Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-03 / 128. szám
DU * — ■■ ■ Pécsi Tudcnáapegpetsc , ^ Peri Pékazd Hivatala ü.ét-: *czi ut 80 VL ÉVFOLYAM 128. SZÁM. ÁRA FILLÉR Újjásserveselt brigádokkal fokozzák a termelést a MESzHART üzemek A baranyai dolgozó parasztság körében tömegmozgalom lesz az újítás Komló hatalmas fejlődés előtt PÉNTEK, 1940 JÜNIUS S. UjtípHSí munkaverser/ A szocialista munkaversenyek során egyre több . tapasztalatra tesznek szert az üzemek dolgozói. A tapasztalatokat nem hagyják felhasználatlanul: ezek szolgáinak alapul a szocialista munkaverseny újabb módszereinek bevezetéséhez. A nrankaversenyben legújabban jelenkező versenyzési forma az, hogy az üzemek páros versenyre hívják ki egymást. Az országos méretekben folyó munkaverseny keretében pontosan kidolgozott, határozott versenyfeltételeket szabnak s két azonos szakmába tartozó üzem megállapodik abban, hogy egymással versenyre lép. Ez az újabb kezdeményezés igen nagyjelentőségű a szocialista munkaverseny fejlődése szempontjából. A páros versenyrehívás Ugyanis lehetővé teszi egymás kölcsönös ellenőrzését, az eredmények kézzelfogható megállapítását ás különös lendületet ad ennek a versenyformának az, hogy a versenyző felek megismerik egymást, tudják kivel állnak szemben s nemes vetélkedésük így batározot- tabbá, konkrétabbá válik. Mint minden más kezdeményezés, ez is korábbi kísérletek tapasztalatain alapul. Jó példa volt erre a Zsolnay-gyár és a budapesti Drasche-gyár korongos brigádjai között a tél folyamán lezajlott páros verseny. Ez a páros verseny ugyan még csak két brigád között folyt, de már magán hordta a most megkezdődött üzeipek közötti páros versenyek jellegzetességeit. A két brigád tagjai közös értekezleten pontokba foglalták a verseny feltételeit és határidőt szabtak a feltételek teljesítésére. Ez a páros verseny sikeres kísérletnek bi- tonyult, igen jó eredménnyel» végződött« a két brigád ..holtversenyben“ maradt, egyik sem tudta túl- frámyalnl a másikat, mert mindkettő teljesítette a feltételeket. Ennek oka nem utolsó sorban az »olt, hogy a két brigád tagjai szegély szerint ismerték egymást, J>*mkamódszereiket is megbeszélek és állandóan tájékozódtak egymás teljesítményéről, úgyhogy a verseny közben adódó eltéréseket a verseny végére ki tudták egyenlíteni. Természetesen nem az fogja jelenteni a most meginduló páros versenyek legjobb eredményét, ha mindkét üzem egyformán végez, ez a korongos brigádok versenyénél lehetett kivételes eset is, de jól mutatja a páros verseny hatását abban, hogy a közelről ismert versenyző fél sikerei mennyire serkentik a másikat hasonló eredmények elérésére. Ehhez tartozik az is, hogy ami a közös célért folyó versenynek igazi, nemes jellegét adja: a versenyzők nem titkolóznak egymás előtt, tapasztalataikat átadják egymásnak, segítik egymást. így már nemcsak az üzem győzni-akarása érvényesül, hanem az is — és ez a legfőbb, tudatosan kitűzött cél —, hogy a két üzem egymás közötti vetélkedése mindkét üzem termelését megnövelve, az egész dolgozó népet tegye nyertessé. A páros verseny a szocializmusért folyó harc új formája az üzemekben. A szocializmus építésének új módszerei iránt fogékony munkásságunk felismerte ebben az új versenyzési formában azokat az előnyöket, amelyek még nagyobb lendületet adnak a munkaversenynek. Gyors egymásutánban jöttek létre a páros versenyre való kihívások: a pécsi üzemek közül az Első Pécsi Bőrgyár az ország legnagyobb bőrgyárát, a Wolfner bőrgyárat hívta ki, a Dohánygyár a szegedi dohánygyárat, a Zsolnay- gyár pedig most folytatja a megbeszéléseket eddigi versenytársával, a Dräsche porcellángyárral. Az újtípusú munkaverseny a már kitermelődött új munkástípusra, a szocialista munkásra épül fel. Ez a termelés haladottabb, kiforrottabb formáját jelenti, amely hatalmas, új eredményeivel a hároméves terv gyors végrehajtását és az ötéves terv sikerét hozza meg, segíti diadalra vinni a szocializmus ügyét. Károlyi Mihály korára való tekintettel Budapesten lemondott követi tisztéről A köztársasági elnök magas kitüntetésben részesítette ,.A nehány napja Budapesten társkiadó Károlyi Mihály csütörtökön gilben kihal] gatáson jelent meg a ^társasági elnöknél és előrehaladt korára való tekintettel kérte Pvetl állásától való felmentését, v^árolyl Mihály kihallgatása aloméval Ismét hangsúlyozta hűsé- a Magyar Köztársaság és a JM demokrácia lránt Ezt tükrözi t»8*# ftz a levélváltás Is, ami közte ti u köztársasági elnök között tör- Károlyi Mihály a köztársa- elnökhöz intézett levelében jc-^keztet arra, hogy 1947-ben O'mnel és büszkeséggel tett ele- 1 Párisi követi megbízatásának. ífT" Egész működésem folyamán — o legteljesebb mértékben egyet- a magyar kormány politikája- yj ** ez az egyetértés jelenleg is fennie Mőst, amikor 75. énemhez köze- ügy érzem, hogy nem tudnám intenzitással végezni a rám bí- '//[* ügyek vezetését. Magától értetö- ttf0 továbbra is támogatni fogom a hf?'"’ demokráciát és meg fo.tenni mindazt, ami módomban *°ffy ügyét szolgáljam. Rzakasits Árpád elnök a kővetkező választ intézte Károlyi Mihályhoz: Igentisztelt Követ Űr! Nagy sajná lattal vettem tudomásul azt a kérését, hogy mentsem fel a Magyar Köztársaság párisi követi teendői alól, de kérelmének indokolása olyan, amelyet lehetetlen tekintetbe nem venni. Amikor tehát Követ Urat teendőitől felmentem, engedje meg hogy felhasználjam ezt az alkalmat arra, hogy köztársaságunk nevében meleg kőszőne- temet nyilvánítsam azért az odaadó, jó és sikeres munkáért, amelyet az elmúlt két esztendő folyamán nem egyszer a legnagyobb nehézségek közepette kifejtett. A magyar demokrácia érdekeinek előmozdítása és megvédése körüli érdemeinek elismeréséül önnek a köztársasági elnök elismerésének aranykaszorúját adományozom. Egyben még egyszer meleg köszöneiemet fejezem ki a végzett jó munkáért és kívánom, hogy a jól megérdemelt nyugalom éveit• teljes egészségben a magyar demokratikus köztársaság és a dolgozó nép közszeretetében élvezhesse. Jugoszláviában kommunistaellenes és demokráciaellenes terrorista rendszert vezettek be A Szovjetunió jegyzéket intézett Jugoszláviéhoz Május 23-án a jugoszláv külügymi- nisziérium a belgrádi szovjet nagykövetségnek jegyzéket nyújtott át, amely azt az állítást tartalmazta, hogy a szovjet kormány ellenséges és megkülönböztető tevékenységet folytat Jugoszláviával szemben. A jugoszláv kormány május 23-i jegyzékére válaszolva a belgrádi szovjet nagykövetség a következő jegyzéket adta át a jugoszláv külügyminisztériumnak: „A szovjet kormány, mint nyílt, durva rága’mat, visszautasítja a jugoszláv külügyminisztériumnak azt az állítását, mintha a szovjet kormány Jugoszláviával szervben ellenséges és megkülönböztető tevékenységet folytatna. Az efajta rágalmazó állításnak az a célja, hogy Jugoszlávia . népeit megtévesszék és leplezzék előttük azt az igazságot, hogy a jugoszláv-szovjet viszony megromlásának oka a jugoszláv kormánynak a Szovjetunióval szemben folytatott ellenséges politikája. Nem szabad összekeverni a szovjet kormánynak a jelenlegi jugoszláv kormánnyal szemben folytatott politikáját Jugoszláviához való viszonyával, a jugoszláv néphez való viszonyával. A jugoszláv kormány elvesztette azt a jogát, hogy a Szovjetuniótól barátságos magatartást várjen, mivel a jugoszláv kormány tevékenységét a Szovjetunióval szemben ellenséges politika jellemzi, amennyiben Jugoszláviában kommunistaellenes és demokráciaellenes terrorista rendszert vezettek be, a Szovjetunió ellen harcok folytak és ezzel a logika erejénél fogva átállt a Szovjetunió iránti féktelen szovjetellenes agitáció ellenséges táborához, sajtóját pedig az imperialisták fasiszta ügynökei szócsövévé tette. Ami a szovjetkormánynak Jugoszláviához, azaz Jugoszlávia népeihez való viszonyát illeti, az mindig barátságos volt és változatlanul az Is marad. Senki sem tagadhatja, hogy Jugoszláviának, mint független államnak létezése a hitleri Németország szétverésének eredménye, amiben a Szovjétuntő döntő szerepet játszott Nem lehet eltitkolni Jugoszlávia népei előtt azt a hatalmas gazdasági, kulturális, technikai és egyéb segítséget, amelyet a jugoszláv nemzetgazdaság háború utáni fejlesztéséhez a Szovjetunió nyújtott. Ismeretes, a Szovjetunió Jugoszláviának nyújtott politikai segítsége is nemzetközi téren, A Szovjetunió következetesen védelmezte Jugoszlávia jogos érdekelt, számos nemzetközi értekezleten olyan kérdések megvitatása során, amelyek Jugoszlávia állami érdekeit érintették. Mindez megcáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy a szovjetkormány barátságos politikát folytat Jugoszlávia népei iránt. A szovjet kormány elhatározta, hogy vendégjogot biztosít a jugoszláv hazafias emigránsoknak, akiket a jugoszláv rendszer demokratikus és szocialista meggyőződésükért üldöz és menedéket nyújt nekik. A szovjet kormány kijelenti, hogy továbbra Is vendégjogot biztosít a jugoszláv forradalmi emilgránsok- nak. A Szovjetunióban élő jugoszláv forradalmi emigránsoknak nics szükségük a szovjethatóságok támogatására, mert a szovjet közönség és a szovjet polgárok barátainak és testvéreinek tekinti és kielégítő támogatásban részesíti őket. A jugoszláv jegyzék „hazaárulóknak” nevezi a Szovjetunióiban élő forradalmár emigránsokat. A szovjet kormány úgy véli, hogy a jugoszláv forradalmár emigránsok igazi szocialisták és demokraták, Jugoszlávia igazi fiai, a jugoszláv ‘üggetlenség elszánt harcosai és a Jugoszlávia és a SzovjeW unió közötti barátság ép'tői." Berlint csak négyhatalmi együttműködés alapján lehet igazgatni — állapította meg Visinszkij a külügyminiszterek értekezletén Hevfs harcok Gö öqorszégl'an görög [w ®*abad görög rádió jelenti, a monarchofaslszta csapatosa-helyek támadást ind’tottak a 1IPosz vidékén elfoglalt Falomata magaslat ellen, a demokratikus néphadsereg véresen visszaverte. Görögország minden vidékén j heves harcok vannak. j A külügyminiszterek tanácsának szerdai ülésén Schuman elnökölt. Elsőnek Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere szólalt fel. Schuman beszédével kapcsolatban kijeienette: Németország föderalizálásának szószólói kitartanak amellett, hogy minden halaimat a tartományoknak kell juttatni s a kormánynak csak az állami közigazgatás korlátozott területét kell meghagyni Ez csökkenti a központi hatalom jelentőségét. Ez az a lényeges pont, amely miatt a szovjet kormány nem érthet egyet Schuman nézetével. Bevin azt kérdezte a szovjet küldöttségtől, ragaszkodik-e a szovjet kormány régebbi álláspontjához, az egységes német kormány megteremtését illetően. Ezzel pkacsolatban Visinszkij kijelentette, hogy a szovjet kormány soha sem állott el és nem Is áll el javaslataitól, amelyeket a külügyminiszterek tanácsának moszkvai és londoni ülésszakán terjesztett elő. A szovjet kormány már az 1947 márciusában Moszkvában tartott külügyminiszteri értekezleten javasolta ideiglenes német kormány felállítását a potsdami értekezlet határozatainak megfelelően. A nyugati hatalmak a javaslatot nem fogadták el. Azt a tényt, hogy a szovjet kormány a külügyminiszterek tanácsának mostani ülésszakán javasolta, az egységes német államtanács megteremtését, az egységes német kormány megalakítását megelőzően, általános demokratikus választások alapján — az magyarázza meg, hogy a szovjet kormány meg akarja könnyíteni az általános megegyezés elérését. Be l*ell tartani a nem7etkfzi egyezményeket Visinszkij beszéde után a miniszterek megállapodtak abban, hogy áttérnek a napirend második ponfjára, de fenntartják annak lehetőségét, hogy később visszatérjenek az első napirendi pontra. A napirend második pontja: „Berlin és a valutakérdés“. Acheson javasolta, hogy először a berlini közigazgatás főbb kérdéseinek megvizsgálásához fogjanak hozzá. Kijelentette: „Nemzetközi egyezmények alapján tartózkodunk Berlinben.“ Majd azt mondotta, hogy a berlini szövetségebözi parancsnokságnak csak bizonyos szigorúan körülhatárolt esetekben kell alkalmaznia az egyhangúság elvét. Javasolta, hogy más esetben a kérdést szótöbbséggel döntsék el. A kérdések egy- részét pedig hagyják meg Berlin különböző parancsnokainak hatáskörében. Schuman kijelentette, hogy a, berlini kérdés jelentékeny mértékben technikai természetű, míg Bevin azt hangoztatta, hogy a brit kormány hajlandó visszaállítani a berlini szövetségközi parancsnokságot azzal a feltétellel, ha az egyhangúsággal eldöntendő kérdések körét korlátozzák. Ezután ismét Visinszkij szólalt fel. Mint mondotta, igen fontos volt Achesonnak az a megállapítása, hogy az Egyesült Államok berlini városrészüket nemzetközi egyezmények alapján tartják megszállva. Ebből következik, hogy az Egyesült Államok kormányának be kell tartania ezeket az egyezményeket. A nemzetközi egyezmények pedig Berlin négyhatalmi közigazgatásáról azt mondják, hogy a nyugati hatalmak azért vannak ott. hogy meghatározott feladatokat teljesítsenek Berlin közigazgatását illetően és erre a közigazgatásra a nemzetközi egyezmények négyhatalmi alapot . Írnak elő. A Berlin négyhatalmi igazgatására vonatkozó egyezmény elengedhetetlennek és szükségesnek ismeri el a hatalmak együttműködését, mert csak fgy kerülhető el a város igazgatásában a rendetlenség és zűrzavar. Minden körülmények között meg kell őrizni a határozathozatalnak azt a módszerét, amely előzőleg érvényben volt, az egyhangúság módszerét. Olyan város közigazgatását, ahol négy hatóság van, nem lehet e hatóságok értekezlete nélkül lebonyolf- tani. Az a helyzet pedig, hogy három hatóság egy módon és a negyedik más módon járjon el, épp úgy megengedhetetlen, ahogy lehetetlen a* egyik megszálló hatóság akaratát a másik háromnak alávetni csak azért, mert a három számszerűleg több mint egy. Nemzetközi egyezményt nem lehet olymódon alkalmazni, hogy azt a részt, amely az egyik fél számává előnyös elismerjük, az előnytelen részt pedig félredobjuk. A nemzetközi egyezmény egyetlen egésznek tekintendő és nem darabolható fel. Ezután Acheson és Schuman igyekezett a dolgot úgy beállítaná, mintha az a nemzetközi egyezmény, amelyen a berlini szövetségesközi parancsnokság felépül nem tenné kötelezővé részükre, hogy az egyhangúság elve alapján vegyenek részt Berlin egységes közigazgatásában. Acheson egyenesen kijelentette, hogy lehetetlen Berlint az egyhan guság alapján kormányozni. Szavai nyiiv'nvalóvái tették, hogy az Egyesült Államok küldöttsége a sz$- veiségesközi parancsnokságnak csak olyan munkamódszerét hajlandó elfogadni, amelyben a döntő szó a nyugati hatalmaké. Az utolsónak felszólaló Bevin elégedetlenségét fejezte ki, hogy a külügyminiszterek tanácsa semmilyen gyakorlati határozatot sem hoz, de nem tett olyan javaslatot, ami megkőn yitené a napirenden szereplő kérdések gyakorlati rendezését.
