Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-29 / 148. szám
NAPLÓ 5 TANULSÁGOS TÖRTÉNET a hásságyihwláh-h Bélcefl Kár oiynf eJvtársnő fel- wélaláslából a pécsi Járási értekezletére „Minden faluban ran kutákpofifífta. Jói j&Bf nekik a pünkösdi bérmálás is. Elmentek a pártvezetőkhöz, akik megfogadták őket hármas züiőknek. De a párttagság lemondafifa őket. Azután ml, az új vezetőség ki is zártuk ökat a P áriból. Kizártuk, mert Hyen kufák-koma nem kommunista" Még egy nagyot kanyarodik az or- «rágú és máris bem vagyunk a falu böz'-pén. Háss ágy. A falu végén ko pot tan AOl a malom, mellette pedig takaros ház vonja magára az arraj.iró figyelmét. A keri'ést zöld futó bontja, • szérűben cséplőgép áü, az épü'et végén disznóhizlalda húzódik meg az áT- oyas fák tövében. Id. Hegedűs Pál és Hegedűs János hásságyi kulákok portája, Mo6t meglehetősen csendes a ház, de bezzeg hangos voát pünkösd másnapján, amikor bé masz ülők lettek a porta ku.ák ja«, ami megmozgatta a falu dolgozó parasz'ságáf és vitatkozásra késztette a kommunistákat. Ennek a története a következő. A falu pártszervezetének Bor Lajos voll • ti kára. Tisztségében azonban nem a dolgozók \érdekeit szolgálta Pelfigyiefltek erre a falu kuiákjai és igyekeztek megkörnyétkezni különböző •gyafurt eszközökkel sikerül' l< elérni apjukat, teljesen maguknak «Jáítcr'ták ká Bor Lajost, összebratyizott a két Hegedűs és Bor Lajos és közös munkájukra pünkösd másnapján xak'ák le' a koronáit. Bérrna apa lett Hegedűs Lajos és id. Hegedűs Pál, egyik a párt- titkár lányát, a másik pedig a fiát vit. te bérmáil atni Még a bérma koma« ág előtt figyelmeztették Bor Lajost a falu becsületes párttagjai és a pár onkívüliek is, hogy ez a „közösködés” cem egy párlttikár- hoz méiltó. — Máért, — mondta válaszában Bor Lajos — mint kúlák ellene harcolok, de frint karnál tiszteletben tarthatom. A figyelmeztetés ellenére megtörtént a bérmáMs. Utána nagy eszem-tezom következet a kiúák portán. Volt a sült csirkétől a malacpecsenyéig, a bortól a likőrig minden, ami finom és drága. Az asztal mellet: aztán egymás nyakába borultak a komáik és ittak az örök barátságra. A történt k után a pártszervezet kizár a a párttagok soraiból Bor Lajost, ami természetesen kellemetlenül érintette a két Hegedűst, akiknek a pártit kár koma jobban imponált, mint a pártból kieibrudalt egyszerű paraszt, aki már nem tudja védeni, istápolni őket. A falu népe még most is felháborodottan beszél a örténtskről. Kétszínű ember volt Bor Lajos. Neki volt a legnagyobb hangja a kulákok ellen, és ő volt az akii komaßägof kötött a dolgozó parasztság ellenségével Hogy udná ilyen emiber vezetni a falu osztályharcát, mikor maga te az ellenség uszályába szegődött Hasorúő eset történt Víg Istvánnal, aki párt vezető ségi tag vol a hás: fyi pártszervezetben. Neki te van egy lánya, aki ugyanilyen körülmények között bérmáltatot: meg a falu másik kulálkja, Martin Ferenc. Persze azóta már Víg Istvánt is kizárták a párból és Marini ktriákot szintén csalódás érte. A hásságyi kutátk-kexnaság intő példa valamennyi falusi pártszervezet részére. Tanul'águl szolgál arra, hogy a kutak mi,yen agyafúrt eszközökkel igyekszik be£uraltodni a pártszervezet vezetőinek bizalmába, barátságába. — Mert a napnál is világosabb, hogy a komaság csak arra vo! jó, hogy ajándékokkal, barátkozásokkal tnegkörnyé- kezzék a pártszervezet titkárát és vezetőségi tagját és kicsorbitsák kezükben az osztály-harc éles fegyverét A hásságyi dolgozó panaszok, a pá'r1- szervezet éber ‘ gjai azo foan átláttak a kurták mesterkedésen és gyorsan és helyesen cselekedtek. Eltávolít fiák a pártból azokat az elemeket, akik kulák befolyás alá kerültek és lanuságoi ettek arról, bogy jó! és öntudatosan viszik az osztályíiarcot a kulák-kér- désben. ÚJABB KEDVEZMÉNY A DOLGOZÓ PARASZTSÁGNAK Az a körültekintő gondosság, amellyel a kormány a dolgozó parasztság érdekeit szem előtt tartja, újból megmutatkozik abban az intézkedésben, amely messzemenően biztosítja a dolgozó parasztság, de az ország minden dolgozójának jövő évi kenyerét. Nem szokatlan jelenség ez. Az ország gazdája, a Magyar Dolgozók Pártja már a korábbi években is körültekintő gondossággal járt el a gabonaszükséglet igazságos felosztásában. Amikor most az idei termésről gondoskodik a kormányzat, megnyugodva fogadja a falu dolgozó népe az új rendelkezést, amellyel élesen elhatárolja a kis- és középparasztságot a kulákoktól a már eddigi juttatásokon felüli új kedvezményekkel. Amíg például tavaly az őstermelők gyermekeinek korhatárában még két kategória volt, és hattól tizenkétéves korig 160 kilogram volt a fejadag, addig az idei gabonaforgalmi és felhasználási rendeletben már hat éves kórtól 220 kg a személyenkénti őstermelői fejadag. A megváltoztatott fejadag a családos gazdáknál igen jelentős többletmennyiséget tesz ki. A fejadagon kívül biztosítva van a vetőmag és csak ezekután kerül sor a megmaradtból a beadás teljesítésére. Jelentős kedvezmény ez akkor, ha hozzávesz- szük azt az újabb segítséget, amely szerint külön 50 kg kenyérgabonát őröltethet az a gazda, aki összes beadási kötelezettségének eleget tett. ha keresztelő, ezüstlakodalom, vagy esküvő van a családban. De a rendelet a mintagazdák számára is biztosítja ugyanezt a kedvezményt Rákosi elvtárs szava újból valósággá, ismét törvénnyé vált A Párt ismét megmutatta, hogy az osztályharcban mennyire és milyen céltudatosan segíti a középparasztságot. A kulákok, a kizsákmányolok nem élvezhetik a rendeletben biztosított hatalmas előnyöket, mert még a szabad gabona utáni őrlést is csak 25 százalékban kapják meg. Ismét meggyőződhetett tehát a falu dolgozó népe a Párt mesz- szemenő segítségéről a falu dolgozói felé. JUHÁSZ MIHÁLY aratása, volt és én is a grófé voltam, akármeddig hajszolhatott. — Tudom, tavaly sok zöldséget összebeszéltem, de azóta megtanultam, hogy hol volt a hiba. Ott volt a hiba, hogy nem ismertük az ellenséget, sőt még mi tömtük a zsebét. — Nézze, ott az árkon túl az is az én földem. Tavaly három hétig könyörögtem a kulaknak, hogy még idejébe adja a lovát. Idén már a gépállomás traktora szántotta. Soha nem volt ilyen jó termésem. De a grófnak sem ám, pedig volt neki is traktora, csak ilyen traktoristái nem voltak. — Aztán még; valami. Uj házban lakunk, de nemcsak mi, hanem a többiek is, mert a cselédlakásból szövetkezeti raktár lett, a mi szövetkezetünk raktára. — Kétszobás lakásunk van és minden szobában villany. Azóta még olyasmire is vetemednek, amiről már majdnem leszoktam: olvasok. A házat harminc év alatt törlesztőm le, az állam építette. Közben feltűnik Juhászné édesanyja. Hozza az ebédet. — A feleségem most nem jöhet. — mondja jelentőségteljesen