Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-13 / 160. szám

tw® jotjus HAPLÓ 5 Kedd délelőtt 11 óráig Veidl Miklós kaposszekcsői középparaszt száz százalékig eleget tel! begyűjtési kötelezettségének Kaposszekcső, 1949 július 12. Erre sem gondolt senki, hogy ma már lesz olyan gazda, aki 100 száza­lékig teljesítette begyűjtési kötelezett­ségét. Pedig Kaposszekcsőn délelőtt 11 órakor már az utolsó zsákot Is lerakták Veid! Miklós kaposszekcsői középparaszt szeke­réről, gabonalapjára rávezették * 12 q 60 kg kenyérgabonát és a 63 kg árpát. A szövetkezet terményfelvásárlója csak nézett, amikor utána szaladtak, hogy jöjjön a raktárhoz, mert hozni akarják a gabonát. Első gondolata nem is annyira az öröm volt, mint in­kább egy kicsit csalódottnak érezte magák Hogyne, hisz, úgy beszélték meg, hogy majd szépen feldíszítik a raktárt, a kapuk fölött mindenütt fel­írások lesznek és sok, sok virág. El­képzelte, hogy milyen szép lesz, ami­kor az első kocsi begördül az udvarra. Fel lesz szépén pántlikázva az is, ta­lán még a lovak nyakában is lesznek szalagok, úgy mint a lakodalmakkor szokás. S most mindettől elesik — ez volt az első gondolata, a következő pilla­natban azonban már arra gondolt, hogy vasárnap a megyékben már hivata­losan Is meg fog Indulni a begyűj­tési verseny és lám akkorára ne­kik mekkora „fórjuk” lesz! Mindezt addig gondolta végig nagy­jából, míg a nektárhoz igyekezett. A raktárnál már várták. — Siess már — kiáltotta valaki har­sányan —, mert még megunja a vá­rakozást és visszamegy. Veidl Miklós mosolygott és jóked­vűen, kicsit (vagy talán nem is olyan kicsit) büszkén nézett a terményfel- vásárlóra. Dehogy ie viszi 6 vissza, hisz, nem azért igyekezett annyira, hogy most visszavigye. Hogyne, mi­kor így 5 lesz a legelső az egész község­ben, talán az egész megyében, sőt — bár erre már nem nagyon mert gondolni — az egész ország­ban Is. Olyan gyorsan kezdte lefele adogat­ni a zsákokat, mintha altól félne, bogy az utolsó pillanatban valaki még behajt az udvarra cs megelőzi. Az embereket szinte összekovácsol­ta, eggyé forrasztotta a verseny láza. Egy kis közösség alakult ki hirtelen, akik most mind azon dolgoztak, hogy minél előbb a raktárban legyen az első beadás. Emberek, akiknek percekkel előbb ta­lán még semmi közük sem volt egy­máshoz, most együtt dolgoztak, együtt örültek. — Ilyen biztos nem volt még a me­gyében — mondta valaki két zsák kö­zött. — Jelenteni kéne « Pártnak — in­dítványozta egy másik. Az utolsó mérés után csapta fél a mázsa fülét a szövetkezet terménye- se, amikor efmduttak * községházára, hogy telefonáljanak Pécsre. Pár pillanat múlva jelezte a telefon: jelentkezik Pécs. Ekkor hűlt ki az utolsó szem acélos gabona Veidl Miklós kaposszekcsői kö­zépparaszt zsákjából... Á Terv nem kíván tőlünk lehetetlent Űgj megy jól a termelés, ha mindenki ismeri a terv ráeső részét Bélaírika és Garé Um. I. Milyen titokzatosan hangzik Egy gép, fekete karokkal, kerekek­kel, hosszú cigarettasort öltögetö nyelvvel. Um. I„ így hívják a pécsi dohánygyár brigádját is, amelyik dolgozik mellette. Négy tagja van A műszerészmester, gépkezelőnő, garattozó és az átvevő. Ennek a négy embernek az együttes, pontos munkája kell ahhoz, hogy a gép fö­lötti fehér lap számai valósággá váljanak, hogy az Um. I. teljesítse a Tervet Ismerik valamennyien. Kérdezd csak meg Hóman Jánosnét, nem néz fel a lapra úgy mondja meg a számot. Tán ha éjjel felkeltenéd, álmosan, jó alvásból ébredve, akkor is tud­ná. Mert erre gondol a hét első nap­jától az utolsóig, az első órától a munka végeztéig. Hogy miért? — Kell, hogy ismerjem a tervet, cssk így végezhetőn jól és ponto- ii®- Tudom: ennyit ki kell hozzon * gép. De nemcsak annak a számát. Nézz ide — a íestékező elé lép, megigazítja az edényt; beidegzett, pontos mozdulattal — erre Is figyel­ni kell, mert a cédula itt Is szigo­rú, megszabja a festék kilóit és minden csepp, ami mellé cseppen, kár és veszteség. így van a papír­tekercscsel is. Hómanné szeme szigorúan figyeli: engedelmeskedik-e a gép, nem té­pi-e a papírt, nem ragasztós-e a sin. — Tudjuk, hogy a Terv nem kí­ván tőlünk lehetetlent, csak pontos, lelkiismeretes munkát. Gondot és figyelmet. Ha ez meg van, nyugod­tan nézhetünk fel az előírásra. — Hát nyugodtan, mert a múlt héten is négyszázezerre] teljesítet­tük túl az előirányzatot — mondja vidám, büszke hangon Spitl Dömö- tömé. De nemcsak ez Um. I. brigád dolgozik így. A Triumph gépek munkatársai éppúgy tudják, isme­rik a Terv rájuk bízott részét, mint az Um. I-esek. Ennél a gépnél Matis Sándor dol­gozik. Rajta van a legnagyobb fele­lősség, a gép hibátlan, jó működése. Matis elvtárs mindig pontosan érkezik inkább kicsit előbb, hogy minél ala­8zinta vágni lehet, a füstöt az egye- tem jogi karának földszinti folyosó­ján. Izgatottan várják a vizsga kez­detet a munkajogászok. *™nd6nki itt van, csak a nö­vendékek veteránja“ hiánvzik, aki ötvenhat évével és deresed'ő főjével minden este végig hallgatta a szo- mínármmot. Az utolsó pillanatban 6 , egyenesen a munkahelyéről. ~ törli meg verejtékező hóm­~ néhány órával szeretnék ZT jfV1 ~ m^djn Korvin! .Tó- ssc.f rCTdőrőrrnester elvtárs, aki a nö- vendókek „Benjáminja“, — harminc Belépnek a ^ofeTO70r woMjának ajtaján. Pergőtűzként pattognak alkotmány­éi jogtörténetből a kérdések. ' Nvu godtan állják a rohamot. Csak olyan­kor torpannak meg, mikor olyan'kér­dés merül fel, ami elavult é's ferde Ilyenkor azt gondolják: „Ezt a Párt és a szakszervezeti szemináriumokon nem fgy tanultuk." Bizony a múltban a srabadságjo- gokat. amelyről az Aranybulla oly sokat regél, nem mérték egyformán. Pont azok nem kaptak belőle, akik. munkájukkal megérdemelték volna. Nekik csak kaloda, tüzestrón, kerékbe­kötés, a szabadod költözködés meg­vonása és a földesúr első éjszakára való joga maradt, meg. vissza péig a-gsdo. baj éa enrd rdl Kávé Jakab lakotos is ilyen fajta kérdést kapott. Látszott rajta, hogy neki más elképzelései vannak a sza­badságjogokról, de nem meri kifej­teni a „véleményét“. (Elég rosszul teszi.) Horváth József elvtárs nem is tudta megállni, bogy oda ne súgja Adám László fülébe: — Ehelyett a sztálini alkotmányt kellene tanítani! — Lesz nekünk is a sztálini alkot­mányhoz hasonló alkotmányunk — veszi át a szót Gárdosi elvtárs. — Nem kell rá sokáig várni... — Bár már azt tanulhatnánk! Ez a véleménye Horváth elvtárs­na és mindannviuknak. A vizsga kettő kivételévet sikerült. Örömmel lépnek ki n.z egyetem kapu­ján. Búcsúzáékor még Kozma József kihúzott mellel megjegyzi: — Azért a fiatalok példát vehetnek rólunkl posabban, Jobban' átolajozhassa fe­kete társát: a gépet. Az megkapja a „fejadagot” és így jóllakatva dol­gozik rendesen. Néha ugyan eszébe jut valami, összekuszálja a hosszú fehér csíkokat, dobálja ki a hosszú sort. De Matis elvtárs nem fél tőle. Ismeri már mint a tenyerét Várnai Ottóné nemigen sze­ret beszélni. De benne is egyre in­kább tudatosul: mit jelent az elő­irányzat, mit jelent egyetlen szál ci­garetta kiesése is. A múlt csütör­töki műhely-értekezleten fel is szó­lalt Nemsok volt a beszéd, csak annyi, hogy értik és ismerik a tervet. És teljesítik te. ígéri, ö a többiek nevében is. A szava nem marad puszta ígéret Most itt áll a gép mellett, keze úgy nyugszik a gép karján, mint orvosé egy ember ütőerén. A terv- ismertetésre gondol. „812.000 forint évi megtakarítást tudunk elérni”.— ha mindenki vigyáz minden gramm dohányra, ha mind megérti, hogy többé nem mindegy, mi megy kár­ba, mert az anyag és minden ott a Várnai Ottónéké, Pap Ferencnéké és a többi munkásasszonyé és mun­kásé. A terv ütemére dolgozik a cso­magoló Is. Büszkék itt az asszonyok nagyon, mert országi-» viszonylat­ban is legelső helyen állanak. — Szívesen elmennénk másik üzembe is, segíteni és megmutatni a mi módszerünket, apróságokat tudnánk mutatni nekik, amikre ta­lán nem is gondolnál:. A megtaka­rított percek órákká nőnék! — mondja Kuhl Györgyné élmunkás- nő. Nemcsak a normát, de még a felajánlott csomagolás ezreit is túl­teljesíti. Míg beszélgetünk sem áll le, egyetlen pillanatra ügyes, dolgos keze. Semmisem fontosabb számá­ra, mint teljesíteni azt, amiről tud­ja, hogy a Terv ” rábízta, rá Kuhl Györgyné élmunkásra, büszkeségé­re, szocialista munkaversenyünk­nek. — Én tudom és tudja itt minden asszony, hogy ezzel is demokrácián­kat szilárdítjuk, erősítjük. A há­roméves terv befejezésénél mi sem akarunk szégyenben maradni, hogy a jól végzett munka biztos érzeté­ből induljunk az ötéves tervnek is De valami hiba mégis csak lehet mert a túlteljesítés dacára is a; ötödik helyen álltok, elvtársnö! M ennek az oka? Te tudod már, meri elmondta az értekezleten a terme­lési felelős, Poszek Lajos elvtárs Elmondta, hogy a Tervet nemcsak számra, de minőségre is teljesíteni kell. Szóval most már tu­dod. Vigyázz jobban, te is és a töb­biek is. Tudjátok, hogy itt. komoly hiba volt. és még maradt belőle. De azt. is tudjátok, hogy javítani kel rajta. Elindultatok már feléje. Ér­kezzetek is meg. Ganéban vasárnap nyári ün­nepséget tartottak. A magyar ifjúság vezetőin kívül rísztvett rajta Ismail Bloola is, a dél­afrikai ifjúság kiküldötte. Csil­logó szemekkel nézte a kis ba­ranyai falu ifjúságának pom­pás, ötletes felvonulását és ta­lán nem is vette észre, hogy ő maga legalább akkora érdeklő­dés középpontja, mint az ün­nepség látványosságai. Mióta a világ világ, Garéban először láttak fekete embert, sőt nemcsak láttak, hanem hal­lottak is. Azok a szavak, ame­lyeket idegen nyelven ő mon­dott a garéiaknak, megmagya­rázták azt, — anélkül, hogy erre kitért volna: — nem lát­ványosságról van itt szó. Ismaíl Bloola nem azonos a néger ak­robatákkal és bárzongorislák- kal, akik fekete bőrük egzoti­kumát használják fel arra, hogy a fehér embert pénzért szóra­koztassák. Bloola a proletár nemzetköziség hírnökeként ér­kezett Garéba. A bőre sötét és ez tulajdon­képpen mellékes is lenne, mert szavai azt mutatják, hogy népé­nek problémái ugyanazok, mint a kapitalista világ más népeié. A kapitalizmus válságai és a nyomán következő imperialista háborúk az ő népét ugyanúgy fenyegetik, mint a francia, vagy olasz dolgozókat. Sőt még sú­lyosabban. Rájuk nemcsak úgy nehezedik a kapitalizmus által erőszakolt szolgaság, mint az amerikaiak gyáraiban dolgozó fehér bérmunkásokra, ök ezt a szolgaságot bőrük színével sú­lyosbítva, fajtájuk megvelettsé- gének bélyegével viselik. Ismail Bloola szavai arra mntstfaít hogy széles e világon esek fajta megkülönböztetés v»n^ bér és ember között és tekin nélkül bőre színére, mindég- ember, csak két tábor melyikébe sorozható; at elrry mók, vagy az elnyomottak t borába. Bloola garéi megjelenése és beszéde a fekete dolgozók mil­lióinak kézszorítása a fehér dolgozókkal. Lángja annak a föld körül fellcbogó tűznek, amely a kapitalizmus épületét ostromolja. Az ostromlók had­seregének egyik lelkes csapata Bloola fekete népe is és Bloola azért jött, hogy ezt elmondja a magyar dolgozóknak még Garé­ban is. Angolul szólt, meg sem értették, csak amikor a tolmács lefordította Garé népének. D« tapsoltak, mert az idegen sza­vakban is megérezték a prole- térlestvéríség világot átfogó je­lentőségét és elgondolkoztak azon: milyen hatalmas erő ez, amely Bloolát elhozta egy or­szágba, amelyről igazában alig is tudott valamit. Sőt elhozta egy kis községbe, amelyről igen sokan még ebben az országban sem tudják, hogy egyáltalán lé* tezik. Ez a hatalmas erő, a munkás- testvériség ereje átnyúl begye­ken és tengereken és egybe for­rasztja, közös harcra sorakoz­tatja Bloola népét » garéi ifjú­sággal a szovjet, bolgár, a len­gyel, a cseh, a kínai, vagy akár a francia vagy az amerikai dol­gozókkal, akik mind a szabad­ságért és a békéért küzdenek. Ezt jelenti Délafrika és Garé találkozás«. Esjr Ipari kiállításból alakult ki « terv és állandóan műkö­dő intézménnyé fejlődőit, amely szo­ros kapcsolation a nagyobb és ki-sebb üzemekkel, intézetekkel és laborató­riumokkal, fejleszti a szovjet techni­kát. Előadótermeden tudósok és mér­nökök tartanak előadásokat * szovjet tudomány legújabb vívmányairól és a munkások bátor kezdeményezéseiről. Az Intézet mnnkája ] nemcsak a falakon belül folyik. A technika ház» az összes kultúrházak­embereivel ipari kérdésekről beszélge­tünk, ha a technika haladásáért foly­tatott küzdelmekről van szó, vagy az újítók kezdeményezéséről, minden al­kalommal ráterelődik a szó a techni­ka házára. Mindenki egyöntetűen, sze­retettel és hálával nyilatkozik a gyö­nyörű nyevszki sugárúti házról. időnként ipari kiállításokat szervei, Rajzokon, mintákon, sőt autómata ms. delieken és gépeken matatják be « technika fejlődését- A kiállítás látoga­tói között sok fiatal tűnik fel, akik t technika házának aktivistáiként ter­jesztik üzemükben a látottak hírét és! fokozzák az újTTókedvet. A KIS ZOMANCZASZLÓCSKA vlselTk-ef Mi lenne, fia felszántaná őket: mutas­sák a tagkönyvecskéjü­ket. Hátha ezek a jel­vénytulajdonosok jogta­lanul használják ki azt a tekintélyt -és megbe­csülést, amelyet a jel- véng mögött álló Párt élvez milliók részéről, ökölbe szorult a keze, amikor elképzelte, hogy egyik-másik csaló kid ül- lesztett mellel megy be valamelyik hivatalba, hogy ügyes-bajos dolgát elintézze és magától ér­tetődően hallgatja a me­leg csengésű „elvtárs“ szót, amely a jelvény­nek szól. Napgkig