Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-11 / 134. szám

Pécsi /J.Jan.tuú3 Rakodä'i Jo.5 61 [ W öjabb ot/tobuszkörjáraf' indul Pécseit A hőt Sztálingrád, dolgozói meleg fogadtatosban részegítették a magyar parassthüldöttséget Túlteljesítik a normát és jó eredményeket érnek el az anyagcsökkentésben a Hamerii- gyár brigádjai i: alakúit az úi kormány 1—1HMBÖ |MIBHffBI,wlB,M!IIK«IIIIMlww™lliaB^K<Tlf'IBPTTTiWBBBM'y obi István a miniszterelnök, Rákosi Mátyás míniszterelnökhelyettes, erő Ernő államminiszter, Kállai Gyula a küiügy-, Kossá István a pénzügy-, írdei Ferenc a földművelésügyi, Zsolinecz Mihály a nehézipari, Marosán yörgy a könnyűipari, Bognár József a belkereskedelmi, Ratkó Anna a népjóléti 5 Révai József a népművelési miniszter, a többi tárcában nincs változás I* országgyűlés pénteki ülését érakor nyitotta meg 011 Ká- l elvtárs, elnök. •obi István miniszterelnök he­gesztette a magyar—cseh- tlovák barátsági, együtf- 'fiködésí és kölcsönös segély- yájtásl szerződés becíkkelye- «éről szőlő törvényjavaslatot­rita János beterjesztette az üttes bizottságok jelentését az oiinisztéxiumok szervezéséről, imint a Népgazdasági Tanács öltéséről szóló tőrvényjavaslat- A két javaslatot a Ház nyom- 1 tárgyalás alá vette és azok általános vitáját egyesítette. Szita János előadó ismertette a javaslatokat. A népművelési mi­nisztérium felállításával kapcsolat­ban rámutatott arra, hogy ami ed­dig a népnevelés terén történt, csak kezdet volt. Nemcsak a Nép­front és a Párt feladata kultúránk további fejlesztése, hanem az állam vonalán is meg kell teremteni a kultúra tovább­fejlesztésének előfeltételeit. A kultúrát az egész magyar nép közkincsévé kell tenni és ez lesz a célkitűzése az újonnan felállítan­dó népművelési minisztériumnak. Alapjaiban megváltoztak minisztériumaink feladatai I* ipari termelésben nagy vál­ások következtek be a felszá­llás óta. Az ipari termelés húsz *&lékkal felülmúlja a háború Hit, a mezőgazdaság előrelátha­0 minden területen eléri, sőt fcs területeken túlhaladja a há­tielőtti színvonalat. A dolgozó 1 életszínvonala átlagban 20-25 *alékkal magasabb, mint a há­ti előtti. ^ szocializmus építésének ^gkezdése, népgazdaságunk érkezeti átalakulása alapjai­én megváltoztatta miniszté­riumaink feladatát. S i demokrácia minisztériu- felad.ata a népgazdaság egy ? igának hathatós irányítása, a anarchia felszámolása, a gazdálkodás megvalósítása és az egész nép gazdasági fel­fedésének szolgálata. Az öt- *s tervben előirányzott iparfej- l*tés, különösen a nehézipar *»zté$e, olyan feladatokkal jár, l®lyek szükségessé teszik a ne- *‘Par- és könnyűipar különvá­lását. A kereskedelem terén ^vetkezett változások szüksé- teszik a bel- és külkereske- K-ni szétválasztását. Az ötéves ^ azt a feladatot állítja a W<;’- re*kedelem elé, hogy bíztcrlt * terv végrehajtásához szíiksé- Nyersanyagok beszerzését és ;°sitsa ennek megszerzéséhez Wi ■ ........ ....... - - ­adata, h ogy kiszélesítse a gazda­sági kapcsolatokat a Szovjetunió­val és a népi demokratikus orszá­gokkal. A belkereskedelemben a szocializmus építésének az állam részéről minden támogatást meg­érdemlő egyik frontját kell látni. Az ötéves tervben megsok­szorozódott feladatok szüksé­gessé teszik, hogy még jobban összpontosítani kell a terv végrehajtására az ország gaz­dasági erőit. Ezt a célt szolgálja a Népgazda­sági Tanács felállítása. A GF három és féléves munká­jával elévülhetetlen érdemeket szerzett. Gazdasági fejlődésünk azonban most már megkívánja, hogy magasabb formájú gazdasági szervezetet létesítsünk. Ez a szer­vezet lesz a Népgazdasági Tanács. Ez fontos szerve lesz az ország gazdasági ereje összpontosításá­nak s a munkásosztály és pártjá­nak vezetése mellett az egész népgazdaság munkájának, amely a szocialista Magyarország felépíté­sére irányul. Az országgvülés mind a két javaslatot általánosságban és részleteiben, vita nélkül el­fogadta. Kimondotta az országgyűlés, hogy a legközelebbi ülését kedden dél­előtt tíz órakor tartja. A naoiren- den az új kormány bemutatkozá­sa szerepel. séges kivitelűnket- Másik fel­Dob5 István alakítja meg az új kormányt országgvülés politikai bi- ,sága pénteken délelőtt 10 óra- , ülést tartott. Egyhangúlag S^ta a felmentést Dobi István jtl^terelnftk lemondásához. — ' ugyancsak ^yhantfúlag ajánlotta a köz- u^asági elnöknek, hogy Do- k htvánt bízza meg az új °rnjácy megalakításával. is. P orszá<Mvű'és pobt'kai biz.ott- i|. küldöttsége Molnár Imré- s>' &z országgvülés alelnökének ./ésével pénteken délelőtt 11 w°ri kihallgatáson ielent meg Ároéd köztársasági el- !*.a!r előí'»rie-z*etfe az or- íjjHyűlés politikai bizotf-á ,|í­a javaslatát, hogy Dobi Istvánt bízza meg az úi kormány megalakításával. Szakasits Árpád köztársasági elnök pénteken déli 12 órakor kihallgatáson fogad'a Dobi Istvánt és közölte, hogy az országgvülés politikai bi­zottságának telelése alapján miniszterelnökké nevezi ki és megbízza a kormány megalakí­tásával. A liorwiiíity ía^jai Dobi István miniszterelnök pén­teken délután 4 órsknr ismét ki­ll ali<**Aá*en ;e!ent men ^zskas'ts /ír-'ád kŐTtár^fl-ági elnK’rti*1 előterle«zté»t tett »z új kormánv Jagiainak kinevezésére. A miniszterelnök előterjesztése alapján a köztársasági elnök mi­niszterelnökhelyettessé Rákosi Mátyást, államminiszterré G e r 6 Ernőt, külügyminiszterré Kállai Gyulát, belügyminiszterré Kádár Jánost, honvédelmi miniszterré Farkas Mihályt, igazságügymi- níszterré dr, Ries Istvánt, pénz­ügyminiszterré Kossá Istvánt, közlekedés- és postaügyi minisz­terré! Bebrits Lajost, földmí- velésíigyi miniszterré Erdei Fe­rencet,' nehézipari miniszterré: Zsolinecz Mihályt, könnyű­ipari miniszterré: Marosán Györgyöt, építésügyi miniszterré Darvas Józsefet, belkereskedel­mi miniszterré Bognár Józsefet, külkereskedelmi miniszterré R ó­n a í Sándort, népjóléti miniszter­ré: Ratkó Annát, népművelési miniszterré Révai Józsefet, val­lás- és közoktatásügyi miniszterré 0 r t u t a y Gyulát nevezte ki. Az új kormány tagjai szomba­ton délelőtt 10 órakor teszik le az esküt, illetve a fogadalmat Szaka­sits Árpád köztársasági elnök ke­zébe. Az új miniszterek életrajza Bognár József 1917-ben született Szombathelyen. Ap­ja mozdonyvezető volt. Bajcsy Zsi­linszky Endrén keresztül bekapcsoló­dott a Márciusi’Front munkájába, az ellenállási mozgalomba és a Kisgazda- pártba. A felszabadulás után képviselő, később a Kisgazdapárt főtitkára. 1946 novemberében tájékoztatásügyi mi­niszterré nevezték ki. 1947 júliusában Budapest polgármesterévé választották. A K is gazda párt ód belül harcolt a munkás-paraszt szövetség megerősíté­séért, az imperialistákat kiszolgáló Nagy Ferenc-szárny ellen. 1948. ápri­lisában a Kisgazdapárt ügyvezető al- elnőkévé választották. Kállai Gyula 1910-ben született Berettyóújfalun, falusi csizmadia fia. Már diák ko­rában kapcsolatba került az ille­gális kommunista párttal. A Nép­szava munkatársaként harcol a füg­getlenségi mozgalom céljainak meg­valósításáért, a munkás-paraszt szövetség megerősítéséért. 1942-ben letartóztatják. Kiszabadulása után tovább folytatja a harcot a német fasiszták és magyar bérenceik el­len. A felszabadulás után tagja lesz a Magyar Kommunista Párt köz­ponti vezetőségének. Jelentős te­vékenységet folytat kulturális éle­tünk demokratizálása terén. Mi­niszterelnökségi államtitkárrá neve­zik ki, majd 194S november 19-e óta a köztársasági elnöki hivatal vezetője, miniszter. Marosán György 1908-ban szüléiéit. Tizf miégyév»* ko­rában pékinasnak adják, 15 éves ko- ■ában már szakszervezeti lag. Tévéké, nyen részt vesz a munkásmozgalomban, harcol a Peyer-féle munkásáruló irány zat ellen. A második vilá'gháboni a lati a kommunistákkal együttműködve küz dönt a függetlenségi mozgalomban. — 1942-ben letartóztatják, a német meg­szállás ideje alatt internáljak A fel­szabadulás után élén állott a harcnak, amely az áruló jobbo'daü szociáldemo­kratáik eilen a munkásegységért, a kél munkáspárt egyesüléséért folyt. Az egyesülési kongresszus óta a Magyar Dolgozók Pártja fő' iíkárhelyettese, 1948 augusztus 20-a óta a Párt nagy­budapesti titkára. Ratkó 4nna 1903-ban sziliét?