Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-14 / 136. szám

im samm n. NAPLÓ Urak szórakozóhelyéből a dolgozók pihenője lett A MECSEKI ÜDÜLŐSZÁLLÓ bányászok, hanem üdülni és szórakozni — a sajátjukba. Kr&ncz Pál elvtárs Pécs törvény- hatósága, nevében üdvözli az össze­gyűlt eket. Ezt az eredményünket is — mondja hatalmas taps közben — a felszabadító Szovjetuniónak köszön­hetjük. Törők Sándor ehrísrs egy az új vendegeit közül köszönetét mond a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi elvtársnak, ami­A jó gazda gondosságával vezetik a NGRMÁ-gyárat a dolgozók Hétf&n délután hatalmas forgalom támadt az Üdülőszálló tele vezető út- tonalon. A várcsi autóbuszok köhögve ti prüszkölve szállították felfelé a me­rtek úton a munkások százait. Az üdülőszállónál valóságos áradat ózon­éit felfelé a lépcsőkön és a nagy ebéd- ídricsinynek bizonyult ahhoz, hogy ezt •t áradatot befogadja. Most indultak a Sonkások utolsó rohamra az Üdülőért •mely eddig nem volt az övék. A dof- fozók, akik eddig csak távolról gyö­nyörködhettek az Üdülőben, most men­tek megünnepelni, hogy ez is az övék kit a földek, a gyárak és az iskolák «tán. Egy kis csoport mindjárt felfedező itta indult — és eltévedt. Lenn, a bár­kan álldogállak tanácstalanul, míg egy «isik „felfedező brigád” is oda nem ért és együttes erővel -v_ találták meg az ét­terembe vezető utat. Ismeretlen volt ez az épület nekik, de most megismerkedhetnek ve­it, mert az övék. Az étteremben már jó néhányszázan Urják, hogy „hivatalosan” is .megün­nepelhessék a nagy pillanatot. Közöt­tük ül az a nyolcvan beutalt *, akik Budapestről, Miskolcról és az ország más részeiről jöttek ide és va­sárnap kezdték meg kéthetes nyaralá­sukat . A bányász-zenekar hangjaira elül a tsibongás, vigyázz-ba állva hallgatják *ieg a köztársasági indulót. Ezután Fehér Györgyné, a bányász- Osszonyból lett igazgató áü fel a rög­tönzött kis emelvényen. Közvetlen han­gon és meleg szeretettel üdvözli Harus- íyák József e’vtársat, a Szakszerveze­ti Tanács elnökét, Tamás György elv­társat, a népjóléti minisztérium főosz­tályvezetőjét, a többi vendéget, a be­utaltakat. Harusiyák József e'wtárs beszél elő­ször az összegyültekhez. Mondja — és látszik is rajta —, hogy kellemes hely­seiben érzi magát, amiért a Szakszer­vezeti Tanács nevében egy újabb üdü­lőt adhat a munkásság rendelkezésére. Bcszéü a «túliról, amikor a Balaian vi­déke, a Mátra, a Bükk, a Mecsek nem » munkásoké volt, hanem a henyélöké. A népi demokrácia azonban már négy tv után törvényben biztosítja és meg­adja a lehetőséget a dolgozóknak, hogy ezeket a fényűzően, az ország legszebb Pontjain berendezett üdülőket a maguk Pihentetésére és felfrissítésére használ­ják. Hatalmas taps, a Magyar Dolgozók Pártját és Rókcsí Móiyás elvlársat tijenzik felállva. Lelkesen ünnepük a hép vezetőit, akik a munka és jólét •» ír.ellett most már a kellemes pihenést, é szórakozást, üdülést is biztosítják a J dolgozóknak. J Tamás György elvlárs, Patkó Anna i toiniszterasszony képviseletében beszélj Öten ülnek az asztal előtt. MegiJletödött, elfogá­st összegyűlt dolgozókhoz. Tamás elv- é dott arcok. Még aki tudja, hogy megtett mindent a jó társ a szálló „Hotel Kikelet” korában iérettségi vizsga érdekében. a~ is szűkül egy kicsit. Pinccrinas volt itt, akkor tanulta m?gf-Hátha kiment valami a fejemből — feszül bennük — gyűlölni a régi rend hraye urait. l elkes ff* »átha pont arról kell beszélnem." De. azért biza­taps zúg fel, amikor ezt elmeséli és VT™' "f”? a. tenorok, igazgatok szemébe. Brr­, „ t - , ,. , u ,. étösan érzik, hogy itt sémim más nem. számit, csak a amikor bejelenti, hogy volt vendegla- étuáá$ léipari munkatársai nevében ígéri: a ki- f Történelemből felelnek. Kicsit rekedt az első szolgálás a munKás-üdülok részére lesz tvizsgázó hangja, amikor felolvassa, az első kérdését; *%an jó. sőt jobb, mint a kizsákmá- érrjvtha valami szorítaná, a szőke, nyiltarcú fiú torkát. "yolók részére volt. J ETMAFORRintlOn 2.5 év:' Azután Vértes Géza elvlárs a Magyar Dot-\beszélui kezd, mindig tisztább tesz a hangja, a re~ gőzök Pártja baranyarnegyei bixottsá- tkedtség elmúlik és szavaiból komoly fclkészíiltség Sa nevében beszél arról a hatalmas fej-^csendül ki. Érti és érzi azt, amit mond. Gazdasági késről, amely idáig vezetett. Javasol-Jválságokról beszél, amiken idegen, hatalmas kamatú jü. hogy az összegyűlt dolgozók 5kölcsönökkel, amit a néppel nyögettek ki, próbált jsegíteni magán Horthyék rendszere. küldjere1« tóvirotot f — Äs mire használták fel ezeket a kölcsönöket? — j Biztosan hangzik a válasz: * dolgozó nép nagy vezérének, Rákosi \ — Arra, hogy népelnyomó hatalmukat fevntart­Mátyás elvtársnak, amelyben biztosit- Átlássák. Ezért tartottak hadsereget, rendőrséget, csend- jik ragaszkodásukról és hálajukról, má- (őrséget. Könnyűipari gyárakat építettek, ahol a tér­tik táviratban pedig Ratkó Anna eh-Emelvényeknél nagyobb volt a hasznuk, a nehézipari társnőt, első női miniszterünket üdvöz-f gépeket pedig külföldről kellett hozatnunk., h‘k a mecseki üdülőszálló megnyitása f RESZtfX A \ÉP elégedetlenségéről, az egymásután «tkalmábói. Tomboló tapssal fogadják?itt-ott fel-fellobbanó lángról, amit a munkásság és *1 „ javas|atoi \ parasztság szít. És itt azután megcsúszik a mi kis- 1 ' f -a„i. iái »u/.. mondani, de olyan „stílusban" terem, mikor ért itt lehetnek. Azelőtt álmodni sommertünk erről — mondja — most valóság. Ezért hálá­sak vagyunk országunk nagy vezető­jének és élcsapatának, a Pártnak. Rövid műsor, a péesbányateiepi bányász-zenekar és a VAOSz ének­kara, Kiss Károly és Pfeiffer János szavalata csak fokozza a kitűnő han­gulatot. Urak szórakozóhelyéből a dolgozók pihenőjévé lett az üdülő. MSóta az újítás mozgalommá nőtt, napról-napira több és iübb újítás tör (bénák msrtdien üzemiben. Mióta a doBgo- zó magénak tudja a gyárat, a jó gaz da gondosságával siet újításokká! ész- szerüsátenS a gépeken a termelést, mert tudja, hogy ezzel nem csak magának ■fenem az egész országinak nagy hasz­nára van. A NORMA OLAJGYAR hántoló üzemében egyszerű alkotmány áll az ajtó mellett. Nem látszik rajta semmi ikölönös, egyszerűségével mégis jelen­tősen hozzájárul a gyár anyagiaké ré- kosságához. A gép mellett nem do’go- z*k senkii, csak időmként néz oda Sírácz Gyula, hogy megtelt-e a gép alá he­lyezett zsák. Az üzemben nagy kupacokban áll a napraforgómag és a hántoló gép Hatal­mas porfelhőkot fuj a levegőbe, amint dohogva zúzza szó a belé rakott mag­vakat. — A napraforgómagot mielőtt ki­sajtolnánk, megiisztfítjük héjától kap­juk a felvilágosítást. — Ezl ?. hulladékot azelőtt elégettük, pedig a hántoiás után még sok mag- törmelék ma-radt benne és természete­sen kárbaveszteSt. Most a gyár doc- gozönak újítása állal ez a kárbaveszebt nyersanyag is felhasználásra kerül. A károsodás megakadalyo­ZASARA szolgál! az ajtó melletti rosta- gép. ami; id. Veszeiy László és Ipoly József készitetí«k el közösen. Kis vil­lanymotor hajtja a szerkezetet, ami egy görbe tengely áiía! áJte-ndóan moz­gásba tartja a hozzákapcsolt rostál. Ebbe a gépbe rakják be a hántoló gép­ből kikerüli mag tör meló két és a rostán keresztül kiválogatja a még bc-nne- maradt értékes olajos magot. A gyár­tás folyamán évenként 250 vasom mag- törmelék kerüli a kazá-uba és azzal egyült Izét és féi vagon használha'ó ol&josmag. EZ AZ ÚJÍTÁS megakadályozza az ériékes mag kárbaveszéséi, és ez évi 70 ezer formt anyagmeglakarítás: je­lent a gyárnak. Ezenkívül még 26 ki­sebb újítás van kivitelezés alatt, ami az üzem további ónköltségcsökkenté- sét és racionalizálását segíti elő. A Norma olajgyárban is jó! gazdál­kodnak a gyár tulajdonosai, a dol­gozók. <u!et a <^£ovjetur>ióban TÖKÉLETESÍTETTÉK A TETA­NUSZ GYÓGYMÓDJÁT. A Sztálin tjrádi egyelem sebészeti klinikáján sorra kipróbálták a tetanusz gyó­gyítására javasolt összes gyógy­módokat és ezek alapuvélelével újabb eljárásokat dolgoztak ki. Pjííelj szovjet oivotéanár szerint a legkedvezőbb gyógyu'ási ered­ményeket e>gy hexenal nevű ké­szítmény és nagy' adag totamisz elleni szénim együttes alkalmazá­sa szolgáltatta. ♦ VILLAMOS SZÁNTÁS. Ukrajná­ban a Rósz folyó melletti hatalmas vizierő közelében villamos gép- és Irrtklorállomást állítottak fel. A Szovjetunió történetében elsőízben alkalmaznak itt villamos szántás! az orosz földeken. A villannyal haj­tott traktor szántásának mélysége kb. 25 cm. Az új állomás gépei a „Pjatyiletkn“ a „Bolsevik", a „Grú­zia" nevű kolhozokban megkezdték a murdzát. * REPÜLŐGÉP-SZÁRNYAK MÜ. ANYAGBÓL. Műanyagból készült repülőgép-szárnyakkal kísérleteznek a Szovjetunióban. A műanyagból készült mfiszámyak előnyé a könv- nyebb gyári hatóság és a nagy szi­lárdság. Az ilyen műanyagszerkezet érdekessége az, hogy az egész szárny tula jdonképpen egyetlen mo­lekulából álL A nagy szilárdságú betétanya gokkal készülő műanyag­szerkezetek egyre nagyobb szerep­hez jutnak a könnyűipar sok ágá­ban, elsősorban a járműiparban. Segít séfjükkel jelentős mennyiségű acél és könnyű fém takarílhy'ó meg, ugyanakkor a gyártási költsé­gek munkaórákban kifejezve is csu­pán egy töredékükre csökkennek. AZ 0] KÉNYÉR BIZTOSÍTÁSA Amikor kévébe kötik az arany­sárga búzakalászt, amikor messzc- hangzóan félbúg a gép és az új élet bőven ömlik a zsákokba, akkor a falu és a város dolgozó népe együtt örül, együtt érzi, hogy soha még ennyire nem volt közös az a hatalmas munka, amit az új ke­nyérért végeztek. Ahhoz, hogy mi­nél nagyobb darab kenyér jusson az ipari munkás és a dolgozó pa­raszt asztalára, biztosítani kell, hogy minden szem gabona rákerül­jön a mázsára. Az elmúlt években a falusi vámszedők, a kizsákmá­nyoló kulákok minden eszközt meg­ragadtak arra, hogy aljas módon elvonják a dolgozók elől a gabo­nát, a cséplési visszaélések soroza­tát követték el, szabotálták a mun­kát, be akarták csapni a részes­munkásokat és kárörvendtek, ha csak egy kilóval is megkárosíthat­ták a dolgozók államát. Az elmúlt évek keserű tapasztalata tehát pa­rancsoló szükséggé tette, hogy a városi és falusi ellátatlanok érde­kében a cséptést a legszigorúbban ellenőrizzük. Ezt biztosítja a kor­mány most megjelent rendelete. Az a tény, hogy a rendelet ér­telmében a megbízott ellenőr a cséplőmunkások sorából kerül ki, a legjobb biztosíték arra, hogy nem ismétlődhet meg az elmúlt évek példája, amikor néhány cséplési ellenőr a dolgozókhoz hűtlenné vált, a kulákok befolyása alá ke­rült. Az idei cséplés idején az ellen­őrök a munka minden részletére kiterjedő figyelemmel ügyelnek majd a rendelet betűszerinti be­tartására. Arra, hogy egyrészt a cséplés folyamatos legyen, más­részt, hogy a gép keresetét a ma­gánkézben lévő gépek után be ia szolgáltassák. Különösen fontos as ellenőrzés a gabona mérésénél, ne­hogy a munka nehezét végző ró- szescséplőket megkárosíthassák. Nem kis munka húrul tehát a DBFOSz szervezetekre, amelyek ja­vaslatot tesznek a cséplési ellen­őrök megbízatására. Olyan dolgozd parasztokat kell erre a fontos fel­adatra kijelölniük, akiknek meg­bízhatósága, osztályhűsége nem hagy kétséget azirányban, hogy a rendeleteknek megfelelően és a leg- éberebben végzik el az ellenőrzést. Különösen arra kell ügyelníök, hogy az új rendelet értelmében az idén lényegesen magasabb rész­kereset jut a cséplőmunkásoknak. A magasabb cséplőrészt is természet­ben kapják meg a munkások és ennek zavartalan végrehajtása is a cséplési ellenőr egyik kötelessége. Szorosan kapcsolódik a cséplési munkálatok hibátlan elvégzéséhez az a körülmény is, hogy a kor­mányzat még időben gondoskodott a cséplőgépek felülvizsgálatáról és a javításra haladékot kapott tulaj­donosok június 20-ig még üzem­képessé tehetik gépeiket. így való­ban elmondhatjuk, hogy a cséplési munkálatok terén Is a dolgozó nép érdekében a legkörültekintőbben járt el a kormány, az új kenyér tökéletes biztosítására. KÉT MUNKÁS BESZÉLC/ET oolt más Hirtelen jött az eső, nem választásom, mint bemenni az álba- eső kocsmába, mivel rém akartam bőrig ázni. Vagy negyedóráig vártam, hogy csendesedjen az idő, de ez a ne­gyedórás várakozás sem volt hiába­való. A szomszéd asztalnál két mun­kás ült. Őket is az cső vethette oda, mert a sör éppen csak illendőségből állt előttük az asztalon, nem nagy gondot fordítottak rá. Egyikük kiné­zett az ablakon. — NEM BAJ — mór.-dia nyüvánvia lóan a zuhogó esőre — most még csak használ a kukoricának. A másik csak bólintott rá, úgylát­szik egy hazafelé tartó áljukban meg­kezdett és félbeszakadt vitát akart folytatni, mert így szólt: — Azért mégis ... Ha már vállal át­vezető lett, azért nem kell mindjárt keresztülnéznie a munkáson, ne fe­lejtse el, hogy honnan került oda.-— Sok a gondja az ilyen vezetőem­bernek — felelt a másik — azért olyan szórakozott. — De azért az osztályhöségct sem keli mindjárt félretenni — folytatta az előbbi, akinek bütykös kezén kék csí­kok jelezték, hogy bányász lehet. — NEM, AZT NEM — hagyta rá a másik — érezni kell neki, hogy hoz­zánk tartozik. — Es ne volt gyártulajdonosokkal, ÉRETTSÉQI VIZSQÁN meg igazgatókkal pakláljon — toldot­ta meg a kékcsikonkczü — mert lát­tam már olyat, aki ,-jó pártember“ volt és mégis a lökéssel szűrte össze a levet, ineg annak a barátaival, mert azok jobban tudnak hízelegni. Persze nem sokáig tűrtük meg a Pártban, meg a beosztásában. — Mi ne hagyjuk, hogy így legyen — melegedett bele a másik is — fi­gyelmeztessük. — Mondjuk meg neki; vigyázz pajtás, mert becsapnak azok a „jóbarátok“. 15c legtöbben csak kri­tizálni tudják, meg irigyelni, hogy, több fizetést kap. Pedig megérdemli. — Hát ezt nem Is tagadtam — mondta a bányász — csak azt mon­dom, hogy aki vezelöhelyre kerül, ne felejtse el, hogy a munkások küldték oda, ne nézzen felülről volt munkás­társára és ne hagyja magát becsapni a reakciósoktól. A MASK HOSSZAN nézte az. ab­lakon át az egyre lassabban szemer­kélő esőt vagy talán nem is azt nézte, csak elgondolkodott. — Mit gondolsz — szólt hirtelen — a kormányba nem miközülünk valók kerültek? A minisztereink is munká­sokból lettek. Őket már nem csapja be semmiféle reakciós és nem is sza­kadnak el tőlünk. — Az biztos — hagyta rá a bá­nyász — és úgy gondolod úgy-e, hogy ók irányítják a többi munkásvezetöt is, azért nem kell féltenünk őjiet. — Úgy gondoltam — bólintott rá —‘ iés azt is gondoltam, hogy éppen ez- A ért nekünk segíteni kell azokat, akik # közülünk leitek vezetők, mert ők is f mind értünk dolgoznak. fürtökben üldögélő „kortársak"> Hallgatlak még egy darabig, aztán an*' *™0’ h°3y a vxzs®6'z~^fizettek és mentek. Utánuk néztem és kormányunkról folyhatott a vita. nem a terem végében fürtökben Olyannyira segítenek kéz tató tanár kénytelen szólni. , , ,, ..