Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-31 / 176. szám

Ä R PL ©

1549 Jüirus »1

Jgv nem csoda, ha néhány hét alatt készül el egy hás..

issz&váiian a myeze’.vaMs! Is gépes fészllí a.

Érdekes tanulmányról. adunk hírt. A szovjet házépítés gépestívséröl már eddig is halló-ltunk. A gépi munkál azonban "eddig főként a ház külső építésénél használták fel. Most már a menj/czelvakoldrl is géppel végzik a. Szovjetunióban. Különösen időszerű ennek a- találmánynak az ismertetésé, amikor válunk is megindult a küzdelem az építkezési önköltség leszorításáért. A minisztertanács határozatát elsősorban úgy tudják az építési nemzeti vdUataink végrehajtani, ha tanulnak a szovjet tapasztalatokból. . . . ,

: Az idén óriási lakásépítési programot valósítanak meg Moszkvában. A terv a múlt évinél jelentősen több lakóépületet ír elő. A főváros építkezéseinél' , feltűnően szaporodik a munkamódszer újítók száma.

Iván Kutjenkovnak, a moszkvai la- kásépítötröszt vakolómunkásai brigád- vezetőjének gyakorlatiján is kipróbált új módszere jelentékenyen meggyorsítja a többemeletes épületek be:sö kidolgozását és lakható állapotba helyezését. Mint ismeretes az építészetben a menyezetvakoiás a legnagyobb erőkifejtést és időpazarlást Igénylő, legbonyolultabb munkák egyike.

Iván Kutjenkov ezzel kapcsolatban azt az ajánlatot lette, hogy a gépesíporló anyagok — a cement, gipsz, síb. — a munkahelyre. Majdnem teljesen gépesítették az anyagfelrakását a menyezetfalra.. Erre .ktilön'cges berendezést alkalmaznak. Részei: a befogadótartály, a habarcsszivaltyú és a tömlő-felszerelés. A nagy erőkifejtést követelő munkákat — a párkányzat húzását — a gyárban előre elkészített kész párkányzafok beállításával köny- nyítik. meg. - •

Kutjenkov elvtárs

rendelése alapján, á Moszkvai Lakás építő Tröszt’ műhelyei új vako'.őszer- számokat és szerkezeteket készítettek: feszítő vasakat, maiteros kanalaEgász utcasorokat építenek a legmodernebb technikával a Szovjetunióban.

Gy@Mli.iii©®©® vívja haréat eg olasz. dolgosé nép

A

*'e oltasz ' épitőnninkások

hatalmas győzelme újra be bizonyította, hogy a kapitalista, or szágokban is erősebb a dolgozók, : kapital! zmus-t gyűlölő, imperialista ellenes tömegek ereje, mint elnyo móilté. A szabadságharcukat yívt dolgozók-- a kapitalista országokon belül is mind nagyobb fölénybe ke riiinek. Ez beszédesen bontakozik ki különösen akkor, ha a sztrájkok után végül is nyílt, fegyveres harcra kerül a sor, mint ahogy az Kínában történt.

A nyugateurópai országokban a dolgozó (tömegek az utóbbi időben nem egy jelentős sikert harcoltak ki. Különösen áll . ez Olaszországra. Hogy miért éppen itt í'r el a munkásosztály - vezetésével a dolgozó nép átütő sikereket, annak több oka van. A legnagyobb az, hogy erős, .hatalmas Kommunista Párt áll az osztályharc élén. amelyet az egész munkásosztály hűségesen követ. A megvalósult, szilárd, munkásegységnek nagy vonzóereje van a dolgozó nép többi • rétegére, elsősorban a szegényparasztságra. A munkásosztály testvéri szövetséget, alkot a dolgozó parasztsággal, amelynek meggyőző bizonyítéka volt néhány héttel ezelőtt az olaszországi földmunkátok országos, sztrájkja, .világraszóló" győzelme,

A földmunkások küzdelme a szénakaszálás idején indult és csaknem 40-napig tartott. 40 napig állták a. nagybirtokosokat hűségesen támogató népoUenes rendszer féktelen dühéi. de végül is betörték kizsákmá- nyolóik derekát . Közel kétmillió zegénypáraszt állta kéményen a sarat Nőm vette., őket le a lábukról a kezdeti udvarlás, hem fogóit "ki rajtuk a. megvesztegetés, bent akadt közöttük sztrájktörő és'e sok meghiúsult kísérlet, után meddő maradt a kíméletlen terror is. Hiába ropog- ak csíttdőrsovMizck, hiába gyilkol-. ak meg öt hőst közülük, hiába áthúzódott az úrioszíályt kiszolgáló papság, kitartottak és győzelemre itt ék harcukat.

tett menyezetvakolö munkákat a futó- .szalag-elv alapján szervezzék meg.

A munkafolyamatot,

őt egymást követő'műveletre tagolták.. Kutje-nkov elvtárs brigádját, amely négy tapasztalt inenyezeIvakoió munkásból és 16 fiatal segédmunkásból áll, ; mbrikacihporiokra ' oszlatták. Mindegyik csoportra meghatározott mi •'■kát osztottak ki. Vezetőjük a gépmimká- sck csoportja. Ez határozza meg a munka ütemét. Hozzá igazodnak a többi munkacsoportok, Mindannyian fufószalagrrendszér. alapján dolgoznak.

A mérnökök és műszaki dolgozók is resztvettek Kuljenkov elvtárs indítványának megvalósításában. Kidolgozták a roppant fárasztó mennyezetvakolási munkálatok gépesítésének rendszerét. Gépek segítségével készül a habarcs, és gépek segítségével jut a munkahelyre. Ugyanúgy gépesített eljárással (sűrített levegő útján) kerülnek a

kát, sablonokat, mércéket,, acélszer - számokat és állványzatokat.

Kutjenkov eívtársnak sikerült először gépesítenie a iríchyézetvakoló- munkák 80 százalékát. Ezzel a munkások munkatermelékenysége 2,—2.5-sze- rcsre növekedőit. A vakoló munka termelése sokszorosan meggyorsult, minősége pedig jelentősen jobb lett.

A Kutjenkov elvtárs által ajánlott tagolt munkamódszer biztosítja a termelési kultúra emelkedését és meggyorsítja a szakképzett káderek- ki- •képzését. A . sztahanovista Kutjenkov elviárs kezdeményezése általános helyeslésre és támogatásra talál a Moszkvát Városi Szovjet Lakásépítő igazgatóságának - - -épiikezéseirté'. Tapasztalata alapján számos mennyezet- vakoló, ács és szobafestő brigád szervezi át munkáját.

Kutjenkov elviárs é’cnjáró tapasztalatát. a legszélesebb körben népszerűsítik.

Az amerikaiak nagykőig Szcez-részvenyf vásárollak a Vatikánié!

őst az olasz építőmunkások már nem itt nap alatt, hanem óva! előbb, megtörték ü kizsákmányolok ellenállását. ».• -sztrájk- jaus 12-én hívta csatasorba a dolgozókat -és már 29-ér.e. kiverokedték - a teljes, győzelmet. Vedig ennek a harcnak, az éle nem irányult csupán a nyomorúságos . helyzet .ellen, ez sem volt. puszta gazdasági küzdelem, amint ahogy á földmunkásoké' sem volt az. A szegény-parasztság is zászlajára írta azoknak a demokratikus jogoknak megvédését, amelyeket az amerikai imperialisták által irányított csatlós országokban —- akárcsak magában az Egyesült Államokban — ismételten,- lábbal tipornak. A földmunkások küzdelmében éppúgy szó volt a szervezkedési ésv gyülekezési szabadságról, a sztrájk- x jogról és a. többi polgári demokratikus vívmányról, mint a nagyobb darab kenyérről. Most az óuí- tő'tnimkások bérharca, is párósult a tökésrendszer és imperialista tditto- gátóik ' elleni bátor,-politikai kiáüá.s- sal. Megmutatkozott .ez . abban is hogy a. bérharcot folytató munkások sorra. foglalták el Olaszország építőipari tízeméit s megszállva' tartották azokat • akkor is, amikor a gyilkos bcdiigyniiniftzter, Sce'lba pribékjei erőszakot kíséreltek alkalmazni.

€

asperi né-pe'icnes kormánya nem volt rest minden eszközt ’ bevetni a sztrájkolok ellen,; A „csoda- fegyverek" között nem utolsó sorbari szcrep-.-li a Vatikán közismert áUásfog- la'ása a kommunistákkal és a velük szimpatizálókkal szemben. A minden- fé'e fajta imperialistákat a náciktól Francéig és Immunig hűségesen kiszolgáló Vatikán kommunis iá-ellenes

hajszáját nemcsak a népi demokráciák katolikus tömegei ellen forralta ki, hanem hatékony fegyvernek szánta ezt a- mély. válságban vergődő kapita'ista Országok, megmentésében is. Különösen sok reményt fűztek a kiközösítő pápai enciklikához Olaszországban, iho' a dolgozó tömegek között közismerten" sok a vallásos ember. A íö d- mimkássztrájk idején nem volt elegendő p. papság prcdikúc /-a, kapitalista-barát agitáció ja. Akkor azt la- ■'r.szta'hatták,. hogy nemcsak a férfiak, lauem velük egy Vonalban a nők is

milyen : határozottan álltak ki jogaik , védelmében, szálltak szembe az’ősz- íályellenséggel és fittyet hánytak mindazokra, ^.akik a szószékről vagy akárhonnan a nagybirtokosok nótáját fújták. Most már .több keltett, de az új fegyver is gyengének bizonyult. Az épitőmunkások nem hátráltak meg sem a pápa, senki erőszakától. A kiközösítő határozat ellenére egymillió sztrájkoló szorosan felzárkózott a kommunisták mögé és az olasz ncp nagy pártjának vezetésével győzelemre Vitték ügyüket.

Az . építőmunkások harca során az is bebizonyosodott, hogy milyen erőtlen és céltalan kísérlet a szakszervezeti árulókra, a jobboldali szociáldemokratákra, a sztrájktörőkre való lökés spekulálás. A sztrájk teljes szakszervezeti egységben zajlott le, a harcos, baloldali Általános Olasz Munkás Szövetséget támogatták az úgynevezett keresztény szakszervezetek és a többi szakadár szakszervezeti csoport is. Hiába próbálták megosztani a munkásosztályt a „sárgák”, a tőkések Icghit- ványabb bérenceire nem hallgattak a dolgozók. Egy millió ember frontján nem talált rést a burzsoázia, az egész ország építőmunkás gárdája ■ acélfalként állta az ostromot.

| nak nagy szervezőjét, . minden eyred- ] meny és siker irányítóját,' a nép szerétéit pártját, a Kommunista Pártot.

A két és egynegyed rhilaó tagot számláló hatalmas Kommunista Párt a győzelmes harcok során' inégjóbban kivívta a dolgozók syerétetet és; ragaszkodását. A kommunisták ismételten bebizonyították .az' olasz; népnek, hogy meghátrálásra lehet kényszeríteni a kizsákmányoiókat és a mögöttük álló imperialistákat, csak egységesen, a forradalmi tűzzel, megalkuvás nélkül kell fesorakozni ellenük.- Az Olasz Kommunista Párt tettei ezt hirdetik. Nemcsak a stratégiailag annyira döntő félsziget, hanem messze túl határain, a világ minden országát' betölti az igazság, hogy a' Szovjetunióra, a hatalmas béketáborra támaszkodva győzelmesen lehet megvívni a harcot a kapitalizmussal szemben.

Ennek a harcnak egyik kiemelkedő szakasza volt néhány héttel ezelőtt, az olasz földmunkás sztrájk és most az építőmunkások sztrájkja. Az osztály- ellenséget ismételten megverték és a kemény küzdelmekben megedződött munkásosztály, a dolgozó parasztság a hős Kommunista Párt vezetésével újabb, még nagyobb küzdelmek és győzelmek felé menetel.

Rz.dó István,

z olasz földmunkások és most az építötnunkások győzelmes

harca továbberösítj a dolgozók liarcáSztálin

szülővárosában

Grúzia csodálatos szépségű kertjei, mérhetetlen gazdagságú szántóföldjei üzepén, egv hegy lábánál fekszik Gori városka. Az év minden napján százan és százan, diákok, aggastyánok, leányok és asszonyok, turisták és dolgozók zarándokolnak ide, — de nem a helység természeti szépsége. sem pedig egyéb nevezetessége onzzák őket, egyes-egyedül az a kis ház. amelyben a világ dolgozóinak vezére, a nagy Sztálin született,

A HÁZACSKA csak két szobából áll. Berendezése' egyszerű,’ s ma is érintetlenül - olyan; mint mikor Sztálin született. Egyszerű ebédlőasztal áll a közepén, körülötte fából készült. támla nélküli székek, s az asztalon ugyanaz áz'agyag-korsó, melyből valamikor Sztálin édesanyja adót inni fiának. Márványból és gránitból készült védőfal veszi körül a házat, hogy minden rongálástól megvédje — de márványnál s gránitnál szilárdabb az az odaadó, hűséges szeretet, mely- Ível a nép őrzi nagy vezetőjének szülőházát ...

.A HÁZ MELLETT hatalmas épület emelkedik a magasba: múzeum.

melyben a Sztálinra vonalközé történelmi anyagot gyűjtötték • össze.

. Oroszlánszívű városnak“ nevezték valamikor Gorit. mikor még a népek országútin, volt. Itt nyomultak előre a támadó seregek nyugatról keletre. A régi országút helyett ma már szépen kiépített miiét vezet a városon,, át a köztársaság.,fővárosába, Tbiliszibe.

A MÚLT SZAZAD végén Gorkij is járt itt, s elragadtatással irt (-toriról, az utas elő táruló kedves és barátságos képről, melyet a licgv tövében sorakozó apró, fehér mésssköbőj épült házacskák nyújtanak.

Nagyon megváltozott azóta a, városka kópé! Ma mér Grúzia, egyik legjelentősebb ipari központja, hatalmas gyáváikkal, számos . iskolával. szállodává1,, sportsíadionnal... 8 állandóan építkeznek itt: lakóházak, újabb és újabb iskolák, napköziott- honok, bölcsődék, kórház, áruház épül.

De minden szépsége ellenére a messziről érkezők százait az a kis házacska vonzza, melyben Sztá in látta meg a napvilágod

7 UDOMÁ NY EG ÜHÁB A N

Az olasz szenátus az, Eszakaflánli Egyezmény ratifikálása kérdését vitat ja. Eugenio Reale kommunista szená tor lekpleatc a De Gasneri kormány kísérleteit; hogy olyan állításokkal ve zes:se félre az országot, mintha Olasz ország csatlakozása az Tisza kotlán ti Egyezményhez kedvezően oldaná meg volt gyarmatainak kérdését. Reale, ismerteié Sforr.n külügyminiszter árra irányuló kísérletének történetéi, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének nvegke ríj lé sí vrl kompromisszumot kössön i bin'll a kérdő ken Bevinuel. Ez a kísérlet teljesen kudarcba fulladt és n De Gosneri kormány, valamint külügyminisztere gyarmati politikájának' teljes csődjét mutatta.

Rede ezután rámutatott arra, hogyan igyekszik az Egyesült Államok

behatolni a Földközi-tengerre. ’Az Egyesült Államok, csak nemrégiben vásárolt a Vatikántól egy nagy köleg Szuez-részvén vt, aminek * eroüménye- k.é.nt már a Szuezi Társaság igazgatóságéban is helyet' fogai. Az Egyesült Államok a E<"údközi-ten-:y,u'l, amelyen tovább folytatja tá ma szpon (építkezése?'. saját „tavává“ változtatta, amelyben ' amerikai lap jelentések szerint az angotszáz országok és a Szovjet ti náó közötti esetleges összeütközésnek kell lejátszódnia.

— Vegyék tudomásul — bangoz.tatla Reale .-—, hogy tévedéseikért és baklövéseikéit önök egyedül viselik a felelősségei, és, bogy az olasz nép nem fog ezek miatt újabb yéráhiozatokat hozír

dósok. Sikerült a latin- amerikai köztársaságok' titkos IcvcUúraiból az úgynevezett bizalmas anyagokat is megszerezni. Széles területük van a washingtoni kémiskola növendékeinek a tengerészed, valamint ha- - űrrepülő bázisok felkutatása terén is.

Az amerikai rjeogra- ji s-kemek a német fasiszták módszereit követik. Külön ősén érdekűéinek a náci .geopolitika és fajelméiet iránt. -A szovjet sajté) már megbélyegezte William Kogl amerikai ..geu.gni- ■f"s“ embrrevö elméletet. amelyek a mallxu- s amist (l gyalázat (isséig és ,, szofizma. poros levéltáréiból ásott ki abból a célból, hogy megalapozza ezekkel az cm'-, bt riség kiirtására irányuló programját.

A német ..gculpoliti- kasok“ a fasiszta rablást és a Szovjetunió megtámadását földrajzi tényezőkre való utalással alapozták meg, Kzrk az ,,elméletek“ mosdaná- b in az amerikai földrajztudósok munkáiba is úté émd or olt ak.

Az amerikai geográfusuk közöli általánosan elterjedt elő .a pglöbO' . lis“ földrajz, an\ely d barzsoa kozma polil izmus szülötte. , A nae'l Sí bességgel és nagy la- válságra való repülés fejlődéséből indulnak N az USA burzsöa fiéoprá- fnsui, akik a táurJban fekvő országúk ~..globA' lis“ megközelítését követelik. A távoli . ország' nak engedniük kel! nenn , zeh érit ekeikből és cin” állóságukból az omrri' kai imperializmus ..(f’-0' búlis érdekei“ nevében- Ilyen reakciós, rabló' jel Inge mat a jelenléti' Intrzsoá . föklrajztvd monynak. Számos földrajzi társaság é.S cg űriem élén kém-föld raj:' Uniósok állanak, iik ellenőrzik <’ [ölitrajziro- dalom kiadványán Amerikában és elnyomjál' a becsületes tudóso*

. hangját. A földrajzi "! ságok és könyvek old1}' latról csak ,a gcogr.afüj' imperialistáknak, az [o háborúra bú jtogató'1 szolgáinak komor övé“' lése Itallal síik. ’

A jövő azonban net11 az ö oldali',kun van!

;V

Az amerikai monopol- kapitalisták a földrujz- tudósokat kémkedésre '{/{tekernek felhasználni t Business Week, ct tőzsdétek lapja így jellemzi 7 helyzetet': ,..l tudomány egyenruhába öltözik. ár USA grogra!a- íol vak negyedrésze -a pushing! ovi hivatal okion szolgád, főképen ka- [onai hiwd.níbkbftn. i.ey- •itóbb -int) földrajztudóst lyüjlöttek össze kiden 'eyes kiképzésre. Katonai szakértők md!ak az

előadók elsősorban a Hderi'ő szolgáin! kidőlX. -,özö ágainak képviselői. Meisson ezredes nyíltan 'elhívta a geográfusokat

,a katonai .. felderít és 1arhdckábi: való bekap- : tolódásra szerződések kötésére a korméinyha- 'alommal. kutató vívnia elvégzése céljából ka- 1onai1 f óidra j zi tűnj átitattok vezetésére, a sajtó ■s rádió felhasználásúiul, t vádi ózó nemzetközi iöríii igények y cg pofi lind és földrajzi magjju- ■lizrrtára.“

Nemrégen I/dinnmeii- :a nagy térkenezes' bankáját végezlek cl •zek a ként í óidra Ízt a-