Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-24 / 170. szám

»49 mcam a NAPLÓ 3 ÜNNEPELJÜK MEG VÁROSON, FALUN, MEGYÉNK MINDEN KÖZSÉGÉBEN MÉLTÓN PETŐFI ÉLŐ EMLÉKÉT A Népfront Baranyamegyei Népi B sorságának kiáltványa Egy hét OTít'rva ünnepli a magyar dolgozó nép a nagy forradalmár, Petőfi Sándor emlékezetét. Július 31-én k«z száz éve, hogy a magyar és világiro­dalom egyik legnagyobb alakja eltűnt a segesvári csatatéren. Az emléit- üruiepségek méltó megtartása végeit összeült a Függetlenségi Népfront Ba- ranyamegyei. Nép; Bizottsága és elha- láirozta, hogy kiáltvánnyal/ fordul a megye összes népi bizottságaihoz: Néhány nap választ e! bennünket Petőfi Sándor, az 1848-as forradalom lángldkü költője és harcosa halálának századik évfordulójától. Petőfi a harc mezején esett el, né­pünk szabadságáért áldozta életét. Az 6 élete és halála példát mutat minden magyar dolgozó számára, példát arra, hogyan kell a legnemesebb eszmékért: hazánk függetlenségéért, népünk sza­badságáért, a nemzetek testvéri össze­fogásiért élni és ha kell fegyverrel a kézben meghalni. Petőfit a nagybirtokos, nagytőkés nralkodóosztály a múltban meghamisí­totta. Forradalmi tanításait elhallgatta és úgy állította a magyar nép elé, mint­ha egy hóbortos, tüzesfejű fiatalember­ről lett volna szó, aki mást sem tu­dott csak szerelmes dalokat énekelni. Meghamisított alakja helyett nekünk most kötelességünk a dolgozóknak meg­mutatni az Igazi Petőfit. Annál Is in­kább, mert eszméit a népi demokrácia megvalósította, diadalra vitte. Az általa annyiszor követelt köztársaságot meg- ^remtettük, a gyűlölt urakat a hátá­éból kiszorítottuk, az egész ország 1 a dolgozóké lett. A bőség kosarából mind fokozódó mértékben részesednek * dolgozók éss a kultúra napvl’ága is mind bővebb sugarakkal világít be ab­lakukon. Petőfi szenemében végezzük mun­kánkat, vívjuk harcainkat, ö írja elő, "pgy a belső bitangokkal kemény kéz- **1 számoljunk le. Tőle tanultuk, hogy h^ánk szabadsága és függetlensége a , ‘egdrágább kincs, amelyért érdemes e!ni és meghalni. Élete példa arra, ho- ffyan kell a nemzeti színű zlászló mel- a világszabads!ág vörös zászlaját magasra tartani, más népek szabadsá­gáért küzdeni, a népek testvériségéi kovácsolni, ö tanít bennünket a béke Szeretetére * arra, hogy békét „zsar- **okkénytői" ne fogadjunk d, csak a »szabadság felszentelt kezétől”. Pefőfl egybeforrt a népi demofcráe!- '' szocializmust megteremtő nemzedé- ■®nkkel, egybeforrt ifjús/águnkkal, építő munkánkkal, és harcosainkkal. Népi demokráciánk nagy vezetője, a Magyar Dolgozók Píártja és az őt támogató összes demokratikus erők zászlajukra írták Petőfi tanításait- De nemcsak a miénk ő, hanem minden szabadságsze­rető népé. Nem véletlen, természetes az, hogy a szovjet nép, a világ dol­gozói szabadságharcának vezetője és békéjének őre, annyira szívébe zárta Petőfit Ünnepeljük meg városokban, falun, megyénk minden községében mélión Petőfi élő emlékét. Felszólítjuk az összes Népi Bizottságokat, hogy szer­vezzenek a tömegszervezetek bevoná­sával minél nagyobb tömegekre tá­maszkodva népgyííléseket, felvonulá­sokat és kultúrműsorokat Az ifjúsági szervezetek fokozott mértékben kap­csolódjanak be az emlékünnepély meg­szervezésébe, a hatalmas, harcos béke­akcióra, a Vlláglfjűságl Találkozóra Petőfi szellemében készüljenek. Legyen a magyar szabadság és a világ dolgozói összefogásának nagy napja, az egész dolgozó nép ünnepe július 31-e! Föl a zászlóval magasra, Egész világ hadd láthassa, Előre! Hadd lássák és hadd olvassák, Rajta szent szó van: Szabadság. Előre! A Magyar Függetlenségi Népfront Baranyamegyei Népi Bizottsága. r Magyar Bo gozok Pártja Baranvamegvei * Bizottságának határozata A Magyar Dolgozók Pártja Bara- nyámegyei Bizottsága Kasza Ferencet, a Pécsi Erdőgazdasági Nemzeti Válla­lat vezérigazgatóját egyéni érdekhaj- hászás, a dolgozó nép vagyonárak hűtlen kezelése és kommunistához nem Seitó erkölcsi magaviselet miatt a Magyar Dolgozók Pártjából kizárta. Kasza Ferenc visszaélt a Párt és a munkásosztály bizalmával, beosziását egyéni előnyök szerzésére, jogosulat­lan gazdasági előnyök biztosítására használta feL Vezérigazgatói beosztá­sában a Nemzeti Vállalat érdekeit lel- klismeretíenüj képviselte és ezzel ve­szélyeztette a dolgozó nép vagyonát. Magánélete sem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel, ezzel is rombol­ta környezetében a Párt tekintélyét. Kasza Ferenc nem méltó arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának tagja le­gyen, ezért a Baranyamegyei Bizottság a Pártból kizárta. L^feplessték a. patof&bezsoM bialák-sasafaotázsf A szérűkben, mär mindenütt javában j gozók kenyere ellen támadt, nem le­B maiit mi te Wfíi irt«» APOLLO Nagy reprithéü Észak csillaga Főszereplők: Anno Baxter, Wal­ler Huston, Erich von Stroheim AT APOLLO HÉTFŐI MŰSORA ■ Pamiri sakálok A sziklás ösvényeik banditái Előadások vasárnap 3, 5,7,9 ó. hétiön 5. 7, 9 ó. A B & 2?-é g Hatalmas szovjet film Az őserdő rejtelmeit kutatja fel: Hz ócsán vái : harc a pápuák világában Előadások vasárnap 5, 7, 9 ó. héttőn 7, 9 é. csépelnek. Baranya dolgozó parasztjai ’ az aratás után most második fontos szakaszát hajtják végre annak a mun­kának, amellyel míndannyrunk számára biztosítják az új kenyeret. Nem úgy a kulákok. A szorgos mun­ka közben. ott ártanak, aho! csak tud­nak. A kulák dühe nem egy baranyai faluban mutatkozott már meg. Kárász- pusztán, Olasz és még más községeken kívül most PaJotabozsok a legfrissebb példa. Komáromi Lajos, bár tagadja, hogy kulák, de szabotálóshan nem maradt el hasonszőrű társat mögött. Megpróbál­ta kijátszania dolgozók éberségéi. Egy­szerű trükkel, de épp.mert egyszerű, elkerülhette yoina figyelmüket. Ki gondolt volna arra, hogy a cséplő­gép' szalmarázó tengelye alá tégla­darabokat- szorított, hogy a kalászvágó közé vaslemezt csúsztatott? És ki vette volna észre azt a vaslag lécet, ami a rosták- között volt. kifeszílve, hogy ha megindul a gép, összer oncso! joa min­den • értékesebb alkatrészt, s így meg­akadályozza fi.csépiéit. Mert ez,volt a célja Komáromi La­josnak! Ezt ,te>r vette ki a va&rácsos kapu mögötti hosszú tornácon valame­lyik este. —^Nem akartunk hinni a szemünk­nek, mikor megtaláltuk a gépbe rej’eft vasat téglákat, deszkát. Mindjárt jegyzőkönyvbe vettük az operatív bi­zottságnál — mondja Pászti elvtárs. Palotabozsok ilyenkor, hordás idején mintha kihalt volna, csak a faluban dógozó négy cséplőgép bugása, hallat­szik az udvarokon ki az ulcára. Komáromi Lajos cséplőgépe is donii a gabonát. Van villanyóra a motorhoz, épségben maradt a törekrázó, a kalá'sz- vágó, a rostákból is szabályosan hull a tiszta szem a felvonóba. Kenyeret ad a gép, megmentette a pusztulástól az éberség. — Megérdemelje! — mondták a falu­ban, amikor hírül ment, hogy Komáro- mi kulák ha! hónapot kapott és huszon­háromezer forint pénzbüntetést. Megérdemelte. D" bűnét, hogy a doí­lejtjük el soha. Sem Komáromi Lajos­nak, sem a többi kuláknak, Tőífi Ferencet kizárták a Kisgazdapártból A Fiigge'len Kisgazdapárt Politikai Bizottsága értesítette a Magyar Fiig- gelenségi Népfront Baranyamegyei Népi Bizottságát, hogy Tóth Ferencet, a Kisgazdapárt volt baranyamegyei tiHcáráit a partból kizárta. [gy csökkentettük forgófőkénkef A z ötéves terv: népgazdaságunk továbbfejlesztésének terve, ha­talmas erőfeszítéseket kíván mind- annyiunktól és többek közt azon fordul meg, hogy belső tartalékainkat ho­gyan tudjuk mozgósítani. Ennek ha­tékony formája a forgótőke szükség­let csökkentése. Amikor elindult a mozgalom a pécsi Zsolnay-gyár az el­sők- között volt és a kerámiai iparban 300.000 forint forgótőke csökkentést ajánlott fel és fizetett be. Ez a fölös­leg persze nem a levegőből állt elő: áz újítások, önköltségcsökkentés, de leginkább a gyártási idő meggyorsí­tása hozia létre. Pár hónappal ezelőtt még három hó­napi munka várt elszállításra gyárunk­ban. Száradási idejüket várták a pol­cokon, míg a nyersárú égethetővé lesz. Ez a szárítási mód nagyon el­húzta, hosszadalmassá tette a gyártá­si folyamatot. Sokat törtük a fejünket, míg megszületett a jelentős változás. Építettünk egy olyan szárítót, ahová a korongostól közvetlenül hozzák az árut és elég pár nap a szárításhoz. Ez­által elériük azt, hogy a körülbelül háromhavi nyersárú mennyiségünk le­csökkent egy havi mennyiségre és megrövidült a gyártási idő. Ez a mozgalom elsősorban a válla­latvezetőit, az adminisztrációs munka- j erők felé szól. Nekik kell gondolni a kihasználatlanul heverő anyagkészle­tekre, megszervezni a gyártásveze- J lést, behozni a könyvelésben való le-* ' maradásokat, azonnal számlázni, gon- i áoskodni a kinnlevőségek gyors be­hajtásáról, meggyorsítani az árú ér- - tőkésítését. De ismernie kell a forgó- ; tőke-csökkentés jelentőségét minden üzemi dolgozónak, minden munkásnak, hogy ötleteikkel, újításaikkal a legha­tékonyabban közreműködjenek belső tartalékaink felszabadításában és meg­mozgatásában. Tudatosulnia kell min­den gyári dolgozóban, hogy ez az 5 ügye, ami még inkább az üzemhez kö­ti és érezteti, hogy a gyár valóban az övé. M l, Zscáray-gyáriak, üzemi érteke®. leien és műhefyértekezlefce«, újí­tók körének gyűlésein és mindenütt,’ ahol együtt vannak a dolgozók, ismer­tetjük és átbeszéljük a kérdést. És ma már érzi is minden egyes ember gyá­runkban, hogy erre is gondja kell, hogy legyen, hozzátartozik ez is éle­téhez. Csak így tudjuk elérni a moz­galom kitűzött célját: népgazdaságunk terveinek hatalmas valóraváltásáb Farkas Ödön Zsotnay-gyári norma mérő. la déleiül! lesi a villám nagygyűlés Negyvenegy JiSzség dolgozó pa raszfeéga* gy® össze a inai napon Villányban, hogy meghallgassa Deák Lívia elvtársnőneát» az MDP megyei bizottsági (tagjának beszámolóját a S zovjetúnióban szerzett íapasztala'al- ról. A nagygyűlésen nemcsak a villányi járásból, de a pécsi, siklósi és mohácsi járásból Is számos község lakossága vesz részL. Neon egy község csaknem teljes lakossága jelentette már be részvételét így Ujpetréről 800-an közölték részvételüket D® a többi községből is százszámra Ré- 6zü nek a dolgozó parasztok, hogy kocsikkal, tdhcsautókkal felvonuljanak a nagygyűlésre. Befutott a Gerő-busz Málomba Szombaton reggel negyed hétlcor a „Gerő-busz" befutott Malom köz­ségbe, mint a pécs—malomi járat elindítója. A községháza előtt egy- beseregleít malomiak virág és lomb­füzéreket szorongattak ünneplőbe öltözve. A megálló „bu.sz”-t a má- lomi MNDSz-asszonyok megroha­mozták virágaikkal és a hatalmas jármű elejét percek alatt felékesí­tették. Ablakára pedig kikerült a nagy pillanatra készített pirosbetűs tábla: Pécs—Malom, első járat. A járatot megnyitó Krav.cz elv­társat, a falubeliek élén Bencze György elvtárs, tanító fogadta. Kö­szönetét mondott az autóbuszjárat­ért az MDP-nek, a polgármester­nek, a dolgozóknak, hogy munka­versenyük lehetővé tette a járat megindítását. A beszédek után az autóbusz megtelt a faluból és a szomszédos Keszüböl a városba igyekvőkkel. Piacra szánt kosarakkal és tejes- kannákkal. Boldog, mosolygó arcok­kal. Az egyik asszony frissen da­gasztott kenyeret tartott ölében. Kertvárosba vitte a pékhez. Hajpalodo. »orja.- w e . - mire 8 holdas paraszt ezen a regge.cn még korábban, kelt fel, mint máskor szokott. Ellátta az áila'okal, aztán a ház körül rendezgetett. Tulajdonképen nem is volt sok dolga és nem is kellelt volna ilyen korán kiugrania az ágyból Hisz a szérűt már napokkal előbb rendesen kitakarí­totta, a hordással teljesen kész van, otl á! egymással szemben szép 'elejesre rakva a búza meg az árpa asztag. Akár .már most is jöhetne a gép. Egyelőre azonban még semmi jele sincs így múlnak egymásután az órák. Na mostmár körülbelül lesznek a szövet­kezetben — gondolja maga,ban — el­megy most a zsákokért. Van ugyan neki egypár zsákja, a sajátjához e’ég is lesz, de Borjádon azt vették be, hogy ami leadás lesz, azt mindjárt a szövetkezet zsákjába eresztik. ,, T vissza a zsá'kok­Vr* Hin I ka!, mert már a szövetkezet udva­a szövetkeze udvarára 355 kiló búzá­val, 409 kiló rozzsal, 38 kiló árpáva) a kocsiján. Az ideiglenes raklár ajtaja felett hatalmas Rákosi kép, körül véve nemzeiiszínö és vörös szalagokkal. A raktár helyiségben már szépen gyűlik a gabona. El is folyna, ha nem torlaszolnák el az útját egy néhány teli zsákkal. Gyorsan megy a mérés, Török Lajos, a szövetkezet te-ményese pillanatok alatt kiállítja a vételi je­gyeket is (jól megtanulla Tőrök elv­társ a tanfolyamon) és már mehet is felvenni a prénmimo!. kocsi | Közben úiabh rán figyelte a traklor pufíogását. Es úgy hallatszott, mintha huzalna. Meg lehet azt állapítani a hangjáról, hogy egyhelyben jár-e vagy pedig huzat. Gépészembe!-, de parasztember füle is meg tudja különböztetni egymástól a kettőt. Nem hallott rosszul Valóban a ! traktor az ő háza felé közeledik, maga ulár. húzva a csépő: meg az elevátort. Tíz-t;zenöt percig tar:, amíg beállít­ják a cséplőt, aztán hadd mp-jeu: hányd a kévé!, add bele a dobba, fogd a zsákot. Pálfi Is'vá.n ott topog a gép faránál. Izgatottan tartja markát a szortir oldalán leosurgó búzap..'ak alá. A szemek be'.epallognak tenyerébe és egy kettőre tele lesz velük­A beadni valót, mindjárt, ahogy le-j mérték kocsira rakták és néhány pere- o I később már be is fordul Patti Imre áll meg a raktár előtt. Va vári József 12 Sioldas paraszt hozza a gabonája!. — Elég szépen fizetett — Válaszol a kérdezősködésre — 9 mázsát leadott holdanként. Most szerződésesen termelt búzát hozott. 15 mázsa 50 kiló termet: nem egészen 2000 négyszögölön. Mind behozta, hatalmas, egészséges szemű búza, lehet vagy 80-as fajsúlyú. Ezeket külön öntik a többitől, ebbői elsőrendű vetőmag lesz. Kimegyünk megnézni a szövetkezei gépét. Amikor visszafelé jövünk már jó né­hány házzal arrébb hangos kiabálást hallunk. Furcsa ez nagyon. Hiszen akik eddig jöttek, mind szinte ünnepélyes csendben adták át gabonájukat, .egy hangos szó, egyetlen viía; nem volt egész idő alatt. ; kövér ember mél­N'a -V d-rab | latiankodik, hogy ~ 1,111 ....... őt megváratták, az tán midőn meglát bennünket átfordít­ja a szót é-s a cselédjére kezd vesze­kedni. Ez! a hangból lehet megállapí­tani, ahogyan beszél vele. — Kesz'.er József ez, a némeíbólyi tej űz m tulajdonosa — gdják meg a választ kérdésünkre. Itt van Borjúd me' ett a tanyája vagy száz hold főiddel. rig|l9BMKH8iBPBmMKP¥M» Közben a kuiák ej kezd rakodni te-' feie a kocsijáról, ö adogatja le a zsá­kokat, a. cseléd hordja beíele. Minden zsáknál, miniha egy-egy fogát húznák ki — Dehát bármennyire nem tetszik is neki: le két! adni a gabonát — mondja Török elvtárs. Igen, neki k e 1M De a többieknél, a dolgozó parasztoknál nem is lehet hallani ezt a szót, hogy kell Még csak azt sem mondják, hogy tudjuk, hogy be kell hozoi. ök azt mondják: b' akar j ti k hozni, tel jesíteni akar­juk a kivetést vagy szeretnénk még vagy öt mázsát beadni, vagy le­galább 50 % -a! túl akarom teljesí­teni. Es azt mondják, hogy -meg akarjuk nyerni a v°rsenyt, ami köz­ségünk és Dunaszekcső, Bár, Vil­lány és Herceglöttös között folyik. Igen, a dolgozó parasztok így beszél­nek. A Kés ziere 1< viszont fanyalogva hozzák a gabonájukat. Megnézzük: elég silány, fajsúlya ’s alig éri el a 78 kilo­grammot. földön | Periig ufryttuezen j a szőve" ............. 1 11 kezet tér­me löcsoporíjának legalább 81 -es búzája lesz. ök azonban eddig még csak a borsót hozták be, most fognak hozzá a gabonacsé.pléshez. A borsójuk ott ál! zsákokban a folyosón. > Több zsákot is megnézünk. Kis cé­dula lóg rajtuk. Fe.íráls: „Közösen ter­melő szövetkezeti csoport, Borjád.” Vájjon miért tették bo'e. Lehet, hogy tudták: külföldre megy. Talán vala­melyik testvéri népi demokratikus or­szágba. Hadd lássák az elvtársak — gondolták — hogy nálunk is van szö­vetkezeti termelés! Vagy talán nyu­gatra fognak gördülni vele a vasul! ko­csik. Akkor pedig hadd legyen bizta­tás annak- a munkásnak, aki kibontja, üzenet a dolgozók szabad hazájából.

Next

/
Thumbnails
Contents