Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-19 / 165. szám
DUNÁNTÚLI NAP Farka? Mihály honvédelmi miniszter elvtárs» nagy beszéde a néphadsereg áj lisztjeinek felavatásán A termelés fokozásával készülnek a Fesztiválra a pécsi ifi brigádok Átszervezték a városi ügyosztályokat VL ÉVFOLYAM, 165. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR KEDD, 1949 JÚLIUS 19 Rólunk is szól a határozat Nem mindennap szokott előfordulni, hogy a minisztertanács foglalkozzék egy iparág kérdésével. Sőt Magyarországon ilyesmi még egyáltalában nem történt. Márcsak ezért is nagyjelentőségű a kezdeményezés, hogy kormányunk megvitatta az építőipar eredményeit és hiányosságait. Népgazdaságunk fejlődésében újból igen jelentős lépést tettünk előre. Aki rendszeresen olvassa a Szabad Népet, az előtt már a minisztertanács határozatát megelőzően sem lehetett kétséges, hogy építőiparunkban valami baj van. A minisztertanács vasárnap közzétett határozata aztán minden részletében feltárta ezeket a bajokat, rámutatott a hibák okaira és megszabta azt az irányt, mely felé haladva azokat ki tudjuk javítani. Az építőipar kérdése, helyesebben az építőipar lemaradásának kérdése jelenleg iparunk egyik központi problémája. Ez részben szinte természetes is, hiszen mind a három-, mind az ötéves tervben — különösen az utóbbiban — a beruházások nagy százalékát az építkezések, az új létesítmények teszik ki. Hatalmas feladatokat kell megoldania építőiparunknak a tervgazdálkodás folyamán, óriási üzemeket — mint például a mohácsi kombinátot — iskolák, kul- túrházak, kórházak, munkáslakások tízezreit kell felépítenie. Építőiparunk jelenlegi állapotában nem tud megfelelni azoknak a hatalmas követelményeknek, melyeket az ötéves terv ráró, annak ellenére, hogy az államosítás óriási léptekkel vitte előre ezt a háború előtt is fejletlen, minden tekintetben korszerűtlen, az infláció idején pedig csaknem teljesen szétzüllött iparágat. Hogy az államosítás milyen fejlődést jelentett, arra elég a pécsi Magasépítési NV termelési adatait idézni az államosítás óta eltelt hónapokban. Ez a vállalat, mely a magasépítési munkákat nemcsak Baranyában, hanem az egész Déldunántúlon végzi, az államosítás óta 880.000 forintról 3,506.000 forintra emelte havi termelését! Az államosítás révén elért na fejlődés ellenére is komoly baj és hiányosságok vannak építőif runkban, így a déldunániúli ép kezéseket végző pécsi Mag; építési Nemzeti Vállalatnál is. Legnagyobb hiányossága épít iparunknak a magas önkölts; Míg az ipar többi területén 1939-es árakat figyelembe véve szorzószám átlagosan öt, addig építőipar nyolcas szorzószámn dolgozik. Az országos átlagnál pécsi Magasépítési NV. szorz száma valamivel jobb, de a töt iparágakhoz viszonyítva még ez igen magas. A magas önköltség okai e£ részt a tervezés, másrészt a ki' felezés szervezetlenségéből hiányosságaiból adódnak. A r nisztertanács határozata a ter\ zéssel .kapcsolatban leszögc hogy tervező irodáink munkájuk nem a szocializmus építésén szempontjai szerint vegz k, n< tekintik a gazdaságosságot ki ponti kérdésnek, ,,álesztétil szempontokra hivatkozva, a d gozek Ízlésének megfelelő és gr daságos megoldások helyett gya ran felesleges fényűzést fe'tßh ki." A tervek elkészítésénél íg gyakran hibákat követnek el építtetők is, mint például az ÁN központ, mciv a szentlőrinci és bölcskei traktorá’lr,mások terv és költ-értvetéseit egymástól > férőén dolgozta ki. Igv a műnk IVnkpt végző Magasépítés? N1 - k sík nótmunkát kellett vége ni«.. túllépve az - előirányzat n-ö—t-c e.r önköltséget. A tervezés hiányosságai jele fős mértékben hozzájárulnák építőipar önköltségének emeléséhez, azonban az építkezéseket elsősorban a kivitelezésnél mutatkozó hibák drágítják meg. A kivitelezés* hiányosságai mindenekelőtt a gépesítés rendkívül alacsony voltából származnak. Építőiparunkban a nehéz fizikai munkáknak csak elenyészően csekély hányadát végzik még mindig gépi erővel. Márpedig Sztálin elvtárs mondása, amely szerint; „A munkafolyamat gépesítése az az új és számunkra döntő erő, mely nélkül nem lehet elvégezni a mi tempónkat, sem pedig a termelés új méreteit", vonatkozik az építőiparra is. A gépesítés hiánya és egyéb okok miatt az építkezések ideje igen hosszú. Ennek következményé aztán az, hogy a rendelkezésre álló csekély gépeket, állványzatokat egyes építkezéseknél túl hosszú ideig kötik le és így a munka elhúzódása miatt gyakran kihasználatlanul állanak, felesleges forgótőkét kötve le és ismét csak növelve az önköltséget. Erre példa a pécsi Sopiana gépgyár építkezése, mely a háromszor meghosszabbított határidőre sem készült el, 25 százalékos kiesést okozva a gépgyár termelésében. Ugyanakkor, amikor — részben anyagi nehézségek miatt — ilyen hiányosságok vannak, az építőipar nem használja ki azokat a lehetőségeket, melyek anyagi eszközök nélkül is előbbre vinnék a termelést, csökkentenék az önköltséget. Az építőiparban a mun- kaverseny, a brigád- és újítómoz- galom messze elmarad a gyáriparé mellett. A pécsi Magasépítési NV- nál — amit minden tekintetben nyugodtan felhozhatunk déldunántúli példának, mivel Somogy és Tolna megyékben is az építkezések túlnyomó részét ez a vállalat végzi — teljesen elhanyagolták a versenyt, a brigádmozgalom kialakulását pedig meggátolták azzal, hogy még az állandó telephelyen sem vezették be a teljesítménybért. Legfőbb hiba azonban a szervezetlenség. És ez annál nagyobb baj, mert úgyszólván minden építkezésnek megvan a maga sajátossága. melyhez igazodni kell’ a szervezésben és ennek jó vagv rossz volta döntően kihat az egész építkezés költségeinek alakulására. Jó szervezéssel lehet csatát nyerni, de a szervezés hiánya, vagy a rossz szervezés rendkívüli módon megnehezíti és megdrágít-j ja az építkezést. Hogy csak egyl példát említsünk: Garéban a cserép 4—5 napos késéssel érkezett meg, minek következtében a tetőszerkezet félig kész állapotban elázott, hasznavehetetlenné vált és az egészet újra kellett építeni. Ez csak egy péld v de ennél még sokkal súlyosabbakat is lehetne felsorolni a szervezetlenségből eredő károk megvilágítására. Hiszen az is a szervezetlenség következménye volt többek közt, hogy a me- szcstelepi építkezéseknél egyik napról a másikra elhelyezték a szakmunkásokat, otthagyva a segédmunkásokat, szakmunkások nélkül. Hasonló szervezetlenség mutatkozik az adminisztrációnál is. Ennek következtében nem tudják megállapítani sem az egy főre eső termelést, sem az egves üzemrészek termelékenységét, ' sem az önköltség pontos alakulását. Hogy lehessen csökkenteni az önköltséget, ha még azt sem tudjuk pontosan. hogy mennyi, még ke- vérebé azt. hogy miből adódik? A pécsi Magasépítési NV, egyik jelentésében 14.70 forintbán álla- oltotta meg a május bőben egy főre eső termelés értekék mg másik jelentése szerint ugyanebben a hónapban 19 forint értéket Vadászgépek, léglökéses bombázók, szállítógépek és ejtőernyősök káprázatos beiatatója Moszkvában a léprik Napián a műrepülés magasiskoláját. Ezután harci gépek rögtönzött csatája következett. A rögtönzött légicsata néhány percig tartott és ezután a pilóták a hadirepülés magas technikájával szórakoztatták a közönséget. Majd bemutatták a nehézbombázók és szállító-repülőgépek mérhetetlen tömegét. A légierő bemutatóját fürge vadászgépek zárták le. Az ünnepség befejező része az ejtőernyősök tömeges ugrása volt. Az' ejtőernyősök a kiugrás után mintegy líz másodpercig zuhantak lefelé és csak akkor nyitották ki ernyőiket. A sok piros, zöld, sárga, kék, rózsaszín, fehér selyernernyő virágzó kertként himbálózott a zöld gyepen. A légibemutatók sorát szovjet vitorlázó repülők mutatványai zárták le. A felejthetetlen ünnepséget a szovjet légierő körrepü'ése fejezte be. A hagyományos tusinói repiilödíszbemutató a szovjet repüiéstudomány és repülés- technika újabb eredményeinek seregszemléje, a „Sztálini Sólymok” tudásának nagyszabású bemutatója volt. Vasziljevszhig marsall napiparaneso Moszkva zászlókkal, virágokkal díszített utcái vasárnap kora reggel megteltek emberekkel. A jármüvek tízezrével szállították az embereket a Légierők Napjának hagyományos díszbemutatójára. Délben tizenkét órakor megjelentek a tusinói repülőtér díszemelvényén a szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának vezetői. A Szovjetunió himnuszának hangjai közben harminc repülőgép jelent meg a verőfényes égbolton. A vezérgépen Vaszilij Jozifovics Sztálin repülőgárda-aítábornagy foglalt helyet. A soronkővetkező öt gép hatalmas Sztálin arcképet vitt a levegőben, utánuk tizenhat gép „Dicsőség Sztálinnak!:’ írást formálva hirdette a szovjet nép háláját és szereíetét nagy vezére iránt. Az ünnepség első részében a Cska- lov nevét viselő központi repülőegyesület tagjai mutatták be repülőtudományukat. Azután spörtrepülőgépek emelkedtek a levegőbe, majd egyéni repülömulatványok következtek. A vadászgépek zárt egységben vonultak fel, rnajd a szovjet légihaderő büszkeséget, a léglökéses hatalmas bombázó repülőgépek következtek. A szovjet hadsereg piiótái nagy bátorságról tanúskodtak, mikor bemutatták A Légierők Napjának alkalmából Vasziljevszkij marsall, a Szovjetunió Fegyveres'Erői minisztere a következő napiparancsol adta ki: Elvtársak! Repülők és navigátorok, légltüzérek, rádiósok, technikusok és mérnökök, a repülőipar dolgozói! Katonák és tengerészek, tisztesek és tengerészaltisztek! Tisztek, tábornokok és tengernagyok! Elvtársak! Ma á szovjet nép és fegyveres erői a szovjet Légi Erők Napját és az elért sikereket ünnepli, a szovjet repülés azon feladatainak teljesítésében, melyeket nagy vezérünk és tanítónk, Sztálin elvtárs tűzött ki számára. Köszöntőm és üdvözlőn? önket egész népünk ünnepe, —= a Szovjet Lég? Erők Napja alkalmából. További sikereket kívánok hazánk légierejének megszilárdílásában a dicsőséges szovjet Légi Erők minden tagjának és a repülőgépipar minden dolgozójának. A szovjet Légi Erők Napja megünneplésére elrendeler*: Ma, 1949 július 17-én húsz tüzérség? díszsortűz dördüljön el hazánk fővárosában, Moszkvában és a Szövetséges Szovjet Köztársaságok fővárosaiban. Éljen a Szovjet Légierők! Éljen a Szovjet Hadsereg! Éljen hatalmas Ha- zánk! Éljen a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja! Éljen győzelmeink lelkesítője és megszervezője, a nagy Sztálin! „Äz engol kik@t©munkások hangulata a végsőkig ©Issén!" Hatalmas tömeg a londoni dolgozók Trafalgar-téri felvonulásán Az esős idő ellenére óriási tömeg üdvözölte a londoni kikötőmunkások nagyszabású felvonulását a Trafalgar-téren. A sztrájkbizottság elnöke, Timothy, nagy lelkesedéssel fogadott beszédében kijelentette, hogy a kikölőmunkásokat nem lehet kiéheztem és térdrekényszcríleni. Soha, sehol, semmi szín alatt nem leszünk sztrájktörők! — mondta. Thomas, az uszály- és dereglyemunkások szakszervezetének vezetője, figyelmeztette a kormányt, hogy a munkások hangulata a végsőkig elszánt és elkeseredett. Platts Mills, független munkáspárti képviselő nagyhatású beszédében hangoztatta, hogy ezt a küzdelmet éppen akkor kényszerítették a kikötőmunkásokra, amikor az egész angol nép harcban áll az