Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-26 / 146. szám

JCKR» M EÄPt d $ 4 munkásosztály árulói számára nines hímélet pécsi dolgozók a múltban is a besúgókat és a megfizetett kémeket gyűlölték a legjobban KJ«* * urankásosztSty szervez kedid tdett és mióta a munkásmozgalmat lózni kezdte a hatalmon lévő tőkés- ttály, mindig akad'ak a munkásság raihan árulók. Akadtak bizonytalan redelmü, könnyű megélhetésre vágyó iberek, akik hajlandók voltak Judás- azért elárulni munkástársukat Régi szervezett munkások jól em- ieznek arra, hogy a Horthy-uralom itt, titokban tartott és titokban szer­zet összejöveteleiken hirtelen ütegje­itek a hírhedt Réti detektívfelügyelő ibékjel és a pécsi munkásmozgalmi ibereket tucatjával vitték a börtön- . Ilyenkor azonban mindig akadt y-két ember, akiket együtt fogtak a többivel, de megúsztaK verés nél- 11, büntetés nélkül. Néha kitudódott, 'gy ki volt a besúgó »kszor sem. De ha kitudódott, az rulóknak nem volt helye a munkások Szőtt Munkahelyéről „kinézték” mun­katársai és minden lépését megvetés t gyűlölet kísérte. Epitőmunkás-sztrájkok szervezésé­él, helyi megmozdulásoknál feltűnt ^ armincas években Bank János építő- tunkás. 0 hangoskodott legjobban, szidta legjobban a vállalkozót, a tr­éseket, az urakat. Akkor még fel sm tűnt hogy minden megmozdulás tán tömegesen tartóztatják ie az elv- írsakat, de Bank János mindig meg- íeneküit a rendőrség kezei közül sak később jöttek rá, mikor már so- an ültek miatta börtönben. Meg nem Öntethették, mert a hatalom nem a rjnkások kezében volt, de a gyűlölet és megvetés Ud&sts • városból, tehetetlenné tette étét a régi »sunk ás társak közöli Nehéz volt rájönni hogy ki az áruló, srt Réti felügyelő igen ravasz em- r volt és megtette azt is, hogy a unkásmozgalotn vezetőit személyesen íreste fel barátságosan elbeszélge­ti velük, hogy megingassa irántuk bizalmat a tagokban és egyúttal el- rits* a gyanút beépített embere fe­A Buzik m\ H Mlöi Slagra APOLLO Június 9—29-1*5 nyári szünet URÁNIA A Magas-Tár» hófergetegeíben küzdő partizánok harca Fehér homály Főszereplő: Julius Pantik. EtíaMsokt vasárnap ♦, 4, S «rafcar kéttéa a, 8 órakor PARK Lengyel fiba. :íí? .itf’tjíi' Kéj és félórás műsor, VARSÓI OETTÓ VÉGNAPJAI Az égő város Főszerep’ők: M, CWXKLINSKA, J. LESZCZYNSKI f&Sadáaok vasárnap a, PR V te 9 6. Hétfőn fél 7 és 9 órakor, fcépldá caetéa a » órai elóarfis a kertbeat Nem sikerűit kideríteni pontosan, hogy az emlékezetes Pajor-szeminá­rium esetében, amikor a szakszervezeti székhazat a megerősített munkásőr­ség ellenére 50 rendőr rohanta meg, ki volt az, aki a rendőrségen árulko­dott. Csak a gyanú élt az emberekben, de ha megtudták volna, az is úgy járt volna, mint Battyányi Lajos parketta­rakó munkás, akit árulása miatt egyetlen famunkás-niühely munkásai sem vettek be maguk közé és nevét csak a legmélyebb megvetéssel tud­ták kiejteni a becsületes munkások. De maradtak olyanok is, akik ügyes szemforgatással tovább tudták űzni já­tékaikat. Maradtak még a felszabadu­lás után is olyanok, akik jó pénzért kaphatók voltak a leggaládabb árulás­ra is. Ezek azonban sohasem a becsü­letes munkások közül kerültek ki. A becsületes munkás, aki két keze mun­kájából élt, megérezte, hogy mit je­lent a felszabadulás, megértette, hogy az övé, a becsületes munkásoké a ha­talom. Az árúló azok közül került ki, akik a gond- és munkanélküli könnyű életre vágytak, vagy azok közül akik kívülről, a polgárságból csempészték magukat^a munkások soraiba. A munkásosztály eléggé megtanulta gyűlölni ezeket az elvtelen kalandorokat, akik mások romlásából Igyekeztek hasznot húzni. A fillérekért mindenre kapható sztrájktörő a tőkés uszályhor­dozójává szegődött munkás-arisztokra­ta csak gyűlöletre számíthatott a mun­kások részéről. Ezért állt ki a magyar munkásság rpost a Rajk-féle kémbanda leleplezése­kor olyan engesztelhetetlen gyűlölettel és megvetéssel az idegen zsoldban álló árulók ellen. Azért sújtja mély meg­vetésével és követeli a legszigorúbb megtorlást ellene, mert Raik bandája hasonló elemekből, a munkásosztály vezetői közé orvul befurakodott árulók­ból áll. Mert ma már, amikor a mun­kásosztálynak kezében van a hatalom, nemcsak megvetéssel és gyűlölettel fogja sújtani őket, hanem elnyerik méltó büntetésüket is. Eredmények és hibák a terv végrehajtásában A Magyar Dolgozók Parija Megyei Bizottságának határozata A Magyar Dolgozók Pártja szigorú megrovásban részesíti a mohácsi városi és járási pártbi­zottságokat. Pártunk Központi Vezetősége ismételten felhívta a megyei, já­rási, városi pártbizottságok, az alapszervezetek és mindenegyes elvtárs figyelmét a fokozott éber­ségre, hogy vegyék fel a harcot mindenféle hanyagság, pártszerűt- icnség ellen. Különösen hangsú­lyozta ezt most, amikor nyilván­valóvá vált, hogy az imperialisták bérencei, a trockíoták és egyéb pártellenes ügynökök minden laza­ságot kihasználnak. Folyó hó 19-én a mohácsi városi és járási bizottság épületét gaz­dátlanul hagyták. A Megyei Bi­Fontos és bizalmas iratok, — mint tagnyilvántartást könyvek, a poslakönyv, stb, — az asztalo­kon, vagy a fiókokban mindenki számára hozzáférhetően hevertek. Körülbelül két óra hosszán keresz­tül a párthelyiségben rius nem tartózkodott. Jól tudjuk, hogy a fokozott éberség nemcsak ilyen technikai, egyszerű kérdésekre vonatkozik. Hogyan várhatjuk el pártszerveze­teinktől, elvtársainktól, hogy po­litikai, vagy elméleti problémák­ban kellő éberséget tanúsítsanak, ha kisebb ügyekben ilyen hanya­gul járnak el. Tűrhetetlen az, hogy amikor minden elvtársunkat ál­landó fokozott éberségre intjük, HERMÁNÁL issztáoc * Munkáskulturházban BÉRMÁLÁSRA ÓRÁK ksrikagyüriiSt FUTÁSZ-tól, t 173 Irgalmatok-u. 6. ex zottság ellenőrző szervei az aj ót- Jj kát tárva-nyitva találták, az író- akkor egyes pártbizottságaink jar- aszíalok fiókjai nyitva voitak. j janak elő rossz példával. Ki állja febban a sarai ? Bár község elsőnek jelentkezett a mekényesiek versenykihívására Egy héttel ezelőtt Mekényes életében új szakasz kezdődött. A község újgazda és telepes lakossága nem elégedett meg az eddig elért eredményekkel. Me- kényesen is ott pan a jobb jövő mo­torja, a Párt, amely kezdeményez, új utakat keres minden dolgozó számára. Ezért a falu népe egységesen elhatá­rozta, hogy Melcényes község dolgozó parasztsága aratási, bchorddsi, cséplési és terménybeggüjtési versenyre hívja ki Baranya megye minden becsületes dolgozó parasztját. Hogy mennyire he­lyes volt a versenykihívás, mutatja az, hogy Bár mintaközség dolgozó paraszt­ságában is él az akarat, hogy mind­annyiunknak többet és időben nyújt­son. Bár község lakossága Péter-Pál napján ünnepélyesen elfogadja a kihí­vást és addig összeállítják a verseny- pontokat. És követni fogja őket még háromszáz baranyai falu az új kenyér­ért indított versenyben. Mert a bara­nyai falvai dolgozói új szellemmel, új célok megvalósítására törekszenek. Esteledik. Férfiak, asszonyok kelte­iével—hármasával a mekényesi pártház felé mennek és élénken beszélgetnek. — Ha valamelyik lemarad, akkor mindannyian segítünk neki a behor- dásiban, vagy akár a gépnél... — mondja egy asszony. Előrébb két férfi — Miért ne lennénk mi az elsők az idén a megyében, akik megkezdik a versenyt, A pártház élőit már nagy tömeg áll­dogál, bent a nagy szobában vágni lehet a füstöt és mütden második mon­datban a verseny szót hallani. Ősal­akkor halkul el a zsongás, amikor Háez Béla elvtárs kér szót: — Elvtársak! — Példát fogunk mu­tálni a mi versenyünkkel, ahogy ta­valy is az elsők között voltunk, az idén is n.eg tudjuk csinálni. Ha ta­valy fontos volt, az idén még fonto­sabb, hogy minél előbb, minél jobban végezzük el az aratást, a cséplást és mi legyünk az elsők a beadásban is ... Felzúg az éljen, a helyeslés, majd Zsi­ga Sándor titkár elvtárs beszél: — Rólunk újgazdákról a kulákok és a reakció csak megvetéssel nyUatkoz tak. Viharsarok volt Mekényes, meri mi nem engedtünk és a Pártunk segít- sé<$ével kivertük az ellenséget a falu­ból. A budapesti békekonferencia résztvevői levélben üdvözöl­ték Sztálin elvtársat és bejelentet­ték, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével Magyarországot a szocializmus országává, a béke­front szilárd bástyájává építjük. Ennek a hatalmas építő munká­nak útjából a trockista-imperialista ügynökök áruló csoportjának lelep­lezésével ismét komoly akadályt tá­volítottunk el, és most különösen nagy éberséggel és odaadással kell hozzáfognunk országépítő progra­munk végrehajtásához. Nekünk, szervezett dolgozóknak ebben elsősorban a termelés vona­lán kell fokozott lendülettel részt- vennünk. A békéért folyó harc eredményességét a mi frontunkon a 3 éves terv sikeres befejezésével és az ötéves terv még jobb megszer­vezésével és végrehajtásával bizto­sítjuk. O ákosi elvtárs május 31-1 be­szédében megjelölte felada­tainkat. „Nekünk nemcsak arra kell törekedni, hogy globálisan, végösz- szegben teljesítsük a 3 éves tervet, hanem arra is, hogy minden rész­lete elérje a kitűzött célt” — mon­dotta a terv végrehajtásával kap­csolatban. A megye területén találunk pél ■ dát a most folyó termelési érte- kezeltek és a májusban megtartott beszámolók során arra, hogy né­hány üzem valóban jól, részletei­ben foglalkozik a tervvel így a mohácsi Alt bőrgyár termelési ér­tekezletén a dolgozók külön és mélyrehatóan foglalkoztak a terme­lés mennyiségével, a termelékeny­ség eredményeivel és ’hibáival, az önköltségcsökkentés kérdéseivel, ezen belül az egyes műhelyek ered- ményeiyel és hibáival és az újítá­sokkal. A kilenc felszólaló . kivétel nélkül a munka helyes megszerve­zésével és a termelékenység kérdé- íunkcioná- sével foglalkozott, idesorolva a ta­pasztalatcsere és továbbképzés kérdését is. \T annak azonban rossz példák is * ezen a téren. A TEJÉRT május 24-i termelési értekezletén. Roily István telepvezető beszámoló­ja után tizenhárom felszólalás hang­zott el, de egyik sem foglalkozott a lényeggel, azzal, hogy hogyan jut­hatnak a dolgozók olcsóbb és jobb tejtermékekhez. Ezzel szemben be­széltek a túlóradíjakról és nem túl­zás azt állítani, hogy az egész ter­melési értekezlet panasznappá ala­kult át. Helytelen fenne hibákat en.. éget­ni, ha nem okulnánk azokból. Le kell vonni a tanulságokat a helyes és helytelen értekezletekből egy­aránt és meg kell állapítanunk, hogy miket tárgyaljunk azokon. Elsősorban részletesen meg kell vitatni, hogy a termelés eredmé­nyeiben és hibáiban a műhelyrészek milyen mértékben vettek részt, s ezzel ellenőrizni tudjuk, hogy a munkamenet mindenhol helyesen van-e megszerevzve, meglátjuk, hol a szűk kenesztmetszet, amit bőví­teni kell Nem szabad megelégednünk az­zal, hogy a termelékenység kiérté­kelésénél csak a fizikai dolgozók ledolgozott munkaidejét vesszük alakpul Meg kell néznünk azt is, hogy az irodai dolgozók munkaideje hogyan aránylik a termelés értéké­hez. KJl egállapítottuk például hogy* IsL pécsi Bőrgyárban januárban 17.5%-kai, februárban 19.6%-kai, márciusban 14.9% -kai, áprilisban 19.5%-kai és májusban 13.2%-kai csökkentette a műszaki és admi­nisztratív munkaerők munkaideje a fizikai dolgozók munkaidejének ter­melékenységét. A Zsolnay-gyárban ugyanez az érték 13.1% és 8.4% között ingado­zott az első öt hónapban. Ebben egy olyan helyes arányt kell meg- állaptíani, ami biztosítja egyrészt, hogy az üzem adminisztrációja za­vartalan legyen, másrészt, hogy * szellemi dolgozók munkaideje csu­pán egy reális mértékig csökkent­hesse a fizikai dolgozók termelé­kenységét. A termelékenység megvizsgálásá­nál és meghatározásánál figyelembe kell venni a nyersárubeszerzést és a feldolgozás helyes megszervezését is. Meg kell állapítanunk, hogy az egyes müheiyrészek milyen szerve­ző munkával vesznek részt a terme­lékenység növelésében. Erre vonat­kozóan igen jó példát mutat a szovjet Kirov-gyár üzemi bizottsá­gának munkája. A Kirov-gyárf Ü. b. titkár rendszeresen ellenőrzi a munkahelyeket és normákat és megállajy'totta, hogy sok esetben, amikor a munkás nem képes nor­máját teljesíteni, ebben közreját­szik az. hogy nem kapja meg a kellő műszaki támogatást A Kirov- gyári ü. b. nyilvános naplóban fek­teti le, hogy mik azok az akadá­lyok, amelyek a munkást a norma teljesítésében gátolták. Ezzel a módszerrel megszilárdítják az egyé­ni felelősséget. Ugyancsak nyilvá­nos naplóban fektetik le, hogy az ígért racionalizálásokat és újításo­kat hogyan hajtották végre és az újító megkapta-e a szükséges tá­mogatást N agyon helyes lenne és Igen nagy mértékben előmozdí­taná üzemeink fejlődését, ha meg­ismerkednénk a szovjet üzemek módszereivel és a munka megszer­vezésének szovjet, szocialista mód­szereit nálunk is alkalmaznák. A szocializmus országának és a békeíront bástyájának építésében vállalt igen fontos feladatainkat csak akkor tudjuk végrehajtani, hogyha ezekkel a termelésre nézve nagyhatású részletkérdésekkel rend­szeresen foglalkozunk, nemcsak az üzemi termelési értekezleteken, ha­nem az üzemi bizottsági értekezle­teken és szakszervezeti napokon is. A termelés kérdéseiről folytatott állandó vitában egyúttal újabb jó kádereket nevelünk ki és egyre na­gyobb lendülettel, egyre szélesebb keretekben tudjuk a megkezdett építőmunkát folytatni. Csak így tudjuk azt a feladatunkat hiány­talanul végrehajtani, amit a béke- konferenciáról Sztálin elvtársnak irt levelünkben vállaltunk. Lakatos József — Megmutatjuk ... zúgta rá a falu népe és Deák Zsigtraondné a Puskái' Imrénévet szinte egyszerre mondja: — Nem fogunk többet négy forintot adni a kulákhaik kukorica lisztért Ez nem lesz többet Mekényesen. Mert így éltek még negyvenhétben. A kulák svábok szolgái voltak való­sággal és mint, ahogy Albert István mondta: — Egy hónapig nem volt kenyerünk az aratásban, főtt krumplit ettünk ke­nyér helyett, de kitartottunk. Most nyír nincs ilyen gondunk, éppen ezért tud­juk, mivel tartozunk a népi demokrá­ciának és szövetségesünknek, a városi dolgozóknak. Az esti gyűlés egyre lelkesebb han­gulatúvá válik, mind jobban belemé­lyednek a verseny-kihívás részleteibe. Nincs köztük egy sem, aki no mondott volna egy-két hasznos gondolatot. És megírták a kihívást, amellyel egész Ba- ranyában az elsők, a kezdeményezők lettek­Mindenki, az egész község akarta, az egész község hajtja is végre. A meké- tyesiek versenyében a szövetkezet is ' /hívta Baranya valamennyi szövetke­zetét a cséplési és begyűjtési verseny­re. Űj szellem él ebben a faluban, új paraszti becsület formálódik ebben n nagy együttesben: a közösségért való tiszta, áldozatos szocialista munka. P. L. Egy nap a „Normában" Hétfő reggel S óra. 'Ä város még csak ébredezik, de a Norma olajgyár kéménye már vastag füstöt ereget. A kazán minden vasárnap 24 órát pihen, azalatt kihűl, tehát hétfőn reggel elő kell melegítem, hogy 6 órára már le­gyen gőz. Ezért jön a fűtő egy órával korábban. Közben már gyülekezik a délelőtti harmad. Az öltözőben nagy vita alakul ki. — Rajkék, azok a gazemberek — mondja valaki — már megint bennün­ket akartak elárulni. Nem tűrhetjük, hogy minden elvtelen bitang a mi bő­rünkre spekuláljon. A brigádvezetők közben összeállítot­ták a brigádokat, örömmel üdoözlik a szabadságolásból vagy betegségből megjött elvtársat. Olyasmi már hónapok óta nem fordult elő, hogy valaki erről a reggeli összeállításról lekésett volna. 6 órát mutat a portásfülke órája. Bürge elvtárs már készül a kalapács­csal, hogy cifrán kikalapálja a munka­kezdés idejét, A brigádok már ott sű- rögnek a gépek körül, tudják mi kell a gépnek és azt meg is adják. A saj­tolós a saftolőt melegíti, nem kapkod­va, de gyorsan, ahogy kell, mert tudja: minden perc 2 kg olajat jelent. Már folyik is az olaj. Előbb vékonyan, a»- tán mindig vastagabb sugárbem. Az udvaron a régi leégett raktár- épület alapját vizsgálják véséssel, hogy elég erős-e as áj raktárépülethez. Ki­derül, hogy az akkori tőkés vállalkosó a betónból a cementnek több mint je­lét elsikkasztotta. Ilyen „jövedelmek­ből“ épültek Okkor a halat orvat ellettl villák. A kisvasáton a pálgakocsi gyorsan futkározik le-fel. Ez menti meg a rak­tári munkásokat a zsákolástól. Nem kell már nehéz zsákokat háton cipelni, így gyorsan repül az Idő, máris délre csengetnek. A munkásokat az ebédlő­ben már várja az tngcsiklandoióan finom ebéd. Céltudatos és d f szellemű manka fa. lyib a gyárban, ttt is tudja mindenki, hogy a szocializmust csak így lehe* építeni. feotyi J őrsei murrkáslevelerf. Rónai tartós ondolálása megóvj« haját a töredezéstől Hónai fodrász-szalon, Ksssstii Lajos-n. 8. szám Ny>tvar raggal föl 8 föl döfutön 5 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents