia vagy az amerikai dolgozókkal, akik mind a szabadságért és a békéért küzdenek. Ezt jelenti Délafrika és Garé találkozás«. Esjr Ipari kiállításból alakult ki « terv és állandóan működő intézménnyé fejlődőit, amely szoros kapcsolation a nagyobb és ki-sebb üzemekkel, intézetekkel és laboratóriumokkal, fejleszti a szovjet technikát. Előadótermeden tudósok és mérnökök tartanak előadásokat * szovjet tudomány legújabb vívmányairól és a munkások bátor kezdeményezéseiről. Az Intézet mnnkája ] nemcsak a falakon belül folyik. A technika ház» az összes kultúrházakembereivel ipari kérdésekről beszélgetünk, ha a technika haladásáért folytatott küzdelmekről van szó, vagy az újítók kezdeményezéséről, minden alkalommal ráterelődik a szó a technika házára. Mindenki egyöntetűen, szeretettel és hálával nyilatkozik a gyönyörű nyevszki sugárúti házról. időnként ipari kiállításokat szervei, Rajzokon, mintákon, sőt autómata ms. delieken és gépeken matatják be « technika fejlődését- A kiállítás látogatói között sok fiatal tűnik fel, akik t technika házának aktivistáiként terjesztik üzemükben a látottak hírét és! fokozzák az újTTókedvet. A KIS ZOMANCZASZLÓCSKA vlselTk-ef Mi lenne, fia felszántaná őket: mutassák a tagkönyvecskéjüket. Hátha ezek a jelvénytulajdonosok jogtalanul használják ki azt a tekintélyt -és megbecsülést, amelyet a jel- véng mögött álló Párt élvez milliók részéről, ökölbe szorult a keze, amikor elképzelte, hogy egyik-másik csaló kid ül- lesztett mellel megy be valamelyik hivatalba, hogy ügyes-bajos dolgát elintézze és magától értetődően hallgatja a meleg csengésű „elvtárs“ szót, amely a jelvénynek szól. Napgkig üldözték ezek a gondolatok. Végre jelvényhez Intőit. Azon nyomban gomblyukába' tűzte. Ahogy az utcára lépett, boldogan feltégzett és rugalmas léptekkel haladt tova. Kiztatóan nézett, amikor egyik-másik arcról a felismerés sugara csapott felé. Volt úgyis, hogy ismeretlen emberek /,- ö szőrit öt lé I:. ,.Szabadság, elvtárs!" Barátságosabb lett az egész világ. üzen a barátságos világom csak néha suhant át egy-egy árnyék, amikor gyűlölködő tekintet villant feléje. Ez azonban nem vette el őnbi• zalmát, ellenkezőleg megsokszorozta. .4: az érzés hatalmasodott el rajta, hogy a jelvény a varázs- szer, amellyel az emberek veséjébe lá’hat■ Kitalálhatja legtitkosabb gondolataikat is. De. még inast is érzett. Érezte, hogy egész magatartására több gondot kell {ordítania. mint eddig. Ruházatában, viselkedésébent szavaiban másnak kell lennie, többnek, különbnek, mint eddig, mint a többi ember. Mert ha nem így lenne, ha valaki helytelent látna rajta, akkor a birá- . Int nem neki szólna, hanem a Pártnak, A munkásosztály tzemefényé. nck. amelyhez 6 is tartozik. lg y változtatta meg belsejével együtt külsejét is a kis zománc zászlócska, amit gomblyukába tűzött. , B. 'Amikor « kis piros tagkönyoecskét Rákosi előtár* aláírásával megkapta, szilárdabbat; lettek a léptei és egyenest bb a tartása. Néha ka. hatja belső zscbéhei nyalt, megtapogatta, hagy ott van-e valóban- Üyy érezte, hogy ezt mindenkinél; tadnia kellene s valósággal sértésnek érezte, hogy az emberek ugyanúgy néztek rá, mint tegnapelőtt, amikor még nem voll meg a piros könyv. Á:f<i/i eszébe jutott, hogy büszkeségét egyszerű módon tudtára adhatja mindenkinek. No jelvényt szerez, az égő színekben pompázó, csillagos, kalászos jelvényt. Sajnos, ez nem volt olyan könnyű dolog, ' mint hitte, mert a iel. 'vény igen „kapós". 'Ahányszor alapszerve- 1 zetében kérte, azt a vá- 1laszt kapta; „Éppen 1most fogyott cl, elvtárs." 1 ‘ mikor oiások gombi yu- ‘kában látta utcán, vitla- 1moson, gyanakodva né- 1:rtt a jelvény tulajdona- ‘sóra. Hogyan jutottak 1ezek hozzá és jogosan Ha Iűenfnirrá«! A technika háza. ban. Üzemi klubokban 6» önkfpzSkörökben felolvasásokat szervez, tudósokat küld, hogy képezzék az flim«' kásokat, technológusokat és mérnököket. A technika házának együk új szakosztálya, széleskörű tanácsadó munkát végez és a technikai propagandának új, hatékony formáját ab akhnazza. Mérnökök, mesterek és munkások közgyűléseit szervezi meg. vitákat rendez és mimkásújító értekezleteket hiv össze. Messze földön híres könyvtárát rengetegen MtogaK ják. ' A technika háza OWenhatéves diákok lüzigája A Szakszervezeti Tanács Pártunk támogatásával lOlOban a pécsi «Széfemen a budapesti egyemekkez hasonlóan kétéves esti mvnkdsegye- fVFtjí, lnáttott azok részére, akik a múltban anyagiak miatt nem tudtak tAskol.it végezni. A felvételt vizsga előzte meg. ötvenkét munkás kö- M —sajnos —csak 16 jutott cl a második év végére. Ok a sikeres vizsga * *r nNertpf< <trr<h hogy mint rendes hallgatók tovább folytathassák anvimónyikat egészen s doktorátusig. Munka után minden este az egye- )°Fy " fizikai újjáépítés mellett résztoegyenek az ország izmi újjáépítésében is. Kitartásuknak, szorgalmuknak meglett az ered- r^nye: most tették le az első alapvizsgát.