}/ ovia lakatos volt. Már 13 éves korát' r> munkásnő A: első világhábo, n résztvesz a munkásmozgalomból. í»23-ban a Ha- zai-fésősfonó dolgozói a gyár főbizal­mijává választják. A Horthg rendszer alatt sorozatos üldöztetésben volt ré­sze. .4 fclszohodipás után a textil szakszervezet főtitkára lesz és kiváló munkát végez a textilipar fefesztése ét a textil munkások helyzetének ja­vítása terén. 1945-töl a Magyar Kom­munista Párt, majd az egeysülési kon­gresszus után a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének tagja. A felszabadulás áta országgyűlési kép­viselő. Mint az ÚTI igazgatóságának tagja 1945-től foglalkozik behatóan a dolgozók szociális és jóléti kérdéseivel. Révai József 1899-Vn szűteleit. Húsz esztendős ko­rában alapító tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A fehér tér. roi alatt hazatéri és itthon illegalitás ban szakadaéíami) harcolt a magyar nép szbadiságáért. Hosszú évekig síny­lődött HorU y börtöneiben. I-ásaivaá, cikkeivel irányit mutat a fasizmus és a fasiszta ideológia elleni küzdelemben. A feíszabadulás után vezető-zerepet vitt a Magyar Kommunista Párt szer­vezésében és a Magyar Nemzeti Füg. gebenségi Front megteremtésében, a a demokraitikus ur.zeti erők össze­fogásának megszilárdításában. T„gja a Párt Központi Vezetőségének, Poé­tikai biz ttságának és titkárságának. A Szabad Nép főszerkesztője, vezetésével a Szabad Nép a munkásosztály, a dol­gozó nép felemeléséért vívott küzde­lem éles fegyverévé lett. — Nagy érdeme van a közoktatás átszerve­zésében, kiemelkedő tevékenységeit folytat a magyar kulrtúráüts étert fej­lesztése, a tudománynak és művészet­nek a reakciós befo.yásíól való meg­tisztítása terén. Zsofinecz Mihály 1900-ban született. Munkásszülők gyer­meke. Tizenhatéves korában öntőta- noncnak adják. 1923-ban bekapcsoló­dik a munkásmozgalomba. 1935-ben a Hofher-gyár acélöntődéjének vezető bizalmijává választják. Az öntők szer­vező bizottságának tagjaként a vas­munkás szakszervezet egyik vezetője. A felszabadulás után tevékenyen be­kapcsolódik a Magyar Kommunista Párt munkájába. 1945-ben a Hofher- gyár üzemi bizottsági elnökévé választ­ják, később ugyanitt munkásigazgató, majd a gyár vezérigazgatója lesz. Ve- zetése alatt az üzem hatalmas eredmé­nyeket 'ér el. Megszüntették a vállalat több mint 10 milliós deficitjét és az üzemi termelési értéket egy év alatt majdnem kétszeresére emelték. Puskin nagyküvetet a Szovjetunió külügyminisztériumába helyezték át Tiskov A. V. a Szovjetunió magyarországi nagykövete Puskin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete június 10-én felkereste Béréi Andor elvtársat, a külügyminiszter politikai állam­titkárát és közölte vele a Szovjetunió kormányának azt az elhatáro­zását, hogy őt magyarországi tisztéből visszahívja, minthogy a Szov­jetunió külügyminisztériumába helyezték át. Ugyanekkor Puskin, a Szovjetunió kormánya nevében előzetes hozzájárulást kéri a Szovjet­unió új magyarországi nagykövete, Tiskov A. V. számára. Béréi An­dor államtitkár még pénteken közölte a magyar kormány nevében Puskin nagykövettel, hogy a magyar kormány hozzájárulását adja Tiskov A. V.-nek, a Szovjetunió magyarországi nagykövetévé való kinevezéséhez. Három hele tart az olasz földmunkások sztrájkja Az olasz kommunista és szocialista párt összekötő bizottsága szerdán ülést tarlót». A bizottság tanulmá­nyozta az ország általános poljtikai helyze él, különös tekintettel arra a harcra, amelyet az olasz földmunkások folytatnak jogaikért. A mezőgazdasági munkásság három hete tartó sztrájkja következében A puliéban és Lombardiéban a helyzet élesedik. A szlrájko'.ók és sziréjktő- j rők közli összetűzések igen gyako­riak. A sz rájktörőke1 a rendőrség te­vékenyen támogatja. Milano és Man­tova környékén sok letartóztatás tör­tént. Apuliában a rendőrség támaidásai következ­tében több ember megsebesült. A sztrájkoló földmunkások ren­dületlenül kitartanak követeléseik me lett. Az olasz munkaügyi minisztérium hivatalos jelentése szerint április 22- 6n Olaszországban 2.308 149 munka­nélkülit tartottak nyilván Tudvalevő azonban, hogy a munkaügyi minisz­térium mindig kevesebb munkanélkü­lit tün et fel, mint amennyi valójában van.

Next

/
Thumbnails
Contents