Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-30 / 149. szám

DUNÁNTÚLI *IP k‘ Fellángol! a versenyfáz a pécsi bányákban Pécs dolgozó asszonyai szombaton béke-nagygyűlést tartanak Bár község népe kidolgozta az aratási és begyűjtési verseny teltételeit VL ÉVFOLYAM, 149- SZÁM ARA FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1949. JŰNTUS 90 Áz új ifjúság honfoglalása „Védenünk kell a forradalmi jáépítést — mondotta Lenin eiv- trs — és le kell gfőznünk a irzsoáziát katonailag is, de esz- eileg is, a nevelés segítségével." harc egy új ország, egy új rend egvalósításáért megindult. Az el­ült négy év alatt győzelmek ha- .rkővei mutatják a megtett utat, ely nem volt könnyűi, nem volt íkkenőmentes. De kommunisták »tették és a kommunisták, a agyar Dolgozók Pártja indította a harcot új állomásához is: a űveltség, a tudás bástyáinak ívételére. Első lépésként Pártunk tudato- totta a munkásosztály felé, hogy izánk jövője a felnövekvő mun- isnemzedékek nevelésétől függ. ogy minden harc, minden építés ábavaló, ha a fiatalság, mely az 'helyeken a mi kezünkből átve- ;i a fáklyát, nem a munkásosz- ly, nem a dolgozó nép véréből dó. ha nem velük telnek meg az kólák padjai, velük, akik nem ázatos szolgahad, hanem müveit, ípzett szakmunkások, osztályhü becsületes új értelmiség tesz­ik. És a Párt, a dolgozók állama, imcsak a felvilágosítás, nemcsak tudatosítás munkáját vállalta, uncsak a szó fényével, de a tett ejével, áldozattal fegyvereket is (ott a harchoz. Májusban 15.000 talános iskolai tanuló kapott ta- ilmányi segélyt, a júniusi évzáró-, >r ptdig azok"*U músí ész­tét osztották ki szerte az or- ágban. A dolgozó nét>, a fiatalság ér»r>- |y, mint a szülők és a nevelők ílával és bizalommal fogadták :eket a segélyeket. Az édes- yák, akik a múltban sok álmat- n éjszakát töltöttek kínzó két- gelc között: Mi lesz a gyerek- d? Mi lesz a gyerekekkel? S a liasz tengernyi kínlódás után a iserü lemondás, vagy a kilátás- lan, reménytelen harc megindí- sa volt a gyermek jövőjéért, őst, ezek a sok gondtól feisza- dult édesanyák túláradó szívvel szőrűk a Pártnak, az államnak, népi demokráciának segítségét. :stvérck, akik csak úgy tudtak gv kínnal tovább tanulni, hogy Inidőben, minden erejüket meg- •zftve dolgoztak, hogy az iskolai ük után alkalmi munkákkal, ■»maghordással keresték össze érékből a továbbtanuláshoz lkséges pénzt, most mosolyog- , szeretettel simítják végig a iebbek fejét: „Neked már köny- 8, te már szabadon tanulhatsz, nnyek és nehézségek nélkül, sználd is ki, élj vele és légy !ás érte a dolgozók országé­it.“ De államunk minden erőfeszítés lieft is csak a rászoruló és te- tséges gyermekek tízezreit se- heti, a százezrek segítségéhez a ilök, a dolgozók áldozatkészsége 11. Ezek az áldozatok nem lesz- t hiábavalók. A kapuk már ki* ultak, várják és hívják az elapadok a dolgozók gycrmc- t. És a szülőknek nem szabad st egy tál lencséért eladni a irmelcek jövőjét Nem szabad nézniük, bogy könnyebb lenne, már ez a gyerek is munkába ia, hozna valamit a házhoz, 'esővé lenne. Szemük nézzen olabbra, nézze azt a tengernyi és szépet, amelynek építésé- t már a fiúk, leányuk tudása, nkája is benne lesz, nézzék a dag jövőt, amit lelkiismerettcl, igodt lélekkel egyetlen szülő sem dobhat oda a jelen pillanatnyi könnyebbségéért. Igen, a jövő! Ami ezeknek a fiataloknak számára — akik most indulnak a középiskolák felé — már nem bizonytalan és nem re­ménytelen. A Terv ezernyi karja, a munkahelyek tízezrei várják őket. De a Terv addig sem tétlen, eléjük küldi az iskolák százait, szakgimnáziumokat, főiskolákat, egyetemeket. Pécsett nyolc gimnázium — gé­pészeti, építészeti, közgazdasági, pedagógiai, reál és humánus tago­zattal — várja az új középiskolá­sokat. A jelentkezők száma idáig 1055, majdnem egyenlő arányban fiúk és lányok és ami fontosabb: kétharmada munkás és' dolgozó paraszt, egyharmada értelmiségi vagy kispolgári származású. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy mind az ifjúság, mind a szü­lök, meghallották és megértették a hívó szót, s dolgozó népünk fiainak ezrei indultak el, hogy el­foglalják az iskolák padjaiban is azt a helyet, mely megilleti őket. A fiatalok legnagyobb része a gépészeti gimnáziumban kiválva folytatni tanulmányait, közel öt­százan jelentkeztek erre a tago­zatra Pécsett. Ebből is kierzödik az a hatalmas változás, ami ifjú­ságunkban ezalatt a négy év alatt végbement. Vágyuk ma már az: ott lenni mindenütt, ahol igazán feszül az erő, gépekben, kohók* ,-StfíCti-«.' :o,í-::ü, azt, ami tetőt von életünk fíTé: a Tervet. A gépészeti iago- zatnál most komoly gondok van­nak, tanerőben ugyan nincs hiány, de a férőhely és a felszerelés okoznak nagy gondot. De nemcsak Pétsett indultak rohamra a fiatalok, így van ez Kaposvárott is, ahol három gim­názium — humánus, reális és köz- gazdasági tagozattal — indul az ősszel. Az igazgatói ielenfések itt is kevés férőhelyről beszélnek. Csurgón és Mohácson mezőgazda­sági jfmnáziumot létesítenek, előbbinél külön nöVépvtermesztési tagozattal. Tolnában hét gimná­zium fogadja be a nagyszámú je­lentkezőket. Ezek a jelentések mind feliüt nak a közoktatásügyi miniszté­riumba, hogy minden szempontot figyelembe véve, döntsenek arról: hol kelt segítség, hol van szükség az állam erejére és áldozatára, hogy biztosítsuk a jelentkezők számára a továbbtanulást. Egyetlen fiatal sem kallódhat el, mert — mint Rákosi elvtárs mondotta — az ötéves tervben a szakmunkások, mérnökök, értel­miségiek tízezreire lesz szükség, hogy valóra váltsuk azt győzelme­sen, mindannyiunk számára biz­tosítva a jólétet, a szabad, gond­talan életet. „A Párt egyik leglényegesebb feladata — mondotta Sztálin elv­társ — a proletariátus diktatúrá­jának korszakában az, hogy el­végezze a nagy munkát, az idő­sebb nemzedékek átnevelését és az ifjabbak felnevelését a prole- J tárdiktatúra és a szocializmus szellemében.” Ehhez a munkához j ícg most össze nálunk is a u-ta- I lók, nevelők és szülők serege. ! Csatát indítottunk négy év óta I eleget már s győzelemre is vittük | őket a Párt vezetésével. Tudjuk, | hogy ez a harc sem dőlhet más- • felé, ez a harc sem hozhat szá­munkra mást, mint győzelmet, határkövét az új ifjúság honfogla­lásának. A nyugati sajtó szerint ©g Imperlellstók ellentétei jffdrámai fordulatot reszsek‘ Mélyen a hivatalos árfolyam alá esett a font Párisban u Liberation gazdasági szakértője sze­rint: „vagy a Sterling tömb dől össze- vagy a Marshall-terv jut teljes csődbe". Az Epoque szerint a nyugateuró­paiak egyenetlensége nagyon meg­erősítené a Marshall-terv amerikai ellenzőit, akik egyre hangosabbak. A londoni Daily Worker vezércik­kében kifejti: Kész őrület arra gon­dolni, hogy Nyugateurópa kereske­delmét megjavíthatják anélkül, hogy Keleteurópával kiszélesítenék a ke­reskedelmet. Nyugateurópa kereskedelmi ne­hézségeit nem lehet a Marshall- terv fojtogató keretében 'megol­dani. A Marshall-szerződés, amelyet az angol kormány aláírt, feljogosítja