Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-29 / 148. szám

NAPLÓ 5 TANULSÁGOS TÖRTÉNET a hásságyihwláh-h Bélcefl Kár oiynf eJvtársnő fel- wélaláslából a pécsi Járási érte­kezletére „Minden faluban ran kutákpofifífta. Jói j&Bf nekik a pünkösdi bérmálás is. Elmentek a pártvezetőkhöz, akik megfogadták őket hármas züiőknek. De a párt­tagság lemondafifa őket. Azután ml, az új vezetőség ki is zártuk ökat a P áriból. Kizártuk, mert Hyen kufák-koma nem kommunista" Még egy nagyot kanyarodik az or- «rágú és máris bem vagyunk a falu böz'-pén. Háss ágy. A falu végén ko pot tan AOl a malom, mellette pedig ta­karos ház vonja magára az arraj.iró figyelmét. A keri'ést zöld futó bontja, • szérűben cséplőgép áü, az épü'et vé­gén disznóhizlalda húzódik meg az áT- oyas fák tövében. Id. Hegedűs Pál és Hegedűs János hásságyi kulákok portája, Mo6t meg­lehetősen csendes a ház, de bezzeg hangos voát pünkösd másnapján, ami­kor bé masz ülők lettek a porta ku.ák ja«, ami megmozgatta a falu dolgozó parasz'ságáf és vitatkozásra késztette a kommunistákat. Ennek a története a következő. A falu pártszervezetének Bor Lajos voll • ti kára. Tisztségében azonban nem a dolgozók \érdekeit szolgálta Pelfigyiefltek erre a falu kuiákjai és igyekeztek megkörnyétkezni különböző •gyafurt eszközökkel sikerül' l< elérni apjukat, teljesen maguknak «Jáítcr'­ták ká Bor Lajost, összebratyizott a két Hegedűs és Bor Lajos és közös munkájukra pünkösd másnapján xak'ák le' a koronáit. Bérrna apa lett Hegedűs Lajos és id. Hegedűs Pál, egyik a párt- titkár lányát, a másik pedig a fiát vit. te bérmáil atni Még a bérma koma« ág előtt figyel­meztették Bor Lajost a falu becsületes párttagjai és a pár onkívüliek is, hogy ez a „közösködés” cem egy párlttikár- hoz méiltó. — Máért, — mondta válaszában Bor Lajos — mint kúlák ellene harcolok, de frint karnál tiszteletben tarthatom. A figyelmeztetés ellenére megtörtént a bérmáMs. Utána nagy eszem-tezom következet a kiúák portán. Volt a sült csirkétől a malacpecsenyéig, a bortól a likőrig minden, ami finom és drága. Az asztal mellet: aztán egymás nyakába borultak a komáik és ittak az örök barátságra. A történt k után a pártszervezet ki­zár a a párttagok soraiból Bor Lajost, ami természetesen kellemetlenül érin­tette a két Hegedűst, akiknek a párt­it kár koma jobban imponált, mint a pártból kieibrudalt egyszerű paraszt, aki már nem tudja védeni, istápolni őket. A falu népe még most is felháboro­dottan beszél a örténtskről. Kétszínű ember volt Bor Lajos. Neki volt a leg­nagyobb hangja a kulákok ellen, és ő volt az akii komaßägof kötött a dol­gozó parasztság ellenségével Hogy udná ilyen emiber vezetni a falu osz­tályharcát, mikor maga te az ellenség uszályába szegődött Hasorúő eset történt Víg Istvánnal, aki párt vezető ségi tag vol a hás: fyi pártszervezetben. Neki te van egy lá­nya, aki ugyanilyen körülmények kö­zött bérmáltatot: meg a falu másik kulálkja, Martin Ferenc. Persze azóta már Víg Istvánt is kizárták a párból és Marini ktriákot szintén csalódás érte. A hásságyi kutátk-kexnaság intő pél­da valamennyi falusi pártszervezet ré­szére. Tanul'águl szolgál arra, hogy a kutak mi,yen agyafúrt eszközökkel igyekszik be£uraltodni a pártszervezet vezetőinek bizalmába, barátságába. — Mert a napnál is világosabb, hogy a komaság csak arra vo! jó, hogy aján­dékokkal, barátkozásokkal tnegkörnyé- kezzék a pártszervezet titkárát és ve­zetőségi tagját és kicsorbitsák kezük­ben az osztály-harc éles fegyverét A hásságyi dolgozó panaszok, a pá'r1- szervezet éber ‘ gjai azo foan átláttak a kurták mesterkedésen és gyorsan és helyesen cselekedtek. Eltávolít fiák a pártból azokat az elemeket, akik kulák befolyás alá kerültek és lanuságoi ettek arról, bogy jó! és öntudatosan viszik az osztályíiarcot a kulák-kér- désben. ÚJABB KEDVEZMÉNY A DOLGOZÓ PARASZTSÁGNAK Az a körültekintő gondosság, amellyel a kormány a dolgozó parasztság érdekeit szem előtt tartja, újból megmutatkozik ab­ban az intézkedésben, amely messzemenően biztosítja a dol­gozó parasztság, de az ország minden dolgozójának jövő évi kenyerét. Nem szokatlan jelen­ség ez. Az ország gazdája, a Magyar Dolgozók Pártja már a korábbi években is körültekintő gondossággal járt el a gabona­szükséglet igazságos felosztásá­ban. Amikor most az idei ter­mésről gondoskodik a kormány­zat, megnyugodva fogadja a falu dolgozó népe az új rendelke­zést, amellyel élesen elhatárolja a kis- és középparasztságot a kulákoktól a már eddigi jutta­tásokon felüli új kedvezmé­nyekkel. Amíg például tavaly az ős­termelők gyermekeinek korha­tárában még két kategória volt, és hattól tizenkétéves korig 160 kilogram volt a fejadag, addig az idei gabonaforgalmi és fel­használási rendeletben már hat éves kórtól 220 kg a személyen­kénti őstermelői fejadag. A meg­változtatott fejadag a családos gazdáknál igen jelentős többlet­mennyiséget tesz ki. A fejada­gon kívül biztosítva van a ve­tőmag és csak ezekután kerül sor a megmaradtból a beadás teljesítésére. Jelentős kedvez­mény ez akkor, ha hozzávesz- szük azt az újabb segítséget, amely szerint külön 50 kg ke­nyérgabonát őröltethet az a gazda, aki összes beadási köte­lezettségének eleget tett. ha keresztelő, ezüstlakodalom, vagy esküvő van a családban. De a rendelet a mintagazdák számára is biztosítja ugyanezt a kedvez­ményt Rákosi elvtárs szava újból valósággá, ismét törvénnyé vált A Párt ismét megmutatta, hogy az osztályharcban mennyire és milyen céltudatosan segíti a kö­zépparasztságot. A kulákok, a kizsákmányolok nem élvezhetik a rendeletben biztosított hatal­mas előnyöket, mert még a sza­bad gabona utáni őrlést is csak 25 százalékban kapják meg. Is­mét meggyőződhetett tehát a falu dolgozó népe a Párt mesz- szemenő segítségéről a falu dol­gozói felé. JUHÁSZ MIHÁLY aratása, volt és én is a grófé voltam, akár­meddig hajszolhatott. — Tudom, tavaly sok zöldséget összebeszéltem, de azóta megtanul­tam, hogy hol volt a hiba. Ott volt a hiba, hogy nem ismertük az el­lenséget, sőt még mi tömtük a zse­bét. — Nézze, ott az árkon túl az is az én földem. Tavaly három hétig könyörögtem a kulaknak, hogy még idejébe adja a lovát. Idén már a gépállomás traktora szántotta. Soha nem volt ilyen jó termésem. De a grófnak sem ám, pedig volt neki is traktora, csak ilyen trak­toristái nem voltak. — Aztán még; valami. Uj ház­ban lakunk, de nemcsak mi, ha­nem a többiek is, mert a cseléd­lakásból szövetkezeti raktár lett, a mi szövetkezetünk raktára. — Kétszobás lakásunk van és minden szobában villany. Azóta még olyasmire is vetemednek, ami­ről már majdnem leszoktam: ol­vasok. A házat harminc év alatt törlesztőm le, az állam építette. Közben feltűnik Juhászné édes­anyja. Hozza az ebédet. — A feleségem most nem jöhet. — mondja jelentőségteljesen Juhász Mihály. — Egy kissé nehezen mo­zog. Kibontja a piros abroszból a lá­bost. Gulyás van benne. Aztán huncutul elmosolyodik. — Gyerekünk ' lesz. Most már lehet. Ember lesz belőle. (Szántó) Brigádban tanulnak a szakmunkás-jelöltek Valamikor is'állóféle «kiírtéit, mos műhely. A SzIT-isíák hozlák remdfce maguknak és most ott dolgozik a brigád. Ez e brigácl egészen más, mint a öbbi, mert ebben nem a szakmun­kások legjobbjai, hárem éppen a kez­dők, a tanancok és szakmunkásokká' váló segédmunkások töfnőrüiiek, vala­mennyien a Dékkmáníúü ’ Magasépítő NV dolgozói. Célkitűzésük: elsajátítani az építőipar vatameinnyi szakmáját. Akik i't dolgozóiak a szépen átalakított, km eszelt és vörös feliratokkal díszí­tett műhelyben, valamennyien a sze- gezőlaka os-szakmát tanulják. I A 115fi hely közepén húzódő asz­ta! mellet szorgos- kodnak a brigád lagjai, reszelnek, vág­nak, i!Lszigetnek és közben magya­rázzák egymásnak, „öreget”, azaz szakmunkáét nem lehet köztük látni. Az csak akkor megy közéjük, ha vala­mi újat anulnak. Akkor nch'nyszor megmagyarázza, w.l amennyi ükke! meg csinál’.alja, s mikor úgy látja, hogy megy a dolog, otthagyja őket és az­után már maguktól folyta ják. A bejára* melleit a műhely rWsze sivalkodrk. Nemrég kaplak egy vadtr nalúj viUaoyfísrót, már dolgoznak is rajta. Kovács Jóxs-’if artja alá a va­sat és gyors egymásutánban, fúrja a pontosan elhelyezel* lyukakat valami páníféle végébe. Kovács József ha’ad a legjobban a szakma megtanulsáában. A többiek szeriiv rvem is csoda, mert azelőtt géplakatos voll, kell értenie a vashoz. Szedeti István \ »*? * ____ I sokkal. Pedig ő azelő lt segédmunkás volt. — Már csináütaín ablaikezárnytlt sa. rokvasaiását, zsanérozását, fúrtam is már és reszeltem is — sorolja el, hogy mennyit tanul', mióta it tvan. Most éppen valami szekrémyajtófélét visz a hóna alatt, az ajtóiba már bele van szerelve a kulcsra járó zár. Észre sem lehet venni rajta, hogy nem szakmunkás csmái'a. Három hónapig folytatják fgy a ta­nulást a leendő szegezőlakatosok, kői­ben hetenként háromszor esti tanfo­lyamon vesznek részt és három hónap elmük aval levizsgáznak. — Közben valamennyien szeminá­riumra is jánrak — magyarázza Farka* Elemér elvtárs, aW most Molnár László brigádvezetőt helyettesíti — úgyhogy mire a munkahelyekre kerül­nek, mire épületeken dolgozhatnak, ad­digra nemcsak kiváló szakmunkások, lianem öntuda'os, politikailag is kép­zett munkások lesznek. Farkas Elemér eívtárs is szokta taní­tani a brigád többi tagját. Elmeiéül, ho­gyan megy ai 5 anítási módszerük: Klőszőr I ^ gMkmunM* me*c?i­__________! naija a munkát — ma­gyaráz — mondjuk egy zsanér ozás!. Közben magyarázza, hogy mit hogyan kell. Mikor ezzel elkészült, akkor az áikópzötanfoüyam tanulói sorra ugyan­úgy csín állják. A „tanár", azaz • szakmunkás ezt végignézd és kivá­lasztja, hogy ki esÉnál'a a legjobban. Aki a legügyesebben mozgott, azt ék« teszi és azontúl mindig 6 csinálja az első munkadarabot. A s zegezőlakatos-brigád nincs egye­dül. Vannak átképzés álhit kőművesek is tizenegyen, az épületlakatosok 8-au, tCznakatosok 10-en, festők 4-en és 15 munkás hallgatja a 'munkavezetői au­tó! yamot ia. Az. ablakok ™ett * Sr,IT £** ________________vénye díszeleg. Fz azt je lenti, hogy az itt dolgozók leg­inkább a fiatalok közül kerülnek ki és tagjai is a SzIT-nek. Erre valameny- nyien büszkék és éppen ezért — annak ellenére, hogy teljesen a maguk veze- ése érvénysfi! a brigádban — komoly fegyelmei tartanak maguk között. E’-ő a munka és a tanulás. Ez a jelszavuk, ami nincs ugyan, kiírva és nem ts mondogatják, de azért azt jelenti, hogy akik K tanulnak, azokból nemsokári te.ljesérlékü szakmunkás lesz, .tag;ai annak a 300.000 nek, akikre az ötéves tervben lasz szükség. HÉT GÉP MELLETT peiauw mtnuen leneior megicn. nogy ev es a roocn muri kas megfelelő kiképzésben részesüljünk. Kiváló elő- adók tanítottak a gyár tanonciskolájában. Amikor el­hagytam az iskola padjait., különböző műszaki körök­ben tanultam az üzem által szervezett továbbképző szaktanfolyamokon. A Szovjetunióban a közös cél egyesíti az igazgatót, a mérnököt, a munkást. Egy családként dolgoznak, egyik segíti a másikat. Különösen figyelemreméltó az a se­gítség, amelyet műhelyfőnökünk. Borráorevszkij mérnök nyújt, nekem. Az ó gondolkozása messze túlmegy az al kolmazotti viszony keretein. Nyugodtan mondhatom hogy nélküle és az üzem mémökkollektivdjdnalc támo­gatása nélkül nem tudtam volna olyan rövid idő alatt és jól megszervezni munkámat hét gépnél. Ugyanilyen szíves támogatásban van részem az üzem többi mérnöke is az egész kollektiv részéről. A szid hánovista munkásnak szinte kötelességszeriíen adódnak összesiirítő indítványai, műszaki módosításai. l»e a* ötletei, amely agyában megszületett, nem mindig sikerült rajzpapírra vetni. Ilyen esetekben nagyon értékes a mérnök termékeny segítsége, részvé­tele. A szovjet gyárak mérnökei kötelességüknek érzik, hogy hozzájáruljanak a munkás sikeréhez, életszínvona­luk emeléséhez. Itt az én példám is. Nem régen új la­kást. kaptam egy sokemeletes házban. Fizetésem állan­dóan emelkedik, kb. ,1.500 rubel egy hónapban, az élel­miszer és az ipari cikkek ára pedig egyre csökkennek. Nem is említem azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az állom nyújt nekem (orvosi ellátás, társadalombiztosítás, gyermekek oktatása) amelyek növelik munkabéremet. A szovjet vállalatoknál még egy másik igen erős ösztönzés is elősegíti a kiváló termelékenységű munkát. A szovjet munkás vállalatának igazi ura. Soha nem fe­lejtkezik meg arról, hogy hazája számára dolgozik, amelyben a hatalmat ugyanolyan munkások képviselik, seink eredményeképpen gyarapszik szovjet hazánk és mint ő. Mi kétséget kizáróan látjuk, hogy erő fesztté csodálatos változások mennek végbe minden munkás­család éleiében. tartozott kaszával a kezében Juhász Mihály, a néhat Juhász Márton hatodik gyermeke. Itt hajladozott Nagyatád határában, mert a gróf úr Cselédje volt. Most kilenc holdja ven. Juhász elvtárssal először még ta­valy ősszel találkoztam a sziget­vári állomáson. Szürke és eléggé kopottas kabát volt rajta, bakan- csibéi lábszárvédő tekeredett fel­felé és emlékszem, igen megcso­dáltam, hogy a nadrágja zsebéből egy bőr dohányzacskót — nagyon szépet — halászott elő. Emlék még a cselédidőből. Tártait Nagykanizsa felől • vonatot, ö Szent] őrincre, én Pécsre igyekeztem és egy sz.á! gyufa meggyújtása után beszélgetni, kezdtünk. ( — Szeretem a földemet —mond-i ta — de ezenkívül nem sokban ( változott az életünk. t , őszintén rácsodálkoztam, mert tudtam én, hogy változott az, dci hát Ilyen elégedetlen az ember, < amíg öntudatra nem ébredt. Juhász < elv társ időközben öntudatra ébredt, ( de vegyük csak sorjába, úgy ahogy! történt < A nagykanizsai személy még i messze járt és Juhász Mihály el- < mondta, hogy hogyan él az egykori \ urasági majorban. j A falu béli ku Iákok kocsiért, ló- ( ért, szerszámért uzsoraárat és sok- I napi nehéz napszámot számoltak I fel Növesztették a pocakjukat és I egy karikával többet tettek a rajta < fityegő aranyláncra. < Tízért találta Juhász Mihály | hogy nem sokban változott meg az ; élete, mert hiába segítette a nép: állama a dolgozó parasztokat, a ku- j Iák tovább szívta a vérüket. Ezt tavaly mondta el nekem Ju-! hész elvtárs a kanizsai vonaton. ( A barcsi ót mentén Ls derékon j felül hajladzik az árpa és bár a , nap még nem ért a deleJőre, a táb- ^ Iából már szép rész levágva j hever. Kigombolt Ingben barnára sült jí férfi suhintja a kaszát Honnét j olyan Ismerés? / — Jó napot kívánok — mondom. ^ — Szabadság. — fgy rá a válasz.^ — Mikor kezdte meg az aratást? ^ Tála»/, helyett azonban aztf mondja rá: — Elvtárs, ugye nemé Ismer rám? f Kár több szót vesztegetni, ö volt f « szigetvárj utas, aki ősszol még é nem látott nagy változást a sorsá- f ban. , \ — Mast ezt mondial — igyekez-f tem szóró! szóra feljegyezni. — Nem először aratok Itt ezen a f földön, de öt éve ez még a grófé f r. f !■ veiében egy szovjet, gépgyár sztahanovista mun- í v kása — 4 ötéves feladatot teljesítettem. Hogyan ér- *•’ \ tem el ezt? Elmondom. A háború első éve. Kevés munkás volt, főleg szak g f munkás. A gyár óriási javítómechanikai műhelyében . i amely komoly és halaszthatatlan rendeléseket bonyo •i ilitott le, mindössze négyen voltunk fogaskerékgyártt é munkások. Ez elég nehéz foglalkozás. Csak hosszt -f idő után lehet megtanulni a mesterséget. Jól tudtuk ~ J ezt és ezért mindegyikünk két gépnél dolgozott.. \ frontnak dolgozó üzem azonban többet M- s J ránt és az igények egyre növekedtek. Megtanáeskoz a J tarn a dolgot az elvtársakkal és az uzrmfőnökhöz for a dúltam azzal a kéréssel; engedje meg, hogy három gép r A nél dolgozzam. Később négy, majd öt gépet szolgál 2 } fám ki Es sem elégi!,eil ki. Láttam, hogy helyes munka f beosztás folytán még elegendő tartalékidőm marad. Mii _ \ után jól áttekintettem a dolgokat, elhatároztam, hogy J hét gépnél fogok dolgozni. 1 Almomat elértem, jelenleg hét különböző típust a i gépnél dolgozom. Három ezek közül fogaskerekeket a J gyárt, kettő fogaskerék gyalúpad, egy fogaskerék vé ' f sőgép és egy maró. Az alkatrészek, amelyeket készítek a f szintén sokfélék. Két és fél méter átmérőjű, óriási al- , f katrszekkel. dolgozom, de olyan bronz fogaskerekeket f t is készítek, amelyek elférnek az ember tenyerében. X fogaskerék gyártásié» nehéz és tapasztalt . \ munkát kíván, különösen, nálunk, a javítómechnnikai üzemben nehéz, ahol főképpen kis szérldjú gyárt mrí- ? / nyok készülnek, s ezért szükségessé teszik a gépek gya- t f kori átállítását. Ismeretes, hogy a fogaskerék készíté- i1 séqcfc bonyolult számítási feladatait rendszerint a mes- tér. vagy a technikus végzi el. Gyakran ők állítják be I fr* gépet, mart az a művelet kiváló matematikai tudást • Jkövetel. Nálunk az üzemben a számításokat és a géjrek ’ J beállítását én és néhány sztahanovista végezzük. Még- Jpedig hiba nélkül tesszük és időt sem pazarolunk el. A Ezt azzal magyarázhatom, hogy szovjet hazánk <i rendkívül megfelelő körülményeket, teremtett kultv-

Next

/
Thumbnails
Contents