élet- színvonala leronátására irányuló kitermelt egy munkás. Mikor aztán közelebbről megnézték, kiderült, hogy egyik szám se volt reális. A rossz adminisztráció miatt nem lehetett megállapítani, hogy egyes üzemrészeknek milyen a termelékenysége, melyik dolgozik rentábilisan, hol van lemaradás. A szervezetlenség következtében előfordult, hogy a harkányi építkezéseknél ugyanannak a munkának 112 százalékos teljesítéséért ugyannyit fizettek, mint 115 százalékos teljesítésért, sőt a bőrgyári építkezéseknél olyan eset is előfordult, hogy 120 Százalékért kevesebbet fizettek, mint am’kor 110 százalékos veit a teljesítés. Az ilyen és hasonló esetek nagyban hozrá'á.; ultak ahhoz, hogy még jobban lerontsák az építőiparban amúgy is meglazult munkafegyelmet. A laza munkafegyelem onnan ered, hogy a mun- kácokkál nem tud«!c~f!ctták a munkához való megváltóz-tt Viszonyukat. tehát nem volt clegensérletek ellen. Ez a harc, amely az egész világon folyik, sokkal keményebb és elkeseredettebb lesz, mint az előzők. — Vádolom a kormányt — mondotta, — hogy nem akarja megölu>WManaMu«nnsBH m ■■■■■■ ......mi— «v-mn—>-n—— dö a politikai felvilágosító munka. Ez a pécsi Magasépítésnél többek között abban mutatkozott meg, hogy az üzem dolgozói az üzemi konyha felállítását nem mint a demokrácia egyik vívmányát könyvelték el, hanem a napi 3 forintos hozzájáruláson vitatkoztak naphosszat, ugyanakkor, amikor az üzemnek egy munkás ellátása napi 9—10 forintjába került. A minisztertanács kemény kritikát mondott az építőipairól és a felhozott helyi példákból látható, hogy ez a kritika déidunántúk viszonylatban is érvényes. De ugyanakkor, amikor a minisztertanács kritikát mondott, meghatározta a bajok orvoslásának módját is. A típustervek kidolgozása, a lervezőinféze'ek cs az építési nemzeti vállalatok szakosítása, illetve decentralizálása, a felesleges adminisztratív hivatalok leépítése, a tervszerű munka bevezetése minden vonalon, ar építőipari gépek gyártásának nagy,-rá- | dani, hanem húznl-halasztaiú akarja a viszályt. A nagygyűlésen foganatosított gyűjtés 338 fontot eredményezett a kizárt munkások segélyalapja javára. nyú megindítása, a teljesítménybérben fizetett munkások arány- számának emelése, a verseny-, újító- és brigádmozgalom szervezése, munkavezetők cs szakmunkások kép zése lesznek az eszközök, amelyekkel a bajokon segíteni tudunk és amelyekkel cl kell érnünk a magasépítésben a 15 százalékos, a mélyépítésben a 10 százalékos önköltség csökkentést. S ha ehhez még hozzájön és hozzá is fog jönni a tervszerű felvilágosító munka, a dolgozók munkához való megváltozott viszonyának tudatosítása, a sztahanovista munkamódszerek clsajáU- tása, akkor építőiparunk a kommunisták vezetésével le fogja küzdeni az összes nehézségeket, be fogja hozni Icmaradottságát. Biztosak vagyunk benne, hogy építőiparnak rövidesen a szocialista gazdaság egv k legerősebb bázisát fogja jelenteni. SSÍIKÍIS'JÖSISFS Thor ez s j népi erők, az imperialisták és a Vatikán minden mesterkedése ellenére az egész világ® Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára vasárnap Grenoble- ban hatalmas tömeg előtt beszédet mondott. Az Atlanti Szerződésről szólva hangsúlyozta, a francia nép mindent elkövet, hogy lehetetlenné tegye az Atlanti Szerződés gyakorlati alkalmazását. Újból kijlentetie, hogy a francia nép sohasem ragad fegyvert a m előre törnek66 Szovjetunió ellen. Utalt ezután arra, hogy a francia kormány e kijelentése miatt vád alá akarta helyezni, de ez a kísérlet a népi erők ellenállása miatt, kudarcba fulladt. Megállapította, hogy az imperialista tábor és a Vatikán minden nieslerkedésc ellenére a népi erők Franciaországban és az egész világon előretörnek.
