Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-28 / 173. szám
1949 JTTLTOS 28 M Ä F *. 0 3 „Végrehajtjuk az önköltségcsökkentést" Jelentős határozatokat hoztak az építőipari nemzeti vállalatok és a Párt funkcionáriusai JUjüH a mitiAíi lejupa'pLa xixAt Szerdán délelőtt a Szakszervezeti székház termében értekezletet tartottak a Déldunánlúlí Magas- és Mélyépítő' nemzeti vállalatok vezetői és pártfunkcionáriusai, hogy határozatot hozzanak és megszabják az építésre váró feladatok tervszerű teljesítését. Az értekezletet Szegedi elvtárs nyitotta meg. A megnyitó után Felczán Andor elv- társ a nagypécsi pártbizottság titkára tartotta meg politikai és gazdasági beszámolóját az építőipar feladataival kapcsolatban. — A mai értekezletnek ki kei! értékelnie a minisztertanács határozatát és meg keli vizsgálnia, hogyan lehet a fennálló hiányosságokon segíteni — mondotta. Beszéde további részében rámutatott 3z építőipar hiányosságaira, a magas önköltségre, a tervezőintézet hiányos munkájára. Célszerű lenne, ha a tervezőintézet egységes tervet dolgozna ki a kislakások építésére. Ez jelentős idő- és munkamegtakarítást eredményezne. Foglalkozott az építési tervek késéseivel és hiányosságaival, ami pécsi viszonylatban is éreztette Íratását. Beszámolója további részében a megmutatkozó szervezetlenségre mutatott rá: a mohácsi építkezéseknél fennálló súlyos hibákat, a pécsi Magasépítési NV elégtelen munkáját. Felhívta az üzemi pártszervezet titkárait, gyors intézkedéseket tegyelek az üzemeknél, szervezzék meg a brigádmozgaknat és vezessék be mindenütt a teljesítménybérezést. — hangsúlyozta, hogy csak a pártszervezetek jól tudatosító munkájával oldható meg a hiányosságok kiküszöbölése. Megemlítette az üzemeknél fennálló adminisztrációs hibákat is. A mostani két számlarendszerrel fiam lehet megállapítani,' a különböző munkafolyamatok termelékenységének eredményét. Felhívta a megjelent vállalatvezetőket, hogy * lehető legrövidebb időn betűi vezessék be az egyszámla rendszert. Végűi hangsúlyozta, hogy az építőipar dolgozói tegyék központi kérdésükké a Párt és a minisztertanács rendeletét és annak sikeres végrehajtsa érdekében tegyenek meg mindent. Felczán elvtárs beszámolója után Lakatos József a szakszervezet megyei titkára emelkedett szólásra. Ismertette az építőipar előtt álló tejáratokat és 15 pontba foglalta össze a teendőket. 1 Építési Nemzeti Vállalataink fo- • kozottabb mértékben követik Pártunk irányvonalát. Megszervezik az üzemi háromszöget és augusztus 1-ig ** összeg építési üzemek munkáit fe•ülvizsgálják. •y Minden egyes üzemnél létre- . * hozzák a helyes szervezeti felépi^st, az üzemi háromszög irányítása“5 Az összes Nemzeti Vállalatnak 'T * arra kefl törekednie, hogy üze- fi^k minél előbb rentábilis legyen. érdekében bevezetik, az számla rendszert. A Augusztus 5-ig a munkaterüle- v., . f*ken felülvizsgálják a működő 'jBgádbkat és ezzel párhuzamosan . ®Szervezik az új brigádokat'a meg -?'e® polüikai és szakmai képzettség i^yelembevételével. EJ A jövő hónap 8-ig mindenütt , *_ kidolgozzák a munkaversenyt, ’^»amirrt az üzemek és a brigádok kö- ■ M“1 párosversenyt. A versenyszempontokat megfelelően tudatosítják a no’gozók között.. ^ Fokozzák' az újítások számát, tu- " ^’n<*en U'ímzeti vállalat . ugusz- jelenti htu-y újítása van és J ^mennyit vezettek be. Az újítók - azonnal megvizsgálják és ifiiséiielezik. Amennyiben az újítás ,«»«1*6 a legrövidebb időn belül kl- nsfL|k 3 megfelelő díjazást az űjflóf Szeptember 1-ig a vállalatveze- , * tok az üzemi pártszervezettel .a,rj'ftve. kidolgozzák a munkavezetői ^Ufolyajjira. javasoltak névsorát. A s-induló átképző tanfolyamra foko8 Augusztus 9-ig megszervezik * Pécsett a többi építési üzemek látogatását, ahol a dolgozók 'megfelelő tapasztalatokat szereznek a más üzemek munkájáról. 9 A laza. munkafegyelem meg- * szüntetésére létrehozzák a fegyelmi bizottságokat, amelynek határozatait tudatosítják a dolgozók előtt. Augusztus 25-ig minden nemzeti vállalatnál kidolgozzák a szemináriumok ütemtervét. /a Az egyéni felelősség fokozó.- 1U* sára minden üzemben jegyzőkönyvet vezetnek a mulasztásokról, súlyosabb esetben szigorú vizsgálatot indítanak. U Szeptember 30-ig minden » nemzeti vállalat kidolgozza a téli építkezések terveit. a sy Mindenhol versenypályázatot x «6* hirdetnek a típus-lakások építésének tervkészítésére. Határidő: január 81. a <3 Mozgalmat indítanak a kis- J.s/» lakások építésénél a salak- beton-tégla használatára. a a A minisztertanács batározatá- xtÉ nak megfelelően úgy a magasépítés, mint a mélyépítés vállalatvezetői tervet készítenek, hogyan hajtják végre a 15, illetve 10 százalékos önköltségcsökkentést. a j- öttagú bizottságot alakítanak az összes építési vállalatoknál és ezek ellenőrzik, végrehajtják-e az üzemek az elvállalt feladatokat. A bizottság minden hónapban kiértékeli az elvégzett munkát és utat mutat a további feladatok felé. A megjelentek Lakatos elvtárs beszámolóját. lelkesedéssel fogadták el. majd hozzászólások következtek. Király Lajos elvtárs, a pécsi Magasépítő NB igazgatója, önkritikát gyakorolt az eddig végzett munka felett. Hozzászólásában rámutatott arra. hogy a politikai nevelés hiányossága volt a mulasztások fő oka. Ennek kiküszöbölésére a politikai nevelést a jövőben fokozni fogják s a jövő hét folyamán röpgyűléseket rendeznek, amelyen a dolgozók megvitatják egymás között, az ön- köttségcsökkentéat. Bejelentette, hogy a kiszállási költségeket 7 százalékkal lecsökkenti]?. A továbbiakban ismertette, hogy rövidesen bevezetik mindenütt a teljesítménybérezést. Gellér Brúnó elvtárs az újonnan bevezetendő egyszámla rendszer előnyeit ismertette. Felhívta a megjelentek figyelmét, hogy ,z irodai dolgozók mellé állítsanak be megfelelő munk'áská- d ereket az üzemi könyveléshez. A többi felszólalók is mind hangoztatták a pártszervezet jó munkájának fontosságát és egyöntetűen magukévá tették a minisztertanács határozatát. A felszólalásokra Felczán elvtárs válaszolt. Az értekezletet Lakatos elvtárs zárta be. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a vállalt kötelezettségek megvalósítása sikerrel viszi előre az építés olcsóbbártételét, A végig lelkes hangulatú értekezlet az Tnt.emacionálé elcneklésével ért véget. Fapp József V. a vasasi Petőfi- akna dolgozója, akit a szak-tervezet küldött a román tengerpartra nyaralni. levelet küldött munkatársainak. Hogy többen olvashassák, leközöljük. „Kedves Elvtársak! A dicsőséges Szovjetunió és annak nagy vezére Sztálin elvtárs, lehetőséget nyújtott arra, hogy nálunk Magyarországon megdöntsük a régi kapitalista, kizsákmányoló rendszert. A inagyár munkásosztály élt. is ezzel a lehetőséggel. Az MDP Rákosi Mátyás 1'elvtárssal az élén, átvette a tőkésektől az eddig bitorolt hatalmat. A munkásosztály kezébe vette a politikai és gazdasági élet irányítását. Ezt csinálták a többi népi demokráciában is és így vált lehetővé, hogy mi, dolgozók elfoglaljuk azokat a helyeket, amelyeket a tőkések a maguk kényelmének és szórakoztatásának biztosítására építettek. Ezeken a luxus-helyeken most már nem a tőkések rendeznek tivornyákat, hanem a dolgozók pihenik ki egész évi munkájuk fáradalmait. Én is becsületes munkám jutalmául kerültem Romániába, a Fekete-tenger r gyönyörű vidékére. Most. itt töltöm életem, legszebb napjait. Ragyogó szép itt minden. Itt, lakom, közvetlenül a tengerparton, a Hotel Rexben. Ez a.z épület minden kényelemmel cl van látva. A romárt munkástestvérek mindenről gondoskodnak. 'A régi erőszakosan szított, gyűlöletnek már nyoma, sincs. Itt is, mint nálunk, csak a Icizsdkmányölókat gyűlölik. Úgy élünk itt köztük, mintha nem. is más nyelven beszélnénk. Itt csak az számit, hogy valamennyien dolgosok, vagyunk, akiket, Pártunk vezetői küldtek ide. Innen kérem dolgozó testvéreimet, hogy valamennyien igyekezzenek munkájukkal kiérdemelni, hagy ők is megláthassák ezt a gyönyörű vidékei, mert a népi demokrácia, Pártunk ve. zctősége megjutalmazza fnindazoknt, akik a termelés élén járnak. Szerelném, ha dolgozó társaim közül, min- nél többen kiérdemelnék ezt a kitüntetést. Én köszönöm Pártomnak és annak nagy vezérének, Rákosi elvtársiunk és a.z egész munkásosztálynak, hogy hozzásegítettek ahhoz, hogy néhány felejthetetlen hetet tölihetek itt. a tengerparton. ígérem, hogy hazatértem után újult erővel fogok neki a. szocializmus építéséhez és további jó munkámmal ki akarom érdemelni az előlegezett bizalmat, Az itt nyaraló magyar dolgozók üdvözletüket küldik a vasas! Petőfi- akna és Baranya megye összes dolgozóinak. Szabadság! Papp József V. egyMeg kell szüntetni a néphivatalokat A belügyminiszter rendeletét adott ki, amely szerint minden törvényhatóságnál meg kell szüntetni a néphivatalokat. A rendelet indokolásában az van, hogy a néphivatalok működésük során sehol sem fejtettek ki olyan tevékenységet, amely kitűzött céljaiknak megfelelt, volna. A rendelet szerint, a néphivatalok július 31-én szűnnek meg. A Burics-diss&szfSa nem alkalmaz szervezett dolgozót A Buries pék-dinasztia értette a módját, hogyan lehet mások véres verejtékén vagyont szerezni. A harmincas évek során egy gőz- kemencével és tíz magyar kemencével folytatták a kizsákmányolást. 25 alkalmazottat fogía’ikoztattak! Ehbérért és így Buricsék-minden megerőltetés nélkül teherautót és két személyautót vásároltak. A segédek heti 18 pengőért dolgoztak. Béremelést kértek. Buricsék erre valamennyit elbocsátották és Budapestről PAtc&fa d&í§&<zéft&UMorfiúi zet Igen, ezt a kérdést ismételgetjük magunkban már hosszú percek óta: mi történt Pétertán? Miért hallgatnak úgy az emberek, ha az ajtó előtt elmegyünk, miért kerülik a beszélgetésünk folyamán a szövetkezeti kérdést és a forró porban játszadozó gyerekek miért mondják azt, kérde- zősködésiinkre, ‘ hogy ..az csak volt. de most már nincsen“ és bizonytalanul mutattak maszatos ujjúkkal egy ajtóra: — Ott szoktak a szövetkezetről beszélgetni... Péterién nagyon csöndesek lettek az emberek. Beleesett a szú az itteniek gondolatába, eszi, rágja őket éjjelnappal ős nem találnak -nyugalmat. Strausz János elvtárs, 12 holdas újgazda lehajtott fejjel, halkan kimondta azt, amit eddig egyik sem mondott ki: — Nálunk felbukott a szövetkezet... elvtárs. Strausz elvtárs a szövetkezet felügyelőbizottságának tagja, őneki kell legjobban h(dni, hogy mi történt. — Hosszú a sora annak ... Pedig mindannyian örültünk, amikor hosszú idő után végre az idén ta var-szal megalakult nálunk is a földmi vessző vet kezet Szépen meg is indultunk volna a terménybegyüjtéssel, meg a cs'plés- sel, dohát, nem voltunk egy akaraton ... Az elnökön kívül senki som látott egyetlen' körlevelet, utasítást, nem tudott a tagság áltól, hogy hónapokon keresztül számtalan körlevél ment, hogy mikor,-mi módon lehet raktárjavítási kölcsönt leérni. Bűnös Kezek elsüllyesztették a körleveleké*, lekéstek a hiteligényléssel, nem javíthattak raktárt. De azért az egyik leglelkesebb tag, Tarjáni Imre elment a t errn én yfel vásárlói tanfolyamra, sikerrel elvégezte és egyéb hijján elhatározták. hogy az iskolatermet vérzik igénybe egy előre raktár céljára, csakhogy ez nem ment. A ki.- falu ta Újra lesz szövetkezet de mosl’ már kulákok és reakciósok nélkül! helyesebben húzatta magával a falu népével, összehívta a népgyűlést és kiadta a jelszót: — Az iskolát pedig nem adjuk. Álljanak ki mellettem, mentsük meg az iskolát a piszoktól, — majd kijelentette: — Fia ezer forintba, kerül is, de megmutatom, hogy az iskola nem lesz a szövetkezeté! Az emberek nem mertek ellentmondani a tanító csak tudja... elhitt ék neki. hogy az tönkre fosr menni, ha gabonát, raknak bele. Elhitték neki. mert hisz segítette ö a szövetkezetét, biztatta is őket, hogy csak vegyenek kölcsönt a raktárra, de amikor tényleg a szövetkezet sorsa forgott kockán, akikor megmutatta igazi szándékát. Lebeszélte őket a cséplőgép javításáról. ami ezer forintot telt volna ki., de arra nem sajnálta, volna az ezer forintot, hogy ..kijárja, ne legyen az iskola a szövetkezeté“! Telebeszélte az -embereket, hogy ne csé peljenek a szövetkezeti géppel és felbérelt néhány árulót, hogy a gyűléseken ellenezzék a gép használatát. — Nem költségeskedünk. adjuk vissza a Denesházai szövetkezetnek, mi meg a Fecskével csppclfink ... Terményt sem kel! Téterfán átvenni, ha már kocsin van. akkor bevisszük Szigetvárra, úgyis ott vásároljuk el a pénzt... Pedig a saját boltjukba - is Rikolt - héttők, volna, nem híznának rajta a szigeti gazdag kereskedők. Ezekkel biztatták a gazdák egy részét azok. akik a tanító felhnjtására beszéltek a szőrei kezet ellen És a jelszó az lett: Fiadd jöjjön a Fekecs István gepp... Azé a Fekecsé. aki az egész környék szegényparasztjain zsírosodé kofák, kétszeres cséplőgéptulajdonop. V''nják be a nőket. n.itója, Varga Géza keresztül húzta,, malmos és knpec, aki 20—30 liszttel lekötelezett néhány ..kedves“ emberét és hangadókat, az a Fekecs István akart csépelni, aki é\ckig nyúzta a dolgozó szegény parasztokat, mint terménykereskedő. Persze • kedvenc, terep ez számára, azt hitte, hogy az elsőszámú, bérencén, a tanítón keresztül végleg tönkre leheti a péterfai szövetkezetei, így volt ez^Strausz elvtárs. bizony hosszú a történet. A 60 család, aki Péterfán gazdálkodik, megtanult valamit a szövetkezetük' eddigi történetéből. Itt van a. fő hiba. A párt- szervezet szeme előtt történt mindez és nem voltak elég éberek, '■lég erősek ahhoz, hogy felismerjék, honnan fuj a szél. hogy a felismerésen túl azonnal' eltávolítsák maguk közül azokat, akik a saját érdekük, jobblétük záloga, a szövetkezet, ellen áskálódnak. Nagy iskolát jártak ki Péterfa dolgozó parasztjai. Sokat kellett, tanulni ebből az esetből, Jobban megnézik majd tanítójukat, a hangadókat, a pártszervezet is eberebb lesz és ehhez az kell, hegy szívből gyűlöljék a kulákot, a közös ellenséget. Látszik is. hogy tanultak, azért oly csöndes a puszta, mert szívből bántja ökot a szövetkezet sorsa. De. mégsem , csépel ott Fekecs István kulák, az ősszel megnyílik a szövet. - kezeti bolt is és a tanulság alapján már jövőre nem lesznek ilyen ellenségek közöttük, mert azokat körösen ebrudálják ki a szövetkezetből és a térményíolvásárfás is ott lesz. a megjavított -magtárban. Tanuljanak a péterfaiak és az első az legyen, hogy az egységes gondolat, a közös ügy .- /.ellenie mind mélyebbre gyökerez zen és akkor Strausz elvtárs majd nemsokára azzal fogad: — Nálunk újra é! a szövetkezet . . elvtársi Mert lesz szövetkezet Péter- fán 1 hozattak sztrájktörőket. Később az elbocsátott dolgozókat visszahajtotta a nélkülözés. Buricsék visszavették őket azzal a kikötéssel, hogy ki keli lépniük a szakszervezetből. Különösen jól ment Buricsékn-ak a németek ideje alatt. Kikoiródá-suk után egy vagon lisztjük maradt 110 darab disznóval, amelyek az infláció alatt „rejtélyes” módon eltűntek. Úgyszintén eltűntek' a szétszedett állapotban lévő kincstári kocsik is a lovakkal együtt. Jól ügyeskedtek, annyi biztos, mert jelenleg is hárem személyautójuk van, de ezeket „bérbe adták”, mások jogosítványával futnak. Most négy beje- mű lett alkalmazottat tartanak, de ez nem je‘eníi azt, hogy csak négyen dolgodnak. Ne gondolja senki, h-.>gy ők dolgoznak! A szakszervezeti ci,mi őrzés folyamán többször találtak a műhelyben olyan dolgozókat, akiket a közvetítőhivatal nélkül fogadtak tntmká- bv és természetesen, nem jelentettek be őket az OTl-ba. semmi íé'e adót utánuk nem fizettek és a k<v ektiv- szerződés után járó munkabért sem űzették ki. Különösén szerették a fiatal gyerekeket alkalmazni. Mint például legutóbb az árvatiizbó! kikerült Sommer Jánost. Gyenge fizikuma ellenére reggel fél’ hattó’ este nyolc óráig dolgoztatták hat héten keresztül. Ekkor a Sommer gyerek beiratkozott a szakszervezetbe és ezért azonnal elbocsátották. Egyébként napi 14—15 órai munkájáért heti 30 forintot és silány étkezést kapott. Buries urék minden alkalmat megragadnak arra, hogy a szakszervezet tét kijátszók és a dolgozókat kényük- re-kedvükre kizsákmányolják. Szerencse — és- ézt a Burics-dinaszíiának is kériytélenkelleilen tudomásul kell vennie —, hogy 1919-et írunk s hazánkban nem a hozzájuk hason’ő kapitalisták, hanem a dolgozók diktálnak. A mozik mai re íi sora ÄFOLL© 51-éig Valslüil Etópáta főszereplők: SOMLAY ARTÚR, BÁNKY ZSUZSA Előadások! 5, 7, 9 órakor. p & a k 3-áV* Megható francia film. Csibészek Főszereplő: NOEX-N’OEt Előadások 7 és 9 -órakor