Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-30 / 149. szám

W4« JÜNTUS so NAPLÓ A szovjet bányászok példája nyomán ■Äi:. fellángolt a versenyláz a pécsi bányákban Az Izvesztija, a Szovjetunió egyik .napilapja június 19-i számában ad hírt 4 Moszkvögul szénbányák szocialisía munkaversenyének elmúlt félévi ered­ményeiről. Ä közlemény elmondja, hogy a Moszkva-környéki bányák jú­nius 17-ére már teljesítették az első félévre előirányzott szénkitermelési, lejtési és munkaelőkészítési tervet. A szénbányák dolgozóinak átlagos napi teljesítménye a munkaverseny tartama altatt 12.9 százalékkal, a fejenkénti teljesítmény 10.8 szá­zalékkal múlta felül az 104S. évi első félév eredményeit Ezzel a Moszkvogul bányászai telje­sítették Sztálin elvtársnak adott ígére­tüket, hogy az 1949. évi előirányzatot 400 ezer tonnával teljesítik túl. Ezt az ígéretűket. Is messze túlszárnyalták, mert az év elejétől máris 450 ezer tonnával többet termeltek az előirány­zatnál. Ezek a számok hatalmas ered­ményeket jelentenek, e néhány szám a szovjet bányászok hősies munkájá­nak fokmérője, híven mutatja, hogy hogyan igyekeznek szakadatlanul ma­gasabbra és magasabbra emelni a ter­melési, hogy szocialista országukat to­vább vigyék a fejlődés útján. Több és tisztább szenet A magyar bányászság is hatalmas e-Sfeszitéseket lesz, hogy hároméves tervünket 2 év és öt hónap alatt telje­síthessük, úgy, ahogyan azt elsőnek a pécsvidéki bányászok határozták el. De ha a szovjet eredményekkel hason­lítjuk össze a pécsi szénmedcncc ada­tait, ebből világosan kitűnik: sokat ketl még dolgoznunk, hogy elérjük a szovjet bányászok kimagasló eredmé­nyeit. f A pécsvidéki aknáknál már mutat­koznak biztató jelek, már látszik az, bogy a kezdeti nehézségeken túljutot­tunk.' A munkaverseny egyre nagyobb lendületet kap, egyre nagyobb lelkese­déssel versenyeznek egymással bányá­szaink az előirányzat tűiteljesí lésécrl. A bányaüzemek sorra kötik egy­mással a versenyszerzödéseket. Mecsekszabolc.son eddig hat eiővájási és négy lejtési csapat indított páros- versenyt. Pécsbányatelepcn nyolc fej­tési és egy eiővájási csapat, Vasason pedig két fejtési, egy eiővájási és egy fenntartást csapat állt be a verseny­zők sorába. Vasason még a szállító gépészek is versenybe szálltak, hogy megmutassák: ki tud több és tisztább szenet rŐvidehb idő alatt és kevesebb üzemzavarral a felszínre hozni. A legjobb versenyzők július ötö­dikén kapják majd meg az első­nek kijáró, dicsőséget jelentő ván­dorzászlót. A verseny jelenlegi állása A versenynek azonban máris ko­moly, szép eredményei vannak. A jú­nius 28-i adatok szerint a mecseksza- bolcsi Szent István aknán eddig Grósz Öy5rgy aknász körlete az első, 122 százalékkal, azután jön Dorozsmai Jó- asel 121.6, Nagy József Vili. 121.1 százalékkal. A fejtési csapatok közül A mozik mai műsora ÄPOU.O URANIA Június 30-tól július 21-ig nyári szünet PARK Uj lengyel film Acélszívek Főszereplők: J. I.a^kosvska, W. H&ncza, M. Szerwincki A bosszú órája a nái:ihor5a go nősz tetteikére 1949 MÁJUS 1 BUDAPESTEN SZÍNES FILM! Előadások 7 é* 9 órakor Szépidó «ete« « ♦ oral etoari»» a kertben! Rész János 178.9 százalékot, Bózsa István 128 százalékot, Jakab János II. 120.6 százalékot teljesített Vasason a körletek versenyében első Mezővári Vilmos aknász körlete 11'4.1 százalék­kal, második Kovács Já-.osé 111.4 száza­lékkal, harmadik Milovctz Antalé 108,8 százalékkal. A fejtési csapatok közül Vasason Bősz János IX. csapata vezet 115.5 százalékkal. Pécsbányatelepcn az első körlet Albrecht Józsefé, 112.66 százalékkal, az első fejtési csapat Fo­dor Gyuláé 127 százalékkal, utána kö­vetkezik Hergert Károly csapata 126 cs Diszü Adám csapata 122 százalék­kal. A Fcrenc-aknai lejtési csapatok közül Laki Vendel 127.6, Siska Ferenc I. csapata pedig 121.3 százalékot crtel. Az aknák között is hatalmas harc folyik az elsőségért. A legutolsó kiér­tékelés szerint az aknák közti versenyben Vasas vezet egy hajszálnyival Mecsek- szabolcs előtt, de Pécsbányatelep sem marad le sok­kal mögöttük. A szocialista munkaverseny láza magával ragadta a bányavidék dolgo­zóit, a brigádok minden eddiginél na­gyobb lelkesedéssel láttak neki a ter­melés fellendítésének, mindenki teljes erejével törekszik arra, hogy a szov­jet bányászok . hatalmas eredményeit a mi bányászaink is minél jobban meg­közelítsék. Komoly akarat kell hozzá, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a bányák termelése a szocialista fejlődés útjára lépett A megyei nagyválasztmányen választják meg a SzövQSz országos köütlgylísének tagjait A baranyai szövetkezetek kikül­dötteinek hatalmas találkozója jú­lius 3-án Pécsett az első .olyan meg­mozdulás lesz, amely a külákoktól, osztályidegen elemektől megtisztított szövetkezetek életét ú.f irányba, új fejlődési szakasz felé lendíti. A választmányi ülésen a íöld- mü vessző vetkezetek közgyűlésein megválasztott választmányi tagok a íötdbértő szövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportok kiküldöttei mint a szövetkezeti mozgalom irá­nyítói megválasztják are országos kül­döttgyűlés tagjait. A választmányi ülés színhelye Pé­csett, a Munkás Kultúrház lesz. A küldöttek vasárnap reggel fél 8 óra­kor gyülekeznek, a SzöVOSz me­gyei titkársága előtt, a Kisfaludy- utcában és innen együttesen vonu’nak fel a mun­kás kultúrházba, hogy fél 9 óra­kor pontosan megkezdődjék az ülés. A SzővOSz budapesti központja ré­széről Schiffer Pál elvtárs tart be­számolót, majd Hankó János elv- lárs, a Magyar Dolgozók Pártja me­gyei bizottságának tagja tartja meg beszédét. Végül az országos küldött- gyűlés tagjainak megválasztására kerül sor. A felszólalásokra Schif­fer Pál elvtárs adja meg a választ. PUSZTÍTÓ szárazság AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Az Egyesült Államok keleti részén olyan szárazság uralkodik, amilyen már negyven esztendeje nem fordult eíö. A szárazság és a hőhullám most már átterjedt az Egyesült Államok középső részeire. Pécs dolgozó asszonyai szombaton békenagygyülést tartanak Jóboru Magda, az MNDSz országos főtitkára t*rt beszédet A béke ügye Magyarországon sem zárult ke a hal almas békcsonierenciá1- vaí. .Újabb és újabb gyű.esek hirdetik és bizonyítják, a béke ügye mindenki számára húsba-vérbe vágó kérdés. Mi tudjuk mi a háború, ezért tudjuk ér­ckelni igazán a békét. Meg akarjuk és meg fogjuk védem hazánkat, ebben a harcban csatasorba áll mieden becsű, leles, igaz akaratú ember, mert a haza a városunkat, az utcáinkat, az u cákban a házakat, azokban világos, derűs, szép o Ihonunkat, gyermekünket, apánkat, férjünket és fiunkat jélenti. A béke: élet kérdése. Pécs városának dolgozó asszorylár- sadakna az MNDSz ál'.ai megszervezett béke nagygyűlésen emeli fel ismét sza­vát szómba on délután 4 órakor a pé­csi Nemződ Színházban, mindazok el­len, akik könnyen felejive tengernyi könnyel cs vért, újabb háborúra eep-ku- láínak. Az ünnepi nagygyűlés szónoka az asszonyok körében igaz népszerű­ségnek örvendő Jóború Magda, az MNDSz ocszágos főtitkára, országgyű­lési képviselő. Tanulni lehet belőlük*.• A vasárnapi Járási akttva- értekezl eteken parasztelvtár­saink vitatták meg a legfonto­sabb, legidőszerűbb kérdéseket. Felszólalásaik azt bizonyítják, hogy éretten, megn övékedéit öntudattal foglalnak állásit a politika nagy ügyeiben és úgy, hogy azt rögtön községük szem­pontjából nézik. Vegyünk két példát: Kováes Márton klstótfalusi földmű­ves felszólalásában a trockista össze­esküvőkről beszélt: — Rajk és azok a gazemberek, akik vele együtt vettek részt' a trockista kémbandábnn és akikről a Párt veze­tősége bebizonyította, hogy a nép el­lenségei, megérdemlik, hogy a legszi­gorúbb megtorlást kapják aljas áru­lásukért. De nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik még köztünk van­nak. Községünkben n cséplőgépet meg­„ELKÖVETÜNK MINDEM', HOGY MI LEGYÜNK AZ ELSŐK” Bár község népe lelkes gyűlésen dolgozta ki az aratási, begyűjtési verseny teltételeit Már délelőtt tíz órakor nagy a csoportosulás Bár községben. Péter cs Pál meleg napsütésében élénk vita folyik a legutóbb történt verseny- kihívásról, amit a mekényésiek in­dítottak el. Ott van az iskola előtt a falu minden becsületes dolgozója. — Majd megmutatjuk a meké nyesieknek, hogy mi is tudunk ver­senyezni! — ■ mondja egy paraszt asszony, aki a kukoricaföldról jött ide, hogy részt vehessen a verseny- kihívás megtárgyalásán. A csoportok között egyre élénkebb a beszélgetés, mindenkinek van mon­danivalója, indítványa, mindegyik erősit’geti: „majd mi megmutatjuk! Bent az udvaron a padsorok már teljesen megteltek, akinek nem ju­tott ülőhely, az ablak mellett tá­maszkodik. A falat Sztálin és Rákosi elvtársak képei díszítik. Alig várják a gyűlés megkezdé­sét — Maga fs eljött. Csókás koma — szólítja meg az egyik pádon iüő férfi az érkezőt. —TPedíg azt mond ta tegnap, hogy kaszálni kell, mert el van maradva. — Mondtam hát — felel Csókás elvtárs. — de most itt vagyok. Majd behozom ezt az időt Nem akarok távol maradni a gyűlésről. Felkészülés a kulákok kártevései ellen A legnagyobb munkaidőben együtt szoronganak a falu dolgozói, akik előtt a verseny feltételeit Kovács Ferenc Défosz titkár ismerteti. Ha­talmas lelkesedéssel fogadják az egyes pontokat — Elfogadjuk és megmutatjuk, hogy mi fogunk győzni! — De Mekényesen kívül az egész vármegye dolgozó parasztjait is ki­hívjuk versenyre, — harsogta Ko- vfes Imre. Indítványát még nagyobb lelke­sedéssel fogadták. Egymást érték a javaslatok, míg véglegessé vált a versenykihívás szövege. A verseny- pontokat így együtt megállapítot­ták: az idei aratást a legrövidebb időn belül elvégzik, a lehető leg­kisebb szemveszteséggel és ellen­őrzik a kulákokat, hogy ők is ide­jében arassanak. A behordáshoz a beszáradás után azonnal nekifog­nak és arra is vigyáznak, nehogy a kulákok vizesen hordják a szérűbe a gabonát. A cséplés megindulása­kor az első zsák gabonát már a be­gyűjtő helyre viszik, hogy minél előbb jusson új kenyér a dolgozók asztalára. — Még más téren is szükséges az éberség — veti közbe Szabó Kál­mán. Javaslátára megállapodnak ab­ban is: állandó őrséget szerveznek a határban és a szérűkben, hogy megóvják a termést az imperialisták bérencei, a kulákok kártevései el­len; — Pista bácsi, maga nappal úgyis kint van állandóan a földön, én pe­dig majd éjjel vigyázok egy jó ko­mámmal felváltva —mondja Kerék­gyártó Zsigmond. — Nehogy kár essen a gabonában! Ezek á veszett kulákok mindenre képesek ... — Majd elrántjuk a nótájukat, nem hagyjuk magunkat, — mond­ják egyszerre többen is. ,Nem hagyjuk másnak a megtiszteltetést.. / A versenypontok megtárgyalása után Cégény József, a megyei Défosz kiküldötte tart Ismertetőt a most meginduló verseny hatalmas jelentőségéről. — Most már megérti a paraszt­ság, hogy mennyire saját életének emelkedését szolgálja a termény- begyűjtés, — állapítja meg, amire bizonyíték a beszámolót követő fel­szólalások sora. Csókás István megerősíti a báriak álláspontját. — Elkövetünk mindent, hogy mi legyünk az elsők a megyében. Mert eddig is mintaközség volt Bár és ezt a megtiszteltetést nem hagyjuk más­nak elnyerni! Tóth János, Balog Imre és a töb­biek mind fogadalmat tesznek, hogy minden erejükkel azon lesznek: a versenyt a kitűzött pontok szerint megnyerjék. Kerékgyártó Zsigmond hozzászó­lásában indítványozza, hogy a nép­nevelő munkát is folytassák munka közben, mert a felvilágosításra ál­landóan szükség van. Okos indítvá­nyát el is fogadják a jelenlévők és rögtön beállították a versonypontok közé. Az egész gyűlés nem tartott egy órát. Ezalatt a rövid idő alatt el­indult a nagyjelentőségű verseny, amellyel Bár és a többi község népe biztosítja a dolgozók számára a több kenyeret. HÁZTARTÁSI VEGYICIKK NAGYKERESKEDELMI M.V. javították, mégis rossz. "A kulákok é*r- szebeszéltck, hogy nekik nem is lan­tos, hogy az a cséplőgép megjavuljon, mert tudnak ők kalákában lóval is csépeltein!. Azt hiszem, nem kell meg­magyarázni, hogy a lóval való gabona- nyomtatás mekkora károkat okozna. Aki ma lóval akar csépe.Uetni, mikor cséplőgép is van, a: szabotál. Mégis a mi falunkban is akadlak közülünk, akik azt mondták, hogy ezek a kulti­kok „rendes emberek". Legfőbb ideje, hogy észhez térjenek. * Szűcs József lothárdl párttjfkár at éberségről szólott: — Mosit a legfontosabb az éberség fokozása- Én nem akarok ennek a Je­lentőségéről csak úgy általában be­szélni. hanem elmondok hároan apró példát- Azt hiszem, hogy lelhet ta­nulni belőlük. — Az egyik az. hogy egy könyvelő jött a falu földművesszövetkezetéhez. Tíz napi munkája leüt volna, de ő azt mondta, hogy elvégzi 5 nap alatt is. A napidija 30 forint, így kiszámította, hogy ha tíz napi munkát elvégez öt nap alatt, akkor öt napra kell 300 forintot kapnia. Utánanéztünk a szá­mításnak és kiderült, hogy a szövet- keztnél a könyvelési munkát 2 nap a’att is cl lehet végezni. így történt aztán, a könyvelési munka csak 60 forintunkba került- Ezt azért mond­tam el, hogy a szakemberek munkáját is meg kell néznünk és nem kell rög­tön elfogadni azt. ami* mondanak. — Úgy tudom- hogy mi kommunia- fák a mozgalomban nem nézzük az országhatárokat, íehát nem nézbel|flk a járási határokat sem. Igaz, hogy Pe- terd más járásban van- de ha olt visszásságok történnek, mégis foglal­koznunk kell vele. Ott történt, hogy egy helybeli kulákot a sertéstenyész­tő vállalat vezetésévé! akartak meg­bízni: Röglön jelentést fettem és «i- kerütt is megakadályozni. Ugyanott történt a harmadik eset Is: egv pe- terdi 50 holdas kólák fia Siklósra ment ferményfelvásárló tanfolyamra. Ezt is jelentettem és ebből a kislák- fiból sem lett aztán tcrményfelvásárló. —• Tudnék még néhány ilyen példát mondani, de ennyi is bizonyítja, hogy az éberség az apró kérdésekben is szükséges, meri éppen itt támad leg­többször az ellenség. Kedvezményes mazieloadások a laborokban üdülő ifjak szamára Az ország különböző részein nyári táborokban üdül az ifjúság. Ás ifjú­sági szervezetek táborozási központja elhatározta, hogv egész nyáron birio- sftja az üdülő ifjak számára a moziba, járást. F.zérl megállapodást kötött a Mozgóképüze.mi Nemzeti Vállalattal. Ennek eredményeképen valamennyi tábor ifjúsága a hozzá legközelebb eső váTos vagy fain fihnsz-inházába láto­gathat el. rendkívül olcsó jeggyel. 45 szovjet repiilömérnök kapott Sztáiin-díjat A Sztálin dljak kiosztásánál a szov­jet repül őlcchnika szakemberei külö­nösen nagy elismerésben részesültek. Negyvenötén kaptak első és második fokozatú Szlálin-df jat a repülés legkor­szerűbb ágaiban elért nagy eredmé­nyeikért. A Sztáün-díjas repülőtechni­kai szakemberek nagy száma mulatja azt az óriási jelentőséget, amelyet a szocialista szovjet állam a béke é» * békés termelés megvédésében a repü­lésnek tulajdonit.

Next

/
Thumbnails
Contents