Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-21 / 167. szám

TO49 .TrTnUS 71 W R p L O 8 „En lessek most a te édesanyád“ Megérkeztek Pécsre a francia bányászgyermekek Napok óta várjuk őket Jönnek a kts franciák, vonat hozta őket. dgy is igaz. De hozta őket a magyar bányászok, a magyar nép szolida­ritása az elnyomás silón küzdőkkel, hozta őket a szeretet, ami n magifar asszonyok, anyák szivéből indult útnak értük. At. .MNDSz asszonyok nevében Be­déi Paine köszönti a fiatalokat. . Most itt állnak az MN'DSz asszonyok a francia és magyar lobogóval díszí­tett pályaudvaron. Fejük felett egy mondat francia nyelven: „Nagy sze­retettel üdvözöljük a hős francia bá­nyászok gyermekeit”. Mellettük úttö­rők, SzIT-isták, R-gárdisták egyenru­hás sorfala. Befut a vonat. Még kint kígyózik a, teste a nyílt pályán, de már látni a ■ kihajoló fejeket, a lendülő gyerekkaro­kat. Fehér köpenyes vöröskercszles ápolónők állnak a kocsik -ele. A zene­kar a francia himnuszt, a Marseillaist játsza, a vonaton lévő gyerekraj hall­gatja pár ^pillanatig, azután fc-zcng ajkukról az ének. Fürgén, gyors beszéd közben száll­nak le a vonatról. Hatvanötén vannak. Kevesebb ez, mint amennyit vártak és az. asszonyok már előre vitatkoznak: kinek jusson belőlük. Egyik sem akar lemondani arról, hogy egy-ilyen vidám, eleven, sugárzó arcú gyerekkel térjen haza. Gregor Sándor képviselő elvtárs, az MDP megyebizottsága nevében üd­vözli;, elsőnek őket.- f Míg édesapáitok élet-halál harcu kát -vívják a kizsákmányoló nagytó kések ellen, addig mi pécsvidéki bá­nyászok szabadon építjük hazánkat. — Ez tette lehetővé, hogy benneteket, hős bányásztestváreink gyerekeit fo­gadhatjuk most nálunk. Olyan szere tettel fogadunk titeket, mint saját gyermekeinket. A gyermekek komolyan néznek Gre­gor elvtársra. Pedig nem értik. Csak érzikv hogy aki ott beszel velük szem­ben, az a szeretet, az együttérzés hangján szól hozzájuk. Amikor lefor­dítják Gregor elvtárs beszédének utol- —■ só mondatát: „Éljenek a bckefronl ' nagy vezetői: Sztálin, THorez és Rá­kosi elvtársak” — akkor a hatvanöt ■gyerek sz egész állomással egyűli ujjongva éljenez és tapsol. — Mi ígérjük, hogy anya helyett anyát adunk nektek. Mindén gondos­ságunk felétek fordul. Kívánom, érez­zétek magatokat nagyon-nagyon jól — mondotta Bedő elvtársnö. A S7.1T nevében Nagyfi István be­szél. S amikor Schi égéi Mária úttörő- pajtás francia nyelven szó! a kis ven­dégekhez, minden arc előre hajol, egy­mást csendesítik, mindegyik akarja hallani a magyar pajtás minden szavát. Mosolyogva, lelkesedés-orkánnal tap­solnak neki. A francia vendégek nevében Lysct' Rogovas válaszol. — Nagyon örülünk, hogy egy demo­kratikus országban tölthetünk hat be­let, ahol szabadok ős boldogok az emberek. Mi . láttuk Pesten a nagy újjáépítést, látjuk a magyarok ha‘ai- más munkája!. Es elmondhatjuk, hogy mi is azé”-, dolgozunk cs harcolunk, hogy mielőbb mi is a fejlődés, az épi (és úljá'ra léphessünk. A zenekar az Iniernacionáléí játsza. Először halkan, azulán. mindegyre erő­södve éneklik a kis vendégek Tranciáu' és a vendégvárók magyarul. Van va­lami végtelen megkapó és lelkesítő. ahogy két nyelven, de egy dallammal, egy érzesse! a nemzetköziség indulója lel zúg. az ajkakon. Autóbuszba szálinak. Pár perc múlva már ott -is énekelnek: a békeindulót. És a vöröskereszt« nővérek, akik kí­sérik őket, a pajtások, R.-Gárdisták együtt énekelnek velük. — Milyen szép it! minden, milyen kedvesek vagytok — mondja Odette Reiner. Édesanyja1 magyar, tőle tanúit magyarul. Édesapját deportállak a né­metek. Mellette szembehubó, fekete ha­jával Miernik Charloitc. Parisból jöt­tek mind a kelten. — Nagyon-nagyon őrölünk nektek itt. Cyan kedves, o’yan jó mindenki, hogy azt elmondani sem ■ lehet — mondja Odetle. Virággal díszített asztalok — a vö­röskeresztes nővérek gondoskodása — cs finom., franciásan készített étel várja a megéhezett gyerekeket. Bent az irodában megkezdődik nagy munka, a gyerekek elosztása. Papp Józsefné vasasi bányászasszony az éső. aki szivére ölelheti kis vendé­gét. B.erihemes Rosaltenak hívják. Barnahajú, vékony kisleány. Komolyán néz Pappné arcába, s amik,or. Pappné átö eii vállát és fülébe súgja a gyer­mek számára idegen szavakat: „Én te szik most a te édesanyád”, az mintha értené visszaöleli és igy rdúlnak el kis francia gyermek magyar Otthona felé. Hollós F.rvin elvtárs hessél ma a somogybánvafeiepi ifjúsági aktíván Ma, csütörtökön este hat órai kezdottel Somogybánvatclepen bányász ifjúsági akhiva lesz. A beszámo'ót Hollós Ervin elvtárs, a MINSz füllt kára tar'ja. Az aktiva-ér'ekezleten résztvesznek a Magyar Dolgozók Pártja, az MNDSz és a MINSz megyei kiküldöttei is. A somogybányate- lepi ifjak nagy lelkesedéssel készültek fel az akfivára, ame'yen számol akarnak adni arról a munkáról, amit a Világiíjúségi Találkozó jó előké­szítése erdőkében a termelés és a fc!világosiiéig frontján végeztek. Ryilc nap alatt 299.819 Mányi házavsíűst arattak le Baranya megyében Erélyes küzd© meí indítanak a szabotáló kulákok ellen A baranyamegyei operatív bi­zottság kedden délelőtt tartotta meg szokásos heti tilosét. Az érte­kezleten a Terményforgalmi NV vezetője, Vámos elvtárs, Molnár Károly elvtárs a SzövOSz megyei vezetője, az alispán, Bobánovics elvtárs főispán,, Hankó elvtárs és Király elvtárs számoltak be az ed­digi munkák állásáról és a cséplés begyűjtés előkészítéséről. A jelentésekből az operatív bi­zottság megállapította, hogy az ara­tási munkálatok majdném teljes egészében befejeződtek. Az aratómunkások száma a me­gyében köze.1 15.000 és mintegy 200.000 holdnyí gabonavetési; arat­tak le a'ig 8 nap alatt. ami igen jó teljesítmény. A ter­méskilátásokról most már teljes ké­pet lehet alkotni a próbacsépi esek és a keresztekbe rakott gabona becslése cs átlageredményei alap­ján és a bő termés folytán számolni ke'l azzal, hogy a meglévő mintegy 300 gabonarak túr nem lesz ele­gendő a begyűjtéshez. Az operatív’ bizottság határoza­tot hozott, mely szerint minden igénybevehető és raktárnak alkal más helyiséget soronkívül előjegy­zésbe kell venni és ugyanakkor a Terncválnak1 gondoskodnia kell a még hiányzó fajsúlyméröknek a szövetkezetek részére való beszer­zéséről. A megyében a cséplést 647 gép végzi, «mely köze! 28.000 vagon gabona elcsép- léséhez elegendő. Bár a munkák kissé elkésve indultak meg, de a kellő időben történt