Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-28 / 147. szám

A kormány minden őstermelőnek biztosítja a fejadagot Párosversenyre hívják ki egymást az újjászervezett mecsekszabolcsi brigádok A héten megyeszerie megkezdődik a búza aratása VT évfolyam. 147. szám _______ARASD fillér kedd, io49. jünttjs * A L EJTŐ ALJÁN Egy éve annak, hogy a komma- sta és munkáspártok Tájékoz- té Irodája megállapította, a goszjláv vezetők súlyosan elto- lyedtek a marxista-leninista ínyvonaltól és a burzsoá na- onalizmus Útjára léptek. Ezek a jzetők, — ahogy a Tájékoztató »da közleménye szólt: „erősen Ibecsülve Jugoszlávia nemzeti óit, azt hiszik, hogy megőriz- ítik Jugoszlávia függetlenségét felépíthetik a szocializmust más szágok kommunista pártjainak... népi demokráciák ... a Szovjet- dó támogatása nélkül.“ A kritika kemény volt, de igaz- gos. Emellett módot adott a goszláv vezetőknek arra, hogy védéseiket, hibáikat beismerve, ;okat kijavítsák és újra elfoglal- k helyüket a szocialista Szov- tunió és a népi demokráciák stvéri közösségében. A bírálat smény volt, de kommunisták akorolták, elvtársiasan. Még énken emlékszünk Révai elvtárs kkére: „Gyilasz elvtárs, rajta igytok a lejtőn". A bírálat se- tö szándékú volt: visszatartani jugoszláv nép vezetőit azon a jtőn, amely kikerülhetetlenül, stőrvényszerűséggel az imperia- mus posványába vezet. A jószándékú bírálatot azou- n a Titó-klikk részéről nem »vette önbírálat. A hibák kiia- tása helyett eleinte sunyi', ra- szkodó védekezés, meüébeszé- s, sőt a Szovjetunió felé tett, cpirítóan túlzó hüségnvilaíkoza- k_ hangzottak el. Adták a sér- dőttet, hogy a Szovjetunió és a :pi demokráciák ..cserbenhagy- k“ őket, de ők így „magukra- iradva" saját erejükből is tö­bb építik a szocializmust. Ezek frázisok és hazudozások azon- n csak ídeig-óráig leplezhették aljas árulás tényét. Azóta egy év telt cl. Az elkö- tkezett események megmutat- k, hogy Tito és bandája a lejtőn ló utat egész hosszában meg- tték és ma már nvakig ülnek ”a Iszennyesebb árulás mocsará­ra A jugoszláv nép előtt is két- gtelen bizonysággal áll már, gy vezetői az imperialisták ynőkeivé, bérgyilkosaivá lettek, zonyítják ezt többek között ok a gyilkosságok, amelyeknek •so Jovánovics és más elvtár- k, a felszabadító háború hősei, jugoszláv nép legbátrabb és leg- ségesebb fiai áldozatul estek. A világ öntudatos dolgozói előtt már kétségtelen bizonyossággal a tény, hogy a jugoszláv nép d vezetői az imperializmus mállóivá lettek, akik gazdáik dgálatáhan naponta kővetik el »mszédaikkab a népi demokrá- ikkal szemben, a leghitványabb ovokációk sorozatát.. Népük fekeinek, a józan észnek és a csületnek semmibevételével rug- E fel a korábban megkötött tdasági szerződéseket. .Tugo- éviában már nincs szó többé a ■»cializmus építéséről, a dolgo- k jobb életéről, egész másról van szó: arról, hogy a hős jugo­szláv nép nyakára telepedett terror-banda megtarthassa hatal­mát. Ennek érdekében követik el árulásaikat a Szovjetunió és a népi demokráciák, a béke és a haladás tábora ellen, ennek érde­kében árusítják dollárért hazáju­kat. Ezt az adás-vételt ma már nem is titkolják. A nemzetközi kapi­talista sajtó elszólalásaiban lelep­leződik a Titó-klikk egész hit­ványsága, elvtelensége. Az Angliá­val szemben vállalt kártérítések és régi adósságaik fejében fize­tett összegek, az Angliában és Amerikában zálogul lekötött aranykészletek szolgálnak „belé­pődíjul'’, hogy „szalonképessé" tegyék magukat imperialista gaz­dáiknál. Csak a napokban látott napvilágot a Cannon-terv, amely a nyugati nagytőke terve Jugoszlá­via „megsegítésére”. Nem keve­sebb, mint 800 millió dollár érté­kű kereskedelmi szerződésről van szó, amellyel Titóék eddigi és további szolgálatait jutalmazni kí­vánják. Már az is szóba került, hogy Titóéknak adni kellene a legújabb mintájú angol repülő­gépekből és más korszerű hadi­anyagokból is. De az imperialis­ták ezt még fontolgatják, mert joggal tartanak attól, hogy Kína esete ismétlődik meg itt is, ami­kor a Kuomintangnak szállított rengeteg hadianyag a győztes néphadsereget erősítette. A kínai példa Jugoszláviában egykönnyen megismétlődhet. A Titó-banda és az imperialis­ták nyílt kapcsolataira befelé még hangfogót vet az a meggondolás, hogy a jugoszláv nép „elveszíti' bizalmát vezetőiben a szemérmet­len vásár láttán, amely elsősor­ban a jugoszláv nép bőrére megy. Ez az óvatoskodás, persze átlátszó dolog, mert a szennyes kapcsola­tok ország-világ, sőt a jugoszláv nép előtt is ismeretesek, amit a külföldre kényszerült jugoszláv kommunisták, hazafiak állásfog­lalása beszédesen bizonyít. A Tájékoztató Iroda közlemé­nye óta eltelt egy esztendő nagy tanulság a magyar nép számára. Különösen napjainkban, amikor napfényre került, hogy nálunk is akadtak Titóhoz hasonló árulók, akik az imperialisták zsoldiába szegődve, brávók módjára, hátba kívánták döfni magyar népi de­mokráciát, a munkásosztály párt­ját, le akarták rántani a magyar népet a Szovjetunióval való ba­rátság útjáról. A tanulság nagy, de épr> ilyen nagy a büszkeségünk és bálánk is, hogy a magyar dol­gozók hatalmas pártia, dolgozó népünk éber és bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs még idejé­ben leleplezte a bitangokat. Az áruló bandát kíméletlenül felszá­moltuk és szilárdan haladunk to­vább a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, a világ haladó néoeível szoros szövetségben a felemelkedés, a szocializmus útján, I RFzsrrs KviMU’ I olasz sztrájk győzelme a munkás-paraszt szövetség eredménye Íz olasz földmunkásoknak a múlt végén sikerrel végétért sztrájkjá- fogialkozva a moszkvai Trud rá- *at arrz, hogy . olasz földestirak az utolsó pfl- anatljj elutasították a sztrájkolok l°gos követelésének teljesítését, végül kénytelenek voltak engedni Tiegegyezni a dolgozók képvisélői- '• Az olasz mezőgazdasági proletá­rnak ez a győzelme 'városi dolgozók kitartó tárrwga- 'asával, az olasz munkásosztály ®5szefogása alapján vált lehel óié. olasz földmunkások sztrájkjának rres kimenetele egyúttal szemmel '‘»tó bizonyíték arra, milyen küzdel­met vívnak a kapitalista államok dol­gozói jogaikért. A nagybirtokosok a kormány, a Vatikán és a szakszerve­zeti szakadárok, továbbá a jobboldali szociáldemokraták támogatására szá­mítva arra törekedtek, hogy megbont­sák a jogaikat védelmező dolgozók egységét. Ennek ellenire a sztrájk a földmunkások győzelmével é3 a földes­úri reakció vereségével végződött. A paraszttömegek egyre tevéke­nyebben támogatják az olaszor­szági Kommunista Pártot és a munkásosztályt, a békéért és a nemzeti függetlenség­ért vívott küzdelmükben. Angol kormánykörök a gazdasági válság kirobbanásától rettegnek — írja a Newyork Herald Tribune Éles ellentétek veszélyeztetik a nyugateurópai „gazdasági együttműködést44 ’Jt Marshaü-áT!amok pénzügy-minisz­tereinek közelgő párisi értekezletével kapcsolatban párisi gazdasági megfi­gyelők kiemelik, hogy az értekezlet döntő fontosságú lesz a nyugateurópai gazdasági együttműködésre és esetleg a Marshall-terv szempontjából is. Arra lehe<t számítani, hogy az angol pénzügyminiszter to­vábbra is ellenezni fogja az ame­rikai-belga terveket. Megfigyelők szerint Cripps három pont­ban nem hajlandó engedni: 1. Anglia to­vábbra is kétoldali szerződéseket sze­retne kötni, mint amilyen az angol— argentin szerződés volt, de ez ellen az amerikaiak hevesen tiltakoztak. 2. Ang­lia nem akarja leértékelni a font ster­linget és 3. ellenzi a font átváltható­ságát. Cripps magatartását ezekben a kérdésekben az angol gazdasági hely­zet súlyossága magyarázza. A várható amerikai álláspontot vizs­gálva, a párisi szakértők azon a véle­ményen vannak, hogy az amerikai kormány megtorlás­ként esetleg nem fcg több M*r- shall-hitelt nyújtani Angiénak. Ebben az esetben természetesen az egész úgynevezett „nyugateurópai együttműködés“ és az ennek alapján álló Marshall-terv céljai is összeomla­nak. Párisi gazdasági körökben nagy figyelemmel kísérik az angol kormány drámai tanács­kozásait, amelyek valóságos pénz­ügyi haditanáccsal érnek fel. Angol kormánykörök a gazdasági válságnak két héten belül való kirob­banásától rettegnek — jelenti a „New- york Herald Tribune." londoni tudósí­tója. A gazdasági ellentétek kiélező­dése a lap szerint döntő fordula­tot hozhat Anglia és az Egyesült Államok viszonyában. A válság okát a lap öt tényezőben látja: 1. Az angol arany, és dollár­készlet állandóan csökken. A Marshall- terv életbelépésekor Anglia arany- és dollárkészlete 2.208 millió, dollár volt. ez év márciusára a készlet 1.884 millió dollárra csökkent. 2. Nagybritanniának az Egyesült Álamokba irányuló kivi­tele az amerikai árak esése, valamint a font leértékelésére irányuló mester­kedések következtében rohamosan csökken. 3. Az angol üzleti életre erős csapást mér a font leértékelésére irá­nyuló nemzetközi spekuláció. 4. Cripps szembeállása a nyugateurópai pénzne­mek átválthatóságára vonatkozó Har- riman—Spaak-féle tervvel. 5. Fokozza a nehézségeket, hogy az amerikaiak -kit bóaap óta „ijesztő“ mértékben csökkentették gumi-, kakaó-, ón- és gyapotvásárlásaikat a sterlingövezetből. A „Newyork Herald Tribune“ tudó. sítója szerint a brit gazdasági válság első hiva­talos bejelentése a szerdán Páriá­ban összeülő „nyugateurópai együttműködési bizottság” ülésén fog megtörténni. Lehetségesnek tartják, hogy Cripps elrendeli az USA-ból jövő angol beho­zatal drasztikus csökkentését. A „Daily Telegraph” politikai levelezője komolyan számol azzal, hogy a válság teljesen megbénítja az európai „gazdasági együttműkö­dést” Angliának választania kell: vagy vállalja az európai gazdasági egy­ség meghiúsításáért a felelősséget, vagy feláldozza arany- és dollár- tartalékainak utolsó roncsait is. A „Reynolds News” többek kö­zött azt írja: Cripps szerdán Pá- risba utazik, hogy megvívja a har­cot, amelynek kimenetelétől függ Anglia gazdasági jövője. A lap sze­rint Wi’son kereskedelmi miniszter újból annak lehetőségét tanulmá­nyozza, hogyan javítsa a kereske­delme kapcsolatokat a Szovjct- únióval és a népj demokráciák­kal. A „Daily Worker” vezércikke megállapítja: Anglia új válság előtt áll, amelyből csak egyetlen út ve­zetheti ki: az amerikai csalás lelep­lezése, Hcadáé a Mars’iall-t&rv út­ján kifejeződő amerikai uralmi törekvések eilen és végül haladéktalan tárgyalás hosszúle­járatú egyezmény létrehozása ér­dekében a Szovjetúnióval, a népi demokráciákkal és a szabad Kínával. Az AFP buenosairesi jelentése szerint Nagybritannia és Argentina az Egyesült Államok ellenzése elle­nére, hétfőn aláírta az ötéves keres­kedelmi szerződést. Formosa felé nyomul előre a diadalmas kínai néphadsereg Sanghéji jelentés szerint a néphad­sereg felszabadította Kuiton városát. A város elfoglalása megnyitja az útat a néphadsereg számára Formoza felé. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy a Kuomintang kötelék már Fucsai kiürítését is megkezdte. A Tiencsinben megjelenő „Progres­sive Daily” című lap követeli, a ja­pán békeszerződést tárgyaló értekezlet mielőbbi egybehívását és azt, hogy a kínai népkormány helyet kapjon ezen az értekezleten. Az angol megszállás alatt tartott Hongkongban nap-nap után hatalmas tüntetések zajlanak le, amelyek során a város lakossága rokonszenvét nyilvánítja a diadalmasan előre­nyomuló néphadsereg iránt. A napilapok épületei előtt leírhatatlan lelkesedéssel ünnepük a néphadsereg újabb győzelmeiről szóló jelentéseket. Belső-Mongólia autonom kormánya üdvözlő táviratot küldött Pekingbe abból az alkalomból, hogy összehívták az összkínai politikai tanácskozó tes­tületet. A táviratok a mongol nép örömét fejezik ki afelett, hogy évszázados elnyomás után a nem­zeti kisebbségek Is szóhoz jutnak és egyenrangú képviseletet kapnak a felszabadított Kína szervezeteiben. Á csehszlovák főpapság az állam külföldi ellenségeivel lart fenn szoros kapcsolatot Csapicska igazságűgyrmmszter, a I Nemzeti Arcvonal főtitkára hosszabb ’beszámolót tartott a Nemzeti Arcvonal akoióbizo tságának feladatairól. Hang­súlyozta, hogy e feladatok egyike az egyházi és vallási kérdések megoldása Az állam és az egyház közöl ti ellen­ietek lényegét ismertelve a többi kö- zö t ezeket mondotta: — A neinzeközí reakció érdekeit szolgáló Vatikán arra törekszik, hogy a csehszlovák rop munkájának akadá­lyozására támaszponttól használja fel a ka­tolikus egyházat. E célja számára megnyerte a főpap­ság egy részé , különösen a prágai érseket, aki a vallásszabadság koriár tozásáról szóló hazug hirek terjeszté­sével igyekszik megzavarni a katolikus lakosság nyugalmát és építő munkáját. A főpapság a katolikus hívők magatar­tásává! ellentétben az egyház sorsát a reakcióhoz kötötte, ahhoz a belső re­akcióhoz, amely 1948 februárjában ál­lamcsínyt készített eiő. De a főpapság nemcsak a belföldi reakció szolgálatá­ba szegődött, hanem kezde töl fogva szoros kapcsolatokat tartott fenn államunk külföldi ellenségeivel Is. Beran érsek megakadályozta az ál­lam és az egyház között megindult tárgyalásók folytatását, annak ellenére, hogy a kormány hajlandónak mutatko­zott az egyház kívánságait teljesíieni. Érthető, hogy ilyen körülmények kö­zött . a katolikus hívek tömege maga ra­gadta kezébe a kezdeményezést. így került sor a katolikus akcióbizolt- ság megalakítására, amely az egyház és az állam viszonyának mielőbbi ren­dezését tűzte ki céljául. A prágai ér­sek és a püspöki kar ekkor különböző egyházi bunte ésekkel, sőt kiközösítés­sé' fenyegette meg azokat a lelkésze- két és híveket, akik aktiv módon vesz­nek részt a katolikus akcióbizot *,ág munkájában. A Csehszlovák Köz’ársa. ság kormánya felelősségének tudatá­ban kinyilatkoztatta, hogy azok a büntetések, amelyekkel a püspöki kar a hazafias érzésű lel­készeket sújtja, politikai üldözést jelentenek és a köztársaság ellen­ségeinek érdekeit szolgálják. A kormány megvédelmezi mindazokat, akiket a reakciós főpapság üldöz. Azt, amit eddig a püspöki kar ellenállása miatt nem oldhattunk meg, most gyors ütemben mindkét fél javára meg fogjuk valósítani. Az állam törvényeit és rendele e!t a káplánoktól kezdve a püspökökig morden lelkésznek feltét­lenül meg kel! tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents