Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-10 / 133. szám
2 NAPLÓ 1949 JÚNIUS Id Jogunk van követelni a nemzetközi kötelezettségek teljesítését —■ mondotta Visinszkij a berlini kérdés szerdai vitájában Ä küiügyminisrterek tanácsának ■szerdai ülésén Vfeinszkij elnöiköH. A távollévő Bevint Henderson helyettesítette. A mjmisaterek folytatták a második napirendi pont „Berlin és a valuta- kérdés” vitáját. Elsőnek Visinszkij! illette a szólás joga. Vfeinsztój a nyugati külügyminiszterek előző napi megjegyzéseivel foglalkozott. Beszéde elején emlékeztetett arra, hogy Acheson ellenezte a Szovjetunió küldöttségéinek javaslatát, amely szerint a németekből álló berlini választási bizöttságeft az egyenlőség, azaz a szovjet városrész és a nyugati válros- nészak egyeáő képviselete alapján, keli összeállítani. Acheson, majd Bevim és Schuman azt ajánlotta, hogy a választási bizottságban Bor űrinek mind a Ä Szovjetunió fcGlügyimlnlsziere ez. «.án azokkaf a nyugati ellenvetésekkel íoglalkozotit, hogy a társadalmi szerver Zeiteknek jelöltáWftási jogot adjanak a városi gyűlés megválasztásálnál. Az erre vonatkozó szovjet javaslat ellenzői egyetlen komoly érvet sem hoztak fel áMáspantjuk igazolására. A társadalmi szervezetek mindegyikének meg van a saját programja, saját jellege. A nyugatiak elutasító magatartása csak azzal a törekvéssel magyarázható, bogy négy városrész'íét egyen'őszámú* lag képviselje. Ez az áílas^omt alaptalan. A választási bizottságot a német lakosság képviselőiből kell összeállítani, nem pedig a megszálló hatóságok képviselőiből. Ebben az esetben német képviseletről' van szó és igy sermmikép sem vagyunk kötve a négyhatalmi jelleghez; Berlin tényleg két részre szakadt és ezzel a ténnyel számolni kell. A három nyugati városrész gazdasági és köz- igazgatási tekinteti?.-n egységes irányulással működik, éppen ezért semmi sem igazolhatja azt a követelést, hogy egész Berlin egységes választási bizottságát ne annak a két résznek kép* viselőiből állítsák össze,, amelyre Berlin a valóságban kettéosztott. romhatalmi ellenőrzésben megfogalmazott „arányos szavazási” módszer, amelyben- a szövetséges hatalmak képviselőd attól függően kapnak szavazati jogot, milyen összeggel járnának hozzá N yuga I néme tör sz ágnak nyújtott, úgynevezett „segítségéhez”. Emellett a kérdések bizonyos csoportjáén egyetlen félnek, az Egyesült Államoknak- jut a döntő szó. És ezt a szavazási módszert „előrehaladásnak” a demokrácia legújabb vívmányának tüntetik fel. Visinszkij a továbbiakban Schuinan- nak azzal a kijelentésével foglalkozott, hogy a'Szovjetunió küldöttségének javaslatai hátrafelé vezető lépést jelcnte- npk l946olióz képest. Schumaii értelmezése szerint kiderül, hogy a hátrafelé vezető lépést a potsdami, értekezleten elfogadott döntések teljesítése jelenti. Ha hallgatunk Schuman véleményére, kiderül, hogy az 1945-ben vállalt nemzetközi kötelességek megsértése előrevezető lépés, viszont e kötelezettségek teljesítése hátrafelé vezető lépés. Jogunk van ismételten emlékeztetni ezekre a kötelezettségekre, sőt követelni azok teljesítését. Schumannak azzal az állításával kapcsolatban, hogy a moslanig érvényben maradt szövetséges ellenőrzési rendszer „zsákutcába vezetett”, Visinszkij ezt mondotta: Ha zsákutcáról és ennek okairól beszélünk, tneg kell állapítanunk, hogy ezek az okok a különintézkedések politikájában