- Fiúk ne dolgozzatok annyira - mosolyog Útra\ ldtt™: h?0;' “ k/ . ! • / rájuk — hagyjatok neki is valamit — néz vissza a £ !0 hüvelyk, hol mutatóujjat ki feszt t- l’issgázóra. f ne gyakran emelkedik fel és a másik Ebben a sorban a legszélső vizsgázónak utász-^ kérges tenyér felfelé nyitva apró réz*- csizmája van s zubbonyáról szemedbe sugárzik aj ntos mozgásokkal ad neki igazat, üj piros parolin. Kovács János Kossuth Akadémista- f ' jelöli: Most ő is éppen úgy szurkol, mint a többiek. J A rokokó korról kell beszélnie. Előkerül Csokonait _ Mihály. Mindén menne, is szépen, csak akkor döccen\ juiOlGCföt kopnak meg egy kicsit a kerék, mikor a verselésre kerül aj a SZer2ődéSeS HlGig­- Na halljunk egy szép Csokonai verset, ta-\ tOTIT).QÍŐk &S CUkorr©P<3" valy biztos tanultátok — néz rá a tanár. J físr*'l©10kl- TAUIY... EGE' KIS mosolygás fut az ar-f cára. A szemében bennefénylik: De sok minden tör- f A saláta-, retek- és komló (!á- tévt azóta, hogy Csokonai versét tanulta. De nem fc- f bodalmagtermelők előlegeinek íoiyó­bátrabban derű ka­sítása után júniu3 1-én megkezd­ték a csemegelengeri, sárgadinnye, görögdinnye, tök- és uborkamag- termelőknek holdankint 160, pap­rika- és paradicsommaglermelők- nek holdankint 320 forint kamat­mentes előleg folyósítását. Az el5- i legeket az igényjogosuitság meg­I.akafos Józ.'.ef szakszervezeti bc- “ *yol titkár elvlárs arról emlékezik meg, | > ^ ** *°C*Z az elmúlt években a bányászok ij —^ Horthy-pribékek mindent elkövettek, rtfy csoportja „röpgyü'lésí" tartani Jülj'(p.ákosi elvtársat „kikapcsolják’’ a forgalomból, Ne az Üdülőbe, mert nem nézi ék .1° t féltek tőle, fékek igazságaitól. •*ernmel az akkor még meglévő cs itt . a Vili. B.-ben magyarból vizsgáznak. Toldiörök- 'tözsölő kizsákmányolókat. Ma — mond- ],szép verssorait pergeti az egyik fiú, több- kevesebb jt — nem bosszút állni jönnek ide a ±sikerrel. Vale susogjuk mi is. De nemcsak mi ha­hogy mert lejtette el és kicsit akadozva, de mindig felcsen gének a „Reményhez” c. verssorai. Visszanézünk a történehnesekhez. Éppen van. A vizsgáztató feltetette a kérdést: — Milyen kapcsolatban vannak a klasszikus pitatizmusban a tőkések egymással? Vizsgázónk hallgat egy kicsit, azután kimondja a számára legegyszerűbbet: — Üzleti kapcsolatban. ^állapítása után a helyi földműves De egy-két kérdésre azután bebizonyítja, hogy f szövetkezet fizeti ki. többet is ívd erről. Tovább peregnek a kérdések-f Ugyancsak megkezdték a cukor- /eleietek. Érettségiznek a fiúk, hogy azután kikerül-^ gyárak a seerződéses alapon tér­jenek az éleibe, ki elektromérnöknek, ki tanárnak, ki katonának, hogy lendítő, jó! megolajozott biztos kerék legyen egy olyan ország hatalmas gépezetében, mely az ötéves tervvel boldog, gazdag szocialista jövő felé indul el. Lorer~ Mária i melt cukorrépaelőleg I azok a termelőle, akik t jük vetési és ápolási > befejezték, holdankint I kiutalását, cukorrépá- munkáiatalt 14 kiló, fele­Irészben kristály, felerészben kocka- t cukor-előleget kapnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents