Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-08 / 156. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ MsatoD délután Biinittw-gyászfacp Pécsett Jól halad a cséplés és begyűjtés előkészítése Baranyában Valamennyi termelőcsoport elfogadta a reménypnsztaíak Tcrsenykihításál vl Évfolyam. 156. szám ÁRA GO FILLÉR PÉNTEK, 1949. JÚLIUS 8 LEPLEZZÜK LE A SZABOTÁLÓ KULÁKOT Országszerte folyik már az aratás. A földeken a teltkalászú gabona aranyló táblái már csak a munkáskezekre várnak, hogy kenyérré válva szolgálhassák az ország dolgozó népét. A terméskilátások az ország egész területén jók, de különösen jók Déldunán- túlon. Dolgozó parasztságunk eddigi munkájából, a várható nagy terméseredményből adódik, hogy igen sokan megfeledkeznek a még előttünk álló feladatokról és veszélyről is. Igen, veszélyről, amely nagyobb kárt okozhat a jégesőnél is, ha nem vigyázunk rá eléggé. Ez a veszély: a kulákság szabo- tálása. A kulákok irigy szemmel nézik a jó termést, mert a dolgozókat, a tervgazdálkodást szolgálja, gyilkos pillantással nézik a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termését, mert az jobb minden egyéni gazdáénál és minden szónál ékesebben beszél a mezőgazdaság fejlődésének útjáról. Az aratás, a terménybehordás, a cséplés, a begyűjtés kérdése: osztályharc. Éppenúgy, mint ahogy osztályharc volt a választás is, ahogyan osztályharcban állunk állandóan a falu kapitalistáival. Az osztályharcban a kulák nem válogatja eszközeit. Fclbújtás, megvesztegetés, szabotálás, csalás és rémhírterjesztés minden változatban alkalmas arra, hogy kárt okozzon a nép államának és ezeket az eszközöket minden változatban, nyíltan és burkoltan fel is használja. Hogy a nyári mezőgazdasági feladatok elvégzése mennyire osztályharc, misem mutatja jobban, Rlnt azi hogy Nagyharsányon Bordás Sándor és kulák társai ma .s „választási módszereket" használnak. Szomszédoláskor, esti borozgatáskor és minden alkalommal arra akarják rábeszélni a falu ■ ls! „Ü. középparasztjait, hogy a ^gyűjtésnél ne adják be az előírt mennyiseget. A választáskor az , °.r. hogy a kulák megpróa ta rábeszélni a szegényparasz- Jg' a, Népfront ellen szavazol 4. ?,s^ hasonló szándék vezeti K^kat: a kisparaszt és még... középparaszt forduljon ?a,a[ alIama, uralma ellen, tagad- 1» cl a gabonáját. L-Jt„ wulak csavaros észjárása és , i,i íurfangja az aratásnál is ™I“ó,do‘ arra, hogy a kőzép- parasztot behálózza és tévútra vezesse. Azt terjesztik a kőzép- £“rffzt°k kozott, hogy aki az kulit« £ mimká9t alkalmaz, az srÄk rmŐSÜL A kulák aljas hoí5y.,az aratási munkát iaI fai nyilvánvaló. Az aralalknzkáS0k4 alka,mazásával fog- ialkozo rendelet világosan előírja, érdekéL aratas, £V°rs elvégzése étben b»n’*fmd?nki' aki a mult tott »7 - r,?l°mnnkással dolgoztamunkásf2' Jn) í* köteles arató- munaast alkalmazni. Az a kulák célja, hogy egyrészt ne menjen rendben az aratás, másrészt azt reméli, hogy ha másutt nem alkalmazzák az aratómunkást, akkor eljön hozzá a kollektiv béren alul is. , A szabotálásban kimerithetetle- nek a kulákság módszerei. Cson- kamindszenten, Királyegyházán és számos más községben a kulákok szinte erővel kínálják ekéiket a kisparasztoknak, hogy vigyék és dolgozzanak vele. A „jótékonyság" alól azonban az bújik ki, hogy a kulák nem akarja elvégezni az aratás utáni tarlóhántást és a szegényparasztra akarja kenni a mulasztás* azzal: „Nem tudtam elvégezni a tarlóhántást, mert az ekémmel a szegényparaszt dolgozott". Ezek a kulák „finomabb“ eszközei. De nem riadnak vissza más