keresendők, ami a nyugati hatalmak szakadár cselekményeinek egész sorában jutott kifejezésre. Ebből kivezető utat csak a szakadár politika felszámolásával lehet ta- Üálni. E célból határozottan Németország egysége biztosításának, Németország egységes, békészere- fő, demokratikus állammá alakításának útjára kell lépni. A nyugatiak korlátozni akarják a demokratikus jogokat korlátozni akarják a berlini lakosság széles köreinek részvételét a Választásokon. Korlátolni akarják a lakosság kezdeményezését, csökkenteni tevékenységét, hogy könnyebben keres-ztülerőszakol- hassáik jelöltjeiket és megkönnyítsék a városi tanács felhasználását saját cél jaik érdekében. A társadalmi szervezeteket nem lehet kizárni a tevékeny részvételiből a választásaik lebonyolításánál. Jogot kell kapniuk, hogy jelölteket áll it hassanak. Acheson nem állított igazat Acheson úgy igyekezett a dolgot beállítani, mintha a szovjet javaslatokat az a törekvés diWirta volna, hogy a „vétónak" a berlini «zövetségesiközi parancsnokság működésében történő alkalmazására minél táigabb tehetőség nyíljék. A szovjet külügyminiszter be- bizonyítoitta érméik az állításnak alaptalan voütát. Acheson azt mondotta: „nem akarom, hogy a berlini választó, sok eredményére vétót alkalmazzanak, amint az 1946-ban történt.” Ez az eset nem történt meg, az 1946 évi Választások eredményét nem „vétózták” meg. — mondotta Visinszkij az amerikai külügyminiszterhez fordulva. Visinszkij idézte a parancsnokság 1946 november 5-i ülésének jegyzőkönyvét, amelyben egyhangúan megállapították, hogy a választások a demokratikus módszereik alkalmazásánál példaképül szolgáltak. Az amerikai kiküldött is kijelentette, hogy a választások az ideiglenes berlini alkotmányban előírt eljárás alapján folytak le. Világos, hogy Achesonnaik az 1946. évi választások eredményeire alkalmazott „vétóval” kapcsolatos kijelentése minden alapot nélkülöz. „Előrehaladás“ amerikai módra 'A Szovjetunió külügyminisztere ez. után számadatokkal bizonyította, hogy 37 egyhangúság módszere semmikép sem akadályozza a parancsnokság munkáját A seövetségközi parancsnokság a módszer alkalmazásával 1946-ban sikeresen oldotta meg feladatait. Később rosszabbul mentek a dolgok, de ezt nem lehet a módszerrel megokolni, mert ugyanezzel a módszerről korábban jó eredményeiket értek el. Az ok abban a politikai légkörben keresendő, amely a szövetségesközi parancsnokság munkáját körülvette. Ezént helyt éternek azok a bíráló megjegyzések, amelyeknek éle az egyhangúság módszere ellen irányult. Az egyhangúság elrve nem elégíti ki a három hatalom képviselőit, midőn négyhatalmi ellenőrzésről van szó. Teftszik nekik azonban a Washingtonban aláírt háVisinszkij befejezésül ezt mondta: szovjet küldöttség javasolta és javasolja a szövetségesközi parancsnokság visszaállítását az 1946-bán négyhatal- rnüag jóváhagyott szervezeti szabályzat alapján, amely a gyakorlatban be-, vált. Javasolta és javasolja az egységes berlini városi tanács visszaállítását szabad választások megtartásával. A választásoknak az 1946-os választási törvény alapján kell meglöríénniök, azokkal a módosításokkal, melyeket ezen a ’törvényen a körülmények meg- Változtával végre kell hajtani. Ezzel kapcsolatban nem szűkíteni, hanem elmélyíteni kell a nemzetközi egyezményekben kifejezett azokat az elveket, amelyeken az egységes berüni városi tanács és a