az Egyesült Államokat, hogy kö­nyörtelen hadjáratot folytasson a fontsterling ellen. Meg kell szün­tetni a Szovjetunió és a keleteuró­pai népi demokráciák ellen folyta­tott idegháborút, csökkenteni kell a tengerentúli katonai kötelezettségek súlyos terheit, hosszúlejáratú egyez ményt kell kötni és nagy méretekben fejleszteni kell a Kelet- és Nyugateurópa közötti kereskedelmet­Az a kapitalista politika, amely a termelő munkások elleni támadás­sal igyekszik a válságot enyhíteni, az örü el é« kétségbeesés politikája, amely romokba fogja dönteni Ang­liát. ' A brit szállítómunkások szembefordulnak a kormánnyal A brit kormány gazdasági politi­káját újabb honi veszély fenyegeti. A brit szállítómunkások szakszerve­zete, amely több mint 1 millió 300.000 tagjá­val a világ egyik legnagyobb I. M siwVs/erverettí • és amelyben majdnem valamennyi iparág képviselve van, bejelentette évi közgyűlésének napirendjét. A napirenden szerepel az a javaslat is, hogy a szakszervezet helytelenítse a a kormány gazdasági poli-ikájást­A szakszervezetnek töbn mint 50 tagozata tiltakozott a kormány bér­es árrögzjtő politikája ellen. S >3c más követelés is szerepel a nép:- renden, amely összeegyeztethetetlen Cripps politikájával. A szakszerve­zet közgyűlése július 11-én kezdő­dik Scarboroughban. Megkezdődött Milánóban a Szakszervezetek Világkongresszusa Louts Saillant főtitkár elvtárs nagy beszámolója a kongresszus első napján csehszlovák Kolszki, ra'amtnt Ceylon s Szabad Kína képviselője. Az. elnökség megválasztása után. a mandá umvizsgáló bizotlfágba magyar résziről Harustyák József került be. város dolgozóinak nevében pedig Crespi polgármester üddvőzöKe a kon­gresszust. Utána Luis SaÄlant elvi ár s em étke­déit szólásra és meg ártotta beszá­molóját. Saillant hatalma-s tapssal üd­vözölték a kiküldöttek. Párásban az angol font kedden az eddigi legalacsonyabb árfo­lyamára süllyedt A feketepiacon 9b0 frankra esett a hétfői 1000 frankkal szemben. A font hivatalos árfolyama 1093. A Le Monde megállapítja, hogy a Marshall-terv alkalmazásának kezdete óta meat éli át legválsa-, gosabb korszakát. Nem ez az első alkalom, amikor az amerikaiak ellentétbe kerültek európai partnereikkel, most azon­ban az eJIentéte/k különösen drámai fordulatot vesznek. Eddig minden egyeztetési kísérlet megbukott Párisi gazdasági körök lehetsé­gesnek tartják, hogy esetleges je­lentéktelen technikai megállapodá­sok létre jöhetnek a Marshall-álla- mok szerdán kezdődött értekezletén, de az amerikai-angol el e'nléfeket. amelyeknek mély gyökerei van­nak, nem tudják megszűnt!élni. Arra számítanak, hogy az értekez- ;e!et hetes ykidy'.*» SVyie»nr' hévre napolják15#'. * A Marsha H-államti.T gazdasági kö­reiben uralkodó zűrzavarra nagyon •i r\í lom Tr\ •» núvioi c — ifA KA Szakszervezeti Világszövetség jelenléte a párisi békekongresszuson megerősí­tene a népeknek azt a hitét, hogy a háború elkerülhető és a háborús ve­szély leküzdhető. Megmondottuk, hogy a népek egye­sült ereje a legszilárdabb biztosíték arra, hogy a béke megőrizhető — je­lentette ki Saillant. 4. A Világszövetség alapokmány» értelmében támogatni kell minden nem­zetközi munkás-szervezetet és minden olyan szervezet, amelynek tevékeny­sége arra- Irányul, hogy szembeszálljon a háborús úszítókkal. — Mi azelőtt Is és ma is az ENSz alapokmányának vé­| delmezői vagyunk. 5. A Szakszervezeti Világszövetség­nek az volt a feladata, hogy a tehető legmesszebbmenő támogatást nyújtsa a szociális és gazdasági fejlődés terén a munkásoknak. 6. A Szakszervezet! Világszövetség­nek az volt a feladata, hagy kérlelhe­tetlen harcot folytasson minden reak­ciós tevékenység ellen és védelmezze a demokratikus szabadságjogokat. A Világszövetség mindenkor kiáPt a sok országban jelentkező reakciós politika ellen — jelentette ki Spillant. 7. A Szakszervezeti Világszövetség­nek az a feladata, hogy képviselje a : nemzetközi rrrjnkásmozgalom érdekeit, t A Világszövetség következetes cs kitartó munkájának eredménye, hogy i sok országban a szervezett munkásság l helyzete javult. Beszéde elején visszapillanlás' vetett ;Z 1945. évi vslágszövetségi kotgresz- izusra és megállapította, hogy a Vi- ágszövetség hű maradt az akkor ki­űzött fetetda okhoz. A Világszövetség alapokmányában negállapftott céloka* (íz pon*ban fog­ai a össze és részletesen kitért mind- ;gyik ponlra. 1. Megállapítja, hogy a Szakszerve­reti Világszövetség támogatja a mun­kásokat minden országban szociális és ipari téren. Ezl a támogatást a Világ- szövetség mindenütt megadta a mun­kásoknak. 2. A Szakszervezeti Világszövetség céljául tűzte ki, hogy leküzd! a fasiz­mus bármilyen formában történő je­lentkezését. Ezzel kapcsolatban meg­állapította, hogy a Világszövetség kér. telhetetlen álláspontja a fasizmussal szemben mindenki előtt ismeretes. — Hangoztatta, valahányszor a munká­sokkal szemben fasiszta módszerekéi alkalmaztak, bármelyik országban, í Vi'ágszovelség azonnal felemelte sza vát. 3. A Szakszervezeti Világszövetséi alapokmányában kimondta, hogy a há borús uszítok ellen é» a tartós békéét küzd. Megállapította, hogy a Világ szövetség mindig felemelte szavát a ellen, hogy a nemzetközi ellentétek« I háború útján old ják meg. A háború el keriilhcletlenségénck gondolata eil« I mindig küzdött a Világszövetség. Szerdán délelőtt 11 órakor Milá­nóban ünnepélyesen megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség máso­dik kongresszusa. Hetvenmillió szer­S vezeti dolgozó képviselői jöttek itt össze hogy megtárgyalják a nem­zetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit. A Palazzo de Arte hatalmas ki- áUításhchjiségét a világkongresszu­son résztvevő országok nemzeti szí­neivel díszítették fel. Milánó utcáit a világszövetség kongresszus plakát­jai díszítik. A kongresszus tanácskozásain a világ legkitűnőbb szakszervezeti ve­zetői vesznek részt. Itt van Kuz- nyecov, a szovjet szakszervezetek központi vezetőségének elnöke, Louis-Saillant, a Világszövetség fő­titkára és a világ legkipróbáltabb szakszervezeti harcosai. A népi demokráciák szakszerve­zeti vezetői közül itt látjuk Apró Antal 'vezetésével a magyar delegá­ciót, továbbá a csehszlovák, lengyel, bolgár és román küldötteket. Kuznyecov elrtárs ^etetésével megéri* esrett a szovjet küldöttség A kongresszus tanácskozásait Di : Vitterió, az olasz szaktanács főtit­kára, a Világszövetség ideiglenes viinöke nyitotta meg. Az olasz mun- ' Mi'ok nevében üdvözölte a kon- i íresszust és kijelentette, hogy az . olasz dolgozók büszkék arra, hogy ezt a hatalmas világkongresszust < olasz földön tartják meg. A kongresszus elnökségének megvá- . iasztása után a résztvevők viharos tap­sa közepette foglalók e! helyüket a: ' elnöki emelvényen, a szovjet Kuznye " cov, a tuniszi Szaudi, a francia Li L>up, Di Vitlo'io, Tolfda.no, az India V1 Ridzsoma'.idze, a lxxóand Broski, . Louis Saillant eívfárs a Világszövetség céljairól és feladatairól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents