Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-10 / 133. szám

NAP L O 5 »49 JÚNIUS », Egy százalékos megtakarítás = 140 millió forint Mérnökök, újítók és munkások íz építőipari szorzószám csökkentéséért A.r Ötéves tervben 14 milliárd fo­rintot fordítunk építkezésekre. Ha ennek az összegnek csak egy száza­lékát meg tudjuk takarítani, azt je­lentené, hogy 140 miiló forintot for­díthatunk további gyárak, kórházak, iskolák és üdülők építésére. Csupán százalékot kell lefaragni az amúgy is magas építkezési költségek­ből De le lehet-e faragni ezt az egy százalékot? Komoly vita kerekedett ebből az Építésügyi Főigazgatóságon. Külünbüző vélemények hangzottak * As építőanyagokon nem lehet taka­rékoskodni, mert azoknak kötött áruk van b lehet akkor, ha az építkezéseknél gondosan ügyelnek az anyagok he­lyes felhasználására. A munkaerőn nem lehet takaré­koskodni, mert ez a munkás egész­ségének rovására menne — de lehet, ka észszerűbb munkamódszereket találunk. A kőműves munkáját nem lehet gépesíteni, — de vannak munkamoz- tan&tok, amelyeket lehet.. De éppen »z építőipar számtalan lehetőséget tiyujt újításra, észszerűsítésre, új gé­pek feltalálására, új módszerek beve- letésére, amelyek mind olcsóbbitanák [ az építkezést. Felmerült még egy kérdés: mutat­kozott-e olcsóbbodás a hároméves terv kezdete óta az építkezésekben. Akkor 10 volt az építőipar szorzószáma, azaz tízszer annyi forintba került egy épület előállítása, mint ahány pengőbe a háború előtt került. Részletekbe menő számolgatás és az eredmény: ma ez a szorzószám ,7 és 8 között mozoghat Hogy pon­tosan ennyi, az csak az idei építke­zések befejezése után derül ki. Eddig mindez csak elmélet volt A gyakorlattal a Magasépítési Nemzeti Vállalatnál találkozhatunk. A város belsejében, a Sopiana Gépgyár tel­kén komoly építkezés folyik. Egymillió forintba kerül az új, hatalmas műhelyépület A készülő épület mellett nagy ha­lom sorbarakott tégla áll. Nem kö­zönséges tégla, hanem hosszú és la­pos, közepén hosszában végig lyu­kakkal. Három ilyen téglát fűznek össze vasszálakkal hosszú deszka- szerű lappá. Ezekből készítik el az emeletek mennyezetét és a tetőt. Ez az anyag sokkal könnyebb, mint a szokásos vesbetontető, amellett jobb hőszigetelő is, ami szintén igen fon­tos. A betonnak formát adó deszka­állványzatot úgy állították össze, hogy ha az épület egy részével el­készültek, az egészet odébb csúsztat­ják az épület hosszában. Nem kell szétbontani és újra ácsolni. Ezek már a korszerűbb építkezés jelei, de ami az építkezési költségek szocia­lista módon való csökkentését je­lentené, az nem csak ebből áll. Az újítási megbízott előtt gondo­san kiteregetett íveken, gondos rész­letességgel megrajzolt újítások tanús­kodnak arról, hogy a modernizálás mellett más módja is van az építési költség csökkentésének. Egyszerű ajtópánt, amely egy darabból áll, jobb és ol­csóbb a réginél, újfajta ajtótok, amivel fát takarítanak meg, szabvá­nyosító ötletek, amelyek lehetővé teszik, hogy épületrészeket gyársze- rííen, sorozatban állítsanak elő, fa­sablon, ami gyorsabbá teszi a mun­kát és számtalan más munkásötlet törekszik arra, hogy a szórzószám kisebb legyen, hogy a 14 milliárdból minél többet lehessen építeni. Az építésügy felsőbb vezetői, a munkások és mérnökök ugyanazért a célért dolgoznak. Eddig még nem si­került eléggé kiküszöbölni ennek az iparágnak az elmaradottságát, de szí­vós munkával ennek is sikerülnie kell. ' • Ahol jó a pártszervezet, ott élen járnak a dolgozó parasztok a termelésben Egyike ez a legszebb vidékeknek Baranyában. Komlót elhagyva gya­logösvény kanyarog lefelé Jánosi- puszta felé. Az út inlett gyönyörű fenyves és lomberdők váltakoznak dúsan rongó búza és rozsvetésekkel, melyet időnkint megborzol az enyhe •zél, hogy ugyanakkor felszárítsa az Utas homlokán a gyöngyöző veríté­ket Legelőször a kastély felé megyek, hallottam, hogy nagyon szép kasté­lya volt itt Jánosi Engel uraságnak, i szinte mérhetelcn erdők tulajdono- tának. Furcsa látvány fogad. ■Vagy tizenöt apáca gyülekezik iz épület előtt fényképezésre. Két- három ajtó előtt áldogáló paraszt­asszonytól érdeklődöm, ők mondják el, hogy pár hónapja költözött ide az árvaház. Vagy egy negyedórát töltöttem el a kastély körül, de egyetlen egy hangos szót sem hallot­tam és egyetlen egyszer sem csen­dült fel gyermekkacagás. Szomorú volna erről a gyönyörű helyről ilyen nyomott hangulatban távozni. Szerencse, hogy alig pár száz méterrel odébb egész más világ fogad: az élet, a harsogó diadalmas élet világa. Koesizörgés, kutyaugatás, kaszapengés, a bakoniilö fiityöré- »zése adja a kísérőzenét ehhez a másik világhoz. \ koesizörgés Kardos János kocsijától ered és a füttykoncertet is ö szolgáltatja a hakkról. De van is Oka fiityörészni a jánosipusztai ÖÉFOSz-vezetőnek és szövetkezeti elnöknek: élen jár a gyomirtási mun­kálatokban. bárki megnézheti a föld­jét, nagyítóval sem talál rajta gyo­mot. — De ilyen a többieké is — mondja, miután leszállt a kocsiról. S Valóban mindenfelé nagyon szép ve­rések vannak jánosi-pusztán és a volt cselédek. — mert mind azok v"innak itt —■- bizakodóan néznek az Íratás elé. És erre a tavalyi év 'Tfdménvei után is meg van az alap­juk. — 11—12 mázsás átlagtermése meg volt itt tavaly is mindenkinek búzá- Oél — folytatja Barfos elvtárs — 5"liehet á felszabadulás előtt mán­kig öt-hat mázsás átlag volt. lassan ballagunk Bartos elvtárs­it lakása felé. útközben; majd a le­függönyözött ablakú, jólesően hűvös inkában beszél a puszta életéről, 'fél esik hallani szavait, egy puszta ^él, melynek minden férfija ta'gja a "írtnak, az asszonyok nagyrésze is párttag és mindnyájan, kivétel nél­kül szövetkezeti és DÉFOSz-tagok is. Ha az ember példát akarna arra keresni, hogy a jó pártszerve­zet, a politikai felvilágosultsúg, a haladó szellem együttjár a termelés­ben való lendületes és eredményes munkával, akkor nyugodtan megnéz­heti Jánosi-pusztát Csak egy panaszuk van még a já- nosipusztiaknaki. a vadak. Ejjelente — ha holdvilág van nyugodtan meg­figyelheti bárki" — 20-30-as csordá­ban csatangolnak a vaddisznók, nagy károkat téve a véleményekben. — A szarvasok pedig, mnitha csak tudnák, hogy nem szabad most rájuk lőni, nappal is egészen közel jönnek az emberhez — meséli Bartos elv­társ. — De már nem sokáig — teszi hozzá. — Már szervezzük a vadász- társaságot és rajtam kívül móif Vé- ber Lőrinc, Balogh Ferenc, Bati Fe­renc, Molnár Andor, Hámori János jelentkeztek eddig. A kákicsi Kiss Gézáról elnevezett vajszlói útlörü otthonban beszélget­tünk Haraszti Pállal, az úttörő veze­tőjével. Az otthon most csendes, az úttörők már elmentek, vidám énekszó­val. Az otthon falait szebbnél-szebb képek díszítik. Rákosi elvtárs képe mellett ott látjuk a csapat névadóját, az Ormányság kutatójának, néhai Kiss Gézának arcmását. És képsorozat örö­kíti meg azt a bős; küzdemlet, amely- lyel a vajszlói úttörők otthonukat fel­építették. il — fiz volt az első nagy munkánk — meséli Haraszti Pál, miközben elindu­lunk az iskola felé, ahol a serény yyermekkezek már az utolsó simítá­sokat végzik a készülő röplabda pá­lyán. A törmelékei hányják fel a gép­állomás vontatójára, hogy utána hoz­záfogjanak a pálya elegyengetéséhez, melyen sok vidám percet fognak még hancurozni a játékos labdát kergetve. — Pár nappal ezelőtt keltett volna ezt látni — mondja Haraszti. Romos, használhatálan, düledezö épület állott itt, amit teljes egészében az úttörők tüntettek el. Jó hallani, hogy milevn természe­tesen beszélnek róla, hogy vadászni fognak, akik a múltban legjobb eset­ben is csak hajlók lehettek. Közben Kaliék elé érünk. ­Na János, hogy áll már a gép — kérdi Bartos elvtárstól Bati Ferenc. — A jövő héten már teljesen kész lesz — hangzik a válasz. — A gép i szövetkezet csóplőgépje és most a íelügyelőbizottság elnöke érdeklődik íz igazgatóság elnökétől. Mert bár együtt vannak a szövetkezetben a tahival, az igazgatóság és a felügye­lőbizottság elnöke is a pusztáról ke­rült ki, s nem feledkeztek meg arról, hogy már készülni kell a cséplésre. Visszafele menet rhessze elkerülöm a kastéh/t. Így aztán még Komlón is a zöldelő vetések közt szorgoskodó pusztaiak képe lebeg szemem előtt, fülemben pedig a szénát vágók ka­száinak csengése visszhangzik. (Békés) A vajszlói úttörők segítenek magu­kon és ha ggermekkézzel is, de fel­nőtt versengmunkásokhoz illő lendü­lettel építik maguknak a jövőt. Sőt, nemcsak magukon segítenek, hanem a kicsik még a naggokon is tudnak se­gíteni. — Nem rég szereztünk be hagszóró berendezést — közli Haraszti Pál és most a hangos heti híradót is á mi hangszórónk közvetíti a falu lakossá­gának. íme a jövő Ígéretei falun, akikből új emberek kovácsolódnak a szo­cialista társadalom számára. Gordon Gray az USA új hadügymm<*ztcre A Reuter washingtoni jelentése sze­rint kedden, hivatalosan bejelentették, Truman elnök elhatározta, hogy Gordon Grayt nevezi k^ az Egyesült Államok hadügyminiszterévé. Gray eddig állam­titkár volt és Kenneth Royal lemondá­sa óta a miniszteri teendőket is ellátta. A falusi fiatalságot is meghódította az úttörő mozgalom „FIZESD A LEGKEVESEBB BÉRT" Csikágóban, az amerikai nagyka pitalist’ák és gengszterek Eldorádójábán a trösztök irányítása alatt álló „Chlca go Sunday Times” cikksorozatot közöt a város legismertebb üzletembereinek „karrierjéről” és életfelfogásáról. A bankárokról, gyárosokról és egyéb na gy ragadozókról írott portrék — elte­kintve a dollárral megfizetett áradozó jelzőkből — bizonyos vonatkozásban Igen tanulságosak. Bepillantást nyújtanak a kizsákmányolok üzleti szelle­mébe és amire a Chicago Times túlbuzgó riportere nem is gondol — new éppen jó reklámot csap a megénekelt pénzügyi nagyságnak, az chbéren tem gó'dő proletárok felé. Mert vájjon nem szorul-e ökölbe a keze a 60—70 centes órabérért ro­botoló munkásnak, amikor elolvassa a 35 éves James W. Alsdorf multimil­liomos, egy nagy kávéexport cég tulajdonosának nyilatkozatát egyéni élet­stílusáról. „Élvezem az életet, nagysz erüen szórakozom és ha ebbe kicsit belefáradok, akkor vidékre utazom pihenőre. Évente négyszer-ötször enge­délyezek magamnak szabadságot”. így, Ilyen szerényen és közvetlenül nyilat­kozott meg a „sikerekben gazdag" fi atal milliomos, aki csodálatoskép meg­feledkezett köszönetét mondani azoknak, akik lehetővé tették számára ez* a here, naplopó életet. Nevezetesen a kávéülletvények kulijairól, a rakodók­ról a csomagotokról és Irodai tisztvise lökről, számszerlnt több mint kétezer névtelen, nyomorúságosán fizetett alk almazott járói feledkezett meg Alsdorf úr. A cég dolgozóiból azonban akadt egy valaki, aki a Sunday TImesben kö­zölt milliomos-portrét néhány ecsetvo nással kiegészítette .A csikágól mun­káslapban megjelent levél igen tömören így foglalta össze Mr. Alsdorf „öt­parancsolatát”: 1. Fizesd a lehető legkevesebb bért. 2. Ha a munkások el­lenvetéssel élnek, hozd nyakukra a rendőrséget. 3. Dobasd börtönbe a szak- szervezeti embereket vezetőikkel együtt 4. Fogadj íel sztrájktörőket. S. minden áldozatot hozz meg a szakszer vezetek összehúzására... Ennél szemléltetőbben a marxista Ideológusok sem fogalmazhatták volna meg a kapitalisták, a modern Sheyloc kok magatartását és erkölcstelen, kufár elveit. Egyik oldalon a mértéktelen él vhajhászás, luxus és kényelem, a má­sikon pedig a kiszolgáltatottság, az égbekiáltó kizsákmányolás, vér, könny és nyomorúság. Ez ma Amerika igazi arca. De ezeket a vérforraló ellenté­teket nem sokáig hajlandók már tűrni a dolgozó milliók. Sztrájk-szrájkot ér, az elégedet'enség nőttön nő és ha ma még erőszakkal le lehet törni a mun­kás megmozdulásokat, ha ideig-óráig lehet is kapni áruló sztrájktörőket, nem kétséges, hogy az amerikai nagytőke arcán már kiütköznek a hullafoltok. Az amerikai dolgozók, akik erőt és törhetetlen hitet merítenek a szocialista Szovjetunió és a népi demokráciák lelkesítő, nagyszerű példájából, ássák már a sírját Alsdorf úrnak és a többi ezer meg ezer háborúra uszító kapitalis­tának. És az újvilágban is a kapitalizmus megdöntésével köszönt majd be az új, felszabadult, boldog élet azok számára, akik ma még másoknak te­remtik meg a fjényüző, gondtalan nap lopást és a bankok páncélszekrényei­ben felhalmozott dollármilliókat. EGY ÖNTVÉNY - m k« Iván Turtanov, a moszkvai Sarló és Kalapács kohóüzem sztachanooista mfwezetője, egy szakszervezeti bizottsággal nemrégiben látogatást tett Anr/- liában. Mikor a „Dorman Ling“ kohóüzemet tekintette meg, a gyár vezetői felszólították, bizonyítsa be, hogy a szovjet sztachanovisták valóban olyan jól dolgoznak, mint amilyen jó a hírük. 'Az angol arak és munkásárulók arra számítottak, hogy munkásaik előtt sikerül „leleplezniük“ a szovjet „pro­pagandát“, amely a technika fejlődéséről ,Jiihetelen“ számadatokat közöl. csalódtak. Tur­tanov nem tért ki a felszólítás elöl, nem hivatkozott hivatalos külde­tésére és nem is vallott kudarcot, amikor kezébe vette a fogót. Az angol hengermű dolgozói ámulva nézték a szovjet ember munkáját és megállapí­tották, hogy a Szovjetunióban a hen- gcrelési technika sokkal magasabb színvonalon áll, mint Angliában. „Ná­lunk neon tudunk ilyen ütemben dol­gozni“ — mondották egyhangúan. Az angol gyár munkásai talán nem is hinnének szemüknek, ha ellátogatná­nak Turtanov legszűkebb hazájába, a moszkvai Sarló és Kalapács kohóüzem- be. Itt a kiváló mester a „750“-«« hengermű acélhenger!óit irányítja. A 750-es hengermű „az üzem szíve“. Ha rosszul működik, megakad a terme­lés, mert a gyár többi műhelyei nem kapják meg idejében a hengerelt acélt. ez a „fennakadás“ min­den alapot nélkülöző fel­tevés, ilyenre ugyanis még nem volt példa az üzem történe­tében. A „750“-es hengermű munkásai­nak jelentős részük volt abban, hogy a gyár a megelőző ötéves tervet 2 év és 10 hónap alatt teljesített» De Iván Turtanov nem lenne igazi kommunista, ha kielégítette volna ez a kétségtelenül nagyszerű eredmény. El­határozták, hogy az újabb ötéves terv­ben még magasabbra emeli a henger­mű teljesítményét. Az acélhengerelés 12 műveletből áll. Az új célkitűzés az volt, hogy ezt a 12 műveletet 60 má­sodperc alatt kell végrehajtani. Ez a munkáidéin percenként egy öntvényt eredményezne. dolgozói nagy iz­galommal készü­lődtek az újabb teljesítményre. A sztachanovisták és a mérnökök, amikor csak munkájuk en­gedte, tanácskoztak, számításokat vé­geztek. Ez volt a munkások beszédté­mája az üzemben, a klubokban és ott­hon is, családjuk körében. Nem volt olyan munkás, aki ne járult volna hozzá legalább ötlettel a lázas előké­születekhez. Végül a kialakult tervek szerint új előmelegítő kemencét konstruáltak, az ingakések javításával másfélszeresére emelték a vágás gyor­saságát és még sok más újítást vezet­tek be. Ilyen előzmények ntán született meg a várva-várt teljesítmény. Február 1- nek éjjelén Alekszejev mester váltás* 7 és fél óra alatt 439 öntvényt jegy­zett fel. A következő váltásban Kosz- tantin Gracsev brigádja nagyjából tar­totta ezt a teljesítményt és mindössze 4 öntvénnyel jegyzett fel kevesebbet, mint az előző. A legmeglepőbb még* a pártonkfvüli Iván Gracsev eredmé­nye volt. Az öntvények számát 457-rt emelte. Ezt az eredményi egy héten belül 501 darab öntvényre növelte fel. Az eredetileg kitűzött céít tehát a hen­germű munkásai messze túlhaladták. Egy óra alatt 70 öntvényt készítettek". íme ilyenné nevelte ~lett dol­gozó munkásokat Iván Turtanov, aki' 30 évvel ezelőtt még csak egyszerűi hengerlő munkás volt, ma pedig » sztachanovista munkamódszerek egyik legsikeresebb alkalmazója. Érdemei el­ismeréséül a moszkvai Területi Szov­jet képviselőjévé választották és őt Sa„ meg munkásait is hosszú xrréltafásol:- ban ünnepelte «z egész szovjet sajtó. Az angol urak | Persze, A hengermű Az élenjáró újítók nemcsak erkölcsi sikert értek el. Munkabérük *nk* szorosára emelkedett és így közvetlenül is részeseivé váltak az egész szovjet nép életszínvonal ■emelkedésének, amelyhez a maguk munkájával olyan je­lentősen járultak hozzá. , Kétszáz termelőszövetkezet épületeit rövidesen helyreállítják A termelőszövetkezeti csoportok gazdasági épületeinek helyreállításá­ra, az elhanyagolt, egészségtelen épü­letek helyrehozatalára a kormányzat hosszúlejáratú hitelt biztosított. Eb- dasági épületek cmfwyp cmfwyp cm ben az évben eddig 292 csoportnak gazdasági épületek javítására 1 mil­lió 950 ezer forint, hitelt utalt ki a füldmivelésügyi minisztérium. A mun­kálatok gyors ütemben folynak. Két­száz termelő szövetkezeti csoportnál az építkezések befejezéshez közeled­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents