Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-07 / 155. szám
4 11)49 .TÜt TOT 7 NAPLÓ l létesített kapcsolatait ápolja tovább és maga is tevékeny résztvevője már a mozgalomnak, 1008-ban letartóztatják, de fiatal korát tekintik ós csakhamar kiszabadul. Fogságában írja első verseit, ezeket azonban szigorú önkritikája megsemmisítteti vele. Ki- szabadulása titán haladó festő-körökkel ismerkedik meg és maga is a festészet felé fordul. 1910-ben beiratkozik a festőiskolába s ott fiatal, lázadó művészgárda élére kerül. Az iskola konzervatív vezetősége kizárja Majakovszkijt. Aaéelsff vÜásháhorAban elejétől fogva defetista. Pillanatnyi habozás;. nélkül a forradalomhoz csatlakozik. „Számomra, nem volt kérdés, el- fogadjam-e a forradalmat, hiszen ez az én forradalmam!“ — írja egyik újságcikkében. A Művészeti Tanács egyik ülésén felszólítja a művészeket, csatlakozzanak a forradalomhoz. A polgárháború éveiben minden erejével a szovjethatalomért küzd. Amikor Moszkvában nem jelennek meg az újságok, Majakovszkij és csoportja pákáinkat szerkeszt.. A távirati irodában dolgozik és munkatársaival együtt a frontról érkező sürgönyöket agitáeiós plakátjaik céljaira ba-s^nálják fel. Nyomda hiányában kézi sokszororofiitással állítják elő'a magnk-festette és saját verseikkel kísért, plakátokat- Ezek töltik be Moszkva üres kirakatait és eljutnak az..ország távolabbi vidékeire is. Az éjszakát is nappallá tevő, megfeszített munkájuknak hatalmas sikere van. A polgArhílhorA ével után a LEF (Baloldali Művészek Arcvo- nala) nevű művészegyesülés vezetője lesz, majd amikor csendesebb napok következének, külföldre utazik. Óriási-propaganda-munkát fejt ki s- tanul egyidőben. Tapasztaltokban gazdagodva tér haza. .Számos verse visszhangozza külföldi útjának élményeit -Versein kívül újságcikkekkel, előadásokkal agitáL A moszkvai Ma- jakovszkij-múzenmban térkép mutatja megtestesüléséhez. Majakovszkij, a nehezen érthető futurista költő, ekkor már a széles tömegek számára könnyen érthető költővé vált A tömegről a tömeghez szól. Nincs olyan politikai, társadalmi problémája a fejlődő szovjet rendszernek, melyet Majakovszkij ne dolgozott volna fel költészetéből. Ha felhívta egy újság szerkesztője, hogy a legaktuálisabb napi problémáról verset kérjen tőle, azt felelte: ..A fele már készen is van“. Annyira benne élt a történelmi napok eseményeiben, hogy azok önkéntelen és közvetlen témái lettek költészetének. És ezek nemcsak' a forradalom nagy történelmi eseményei, hanem a mindennapi élet emberi érzései is. Nem elszigetelten, hanem a társadalom életével összeforrva jelennek meg költészetében. Majakovszkij sajátságos, újfajta műveinél nem a régi költői nyelvet alkalmazta, de nem alkotott új költői nyelvet sem, hanem költeményeinek minden szavát a mindenki számára érthető köznyelvből veszi. Gazdag, hajlékony nyelvezete minden gondolat kifejezésére más-más, színes szóanyagot használt. A régi versformát és írásjeleket nem találta kielégüu- nek gondolatai kifejezésére. Megszakította a sorokat, hogy .jobban kidomborítsa gondolatait. Ez magyarázza Majakovszkij sajátságos „lépcsős“ verssorait. Sztálin Majakovszkijról, mint a „szocialista korszak legnagyobb, legtehetségesebb költőjé“-rőt emlékezett, meg. MAJDNEM BEÉRETT MÁR A FIATALSÁG A pécsi üszők felkészültek a szezonra utazási helyét s a Szovjetunió térképének szinte minden pontján ott tarkálik a megjelölés: itt is járt Majakovszkij. Lobogó, küzdő életének 1930 április 14-én bekövetkezett hirtelen halála vetett véget. Költészete ellentmondásokkal teli és bonyolult- Súlyos munkát végzett önmaga átlakitásával. Az individualizmus csapdáin és a kóros mes- sianisztikus egyedüllét mély vermein át vezetett útja a szocialista forradalom müvészeto és a proletariátus költészete felé. JlajakoTSzkiJ eMien az Idfihcn már helyesen látja a kapitalizmust, de nem lát még olyan erőt, moly ezt az ellenséget ledönthetné. Ez a felismerés pesszimistává teszi. A gyönyörű, hatalmas embert, akit Majakovszkij megértekéit, „mindenható“ szolgái: bankárok, nemesek tartják fogságukban. A munka vágyától ógő kezekbe puskát nyomtak, az ész „fizikai erejét“ a törvény zabolázza. A csodálatos csomóra, a szívre, a vallás bilincseit verik. Ha Majakovszkij fejlődése e szakaszában nem lát még kiutat, mégis hisz az ember nagyszerű, világos jövőjében. Már az 1914-ben írt „Nadrágba bujt felhő“-ben várja az „eljövendő ezcrkilencszáztizcnhatos évet". Majakovszkij, a háború nagy ellensége. 1980-ban írja „Háború és béke" című költeményét, mely az egyetlen határozott költői tiltakozás,, az egész háború folyamán. Majakovszkij álma az ember szép jövőjéről csak az Októberi Forradalomban ér el a reális VLADIMIR MAJAKOVSZKIJ: M. Mii BIMOULÓMK Hadd dongjon a térre, rohamra süvöltve, a forradalom — fel a főt dacosan! Megmossuk a városokat, hisz a földre egyik (másik özön heves árja rohan. \ A tarka nap-bika , a rest időn topog. Urunk — iram nyila. Szívünk, mint dob ropog. Van máshol aranylóbb tükre az égnek? A föJdfeke tengelye ért ide? Kemény seregünknek fegyver az ének, arany az, ha rikolt örömünk hite. Zöldéi) mező, nevess: a Nap jövőt mutat Szivárvány, adj sebes lovunk alá utat! Unt csillagait a nagy ég kivetélta- Dalunk, bár nincs ege, mégis igéz. Nagy medve, füzed még minket is, élv a tág egekig fölrántani kész... A vér tavaszt csobog, öröm jön: idd ki! Csengj! , Mellünkben rézdobok. Te szív, ma harcra zengj! 1 SOKAN FÁZÓSAN húzták össze magukon a felöltőt, miközben végignéztek a PÁC úszók rendes napi ed zéseit, akik a kedvezőtlen időjárás el. lenére is szorgalmasan dolgoznak. Valamikor országos viszonylatban, is komoly szerepet játszottak a pécsi úszók, de azután nagy visszaesés jött és most ezekre a fiatalokra vár a feladat, hogy ebben a sportágban is megint az elsők közé kerüljenek. Evek kellenek ahhoz, hegy valaki ebben a sportágban számottevő versenyző lehessen — moadja dr Telid Zollán, az úszók intézője. — Mi három év óta dolgozunk és hamarosan elmondhatjuk, hogy beérik a fiatal gárda. 51 nyilvántartott és • rendszere, sen dolgozó úszónk van és húsz vízilabdázóra is számítunk. Igen sok az egészen, fiatal, tehetséges úszó, sőt a diákolimpiász keretében nagyszabású toborzó úszóversenyt is rendezünk. Megtudjuk hogyan alakul a változatos, szinte lűlzsúfolt nyári műsor. A hó végéig keilen© lebonyolítani az egy- íordu'ó*. vízi labdába juokságot hat csa. pattal (PÁC, MAORI, Tolna, KRAC, DVSE, Bonyliád), július utolsó két napján kerületi bajnokságok, augusztus 7-én Szolnokon az úszókongresszus, majd Tatabányán a kerületek közötti verseny. Debrecenben rendezik a három város versenyét, de tervbe vetlek még a Sopron—Győr—Székesfehérvár—Pécs úszóviada! megszervezését is. SOK FIZIKAI MUNKA"! van az úszók között. Csapó Ferenc például naponta 10—14 órai nehéz munítí.i végez a húsiparinál, ahal vágóhídi felelős, Kőhalmi László és Nagy József a fajsővámháizuíoaj úttörőkhöz tartoznak, előbbinek 47, utóbbinak 43 másodperc a legjobb idei edzesideje 50 materen. Márkus Ferenc, Mezödi Béla, Bcnkö György mindannyian szorgalmasan végzik a napi edzéseiket. A vízilabdázók között Csapó Ferenc, Szabó Gyula, Karsai Ottó, Teltei dr.. Lombos Béla veitek részt a legutóbbi edzésen, de a többiek is jönnek, különösen most, hogy melegebb lett már az idő. Öröm nézni, milyen nagy egyetértésben, barátságban sportol, szórakozik a diáikfiiú a segédmunkással, avagy a tisztviselő az ipa rostán utóval. Elmondják búcsúzóul, hogy komoly sporicse- meg’t tartogatnak a pécsi közönségnek: lehozzák egy versenyre a legjobbakat, MMrót, Nyékit, Szilárdot, Vá- lentet és a többieket. Azért ideológiailag sem akarnaik elmaradni a többi sportolóktól, kérlek már szemfa átriumi anyagot és amint azt kézhezkapják, megkezdik az oktatást. Es ha még a legnagyobb hiányosságot, az edzőhiányt sikerűit mego'.daniok, ők lesznek Pécsett a legmegelégedettebb sportolóki (T. Z.) Páiis rúgta a legtöbb gólt az HB H-Ssn Az NB ü. Nyugati csoportjában a győri Páli? majdnem végig vezetett a góllövőlistán és a végén nyolc gól előnnyel győzött- A rugóit sok gól sem volt azonban elég csapa tnak, a jobb helyezés elérésére. Elég gólképeseik voltak a kanizsai csatárok is. A pécsiek között Leipám II. rúgta (illetve fejelte) a legtöbb gólt. Az általunk vezetett listát a kővetkező eredménnyel zárjuk: Pális GyVSE (32), tori MAORT (24), Leipám IJ. BTC (21). Téli MAORT (20), Garami Postás, Szellő KMTE (19), Kapitány Gy VSE, B- Nagy Lokomotív (18), Horváth II. Dinamó (17), Gondos II. KPSE (lő). Sütő KPSE, Lovász Kom- VSE, Fekete SVSE (15), Németh SVSE Kiss KMTE, Beschóner Perutz, Beze- J rédf Dinamó (14), Horváth I. Dinamó. Orbán Ferutz, Molnár NVSE (13), Takács NVSE, Mező Elektromos, Katies Karácsonyi BTC. Tóth Kom VSE (12), Polinger MAORT, Vezér, Hirczs P. Lokomotiv, Komlósi Lokomotiv, Kalapács KPSE, Szobek Szív. Lököm- (11)- Galgóczt Elektromos (10), Zombori P. Lököm., Bcncze II. Dinamó, Sztraka NVSE, Virág Postás. Szeles Szív. tokom., Jakab Lokomotív, Mi.skei Szfv. Lököm., Fodor Lokomotív (9), Heréd; MAORT. Rauch Perutz (8t, Kapornak] MAORT, Kincsei, Szopka BTC, Ke'- iész KMTE, Nagy F. Lokomo'íy, Sárvári Postás, Tisza SVSE, Tass Szív- Lckotm (7). Meg reménykedik a MEFESz Az NB Ill-ban is lassan a befejezéshez közelednek a bajnoki küzdelmek. Az élcsoport már kialakult, még a ki. esés szempontjából van vi&sza egy két mérkőzés. A bátaszékiek otthon szenvedlek vereséget, ami annyit jelent, hogy ha a MEFESz megnyeri a vissza- levő két mérkőzést, elkerülheti esetleg őket. így fest a tabella: 1- KRAC 30 21 7 2 118:29 49 2. Komilő 30 19 5 6 115:49 43 3. DVSE 29 18 7 4 100:44 43 4. Szászvár 30 17 6 7 77:44 40 5. PMSE 30 16 7 7 80:57 39 6. Postás 30 17 4 9 64:39 33 7. SBTC 30 15 3 12 69:57 33 8. Bare* 30 13 7 10 64:56 33 9. PÁC—Köz. 30 10 2 16 42:70 25 10. Nagyatád * 30 10 5 15 60:105 25 li. Szigetvár 23 10 2 17 37:59 22 12. KVSE 30 8 5 17 51:76 21 13. Szakszóid 29 9 3 17 42:77 21 14. Ba aszók 29 6 8 15 61:98 20 15. T. MEFESz 26 6 4 18 40:85 16 16. Paks t ö r ö 1 v e Hátralevő mérkőzések: Szek9zárd— P. MEFESz. P. MEFESz—Szigetvár, DVSE—Bátaszók, Jóslafamk a -vasárnapi Tolora Magyarország—Lengyelországi Biztos győztesnek látszik a magyar válogatott, 1. 1. — Lengyelország B.—> Magyarország B.: Tudásban a magyarok oldalán mutatkozik az előny, még idegen környezetben Is győzhetnek. 2, x. — Magyarország—Lengyelország ifjúsági: Bár visszaestek az ifítk és utóbbi időkben gyengén szerepelnek, most győzelmüké: várjuk. L x. — Wolíner—Pécsi Lokomotiv; A pécsi- csapat vidéken gyengén szerepel, a Wolfner otthon esélye«. 1, — Székesfehérvár—Szombathelyi AK: A két kiesett harcában a hazai csapat kőny- nyan visszavághat a tavasz} vereségért, 1, x- — Perutz—UMTE: Jó kis mérkőzés lesz, a hazai pálya a Pe- rutzot seghi, 1.x. — Szolnoki Lokomotív—Előre: Az elmúlt évben mindkétszer a pestiek győzlek- A ké: csapat közül most a szolnokiak vannak jobbb formában. 1, 2. — Cegléd— Budafok: A vendégcsapat jobb, esélyesnek I« tartjuk, bár meglepetésre számétamj keli, 2, l. — Szegedi MTE —MTK tartalék, A pesti csapat nagyon tartalékos lesz, hazai pályán a szegediek győzelme várható- 1, x- — Csongrád—E’cktromos: Jobb csapat a Tromos, miég ha az alsóbb régiókban is végzett, 2, 1. — XIL Kér, TVE— Szegedi Lokomotív: A hazai csapat győzelme várható, 1, 1. — WSz— Moszkvai Torpedo: A pályaválaaz‘0 csapatot a nagyobb tudású Torpedónak le kell győzni. 2, 2. — Pótaiérkőzésels Pamut—M- Posztó: Majdnem egyforma eséllyel indul a két csapat, x, 1. •— Ny VSE—Ferencváros tartalék: A kis Fradii rnég idegenben is győzhet, 2. xó— Ganzhajó—Kerámia: A hazaj pálya Je'en,’t csak az előnyt, 1. 2. — UTE—Vasas vízilabda; Győz az UTE, 1. 1* A Pécsi őregfiuk pénteken este 8 órakor a Teleky vendiég'őben érté- kezletet tar an-ak. Pon.os megjelenést kés' a vezetőség. * To'nai DSE—Nagykanizsai MAORT 10:0 (6:0), Kerületi vízilabda bajnoki. A hazai csapat nagyobb állóképessége döntött. * Az alapfokú bajnoki küzdelmek során két csoportban máir megszületett a büszke bajnoki cím. A magyarmecskei csoportban Drá- vapalkonya lett az első, mind a négy mérkőzését megnyer'e és 12:3 gólaránnyal végzett. A Pécsi út örck csoportjában hatalmas küzdelem után a Pécsé anya' elep csapata csak gólaránnyal lett első a Rum«- fajtái úttörők előtt, A bánya'elepi Luk ki cnc mérkőzésükből nyolcat megnyertek és egye’ elveszítettek és 43>1 gólaráinyulk jobb volt « Fiume- utcaiak 37:7-os gólarányánál. * Pécs város és Baranya megye röplabda bajnokságát a Rendőrség csapata veretlenül nyerte. Második a MEFESz I. 3. Zsolnay SE. 4. Doktor Sándor II. * A Dendra SE megváiltortaNa nevét Erdőgazdasági NVSF.-re. t Majakovszkij, a világ egyik legnagyobb költője 5ß évvel ezelőtt 1893 júliuB 7-én született Bagdadiban, Grúzia e.gvik kis falujában. Apja erdész. Középiskoláit Kutaiszban és Moszkvában végzi. Apját korán elveszti, s tgy máj* 13 éves korától maga keresi kenyerét. A forradalom légkörében nőtt fel. Moszkvába költözése idején, 1905-ben Grúzia forradalmi köreivel ÖTVENHAT ÉVES VOLNA... torok t a Szovjetek Palotája előtt, — meg a szörnyű szerencsétlenséggel terhet, homályos januári égholt. Majakovszkij hangja hirtelen süketen és irgalmatlanul kong —: és olyan mélységekig száll alá, ahol már nicsen semmi, a jóvátehetetlen feneketlen igazságánál. De, csoda nincs, hagyjuk ábrándképéi! Ez van: Lenin, kopottá t görnyedt váltak. A Nagy Színházban oly csend van, mint a Kolonnij- Teremben, amilyen csend volt rí januári napokban, hat évvel ezelőtt. Az ívlámpa csöndes sercegése hallatszik csak, amelynek a fényében a költő áll. Dúsan és nyersen mondja n költő ismerős torait a dalnak, amit Lenin is énekelt. Es ágy tűnik, hogy a keserűségből nincs kiút, hogy ■z páholyok félköre gyűrűvé zárul össze — és cl nem szabadulunk innen és nem térünk magunkhoz... De egyszerre Majakovszkij hangja erőre, kap, megembereli magát és szélesre nyomja a falókat. Nem lehel áldozni tisztábbon szeretőbben n nagy érzésnek, melynek neve — osztályl lósággal behnjítja a terem roppant patkóját. A terem megdermed a tüstént következő szörnyű erejű szavak elvérzetétől. Ez a magas, dör- gőhongű ember tüstént kese- rüségre és fájdalomra változtatja a sebet, ami még nem gyógyult be e hat esztendő alatt. Azok, akikre rátelepszik a vers rejtett, Álamsúlyú keserve,'azok a teremben lehajtják n fejüket. Itt, ugyanebben a teremben. a Szovjetek ülésén hangzollok el ezek a szavak: — I egnap hat óra ötven perctől Lenin elvi árt nem élt — A sóhaj, kétezer ember süket, nehéz sóhaja valósággal szélnyomja ezeket a bordákat, a magas terem páholy- sorait. Minden, mintha visszajárna. Az a fekete nap Is. amikor „aggastyánok módjára ctkomalynrltal; a gyerekek és mint a gyerek, tirtok a fehér- szók állá aggastyánok", — o csikorgó hideg is azon n no. pan, — a lehellel súlyos párájában kígyózó hallgatag színpadra. A hat páholysoros gigantikus teremben, a szia. Inktit módjára csüngő sokar- sinos fekete posztók alatt, a színpad hatalmasan tátongó nyílásában, —’ még itt is ugyanolyan termetesnek tűnik, mint aki nem hagyja magát kisebbíteni. Egyszeriben érzik mindánmjlan', hogy a helyére került, — hogy. Ti terem, a színpad méretei, a páholyok íve, a menyesei mélysége a vállát érinti. Kimegy a színpad legszélére, talán nagyon is . a szélére, és oz alulról jooö fény élesen körülrajzoljri száját és hatalmas áltál. Jellegzetes szokása szerint, mintegy mindenkit egyetlen pillantással fel- nyaláholva, mozdulatlan .szemöldökei álól körű! járdát ja szigorú szemeit: Könntipáért hátradőlve, szilárdan megvetve kissé .széiterpesztett lábait, izmos ujjni lassan felnyílnak: —- Felolvasóin .,Vlagyimir lljies Lenin" című költeményem utolsó részét. fis alig lebbrnlve a függő, nyák vörös bársonyát, e: az itt sohasem hallott hang vaMAJAKOVSZKIJ a nagy színházban Majakwvszldj, mint ember is nagy hatást gyakorolt a tömegekre. Emberi magatartásának megkapó epizódjait több korfársa között leghflbben ICasz. zztlj, * szln'én Jóncvü azovjet író idézte tol az utókor „rámára. Kasszilj: .„Az igazi Majakovszkij" című írásából vettük az alábbi részletet, amely Le- ntn halálának évfordulóján történt, a moszkvai Nagy Színházban. 1930 január 31. Nagy Színház. rAz ünnepi gyász-fiiét hton. tatot része utáni izünet végéhez ér. A főváros „feje és dicsősége" beözönlik a folyosókról és újra elfoglalja a helyét. Elcsendesülnek. A földszint csöndje átterjed a páholyok félkörére. A zenekarban hangolnak a hegedűk, fulkóroznak a hang- létrán a kürtök. A színpadon felvörötflk a rivaldafény. A függöny felmegy és a mellette kilépő bejelenti: — Majakovszkij Vlagyimir költőé a szó. % Taposni fogadlak, — rM- tz*r a revét, rrztán magát a Sötétszürke, pcttije.«?_ mintájú, bő ruhában lep a
