Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-23 / 143. szám

IM» JONIUS T» N R pt 6 5 A szegényparasztok maguk intézik sorsukat: a munkabérpereket a DÉFOSz munkástagozata veszi a kezébe Ár. egyre étteredé osztályharcban * falu szegényparasztjai újabb és újabb segítséget kapnak a nép kor­mányától, hogy a k n Iák ok kizsák­mányolása ellen fokozottabb erővel tudjanak fellépni. A Pártunk vezette népi demokrá­cia erősödésével, a választási győze­lemmel megszilárdult munkás-paraszt szövetség jelentősen megnövelte a falusi szegényparasztság, a mezőgaz­dasági munkások erejét és az eddig kiharcolt eredmények mellett, most újabb feladatkörrel bővült a DÉFOSz földmunkástagozatok munkája.. Arról van szó, bogy a kormány rendelet­ben szabályozta a mezőgazdasági munkabérek követelésének behajtá­sát. É szerint azokban a községek­ben, ahol DÉFOSz munkástagozat van, mezőgazdasági munkaügyi bi­zottságot kell szervezni. A munka­ügyi bizottság feladata az, hogy a mezőgazdasági munkáltatók és mun­kavállalók között felmerült bérköve­teléseket, általában a szolgálati vi­szonyból származó jogi vitákat egyeztesse és eljárjon a viták rende­zésében. Ha a munkaügyi bizottság előtt a felek nem tudnak meg­egyezni, akkor a közigazgatási ható­sághoz kell áttenni az ügyet és két, nap alatt kifizettetik a munkáltató­val a szolgáltatást. Ezzel a hosszadalmas, hónapokig elhúzódó munkabérpereket, a járás­bíróságokon sokszor tapasztalt bü­rokráciát kerüljük el, a reakciós ügyvédek kezén többet nem fog el­csúszni a szegényparasztság létfon­tosságú kérdése, a munkabérek ma­radéktalan kifizetése. Minden község­ben a helyszínen intézik el a panaszt, nem kell tárgyalásokra, költséges utazásokat, időt pazarolni.. A munkaügyi bizottságok létrejötte döntő lépés a falusi osztályharcban. A munkásosztály leghííbb szövetsé­gese, a szegényparasztság a DÉFOSz földmunkástagozatán belül saját ügyét saját kezébe veszi. A múlt rendszer legelnyomottabb osztálya önállóvá lesz, megnöveke­dett önbizalommal, erős kézzel hajtja végre a feladatot, amelyre saját ér­deke és a munkásosztállyal való szö­vetség kötelezi. A munkaügyi bizottságokat, július 10-ig kel! megalakítani. A bizottság­nak két tagját a DÉFOSz munkásta­gozata jelöli ki. harmadik tagja a községi jegyző, aki azonban csak az adminisztrációs munkákat látja el. A bizottságok alakuló gyűlésein ott lesznek a mezőgazdasági hónapos, konvenciós munkavállalók i«. azok is, akik még nem tagjai a DÉFOSz-nak. így aztán érthető, hogy egyre na­gyobb súlya, növekvő tábora van a DÉFOSz munkástagozatoknak, ame­lyekben a szegényparasztok a ta­vasszal megvalósított munkabérren­dezésen kiyül most a végrehajtásban is teljes súllyal védhetik meg érde­keiket a kulákokkal szemben. he*n Szeded,Ucutem mi Hy.&i{ük a — fogadkozik a dohánygyári újító-gárda Itt fekszenek előttünk a dohánygyári újítóik górd osan elkészített leírásai részletesen kidolgozva, könnyen át­tekinthetően. Az újítási megbízott Kies Antal lelkesen magyarázza a már be­vezetőt' újításokat. A legjeüentőseibb újítások az U. M. rendszerű saivarka készítő gépeken történtek. Ezeken a gépeken két kör­kés vágta nagy zakó oláissai a ciparit, fákat óránként 23.500. darab teljesít­ménnyel, de akadozó működéssel. A dohánygyári dolgoz okai magával ra­gadta az újítás láza és a többszöri kö­zős kísérleteknek, amit az egri, sátor­aljaújhelyi és a pé.csi dohánygyárak munkásai végeztek, meg lelt az ered­ménye. •le Jen les még ölven újítási javas­lat van kiér éketés alatt. — ezt úgy mondja Kiss eivtárs, hogy szinte érezni lehet a lelkesedést, ami a dohánygyári újítókat áthatja. — Ha erek az újí ások -beválnak — minden reményünk megvan arra, hogy a pá- rosversenyt, ami a szegedi dohány­gyár és közlünk foiyiik, mi nyerjük meg. A mellette álló Kelemen eivtárs helyeslőén bólint és csendesen csak ennyit lesz hozzá: Én is szeretném. Az újítások persze nem maradnak titkok, mint a tőkés gazdálkodás ide­jén, hanem a párosversenyek kereté­ben kicserélődnek a többi gyárakkal Hiszen éppen az a lényege a,z újtipusú szocialista versenynek, hogy az ered­ményeket kölcsönösen felhasználják a teljesítmények fokozására. De nemcsak Kelemen és Kiss elvtársak lelkesednek, hanem a gyár valamennyi újítói, akik célul tűzték ki az önköltség csökkenté­sét, hogy ezáltal olcsóbbá tegyék a termelést és a maguk munkaterü'efén is biz ásítsák tervgazdálkodásunk sike­reit. Weisz Aclám esete Pénteken a Szent István ak­nán fizetéskor Weisz Aclám hat munkatársa fizetését vette fel, összesen 2.500 forintot. Hazafelé menet betért a mecsekszabolcsi kantinba, ahonnan később ala­posan berúgva indult haza. A vasútparton az alkohol leterí­tette, elvesztette az eszméletét és a 2.500 forintot szétszórta a töltés oldalán. A közben meg­eredt esőben értek oda Rubes és Gálo.sí elvtársak. A pénzt összeszedték, bevitték a me­szestelepi szakszervezeti szék­házba. A szakszervezet vezető­sége a munkásoknak azonnal át­adta fizetésüket. Ennyi a hír, de nem mehetünk el mellette szótlanul. Valltuk be őszintén: a munkásosztály, a bányászok soraiban az utóbbi időben túl gyakran fordul elő a részegeskedés, s ezalól párttag­jaink egyrésze sem kivétel. A részeg ember elhanyagolja családját, fecseg, jelleintelen, mások kárát okozza, a munká­ban mulaszt — egyszóval a ré- szegeskedő épp az az ember­típus, aki legtávolabb áll a kommunistától. A kommunista és minden becsületes, dolgozó sze­reti családját, példás magánéle­tet él, fegyelmezett. Minden elvtársunknak köte­lessége harcolni az íszákosság ellen, mert ezen a részen az el­lenség kitűnően tud támadni, egykönnyen be tud hatolni a munkásosztály soraiba. Nemcsak arról van szó, hogy a részeges munkás fizetését, vagy annak tekintélyes részét elissza, a csa­ládot nélkülözés elé állítja. De akkor még rendszerint neki áll feljebb: a félhónap vagy a hónap végén szidja a demokráciát, a Pártot, — saját bűnét másra szeretné rákenni s ezzel máris ott áll az ellenség oldalán. A reakciónak éppen az ilyen in­gatag emberek kellenek. Külön­ben ss érti a módját, hogy pénz­zel, megvesztegetéssel megkör­nyékezze a dolgozókat. Az iszá­kos emberben annyi ellenállás sincs, mint a fűszálban: nincs gerince, meghajtja magát az első fuvallatra. Az adósság, a szen­vedély hajtja és előbb-utóbb elvállalja a kapitalisták kiszol­gálását. De a részegség után nem ízlik a munka sem, a fizetés napját követően legtöbb a mulasztó. Az ital megbontja a munka, az országépítés frontját, fegyelme­zetlenséget visz a sorainkba. Ezért nem mehetünk el szót­lanul Weisz Ádám esete mellett, amely persze nem áll egymagá­ban. A komlói pártaktíva most foglalt élesen állást a részeges­kedés ellen, mert ott is elhara­pózott ez a nem lebecsülendő veszedelem. Az elvtársak fel­ismerték a tennivalókat, látják, hogy az imperialista ellenség a maga ügynökeivel minden laza­ságot kihasznál a munkásosztály soraiban. Mi, kommunisták eleven, föl­dönjáró emberek vagyunk, nem szenteket akarunk, akik marxi idézeteket mondanak el. ha egy pohár bort meglátnak. Nem ar­ról van szó, hogy mérsékelten, a józanság botárain belül ne le­hessen inni. Ez és a részegeske­dés két különböző dolog. Azon­ban tudatos harccal arra kell törekednünk, hogy a termelés­nek és a családi életnek ezt a rákfenékjét kiirtsuk. Állítsuk oda elrettentő példa­ként Weisz Ádám esetét, tanul­jon belőle mindenki. Azonnal értesíti a tűzoltóságot az új, önműködő tíizjelzőberendezés A tűz pusztítása évente többmilliós kárt okoz. A kár legnagyobb része abból ered, hogy nemzetközi viszony­latban is kiváló felkészültségű, a legmodernebb felszereléssel rendel­kező tűzoltóink sokszor későn kapnak hírt a tűzesetről. Ezért nagyjelentő­ségű az az ötletes önműködő tűz- jelzöberendezés amelynek gyártására a Svéd és Társa berendezkedett. Az önműködő tűzjelzöberendezós a következőképpen működik: a tűz el­len védendő épület minden helyisé­gében egy-egy 60 fokon olvadó biz­tosíték van. Ha valahol tűz lit ki, a biztosíték a hő hatására kiolvad, í A* eddigi hw*náK k5rkfe hlyeit L—'■ _______! egy zsile1 penge-szerű acél f etTtezt szereltek egy beikta ott forgó fémtárcsára, ami áJtal lehetővé vált a gépek forduiatszá'már.aik emeli, se zavarmentesen, ami a meglevő hat tigere'tafcészítő gép termelését hét gép termelésének mennyiségére emelte id anélkül, hogy másik gépet állítottak Tolna be a termelésbe. A fordulatszám' emelése nem ment a gép rovástea, sőt *t újí'ás által több kiiktatott alkatrész te feleslegessé vált. Ezeknél a gépek­nél évente százhét alkatrész használó­dott el az újítás által ezek pótlása szűkség‘e!er\ ami éven kin' 36 ezer fo­rint önköltségcsökkentést jelent a gyár­nak. Ugyanakkor a termelés mennyi-^ sege óránk int 29 ezer darabra emel-i kedetí. d Megtekintettük a gépeket, ahol azt újítást véj.tre^f.oi. 'iit már, és ancak . Az odesszai körzet „Feketetengeri Kommun" termelő- rfazefuségérol magunjt is meggyőződ-í szövetkezetének parasztjai büszke emberek. Büszkék és tünk. A mellettünk atlo gép egyforma)hoidof,0^ Legtltóöb _ fellelkesülve a minisztertanács bmpóbati ón ja magabo. a „esz ciga- jl r;A. a /jo/j»ertfc Párt Központi Bizottságának határozatán, re táikat és az uji.assent beszere.. késé szocialista mtfnhaversenyt, indítottak. Azt a hihetetlen- nagyszerüen végzi munkáját. az áramkör megszakad és bekapcso­lódik az épület telefonközpontjában levő különleges készülék, amely ön­működően értesíti a tűzoltóságot. A központban rögtön meg tudják ál­lapítani, hol ütött ki a tűz. A berendezés leglényegesebb elő­nye minden eddigivel szemben, hogy a rendes távbeszélőhálózatot hasz­nálja tel tűzjelzésre, a tűzoltóság a tűz kitöréséről a legrövidebb idő alatt még akkor is tudomást szerez, ha senki sem tartózkodik a helyiség­ben. Különösen a magtárak, raktá­rak védelme szempont jából van nagy jelentősége ennek az ötletes berende­zésnek. „HA TÍZ FIAM LENNE, MIND KATONÁNAK ADNÁM" Meszestdep, Bocskai-utca 100. Fi­nom sültszalonna illat csapja meg az orrunkat, amikor belépünk. Ra­gyogó tisztaság uralkodik a kony­hában. Annak ellenére, hogy Ma­rosi Jenőné elvtársnő éppen ebédet főz a családjának. Ki-kinéz az ab­lakon, várja már a „kosztosokat", a Szent István aknáról hazatérő férjét és a kisebbik, tizennégy éves fiát, aki az idén végezte el az általános iskola nyolcadik osztá­lyát. Most is, minden szabad ide­jében az úttörő otthonban szorgos­kodik a pajtások között. Csak a na­gyobb ik fiát, a család büszkeségét nem várja, mert az a Kossuth Aka­démián tanul, hogy a nép hadsere­gének tisztje legyen. # Marosiné elzárja a rádiót, le­Állattenyésztő élmunkások [ A gyár a-)l-.................................................................................— — “ \ nek tűnő célt tűzték ki maguk elé, hogy az állaHenyész­\ 'és terén eredetileg három évre szóló tervüket másfél kf .... —utu ______: azok a gépek, ahol még . ... szerelték rá az ú Irtást. Hangost TaJ.m 8\á»o1 Orjaznov. a kolhó zakatolással egy ide-oda' ugráló, csat- í »***»£• n,\l--- 6 * büszkébb a kolhozukra. rom togó tála máíifc oldalán működnek f (dait teljesítik. égj ^ állattenyésztő rzetője. aki egyébként a pártszervezet titkára is, a lég­ié o persze, különösen az ál­latokra. bizonyára tejgazdálkodási hírekkel rohannak meg. 01; | erre a legbüszkébbek. 4.3 tehenük — de milyen. ' tehe­nük — és (12 vörösstyeppei ukrán növendékmarhájuk van. Tukarmányozott theneik tavaly átlagban 2.135 li { tér tejet adtak. Amelyik ennél az átlagnál kevesebbet* adott, azt a tehenet kicserélték. Ott jártam ezelőtt né-{ hány nappal, S újfajta tehén jött a 45-höz. A közeli! szovhóztól szerezték azokat. Ugyanakkor 12 fiatal bikátJ adtak el a szomszéd kolhoznak. húzza a párolgó ételt a tűzhelyről és a múltra gondol. Eszébe jutnak a rokonok, az ismerősök, akik ide­gen érdekekért, a munkásosztály érdekei ellen voltak kénytelenek feláldozni életüket. Eszébe jutnak a második világháború borzalmai, a bombázások, a deportálások, majd hirtelen felénk fordulva ezt mondja. — Most már tudom, miért kell a hadsereg. Most már van mit meg­védeni, mert a népé a hatalom, az egész ország, népé a hadsereg is. A szavak határozottak és kemé­nyek. Mégis érezni lehet, hogy a szív mélyéből jönnek. Miközben gondosan megteríti az asztalt, mesélni kezd, olyan szere­tettel, ahogy csak egy anya tud be­szélni gyermekéről és annak jövő­jéről. — Már 1944-ben partizán akart lenni. — Akkor még gyerek volt. Mondtam neki, ráérsz te még fiam katona lenni. Úgysem tart már soká ez a lehetetlen rendszer. Úgyis összedől, mint a kártyavár. Nem kellett rá várni soká. Aztán minden másképen lett. Már az első alkalommal jelentkezett a fiam a Kossuth Akadémiára. Augusztus­ban avatják tisztté. Most már egyik fiam jövője biztosítva van. szerkezet vagdalja el a cigaret-# jóval lasabb ütemben az előbbi.# néi. Így tűnik csak íel igazán az újí-r — Kém hiszed el. hogy másfél ér alatt teljesítjük, <á* jel-«tősége. famit válalltunk? — kérdezte, amikor kimentem hozzá­—- Ha a tervező mérnök meglátná, f rá sem Ismerne a gépére — mondja a 4 menetiünk álló Kelemen eivlárs. —f Való igaz, mert a döf rók léteim «nyess égé egyszerűsítést végzett cl a gépen, ami juk. Karonragadoit s körülvezetett és közben állandóan magyarázott. ■— A, szamár vagy, — válaszolta minden ellen ve­A végszóra befut az egyik „kosz­tos”. szemüveges, mosolygósképű fiucslca úttörő egyenruhában. ... ... ., , , * — Ebből is tisztet szeretnék ne­Jefvnov, a kolhoz áüattenyészto vezetője, a 10 Ao/-fve!ni. Ha tíz fiam lenne, valamenv- hózok vezetőjére jellemző magatartással mirtatta be bttsz-f nyit tisztnek adnám. Addig azon­még sokat kell neki tanulni. Gimnáziumba szeretném beíratni. -Most bizony minden dolgozó gye­Hasonlo lelkesedéssel nagy eredmények el r, t - i i'fji j i tn rn - is w/oűt(fc i/itrouiiu í/C UKAC — \ nyit keségüket: a fejest. A fejönök megfogadták, hogy min. \ ban den tehéntől legalább 3 tonna tejet fejnek ki. J Gim- j dólBo-f lsemre. A Párt és a kormány segítségünkre jön. M- >na! >„y . piszén csak az idén százezer rubel hitelt kaptunk az állat. oyan . ■ ■ i tenyésztő farmok létesítésére. Százhúszezret pedig a egyszerűsít végzett cl a S*r™- *™émaguHkém juffa/tunk erre a célra. a tervező nx-ntökmek nem juto.t eszé-i J I, 0, m„ i** 7 A .... -J.ttr óla k üzemben K doh in-.-too szerkéz .te-} mőgi mutatott - olt fog állni majd a fehénistdUó, emitt „eV szaláv gőrgő'ct golvós csapággyá!« ’Ü disznóól, süt erősen bízom benne, hogy a ba, látták cl, miáltal 'a meghajtó dob és s^omfbulvár iá. szalag élet artama hosszabb, mint ed-J — f;* messAsoiii neked, már lekötöttük az állami dig volt. A gép üzembiztonsága is sok-J fajtenyésztőnél azokat az állatokat is, amelyekre tér- kai nagyobb Peti ezáltal és kevesebb i vünk teljesítéséhez szükségünk van. ielejt képződik. Az újítás áHal a gép-J Grjaznov lelkesedése olyan elsöprő, s eddigi ercd- s-al-rr elhasználódása 33 százalékkal^ ményeik oly nagyok, hogy el kell hinnünk: valóban tel. csökkent. A másik újí ás a kiterítő f jesitil; másfél év alatt tér vüket. De nemcsak Grjaznov. Hu ger ugyancsak golyóscsapátgyraf Kriggy az anánjevi körzet kolhúzparasztjai köze, s v»':ó álá'/ítása, ami színién 33 száza i mintha csak Grjaznovval beszélnél. Ugyanazok a pom- lékos lie veder megtakarítást erednie- i pás eredménye!ugyanaz a lelkes hang. nyez. ^ Ha az „Októberi Forradalom“ kolhozba látogatsz el, nagy érésére lesznek fogadalmat a hízókat gondozó kolhó asszonyai. A hízók óljai messze maguk mögött hagyják ,.emberséges", egészséges külsejükkel a diri idők cse- Udlakásait. A „styeppei fehér“ mangalicák ütlagsúlya eléri a másfél mázsát. Maximova asszony, a disznók „gondozónője" még nines megeléged re azzal a Szovjel- uniő-szerfe csodált eredménnyel, hogy napi 500 gramm súlynövekedést ért el a malac coin ál. Azt akarja elérni, hogy minden korája két-háromszor fiadzon már az idén és így megduplázza jelenlegi disznóállományát. Más kolhózok állattenyésztői pedig ki váló kecs­kéikre, lovaikra. mesébeiUó libáikra, vagy éppen Char-. kőiből rendeli hegyes „lekkorn“ tyúkjaikra a legbüsz-l kébbeh. Pável Grjaznovnak tényleg igaza volt. A kolhózok állattenyésztő-brigádjai nemcsak a „Kommun“ kolhoz­ban, hanem o Szovjetunió minden részében rendkívüli eredmények elérésére képesek. Fontos láncszemei ők a szocialista munkarrrsenynek, épp úgy. mint az iporA^ny a “sok közül“ egy holdog'nnya, vagy az iparosított mezőgazdaság többi lelkes, öntu-“akinek minden vágyát teljesítette a dedós dolgozói. Jnépi demokrácia. reke tanulhat. Könyveket, segélyt kapnak a rászoruló gyerekek. Égy asszonytárs jön közben. A' beszélgetésükből megtudjuk azt, hogy Marosi elvtársnő nemcsak jó anya, aki gondosan neveli gyerme­két, hanem arról sem feledkezik meg, ami lehetővé teszi azt, hogy fiai jövőjét biztosíthatja, a Párt­ról, a munkásmozgalomról, ö a me­szestelepi úttörőcsapat elnöknője, vezetőségi tagja az MNDSz-nek. G) — Szívesen csinálom — mondja — mert tudom azt, hogy gyerme­keim jövőjéről van szó. Azok jövő­jéért pedig érdemes harcolni és ál­dozatot hozni. Ez az áldozat jó he- befektetés, amely meghozza a gyü­mölcsét. íme egy öntudatos bányászasz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents