Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-20 / 166. szám

tso .1 C ut Ts 2« MIPLO ^Szívesen vállaltuk ezt a csatát" A pécsi ÖV Ételéi hozzáláttak a hám és félnapos hocsüordulé mspaiásíiásához Pkos lapjáTal arany betüi- vei itt fek­szik a barna íi'óasztalon. Jegyzet­tömb a harmadik országos vasutas értekezletről. Pestről jött. Varga Ferenc kiküldött, a _pécsi területi ti tkár hozta magával. Sokat tudna mesélni. Mesélhetne arról a forró hangulatról, ami a teremben ural­kodott, beszélhetne arról a viharos, végetérni nem akaró, tapsról, ahogy Gerő Ernő elvtársat fogadta a kö­zel 1.200 kiküldött, a komoly sza­vakról, amit ott hallott. Mesélhetne, de azért mégse őt hallgassuk. Szó­laljanak meg azok, akik munkáju­kat feszítik a nagy feladatnak, hogy valósággá váljon a jelszó: „Megvalósítjuk a három és félna­pos kocsifordulót!” — Itthon már tudja minden vas­utas, hogy mit jelent az országos értekezlet határozata. Hatalmas terméseredményeink gondos beszál­lítását, egyre fokozódó építkezé­seink biztos, zavartalan anyagszál­lítását. Ez az, amiért csatába áll most a vasutasság — mondja Varga elvtárs. — Nálunk, a Déldunántúlon kü­lönösen nehéz a helyzet, mert ez a jó termés hazája és itt épül büszke­ségünk, a mohácsi kombinát is. De ezért, bármily nagy a feladat, még­sem hangzik szó, hogy nem lehet, nem tudjuk megvalósítani. — Megrövidítjük a rakodási időt. Ehhez kapcsolódik az előjelentés, Sniit kiküldünk annak, akinek a Kzáüitmány érkezik. A tolatásoknál, a kocsik szétszedésénél tervszerűen, gyorsan és pontosan dolgozunk. Rendbehozott pályáink megengedik art, hogy a csúcsforgalom idején egy-egy mozdony nagyobb megter­helést kapjon — mondja Alter László, aki felelőse a három és fél­napos kocsiíordulóért indított moz­galomnak a pécsi ÜV területén. íjA-ie az üzemek segítsé- I gét is. Minél előbb rakassák ki a kocsikat, hogy azok üresen ismét rendelkezésre állja­nak. — Mi vállaltuk és szívesen vál­laltuk ezt a csatát —, de egvedül megnyerni nem tudjuk — mondja Varga elvtárs. — Kell a Párt és kell minden munkás segítsége hoz­zá. A lelkes láz végigfutott az ÜV folyosóin, virágos, szökőkutas park­ján, a fehér rácsos kapun, ki az állomásra a piros, fekete kocsik, dohogó mozdonyok, fénylő sínek közé. Mindenütt zeng a hangja: Nem parancs a három és félnapos kocsíforduló. Az állomás egyik szobájában együtt van az üzemi háromszög. Mit mondanak ők? Garamvári Béla állomásfőnök he­lyettes elvtárs telefonok, iratok la­birintusából beszél. — A múlt évi forgalmunk 25 szá­zalékig] magasabb volt az 1938-as évnc*.^ Az idei 60—65 százalékkal lesz több. De azért nem félünk tő­le. Az irányvonatok összeállításá- Val, darabáruk gyors kirakásával, elírjelöntésekkel menni fog a há­rom és fél nap. A Part felvilágosító munkával ál! * csata mellé. Minél öntudatosabbá nevelni minden vasutas elvtársat-— a, T?’ feladatunk. Teljes értékű murikat csak így fognak végezni — monaja Kulcsár József vonatvezető a partszervezet titkára. ©munkás jelvény csillog Varga A. on Ür, titkár sötét kabátján. Ti­zenegy óra felé járhat az idő. Ko- mojy arca mögött még a reggel: Iskdla iár a fejében, amit a vonat- vezetok es kocsikísérők számért tartott. hiba most lelkesedésben Orsta tagssal akarjuk elérni, bogy n< fellobbanó láng. hanem öntudatos szívós harc legyen. Mindegyik vas­utas szaktárs külön^-külön szemé- lyében is érezze azt. hogy mit"kel termi a három és fél napért. Kint befut IF, szemelvény. Ki ■.. . ■ __ Farkas József ko^ cs imoster és munkatársai már „tá máriásra készek. Készek, bog1 szétszedjék, vagy ahogy ők mond i-i/í, „szeldobalják” külön-külön sí nekre a kocsikat, és újra összeállít sak az egy irány felé futókat. — Sietni akarunk, hogy a kocsi' 'egnagyob* része a következő in dúló •.-•■ciattal eljusson. Jól meg ke fogni a végét. Szemügyre veszik, „bemérik” 1:ácsit és máris négy-öt ember jái Ír áj a vágónak között. Fé'szaya ngzanak. hisz tudják valamenny ■•n ól a munka minden részletét. Távolabb lent állnak, fürörlnc ‘'«rzU'.Mr.fi- a fekete szörnyetegé o ' — ,-izrior'.-óriások Mintha tűre raetlerud dobolnának a kerekek. T; A Szovjetunió légi nagyhatalom Irta: Verdnyin. a légierők marsallja A Szovjet Légiflottát a szovjet nép teremtette Lenin-Sztálin pártjának vezetése alatt. Lenin és Sztálin kezdeményezésére 1918 május 24-én alakították meg a Munkás-Pa­raszt Vörös Hadi • Légiflotta Főpa­rancsnokságát a Vörös Hadsereg keretében, felállították az első repü- őrajokat és századokat. Még az 1918-1920-as években j pol­gárháború idején a szovjet haditudo- rnánv alapjait lefektetve. Sztálin elv­árs kidolgozta az aviatika harci al­kalmazásának kérdéseit, .A sztálini elv „Utasítás a légierők harci alkal­mazására a Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg mozgóháborújában“ címen jutott elsőízben kifejezésre (1919. év). Sztálin elvtárs a légierők szoros együttműködését írja elő a többi fegyveres erőkkel, megfogalmazza és megvalósítja az összpontosított légi­támadások eszméjét. Lenin tanácsára Sztálin elvtárs bevezeti a zuhanóre­pülést az ellenség lovasságának, mű­szaki csapatainak és gyalogságának támadására, felveti a légi tartalékok eszméjét. A békés lélekzctvélel éveiben a Bolsevik Párt — legyőzvén a hihe­tetlen nehézségeket, a külső és belső ellenségeket, — az országot a sztá­lini ötéves tervek útjára vezeti. A számtalan új építkezés állványerdeje felett, p szovjet égbolt térségeiben mind gyorsabb, mind magasabbra és távolabbra repülő gépek jelennek meg az alkotó munka védelmére. A repülök ezrei sajátítják el a leg­újabb technikát, — egyik rekordot a másoik után érik el. Valerij C-ska- lovnak, korunk nagy repülőjének csillaga magasan ragyog. Feltétlen odaadása hazája és Lenin-Sztálin ügye iránt, gépének mesteri kezelése lelkesítő például szolgált a szovjet repülők ezreinek. Már 1930-ben a nemzetközi csúcseredmények tábla tatán szerepelt a Szovjetunió és azóta is szilárdan tartja azt. Vztálin elvtárs gondos atyaként és tanítóként fejlesztette, nevelte cs szervezte a szovjet repülést. Fi­gyelemmel kísérte a repülök sikereit, irányította fejlődésüket, tanította őket, hogy ne eléged jenek meg az el­ért eredménnyel, hanem törjenek újra. előre, a mesterségbeli tudás újabb nagaslatai felé. Sztálin elvtárs azt követelte, hogy a repülök minden­egyes lépésüket a nép