Juhász Mihály. — Egy kissé nehezen mozog. Kibontja a piros abroszból a lábost. Gulyás van benne. Aztán huncutul elmosolyodik. — Gyerekünk ' lesz. Most már lehet. Ember lesz belőle. (Szántó) Brigádban tanulnak a szakmunkás-jelöltek Valamikor is'állóféle «kiírtéit, mos műhely. A SzIT-isíák hozlák remdfce maguknak és most ott dolgozik a brigád. Ez e brigácl egészen más, mint a öbbi, mert ebben nem a szakmunkások legjobbjai, hárem éppen a kezdők, a tanancok és szakmunkásokká' váló segédmunkások töfnőrüiiek, valamennyien a Dékkmáníúü ’ Magasépítő NV dolgozói. Célkitűzésük: elsajátítani az építőipar vatameinnyi szakmáját. Akik i't dolgozóiak a szépen átalakított, km eszelt és vörös feliratokkal díszített műhelyben, valamennyien a sze- gezőlaka os-szakmát tanulják. I A 115fi hely közepén húzódő aszta! mellet szorgos- kodnak a brigád lagjai, reszelnek, vágnak, i!Lszigetnek és közben magyarázzák egymásnak, „öreget”, azaz szakmunkáét nem lehet köztük látni. Az csak akkor megy közéjük, ha valami újat anulnak. Akkor nch'nyszor megmagyarázza, w.l amennyi ükke! meg csinál’.alja, s mikor úgy látja, hogy megy a dolog, otthagyja őket és azután már maguktól folyta ják. A bejára* melleit a műhely rWsze sivalkodrk. Nemrég kaplak egy vadtr nalúj viUaoyfísrót, már dolgoznak is rajta. Kovács Jóxs-’if artja alá a vasat és gyors egymásutánban, fúrja a pontosan elhelyezel* lyukakat valami páníféle végébe. Kovács József ha’ad a legjobban a szakma megtanulsáában. A többiek szeriiv rvem is csoda, mert azelőtt géplakatos voll, kell értenie a vashoz. Szedeti István \ »*? * ____ I sokkal. Pedig ő azelő lt segédmunkás volt. — Már csináütaín ablaikezárnytlt sa. rokvasaiását, zsanérozását, fúrtam is már és reszeltem is — sorolja el, hogy mennyit tanul', mióta it tvan. Most éppen valami szekrémyajtófélét visz a hóna alatt, az ajtóiba már bele van szerelve a kulcsra járó zár. Észre sem lehet venni rajta, hogy nem szakmunkás csmái'a. Három hónapig folytatják fgy a tanulást a leendő szegezőlakatosok, kőiben hetenként háromszor esti tanfolyamon vesznek részt és három hónap elmük aval levizsgáznak. — Közben valamennyien szemináriumra is jánrak — magyarázza Farka* Elemér elvtárs, aW most Molnár László brigádvezetőt helyettesíti — úgyhogy mire a munkahelyekre kerülnek, mire épületeken dolgozhatnak, addigra nemcsak kiváló szakmunkások, lianem öntuda'os, politikailag is képzett munkások lesznek. Farkas Elemér eívtárs is szokta tanítani a brigád többi tagját. Elmeiéül, hogyan megy ai 5 anítási módszerük: Klőszőr I ^ gMkmunM* me*c?i__________! naija a munkát — magyaráz — mondjuk egy zsanér ozás!. Közben magyarázza, hogy mit hogyan kell. Mikor ezzel elkészült, akkor az áikópzötanfoüyam tanulói sorra ugyanúgy csín állják. A „tanár", azaz • szakmunkás ezt végignézd és kiválasztja, hogy ki esÉnál'a a legjobban. Aki a legügyesebben mozgott, azt ék« teszi és azontúl mindig 6 csinálja az első munkadarabot. A s zegezőlakatos-brigád nincs egyedül. Vannak átképzés álhit kőművesek is tizenegyen, az épületlakatosok 8-au, tCznakatosok 10-en, festők 4-en és 15 munkás hallgatja a 'munkavezetői autó! yamot ia. Az. ablakok ™ett * Sr,IT £** ________________vénye díszeleg. Fz azt je lenti, hogy az itt dolgozók leginkább a fiatalok közül kerülnek ki és tagjai is a SzIT-nek. Erre valameny- nyien büszkék és éppen ezért — annak ellenére, hogy teljesen a maguk veze- ése érvénysfi! a brigádban — komoly fegyelmei tartanak maguk között. E’-ő a munka és a tanulás. Ez a jelszavuk, ami nincs ugyan, kiírva és nem ts mondogatják, de azért azt jelenti, hogy akik K tanulnak, azokból nemsokári te.ljesérlékü szakmunkás lesz, .tag;ai annak a 300.000 nek, akikre az ötéves tervben lasz szükség. HÉT GÉP MELLETT peiauw mtnuen leneior megicn. nogy ev es a roocn muri kas megfelelő kiképzésben részesüljünk. Kiváló elő- adók tanítottak a gyár tanonciskolájában. Amikor elhagytam az iskola padjait., különböző műszaki körökben tanultam az üzem által szervezett továbbképző szaktanfolyamokon. A Szovjetunióban a közös cél egyesíti az igazgatót, a mérnököt, a munkást. Egy családként dolgoznak, egyik segíti a másikat. Különösen figyelemreméltó az a segítség, amelyet műhelyfőnökünk. Borráorevszkij mérnök nyújt, nekem. Az ó gondolkozása messze túlmegy az al kolmazotti viszony keretein. Nyugodtan mondhatom hogy nélküle és az üzem mémökkollektivdjdnalc támogatása nélkül nem tudtam volna olyan rövid idő alatt és jól megszervezni munkámat hét gépnél. Ugyanilyen szíves támogatásban van részem az üzem többi mérnöke is az egész kollektiv részéről. A szid hánovista munkásnak szinte kötelességszeriíen adódnak összesiirítő indítványai, műszaki módosításai. l»e a* ötletei, amely agyában megszületett, nem mindig sikerült rajzpapírra vetni. Ilyen esetekben nagyon értékes a mérnök termékeny segítsége, részvétele. A szovjet gyárak mérnökei kötelességüknek érzik, hogy hozzájáruljanak a munkás sikeréhez, életszínvonaluk emeléséhez. Itt az én példám is. Nem régen új lakást. kaptam egy sokemeletes házban. Fizetésem állandóan emelkedik, kb. ,1.500 rubel egy hónapban, az élelmiszer és az ipari cikkek ára pedig egyre csökkennek. Nem is említem azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az állom nyújt nekem (orvosi ellátás, társadalombiztosítás, gyermekek oktatása) amelyek növelik munkabéremet. A szovjet vállalatoknál még egy másik igen erős ösztönzés is elősegíti a kiváló termelékenységű munkát. A szovjet munkás vállalatának igazi ura. Soha nem felejtkezik meg arról, hogy hazája számára dolgozik, amelyben a hatalmat ugyanolyan munkások képviselik, seink eredményeképpen gyarapszik szovjet hazánk és mint ő. Mi kétséget kizáróan látjuk, hogy erő fesztté csodálatos változások mennek végbe minden munkáscsalád éleiében. tartozott kaszával a kezében Juhász Mihály, a néhat Juhász Márton hatodik gyermeke. Itt hajladozott Nagyatád határában, mert a gróf úr Cselédje volt. Most kilenc holdja ven. Juhász elvtárssal először még tavaly ősszel találkoztam a szigetvári állomáson. Szürke és eléggé kopottas kabát volt rajta, bakan- csibéi lábszárvédő tekeredett felfelé és emlékszem, igen megcsodáltam, hogy a nadrágja zsebéből egy bőr dohányzacskót — nagyon szépet — halászott elő. Emlék még a cselédidőből. Tártait Nagykanizsa felől • vonatot, ö Szent] őrincre, én Pécsre igyekeztem és egy sz.á! gyufa meggyújtása után beszélgetni, kezdtünk. ( — Szeretem a földemet —mond-i ta — de ezenkívül nem sokban ( változott az életünk. t , őszintén rácsodálkoztam, mert tudtam én, hogy változott az, dci hát Ilyen elégedetlen az ember, < amíg öntudatra nem ébredt. Juhász < elv társ időközben öntudatra ébredt, ( de vegyük csak sorjába, úgy ahogy! történt < A nagykanizsai személy még i messze járt és Juhász Mihály el- < mondta, hogy hogyan él az egykori \ urasági majorban. j A falu béli ku Iákok kocsiért, ló- ( ért, szerszámért uzsoraárat és sok- I napi nehéz napszámot számoltak I fel Növesztették a pocakjukat és I egy karikával többet tettek a rajta < fityegő aranyláncra. < Tízért találta Juhász Mihály | hogy nem sokban változott meg az ; élete, mert hiába segítette a nép: állama a dolgozó parasztokat, a ku- j Iák tovább szívta a vérüket. Ezt tavaly mondta el nekem Ju-! hész elvtárs a kanizsai vonaton. ( A barcsi ót mentén Ls derékon j felül hajladzik az árpa és bár a , nap még nem ért a deleJőre, a táb- ^ Iából már szép rész levágva j hever. Kigombolt Ingben barnára sült jí férfi suhintja a kaszát Honnét j olyan Ismerés? / — Jó napot kívánok — mondom. ^ — Szabadság. — fgy rá a válasz.^ — Mikor kezdte meg az aratást? ^ Tála»/, helyett azonban aztf mondja rá: — Elvtárs, ugye nemé Ismer rám? f Kár több szót vesztegetni, ö volt f « szigetvárj utas, aki ősszol még é nem látott nagy változást a sorsá- f ban. , \ — Mast ezt mondial — igyekez-f tem szóró! szóra feljegyezni. — Nem először aratok Itt ezen a f földön, de öt éve ez még a grófé f r. f !■ veiében egy szovjet, gépgyár sztahanovista mun- í v kása — 4 ötéves feladatot teljesítettem. Hogyan ér- *•’ \ tem el ezt? Elmondom. A háború első éve. Kevés munkás volt, főleg szak g f munkás. A gyár óriási javítómechanikai műhelyében . i amely komoly és halaszthatatlan rendeléseket bonyo •i ilitott le, mindössze négyen voltunk fogaskerékgyártt é munkások. Ez elég nehéz foglalkozás. Csak hosszt -f idő után lehet megtanulni a mesterséget. Jól tudtuk ~ J ezt és ezért mindegyikünk két gépnél dolgozott.. \ frontnak dolgozó üzem azonban többet M- s J ránt és az igények egyre növekedtek. Megtanáeskoz a J tarn a dolgot az elvtársakkal és az uzrmfőnökhöz for a dúltam azzal a kéréssel; engedje meg, hogy három gép r A nél dolgozzam. Később négy, majd öt gépet szolgál 2 } fám ki Es sem elégi!,eil ki. Láttam, hogy helyes munka f beosztás folytán még elegendő tartalékidőm marad. Mii _ \ után jól áttekintettem a dolgokat, elhatároztam, hogy J hét gépnél fogok dolgozni. 1 Almomat elértem, jelenleg hét különböző típust a i gépnél dolgozom. Három ezek közül fogaskerekeket a J gyárt, kettő fogaskerék gyalúpad, egy fogaskerék vé ' f sőgép és egy maró. Az alkatrészek, amelyeket készítek a f szintén sokfélék. Két és fél méter átmérőjű, óriási al- , f katrszekkel. dolgozom, de olyan bronz fogaskerekeket f t is készítek, amelyek elférnek az ember tenyerében. X fogaskerék gyártásié» nehéz és tapasztalt . \ munkát kíván, különösen, nálunk, a javítómechnnikai üzemben nehéz, ahol főképpen kis szérldjú gyárt mrí- ? / nyok készülnek, s ezért szükségessé teszik a gépek gya- t f kori átállítását. Ismeretes, hogy a fogaskerék készíté- i1 séqcfc bonyolult számítási feladatait rendszerint a mes- tér. vagy a technikus végzi el. Gyakran ők állítják be I fr* gépet, mart az a művelet kiváló matematikai tudást • Jkövetel. Nálunk az üzemben a számításokat és a géjrek ’ J beállítását én és néhány sztahanovista végezzük. Még- Jpedig hiba nélkül tesszük és időt sem pazarolunk el. A Ezt azzal magyarázhatom, hogy szovjet hazánk <i rendkívül megfelelő körülményeket, teremtett kultv-
