Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-02 / 151. szám

*9» 30ETÖS 2

napi

&

. Jsu,&d dtdm-s példák mutat

q termelésben és o felelősségben

A Sopiana tervértekezletén fel- trtólalt Juczl János elvtárs. Javaslatot tett arra, hogy a terv teljesítésében elmaradt szerelőműhelynek a többi műhelybeliek segítsenek önkéntes munkaíelajánlással. Pedig Juczi elvtárs nem a szerelőműhelyben dolgozik, hanem az öntődében. Nem lenne kötelessége a szerelőkkel törődni. Néhány öreg szaktárs össze is dugta a fejét:

— Mi köze hozzá? — mondta az egyik.

— Mindamellett igaza van — felelt a másik.

Juczl elvtárs Ilyesmire egy pillanatig sem gondolt. Eszébe sem jutott, hogy a szerelőműhely dolga talán nem rá tartozik. De aztán, ahopr a felszólalását folytatta, ki- \ derült az is, hogy miért.

— A gyár termelésében minden műhely résztvesz — mondta — jés ha ebben csak egyetlen egy is /elmarad, akkor az egész gyár elmarad. Ml pedig azt akarjuk, hogy

tervet az egész gyár teljesítse, »őt túl is akarjuk teljesíteni. Ezért javasolom, hogy minden nap egy másik műhely néhány munkása segítsen a szerelőknek.

A Javaslatot egyébként már megelőzte a tett. Juczl elvtárs már régebben, mióta észrevette, hogy a szerelőműhely lemarad, rendszere sen átment segíteni azoknak. Néhány társát is magával vitte az öntődéből és már vagy 20 darab répavágót össze is szereltek.

— Én is felelős vagyok azért hogy hogyan megy a gyár termelése — magyarázza — de nemcsak én, hanem minden munkás. Most már, hogy mi vezetjük a gyárat és magunknak termelünk, nem mondhatjuk semmire, hogy „ez nem ér ciekel” vagy „ez nem rám tartozik.” Az egész gyár ügye minden mun kásra tartozik.

í/ehet, hosry » többlett nem érzik ennyire, de én tudom. És ha tudom, akkor nem fogom szó nél kul tűrni, hogy a félkészáru felhalmozódjon és a gyár egyik üzemrészének a szűk keresztmetszete miatt ne legyen belőle készáru.

Nem is nézte szó nélküL Ahogy nem nézte szó nélkül azt sem, hogy a mlntakészítósnél könnyűszerrel töl lehetett teljesíteni a normáját.

— Ha én, alti nemrég kerültem * gyárba — mondta — ezt a normát 50%-kal tói tudom teljesíteni, akkor ez a norma laza.

És felajánlotta a norma 50®/«-os felemelését De ez már régen volt. Azóta más munkahelyre került, ott 40»/o-kal teljesítette túl a normát ezt is felajánlotta, azután a megszigorított normát ismét túlteljesítette 70Vo-kal és ezt a 70% -ot is visszaadta a gyárnak, mert valóban felelősnek érzi magát a termelésért *s nem tartja jónak azt. a normát, *mit normális munkával 70'Vo-kal tó! lehet teljesíteni.

mí4-r e<M5g 1» soJínnít

átszőtt a normafelajánlás és öreg Btónkások is a fejüket fogják csó- , ni erre, hogy ez már túlzás, de ugy.átszik a szocialista munkaszel- nem Ismer lehetetlent, mert Ti!®*1 elvtárs június 30-án, csütör- irfl' délelőtt bejelentette, • hogy ,normd,iának pontos felülvizsgálatát, mert' úgy találja, hogy a mostani munkamódszere mellett laza. Ezen a napon ismét 7J.l,/»-kal szlgortotta meg a normáját Ez a sorozatos r.ormajavitás talán úgy hat, *n!nt a sportember rekordhajhá- ezasa. Pedig nem az.

— Nem tudom elképzelni — így mondja Juczi elvtárs — hogy igazságos dolog lenne az, ha olyan normát hagynék meg, amit könnyen tói tudok teljesíteni. Hiszen még *P>7 Is sokkal többet keresek a többieknél.

