Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-24 / 170. szám

«JtÄItTS 24

M R P L Ö

»•

«2

A magasépítés! iHk igr? készülődnek a VIT-re

„Felhívjuk a felnőt

segítsenek a hibák megszüntetésében

I*

Hányféle hangja Tan itt a mtmkának,

Kalapács dobbanása, fúrógép sikítása, reszelő egyenletes zörmöl'ése, szegecse Ids . harkály-kopogása, hegesztőgép zümmögése. Es fhunka-hang az ifik vidám füttye is. Egyszct-egyszer rákezdik, azután végigzúg az egész műhelyen. Úgy belejönnek, hogy a végén "füttykoncert lesz belőle.

Kalocsai János termelési felelős, az üzem „János bácsija”, csak nézi munka közben, őket, aztán ha látja: gyorsabb a fütyülés, mint a reszelés,

közéjük szól

Persze nem. haraggal, csak úgy, Jókedvűen, mint az ifik mondják „nagy- apásan",

— Kezed is járjon te? Lemarad a

brigád!

'Erre aztán halkul a fütty és erősödik a munka-zaj. „Lemarad a brigád” — ez olyan az ifiknek, mint * mesében a bűvszó. Lemaradni? Azt aztán n©ml

Brigádban dolgozik az egész üzem, százhárom dolgozó. Hat vegyes brigádot állítottak fel. Jobban megy így a munka. Már tudják.

Az Ifik vezetője Virág Lajos. Füle mellett ceruza, kezében „calstok”. Egy vasrúdat mér le, megjelöli, azután ketten nekilátnak. A vágó kalapácsra zuhan a vaskalapács, mély sebet üt a vasrúdon,, rozsdás bőre alól kibújik a* ezüstös tiszta vas. Virág Lajos keze alig mozdul ahogy rácsap a hatalmas kalapács a kezében lévő szerszámra. Biztosan tartja és nyugodtan nézi.

— Ezekben bizom én.! — mondja «endlesen Kalocsai elvtárs, ahogy végignéz az üzem ifi seregén.

Gyeais Pista a satu fölé hajol, csavarmeneteket vág. Karjának jó erős a bej!ára, szőke hajáról, felcsúszott a fekete sapka. Jó foltos nadrág, figyelő szemek, hama arc.

Nagy buzgalommal csinálja, bár mint

mondja, ea még oíyan „sabftxfT-munk«,

komoly lakatos persze nagyobb dolgokat csinál

— De én. még cs»ík most vagyok átképző gyakorlaton. Egyelőre ilyet bíznak rám. De majd reszelek én is úgy.

mint ők — -kapja hátra a fejét és végtelen figyelemmel vágja lovább a menetel.

Kicsit távolabb Németh Jóska hegeszt. A sötét szemüveg tükrén felvillannak a piros szikrák. Pircean izzik a vas és piros a föléje hajoló arc. Mintha makacskodna az anyag. Jóska jobban föléje megye a hegesziővel. Engedelmeskedni' keli a sarkoknak, összeforrnak.

— Átveszed? — kérdi a me Retie álló Nagy Pált

— Átvenném — mondja és nyel egyet. Hegeszteni. Ez amire vágyódik. Kinézi Jóska kezéből mindig a hegesztőt. Az odaáll mellé. Még fogni kell a kezét az ifinek.

Jó lenne leírni

azrt a mozdulatot, ahogy Nagy Pál fogja a hegesztőt Nem is mozdulat ez: élő igyekvés.

Pár szót beszélünk Jóskával. Kecskeméti fiú. NEKOSz-kollégiumban volt itt eddig. Nappal dolgozott, este pedig gépipari iskolájába járt.

— Karácsonykor érettségizek. Gépészmérnök akarok lenni. Ez minden vágyam. Nem tudóin sikeri'il-e. Elég öreg vagyok hozzá — mondja kis aggódással a hangjában. „Már”_25 éves. — Azért, bízom benne, talán sikerül elvégezni a műegyetemet.

Ilyenek ők, az ifik munka közben a Magasépítési NV lakatosüzemében.

Két óra felé jár az idő.^

Moharos József tiszta arcával, kamasz« szembehulló hajával, feltolt sapkával ott áll az egyik üllő előtt. Jót ver rá a nagy vas kalapáccsal. Végét Jelzi a munkának.

Tíz perc múlva már

az épület lapos tetején

van a gárda. „Valami nagy. dolog Vészül ott fent:’ — gondolják * többiek.

Megjött a MINSz titkár is. Üres, kiöregedett olajoskannát fordít fel, odaül az ifik közé középre. Körülöttük kilógó vasgerendák, rudak, vasrács, kannák, félkész vastarlozékok épületek, kék ég, jókora nagy fehér felhőkkel. Beszélni kezd Dragos elvtárs. A három éves tervről.

— ... és az építésre a szervezetlen, rossz munka folytán többet kellett költenünk, mint amennyit felvettünk a tervbe. Ez egyre fokozódott, az önköltségcsökkentés nem tudott lábra kapni. Jönnie kellett, amit valamennyien ismertek, a minisztertanács 16 pontos határozatának.

Az ifik arcán Végtelen komoly figyelem.

— Most ránk vár i feladat: a Párt

irányításával, a munka megszervezésével és főképp az öregek, a régi szakmunkások segítségével

változtatni kell

a munkamódszereken, ki kell javítanunk a hibákat.

Nem sokat beszél. Megszületik a javaslat és az ifik kevés szóval, de lelkesen, kicsit büszkén a felelősségtől határoznak.

— Felhívjuk a felnőtt szaktársakat, segítsenek abban, hogy kitűzött célunkat, a hibák megszüntetését, a munka jó megszervezését, a brigádmunkát, versenyszellemet megvalósíthassuk.

És így fejezik be:

— Ezt a munkát pedig felajánljuk a Vflágif iúsági Találkozóra. Mert mi így készülünk rá munkával!

Akkor összecsattannak az olaj« tenyerek, lelkesen, sokáig tapsolnak az ifik. Lorenz Mária.

Előkészítésé

tíBHI ÉRTEKEÍIETET

bem tartottak, de a propagandista érv- társnő mindenkivel beszélt, aki csak számba jöhetett a tagjelöltfelvétel ezetr^tontjábÓS Jelentkező akadt bőven, Mnikor híre jött, hogy a párt megnyitotta kapuit Az irodában erősen mozgolódtak és künn s tceskannák esö- íőmpőlése közben is sok. szó esett a

dologról.

Gvünaé, 8 propagandista és Fábiánná, a pártszervezet főtitkára, többszőr Ss latolgatták a tagj elöl tel- '"ó'al dolgát: hogy is lenne a legjobb?

—' Nem, „tagtoborzást” azért éppenséggel nem csinálunk... — szegezte fa Grünné a vezetőségi ülésen.

~ Art rtesn, de egyetlen érdemesnek ®«90 szabad kimaradni — válaszolta

Eábiánné. v

— Lássuk csak, fcflc azok, «kik jelentkeztek? Itt van N. J.-né a >pász- JŐrősőbSL Ali tudjátok, hogy 6 milyen munkát végez. Elöljár a munkában, rendszeresen olvas újságot, szakrttai- fa? fa képzi magát és kertelés nélkül kimondja a véleményét a „szatyorpolitikusoknak", Senkinek nem lehet ellene kifogása.

5- F, üzemlakat r>5 dolgával hanta- rntb végeznek. A tagfefülvizsgálatnál kizárták a Pártból, tehát a Központi Vezetőség határozata értelmében nem ''sfeető egyelőre fel. Munkáját azonban figyelemmel kísérik és ha később méltónak bizonyul, még visszakerülhet * Pártba. L. B.-t, a tisztviselőt nem zárták ki. Hónapokig nem fizetett lag- dijat. Nem törődött a Párttal, ez- *®l bebizonyította osztályidegen voltál, ''«gsága jmtómatiknsan megszűnt, kkrtl javasolják felvételét.

fgy ment ez s „Délsaji” pártszer- verefének vezetőségi ülésén. ' Maradt vőgűlb IS név. Tíz nő, hat Férfi, Akik- r'T megíUpították egyhangúlag, ki- irtJemeltéV, hogv t.agjelöliek lehessf- Persze véglegesen majd a tng- n’-üiés dönt. Míg folyik a je!ei*‘ke -(K ** Ö*on*Arz akad még olvar löbh is, ■•»<ck . tttrvé el jut a taggyűlésig' és "lélegezte boldogan veheti át tag- nyvÄt X '•ezelőség még alig iöbb. "hint M* Wte van a helyén, de seg’l 1 “ -'k T-'v'&Vne eívtárs. aki a Fém é,

■ a’ atoAW*gyáiix51 jött ide s személyzeti (»riály élére. . Sűrűn kérnek tanácsot JJiréhtier eivtárstól is, a bányász

vállalatvezetőtől így lesz jó a tagjelöltei elvé tel előkészítése,

*

ITEM BONDHAT JUH EL

ugyanezt a Budai 1. pártszervezetről, ahol ugyancsak körülnéztünk, hogyan csinálják a tagjelöltfel vétel előkészítését. Szakállas György elvtárssa!, a káderessel beszélgetünk a nagyterem előtti folyosón. A nyitott ajtón kihallat- szik a tánctanár vezénylése. A titkári szoba átalakítás alatt van. A vezetőség legnagyobb része pedig csétési ellenőrként van .elfoglalva falun. Szakállas elvtárs annak rendje-módja szerint leigazoltat, mielőtt szóba eredne velem.

— Tizenöt jelentkezőt bírált m el eddig — mondja a tag-jelölt felvételről. — Ezt a számot túl kicsinek vélem1 ahhoz, hogy a Budai I. pártszervezet a fegigazibb munkásnegyedében, a „vörös sarok”-ban van.

Megkérdezem a káderes elvtársat: hogyan tudatosították a tagjelöitfelvé te! jelentőségét lakónegyedük tömegeiben.

A válaszból az derül ki, hogy: majdnem sehogy. Bevallja, hogy a tízesbizalmiak és népnevelők igen lazán dolgoznak. A választási agitációba jól be- lefcküdtek, de olyasféle hangulat uralkodott cl: a választásba „bele mindent”. aztán jöttét a nagy pihenés. Elismeri, a vezetőség is hibás abban, hogy nein tartolták mozgásban a bizalmi és nevelőgárdát. A vezetőség tagjai cltcmetkezlck reszortmunkáikba ■s nem sok ügyet vetettek arra, hogy az egész munkát, minden feladatot megismerjenek. Nem ellenőrizték a funkciókkal megbízottak munkáját sem. így aztán néni használták ki azokat a hatamas eredményeket, áruit a választási tömegmozgalom hozott.

— Munkásnegyed a ntiepk. -c igaz. de azért állunk rosszul, mert clmulasz- toltuk az ill lakó,.,(le üzemi pártszervezetekben :-igkéf!Ímy-'->kádé relnk pari munkába állítását. A tagságunk fele kévédé mozgékony korosáéi elvtársikbólv ’áll. Ezért mosl a Halainkról felijeijük a f.fösíilyl, A kiválasztott fagíelöllek mind fiatalok és valószínűleg jó kádereket nevelünk belőlük.

BÍRÁINK KÖTELESSÉGE

A vád srándékos emberölés bűntette volt. A bíróság azonban addig kalandozott a paragrafusok útvesztőiben, míg takiit egy olyan paragrafust, melynél legsúlyosabb büntetés is csak három év lebet. Sok csűrös csavarás kellett ehhez, dohát mire való a jogászi tudomány, mire való a magyar királyi ész?

Sikerült elködösíteni azt, ami minden egyszerű ember előtt világosan állót*. Hisz nem másról volt szó, minthogy egy kulák bestiális kegyetlenséggel megölte cselédjét, mert a jogos bérét merte követeim. A bírák azonban nem így látták. Először elvitatták azt, hogv a gyilkos kulák, másodszor elvitatták azt, hogy megölte.

Nem kulák, Így okoskodtok, hisz földje nem haladja meg a 25 holdas birtokhaíárt, Dehát cselédet tartott, ő maga nem dolgozott. Ez nem kulák? A cselédjének megjáró bért nem fizette meg. Vájjon nem ez a kulák legjellemzőbb tulajdonsága a kegyetlen kizsákmányolás? a bírák szerint nem.

Elvitatták azt is, hogy ölt. Merthát nem lehet tudni, bogy kinek az ütésétől, vagy rúgásától halt meg a szerencsétlen me- csekrákosi cseléd. Vájjon nem mindegy az, hogy Kis Péter, vagy Nagy Pál volt-e a legerősebb, a kulák állal felbérelt, Jel- lázi tóit emberek között. Nem mindegy-c végső fokon, hogy kié volt a halálos ütés, a végzetes rúgás? Akárki gyilkolt, az öklöt ütésre, a lábat rúgásra a kulák féktelen gyűlölete lendítette, a kulák gyilkolt a többiek kezével is. A bíróság szerint nem.

Független bíróságunk van, de

vájjon er, a függetlenség azt te» lcnlheü-e, hogy bíróságunk lúg- {tétlen lehet a dolgozók érdekeitől, független lehet a dolgozó» harcától? Erre minden becsületes ember, jogász és latkna csal* nemmel válaszolhat Bíróságunk, a népi demokrácia szerve nera lehet független a dolgozó nép harcától, s így ítéleteiben is vissza kell tükröződnie a kizsákmányolok ellea, a s®otáaU*» musért folyó harcnak,

Vo’t idő, mikor a dolgozók érdekei ellen az egyik legnagyobb veszélyt a feketézők jelentették- Ekkor a törvényhozáswek 8* volt a legfontosabb feladata, hogy rendeletéivel és iicleteívw. letörje a feketézőit, így védj« a dolgozó nép érdekeit.

Ma nem a feketézés letörése a központi kérdése A dolgozók államának legnagyobb ellensége, a kulák, aki hatalmának, pozícióinak megtartásáért minden eszközzel, állati kegyetlenséggel, ha kell, gyilkossággal is küzd. Ez ellen a veszély ellen védeni a dolgozó népet, a kulák áll úti kegyetlensége ellen harcolni, ez ma a bíróság erkölcsi kötelessége!

A bíróság két évre ítélte a me csekrákosi gyilkos kulákoft, örömmel vesszük tudomásul, hogy most a minisztérium vizs- . gála[ot indított a tanács ellen, amely ezt a botrányos ítéletet hozta. Tanulja meg végre valamennyi bíránk, — hisz ióné- hány már szíy vei -1 élőkkel támogatja a dolgozók államát, hogy a paragrafusokat elevenné keli tenniök, kemény fegyverré, amely biztosan, kérlelhetetlenül csap le a kírsákmányoíőkra, # dolgozó nép minden ellenségére,

Ez helyes is. A beszélgetés un abbl folyamán értesültünk egy taggyűlés meglepő határozatáról: A Budai l.-befi elvtársak zárt számot állapítottak meg a lagjelöltek felvételére vonatkozólag, — még hozzá igen Kocsonyát.

így n.-ár érthető, hogy miképpen szigeteitek el a pártszervezetet a tömegektől és miért nem foglalkoztak a tagjelöllfelvélel előkészítésével.

— Menetközben kijavítjuk a hibákat — ígéri Szakállas elvtárs.

Csak az a baj, hogy éppen a „menetet” nem látjuk.

A tagjelöltfelvétel Pártunk központi kérdése. Helyes előkészítése teheti csak sorainkat erőssé, Póriunkul Lenin.és Sztálin 'Bolsevik Pórijához hasonlóvá.

A János Vitéz IS45-ben megjelent első kiadásának borítólapja

végez mindent. A CsŐníAr- komával, erre vem igen van ideje, mer' a gyümölcsös, meg a méhes a fögondja Van azért gondja Pistára is. hja:., hogy mvlikőr képér- törölte, merthogy a kútláne- ró] leszakadt n vödör, debá' Istenem. a: ilyen fiatalembernek jót írsz a tanítás, akár a: asszony félének.

Mór a negyedik ujját szaró nyalt a Látják (taláré, amikor a kocsmához éri. Tőp- rengés közben maid elhotlotl a lépcsőben. Tő fejő, a. kocsmáras kint állt az ajtóban. Harsány köszöntése felre;- zrntetle Latyakért. '

—- Nézze, Tófejéi szomzz^l maga okos ember, matasson nekem egy kulnkot. hogy lei- irrhessem vele a harcot. Aztán vége lesz a: nsztályhrkc . nek, fogadom.

' — Egyet se búsuljon, ütőt'

Latyak váltóra, amiatt q bé- * ke miatt néni fr.tr haj. Vakar ' don nincs kutak, de ha lesz. ' magának mutatom meg elő- ■ szőr. K. E.

i szűk házba. Jöjjünk át h,oz- k ;á, a: ö kocsmaterme sokkal nagyobb. Nem kér semmi „ árcndál. Ez csak vem kutat:. Különben is sovány ember.

— Vagy nézzük a Pepita 0 sógort, aki disznóval és mar- hóval is kereskedik néha. s. Igaz, hogy 30 hold földje t van, de abból tő hold a me- •; ntje nevén. A múltkor rósz- ” szat beszéllek róla, mert n ,, Bárányéknak eladott ló meg- ‘ döglött másnap, pedig még j ki sem volt fizetve. Nem is t akarták aztán kifizetni. Eb- hőt nagy palába lett, de n

• végén mégis rendbejött uűn- I, den, meri n Pepita is jó cnv -,. brr. Ledolgozzák neki a ló

órát. ö csak nem tehet róla ,, hogy a ló elhullotté Nem ló- r doktor fi. hogy belelásson o rj lo vés ''irbe , .

>i - A C.srjndöt Jánosnál;

• eseted je nun, de rendes gaz- '■ dónak rendes a cselédje is. 'i Pista mór hajnalban talpon s van és m-ki jog alápos'av n I; munkának. Berxdb- trs:i az a istállót, ailón a földön is éleseik, kit. azok a barátai: akik annyira szemet szúrt t a Csörömpölynek.

Egyik kezével megfogta másik kezének bütykös h velykújját.

— Lássuk csak. Itt van Kocsmáról. Igazim rendes j eszű ember. Jó tanácsokat szokott adni. ravasszal a mondta, ne vessem el a t vaszit, mer’ úgyis hóba. lesz és nem tudni, ki arai le. Most meg a cséplés eh', csupa jószándékból vállalt hogy néhányszor lehatja ei n: éhenkórász városit, ak a csépiéihez küldtek ki ette őrnek. Meghagy ez zsákul nyotna ki valakitInkát ölet zsákmányolják ki eyyn hányán. Már januártól hiti be isszák a boriit, ö ni most a pénz helyett el fogír ja, hogy learassák az öt tw búzáját. Literié egy na munka. Ez esni; nem kizsn uxúnuatns!. . . Minek is-na ha nines pénzük? . . Ahle jó ember. Hisz a mattkor mondta. hogy ráért. lYigyut a párt helyiséggel abba

Isten áldjon — hit. lentelte meg kalapját Latnál Bőmé, aztán lassú léptékké ment a kocsma' felé. Hondo kán összefutottak a ráncok ágy beleesett a gondba attól amit az előbb hallott a párt titkártól. Valami olyasféle mondott, hogy osztálybéke — ,.Harcoljunk a kálókul ellen, semhogy barátkozzon! vele“ — mondta a déréi Csörömpölt), ltot ha már met Kell lenni, egye fene: harm hd; fii, csak tudnám hol ta látok egy knUíkót, mert u: szentigaz, hogy Vukardoi égig sincs,, aki pörge kalapot meg. pitylzés mellényt horda no. Ami pedig a kizsákmá 'nyalást. vagy mi fenét illet: • íz meg éppen iitncs a falu l.in. Ilucsal; azt nem vés; szül; annak, hogy megkértem a Cikeres szóm -zédot, segítené trhotdáni t ’Iállásról a hús; zsák Kuka ricát.

Már pedig ennek a l.-ii 'ók-dolognak a négere járok im belekékülök is.’ — fog-zd kozott niag'ílmn —. Lássál