Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-04 / 153. szám
1545 JULIUS 5 w a p i. o 5 Hat éUtseaa Déldimántnlon ^ májusi eredmény fokozott teljesítményre serkenti üzemeinket A szocialista mtmkaverseny május havi kiértékelésénél Déldunán- túl üzemel — úgy látszik — elmaradtak az ország többi, erőteljesebben fejlődő üzemel mögött, amelyek a ml üzemeinknél jobban és fokozottabban érvényesítették munkájukban a szocialista versenyszellemet Ezt bizonyítja az, hogy számos, a munkaversenyben eddig jó eredményeket elért üzemünk május hónapban kimaradt az ét üzemek soriábóL Májusban egész Dunántúlról csak két üzem szerezte meg az élüzem címet ezek közül a beremendi mészkőbánya most ugrott élre először és először szerezte meg a kitüntetést a Balatoni Hajózási Rt. Deák Ferenc gőzöse és Győr motorosa, a balatoni hajózásban elért kitűnő eredményeivel. A komlói áramfejlesztő erőmű és a Pécs Városi Közlekedési Vállalat a már áprilisban megszerzett éJflzem címet ttartotta meg május hónapra is. Ezt az eredményt is kiválónak tekinthetjük, különösen a PVKV-nál, ahol a nagy lendülettel megindult brigádmuiiKa csak fokozódott és a javítógarázs munkásainak és a forgalmi személyzetnek együttes jó munkája valóban érdemet szerzett arra, hogy a Közlekedési Vállatai továbbra is megtartsa az élüzem címet A bányák közűi * mecseki - kerületben Máza, * MESZHART kerületében Vasas nyerte el májusi munkájával az él- üzem kitüntetést. A bányaüzemeknél az ország többi bányájával szemben nem tudunk összehasonlítást tenni, mert a verseny csak a kerületeken belül az egyes aknák között folyik. Megállapíthatjuk azonban, hogy bányáink még nem érték el a munkaversenyben azt a színvonalat, amit a hároméves terv megkövetel tőlük, bár a Meszhart bányáinál az utóbbi időben egyre jobban fellendülő versenyszellem biztató jel arra, hogy a hároméves terv két és fél év alatti végrehajtásának kezdeményezői nemcsak a kezdeményezésben, hanem a végrehajtásban sem Jognak elmaradni. Ä májusi eredmény világosan rámutat arra, hogy a munkaver- senynek egy pillanatra sem szabad ellanyhulnia, a versenyszellemet állandóan ébren kell tartani, mert ha ez nem így van, azok az üzemek, amelyek helyesebben értékelik a szocialista munka verseny jelentőségét, a fejlődésben maguk mögött hagyják a többi üzemet. Reméljük, hogy a déldunántúli üzemek jórésze a közeljövőben ismét az élre ugrik. Ahol a Párt a gazdája a folynak, O-tt mnÁbtifi B@fefflis©ir!fs fenő Pécs és Baranya új főispánja A köztársaság elnöke a belügyminiszternek a miniszterelnök útján tett előterjesztésére Bors Antal, Baranya vármegye és Pécsi törvényhatósági város főispánját tisztje alól felmentette. A köztársaság elnöke Baranya vármegye és Pécs város főispánjává Bo- bánovits Jenőt nevezte ki, akit egyben felmentett Somogy vármegye és BŰM posvár törvényhatósági város főispán! tisztsége alóL * Bors Antal elvtársat, aki » főispán! tisztségben becsületes, jó munkát végzett, jói képviselte a munkásosztály érdekeit, a Magyar Dolgozók Pártja új, fontos beosztásba helyezi. INGYEN LAKÁS AZ EGÉSZ ÉLETRE Nemrégen a Donec-medence szta- linoí körzetében fekvő 5. sz. bányához tartozó lakótelepen új, piros cseréppel fedett egyemeletes házakba új lakók: bányászok költözködtek. A szomszéd bánya lakótelepéről átköltözött Szidorcsuk, a vájár. A közös otthonból Idejött lakni Jármálj, a fiatal gépész. Csak a napokban nősült meg s életében először lett lakástulajdonos, a lakásban anyjával és fiatal feleségével fognak együtt lakni. A mágnes! pártszervezet r,rí4hásäten éKnk beszélgetés folyik. Az ásztól mellett áll Mészáros József, a ter- trvelőszö vetkezet egyik ügyvezetője. — Na, mondja meg Mészáros elv- társ, mennyi lesz az átlagtermés hoi- dankinf búzá.bói? — faggatja Vass elvtárs, a párttilkáir, a szövetkezet vezetőjét. — Hát, talán nyolc mázsa holdankkt. — Figyeljen ide Mészáros elvtárs — mondja Vasa eivtárs —, megveszem én maguktól a búzát, így, ahogy van, „lábon“, nyolc mázsás átlagterméssel. — Azt már nem, annyiért cem adjuk — válaszd Mészáros József. — Késeibb aztán kiderül, az igazság. Nem nyolc, hanem tizenkét mázsás termést várhatnak a mágocsi közösök. — Tctfl Ja, moddlJgr 6 a* a ti fixa níilmiK — 6zól közi>e Csikós eJvíáirs — eddig tu — és kezével vona’at húz «s álla alatt. Elhiheti, hegy gyönyörűek a búzáik és a rozsók a mágocsi iölde- ken_ lit az aratás. A helyi pártszervezet sok más feladata mellett most «zom munkáíikódik, hogy ez aratás, «épiés, begyűjtés majd zőkkenőmen- ter legyein. — Minden támogatást megadunk a Sógozó parasztságnak a nagy munkái- koz — mojwfija Vass etvíárs. így rs van és ea a magyarázata anr.aik, iiogy a párttagok, de még a pár tonik ívül iek is minden ügyes-bajos dolgaikban ni párt- vezeíőiséghez fordadnak. Aa utcán, ahd a bfkafi órazágért eV «a<nyarodäk, nagy lépteikkel közeledik Csongrádi elvtárs, meg se várja, amíg * bothoz ér, hanem már messziről rfeibálja: — Vass elv társ ha’V.t-d, Itt a községben is lesz gépállomás. ~ ^»Kotlám hát — válaszol ja a párí- ®fkár Csongrádinak és mindjárt meg is «nagyarázza az esemény jelentőségét. •—JSomöoía cl, nem Kell a döb- gépállomás traktorainak idie- JPora, hanem itt helyben lesz sajátunk. ^vtá.rs kisér téteti eJiindulunk wrtiL ,eTcps®«miére. A párt+ *+ eiimond ja, hogy tegnap este is artodak gyfiiést és megtárgyalták a «lös problémáikat, nehogy hiba csitsz- az aratás és betakarítás nagy tnank&jáfca. Felvilágosítják a dolgozó parasztsáigot a népnevelő munkával, niit jelent az ország tervgnzda- Mgának további fejlődésére az időben r n M-a;ás ** ‘«rménytegy fljtés. A mellettnmc ballagó Csongrádi eivtárs nugjegyzi: ■ tudjuk, mát vár főiünk *LZ-\Z: a Párt> ** nem is lesz semm, hite. - Nem is tehet, .. , Tsf szemSlRk a klilákon — leszi hozza Vaas eivtárs, _ mert «rakban «ebesem letet ,,bízni" -- és ujjával oda Jdas takf01 * fe:"J egy,’k kuIákja, Tana? forgalom a pártházbam. Egyik módos gazda jő« érdeklődni Vass tívíárahoz hogyan osztják te a csséplöfjiéípiiket* A fel világos ftá®t azonnal megkapja.' Amikor Mmegy, Szabó János elv-társ mev. -Mgysb s — r;«rjs éMára, ezek az «snlterek Trt*ff tavaly se nagyon álltak szóba óya.rmak aW párttag voW, nemhogy ér- wkjődni jötték volna id«, , . Hanem azóta már megváltozott a helyzet a falúban. A falu pártvezetésé, g és tagsága példák épeket állított a falu népe elé. Olyanokat, mint Fodor Mária, Dudás István, Bakó Károly és a többi, a nép érdekeit képviselő becsületes dolgozó paraszlakat, akik már az eddigi munkájukkal és a tavalyi jó termésbeszo!gáltaiáissal megmutatták a szeretet ükét és hűségüket a népi demokrácia iráni. Megnőtt a tekintélye a Pártnak és a Párt vezeti most mák a falu ügyeit. A jcg-yztfség: R.ipáján nagy lendületté! fordul ki Zseni Pál elvtárs, főjegyző, hóna alatt tekintélyes akta- csomóval. Pár másodperc és máris itt van a pár!helyiségben. — Vass elvtárs, itt van a terv a sportpálya elkészítéséről — mondja. Nézze meg. — Rövid tanácskozás után megegyeznek a sportpálya kérdésében, most már csak a felettes hatóságokon múlik, hogy minél előbb megvalósuljon. Sok mindent megvalósított már a községi pártvezetőség a faluban a jegyzőséggel és a DEFOSz-szal karöltve. Sétatér, köves járda és még egy sor más beruházás bizonyítja a helyi pártvezetőség jó munkáját. Aztán újra a terménybetakarításra terelődik a beszélgetés. Vass elvtárs elmondja, hogy a begyűjtőit gabonát állandóan őrizni lógják. A versennyel kapcsolatban nagy vitatkozás folyik a terem egyik sarkában, mert kihívták a csikóstöttösieket. A pártszervezet esti s j ölésen határozta el, hogy versenyben teljesítik az aratást, cséplést és begyűjtést. Nagy verseny lesz ez — vélekedik Csongrádi elvtárs —, mert a „töltösi- ek” sem hagyják magukat. — Na, de majd megmutatjuk mit tudnak a má- gocsiak — fogadkozik Vörös elvtárs és kezével tréfásan fenyeget Csikós- töttös irányába. Újra az aratásra terelődik a beszélgetés és derültebbek lesznek az arcok amikor Kiss elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság tagia bejelenti, hogy a termelő csoport arató gépet kap a termés betakarítására. Ez már beszéd, akkor ml leszünk az elsők fogadkozik nevetve Bakó Károly. Kemény kézszorítással kőszőnünk ei a párttilkártól és a többi elvtárstól. Búcsíizásul még utánunk szólnak: — Megnyerjük a versenyt, higyjék el elvtársak. El is hisszük, mert amit eddig vállaltak a mágocsiak, azt híven, kommunista becsülettel teljesítették. Es így lesz ez most is. Kászon József Luzsnvn Sván érdemes bányász, az akna öreg állványosa, meghívott bennünket, hogy nézzük meg lakását. A széles terra- szon keresetül beléptünk egy meglehetősen tágas előszobába, ahonnan ajtó vezetett a konyhába, a nagy, világos ebédlőbe és a hálószobába. Az ebédlő mellett volt még egy kis szobácska. Mindegyik házban két Ilyen lakás’ van. — Ebbe a fészekbe költözöm be már örökre — mondotta Duzsnyev Iván. — Ültetek magamnak egy pár almafát, meggyfát és galambokat fogok tenyészteni. Még férjhez adom legfiatalabb lányomat is s azután már csak az unokákat fogom vendégül látni. A szovjet bánya minden munkása, aki az „érdemes bányász” címet megszerezte, egész életére ingyenes állami lakást kap. Ezért van az, hogy Luzsnyev Iván életterveit szilárd alapokra, fektetheti Az 5. sz. akna új bányásztelepén látogatást teltünk Perepontov Niko- lájjal, a sztálini Városi Szovjet elnökével. ft Sztálinéi tförzet a Donyec- medence egyik legnagyobb szénterülete. A háború óriási károkat okozott a lakásokban is. A német fasiszta megszállás alatt. 3.767 épületet — lakóház, kultúr- és jóléti helyiséget perzseltek és robbantottak fel 1.256 ezer négyzetméteres összterületen. De most már csak itt-ott látni ennek a borzalmas rombolásnak nyomait ADo- nyec-medence felszabadítása óta a lakóhelyek újjáépítése Etörül valóban hatalmas munkát végeztek. 1943 szeptemberétől 1947 végéig a városban és a városszéleken újból beépítettek 654.5 ezer négyzetméter lakóházat és kulturális vagy Jóléti helyiségeket Ezek között több mint 150 kórházat klinikát és ambulató- riumot 115 iskolát 3 tanintézetet és 8 technikumot 53 napközi otthont stb. Az építészeti osztály 1943 folyamán 125 ezer négyzetméter területen épült kész lakóterületet adott át használatba. Az új épületek között van a szénipari műszaki alkalmazottak klubja, az úttörők palotája, a területi filharmónia épületek, gyermekmozi, négy- és ötemeletes lakóházak. A városszéli bányásztelepeken /ellemee és kényelmes kis villák és kétlakásos házak, közös lakóházak, Iskolaépületek, étkezdék, üzletek, ovodák és napközi otthonok egészen új negyedei nőttek ki a földből. A felsorolt területek nagy rész» » bányászoknak épült. Azoknak az új épületeknek összterület«, amelyet a múlt esztendőben az aknák munkásai és műszaki dolgozók kaptak használatba, 71.1 ezer négyzet- métert tesz ki. tol egYidsjüieg ERŐS JÁNOS -TANULSÁGOS MESÉJE a bányászok egyre több családi házat építenek. A háború után a bányászok mintegy háromezer házat építettek maguknak. 