Ezért volt az a sok norma felÖnműködő síé nakaszáló gépeket kapnak a szovjet gépállomások

tfnzsksztan S«P- traktorfUlömSsai megkapták az „Sz-tO“ mintájú önmüItfldő szénnkaszáió. gépek első szériáját,

melyet további ötvei, darab követ. A gépek ötven-hatvan hektár fiivet tudnak egy nap alatt lekaszálni, vagyis tizenötször többet, mint a lóv’onlátású kaszáló.

A szénakaszálás megkezdéséig ezenfelül még 150 darab traktor által vontatott nagyteljesítményű szénák a szálú gép, számos gereblye és kazalrakó gép gazdagítja majd a gépállomást!.

ajánlás. És ezért van az Is, hogy szeret mindenhez hozzászólni, ami termelést javíthatja, azaz nemcsal: hozzászólni, hanem hozzá is nyúlni.

X napodban alaltííoíí egy

brigádot, csupa olyan új emberből, akik két-három hónapja dolgoznak még csak a gyárban és versenyre akarja hivni az „öregeket”, akii: már hosszú évek óta gyakorolhatták szakmájukat Ezt Is azért tette, mert nem tudja nézni, hogy a gyár egyes részeiben még mindig a régi,

maradi munkamódszerekkel dolgoz- $ zanak. f

Nem vonnák felelősségre érte, ha j> nem így tenne, hanem csak egy- f szerűen teljesítené a maga munká-1 ját Nincs olyan törvény, amely} emiatt büntethetné. De ma már^ nem úgy van, mint valaha volt, hogy a munkást törvénynek kell kényszerítenie. Juczi elvtárs figyelmeztetés nélkül is érzi a felelősséget a gyár munkájáért és ez irányítja minden tettét.

(Mészáros)

As éberség hiánya miatt

már másodszor garázdálkodott Németbólyban ,, vitéz“ Zele András nyugatos hadnagy

.liófalván" szokott történni az ilyesmi, de a mi esetünk Német- bólyon történt Nem régiben egy napon megjelent a jegyzőségen egy bilgeris” zömök fiatalember és írást lobogtatva kijelentette, hogy nősülni akar. Egyéb írása . pedig nincs, csak az, amit lobogtat A jegyző megnézte az orra alá tolt írást amely házassági bizonyítvány volt. Az állott rajta, hogy „vitéz” Zele. András m. kir. hadnagy házasságot kötött Nevenemfontos Xéniával. A házasságkötés 1945 januárjában történt egy zalamegyei községben, ahol akkor még Szála- sieék voltak az urak. Később kiderült, a „vitéz” Zele a fedeztetési állomás alkalmazottjaként került Németbolyba, és hamarosan sikerült „kivívnia” alárendeltjeinek gyűlöletét. Nem kisebb dolgot művelt, mint azt, hogy embereit az állandóan kézben tartott kutyakorbáccsal buzdította munkára. A jegyző és a gépállomás vezetője furcsának tartották azt is, hogy népi demokráciánkban egy „vitéz” Zele nyugatos „m. kir.” hadnagy kerül állásba, de azt már kevésbé furcsának ezek után, hogy kutyakorbácscsal vezényel. Elgondolkoztak annak a hatóságnak éberségéről, amely ilyen embert állított állami állásba. Zele németbólyi szereplése nyilván még szebb' dogokat is produkált volna, de hogy-hogy sem, kis idő múlva eltűnt Németbólyból.

Történetünknek már vége is lenne, ha az éberség hiánya nem lenne ragályos betegség. A könyvnapok táján a németbólyi elvtársak meglepődéssel állapították meg, hogy a kutyakorbácsos fiatal ember újra feltűnt Németbólyban és nagy hangon új minőségben mutatkozott be, mint az Eposz központ megbízottja, aki Németbólyban megrendezi a könyvnapot.

— Nem lesz ebből semmi jó —

csóválták az elvtársak a fejüket, de tévedtek, mert a könyvnap szépen sikerült, legalább is a „viéznek”. Zele ugyanis a könyvnap bevételé vei elfelejtett elszámolni.

A.z éberség hiányának e két ritka szép virágszálát a nagy nyilvánosság előtt nyújtjuk át az Eposznak és a földművelési minisztériumnak, vagy a mulasztást elkövető szervének. Talán okulnak belőle.

Tanfolyamokon képezik tovább az állami mezőgazdaságok dolgozóit

116.689 SZOVJET DOLGOZÓ ÜDÜL SZ6CSBM

A Krim félszigeten lévő festői szépségű Szocsi fürdőhely teljesen felkészült az idei fürdőévadra. Az egész várost pompázó

növényzet illata tölti be. A parkokba, a terekre három millió virágot ültettek. A fürdőszezonban a város 54 szanatóriuma áU az üdülni vágyó szovjet dolgozók rendelkezésére. A Szovjetunió minden részéből naponta repülőgépen, gőzhajón és vasúton érkeznek az újabb és újabb üdülő csoportok. Jelenleg 7000 dolgozó üdül a szocsii fürdőhelyen., ahol az egész évadban több mint 110.000 dolgozó talál pihenést és gyógyulást. Megindult már a f ürdőhelyen a hajózási évad is. A nyaralók felejthetetlenül szép tengeri sétahajózásokat tesznek a feketetengeri partvidék mentéit. A yachtok és gyorsjáratú tengeri motorcsónakok rendszeresen közlekednek.

!gy ieft az első az országban

a gyárvárosi iskola

Az állami mezőgazdaságok központja lehetővé tette, hogy a gazdaságokban munkájukkal jól bevált dolgozók magas szakmai és politikai kiképzésben részesüljenek. Kétszáz dolgozó paraszt tanul héthónapos ingyen tanfolyamon Magyaróváron. Az ország kiváló szakemberei adják át tudásukat éa tapasztalataikat, hogy tanulmányaik befejezése uián az állami gazdaságokban hasznosíthassák tudásukat.

A tanfolyamokból kikerülő dolgozók előtt nagy feladat áll: Ismereteikkel és szaktudásukkal továbbfejlesztik majd az okszerű nagyüzemi gazdálkodás eddig elért eredményeit.

Gumicipöl gyárt a Riagyar Ipar

A Hungária Gumigyárban jelenleg tfzfajta nyári gumicipőt készítenek. Itt állítják elő a magyar plasztikból készült mutatós, divatos, kiváló minőségű esőkabátokat is.

■yA Nevel] jobban mozgalom országos versenyének első helyezettje a Pécs-Gyár- városi állami általános iskola.”

Kgy mondat. De tíz hónap kemény, egy percre nem lankadó munkáját hirdeti a huszonnyolc nevelőnek, a Szülői Munkaközösségnek és nem utolsó sorban, a legnemesebb anyagnak, a gyermeknek. Gyárvároson is fordulat éve volt ez az iskolaév. Az elhanyagolt iskolából, ahová „rendes" gyerekek nem Igen jártak, azokat Pécsre küldték, a „várost" iskolákba, az ország cU6 iskolája lett.

JÖ LENNE, mint a fűmet viss®aper- getni a napokat, látni a küzdelem minden állomását. 1048 szeptember. Az igazgató elhanyagolt, pószkos, ablak nélküli épületét vett át; a padokon kf. vili vajmi kevés felszereléssel. Első pillanatban mindenki szökni szerétéit volna innen. De a nevelők, akik igazán érzik hivatásukat, mindig vállalják a harcot, vállalják az alkotó munka minden nehézségét.

És ebben a munkában nem voltak egyedül. A. Sziilói Munkaközösség seprők, surolókefék, meszelő-k „fegyvereivel“, együtt a nevelőtestülettel nekiláttak, hogy a lehetőséghez képest iskolát csináljanak az épületből. És a harc nem Volt eredményt elem Nemsokára fehérek a termek, ablakok szemei vidáman csillognak a napfényben, meg virág Is kerül sarkaiba. Uj segítség: a Koksnmüvek olajat ajánl fel a termek portalanítására.