in­tézkedések folytán valamennyi csép­lőgép teljesen üzemképes és ezzel gyorsítani lehet a termés elcséplését us a termenybegyiijtést. Az opera­tiv bizottság megállapította, hogy a pécsváradi járás gépei nehezen szer­zik he az üzemanyagot és sok időbe, költségbe kerül a Pécsről való el­szállítása. Ezért a mezőgazdasági igazgatóságot utasítja, hogy a IvlO­l.A.I-jal karöltve Pécsváradon ideiglenesen üzem­anyag lerakató! létesítsenek. Az operativ bizottság határozatot hozott a munkaügyi bizottságok mun­kájának miuól sikeresebbé tételéről, mely szerint fokozott felvilágosító munka szükséges a falun, hogy a munkaügyi bizottság hatalmas 'poli­tikai jelentőségét megértse a sze­gényparasztság. A Megyei Bizottság képviselője felhívta a bizottság tagjait, hogy a larlóhántás elvégző ét a legnagyobb erővel szorgalmazzák. Utalt a sza­botázs kísérletekre, amelyek azt bi­zonyítják, hogy’ a kulákság mindent elkövet annak érdekében, hogy a termúnybegyüjtés ne hozza meg a kívánt eredményi és sikert. A kulákok ellen fokozottabban kei! folytatni a harcot és csak akkor lesz igazán eredményes a begyűjtési munka, ha összekapcsoljuk a falusi kizsákmá­nyolok elleni küzdelemmel. Szebbnél-szebb ajándékokat készít" Baranya ifusága a külföldi fiataloknak ELMÉLET és GYAKORLAT GY FEST AZ ÉBERSÉG KOMLÓN . Méltóságteljesen állt meg a MAVAUT . ..»utóbusz a komlói Piac-tér előtt. Jö­vetelem célja az volt; riportot fogok hnt arról: a komlói bányászok milyen nagy lelkesedéssel határozták el, hogy páros-munkaversenyre hívják ki az oroszlányi bányatelepet. Elindulok a bányászotthon felé. Út­közben arra gondolok, hogy ez az el­dugott helyen lévő, messziről roman­tikusnak tűnő bányá'szfalu müven nagy fejlődés előtt áll. Mindenütt az épít­kezés nyomai láthatók. Már láionn sze­meim előtt Komló városát. Elképze­lem, hogy az ötéves tervben készülő drótkötélpálya hogyan viszi a kitűnő komlói szenet a mohácsi kombinát táp- Já'á'sára. Gondolataimat kerékpár csen­getése zavarja meg. Tárnái elvtárs a körzeti párttitkár hajtok! el mellettem sebesen. — Elvtárs! — kiáltok utána. E'mondom neki jövetelem célját. — Szabad az iratait elvtárs — kérdi gyanakodva. „üvíárs, én nsm mondok semmit“ Na Rt nincs baj az éberséggel — gondolom magamban és megmufatevi hírlapiról igazolványomat, de eltolja ma­gától. — Ez nekem nem elég. Kérem az iparügymimszíer engedélyét. Ilyen iga­zolványt — mutat a tárcámra — min­denki szerezhet. Megmagyarázom, hogy a pártsa jtó- tó! vagyok, egyébként nagyon örülök, hogy ilyen éberek, d: az én igazolá­somnak elégnek kell lenni, mert jói nézméhk ki, ha minden cikkünk elöli . valamelyik minisztertől engedélyi kcl- lené kérni. Hivatkoztam arra is, hogy én is a Pár! bizalmából kerültem a pártsajlóhoz. — Elhiszem én —- mondja Tárnái elv- .