érdekelnek szempontjából és a Bolsevik Párt feladatainak szem pontjából mérlegel­jék. Ugyanolyan lankadatlan gondos­sággal irányította Sztálin elvtárs a tudósok és tervezők, a repülőipar dől. gozóinak munkáját. Nem akadt egyetlen olyan gép, vagy malőr, amelyet ne szemlélt volna meg terve­zetben, modellben, vagy kész állaim- iában. Mhifhogy alapos ismeretekkel rendelkezett a repülésügy terén, min­denegyes gépre vonatkozólag konkrét útmutatásokat adott. így a szovjet nép erőfeszítéseivel, a Párt vezetésével, a hatalmas Sztálin ángeszével az ország Fegyveres Erői és Légi flottája felkészült az aktiv vé­delemre. A Szovjetunió légi nagyha­talommá váll. y/j Vagy Honvédő Háború súlyos erőpróbát, jelentett az egész- országnak, szárazföldi, légi és tengeri haderejének. A Szovjetunió elleni hit- szegő hitleri támadás tervo döntő szerepet szánt a harckocsiknak és a légi haderőknek. A német fasiszta, bitorlók, elbiza­kodottságukban biztosnak látták győ­zelmüket. De a szovjet repülök ma­gas harci felkészültségüket, törhetet­len győzelmi akaratukat, ügyük igaz­ságosságába vetett hitüket és minő­ségileg sokkal magasabb technikáju­kat vetették latba a hitleri rablók számbeli fölényével szemben. Szoros együttműködésben a szárazföldi csa- lintokkal, a szovjet légi haderő meg­valósította az aktív védelem láng­eszű sztálini tervét, folytonos csapá­sokat mért a szárazföldi és légi el­lenségre, kimerítette azt és megsem­misítette hadi cs emberanyagát. A sztálingrádi csatában, a haditör téneiem o legkiemelkedőbb hadműve­letében. légi haderőnknek óriási sze rape volt. A német bitorlók Sztálin­grád körül összpontosították, légi haderejüknek felét. Sztálingrád fölött mindennap tuoatszámra zajlottak le légicsaták. De az ellenség számból 'idénye megszűnt. Sztálin sólymai i hatalmas szovjet hátországra tá maszkodva, a Szovjet Hadsereg had "“'í'-eTe.tének döntő iiitJ.inatában ki­vívták a légifölényt Megsemmisítet­ték a legjobb német rajok repülői­nek nagyrészét és a körülzárt német hadseregcsoport felett kiválóan meg­oldották a légi blokádol. Légi had­erőnknek a kétségbeesetten védekező ellenségre mért fömegcsapásai elkí­sérték a Szovjet hadsereget a Sztá­lingrádtól Berlinig húzódó grandió­zus támadás egész folyamán. A szovjet légi haderő harci cselek­ményeinek eredményét kiértékelve, Sztálin elvtárs 1945. évi augusztus 19 i napiparancsában a következőket mondotta: „A szovjet nép Nagy Hon­védő Háborújában, melyet a hitleri Németország ellen folytatott, légi haderőnk becsiiletettel teljesítette kö­telességét, Hazája iránt. Hazánk dicső sólymai elkeseredett légicsatákban szétzúzták az egekig magasztalt né­met légiflottát,, ezzel biztosították a Vörös Hadsereg részére a mozgási szabadságot és megmentették orszá­gunk lakosságát az ellenséges légi bombatámadásoktól.“ IT őrünk történelembamisítói a reakciós burzsoá sajtó táborá­ból és kiszolgálóik mindent elkövet­nek, csakhogy bebizonyítsák az an­gol-amerikai légi haderő döntő sze­repét a fasiszta Németország légi­haderejének összeomlásában. Pedig közismert tény, hogy a Szovjetunió és a hitleri Németország közti há­ború legelső napjától annak teljes befejezi óig a szovjet légi haderő a hitleristák és csatlósaik légi hadere- jének+dcgnagyobb-cSí+cföntö részével találta* * szombcfk-mugál. A szovjetmémet háború kezdetétől a szovjet légi'»haderő, zöme a német fasiszta badsereg'és a légi haderő-él- len tevékenykedett. Anglia és» az Egyesült Államok légi hadereje 1944 nyaráig főtevékenységét a Csendes Vs Atlanti' Óceán medencéjében, a Földközi Tengeren és Eszakafviká- ban, az angol szigetország és domí­niumainak védelmében fejtette ki. Míg a szovjet nép három éven át szakadatlan, véres és elkeseredett há­borúban állt. a hitleri Németország­gal, felmorzsolta annak hadseregét, égi haderejét, és egyéb hadianyagát, az angol-amertkai haderők vezetői egyre halogatták, az c ti ropni betörést. Egyes egyedül az arcvonalbeli zovjet légi haderő, (nem számítván távolsági légierők tevékenységét) Honvédő Háború "folyamán több. mint o~mílTtÖ 'harci,‘felszállást óhajtott végre a fasiszta alnémet or szag had­ereje és hadi-gazdasági célpontjai ellen. Ezek a tények, melyeket nem lehet megcáfolni. Ezek a tények leleplezik történelemhamisítókat és az új há­ború uszít óit A múlt háború tapasztalataival gazdagodva, a szovjet légi- flotta, mint a Szovjetunió összes fegy­vernemei sikerrel tesz eleget a Sztá­lin elvtárs meghatározta feladatai­nak: éberen őrködik-a kiharcolt béke és a szovjet nép alkotó munkája fö­lött. A szovjet légiflotta háború utáni fejlődése a. korszerű repülőgépek sebességének rohamos növekedése je­gyében és a rádió-irányítás (lokációi széleskörű alkalmazásának jegyében folyik, mely a repülést bármilyen körülmények közölt, bármilyen idő­ben lehetővé teszi. A szovjet repü­lők ilyen feltételek mellett küzdenek a Sztálin elvtárs megszabta feladat teljesítéséért: ..Mindenkinél maga­sabbra, mindenkinél gyorsabban és mindenkinél távolabbra repülni.“ A szovjet repülőtudomány és tech­nika minden dolgozójának az a kö­telessége, — hogy megszilárdítsa a szovjet, elsőséget a repülésügy te­rén és továbbra is fejlessze a szov­jet aviatika tudományát, technikáját és kultúráját. A hatalmas szocialista ipar és a szovjet nép hathatós támogatására a Part és Sztálin eh:társ személyes gondoskodására és figyelmére tá­maszkodva. a. szovjet ícgiflotta nap- ról-napra tovább fejlődik és erősö­dik. A szovjet repülök, technikusok és a Légi Haderő egész állománya ha­tártalanul büszke arra, hogy a, Szov­jet Hadseregét és légi haderejét Le­nin es Sztálin, a dolgozók nagy ve­zérei teremtették és fejlesztették, hogy a bolsevikok höles pártja ne­velte és neveli, hogy a Szovjet Had­sereg és a Légi Haderő kiváló győ­zelmeinek közvetlen szervezője ■' lelkesítője Sztálin generali nmsz. — minden idők és népek 1 ■ un gy obi i 1) ad v erére. sugárzik. Nőin nagy szavakkal, de a gyakorlatban keresztülvihető tervszerű munkával fognak a há­rom és fél nap megvalósításához. fis itt vannak I ^többiek, a ___________________I raktar mun­kásai, akik gyors és pontos, ész­szerű be- és kirakodást akarnak végezni, a kocsiintézöség, az állo­más agyának idegszálai is. A féke- zötől kezdve a munkásigazgalóig. vonatvezetőtől a forgalmistáig mind­mind a szaktudásuk, lelkes munká­juk legjavát adják, hogy a harc, amit győzelmesen megnyerünk a begyűjtéseknél, ne roppanjon ösz- sze a szállításoknál, hogy raktárba kerüljön minden szem búza, mire eljön az ősz. Ián a mozdonyszemek a feliratr; néztek, amit most cseréltek ki ; fűtőház falán, a 4 és fél nap he lyett odakerült a 3 és fél. A moz donyok tudják, hogy ebben nekil komoly részük lesz. ■T...I.S I most érkez,ett Bal>i ist»an j Az arca mé olajos, fáradt is, nehéz szolgálai nehéz munka az övé Tudja vala mennyi társával együtt, hogy mos méginkább az lesz. — De vigyázni fogunk fokozot tabban, mint eddig. A gépeiméi ner csinálunk részletvizsgát, haner mindent elkövetünk, hogy állandó an jókarban legyenek. Nagyob megterhelést veszünk fel, de csa olyan vonalon, ahol lehet. Balyi elvtárs szavaiból biztonsá Szeptemberben kezdődik az ófresidszem vájárfeíképzés? 9.000 új bányászra és ebből 6.-100 vá- imknak. A termelékenység fokozásd- játításához népi demokratikus kor- vájárképzési módszert vezet be. Az képezik szakmunkásokká. Vájár ta- bányakozpontjáhan. Az iskoláztatási elméleti oktatást kapnak, a harmadik nulók az iskola idejének tartama alatt niilóbért kapják. Az ötéves terv kcrc- onyon, Sajószentpétercn, Perecesen, lyon, Mecsekszabolcson nyílik vájáriskola. A vájárképzés új rend- vájárképző tanfolyamok Is. Az ötéves terv során mintegy ' járra lesz szüksége fejlődő bányaipar hoz szükséges magasabb technika elsa mányzatunk szcptcmberíől új, korszerű új vájárokat iparostanulóiskoíákban tuilóiskolák létesülnek az ország tíz idő három1 év lesz. Az első két évben évben gyakorlati kiképzést. A vájárta a kollektív szerződésben biztosított ta tében Tatabányán, Dorogon, Nagybát Várpalotán, Ajkán, Komlón, Somsa mteg egyenkint hatvan tanuló számára szere mellett folytatódnak a jelenlegi Mindenre van gondja az éber c&énlé&i ellenőrnek ben az emlékezet az inflációról, an.v ákok tüntették el cséplés alkalmával dik máz« ál ás feketén csúszott el a kisemberek kötelességüknek érezték a csak a saját hasznukkal törődtek. A iron, amilyent a kulák akart, mert a ik magaslatán. Néhány évvel ezelőtt a demizson borért elkötelezték magukat állnak a mázsa inellett. Olyanok, aki­ma állított a felelősségteljes posztra, a cséplőgépek mellett. aránytalanul sok volt az ép, egészsé­ges szem. , — Itt valami hiba van kiáltott oda a gépésznek és máris má- ■ szolt fel a létrán, leállította az etetőt, a kévevágót. — Itt van a hiba, a felvonóból hull vissza a szem — magyarázta. Megjavították. Újból ment minden tovább. Az ellenőr látta, mikor kel! gyantázni a nagy szíjat. Figyelte, hogy az etető nem adagolja-e gyorsan a kévét. Az öreg Mónus néninek kiszámolta, hogy mennyire számíthatnak körülbe­lül, mennyit lehet még a géptől a be­gyűjtőhöz szállítani. — Mert ez a fontos, néném — ma­gyarázta Lusck ellenőr az öregasz- szonynak, — hogy már a géptől vi­gyük be, ami odavaló. Mert mi is ver­senyzőnk ám! Maguknak is segíteni kell, hogy Sumony legyen az első a cséplésben, meg a terménybeadásban. Mónus néni megértette, miről is van szó, aztán csak annyit mondott: — Jói van édösöm, hát csak akkor siesselek, hadd essünk túl rajta, ha már a mi falunk is versenyben van... Az asztagok közben elfogytak, a gép leállt. Mónusőknál befejeznék a cséplést, Ifjú Lusck György megnézte, tisztára járatták-e a gépet. Aztán' a felelős gépvezetővel a szerszámos ládára ült. Kétszer is, vagy talán többször is át­számolták a mázsakönyv adatait, az­tán beírták a „cséplési eredményláp­ra.” Kiszámították, hogy mi jár a cséplőgép-rcszbe a földmívesszövelkő­zetnek, mi jár a munkásoknak. Vigyá­zott arra, hogy a munkások 6. százalé­ka és a szövetkezet 4.G százaléka meglegyen! de a gazda se károsod­jék. Mindjárt vitték a részt és a trak­tor lassan megindult a szomszéd szé­rű felé. Amerre menl, a szilvafák zöld gyümölcse megritkult. A sunionyiak cséplőgépénél becsüle­tes munka folyik. Vigyáz rá a do'gő­zök kenyerét őrző. éber cséplési ellen­őr. Právitz Lajos. Még élénken él minden ember kor kapzsi kezek, feneketlen kulák-zs a termés javát, amikor minden máso gazdagok padlásának deszkái közé. A dolgozók ellátását, a kulákok viszont cséplésnél olyan eredmény jött ki pap cséplési ellenőrök nem álltak feladata cséplési ellenőrök közül számosán egy a gazdagoknak. Ata már más szellemű emberek két Pártunk és a munkásosztály bizal Ma már másként folyik az ellenőrzés Az asztag tetejét jócskán leszedték és már egész szélességében emelgeti a súlyos kévéket két feketére sütött derekú legény. A pelyvahordó lányok' a törckcsekkcl együtt néha sikongva ugranak cl a meglelt vászonlepedők­kel, amikor a forró szellő közóbük csapja a könnyű porfelhőt. Fenn a gép tétjén az ctetőlyukban Máthé István, az egyik etető eregeti gyakorlott mozdulattal a kévéket a mohószájú dobkosárba. Az egyenletes búgásba csak. a tréfálkozó legények, lányok hangos kacagása csendül. Hull a szal­ma, a levegőben milliárdnyi por és lö- rekszemcsc száll. iMincinger József, a felelős gépveze- íő éppen a szalmarázó csapágyat ta­pogatta; nem melegedett-e be, amikor a mázsa felöl nevét kiáltozták. — Gyerünk Jóska, tele a mázsa! Vagy tíz zsák sorakozott a szürkére festett hídmérlegen. Ott állt mellette a gazda, az ellenőr és a zsákoló. Min- cingcr előveszi szerszártios táskájából a mázsakönyvet, a gazdalapol, a zse­béből húzta elő és szép sorjába beírja az adatokat. A cséplés idejét, a gazda nevét, nyil­vántartási számát és a csépelt gabona megnevezését. Azlán nyugodt mozdu­lattal lenyomja a mázsa karját és jobb­ra tolja a henger alakú súlyokat. Ér­zékeny mázsa, az biztos, mert még a dekákat is megérezte. Finoman ját­szott a kakasa, majd megállt. Egyszer­re öt fej hajolt előre, hogy bizíos le­gyen a leolvasott szám. A felelős gépvezető mellett olt iz­zadt ifj. Lusck György, az ellenőr is és aztán a gazdával együtt kimond­ták a véglegest: 468 kiló, ebből lejön líz zsák súlya, tehát a mázsáiás 458 kilót mulat véglegesen. Lusck szeme mindenütt ott volt. A gépen, a má­zsán. a mázsablokkon, mindent meg­nézett, még a gazdalapon a lényeges beadási kötelezettséget is. Az ellenőr olt van ismét a gépnél, egymás után rakja kezét a szortírozó vályúiba és vizsgálja: nem keveredik-e c'ső. osztályú szem a silányabb minő­ségű vagy az ocsíi közé. Jó, hogy megnézte, mert bizony az . ocsuban

Next

/
Thumbnails
Contents