berlini szövetségesközi parancsnokság életének és tevékenységének fel kell épülnie. A szovjet küldöttség meggyőződése, hogy a Szovjetunió kormánya javaslatainak elfogadása hozzásegít a berlini kérdés rendezéséhez, közelebb visz bennünket a békeszerződés megkötéséhez Németországgal és meggyorsítja Németország egységes, békésze- retö, demokratikus állammá történő átalakítását. Demokratikus békét kell előkészítenünk Visinszkij után Acheson, Schuman, majd a Bevint helyettesítő Henderson szólalt fel. Egyikük sem terjesztett elő lényeges érvet a brit és francia küldöttség által támogatott amerikai javaslat védelmében. Újból és újból ismételgették azt az állítást, hogyá szovjet javaslatok „hátrafelé vezető” lépést jelenenek és azoknak célja a berlini városi önkormányzat tevékenységének alárendelése az egyik megszálló hata- 3om „vétójának”. Acheson képtelen volt- megcáfolni Visinszkij ténybeli adatait, hogy nem alkalmaztak „vétót” az 1946. évi választások alkalmával, mint ezt az USA külügyminisztere feltüntetni igyekezett. Azt mondotta, hogy „félreértették”. Az amerikai külügyminiszter megismételte a kérdést, melyet már az előző nap is feltett Vislnszkijnek: Igaz-e, hogy a szovjet javaslat szerint a bérötszázezer magyar fiatal versenyez országszerte az „Ifjúsági világtalálkozóért” mozgalomban, amelynek célja, •hogy a Magyar Ifjúság Népi. Szövetsége minél szélesebb munkával készülhessen fel a világtalálkozóra. A magyar ifjúság elsősorban azzal készül, hogy növeli termelési eredményét ncmiini városi önkormányzat bármely döntését „megvétózhatja” valamelyik megszálló hatalom? Ezután Visinszkij az Acheson által feltett kérdéssel kapcsolatban arra cm- lékeztetett, hogy a. szovjet, javaslatok már napokkal ezelőtt választ adtak ar- rta. A szovjet küldöttség a szövetsé- gesközi parancsnokság jogkörébe tartozó minden kérdés eldöntésénél az egyhangúság elvét védelmezte és vé- defirtezi. A magam részéről — fdfyial- ta Visinszkij — meg akarom kérdezni Achesont: igaz-e, hogy a háromhatalmi egyezmény értelmében Berlin nyugati Városrészeinek megszálló hatóságai bármely pillanatban kezükbe vehetik a teljes hatalmat e városrészekben, elragadván azt a városi tanácstól? E. kérdés feltételénél megmondhatnám Achesonnak, hogy a kérdésre Berlin nyugati városrészei megszállási szabályzatának harmadik pontja tartalmazza a választ. Schuman megállapításával kapcsolatban, hogy a megszálló hatóságok szerepe nem a német nép érdekeinek a védelme, hanem a béke előkészítése, kijelentette Visinszkij, hogy így e;ég furcsa helyzet keletkezik. Kitűnik, hogy la német nép érdekei nem esnek egybe a béke. előkészítésével, hogy az a béke, amelyet a nyugati hatalmak Németország számára előkészíteni kívánnak, nem felélnék még a német nép érdekeinek. A kérdés ilyen beállításával nem lehet egyetérteni. A békének, melyet Németország számára előkészítünk, demokratikus békének kell lennie, amely megfelel minden békeszerető nép érdekeinek, tehát a német nép érdekeinek is. A további véleménycsere a tárgyalt kérdés vitájában semmi újat nem hozott. Visinszkij közvetlenül feltett kérdésére Acheson kénytelen volt elismerni, hogy Berlin nyugati városrészeinek úgynevezett megszállási szabályzata szerint a német szervezetnek juttatott teljhatalmat e városrészek parancsnokai bármely pillanatban visszavethetik. Ezzel a külügyminiszterek tanácsának négy és félórás ülése befejeződött. Csütörtökön folytatják a berlini kérdés csak mennyiségileg, de minőségileg is. A diákifjúság pedig a több és jobb tanulással készül a világtalálkozóra. A félmillió fiatal versenyében kitűnt legjobbak közül kerül ki az a 30.000— 40.000 ifjú, fiú és leány, ifjúmunkás és diák, úttörő és parasztfiatal, aki részi- vész az iíjúsági világtalálkozón. A szovjet küldöttség javaslatai A vitáját. • • Ötszázezer magyar fiatal versenyez az ifjúsági világtalálkozó sikeréért Milliók az éhhalál szélén A Nem Stale imán and Nation című angol folyóirat írja: ,,Franco tábornok legutóbbi beszédéből hiányzóit az optimizmus“. Már. nem hangoztatta! mint korábban, hogy túléltük et. legnehezebb éveket... megnyugtató- jövő áll előttünk“. Ellénlcczpleg; „iSiHgoj, aggasztó tények ... a parUzántitoigalom újjáéledése, a demokratikus eszmék aktív maradványai...“ jellcrrtcztek beszédét. Ugyanakkor a spanyolországi fasiszta véreb megbízottja Washingtonban kijelentette, hogy „azonnali és tekintélyes dollársegély nélkül a rezsim összeroppanással fenyeget". Az angol folyóirat ■ a továbbiakbjrn ezt írja: JA polgárőrök terrorja ellenére az ellenállás elpusztíthatatlanul terjed Spanyolországban. Franco uralmának tizedik évében Spanyolország lakosságának mintegy 15 százaléka él emberinek nevezhető körülmények között, a többi elviselhetetlen nifötnorban sínylődik. Milliók állnak az éhhalül szélén és a létfenntartás állandóan emelkedő költsége szinte IchéleÜcnné teszi a megélhetést, kivéve néhány harácsoló számára. Még Fracó középosztálybeli támogatói is csalódottnak érzik magukat". Anyám! Légy büszke fiadra A görög szabadságharcosok hősiessége elismerést és csodálatot vált ki a Nyugatból is. Egy francia lap tudósítója, Clement Marót idézeteiket kö‘ zölt egy fogságba esett és kivégzés előtt álló fiatal szabadságharcos anyjához írt leveléből; „Drága Anyám! Ne sírj! Ne ess kétségbe! Légy büszke a fiadra és ne szegd le a fejedet. Néhány óra malva úgy megyek én is a halálba, mint ahogy már ezrek estek el a leg tiszt elefrem élt óbb harcban a szabadság zászlaja alatt A fiúk, a bajtúrsaim, akik életben maradnak, legyenek a te fiaid., .1 A tudósító a levélhez hozzáfűzi: „Ha egy népnek olyan fiai vannak, akik a szabadság és anyjuk nevével, dalaikkal ajkukon mennek a halálba, akkor sem Alexander Cadogannak, sem Loyd Hendersonnak nesu sikerül ezt a népet bilincsbeverni." Igaza van- » ■' ..—■ A G rammosz-vidék felett ismét szabad görög zászló lobog A demokratikus görög hadsereg főparancsnokságának jelentést szerint az egész Graaunosz-vídék ismét a demokratikus hadsereg kezén van- A monarcho-fasíszta csapatok ezen a vidéken kiürítették utolsó állásaikat is. A patraszi katonai bíróság halálra ítélt 19 görög demokratátUj csúcspontot ért el a munkanélküliek száma az Egyesült Államokban A teljes munkanélküliek száma az Egyesült Államokban májusban hivatalos statisztika szerint is új csúcspontot ért el. annak ellenéré, hogy az idényszerü munka- viszonyok májusban új munka- alkalmakat szoktak teremteni. Az amerikai gazdasági elet hanyatlását .mutatja az a tény is, hogy a behozatal májusban 96 millió dollárral vöt kevesebb mint ápriisban és az acéltermelés 1940 óla legmélyebb pontját érte el. .A Daiy Maii ázt írja, hogy semmi sem inkább halott mint az amerikai jóiét. Az acéltermelés állandóan csökken, a nehézipar súlyos válsággal