|£fs. — Mégis ragaszkodom iegalább < Megyei Bizottság külön írásbeli en­gedélyéhez. Anélkül nem szoig.il átok ti semmiféle adalol. Ezután megniagyaxázlam Tárnái elv­társinak, hogy nem akarok semmiféle acalot, a bányába sem akarok lemenni. Csupán -annyit • kérek, bogy mive! az elvtájrs ismeri az embereset, nevezzen rne.g néhányat, akikkel beszélgethet­nék riportom tárgyáról, mert teielől- lenül nem irhatok. — Elvtárs, én nem mondok semmit — volt a határozott válasz. — Jó, akkor keresek az utcán elv­társakat — mozdiam bosszúsan. — Mégis megírom a riportot! — Azt nem bánom. Közbtn megérkezett Szabó elvlárs. termelési felelős is. Neki is elmagya­ráztam, hogy mit akarok, ö ;nár en­gedékenyebb és megmond néhány ne­vet, akikhez ehberi a kérdésben fordul­hatok. így fest az éberség az. elméletben. És a gyakorlatban? Elindulok. Szénnel rakott vágóitól között nvgyek oda, ahol a bányábö drótkötélpályán hozott szenet a vágó nokba önlik. Senki nem állja utamat Nyugodtan kérdczősködai kezdek, ; dogozók minden gyanú nélkül vá'a szolnak a telteti kérdéseimre. — Na itt könnyen lehetne valamit csinálni, talán máshol éberebbek — gondolom magamban és elindu'ok a vasút mentén a centrálé felé. Itt is könnyen bejutok. Portás sehol. .Körülnézek. A centrálé mellett új ka- zár.egységet építenek. Izmos karok sza­porán dobálják a földet' a csillékbe. Biztosan munkaversenyben dolgoznak ezek is — gondolom. A centrálé terü­letén dologtaiaa cigányasszonyok tón- {«regnek ide-oda. Senki sem háborgat­ja őket. Az egyik nagy „körültekintés­sel" néz egy félredobott gépszíjat. Biz­tosan „céljai" vannak vele... Megindulok a cenrálén keresztül az iroda felé, ameiy a bejárattal szembe?.', az üzem másik végén ál!. Nyugodtan körülnézek. Ide is, oda is betekintek. A dolgozók rendesen végzik munkáju­kat. . Az iroda előtt egy tisztviselőbe üt­közöm, aki kékfedelű könyvet visz ke­zében. — Varga elvtárs válla'atyezetőt ke­resem — szólítom meg a tisztviselőt. — P sten van — válaszolt. — De előbb tessék az üzemvezetőtől belépési engedélyt kórrá — és maris futott to* vább. Na ez is szép dolog — gondolom. — Előbb végig kell menni az üzemen hogy az ember belépési engedélyt kér­hessen. Pzért sem fedeznek fel Már elment a kedvem a kéráezöskö- déstöl, visszairtdu.lam. Az egyik ajtón felírás olvasható: „Idegeneknek tilos a bvnxxtet.*’ Bálorságol vettem magam­nak-és beleptem. A helyzel nem volt veszélyes, 6enki sem zavart. Egy utamba kerülő elvtáfstói.megkérdezem: hó! találom meg Szabó József elvtár­sa !•? — A kapcsoló, teremben, de nem tu­dom, hogy műszakon van-e? — volt a felelet. Benéztem, nem találtam ott. Ide a „legveszélyesebb” helyre is bejutot­tam. ’ Már kezdtem erősen bosszankodni ennyi felületesség láttán és elhatároz­tam: meg egy próbát leszek. Leültem egy farakásra és néztem, hogyan jön- nek-mennék az emberek. Majd elővet­tem jegyző blokkomat és nagy körül­ié kin téssol rajzolhatni és írni kezdtem, abban a rcménybos, hátha „felfedez­nek”. Sajnos reményeim szcríefosz'ot- lak. Mikor az egész blokkomat telerajzol­tam, fájó szívvel búcsúztam er Komló­tói. Igv fost az éberség Kom'ón a gya­korlatban. Gróf József. A megye valamennyi Szíj szerve­zete, az üzemék ifjúmunkásai, ifjúsági brigádok kivétel nélkül aíVIT-re készíte- ajándékokat. Egyik üzem sem akar lemaradni az ajándékok készítése terén Szcbbnél-sz bb ajándéktárgyak készül­nek, a külföldi fiatalok szép cs értékes emléktárgyakkal lepik még. Az első ilyen ajándéktárgy már 'be is futott a MINSz megyei titkárságára. A komlói SzIT ifjúmunkások küldték: egy bá­nya kicsinyített mása kenyérből készít­ve. A bejáratnál leszállásra készülő bányászok állnak. Rajta a kővetkező felírás van: „Emlék a Világifjúsági Ta­lálkozóra Komlói SztT", majd ezalatt a bányászköszöntcs: „Jő szerencsét“. Szociális temetkezési árszabályt vezetett fee a Községi Temetkezési Váilalat E hét elejétől n temetkezés teljesen kikerült magánvállalkozás kezéből és kizárólagossági joggal a Községi Vál­lalat kezébe ment ót. A Temetkezési Községi Vállalat (TKV) ciső dolga volt. bogy bevezefóe a szociális temetkezési árszabályt, A magán temetkezési vállalatok eddig valósággal kizsákmányolták a gyászoló közönséget és a legegyszerűbb teme­tést is 800—000 forintért végezték. A TKV most bevezetett egy szo- cális tcmctéstípusit. amely mind­össze 400 forintba kerül. Ha figyelembe vesszük, hogy a dolgo­zók biztosító öltözeteiktől például az OTI-t'ól a biztosított családfő irtán 000 forintot, míg a családias után -100 fo­rint temetkezési segélyt kapnak, akkor elmondhatjuk, hogy a lesújlott család nincs kitéve gyásza mellett még az anyagi tönkremenésnek is. A TKV koporsóüzemet is állít fel, ahol olcsón állítják elő a legegysze­rűbb ég legdíszesebb koporsó­kat is. A közeljövőben a Szigeti és Budai külvárosban a TKV fiókirodákat szer­vez, a Budait a tervek szerint Péesbá- nyalelep és Szabolcsbányatelep köze­lében, hog)- a távoli városrészek la­kóinak gyászuk esetén ne kelljen * város központjába fáradni. I Az új vállalat félretéve a profitszer. 1 zés szempontjait, a dolgozók érdekeit I szolgálja. megveri Milasint. A rendőrség most .széleskörű nyomozást indított a két verekedő, tolvaj „detektív” kézrekerítésére. A mozik mai műsora Két áldetektív garázdálkodása Érdekes üggyel foglalkozik a pé­csi rendőrkapitányság bűpügyi osz­tálya. Július 19-röl 20-ra virradó éjszaka 2 óra tájban egy rendőr- járőr haladt a siklósi vámnál. A vám közelében két fiatalember, Kde Gyula 22 éves. tímár segéd, pé­csi lakos és Megyeri György 21 éves müszerészsegéd, pécsi lakos, a .rendőrjárőrnek átadták Miiasin László 19 éves keleblai földművest azzal, hogy őt a Bőrgyár mellettaz árokban találták, amint segítségért kiabált. Az ittas állapotban lévő Miiasin elmondotta, hogy a Munkás borozó­ban iszogatott este, mikor két is­meretlen férfi lépett hozzá és azt állították, hogy rendőrnyomozók. Egy darabig mindhárman a borozó­ban maradlak, majd , a két férfi kényszörítette a megfélemlített Mi- iasint, hogy velük hagyja e! a he­lyiséget. A két férfi azután az ut­cán elkezdte verni a szerencsétlen 19 éves fiút, majd miután véresre verték, 100 forintot és a kabátját elvették tőle és az árokba dobták, így talált rá Kde és Megyeri. A két férfi tettét Csizmadia An­na virágárusnő is igazolta. Ö el­mondotta, hogy mikor Milasinék elhagyták a borozót, utánuk ment és látta, amint a két ismeretlen 24-éig APOLLO Nagy reprizhét Észak esla Főszereplők; Anne Baxter, fal­ter Huston. Erich von Stroheim Előadások; 5, 7, 9 árakor. P Ä St K 27-éig Hatalmas szovjet film Az őserdő rejtelmeit kutatja fel: Hz őserdő vándsra harc. a pá-puák világában Előadások 7 és 9 órakor Dologtalan cigánvasszonvck a centrálé területén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents