Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-21 / 141. szám

W fi P t ó !M0 JÚNIUS tí 6 Titkos megbeszélések Tito és Castiglione között AZ ÁRULÓ JUGOSZLÁV trocfkfeta hamia vezetője, Titó, megtesz éléseket folytatott a nemzetközi politikában már hírhedtté vált olasz mágnással, Cas­tiglione gróffal. Az egyik amerikai hír­ügynökség beszámolt arról, hogy a ju- gosziátv diktátor a Róma és Belgrád közötti közútekedéeről tárgyalt és meg­vizsgálták, milyen lehelöségek vannak arra, hogy a Nemzetközi Újjáépítési Bank doll ár kölcsönt nyújtson Jugoszlá­viának. Castiglione nagystílű kalandor, aki 70 éve eHenére te vállatkozó szellemé. cek teljes birtokában van. Trieszti szü­letésű, de Becsben nőtt fel e ott véré­vé vált a Habsburg-monarchia kon­cepciója. Fo működési területe a Du- na-Balkátn térség volt, de csárpjait Né- metorszátg feié is kinyújtotta. Számos európai országban vannak iparváilala- fetai és részvényese számtalan más vállalatnak. CASTIGLIONE a megbeszélésekkel kapcsolatban Így nyüetkozott: „Nincs módomban, hogy a Tdóval folytatott legutóbbi bőszé ige* esem tartalmára vo­natkozóan bármit is mondljak. Erre szavamat kcrJetl adnom. Szavam meg. szedésével mindent elronthatnék.” Ez a néhány mondat te bizonyítja, hogy Castiglione és Titó közölt nemcsak gazdasági, de politikai megbeszélések te folytak. GastfgMone küldetése ered­ménnyel járt, mert néhány nap óta Ró­máiban az a hír kering, hogy Sforza, olasz külügyminiszter belgrádi utazása küszöbön áll. Washingtoni hírek szerint az amerikai külügyminisztérium közve­títői szerepet vállait az olasz külügy­miniszter látogatása érdekében. Castiglione titkolódzása ellenére is közölt annyit, hogy Titó helyzete rend­kívül súlyos Jugoszláviában s nagy örömmel fogadta a látogatást, mer: kedvező lehetőségeiket Iák arra vonat­kozóan, hogy Olaszországhoz, de álta­lában az egész Nyugathoz való kap­csolatát új bázisra helyezze. Castigli­one koncessziókat kíván szerezni ma­gának a jugoszláv nyersanyagok ki­aknázására, fáira, bauxifra, stb. Ez a terv megértésre talált Titónál, aki a maga részéről viszont igénybe akarja venni a ravasz trieszti üzlelember kap­csolatait. ENNYI AZ AMERIKAI hírügynök­ség közleménye. Nem bosszú, de szűk­szavúságával is mutatja, milyen mély­re süllyedt Titó az imperialista mo­csárban, hogyan árusítja ki a jugo­szláv nép kincseit s ezzel együtt sza­badságát a monopolkapitalistáknak. A végső szót azonban a jugoszláv nép fogja kimondani. II francia parasztság Ssszeroppan az adók súlya alatt Bármerre Is nézünk körül Francia- országban, Normandiától Gascogrtelg, Burgundiától Bretagnclg, minden kis falura súlyos teherként nehezedik a fenyegető gazdasági válság. A pénz­ügyi nehézségek fojtogatják a francia parasztot, az adóhivatal eltiporja a köz­ségeket. Nincs ajtó, ahol ne kopogta­tott volna be a végrehajtó, mint vészt- hozó angyal — írja Joseph Dubios, a la Tribune des Natfons-ban. — Min­denki adósa a kincstárnak, mindenkit nyomnak a szokásos adókon felül a pótadók is. Az adóhivatal útvesztővé vált, ahol nem lehet többé megtalálni a ,tartozik és követel” fogalmát. A túlzásba vitt adóterhek állandó fe­szültséget idéznek elő: a falu úgy ér­zi mintha „adóhivatali megszállás’1 alatt élne és a végrehajtási hivatal a „parancsnokság*’ szerepét tölti be, amely teljhatalommal rendelkezik, nem­csak a Javak, hanem a cselekedetek fe­lett te. Gyakori példák mutatják, mi­lyen rendkívüli túlzások vannak az adózás terén. Egy földbérlő mondotta a következőket: „Visszatértünk azok­hoz az Időkhöz, amikor a megkeresett 20 frankból a földesuraknak 15-öt kel­lett leadni.’* így látja egy paraszt a polgári demokráciát. De nem különb a falust kisiparosok helyzete sem. Egy mészáros 1939-ben 400 frank adót fize­tett havonta, most 15.000 frankot fi­zet. Persze a dolgozó nép nem tűri tét­lenül, hogy Ilyen önkényesen kifosz- szák. Gensao községben (Charente) az egyik gazdától lefoglalt ingóságokat el akarta árverezni az adóhivatal. Mire a végrehajtó a gazda udvariba érkezett, már kétezer főnyi tömeg várta és megakadályozta az árverési Az állam­hatalom kénytelen meghátrálnl a dol­gozó tömegek előtt. így jelentkezik a Marshaü-terv ha­tása a francia falu, a francia paraszt életében. Mielőtt a monszun beáll... Maláj föld feléből már kiverték az angol elnyomókat Mafarya, a füszergyarmat forrong. Bennszülötte!, a szerencsétlen barna gépek, (mert hiszen miegyébre b használta volna őket az angol lordok gyarmatügyi kormányzata), kiverték földjükről a japánokat és úgy gondol­ták, hogy nem azért harcoltak, hogy helyükbe vissza jöjjenek az angolok. Singapore fagyvrrraktáraiban látszó­lag érthetetlen módon felrobbant egy- egy láda lőszer és egyre több lett az országban azoknak a vidékeknek a száma, ahová csak katonai fedezettel mert elmenni az adóvégrehajtó. AZ ÁRULÓ KORMÁNY ÍGÉRETE A ma!áj! kormányt mely az ango­loktól kapja zsebpénzét zavarta a dol­gok Ilyen fejlődése. Ünnepélyes ígé­retet tettek arra, hogy angol uraikat megkímélik ezektől a kellemetlenségek­től. Angol katonai szakértők érkeztek az országba s egyhangúan bejelentet­ték: „A garázdálkodó bandákat fölszá­molják mielőtt a monszunt beáll.” A monszunt, azonban jött és ment a trópusi nyár vakító sugarai sütnek már maláj-földre és az angol csapa­tok féktelen kegyetlenkedései maguk ellen fordították a maláj nép apraját nagyját, a felszabadító hadsereg pedig már az ország feléből kiverte az an­gol elnyomókat. HORGANYHABORU ötmillió fontot költöttek eddig az angolok a malájföldi hadjáratra. Öt­millió fontot lőttek el az erdőkben otthonosan mozgó szabadságharcosokra é* sokezer angol anya hiába várja haza a flát, aki Maláj-földön küzdött az an­gol tirak nagyobb hasznáért. ötmillió font azonban nagy pénz. Az angol _képvteelőházbsn valaki szóvá- tette, megéri-e ez a háború ezt a ten­gersok befektetést Egy Ifjú angol lord, a képvfselőház egyik fiatal tagja mondotta H az Igazságot ebben az ügyben. Felszólalása rövid volt, de érthető: — Tisztelt képviselőtársaim! — kezdte. — Az volt a kérdés, megéri-e a ma Jár! háború az ÖTnfTWó fontat. Nos, Maláj földön vannak a világ leggaz­dagabb horgany és gummiültetvényei és innen szerzi be Európa fűszerszük­ségletének javarészét. Nos uraim, mi az, ami több angol pénzt és angol vért érne, ha nem birodalmunknak ez a cso­dás kincse, amely több dollárt szerez számunkra, mint az Egyesült Király­ság többi részei együttvéve. Az angol képviselőház megelégedett a váüasszal, az edinbourghd és glasgowi londoni és manchesteri, liverpooli és oxfordi anyákat viszont nem kérdezte meg senki. Az angol munkások Zilliacus mellett Anglia Gatcsiiaed nevű kerülőiében a munkáspárt vezetősége és a Szak- szervezeti Tanács úgy határozóit, hogy továbbra is ámogatja Zilliacust, a kerület képviselőié'*, akit a munkás- pár: központi vezetősége kizárt a Munkáspártból. A ha ározal a köz­ponti veze őség döntését alko-timánv- el enesnek és a „hatalommal való visszaélésnek" nyilváuátot a­Szombaton ünnepelte a bolgár] nép nagy tanítójának és vezéré-; nek, Georgi Dimifrovnak hatvan-( hetedik születésnapját. Születésnapja alkalmából a Bol-< gár Kommunista Párt Központi1 Vezetősége, a bolgár miniszterta­nács, a Hazafias Arcvonal Nem-^ zetí Tanácsa, a szakszervezetek,, az ifjúsági szervezetek táviratban i üdvözölték Georgi Dimitrovot. Al Bolgár Kommunista Párt Központi1 Vezetősége táviratában Georgi Dí-| mitrovot, mint a Bolgár Kommu­nista Párt és a bolgár dolgozó nép szeretett vezérét és tanítóját, a, Szovjetunió-vezette haladó emberi­ség által a fasizmus ellen folyta-1 tott küzdelem kipróbált harcosát i üdvözli. Kiemeli a távirat, hogy1 Dimitrov tanította meg a bolgár né­pet a szocializmus nagy országa, a Szovjetunió irániti szeretetre és a szovjet népek iránti barátsági megbecsülésére, amely a bolgár } nép nemzeti függetlenségének ési felemelkedésének biztosítéka. é Georgi Dimitrov születésnapja] alkalmából a bolgár lapok ünnepi I kiadásban jelentek meg és egész 1 terjedelmüket Dimitrov személyé-1 nek szentelték. Angol l*üldöftség fcmulrrány-^ útja a Szovjetunióban A TASzSz moszkvai jelentése] szerint a Nemzetközi Nőnap bi-J zottságának angol nöküldöttsége^ moszkvai látogatása során tanul­mányozta a szovjet szakszervezetig tevékenységet a munkaszervezés, ( bérrendszer és társadalombiztosí-] tás terén. Mind a három kérdést] a szovjet szakszervezeti tevékeny-] ség sok más szempontjával együtt] részletesen megvilágította az a be-] szélgstés, amelyet az angol vendé-í gek Kuznyecowal, a Szovjet Szak-i szervezeti Tanács elnökével, Nina] Popovával, a Szakszervezeti Szö-J vétség titkárával és más szakszer- J vezeti vezetőkkel folytattak. Az] angol nőküldöttség szombaton] meglátogatta az egyik moszkvai] leányközépiskolát, egy anya- és] csecsemővédő otthont és résztvettf a moszkvai pátriárka bazilikái! istentiszteletén. Markosz tábornok levele Görög Kommunista Párthoz] A Hellas Press sajtóiroda közit1 Markost tábornoknak a Görög Kom­munista Párt Központi Bizottságához ( intézett levelét, amely így hangzik: betegségem ellenére, amenngire le- * hét, rendszeres figyelemmel kísérem a ] nemzetközi eseményeket és szivemen viselem « görög demokratikus hadse- { reg hősi harcának ügyét. Legutóbb tu- ; domásomra jutott, hogy Dzsilasz a < Borba című lapban cikket közölt, I amelyben azzal „tiszte/ meg“, hogy1 „nagy kommunistának" nevez s Kocsi Dzsodzseval és másokkal együtt helyet ( ígér nekem a kommunizmus árulóinak , Pantheonjában. Kötelességemnek tartom kijelenteni, f hogy ehhez a ^megtiszteltetéshez" sem- • mi közöm. Dzsilasz ét tártai olyan} helyzetben vannak, hogy kénytelenek ilyen rágalmazó metterkedétekhez fo­lyamodni, amelyeknek egyetlen célja, hogy valamiképpen alátámasszák el­árult népük körében megrendült tekin­télyüket. Éppen ezért szeretném, ha a jugoszláv nép tudomást szerezne leve-} lem tartalmáról. 19i9 június 15-én, Markosz Vafiadesz tábornok". VÖRÖS RÓZSÁK a „Vörös Rózsa“ gyár selymein — Fessünk vörös rózsákat az idei legszebb mintánkba — mondta Galina Kuznyecova, a tervezőműhely vezetője. És már festik is a rózsákat « műhely művésznői, a csodálat»* emprimé anyagok és kendők tervezői. A Vörös Rózsa selyemszövő kombinát a Szovjetunió egyik legnagyobb textilüzeme, évente sok­százezer méter, szebbnél-szebb selyemanyagot készíti sokszázfélé változatban. A selyemfonal állványok nagy ab! tikos termébe« közben zava^ talanul, éjjel nappal peregnek az orsók. Vidáman cikk-cakkban szaladnak a csillogó ezűstszálak, mintha sietnének, hogy a szabad­ság szép piros rózsáit minél előbb rájuk nyomhassák. Jekatérin* szövőnő gondosan vigyáz a készséges, szorgalmas gépekre, a finom szálakra, nehogy a szövőgépek egy percre is „éhesen" maradjanak. Nem Is maradnak. A vörösrózsás mint* agyán még a terv erő­ben van, szálai még Jekaterina keze alatt a szövő állványon, do * margarétás, sötétkék már „szalad". Persze még Itt 1* sok baj le­hetne. A gép „bekaphatná", a festékezés „pacnis" lehetne. De nem azért van ott két kiváló, tapasztalt munkásnő, hogy ne vigyázzon a nép selymére, a nép vagyonára. De mennyire vigyáz. Annyira, hogy volt nap, amikor 140 javaslat érkezett az özem újítási bi­zottságához. Amikor megvizsgálták, kiderült, hogy közülük a leg­jobbak megvalósítása 1.5 millió rubel megtakarítást hoz. így azután megy a munka a hatalmas szocialista üzemben.------------------------------­Els öprő választási <> győzelem Albániában ][ Az albániai népi tanácsok válaszlá- f sara a választók nagy tömegei járultak é az urnák elé. A tiranai kerületekben f például a választásra jogosultak több \ mint 99 százaléka szavazott le. A le- J adott szavazatok 99.6 százaléka az ] Aibán Demokratikus Arcvonal jelölt- 4 jeire esett. Poskopia megyében 99.9 # százalékos eredményt ért el a Demo- f kratikus Arcvonal. Az albán Munka-f párt hivatalos lapja méltatja a válasz-? tási győzelmet és megállapítja, az al-J bán nép döntő többsége a Párt, F.nvcrA Hodzsa és a népi demokrácia mellett# foglalt állást, helyesli és támogatja ar kormány politikáját és segíti az orszá-f got a szocializmus építésében. s. t — Nos, Nina liftest»», — mit szól az eredményhez? Termelők, ter­vezők, fonók, szövök, mérnökök munkájából Íme Itt van az ered­mény. Néhány a sokszázfajta minta közül. — Egyik szebb, mint A másik, Szinpompás, művészi mim* ták a szovjet dolgozók munka- remekeL — Tessék választani — Garitson csak le kérem négy vé­get, ott lesz már alul a „vörös- rózsás" is. Vegye meg hamar, csi­náltassa meg hamar, hadd hirdes­sék a „Vörös Rózsa" gyár vörös rózsái a dolgozó szovjet nők új ru­háiról is mielőbb a szocializmus örömteli és feltartóztathatatlan győzelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents