Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-29 / 148. szám

T949 JÜNIÜS 29 HSPLÓ 3 A pécsbaranyai szakszervezetek összvezetősége a trockista árulók legsúlyosabb megbüntetését követeli Az üzemek felajánlották gabonaraktározásra alkalmas helyiségeiket az új kenyér biztosítására átoratát, amelyben kérik, 'A Szakirer»ezérti Tanács megyei tit- Arsága összvezetöségi ülést tartott. Ciett József helyettes megyei titkár Ívtárs megnyitó beszéde után Lakatos tersei megyei titkár mondta él beszá­molóját. Beszámolt arról, hogy a legutóbbi Isszveretöségi ülés óta az imperialista láborús törekvésekkel szemben újabb hatalmas eredményeken ért el a béketábar. feszit arról, hogy a május 15-i rá­tartáson a magyar nép egyöntetűen magáévá tette Pártunk politikáját és választási győzelem eredménye, hogy az új parlamentben a dolgozóiké a übbség. Termelési felelősök üzemlátogatása Ezután a helybeli szakszervezetek bunkójáról számolt be. Elmondotta, bogy a helyi szakszervezet szervezte meg a termelést felelő­sök üzemlátogatását. írt a* üzemlátogatást általánossá kell lenni, hogy minél több ipari munkás ismerkedjen meg a többi dolgozó mun­kájával. Foglalkozott a magyar trockisták, a íajk-féle kémbanda leleplezésével és megállapította, hogy az imperialista Sióidban álló kémek leleplezése ismét bebizonyította a Párt hatalmas erejét. Az árulóiknak a Párt ellen vezetett *ljas orvtámadása — mondotta Laka­tos elvtárs —, figyelmezteti a szakszer- fezetekét is, bogy éberen Őrködjenek soraik Kszta­sága felett. Fokozni kell a termelékenységet Ezután vázolta a szakszervezetekre táró feladatokat. Állandóan foglalkoz. « kell a munka verseny helyes meg- •zervezésével — mondta — a termelé­kenység fokozatos és állandó emelésé­től, a szellemi dolgozóknak a termelő bunkóhoz való viszonyával fa a brigá- I okkal. Lakatos József nagy tapssal fogadott »©számolója után Kolb Vilmos, a szak­szervezeti megyei bizottság termelési felelőse szólalt fel. Elmondta, hogy az üzemlátogatások során tapasztalták: sok üzemíbízotttságl reszortfelelő, még nem tudja mi a feladata. Ezért a szakszervezet tanfolyamokat Indít Különösen fontos, hogy a terme lési felelősök teljés mértékben jól vé éezzék munkájukat, mert nagyrészt ezen múlik a hároméves terv befeje­zése. Veret Gyula elvtárs a propagandis­ták feladatairól beszélt Kérte, hogy to-é*u a Szakszervezeti Világkongresz A mozik mai műsora APOLLO Júnfns 9—29-lg nyári szünet URAHIA A Magas-Tátra bófergetegetben küzdő partizánok harca Fehér homály Főszereplő: Előadások 'Julius Panfik. 4, 0 és 8 órakor. PARK Lengyel fűm, t< ­Két és félórás mösor, VARSÓI GETTÓ VÉGNAPJAI Az égő város Főszereplők: M, CWIKLINSKA, J. LESZCZYNSKI Előadások 4. fél 7 és 9 órakor ftsépldfi eseté« * * érni elösdés a kertbe»! szus megkezdésének napján minden üzem és szakcsoport díszítse fel he­lyiségeit. Bejelentette, hogy 1-én érke. zik Pécsre a diósgyőri vasgyár 60 tagú kullúrgárdája, amely meglátogatja a pécsi üzemeket és kultúrműsort ad a szakszervezeti napok keretében. Czett József elvtárs ismertette az összvezelőség előtt a SzöVOSz és a Temevál hogy az üzemek ajánlják fel a gabona­raktározásra alkalmas helyiségei­ket az új kenyér biztosítására. A résztvevők egyöntetű lelkesedéssel úgy határoznak, hogy a raktározásra alkalmas helyiségeket mindenütt fel­ajánlják a terményraktározás céljára. Távirat a Szakszervezeti Vilcíh szövetséghez és határozati javaslat Az ősszvezetőség ezután elhatározta, hogy táviratot intéz a Szakszervezetek Világszövetségéhez. A távirat szövege a kővetkező: „A Pécs-baranyai Szabad Szakszer­vezetek dolgozói nemzetközi proletár- szolidaritással üdvözlik a nemzetközi munkásság egységes kongresszusát!“ Végül a résztvevők nagy lelkesedés­sel a következő szövegű határozatot fogadták el: eA Pécs-baranyai Szakszervezetek összvezetősége mélysége, felháboro­dással ítéli el a magyar trockieiák, Kajk, Justus. Szőnyl árulását é, kö­veteli legsúlyosabb büntetésüket. Az ülés résztvevői köszönetét mondanak Pártunknak és bölcs vezetőjének Rá­kosi elvtársnak, hogy elhárította a nép ellen szövetkező árulók mester­kedését és leleplezte azokat- A pécs- baranyai összvezetőség kijelenti: Pár­tunk és Rákosj elvtáns útmutatása alapján a Központi Vezetőség irány­vonalát szemeJött tartva, minden vo­nalon proletár éberséggel dolgozik tovább. Az ülés résztvevői elhatároz­zák, hogy a 3 éves terv befejezéséhez szükséges szocialista munkaveirsenyt tovább fokozzák és az üzemekben a terv összes előírásait teljesítik­A MESzHART BÁNYÁSZOK MARADÉKTALANUL TELJESÍTIK A KÖVETKEZŐ FÉLÉVI TERVET Pécsújhegyen a MESzHART ter­melési értekezletet- tartott. A ter­melési értekezleten a bányász-kerü­letek üzemi háromszögei, a terme­lési felelősök, a Szakszervezet és a Párt kiküldöttei vettek részt. Papp Károly, a bányász-szak­szervezetek központjának kikül­dötte bevezetőül beszélt a szakszer­vezetek nemzetközi mozgalmáról. Hangsúlyozta a Szakszervezett Világkongresszus Jelentőségét a béke védelmében és beszélt az ipart tagozatok megalakulásáról. Lakatos József szakszervezeti megyei titkár rámutatott arra, hogy a MESzHART ebben a hónapban újabb fejlődésen ment át, de még nem teljes mértékben hajtotta végre a május 30-1 termelési érte­kezlet határozatait Beszéde során kérte: úgy szervezzék meg a ter­melést, hogy az ne ideiglenes, hanem állandó fokozódást mutasson. Számos igen értékes felszólalás hangzott el, amelyekben a felszóla­lók megvitatták a termelés körül mutatkozott hibákat egyúttal meg­beszélték, hogyan lehet azokat ki­küszöbölni. Befejezésül Miklós Gyula bá­nyász-kerületi MDP titkár mondott zárószót, amelyben kérte, hogy a bányászság mindenütt vigyázzon az eredményes termelés mellett arra is, hogy • munkahelyeken politikailag f* felvilágosított munkások dolgoz- * zanak. A termelési értekezlet végig Igen Sétarepülés JÚLIUS 3-AN Részvételi díj autószállftással együtt IS9" forint Jegyeladás: IMSZQVIET ül as- és tiruforualnti Iroda, Széeheny!«tér 9-10. Telefon: 26-23. Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi R. T. lelkes hangulatban zajlott le és a felszólalások, tárgyilagosan foglal­kozva a termelés kérdéseivel, nagy­mértékben hozzájárultak a problé­mák könnyebb megoldásához. Ugyancsak lelkes hangulatban zajlott le valamennyi bányatelepen az utolsó félévi tervet ismertető értekezlet, amelyen a bányatelepek munkássága min­denütt nagy számban és Komoly érdeklődéssel vetít részi. Az értekezletek résztvevői részle­teiben megvitatták a következő félévi tervet és elhatározták, hogy azt maradéktalanul teljesíteni fog­ják. A szövetkezetek új feladatairól tanácskozik vasárnap Pécsett a megyei nagy választmány A felszabadulás utáni szövetke­zeti életbe új szellemet, demokra­tikus célokat vittek bele az első választmányi ülések. Eleven, lük­tető életet teremtettek, a dolgozó parasztok szövetkezet-alakítási kez­deményezését erőteljes mozgalommá fejlesztették és harcoltak. A harca kulák-szövetkezetek, álszövetkezetek és a rágalomhadjárat támadásai ellen a földmívesszövetkezetek ja­vára dőlt el. Ezek a választmányok úttörők voltak abban, hogy a népi szövetkezeti mozgalom demokra­tikus felépítését elősegítették. Ezek­kel a választmányi ülésekkel len­dületet vittek a demokratikus szö­vetkezeti életbe, így sokkal sikere­sebben állták a harcot a reakciós szövetkezeti törekvésekkel szemben. Amilyen mértékben fejlődtek szö­vetkezeteink, úgy tudatosodott dol­gozó kis- és középparasztjaink előtt a munkásosztály vezető szerepe, az ezen keresztül elért sikerek a falusi osztályharcban és az egyra szilárdabb munkás-paraszt szövet­ség, amely az osztályellenség, a ki­zsákmányolok visszaszorításában egyik legfőbb bázissá teszi a falu földmívesszövélkeze.tét. Amikor most, július 3-án össze­ül a baranyai szövetkezetek vá­lasztmánya, azon közel négyszáz küldött szab irányt a vármegye szövetkezeti fejlődésének. Ez a vá­lasztmány segít hozzá, hogy a szö­vetkezetek szocializmust építő je­lentősége az osztályharcban te!ja« erővel kidomborodjék. A szövetke­zeti választmányi ülés történelmi fordulópont lesz a baranyai szö­vetkezetek életében és biztos, hogy dolgozó parasztságunk egyre na­gyobb tömege válik aktiv munká­sává ennek a mozgalomnak. Elkészült a város 12 tonnás úthengerlő gépe Elkészült a város tizenkét tonnás út­hengerlő gépe, amelyet még a múlt év októberében adtak generáljavításba az Állami Útépítő Műhelybe. A hatal­mas gőzgép oda-vissza szállítása egy­maga ötezer forintba került, míg a javítás 60.000 ezer forintba. A teljes karbahelyezés nagyon ráfért az öreg masinára, amelyet 1912-ben helyeztek üzembe, addig csak lóvonfatta henger szolgálta a város makadámútjainak épségét. A városban folyt és? folyó út­építési program megvalósítása során az elmúlt hónapokban erősen nélkülöz­ték a gőzhengert. A megifjult masina már a közeli napokban Pécsre érkezik és vidám püffögéssel simítja majd $ pécsi utcákat. A város műszaki ügyosztályát ugyancsak értesítették arról is, hogy elkészült a Hűtőgépipari NV-nél a vá­rosi temető hullahűtő gépi berendezé­se. Ismeretes, hogy a múlt évi költ­ségvetésbe csak ideiglenes megoldás formájában szerepelt a hullahfltő be­rendezése, amelyet jéggel oldottak meg, de azi úgy készítették el, hogy a következő költségvetésben beszeN zendő gépi berendezéssel tehessék kor­szerűvé. A 42.000 forintos áj beren­dezést a közeli napokban fejezik be. Pécs lakóinak száma 77.617 Nyilvánosságra kerültek a legutób­bi népszámlálás feldolgozott adatai. A városok lakósainak számát te­kintve, Pécs a hatodik helyre szo­rult az országos sorrendben és a sta­tisztikai hivatal megállapítása sze­rint 77.617 lakosa van. A pécsi til- kék vigasztalására azonban elmond­hatjuk, hogy mindössze két olyan városa van az országnak, ahol a la­kosság száma jelentéktelen százaié kos arányban ' emelkedett: ezek Mi» kolc és Kaposvár. A statisztikai hi­vatal folyamatosan dolgozza fal I népszámlálás egyéb adatait, is és ezek között bizonyára akad majd nem ii egy, amely inkább dagasztja a péc-B töke önérzetét. Készül a baranyamegyei községek új költségvetése, amely a dolgozó parasztok előtt megnyitja a felemelkedés útját Szerte Baranyában serény munkával készül a községek jövő évi költség- vetése. Ilyen korán, félévvel az ese­dékesség előtt még sohasem fogtak hozzá a költségvetések összeállításá­hoz. Nem is volt szükséges, mert a tervszerűtlenség birodalmában kicsit több vagy kevesebb zűrzavar igazán nem számított. Most azonban tervgaz­dálkodás van, sőt elégedeíten elmond­hatjuk, hogy a hároméves terv beve­zetése óta már némi gyakorlatra is szert tettünk a tervszerű munkában. Ezért jó érzéssel és lelkesedéssel fo­gadták a községek előrelátását, mely már most gondoskodni kíván Baranya közel háromszáz községe költségveté­sének összeállításáról. Fontosabb az- zért is, mert az 1950-es év az ötéves terv első esztendeje lesz. A katáridö sürget Ü.ödikére együtt kell lenni a községi képviselőtestületek által is megvitatott költségvetéseknek, mert jön a minisz­teri bizottság és megkezdi jórészt a helyszínen a költségvetések felülvizs- gá'.aiát. A vármegye vezetősége a mostani költségvetések jelentőségét felismerve, az országban egyedülálló mozgalmat indított a költségvetések helyes, reális és időben történő össze­állítására. Voltak jegvzöségek, ahoi munkaerő, hiány következtében nem volt biztosítva a költségvetés elkészí­tése, oda kiszállt a vármegye költség- vetés összeállító brigádja és elvégezte a munkát. * A mecsekháti községekben fúrják- faragják a költségvetést. Esténként összejönnek a népi szervek. A DEFOSz, a Függetlenségi Népfront, az MNDSz, a képviselőtestület és megbeszélik mival lehetne, minél gaz­dagabbá, korszerűbbé, kulturáltabbá tenni a község életét. Ezeket a meg­beszéléseket, amelyek sokszor kis ösz- szegek körül forognak, balgaság lenne — mondjuk — a pécsi polgár szemé­vel nézni, aki büszke arra, hogy vá­rosa a maga hetven milliós költségve­tésével a második az ország városai közül. Apátvarasdnak, az apró Mecsekháti községnek épp olyan életbe vágóan fontos a maga 4.800 forintos költség­vetése, mint Pécsnek a 70 milliós. így is kell értékelnünk a kis községek költségvetési tételeit. A dombok között komoran kanyaro­dik be az út. Költségvetési szempont­ból Komló a legirigyeltebbek közé tar­tozik Baranya községei közül. A ha­talmas bányaüzem komoly bevételt biztosított a községnek. Ez meg is lát­szik az új betonjárdákon, új utakon és egyebeken, de a tervberuházások is je­lentősek voltak. A kanyargós út men­tén kétemeletes munkás bérházak épülnek, épül az új táró. A község kedvence, a sportpálya is egyre új lé­tesítményekkel gazdagodik. A nemzeti költségvetés bevezetésével az adórészesedés a mi­nimumra csökkent, viszont a költség- vetés fedezetéről megfelelően gondos­kodik az állam. All ez a rendes, a rendkívüli és a beruházási tételekre egyaránt. A 49. évihez képest összeg­szerűen alig történik változás a költ­ségvetésben. A tervberuházások meg­haladják a 2,000.000 forintot. Megva­lósul a község lakóinak szívc-vágya, az öntözöautó is. Egy motoros tíizol- tófecskendö beszerzésével, amit erre a célra is használhatnak. Komlónak te­hát nem lesz oka panaszra, nem is be­szélve arról, hogy mindezeken lelül egyre jelentősebb állami beruház ásói is történnek Komlón. * A .nemzeti költségvetés bevezetésé vet legjobban jártak a kisközségek. A demokrácia szellemének nvegíelelőer ezek előtt megnyílt a felemelkedés út­ja. Vegyük pl: Mecsekfalut 53 házá­val és 270 lakójával, költségvetésűi „rendes” tétele 49-es évben 4972 forin' volt, 1950-ben ez 21.202 forintra nő vekszik. Vagy ott van Mecsekpölöske A folyó költségvetésben 4 400, mos 15.000 forintot fordíthat rendes kiadá saira. A rendkívüli kiadások kőzőt" szerepel a pásztorház felpadlózása w 2.500 forinttal. Ezt a tételt egyébkén sok község költségvetésében láttuk mint a demokrácia simogató kezét a; elesettek fölemelésére. A pásztornak t múltban jó volt a földes, dohszagú odt is a falu szélén, most padlós ember lakáshoz jut. Meesekjánosin a képvfaetötestffle egy emberként áll ki amellett, hogy > a költségvetésben javasolt 1.500 fo forintot, amelyet a kultúrház fűtésére világítására, könyv beszerzésre és lap előfizetésére irányoztak elő, emeljél fel 2.500 forintra. A költségvetés ma nem a féht kn lakjainak és a lakossá'} nyakára ti! tetett jegyzőjének azt ügye, amit pr> harazgatds közben, mba alatt elin tietek és a dolgozó nép csak a tér beket viselte. Ma Nagy Károly ok és Kiss Pétereké a szó. így ran Pi jól, mert ók és az% üzemek munkása dolgoznak meg érte, hogy falun <% városon egyre jobb és boldogabb Im gyen az élet.

Next

/
Thumbnails
Contents