Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-24 / 144. szám

=6c.3i :• .fdfeaí^. í&-AX: • -/' B pécsvlúíW SSsylW a TeskemBnyebli megtorlást térít a; árulót ellen Épül az új bajai híd A mekányesiek aratási, cséplési és begyűjtési versenyre hívták ti Baranya dolgozó parasztságát TL ÉVFOLYAM, 144. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1949. JÜNTUS 24 Á TERV GYŐZELMES BEFEJEZÉSÉÉRT ktíffin ^Iv+ár», m szovjet nép Ey vezére és tanítómestere 18 rel ezelőtt beszédet intézett a rvjet gazdasági funkciónáriusok- s. Beszéde azonban annyira idő- tű, mintha csak ma hangzott na el és minden érve, megállá­ssá világosan rámutat a mi zágunk mai gazdaság?, helyze- e és a mi gazdasági vezetőink i feladataira. Útmutatásának önös súlya van most, amikor lalatvezetőink a hároméves v utolsó félévre szóló tervét izélik meg az üzemek munkás- ■ávaL Mondhatjuk-« — kérdezte Álin elvtárs 18 évvel ezelőtt — Ey a munka tényleges szerv e- tsége üzemeinkben jelenleg gfelel a termelés korszerű kő- élményeinek? “ Ma a kérdés tűnk szól és hozzátehetjük, Ey az a válasz, amit Sztálin társ saját kérdésére adott, rúttal válasz üzemeink mai yzetére is. „Ezt sajnos nem ndhatjuk — állapította meg. — odenesetre egész sor olyan anünk van ..., ahol a munká- í való felelősség helyett íele- lenség és a személyes felelős- I hiánya uralkodik." Ez így van még nálunk is. A munkás még n érzi azt a személyes felelős­let, amely őt a munkában gé- h-t szerszámáért, a terv tel­ítéséért terheli. A hároméves V utolsó félévének megbeszé- ekor, de különösen az utolsó hri terv végrehajtásakor arra 1 tehát vennünk az irányt, [y minden munkást átitassunk egyéni felelősség érzésével. El l érnünk azt, hogy minden nkás ismerje a tervet apró zleteíben, de ne csak ismerje, tem a terv teljesítése vagy nteljesítése lelkiismereti kér- i legyen számára. Érezze a fe- Ssséget saját munkájáért, de akástársa munkájáért is és von- felelősségre akár munkástársát, ír az üzem bármelyik vezető­ha annak munkájában ha­tóságot vagy hibát talál uk irányítják majd 'a mostani ekezleten elfogadásra kerülő ívi terv munkálatait? Termé- tesen a műszaki értelmiség, ely ismeri a termelés menetét módját és amely magasabb »zettségével egyetlen egésszé ia ősSze a munkások résztel- tményeit. Ezen a ponton so- lehet ártani a tervnek. Ezért tos az, amit Sztálin elvtárs évvel ezelőtti beszédében mon- t: «... a munkásosztálynak ? kell teremteni a maga szá­ra a saját technikai értelmisé- r amely megtudja védelmezni a kelésben a munkásosztály, mint Ikodó osztály érdekeit.“ Pár- k és a kormány ezt igyekszik tosítani a munkások és dolgo- Oarasztok gyermekeinek maga- b iskolákba való juttatásával, a megbízható műszaki értelmi- megteremtésére még egy mód átkozik. Amint Sztálin elvtárs Sállapította: „A szocialista ver­Y kezdeményezői, a brigádok etői, a munkafellendülés gya- ■ati kezdeményezői... — ez a ’'kásosztálynak az az új rétege, 5ly a főiskolát végzett elvtár­sakkal együtt a munkásosztály értelmiségének, iparunk vezetősé­gének magvát kell, hogy alkossa.“ A tervértekezleten valamennyi munkás résztvesz és tapasztalat­ból tudjuk, hogy igen sokan fel is szólalnak. A felszólalás gyak­ran azt árulja el, hogy a munkás nemcsak érdeklődik a termelés irányítása, a tervkészítés iránt, hanem van is hozzá gyakorlati érzéke. „A feladat az, hogy ne szorítsuk háttérbe ezeket a kez­deményező elvtársakat, merészeb­ben léptessük őket elő, adjunk nekik lehetőséget arra, hogy szer­vezőképességüket kifejthessék, tu­dásukat gyarapítsák.“ Ezek azok az útmutatások, amelyeket Sztálin elvtárs 1931- ben az akkor fejlődő szovjet szo­cialista ipar vezetőinek mondott el de amelyeket nálunk, a most épülő szocialista termelés vezetői­nek is feltétlenül meg kell szív­lelniük. De nemcsak ezek. Magá­nak a tervnek elkészítésére is igen értékes és megszívlelendő útmutatást találunk a 18 éve el­mondott nagyon is időszerű be­szédben. .. az akkumuláció régi forrásai kezdenek már elégtelenek lenni az ipar további fejlesztésé­re. Ha valóban meg akarjuk tar­tani és gyorsítani akarjuk az akkumuláció bolsevik ütemét., ak­kor az akkumuláció új forrását kell felfedeznünk és a régieket megerősítenünk." Hogy ezt elér­jük. „Meg kell szüntetni a gond­talan gazdálkodást, mozgósítani kell az ipar belső erőforrásait, összes üzemeinkbe be kell vezet­ni és meg kell erősíteni a jöve­delmezőség elvét." Az utolsó félévi tervben ezeket a szempontokat kell elsősorban szem előtt tartanunk. Az áruk előállítási önköltségét minden vo­nalon csökkentettünk kell, elő kell vennünk mindazokat a lehetősége­ket. amelyek több, jobb és ol­csóbb termelésre vezetnek és a tervet úgy kell elkészítenünk, hogy az üzem termelése biztos alapokon nyugodjék és ne ráfize­téssel, hanem nyereséggel járjon. A terv összeállításakor a szüksé­ges beruházások helyes előirány­zása, a nyersanyagszükséglet és a készárutermelés közötti össz­hang biztosítása, a munkaerőgaz­dálkodás, pénzgazdálkodás helyes beállítása az üzem jövedelmező­ségét szolgálja. A végrehajtáskor oedíg az egyéni felelősség alapján végzett lelkiismeretes és jólszer- vezett munka biztosítja, hogy a sztálini útmutatás alapján mi is a Szovjetunió által már megmutatott helyes útra térjünk. Az. hogy Sztálin elvtárs útmu­tatásai nálunk éppen ma idősze­rűek, egyúttal biztató jel arra, hogy az út, amit választottunk jó. A hibákat, amelyeket még meg­találunk üzemeinkben, mi már könnyebben ki tudjuk javítani, ismerve a Szovjetunió előttünk álló hatalmas példáját, de egy pillanatra sem szabad megfeled­keznünk arról, hogy ezek az út­mutatások nekünk is szólnak, ne­künk, akik most a hároméves terv befejezésével a szocializmus szí- i lárd alapjait rakjuk le. (utazott Puskin nagykövet ■ A.. Puskin, a Szovjetunió Bttda- !r«l távozó nagyköve’«, akit a szov. külügyminisztériumba helyeztek ál dán este hagyta el a magyar fő- ^t. Búcsúztatására a Nyugati pá- dvaron megjelent a kormány vala- ^yi Budapesten tartózkodó tagja, államtf.ákri kar számos tajga, a ÍVar-Szovjet Társaság vezetői és a magyar po’itikai, gazdasági és kultu­rális élet sok kiválósága. Megjelent a távozó nagykövet búcsúztatására a diplomáciai kar is, valamint a szovjet nagykövetség valamennyi tagja. Puskin nagykövet elindulása előtt hosszasan elbeszélgetett a kormány tagjaival, majd baráti kézfogással bú­csúzott el tőlük. A magyar-csehszlovák szerződés nagy győzelme a szocializmasl építi gépeknek és súlyos veresége az imperialista frontnak Rákosi Mátyás elvtárs és Siroky elvtárs miniszterelnökhelyettes beszélt a prágai dolgozók lelkes lefolyású nagygyűlésén Á magyar kormányküldöttség pénteken délben érkezik Budapestre Csütörtökön este hat órakor a prágai Iparcsarnokban a csehszlo­vák főváros több mint 15 ezer dolgozója nagygyűlést tartott a ma­gyar kormányküldöttség tisztele­tére. A nagygyűlés a csehszlovák­magyar barátság elemi erejű meg­nyilatkozása volt. Amikor a magyar kormányküldöttség tagjai meg­jelentek az emelvényen, hatalmas tapsvihar zúgott feL / A csehszlovák nemzeti arcvonal prágai kerületi akcióbizottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést és üdvözölte a magyar küldöttséget. A magyar államférfiakat nevük említésekor a nagygyűlés lelkesen ünnepelte. Különös erővel zúgott fel a taps, amikor az elnök Rákosi Mátyást üdvözölte. Siroky elvtárs bMnti a magyar népet A nagygyűlés első szónoka Siroky miniszterelnök volt — Nagy örömünkre szolgál, hogy körünkben üdvözölhetjük a népi de­mokratikus kormányküldöttséget, élén Dobi István min isz‘eretnekkel és sze­retett elvtársunkkal, Rákosi Mátyással. De ennél is nagyobb öröm szántunkra, hogy a baráti és most már szövetsé­ges Magyarországról érkezet: vendé­geinket Itt a népi és demokratikus köztár­saság fővárosának do'gozói köré­ben köszönthetjük — 'kezdte beszédét Siroky ellv árs. — Ilyen módon a magyar állam és a magyar dolgozó nép képviselői meg­győződhetnek arról, hogy a szerződés nemcsak kormányaink ügye, hanem a két ország legszélesebb rétegeinek, l két állam népeinek ügy". Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a volt uralkodó osztályok által szitotl egyenetlenségek és félreértések évszá­zadai után népeink életében a békéi építőmunka, kölcsönös megsegítés korszaka következik és népeink egyben kö­zösen akarják biztosítani állama­ink önállóságát és függetlenségéi Együttesen a Szovjetunióra támaszkodnak M* jó «ütalotn kindlkorlk im K hogy őszintén megmondjuk: új barát­sági és szövetségi kötelékünk' tartós politikájának előfeltételeit biztosítva látjuk. Mindenekelőtt is közösek szö­vetségi kapcsolataink legnagyobb bará­tunkkal és leghübb szövetségesünkkel, a hatalmas Szovjetúnióval. Együttesen • Szovjetúnióra támaszkodunk ön­állóságunk, függetlenségünk, nem­zetközi biztosjqunk megvédelme- zásébea, A Szovjetúnió önzetlen segítsége és tá­mogatása a szocializmus örömteli táv­latait nyitja meg előttünk. Egybefüz l>ennünket a szocializmus építésének közös útja, az a körülmény, hogy Le­nin és Sztálin halhatatlan eszméinek szellemében haladunk előre és népeinV vállvetve küzdenek a kapitalista muí erőivel. Ezután megemlékezett a Tílo-klikt árulásáról, hangsúlyozva, hogy Szov jetűnió iránti hűsége mindinkább am ösztönzi Jugoszlávia derék népét, hogj rendet teremtsen a háza táján, hogj Jugoszlávia a maga jövőjének biztosítását újra egyedül megbíz­ható támaszára és legjobb barát­jára, a Szovjetúnióra építse és országát a vílágbéke, a szabadság és a szocializmus lebirhatatlan világ táborának megbízható tagjává tegye Ennek előmozdításához is hozzájár« a Csehszlovákia és a Magyarország kö zötti barátság és szövetség. Forró lelkesedéssel ünnepük Rákosi Mátyás elvtársat A gyűlés elnöke azután bejelen­tette, hogy Rákosi Mátyás fog a prágai dolgozókhoz szólni. A beje­lentést leírhatatlan lelkesedéssel fo­gadták. Rákosi beszédét orosz nyel­ven kezdette meg, majd magyarul folytatta. A beszédet több ízben szűnni nem akaró elemi erejű taps és éljenzés szakította félbe. — Kedves Elv tár ak! Prágai dol­gozók! Nagy örömömre szolgál az, hogy a csehszlovák—magyar barátsági és kölcsönös segélynyúj ási szerződés végleges aláírásával kapcsolatban újra szól-halok örökhöz. Én a csehszlovák kommunista mozgalomnak régi kato­nája vagyak, mert 1920—21-ben itt dolgoztam a Csehszlovák Kommunista Párt bölcsőjénél, együ’t a mostani mi- niszterellnök elvtársisal, Zápoto kyval és a régi gárda többi tagjával. Szerződésünk megerősíti a békefrontot — Ez szerződés, amelyet a magyar népi demokráciát képviselő kormány­küldöttség a csehszlovák dolgozó nép képviselői vei ma aláirt, nagy megerősödését jelenti annak a világot átfogó békefrontnak, amelynek élén felszabadítónk a hatalmas Szovjetunió áll. Mi a népi demokrácia többi államaival is kötöttünk szerződés' és mégis a Csehszlovákiával kötött megállapodá­sunknak különös jelentőséget cső­höz az a körülmény, hogy itt ■ régi ’örténelmi okokból \eredo nehézségeket kellett leküzdeni. Ez a szerződés tehát nagy győzelme a szocializmust építő népeknek ;s súlyos veresége az Imperialista frontnak, Rákosi Mátyás ezután megemféke- zef a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pántjának harcairól. Hangoztatta, hogy a nehézségek le­küzdésében óriási segítségünkre volt az a körülmény, h gy a munká-osztály legjobbjai a nehézségek közepette is kitár olták pártunk mögött. Az ipari muakáss ágnak szövetségesei voltak kezdettől azok az újgazdák, akik föl­deit kaplak a demokráciáitól. A harcban bizton számíthattunk felszabadítónkra, a nagy Szovjet­unióra, amelyhez nyugodtan for­dulhattunk támogatásért. Hangoz atta ezutáln, hogy az ez év tavaszán vég elhajtott pár tlis z tógát i1- rendkívül megerősít« e pártunk tekin­télyét a dolgozó népben. Természetes, maradtak még pártunkban az ellenség beküldött ügynökét, kémei és p. 'vo- katőrei. Éppen az elmük napokban fe­deztünk fel egy ilyen kémsze-rvezetet, amelynek eltávolításához pártunk vezetősége vaskézzel fogott hozzá. — A műk hónap közepén a Magyar Dolgozók P írtjainak vezetésé >ed óriási választási győzelmet aratott a magya: demokrácia. Három kérdés játszott ezeknél a válasz'ásóknál nagy szere­pet — folytatta Rákosi elvtárs. — Az egyik a magyar demokrácia -ddigi eredményei, a hároméves terv sikerei, amelyet ez ev decemberében a kitűzött időnél hér hónappal hamarabb t Ijesi­4 SzoTjeínnió srgitaége olyan sops várt Tolna, — Nem tudta megzavarni választási sikerünket az sem, hogy déli szomszé­dim kbői Jugoszláviából Tiloék a nem­zetközi pr .'etariátus és a békét root árulói provokációkkal igyekeztek bér folyásúim a hangulatot. A választások sikere azt mulatta, hogy a magyar dolgozó nép egységesen áll a népi de­mokrácia és a kommizn:síák mögöt’, de mutatta azt is, hogy a munkásság és a parasztság nagy <öbbsége most ismerte fel igazán a Szovjetunió el­évülhetetlen nagy érdemeit, hazánk fel- szabaditálsa körük Most értette meg valóban, hogy a Szovjetunió védelme és segítsé­ge nélkül a magyar népre Is ugyan­olyan sors várt volna, mint a gö­rögökre, vagy más az imperialis­ták karmai között vergődő népekre. tünk. A másik kérdés volt az áj M éves -terv, amelyet január elején fo gunk megkezdeni. A harmadik kérdé a béke kérdése. A dolgozó magyar nép telkes he­lyesléssel támogatott bennünket, mert tudta, hogy ml az imperialis­tákkal szemben minden eszközzel igyekszünk biztosítani számlára a termelő békét. Segített a válaszáéi győzelemben at fe, hogy bíróság elé állító tűk Mind szenty hercegprímást, aki a katoliku egyház köpenye mögé bújva a rég nagybirtokosok és tőkések uralmánál vissza állításáért harcolt. Ennek > Mindszentynek minden reménye a hal madik világháború vöt' és tervébei ott szerepelt a Habsbu-gok visszahc zása is. Nemcsak a magyar dolgos nép helyeselte ezt a lépést, hanem katolikus lelkészek és papok azon rí sze is, amelly belátta, hogy a dolgozó nép a magyar demokrá­ciát támogatja és hallani sem akar a régi rend visszakozásáról. Nem ártott a választás'> sikerének H angol—amerikai rádiópropaganda sen nélkül a magyarokri mint a gőriíg népre Ez a felismerés és vele kapcsolatba a hála és szeretet, amelye' népünk Szovjetunió iránt érez, nagyon el# segítette választási győzelmünket. — Közvetlenül a válasz ások elől nagy segítségünkre vök a Szovjetun» új békelépése, amelyet a négy nagy hatalom külügyminisztereinek tanác» kozása követet'. Ezt nálunk mindent joggal úgy tekinthette, mint a bék megvédésére irányuló törekvés nag sikerét és — mint az eredmény azói mutatta — ez a vélemény helye® vol A négy külügyminiszter tanácsko­zása a Szovjetunió vezette béke­front igen jelentős sikerével vég­ződött és a háborús úszftők sú­lyos vereségét jelenti. A választások nagy sikeréhez hozzt járul ak a kínai események ia.

Next

/
Thumbnails
Contents