Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-01 / 150. szám

A pfcskRrnyéki WESzíIART bányászok <dbb mint 2000 tonnát ajánlottak lel a TÜágkongres*zasra Hatalmas nőtábort mozgósít a szombati békegyülés Vasárnap szövetkezeti nagyválaszimányi ülés Pécseit ÁRA 60 FILLÉR VT. ÉVFOLYAM, 150, SZÁM PÉNTEK. 19Í9. JÚLIUS 1 szövget fldmsifelésiigvi minlsziérium íljeffe a áagvar parasitlíiitóiltsés tiszteletévé Elindult haza 'a magyar küldöttség erdán a szovjet földmívelésügyi i lisztérlum fogadást rendezett a i igyar parasztküldöttség tisztele­tté A küldöttséget Labanov szov- jőt. helyettes földművelésügyi mi- • zter és a minisztérium több ve- zí‘,5 tisztviselője fogadta. A kül­döttség tagjai közölték benyomásai­kat a Szovjetunió különböző vidé- 1 ein megtett útjukró! és mindarról, ami a kolhozokban, gépállomásokon, állami gazdaságokban és tudomá­nyos intézetekben láttak. A magyar küldöttség nevében F.rdei Mihály köszönte meg a kol­hozparasztoknak és a szovjet föld- mívelési minisztérium képviselőinek h .meleg fogadtatást. Több mint egy hónap múlt el — mondotta — azóta, hogy átléptük a Szovjetunió határán Azóta küldöttségünk sok helyre,/látogatott e! és saját szemé­vel ISÍta, milyen tisztelet veszi kö- l ül a kolhoz-falu dolgozóit. Meg­győződtünk arról, hogy a mezőgaz­daság felemelkedésének egyetlen útja a parasztok kollektív tömörü­lése. fi szovjet tudományos dolgozók »is.n av ;ben Jakuskia akadémikus üd- Me j* Ite a küldöttséget, majd Laba- r - .......... no v helyettes földmívelésügyi mi­niszter szólalt fel és emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány, a párt és Sztálin elvtárs nagy gondot fordít a kolhozrendszer felvirágoz­tatására. 234.000 kolhozban és szá­mos gépállomáson sokszázezer gép könnyíti meg a földművesek mun­káját. — Nagyon fogunk örülni — mon­dotta befejezésül, — ha tapasztala­taink hasznosak lesznek az önök munkájában. A Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztériuma szerdán este vacsorát adott a magyar parasztküldötlsóg tiszteletére. A Szovjetunió külügy­minisztériumát Kiszeljev, a Bal­kán-osztály vezetője, Grigorjev és Kubiskin tanácsosok képviselték. Ugyancsak jelen voltak a magyar nagykövetség tagjai Molnár Erik nagykövet vezetésével. A biicsúvacsorán Lobanov mi­niszterhelyettes és Keresztes Mi­hály államtitkár mondott pohár­köszöntőt. A magyar parasztköldöttség jú­nius 30-án este hat órakor indult haza Moszkvából. FjxymilHárd dollár hiánnynl zárol a* USA költségvetése A* Egyesült Államok jünfcm 30-nn véjjetérö költségvetési éve «ymiOiárd dollár hiányai aárnL A3 USA államadóssága 251 mil- fiord co.Iára emelkedett, A jelen lés kcxíálSsi, hogy mostani becs- töscri szerint a jövő költségvetési évre ötmílliárd dollár hiánnyal- Már kétezer csehszlovák lelkész csatlakozott !eí a katolikus akcióbizottság határozatához F5> 1 SzsifleltäüM változat!«! barátja a isis jugoszláv népnek“ — áS?R.|píi<{a «Heg a moszkvai rádáő a moszkvai rádió szerbnyelvű adá­sában ismertette Matijn Trnovacnak „A Tito-k!ikk antikommunista és Ter­rorista rendszere" című cikkét. A Jugoszláv K. P. nacionalista ve­zetői elárulták népeik és országuk ér­dekét —■ írja Tmovac. — Elszigetel­ték Jugoszlávia népét a Szovjetuniótól és a népi demokráciáktól. Arra töre­kedtek, hogy a Szovjetunióval és a né­pi demokráciákkal szemben ellenséges politikát fejtsenek ki ér, bogy a nyu­gati imperialisták érdekeit szolgálják. Fasiszta módszerekkel tartják fenn hatalmukat A Szovjetunió és a népi demokráciák barátait bör­tönbe vetették. RanVovlcs kémhálózata üldözi a Tájé­koztató Iroda határozatához hű kom­munistákat. A fasiszta terrort az usz- tasák, a csetnikek, Nedics és Roata hívei segtiségével fejük ki. A belgrádi börtönök és a többi gyűjtőtáborok ezerszámra tartják fogva Jugoszlávia leghübb fiait. Rankovics hóhérai fasiszta módszerrel igyekeznek elfojtani a nép ellenállását. Büntető expedíciókat szerveznek a nép ellen. Ez év májusában Montenegróban valóságos hajtóvadászatot, úgyneve­zett tisztogatást rendeztek a jugo­szláv—albán határvidéken. A cikk végül hangoztatja, hogy a Szovjetunió különbséget tesz a mai jugoszláv kormány és Jugo­szlávia népei között. A Szovjetunió változatlanul barátja ma is Jugoszlávia hősi népeinek és támo­gatja őket. ... Az cmgol kctfoncsi kormányáé»* nem engedi ki Resmannt a börtönből A Reimann kiszabadítására alakult országos bizottság küldő lsége szerdán megbeszélést folytatott az angol knlo. fal kormányzatiak Reimann szabadon- ocsátása érdekében. Az angol katonai kormányzat nem engedi ki Rdmannt a börtönből., négy megakadályozza a jelöltségét a 1 vb ga tűimet képviselőválasztásokon. \ I árlönigazgatóság a legrosszabb bánásmódban részesíti a német Kom- numisfa Párt koholt vádak alapján be­börtönzött elnökét. Nem engednek lá­togatót Reimanntioz és azt is clutasítotiák, hogy Reimann felesége cicimet kii!dhes$en be ícr- jenek, Reimann egészségi állapota nagyon Btégsinylelle a néhány nappal ezelőtt szenvedett súlyos szívrohamot, Á Marshall-lerv csődje miatt tériek el a nyugati külügyminiszterek Páriskan az „erőskezü“ politikától Visinszkij nyilatkozata a Pravdának és az Izvesztijdnak A Pravda és az Izvesztlja tudósítója azzal a kéréssel fordult Visinszkij kül­ügyminiszterhez, nyilatkozzék a Paris­ban tarlóit küHigyminisz éri értekez­letről. Visinszkij nyilatkozatában töb­bek között a kövekezőket mondotta: — Mint ismeretes, az ériekezhl na­pirendjón két kérdés szerepeit: a német kérdés és az o'ztrák szerződés. 1947­ben ártott két előző értekezlet, ame­lyen a német kérdést megvitaták, ered- ményeíenüi végződött, mert az Egye. sült Államok, Nagybritannia és Fran­ciaország -kormányai nem mutatak lvajlandóságot a térnél kérdés meg­oldású, a. Az impcrblisiák szándéka kezddlől kudarcra toSI ítéive — Emlékezte'nl kell arra, hogy az Egyesült Államok és Nagybri- tannia kormányai még 1G40 ban irányt vetlek Németország ketié- szakításáva. félretéve azokat a kö- 'elezcttscgeket, melyeket Potsdam- ban vállaltak. Ezzel a politikával mindenképpen igye­keztek elhúzni a német kérdés meg­old7 sát. Arra törekedek, 1 ogy Német ország nyugati övezetét kezükbe ka­parintsák és felhasználják demokrácia, ellenes és imperialista céljaikra. Az Egy sült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányai az utóbbi há­rom év alat számtalan intézkedési foganalosílotíak, bogy megerősítsék Németország ketlésza-kítását és a nyu­gat-övezeteket felhasználhassák te.- veik megvalósítására. Ez .az irányvAa! kezdettől fogva kudarcra volt "ítélve, mert ellent­mond, Németország történelmi fej­lődésének s Európa minden demo­kratikus országa és az egész világ demokratikus Lőréi részérő' el­ítélésre talált. — Mindennek ellenére az Egyesül' Államok, Nagybritannia és Franciaor­szág kormánya — amint az a párisi külügyminiszteri értekezleten teljesen leiepleződö t — nem adtak fel a ré­mé;; yt arra, hogy folytassák az ágy nevezett „erős kéz” politikáját és ezen az úton eredményt érjenek el. Ezt a célt szokgáüák azon javaslataik, ame­lyik aira irányultak, hogy tő vénve- siístók a német kérdésben tett külön intézkedéseket, szakadár ‘evékenysé- güket és rákér.yszeritsék a másik tár­gyaló félre a német kérdéssel kapcso­latos antidemokratikus terveike'. Nem gondollak kevesebbre, mint, hogy Né­metország keleti öve7,ele egyszerűen csatlakozzék a bonni a’Jko niányhoz, fogadja el a megszállási szabályzatot és rendelje alá magát a három nyugati kormány diktáiiuHának. Teljesen sza­bad kezet kivárjak maguknak a Nyu- gatnémeországot érintő kérdéseikben. A nyugati külügyminiszterek ezt a programot akartaik megvalósítani a kül­ügyminiszteri értekezleten, de nem sikerült nekik a szovjet küldöttség szilárd álláspontja miatt. Kény'elencfk voltak más kiutat keresni a kialakult heiyze byk. más megoldást keresni a német kérdésben. A nyugatiak kénytelenek Toltak felfidni credeSi álláspontjukat — Uj javaslataikban már semmi uta­lás nem volt arra, hogy a három nyu­gati hatalom németországi politikája helyes volna, hanem ellenkezőleg éppen az jutót kifejezésre, hogy erőfeszíté­seket kel! tenni Németország gazdasál- gi és politikai egységének helyreállí­tására, hogy a külügyminiszterek ta­nácsának következő ülésszakán elérjék azt az eredményt, amelyet ebben a vonatkozásban, most oem sikerült el­érni. Ezt természetesen semmiképpen sem lehet a nyugati hatalmak neme - országi politikája „helyessége” meg­erősítésének nevezni, mint ahogy ezt az Egyesült Államok hivatalos körei bizony! ad igyekeznek. Valójában a párisi külügyminiszteri értekezleten a német kérdésben e'~ ért megegyezés komoly különbsé­get mutat az eredeti angol-írancia- amerikai javaslatokkal és tervek­kel szemben. A négy miniszter által elfogadott kom­münikében világosan láthatók azoknak a javaslatoknak az alapeszméi, ame­lyeket a szovjet küidö iség már az első napon terjesztett a külügyminisz­terek tanácsa elé. — A szovjet küldői ség álláspont­ját meghatározta az a törekvés, hogy meggyorsítsa a néniét kérdés rende­zését. Az a cél, liogy helyreálljon a Németországnak, min bckeszereíö és demokratikus államnak az egysége, előkészítsék a potsdami elvek alapján a Németországgal kötendő békeszerző­dést, arni az egyik legfontosabb fel­tétel a nernze közi együttműködés és a népek biztonsága szempontjából. A Szovjetunió szilárdan és követ­kezetesen kitart a potsdami egyez­mény mellett, Németország gazdasági és politikai egységének helyreállítása, békeszerető, demokratikus Németország létrehozása tnelie.lt, hogy Németországnak vissza kel! adni a szabad és egyen'öjogú bé­keszere ö nemzeteket megillető jogo­kat. Ez volt a Szovjetunió álláspontja, ez az álláspont határozta meg az elő­terjesztett javaslatokat. — A szovjet küldöttség javas'atai azonban szilárd ellenállásra találtak az Egyesiül Államok, Nagybri annia és Franciaország külügyminiszterei részé rői. Még azt a javaslatot sem fogad Iák el, hogy fejezzék be a német bé készerződés előkészítésének eljárás módozatait megálkapi ó munkát, azza az ürüggyel, hogy a meglévő eljárás tervezet elavult, de nem tudták meg mondani mit kellene változta ni az era Illett tervezetben. Az elmondottakból világos, hogy a Szovjetunió a német kérdésben a párisi ülésszakon következetesen kitartott el­vi; álláspontja niäflett, amely teljesen megleld a potsdami egyezménynek és í •. í visszautasít minden kísérletet, amely arra irányul, hogy a német kérdésben eltérjenek a potsdami döntésektől. Ennek eredményeképpen a három nyugati küldöttség kénytelen volt megváltoztatni irányvonalát, kénytelen volt más alapokat keresni, egyes Németországot érintő kérdések rendezésére. Ilyen alapnak bizonyultak végeredményben a szovjet javaslatok. Bárhogy igyekszik is a három nyugati kormány tagadni, lény marad, hogy a négy külügyminiszter megegye­zése alapján kiadott hivatalos köz­lemény a szovjet javaslatok szelle­mében épült fel. A közlemény egyes pontjai mind vilá­gosan mutálják, hogy a három nyugati külügyminiszter eltért korábbi állás­pontjától, amely abban állt, bogy a Szovjetunió részvétele nélkül oldják meg a német kérdéseket, mint ahogy ebben 1948-ban Londonban egymás kö­zött inegáüapodiak és ez év tavaszán Washingtonban is megerősítették. — Acheson kijelentette, hogy a nyn­gateurópai újjáépítésben elért sikerek­ben kell keresni a magyarázatot arra. ami Parisban történt. Ezzé! kapcsolat­ban azonban nem a Marshall-terv sike­reiről, hanem 'sikertelenségéről kellett volna beszélni. Ha a Marshali-terv si­keresnek bizonyult volna, mivel kell magyarázni, hogy e terv szerzőjét megfosztották külügyminiszteri tisztsé­gétől? Éppen a Marshatf-terv sikerteter*- ségében kell látni egyik okát an­nak, hogy Parisban a három nyu­gati külügyminiszter eltéri eredeti úgynevezett „erőskezü" politikájá­tól. __ — Ami az osztrák szerződés kérdé­sét illeti, ebben annak következtében sikerűit megegyezni, hogy az Egye­sült Államok, Nagybritannia és Fran­ciaország kormányai kénytelenek vol­tak megváltoztatni álláspontjukat és visszavonni azokat az ellenvetéseiket, amelyeket a keletausztriai volt né met javakra vonatkozó jogos szovjet követelésekkel szemben emeltek. — Az osztrák szerződésről szóld megegyezéssel más fontos kérdések is rendeződtek, amelyek vitás kérdési jelentettek Jugoszlávia és Ausztria között. Ami Jugoszláviának Ausztria" va! szemben emelt területi igényeit il­leti, ki keil jelenteni, hogy már két évvel ezelőtt Jugoszlávia képviselői a Szovjetunió háta mö­gött titkos tárgyalásokat folytat­tak Anglia megbízottaival, de nem tudtak elérni semmiféle enged­ményt. Világos, hogy az ilyen kulisszák mö­götti tárgyalások következményeiért a szovjet kormány nem vállalhat magára semmiféle felelősséget. A legíoníosab!» eredmény működés megvalósítására irányul. ! — Aini a párisi ülésszak összehívá­sát előkészítő fel tételek kérdését illeti, ebben az ügyben — mint ismeretes — bizonyos kölcsönös engedmények tör­téntek, mind a három nyugati kor­mány, mind a szovjet kormány részé­ről. Úgy gondolom, hogy a továbbiak­ban is szükség lesz bizonyos, a pots­dami egyezmény alapelvivel össze­egyeztethető kölcsönös engedmények­re — fejezte be sajtónyilatkozatát Vi­sinszkij. — A külügyminiszterek tanácsa pá­risi ülésszakának eredményeiről s/óiv; rá kell mutaini a legfontosabb ered­ményre: ez annak a politikának kétségtelen sikertelensége, amely Német-rszág kettészakítására, a nemzetközi kapcsolatok kiélezésére irányult és kétségtelen sikere annak a politi­kai irányvonalnak, amely Német­ország egységének helyreállításá­ra, a nemzetközi kapcsolatok meg­javítására, a nemzetközi cgyíitt­katoíkus akcióbizottság határozatához A vidéki városokban egymás után aia kútnak meg a katolikus akció kerület és járási bízol ságai. Az alakuló gyű iéseken a hivok és a lelkészek hang súlyozzák, hogy minden erejüket !a‘ba. vetik az egyház és az állam között létrehozandó megegyezés érdekében. i A nemrég alakult katolikus akció- t zotts ágnak az egyház és az á"am 5 szonya mielőbbi eljes rendezése ér- ,.-kében folytatott munkája mindinkább 1 katolikus hívők és lelkészek tömeg- ^ «izgalmává fejlődik. Eddig többszáz. ■ ipr katolikus hívő és majdnem két- katolikus Mkész csa lakozott a A szovjefuinió szilárdan Eiiiart a potsdami elvek melleit

Next

/
Thumbnails
Contents