ül­dözték ezek a gondola­tok. Végre jelvényhez In­tőit. Azon nyomban gomblyukába' tűzte. Ahogy az utcára lépett, boldogan feltégzett és rugalmas léptekkel ha­ladt tova. Kiztatóan né­zett, amikor egyik-másik arcról a felismerés su­gara csapott felé. Volt úgyis, hogy ismeretlen emberek /,- ö szőrit öt lé I:. ,.Szabadság, elvtárs!" Barátságosabb lett az egész világ. üzen a barátságos vi­lágom csak néha suhant át egy-egy árnyék, ami­kor gyűlölködő tekintet villant feléje. Ez azon­ban nem vette el őnbi• zalmát, ellenkezőleg meg­sokszorozta. .4: az érzés hatalmasodott el rajta, hogy a jelvény a varázs- szer, amellyel az embe­rek veséjébe lá’hat■ Ki­találhatja legtitkosabb gondolataikat is. De. még inast is érzett. Érezte, hogy egész magatartásá­ra több gondot kell {or­dítania. mint eddig. Ru­házatában, viselkedésé­bent szavaiban másnak kell lennie, többnek, kü­lönbnek, mint eddig, mint a többi ember. Mert ha nem így lenne, ha valaki helytelent lát­na rajta, akkor a birá- . Int nem neki szólna, ha­nem a Pártnak, A mun­kásosztály tzemefényé. nck. amelyhez 6 is tar­tozik. lg y változtatta meg belsejével együtt külse­jét is a kis zománc zászlócska, amit gomb­lyukába tűzött. , B. 'Amikor « kis piros tagkönyoecskét Rákosi előtár* aláírásával meg­kapta, szilárdabbat; let­tek a léptei és egyene­st bb a tartása. Néha ka. hatja belső zscbéhei nyalt, megtapogatta, hagy ott van-e valóban- Üyy érezte, hogy ezt mindenkinél; tadnia kel­lene s valósággal sértés­nek érezte, hogy az em­berek ugyanúgy néztek rá, mint tegnapelőtt, amikor még nem voll meg a piros könyv. Á:f<i/i eszébe jutott, hogy büszkeségét egysze­rű módon tudtára ad­hatja mindenkinek. No jelvényt szerez, az égő színekben pompázó, csil­lagos, kalászos jelvényt. Sajnos, ez nem volt olyan könnyű dolog, ' mint hitte, mert a iel. 'vény igen „kapós". 'Ahányszor alapszerve- 1 zetében kérte, azt a vá- 1laszt kapta; „Éppen 1most fogyott cl, elvtárs." 1 ‘ mikor oiások gombi yu- ‘kában látta utcán, vitla- 1moson, gyanakodva né- 1:rtt a jelvény tulajdona- ‘sóra. Hogyan jutottak 1ezek hozzá és jogosan Ha Iűenfnirrá«! A technika háza. ban. Üzemi klubokban 6» önkfpzS­körökben felolvasásokat szervez, tudó­sokat küld, hogy képezzék az flim«' kásokat, technológusokat és mérnökö­ket. A technika házának együk új szakosztálya, széleskörű tanácsadó munkát végez és a technikai propa­gandának új, hatékony formáját ab akhnazza. Mérnökök, mesterek és munkások közgyűléseit szervezi meg. vitákat rendez és mimkásújító érte­kezleteket hiv össze. Messze földön híres könyvtárát rengetegen MtogaK ják. ' A technika háza OWenhatéves diákok lüzigája A Szakszervezeti Tanács Pártunk támogatásával lOlOban a pécsi «Széfemen a budapesti egyemekkez hasonlóan kétéves esti mvnkdsegye- fVFtjí, lnáttott azok részére, akik a múltban anyagiak miatt nem tudtak tAskol.it végezni. A felvételt vizsga előzte meg. ötvenkét munkás kö- M —sajnos —csak 16 jutott cl a második év végére. Ok a sikeres vizsga * *r nNertpf< <trr<h hogy mint rendes hallgatók tovább folytathassák anvimónyikat egészen s doktorátusig. Munka után minden este az egye- )°Fy " fizikai újjáépítés mellett résztoegyenek az ország izmi újjáépítésében is. Kitartásuknak, szorgalmuknak meglett az ered- r^nye: most tették le az első alapvizsgát.

Next

/
Thumbnails
Contents