A FALAKRA JELMONDATOK kerülnek; lángolnak a piros betűk, hirdetik azt a szellemet, amit valósággá akar izzítani a fiatalokban az Iskola.

Hamarosan konyhával, úttörőotthon- nal, ezerm estei-műhellyel gazdagszik az iskola és egyre gyűjti kincseit a szertár is. A Szülői Munkaközösség nagy és áldozatos segítségével felépül n tornaterem Ív Hihetetlen ütemben fejlődik az iskola.

Büszkén rakja elénk az iskola mos

tani arcáról készített képeket MesJrd

Gyula igazgató. Joggal, mert ezek is azt hirdetik, hogy az akarat, az áldozatos munka az igaz óéiért nem ismer akadályokat.

Közben megindul a Nevelj jobba«

mozgalom első háromhónapos munka- versenye. Gyárvároi nevelőtestület* örömmel, lelkesedéssel kapcsolódik a mozgalomba.

ÉS A VERSENYPONTOKAT rendre

mind nemcsak szárszóról ékig, de azon felül 1« teljesítik. Hnszonhat tanuló- kör működik, 14 tanár korrepetálja * továbbtanulókat. Sikere« iskolaünnepélyek, szülői értékértetek, munkaközösségi megbeszélések egymást érik éa a nevelőtestület teljesen egybeforr *

Nem maradtak szégyenben a komlóiak

PÓP@sveffsenYs,e hívták fel mm @r@satánYÍ bányát

Bálái Jakab elvtársnak éppen egy párosversenyről szóló riporton akadt meg a szeme az aznapi lapban. Nem azért volt élmunkás, hogy ne üssön szeget a fejébe ez a riport.-— Annyit olvasok párosversenyről — morfondírozott magában —, csak éppen nekünk, komlóiaknak nincs még versenytársunk. Gyorsan felöltözött tehát és indult a szakszervezett székházba.

párttitkár, mind ott ültek- n Párt irodájában és valami fontos dolgon vitatkozhattak, mert nagyon elmerültek benne. A két érkező lépéseinek határozott koppanásaira azonban felfigyeltek.’-— Mondanánk valamit — szóltak

egyszerre mind a kelten.

— Hátijuk elvtársak — biztatta őket Császti elvtárs, — a jó szót mindig megszívleljük.

Hátai elvtárs mondotta el jövetelük célját.

— Nem engedhetjük meg — tüzesedet! neki a beszédnek —, hogy mások kaparják ki számunkra a siiltgeszte- nyét a tüzből. Egyszóval csak azt akarjuk javasolni, hogy hívjunk ki párosversenyre egy másik bányatelepet.

Térképeket vettek elő, mert a komlói vezetőség nem szeret vaktában, gondo lomra határozni. Sorravették a bánya kerületeket. Abban gyorsan megáll« podtak, hogy « mecseki kerületből nem választanak ellenfelet, mert mecseki bányákkal úgyis „hivatalból’ azaz az országos verseny keretében versenyben állnak. A tatabányai kerü lelnél azonban megálltak.

— Ez az. oroszlányi bánya — muta tott Császti elviárs ceruzája egy pontra — ez jó lesz versenytársnak.

Az elhatározás hamar megszületik Az esti ' szakszervezeti napon ezt fog jáik előterjeszteni. Tárnái elvtárs azon ban még közbeszól;

— Az elhatározás jó — mondja — és mi ugye azt akarjuk, hogy győz. zünk. De csak úgy győzhetünk, ha Komlón belül is megindul a csapat verseny és az egyéni virseny.

— Úgy van, — mondta rá Tata* Já nos elvtárs, de rögtön meg is akadt a szeme Kőris Jánoson, ö is élmunkás így nem kell hozzá más; egy kézfogás sál megkötötték a versenyszerződést.

Aki a bányatelepen lakik, tudhatja, hogy a bányatelepek hírszolgálat ut a le rhei ellen. A vezetőség még ki sem lépett a székház ajtaján, már min deniitt Indiák, hogy komiét párosversenyre hívja Oroszlányt. A szakszeme zeli napon pedig 7 úrnői elvtárs még végig sem tudta mondani a javaslatot már lelzúgoU a keJjjctlés: — áéihívjukl

gyermek másik legnagyobb nevelőjével, az otthonnal.

Ax ifjúság olvasásit, »zórakozArtH helyes irányba vlszfk, könyvek ij&n- lásávai, színház, móri, hangversenyek közös látogatásával. A választáson i* derekasan kiveszik részűket a munkából.

ét számok mH mondanak? 1.500

munkaórát fordítottak az iskola helyreállítására. Anyag- és munkáért ékben

5.000 forintot. Huszonhét tanerő ft.606 tanítási órát dolgozott ki. Huszonegy faliújságjuk jelent meg az iskola falam.

HAMBERGER XMRÉNÉ a ersfltöl tnxnr

kaközösség verető je, lelkes, boldog hangon beszél a nagy eseményről;

— Nagyon örülünk valamennyiéi»,

.6 tudni, látni azt, hogy a munkának nemcsak gyümölcse érik meg, de elismerést Is kapunk érte s ez az iskola, ami sajnos Így kell mondanunk a* utolsók között is utolsó volt, most egy év alatt az ország első iskolája lett.

A nevelő? Mit érez most huszonnyolc ember? Nehéz lenne elmondani.- A Nevelj jobban mozgalom főcélja az, hogy olyan szellemben neveljünk, mely a sz-ocialista iskolához, a szocialista jövő kiépítéséhez vezet. A munkánk nem volt hiábavaló és mindannyian nagyon büszkék vagyunk * verseny eredményére — mondja Kese, rű István tanár.

Éa mit mond egy pajtás, aki egy a

sok közül, akik jótanulásukkal, fegyelmezettségükkel, lelkesedésükkel segítették a nagy munkát?

ÉPPEN EBÉDET EÖZ Mafoae Mariska, Finom knrmpinevest és ttiróscs-uszát.

— Főzni is az iskolában tanultam

— mondja a kályha tüzélöl pirosra vált arccal. — Nagyon fáj, hogy jövőre már nem mehetek vissza az iskolába, mert én nyolcadikos vagyok, tovább keli tanulnom, tovább kell mennem.

— Marika tanárnő akar lenni. Tanulmányi segélyt is kapott.-41-me ar ország első Iskolája, ahol a tanulók kilencvennyolc százaléka munkásszülők, bányászok gyermeke és ahol a nevelők, szülők és az ifjúság összefogása megmutatta, hogy nem az ,,uri“ iskolákban, de igazán itt lehet nevelni, ahol akaratuk, szorgalmuk és lángoló lelkesedéssel végzett munkájuk fényes győzelmet arnloll műiden nehézség felelt és nagy utat lett meg a fejlődés j útján. Lorenz Mária

— Jószerencsétl — szólt rá n sarkon Tatai elvtárs.

— Nem maradhatunk utolsók, igaz-e kérdezte és Tatai elvtárs ráhagyta, mert utolsók tényleg nem akarnak lenni semmiben, de azért a biztonság kedvéért megkérdezte:

— A versenyben?

— Abban — válaszolt Rátái elvtárs — csakhogy most nem az országosra gondolok, hanem arra, hogy minden üzemnek van már versenyző párja, csak Komlónak nincs. Ki kellene hívni egy másik bányát párosversenyre.

F.bben aztán meg is egyeztek. Mert ha sokáig várnak, akkor őket hívják ki, de ha megelőzik a másikat, akkor Komlónak lesz nagyobb tekintélye.

A

Mire a székházhoz értek, a gondolat már mindkettőjükben szilárd elhatározássá érlelődött. Szerencséjük is volt, mert a vezetőséget éppen teljes létszámban találták ott. Császti István, az t íi titkár, Szabó József a kerületi termelési felelős és Tárnái elvtárs. a