1943 évben körülbelül 400 ember költözött be saját házába, s nehány száz ember megépíti saját házát. A munkások segítségére állami vállalatok sietnek. A Községi Bank a dolgozóknak hosszúlejáratú építkezési kölcsönt .nyújt, a vállalat látja el az építkezőt a szükséges építési anyaggal hatósági áron, anyagszállítási eszközökkel és különleges építőmunkásokkal. Ez évben a Községi Bank Sztálinéi városi fiókja mintegy 5 millió rubel hosszúlejáratú hitelt nyújtott egyéni építkezőknek. A Városi Szovjet elnöke arról beszél, hogy még erősebb ütemben fog fejlődni a lakóházak és jóléti intézmények építkezése. Sztálint» városfejlesztési terve szerint a legközelebbi ötéves periódus alatt a körzetben egy lélekre eső lakóterület átlagos normája a mostanihoz viszonyítva majdnem kétszeresére emelkedik, a bányászok és fémipari dolgozókra kiszámított építkezési terület pedig több mint kétszeresére növekszik. — Ha városunk és munkástelepeink már most is szebben néznek ki, mint a háború előtt — mondja Ferapontov Nikcláj, — úgy a tervek megvalósítása szószerint teljesen megváltoztatja külső képüket. Háromszáz hektár új park és kert fogja díszíteni a legközelebbi években lombjaival a várost és a bányásztelepüléseket. Egynéhány tavat is létesítenek. — A szovjet kormány — fejezi be Ferapontov, nem fukarkodik, hogy a Donyec-medencét jól kiépítse! Charcsenko Pjofr í £ kínai felszabadíts hadjárat kéihavi mérlege Az Uj-Kína hírügynökség pei- pingi jelentése szerint a Kumintang hadsereg az elmúlt két hónapban legalább 420.000 embert vesztett halottakban, sebesültekben és foglyokban. A néphadsereg száznál több várost foglalt el. 31 repülőgépet, 56 tankot, 70 pánélaulót, több mint kétezer jármüvet, háromezer ágyút, 25.000 gépfegyvert, 200.000 kézifegyvert és húszmillió lövedéket zsákmányolt. ( A magyar nép métáiban is ^megtalálható az osztáhjhar- ! cos erők harca az oppuriu- ,Ritmussal. Az opportuniz- .must a mesékben a tündé- , rek és a szolgálatkész ördö- I gök képviselik, akik egy bizonyos varázsszerszám üzem- \bchelyezésévcl csapatostul I megjelennek is megsegítik a )szegény embert. Ez azt jelenti, hogy a szegény ember, ) akit „még az ág is ház" és )annyi gyereke van, mint a l rosta Ilka, sőt még eggyel ltöbb is, ne támaszkodjék sa- i iát erejére, az egysorsúak i összefogására, hanem a kép- >zeletvilág alakjaihoz fohászkodjék segítségért. De meg- i csillan meséinkben az osz- dályöntadat is, amikor a sze- 'yény ember eszét és erejét i állítja szembe a királyok és 1hercegek puhaságával és ostobaságával. 'A népmesék alakjaiban, 1 bőseiben a nép önmagát, a maga erejét és nehéz sorsából való kiemelkedésének vá•<ít mintázta meg. Ezeknek a meséknek egyik legérdekesebb példánya az Erős Jánosról szóló mese, amely rá- . mutat a szegény és a gaz- : (lag, a cseléd és kulák ősi ! ellentétére. .. m Er8s 'János szegény öz'végyasszony fia uoit, amilyenek ma is akadnak szép j számmal, csixk nem olyan izmosak, mint Erős János, aki p öles száli»[ákat lódított fel 1 háztetőre. Nem csoda, ha a falu kulák bírója fölfigyeli a nyoilák: egyenest arrafelé tű-1 Zeitek. Jánosunk iiictulatosau‘ kiáltott a puskázókra és \ ágyúsokra: Hé, ide ne lőjje- T nr/í, itt emberek vannak! J Azok persze oda-se-neki, folg- J látták a lövöldözést. Erős, de f békés Jánosunkat kezdte bé- i kétlcnné lenni az okoetellen-J kedés és még egy utolsó fl- J gyeimezletést kiáltott oda, té-5 kcssige megháborltóinak: J Mondom, hogy ne hajigái ja- ] tok, mert ha megüttök en- j g-m, vagy a puliszkámat szét- j lövitek, rútul jártok. Alig, hogy kimondta tllta. J kórósát, már is jött egy A ágyúgolyó és elvitte a pn-f liszakfözöt tüzestől, mindé-i nestői. János most már tud-l ta, hogy csal; akkor les: 4 bekess-epe, ha elpusztítja n jj lövöldözőket. Kilépett -egy A testes bükkfát és szétverte a: } ellenséget. Aztán újból neki- j) látott puliszkát főzni. f * 1 rA mese alakjai ma is ill J élnek közöttünk, gondjaik is \ egészen ugyanazok. Itt van a j kulák, a kizsákmányolt me- v zögazdasági cseléd és itt varr jj nak azok is, akik a mi ,,pu- i liszkánlzat“ szeretnék szél- j lőni. Mert hogyha most kel. J lene háborúzni, az nem len-, ne a kulákok, kizsákmányo- ^ lók ügye, hanem az Erős Jó- i nosok hazájának védelme. Est mi is vagyunk olyan erősek, 4 mint János, csak nem éppen i bükkfával válaszolnánk. } így tanít bennünket, ki- i csínyeket és nagyokat a mese. é nuzsn s endre * alól Vagy tömlőébe vetdc, vagy betépuskáznak. A bíró is ilyen gondolatokat forgatóit, amikor, egy kiszáradt kútba küldte le Jánost megbízássai, aztán rémségesen nehéz malomkövet gördíttetett a kút szájára, hogy végre megszabaduljon tőle. Ez persze Jánosnak kismiska volt, egy percig sem aggódott. Fölmászott, kalapként fejére vette a malomkövet, azzal köszönt pálinkás jórcggrlt a bírónak. Ha akkor Párt és Défosz lett volna, biztosan móresre tanítja a kizsákmányoló, szer- ződéslszegő, gyilkos szándékot forraló kuiákot, de nem volt. Azaz, hogy mégis: János hatalmas erejében, amit a népi fantázia ajándékozott neki, benne volt mindaz az erő, amit a szegényparaszt- nak ma a Párt és a Défosz jelent. Azt is mondhatnánk, hogy János maga, a lebírha- tatlan erejű földmunkásság. De van egyéb is ebben az üde és mélyériclmü mesében. A kulák továbbra sem tett le arról a szándékáról, hogy a vele szembeszálló erőt elpusztítja. Háborúba küldte hál Jánost maga helyett. János elment jámboran, ahogy a nép más érdekében, imperialista háborúba menni szo- kott, de érezte, hogy az ügyhöz neki semmi köze sincs. A harctéren, ahol a golyó- I isok röpködlek, letelepedett és békésen nekilátott ebédje m 'eg főz és ének. I. eg nagy o b b meglepetésére közömbösségét a másik oldalon nem méítápompás munkaerőre, a kitűnő kizsákmányolási lehetőségre. Meg is kötötték a szolgálati szerződést legalább is szóban. Ígért a kulák fűt- fát, ellátja Jánost anyjával együtt étéllel-itaUal és ruházattal. A megállapodás záradéka legszebben mutat rá a kutak sötét szándékára. Kiköti, hogy aki legelőbb megharagszik, annak a másik szíjat hasíthat a hátából. Nyilvánvaló dolog volt a bíró előtt, hogy n harag Jánoskán támad fel legelőször az arcátlan kizsákmányolás miatt. Még érdekesebb azonban az, hogy János, a cseléd átlát a szitán és „túlbuzgóságában“ annyi kellemetlenséget okoz sötétlelkfí gazdájának, amennyit csak tud. Amikor a bíró lapos tarisznyával és erejét meghaladni vett munkával bocsátotta útnak, Jánosunk szabotált, sőt az őrzésérp bízott nyájból két bárányt megsütött egy kitépett erdő toronymagasságú lángján. — Haragszik biró uram, haragszik? — kérdezte János a záradékra gondolva. — Dehogy haragszom, dehogy haragszom — mondta fogcsikorgatva a kulák. Erre a fogcsikorgatásra később is volt alkalma bőségesen, Erős János sokszor próbára tette idegeit. ^Túlteljesítette a normát", de úgy, hogy nem volt benne köszönet. Ház dűlt, erdő pusztult, kazal égéit. A lázadó prolii mindig el akarják tenni láb