eszközöktől sem. ahogy Kasza József hegyszentmárloni kulák sem riadt vissza attól, hogy saját magtárát megrongálja, csak azért, nehogy a földmüvesszövetkezet a begyűjtött gabona tárolására igénybevehesse. Csak néhány példa ez a számtalan esetből, amelyekkel a kulák mezőgazdasági feladataink elvégzését meg akarja akadályozni, de ez a néhány példa is élesen rávilágít arra, hogy hibát követnénk el akkor, ha az aratást holmi zavartalan népünnepélynek és nem osztályharcnak tekintenénk. Ez a néhány példa mutatja: a kulák — ha tehetné — legszívesebben a földön hagyná megrothadni gabonáját. És már elő is fordult, hogy a kulák földjén csak az álló gabonát aratták le, míg azt, amit az eső a földre döntött, otthagyták a nedves földön. De ha már learatták a búzát, ha már ki is csépelték, még akkor is módot keres a kulák arra hogy azt elvonja a néptől. Baróc- puszlán történt, ahol a kulák- bérenc cséplőgépvezetö három mázsakőnyvet kért, hogy a kulákok számára kétféle könyvet vezethessen. A kulák résen áll az első pillanattól az utolsó szem beadásáig, hogy valahol kárt tehessen. Éppen ezért kell résen állnunk nekünk is, nem szabad egy pillanatig sem azt hinnünk, hogy falun most csak aratás és cséplés van, osztályharc nincs. Nem szabad azt hinnünk, hogy most csak a munkával törődhetünk, mert a kulák sem alszik. Az aratómunkások bérének ellenőrzésétől, a gazdalajstrom legszigorúbb és leggondosabb összeállításáig mindenütt érvényesülnie kell az osztályharc szellemének, a legkisebb 'ést sem szabad hagynunk ahhoz, hogy a kulák hozzáférhessen a dolgozó parasztság egész évi munkáiénak eredményéhez. Csak így tudjuk biztosítani azt, hogy kitűnő termésünk maradéktalanul oda kerüljön, ahova való: a dolgozók kamrájába és asztalára. Hegnyílt Moszkvában a csehszlovák ipari kiállítás Moszkvai jelentés szerint a moszkvai Gork,.,-parkban ünnepélye, kertiek kő zottnyHoitak me« a csehszlovák inari kiállítást. A kiállítás roe-nvIiS Zdwie-k Fieríinger helyettes míniszter rLnöfckd az élén csehszlovák kormányküldöttség utazott Moszkvába. Nyeezterov, a Szovjetunió összszö- vetségi kereskedelmi kamarájának elnöke üdvözölte a küldötteket, ma jd Adenek Fieri inger mondott megnyitó- ‘eszédet. A csehszlovák dolgozók a Szovjetunió és a népi demokráciák se„Á gazdasági ellentétek zátonyán hajótörést szenvedett az angol-amerikai együttműködés“ — írja a londoni Times Cripps pénzügy miniszter beszámolóját born! át ón kommentálja az angol sajtó Az Angiin dien irányuló amerikai támadás hevessége tetőfokához közele. dik Cripps brit pénzügyminiszter szerdán beszámolt a helyzetről a parlamentben. Az alsóhálz tagjai — mint Londonból ma reggel jelentik —, „komor hangulatban” hallgatták végig Cripps beszámolóját. A pénzügyminiszter bejeieritette, hogy Anglia dollártartaléka négyszázhatmil- lióra süllyedt. Ennek oka az, hogy az Egyesült Allamcík nem vásárol angol árukat. Cripps jelezte, hogy nehéz idő következik. Egyetlen társadalmi osztály sem vonhatja ki magát a nélkülözések alól. A kormány elhatározta, hogy három hónapig nem vásárol az Egyesült Államokban. A beszéd végén a pén zü gynnsnlez lei bejelentette, hogy Anglia ellenáll a font leértékelésére irányuló amerikai követelésnek. A londoni lapok szinte kivétel nélkül vezércikkben foglalkoznak a gazdasági válsággal. A liberális News Crbomicle aggodalommal írja, hogy az infláció veszélye soha sem volt nagyobb, mint ma. Ezután feiveti a kérdést: mi volt a hiba? MS történt z utóbbi hónapokban, hogy a helyzet ilyen drasztikusan megváltozott? A k* rdésre a lap így feled: A változást az USA gazdasági nehézségei Idézték elő. Az Egyesült Államok termelésének visszaesése és a fogyasztás csökkenése megakadályozza az angol exportőrök minden erőfeszítését. Hasonló hang. nemben írnak a többi lapok is. Az amerikai támadás célpontja a gyarmatbirodalmak gítségével sikeresen befejezték kétéves népgazdasági tervüket és hozzákezdtek az első ötéves terv megvalósításához mondotta. Ezután hangoztatta a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal ferinállő gazdasági kapcsolatok ki- szélesítésének és elmélyítésének szükségességét. A moszkvai ipari kiállításon Csehszlovákia több mint 15.000 féle ipari terméket állít ki. Kétezer ipari vállalat és cég vesz részt a kiállításon Snyder, amerikai pénzügyminiszt r londoni látogatását növekvő szorongással várják Angiiéban. Brit gazdasági körök úgy vélik, hogy az amerikai támadás célpontja most már nemcsak a font és Anglia külkereskedelme, hanem az egész angol gyarmati birodalom rendszere is. Snyder párisi magbeozéTésel során ugyanis célzott annak lehetőségére, hogy az amerikai vaiutaértékelési és egyéb gazdásági követelések ellenében az amerikai tőke hajlandó lesz kétmill\ árd dollárt befektetni angol és francia gyarmati vállalatokba. E befektetésekért az USA természetesen messzemenő biz tost fókákat és olyan irányítási jogokat követel, amelyek lényegében Amerika uralma alá helyezik az angol és francia gyarmatokat. Ennek az előkészítését jelenti az is, hogy az amerikaiak egy idő óda feltűnően farlózkodnak angol gyarmati nyersanyagok — gumi, ón, kakaó, fíí- szerek — vásárlásától, flymódon is növelve Anglia dollárnebézségeát. Snyder párisi fárgyaiá a-i folyamán rámutatott arra, hogy az USA „elmenne az áldozatkészség végső határáig": az amerikai kincstári hivatal sz -valóira az idegen gyarmatokba befektetendő tőkék biztonságát. Ez a szavatol'« —- és ezt már elhallgatta Snyder — politikai beleszólási jogot adna az amerikai kormánynak a gyarmatok igazgatásába a pénzügyi érdekek védelme címén. „Most kezdődik a fájdalmas ébredés“ Londonban úgy tudják, hogy Schu- rnan francia külügyminiszter váratlan londoni útjának az volt egyik fő oka, hogy egységes francia-angol álláspontot próbáljon létrehozni ezzel a támadással szemben. Schumnn tett bizonyos javaslatot Snydcrnek is. A javaslat részleteiről semmi sem szivárgott ki, azt ellenben nyilvánosságra hozták, hogy Snyder a javaslatra fagyosan így válaszolt: „A washingtoni törvényhozás mostanában a takarékosság légkörében él és nincs rá -emény, trogy ilyen tervet elfogadjon”. Schuman később arra is javaslatot tett, hogy mérsékeljék az amerikai vámokat az európai országok exportjának megkönnyítése céljából. Ezt Snyder kereken elutasította, hivatkozva Amerika e’adási nehézségeire. Az amerikai támadás céTkftíízéselré i fényt vet a washingtoni pénzügyi tanácsadó bizottság Trumanhox küldött jelentése, amelyet Snyder Irt alá. A jelentés félreérthetetlenül parancsoló hangon szabja meg az európai országok követendő pénzügyi politikáját A tanács etvárja, hogy olyan esetekben» amelyekben a valutaleértékelés szükségesnek mutatkozik, az illető országok haladéktalanul megfelelő javaslatot terjesztenek a nemzetköz! pénzalap elé. Londonban nem hiszik, hogy Cntppa tétlenül fogadná az amerikai támadást A Times diplomáciai levelezője már azt a lehetőséget is felveti, hogy az angol-amerikai együttműködés hajótörést szenvedhet a két ország gazdasági politikája közti ellentétek zátonyán. A Daily Express hangoztatja, hogy most már mindenki belátható: sem az 1946. éri kölcsön sem a Marshail-kí. utalások nem nyitották meg Anglia előtt a talpraálláshoz vezető utat. Most kezdődik a fájdalmas ébredés a rózsás álmokbóL Wallace az amerikai kőlpclilika felülvizsgálatát követeli Az amerikai szenáus köreiben élénk figyelmet keltett az a levél, amelyben Henry Wallace, az amerikai Haladó Párt vezetője felhívta a szenátorokat ne jvitiflkálják a tároadójellegű Atlanti Egyezményt. — Az egyre fokozódó gazdasági válság miatt — állapítja meg a levél — sürgősen felül kell vizsgálni az amerikai külpolitikát, amelynek az Atlanti Egyezmény egyik íőjellegzetcs- sege. Wallace ezután rámutat az Egyesült Államok gazdasági életének fokozódó hanyatlására, amely kapcsolatban SÜ ai kormány külpolitikájával. Amikor az amerikai népnek mindert erőforrására szüksége van a gazdasági válság leküzdésére, az Atlanti Egyezmény és a vele kapcsolatos fegyverkezési program súlyos terheket ró az amerikai népre. A gazdasági válság leküzdése rendkívüli intézkedéseket követei, hogy a válság által fenyegetett dolgozók millióit megmentsék a nélkülözésektől Az angol dolgozók ellen Irányul a vas- és acélipar államosításának terve A Novoje Vremja legújabb számában Leonidov „Ravaszkodáisok az an goi vas- és acélipar államosítása kö rül“ cím alatt többok között* ezeket írja: Az angot vas- és acélipar államosításéinak terve a munkáspárt b’aokpooli értekezletén elfogadott választási pro gramm egyik ütőkártyája. Az alsóházban elfogadott törvény- javaslat ugyanis csak százliéf magán, vállalat államosításáról szól, a vállalatok részvényeit a kormánynak meg kell vásárolnia, a kisebb pégek pedig magánkézbe-:» maradnak, ugyanazok a tőkések és nagybirtokosok irányítják, akik az ’államosítás előtt. Az angol „munkáspárti” ve-zérek ezzel az államosítással teljesen a mono- póltőke érdekelt szolgálják. A nagyiparosok cégeik élén maradnak és ugyanakkor a kormánytisztviselők jogkörét is élvezik. Ebben a minő égben méginkátab abban a helyzetben, lesznek, hogy nyomást gyakoroljanak a dolgozókra. így például a sztrájkotokat nem mint magánvállalkozók nyomják majd ei, hanem, mint a kormány nevében eljáró szervek. így jobban rákényszeriihetik feltételeiket a munkásokra. A „reform” csinos hasznot is biztosit az acélbárók számára. A kormány nemcsak teljes kártalanítást fizet abe-i fektetett tőkéért, hanem külön nyereségeit is juttat a nagyiparosoknak a nép terhére. A részvényesek 108 mlí- liő fonlsterlingct keresnek ezen az üzleten. Az ipar bánóknak juttatott „kár* ta’ani’.áis” körülbelül- egymiTló angol munkás éri keresetével ér fel. A kapitalista világon végigsöprő gazdasági válság az angol acélipart kétségbeesett helyzetben találja. Az amerikai monopolista acélvát- laiaidk a kiviteli árak erős csökkentésére készülnek, ami kezdete lesz az atv goi versenytársak ellen az egész világpiacon meginduló általános tárna-; dásnak. A brit kapitalistákat fenyegető veszélyt súlyosbítja az a tény, hogy ai amerikai tőké a nyugatrtémetorszár- gi iparban szövetségesre talái. Az angol konszernek ellen tehát két oldalról indul támadás: küzdeniük kell az amerikai trösztök fejlettebb technikai színvonalával és a némel-amerikai cégek olcsó munkaerejével is. így az angol ipari löké számára parancsoló szükség lett a vas- és acélipar korszerűsítése. Az angol monopolisták a „munkáspárti” vezérekkel szövetkezve a kormácnya! akarják meg- fiv.etie.lni a korszerűsítés költségeit. Erre szag,11 az angliai vas- és ace-’ipar „államosiífeáról” szótő törvényjavaslat