küzd. Az áruházak pangása miatt egymást követik a. kiárusítások, a négy üzletok fizezersz árura bocsátják el alkalmazottaikat. Megjelent a rendelet a gabonacséplés szabályozásáról A földmívelésügyi miniszter rendelétet adott ki, amelyben szabályozza a gabona cséplését. A rendelet értelmében mindenki • köteles gaDonajat a jó gazda gondosságával legkésőbb szeptember 15-ig elcsepeini vagy elcsépeltet- ni Gabonát csak az csépelhet vagy csépeltethet, akinek gabo- nalapja vám. A gabonalapot a cséplés megkezdése előtt a cséplőgép felelős vezetőjének és a cséplési ellenőrnek meg kell mutatni. Gabonát csépelni csak cséplőgéppel szabad. A gabonát nedves állapotban csépelni nem szabad. Kézierővel vagy bármilyen módon nyomtatással való csóplésre csak ott szabad engedélyt adni, ahol cséplőgép nincs. A cséplőgép tulajdonosa, haszon- élvezője vagy bérlője köteles gépét legkésőbb június 20-ig olyan állapotba hozni, hogy a szemveszteség és a szemtörés a legkisebb mértékű legyen. A cséplőgépet az egész cséplési idény tartama alatt üzemben kell túrtam! és azzal a hatóságilag megállapított bércséplési rész ellenében csépiést végezni. A cséplőgép felelős vezetője köteles a cséplés megkezdését, valamint befejezését is a községi elöljáróságnak bejelenteni. A gép felelős vezetője, köteles a kicsépelt gabonát a hatóságilag megbízotti • cséplési ellenőrrel együtt pontosan lemérni, a mérés eredményét a mázsakönyvbe, a cséplési naplóba és a cséplési eredmény-lapra pontosan feljegyezni. A cséplés hatósági ellenőrzését a cséplőgépnél dolgozó munkás- ■ csapatnak az a tagja végzi, akit az Országos Közellátási Hivatal a DÉFOSz kijelölése alapján ezzel megbízott, A cséplési ellenőr jelenléte nélkül a cséplőgép csépiést nem végezhet. A rendelkezések megtartását- körzeti cséplési ellenőrök vizsgálják 'felül és a népi bizottságok is jogosultak a rendelkezések megtartását és * cséplés zavartalanságát ellenőrizd- Gabonából a csépellető az aratórészt és » cséplő részt természetben kötele* kiadni. Az ilyen címen kiadott gabona 8 termenybeadási kötelezettség teljesítésébe nem számít bele. Á bér* cséplést végző gép tulajdonos8' haszonélvezője vagy bérlője a géP' keresetből csak a következő Ä2' bonamennyiséget tarthatja meg: *■ A gépész és a fűtő természetben1 járandóságának kiadásához szükséges gabonamennyiséget, 2. a háztartásához tartozó ellátatlan személyek hatóságilag megállapított őstermelői fejadagjának biztosításához szükséges mennyiségű búzát, r°' zsot és kétszerest, 3. a háztartásához tartozó minden személy után sertéshízlalás céljára egy máz** árpát. Valamennyi pártszervezet vezetőségéhez! A tagjelöltfelvétel kérelmezesd^ szolgáló nyomtatványokat az alaP szervezetek rövidesen meg kapni. Az alapszervezetek csad olyan tagjelölt-felvételi kérelme^.. tárgyalhatnak, amelyek ezeken, az > nyomtatvány okán .vanuak kiállk' j Nem vehetők figyelembe tehát. ige. MKP, vagy egyéb belépési nyilat* zatok. ' ,a. Az alapszervezetek gondosan , tanulmányozzák a Központi Vel£ ség 1949 május 31-én hozott Ind" ^ zatát és a. szervezeti szabályzat <*• ., 10. pontjait, az új tagjelöltek fel telénél ezek szerint járjanak el. Az alapszervezet által felvett ■ • jelöltnek bármiféle igazolást öltőié tagdíjat, vagy belépési dijat fogadni mindaddig nem szabadi a*, a felsőbb szervtől a felvétel jó' gvása, illetve a tagjelöltigazol' meg nőm érkezett.
