Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-22 / 168. szám

A rekord-crrcrtés utón iin Iranian, lelkesen tifjisifi III a fíesioioálfslást a megye dolgosé parasztsága Alig egykét nap.ia, hogy Baranya ícigozó parasztsága a fatunapokon el­határozta: messze túlteljesíti beszofgél- tstá&i kötelezettségét. A baranyai köz­ségek dolgozói valóban megértenék a sikeres begyűjtés jelentősegét, ame'v- lyel dolgozó népünk államának erősö­dését szolgálják. Még jóformán csak előcséplés volt, a rendes cséplés csak most, a hét végéfelé kezdődik,1 de máris Igsn sok községben zászlódíszbe öltöz­tették e gabonamagtárakat és az e'ső mázsa gabooáí az egész falu válaszával kisérte végig az utcán. így volt Nagykozárban is. aho’ a községi pártszervezet, az elöljáróság, a népi. szervek virágfűzéres, feüofcogó- zott ökrösíógattal kísérték Szlaz.cs György 3 és fél lvoldas újgazda gabo­náját. Sz'ázi-cs elvtárs kötelezettségét 145 százalékkal teljesítette túl, de máris többen kijelentették: túl fogjak teljesíteni Sztazicsot! De büszkék- voltak a kátolyiak Ka- szapovics Adnrás elvtársra is, a Kos-1 suth-dijas minta gazdira, aki a 8 má-1 Z6á.s előírás mellett még 34 mázsát j adott be, mégpedig nemesített marod Ezzel 400 százalékban teljesítette a be­gyűjtési kötelezettségét. Kaszapovics elvárs egyébként 18.5 mázsás átlagá­val rekordtermést ért e!. Ugyanígy Bczedcken Bodó Sándor 4 bo'das újgazda 335. kg kölctező ntcijy- nyiség helyett 956 kilót adóit be, közei 300 százalékban teljes ítélt, ezen felül biztosította 7 tagú családjának fej­adagját és a jővőévi vetőmagnak valót te. Szabó Árpád a 650 kg kötelező he­lyett 15 mázsát vitt a terménybegyüj- tőhöz Bezedeken. a fejadagon és vető­magon kívül. Dunaszékcsőn Babarci János volt az első a beszolgáltalásban. A peüerdi term'löcsoporf már telje­sen végzőit az aratással, behordássa!, csépléssei és a . terménybeadássai is. Németh Károly elvtárs, baranyaszení- gyórgyi újgazda a 350 kg helyett 555 kg-oí adott be és ezzel mintegy 160 száza'ókban teljesítette a beadási kő­ié te zet lsén ét. . -. Vejti. községbe vasárnap vezették be a lelefont és ezzel az ünnepséggel egybekötve vhtték iinepélyesen az első gabonát a szövetkezeti gyűjtőbe. Tarr János új­gazda volt az e’ső beadó. Felvirágozott szekerét cigányzenével és nótaszóval kísérte a faltu öregje-íiaiaija. Az ara:ás a hét első napjaiban tu­lajdonképpen be is fejeződött, a zab kivételével Nemigen találunk már őszi- tavaszi kenyérgabonafélét. a határban. Ez azt jelenti, íiogy — ami még soha nem fordul elő — a magyar dolgozó parasztság szívből,' megértésből nyolc nap alatt el vég ez'e az araíás nehéz munkáját. Tudták a vármegye, de az egész or­szág dolgozó parasztjai, hogy csak gyors mtr.kával lehet megmenteni a hirtelen éréstőt kipergő szemet. Fel- becsü’h'e'ctleri milyen mennyiséget mentettek meg a „rekord-aratással". Minden községben vannak, akik jó példával jártak elől, A siklósi járásban Tés-e Ja lett a győztes a járás közsé­gei közötti aratási versenyben, az egyéni versenyben pedig if j. Bony ár Lajos. Bonyár egy kaszával, egy kéve­kötővel és egy marokfZedovel alig há­rom nap alatt hat holdat aratott le! De nemcsak-.az aratást, hanem a csép- lést és begyűjtést is. rekord idő alatt fejezi be a megye dolgozó népe. Hatmillió forintot Isífacilléti beffuházásra ^aranpbán Az állami beruházás 3 év alatt 68 millió forint Oeák Lívia elvtársit® a SzevlelBniéteB izsfzít! tapasztalatairól száma! &s vasárnap Villányiján Vasárnap három járás do'goió népo gyütekejdk össs* VtüfoTb«rv Vp£ty negyven község dolgozói kerekednek lel, hogy meghallgassák a Szovjetunióban járt egyik szemtanú, Deák Lívia elytársnönek, as MDF Baranya megyei Bizottsága szervező titkárának beszámolóját Deák elvtársnő a parasztküldöttség tapasztaló tóiról «d számot, beszél a szovjet parasztok életéről, a világ legíejletlefeb, szocia­lista mezőgazdaságáról. Ezért indokolt az a rendkívüli érdeklődés, amivel a járások dolgozói a vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő nagygyűlés elé tekintenek. Szombaton autóbuszjárat indu! Pécs és Malom között A Pécs közelében fekvő Malom községnek régi óhajtása, volt az, hogy autóbuszjárattal kapcsolódjék Pécshez. Amikor a Magyar Dolgozók Pártja, községpolitikájának megfeler lően Múlom község villanyt kapott Pécstől, Krancz, elvtárs polgármester klintjárt Málomban. Kívánságukat a malomiak elő is adták. ígéretet' kap­tak. hogy amint, lehetséges lesz. a já­ratot megindítják. Azóta jónéhány liónnp telt cl cs a málomlak újból felelevenítették akkori kívánságukat. Kiiklöttségileg keresték fel a pol­gármestert, aki a. Magyar Dolgozók Pártja közbenjárására Ígéretet Is tett a malomi autóbuszjárat megindításá­ra. A Közlekedésmíi alkalmazottai a* utóbbi hónapokban végzett munkája, amely több autóbusszal gyarapította a város autóbusz, parkját, most lehe­tővé tette, hogy a málomi járat meg­induljon. A má.loml autóbuszjárat megindítá­sa ünnepélyes keretek között szom­baton reggel 6 órakor történik meg, amikor az első autóbusz elindul Má- lomba, a Kertváros érintésével Az autóbusz 6.20 órakor visszajöttébeo ugyancsak érinti Kertvárost, Öj MáY-bértiáz épül a Kassa-otcébaa Csak nemrégiben adtunk hint egy a Megyeri-úti közelében történő bér- házépfíésről. Ma pedig arról értesültünk, hogy e Máitfcoerck-útiAn lévő régi MÁV bérház mögött, a Kassa-utcában ü) MÁV bérházat építenak. A várom vezetősége itt három telkei biztosítóit az építendő hárosa darab tipusbérház építésére. Ezefk közül egynek az építését kezdik meg a közel­jövőben. A bérház ß lakásos lesz és két emeletnyi magas. Az építés költsége 800.000 forint. A tervek szerint a bérház építését már november 1-re be kell fejezni, hogy az beköltözhető legyen. Baranya vármegye tervmegbízott- Ja állandóan ellenőrzi a közületeket, hogy a hároméves tervbe felvett beruházásokat idején és a tervnek megfelelően 'téljesitik-e. Megvizsgál­ta a hároméves terv utolsó évének első hat hónapjában végzett terv­beruházásokat Baranya vármegye valamennyi községében és beszámolt azokról a Dunántúli Naplónakfösz- Rzefogiaita a hároméves torv meg­indulásától - kezdve napjainkig tör­tént valamennyi tervberuházást is. Megállapításai szerint az első terv- évbe® 117 községben 1,261.168 fo­rint összegű, beruházást . hajtottak végre. Ehhez hozzájárultak a tör­vényhatósági útalap út- és hídépí­tései illetőleg javításai, 651.587 fo­rint, a vármegyei ebadóalap beru­házásai, amelyek főleg közegészség­ügyi-vonalon mozogtak és túlnyomó­részt egészségházak felszerelését és Javítását célozták 52.414 forinttal. A . Háztartási Alap beruházásai 271,814 forinfot tette ki, megyei székház és járási székhizak Javításával, végül a vármegyei áJIarttenyésTiési alap beruházásai 1,134.900 forinttal. A második tervév 5 hónapos idősza­kában az országos tervhivatal 122 községben 200 beruházási tételt en­gedélyezett. Ez a szakasz nem volt túlságosan kedvező a tervek végre­hajtásának, mert jórészt őszi és téli nőnapokra korlátozódva akadályozta az építkezéseket. A Tervhivatal ezt maga is belát- a, ezért május 25-ig haladékot en- f®^5r.®zett. Eddig az ideig azután 195 tételt teljesítettek la. Az emlí- alapok által végrehajtott beru­házások 2.330.822 forintot tettek ki az 5 hónapos szakaszban. A harma­dik terévre 264 tételt engedélyeztek J‘>8 község ben. Ezek közül az eteő nat’ hónap folyamán 77 különböző beruházás teljesen elkészült, 23 pe­mozík mai műsora dig folyamatban van. Június hó vé­géig tehát 164 beruházási tétel ma­radt az év második felére. A közsé­gek munkatervében a beruházási tételei: nagyobb részét az őszre ál­lították be, számításba véve azt, hogy a községek bevételei a betaka­rítás után emelkedő irányzatot mu­tatnak. A tervmegbízott a számvevőséggel együtt állandóan szorgalmazzák a beruházások végrehajtását. Orvon-; deles jelenségként állapítjuk meg, hogy nagyon sok községben a beru­házások már nemcsak a közigazga­tás, hanem a nép programjává lettek. A lakosság ismeri a tervet és végrehajtását' a legtöbb helyen az MDP helyi szervezetei is szor­galmazzák. így közvetlenebb a nép­nek a közigazgatásban való részvé­tele. m Hangsúlyoznunk kell, hogy a fenti közületi beruházások, nme’yek a hároméves tervben hat milliónyi összeget jelentenek, csak elenyésző kis részei annak a ha'abnas beruházásnak- emit az állam hojtcit végre Baranyában a dolgozó parasztság megsegítésére. Gondolunk itt elsősorban a mű­trágya-, tenyészá'lat-, vetőmag- és silóakciókra, azután az állami léte­sítményekre:^ a püspökpusztai nö- vénynemesítőre, az ormánypusztai mintaállat tenyésztésre, az iván- baltyáni oltványtelepre és a villányi szőlőtelepre, ahol nagyösszegű beru­házások történtek. A mezőgazdasági Anan^tns elején kezdődik a finn!-a- versenyjulis lom kiosztása A gyárakban és üzemekben. egy­másután tartják meg a jutalmazási értekezleteket, amelyeke:! a dolgozók, demokratikusan maguk döntik el: kik azok a társaik, akik jó munkájukkal és példás magatartásukkal kiérdemel­ték a munkaversenyjutaimakat. A dol­gozók felelősségük teljes tudatában bí­rálják felöl, ki érdemes az erkölcsi és anyagi elismerésre. A jutalmak kiosz­tása augusztus »' elején kezdődik' s a dolgozók pénzjutalmon kívül értékes tárgyi jutalomban is részesülnek. Többek között 200 nagy Orion-rádió, 100 konyhabútorberendezés, töbszáz néprádió, 560 tűzhely, többszáz pap­lan, 1000 kerékpár, valamint többszáz irhabunda kerül kiosztásra. A díjazás­sal egyidejűleg a szocialista munka­verseny győztes üzeme megkapja a Szaktanács vándorzászlójál, amely most a Hoffheri gyárnál van, a leg­jobb brigádot pedig a Köztársasági El­nök vándorzászlójáva! jutalmazzak meg, amelyet most a Magyar Textil-, ipar Rákosi-brigádja őriz, Ötnapos VIT-tanfolyam indult az üzemi ifjúság részére gépállomások és s gazdasági Isko­lák Jágónak, Siklós, . Szentlőrinc gazdasági iskolái mind jelentős ál­lomásai a hároméves terv állami beruházásainak. A hatmilliós közületi beruházással szemben, ,az álami beruházás 55.675.000 forint. De még ez az összeg sem teljes, mert az említett akciókra fordított összegek csak becslés formájában állapíthatók meg, de a beruházások végösszegét legalább 68 millióra duz- zasztják. . A hároméves terv hatalmas lépé­sekkel-viszi előre megyénk fejlődé­sét és az ötéves terv, amint azt Rá­kosi elvtárs mondotta, öt évtizednyi fejlődés lehetőségeit' sűríti egybe. Alig négy hét választ el a Vfllágifjú- sági Találkozótól. Több mint hetven nemzet dolgozó' fiatalságának képvi­selői gyűlnek össze Budapesten augusz­tus 14-én, hogy kéthetes táborozáson még inkább összekovácsolod jón a vi­lág békeszerető fiatalsága. A megyében megindulak az üzemek ifjúsága részé­re az ötnapos esti VIT tanfolyamok. A tanfolyamokra számos fiatal jelent­kezett. A tanfolyamok hallgatásának feltétele a VIT-en való részvételnek. A megyei keretet már mególlapftatíSk. Azok juthatnak el a nagy találkozóra, akik a termelés területén értek el ki­magasló eredményeket fel legjoMsak voltak a tanulásban. Az ötnapos esti tanfolyamon az Sze­mek ifjúságával megismertetik a VI- lágifjúsági Találkozó jelentőségét, va­lamint a Komszomo! életét. A tanfo­lyamok előadó! az ifjúsági vezetők és a Párt kiküldöttel. A tanfolyamok már valamennyi üzemben megindultak. Nincs titkunk egymás előtt A szegedi dohánygyáriak meglátogatták pécsi elvtársaikat A portäß vállvcnogatva' nyitóba ki a kaput. — Az ÜB titkár elment — mondotta, ahogy a nyikorgó kapu kitárult. —. Keressenek valaki m.ásl — felelte az egyik érkező. Rövidesen jött is a „valaki más". Kaulcz elviárs vállalatvezető kicsi' meglepődött, mikor kilépett a zöld bok­rok mellől, Na ezek jól megleptek ben­nünket — gondola magában, ahogy felismerte a Szegedről érkezett elvtár. sákat. „Jókor jöttek tapasztalatcserére, van a tarsolyunkban a szegediek szá­mára!” Hirtelen eszébe jutott a napok­ban tartott beszámoló, arnjt az újító íe’etSs, az CB titkár és a termelési fe­lelős, tartónak. Mosolyogva üdvözölte a „várailan vendégeket", „Ez sincs még nálunk" Megindultak a szegedi elvtársak az iroda félé. Futótűzként, terjedt a dór hánygyá’ri dolgozók között a hir: itt vannak a szegediek tapasztalatcserére! Kiss elviárs, az újító felelős, éppen egy újítás kiértékelésén dolgozott, mi­kor meghallotta a hírt. Felkapta az asz­talon lévő rajzot meg a befejezetlen kiértékelést cs nagy léptekkel az iro­dába sietett. — Itt egy újabb újítás, elvtársak! — harsogta ahogy belépett. A szegedi elvtársak mosolyogva üd­vözölték a régi ismerőst. Egymásután érkeztek a pártülkár és az üzem különböző osztályának vezetői. A termelési felelős, a tervmegbizott. a végén befutott Sík elvtársnő, az CB titkár is. Nem hiányzott már senki, összeül­tek a dolgozók,' hogy megtárgyalják a gyár legújabb eredményeit, amit a párosverseny során elértek. Kiss elvtáVs szavalt kísérték legna­gyobb figyelemmel, ö ismertette a •gyárban történt, újításokat. . 1— Ez sincs meg nálunk, a termelési terv sem olyan, mint a mienk —mon­dogatták egymásnak a, tájékoztató után a szegedi, .elvtársak. Sok a fonulnivaló D« csak a beszámoló után kezdődött meg az igazi tapasztalatcsere. A szege­di elvtársak munkaruhába öltöztek és felkereslek a gyár különböző üzem­részeit, hogy a munkamódszerek ta­nulmányozásával személyesen győződ­jenek meg a gyárban elért eredmé­nyekről. Az egyik U. M.-rendszcrű gép mel­lett Rádáuly Lajos clvfá-s élénken fi­gyeli a gép Vágószerkczelén végzett újítást. — Milyen egyszerű — mondja — és mennyivel biztosabb, könnyebb fgy a munka. Ezt nálunk Is megcsináljuk! Kelemen elvtárs fáradhatatlanul ma­gyarázza az újítás jelentőségét. — Ezzel az újrend szerű vágással 25 százalékkal fokoztuk a termelést.. De nemcsak ez az egyetlen ianulni- vaió. —l Látod Gazdag elvtárs — mondja Rádau'y elvtárs egy kis kocsira mu­tatva, amive! a ké6z dohányárul viszi egy dolgozó — milyen ötletes és egy­szerű. Nálunk .egyenként* legjobb eset­ben költésévé] viszik a csomagokat, itt pedig egy kocsival tizet is elvisz egy ember. Es kevesebb munkával! Amerre mennek, mindenütt találnak valami megjegyezni valói. A gyártás­ra, az előkészítésre, az adminisztráció­Í ra, egyszóval mindenre felfigyelnek a szegedi eivtársak. Dobó Józsefnél a százas csórna go­lóban találjuk, amint Balázs' Kálmánná mellett áll, — A számolás nálunk nem megy ilyen gyorsan — mondja, mikor oda­érünk — mert nálunk sima lapátok vannak és riarahszám kell számolni a cigarettát. Így sokkal könnyebb, mert kellő gyakorlat tvíán tapintással lehet számolni. A teljesítmény sokkal na­gyobb és • munka ntm dyaa fárasz­tó. I '. í Leül Balázsné helyér*, saját maga győződik meg a hullámos lapáttal való számolás előnyeiről. De visszafelé menet Gazdag elvtár­sat is nagy munkába találjuk, ő dol­gozik a gépen, ahol az újítást beve­zették. Nem úgy, mint a tmiHbon... A szegedi elvársak mindent jól meg­figyelnek. Elkérik az újítások rajzait, a tervkidolgozást, pontosan feljegyzik a könnyebb munkamódszereket. Jiogy a több és olcsóbb termelés érdekében azokat ők is bevezessék. Nincs titkuk egymás előtt. Nem úgy, mint a múlt­ban, mikor félénken őrizték egyes gyárak munkamódszereiket, bogy a tulajdonos minél több hasznot tudjon zsebrevágni. Megváltozott a helyzeti Pár hét múlva a pécsi dohánygyári dolgozók küldöttsége fog ellátogatni Szegedre, ahol ők veszik át az ottani dolgozók jobb munkamódszerét és újí­tását. A szocialista munkaverseny kereté­ben a dolgozók közös tapasztala tosa- réve! segítenek egymáson, mert tud­ják, hogy ebből az egész dolgozó nép­nek van haszna.

Next

/
Thumbnails
Contents