Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-19 / 140. szám

1940 JCNIUS 19 NAPLÓ Váradi János DÉFOSz elnök Izlaéitléi kém a Magéban sokszor végi géllé ezeket a ffianatokafí. Sokszor elgondolta, hogyan, og lezajlani a beszélgetés közte és lseitől Ignác, a Magyar Dolgozók tártjának titkára között. Majd, ha vé- ;e lesz a tagzár’.ainak ... Rendszerint izzal kezdte magában, hogy emlékez­tette a Földoszitó bizotitságban végzett •»unkájára. Igen, ezt el kell mondania. Mint a bizottság jegyzője működött *t, kemény munka volt és úgy érzi, jói dolgozott. Aztán feüemfiti, hogy a második tlFOSz választásom a szegónyparasz- tok öt akarták elnöknek. Igen, akkor bebizonyosodott, hogy bízr.ak benne. Es azt is el keli mondania, hogy kez­deményező volt a FÉKQSz megalakí­tásában is annak idején. Pedig milyen Hagy nehézségek voltak azzal is. Es mint FEKOSz-eteök se végzett fossz munkát, hisz ezért választották meg DEFOSz elnöknek is. S ha, más nem, hát az is bizonyítja, •fcgy iól dolgozott, hogy a kulákok és a reakció haragu­dott ráL Hogy is mondta Rákosa elv­társi Emlékszik rá valahol olvasta — mert hacsak van egy kis ideje, igye­kezett olvasni is. a Szabad Népet meg mindennap elolvassa. Hogy is mondta? Valahogy úgy, hogy ha az ellenség di­csér, akkor egész biztosan, valami baj van a munkáddal, de ha az ellenség haragszik rád, kígyót, békát kiáltoz, megfojtana egy kanál vízben, akkor egész bizonyosan jól dolgozol. Nem egész így mondta ugyan, de körülbe­lül ez voit az értelme. Már pedig rá haragszik az ellenség, megpróbált min­dent, hogy befeketítse, hogy tönkre tegye. Még plakátot se volt rest ké­szíteni ejtene. Na és a választások előtt. Járta úgyszólván, szünet nélkül a falut. Egyik házból ki, a másikba be. Eleinte kicsit nehéz volt, pedig majdnem mindenütt szívesen fogadták amiket ö akart elmondani. Hogy dere­kasan megállta a helyét, miirdenüit, ahol eddig dolgozott és a tagság is minden valószínűség szerint méltónak fogja találni. Aztán elv tál lak. Lassan lépegetett felfelé az utcán. Emberek menték el mellette, ő azonban szinte nem is látta őket. Szeme előtt folyton csak két könyv iá':szót:. Egy, amelyikre az voí- írva, hogy tagjelölt igazolvány és egy másik, amely vörös vászonba van köt­ve, betű! pedig Rákosi Mátyás aláírá­sa van. Baranya ifjúsága lelkesen készül a FESTIVÁLR A MEGVÉDJÜK A LEGFŐBB ÉRTÉK LEGDRÁGÁBB KINCSÉT iíi érik a paraszttányokból lett ápolónők Megtartották záróvizsgájukat a Vöröskereszt háromhónapos ön­kéntes ápolónői tanfolyamának hall­gatói. A vizsgán résztvettek dr. Fa- ludi Béla, Erdős Éva és Gálos Tibor központi kiküldöttek és az előadó tanárok. A fehér köppeny és fityula mel­lett még pirosabbnak látszik a vizsgázók arca. Csillognak a sze­mek, mindenki jól tanult ugyan, de azért nagy a drukkolás. Anatómia, élettan, nőgyógyászat köréből vizs­gáznak először. Azután a szocioló­gia következik Időnkint rá-ránéz- nek kitűnő előadójukra, Aczél Györgynére, akinek biztatóan mo­solygó arca megnyugtatja a lányo­kat. — Hogyan nyomta el a Horthy- rendszer a dolgozó parasztságot és munkásásgot — olvassa fel kérdé­sét az első vizsgázó. Ök, akik saját bőrükön érezték a kérdés súlyát, nem a tanult anyag, hanem tapasz­talataik alapján felelnek. Néhány perces szünet után Dóra Irén a tüdőgyulladásos beteg ápo­lásáról beszél. Úgy felelnek komoly belgyógyászati kérdésekről, mintha nem is ápolónők, hanem orvostudo­mányi hallgatók lennének. Egymás­után következnek a tantárgyak és a lányok valamennyien komoly fel- készültségről tesznek tanúságot. 4 vizsgát követő műsor után az előadók és a most már végzett ápolónők a Zalka Máté tanulóott­honban közös vacsorán vettek részt. Közben az egyik legjobban vizsgá­zót, Horváth Valériát kellemes meg­lepetés érte: a Vöröskereszt köz­ponti vezetősége azonnal magával vitte Budapestre egy vezető állam­férfi családjához betegápolóul. A lányok közül sokan mennek Buda­pestre gyermekgondozónőinek és honvéd egészségügyi tiszthelyettesi tanfolyamra. Sokan kapnak közü­lük jutalmul a jótanulásért fizetéses állást is. Egy részük pedig haza­megye falujába, hogy tudásával, szeretetteljes, áldozatkész munkájá­val segítse, védje a dolgozók egész­ségesebb életét. Dési Huber—Vedres Márk-kiá!lítás a Városi Múzeumban 1 szegényparaszfok különösen. De a középpérasztok is. Azok is becsünk És választási gyűlést is tartott. Nem mon­dott ugyan nagy szónoklatokat, de amit mondott, azt megértették az em­berek, különben, is az vol az utasítás, hogy ne nagy szónokiatok legyenek a kisgyülésen, hanem inkább beszélgetés. És meg is lett a 6záz százalék és ebbe neki is volt egy kis része. S amellett a földjét is mindig meg­dolgozta rendesen. Nem mondhatja senki, bogy Váradi János 3 hold régi, meg a mellé kapott két hold új föld­jén akár csak négyszögöl is gondozat lan lett volna bármikor. Megadta a földnek vetőmagban, trágyában, mun­kában is, ami neki járt. Sőt nemcsak a saját földjére volt gondja, szívén vi­selte szinte az egész községet. Nem hagyta elaludni a termelési versenyt, a dűlőben ás szorgalmazta. És nemcsak *!lenőrizte a dűlőfeielősöket, de támo­gatta is munkájukban. Úgy érzi, méltó arra, hogy tagja khessen a Pártnak. De azért egy kicsit bizonytalan is. Hátha ftiég mindig nem elég ? j fiákba mégse lett meg mindent. Hát­ha még sokkal többet, sokkal jobban hafott volna dolgozni. Ez merült fel benne, amikor nem lobkai} a tagzáirlai feloldása után be- Rentefcfe Csetot elvtársnak, hogy •terelné, nagyon szeretné, ha felven­nék a Pártba. Hisz már eddig is úgy érezte magát, mintha kommunista lem *e és az elvtársak is úgy bánjak vele. •»int aki már félig benn van a Párt- kén. Ennyit mondott ei Csetot etvtársnak, érezte, hogy most el' kellene mondania •tokát, amiket már máéikor is mondott •igában, hisz most végre sor került hogy lebet beszélni a felvételről. *■ kéne mondani a Földigény’öbizott- Nfoí, az UFOSb-í, a FÉKOSz-t, a “F-FOSzd, a választásokat. De csak ~'1 gátolt. Különbem, is Csetot etvtárs •toieri mindezeket a dolgokat. Es valóban, móst mintha szerepet ^créRek volna. Csetot elvárs mondja ^hangosan, mintegy maga elé azokat, A képzőművészeti valóságlátás két kiváló képviselőjének müveit látjuk ezúttal a Képzőművészek Szabadszer­vezete pécsi csoportja 59-ik kiállí­tásaképpen. Az egyik, az ötév előtti, fiatalon elliúnyt szocialista festő, Dé. .si Euber István. A másik a ma is még frissen működő 77 éves szobrász, Vedres Márk, aki évtizedeiig Firen- zébn élt és 1938 óta ismét itthon állít­ja ki új harmóniát kereső szobrait. Bemutatott műveik után két külön­böző lelkialkatú művésznek látszik a festő és a szobrász. Be ha közelebb­ről vesszük őket szemügyre, a müvek azonos keletkezési formája kimutat­ható. Dési Hubert eleitől fogva a fa­lu, az egyszerű emberek sorsa, a dol­gozó embertárs érdekelte. A számos- háti tanyák, a szántóföldek, a bánya­vidék, az ipartelepek zajló világa volt a festő éltető eleme. A bivalyo­kat őrző tagbaszakadt leányt látjuk ezúttal, amint a nőt elaltatta a tik­kasztó melegség. Inkább az állat őr­ködik az őrzője fölött. Ha csak egy vigyázatlan lépést tesz az állat, meg­riad valamitől, mint Dési Huber egy másik félelmesen hatalmas gra­fikonján látjuk a megriadt tehenet — a nagy állat az őrzőjébe betetapos. De ez a baj, mint Dési Huber érez­teti, nem következik be. Móricz Zsig­mond látta ilyesformán az élő népi együttest. Dési Huberben van erő az egészséges valóság ilyen kifejezésére. Színei mélyen zengők, inkább sötéten hangoltak. A fekete rajzszén, a kréta és a tus viszi a nagyvonalú szerke­zetet a teljes kifejezéshez mind a 27 művében. ^ Vedres Márkról tudjuk, hogy t valóságért egyszerre szakított malija ved, mely az antik hellén és Firenze klasszikus szobrainak hagyományaiból táplálkozott. Átmenetet sem engedve, alkotta új felfogású müveit. Most kisebb, mindig korszerű, bronzművét látjuk. E figurálisok valamennyije jól megformált, valószeréi munka. A föl­dön ülő, kaszaélesítő, a fésiilködő női akt, a magvető, a fiatal ember­pár, a fuvolás, reprodukciókból elég­gé ismeretesek, épp úgy, mint Huber művei. A kitűnő tárlatot Martyn Ferenc rendezte. A megnyitót — melyre Dé si Iluber özvegye, mint a Budapesti Képzöm üvészek Szabadszervezetének titkára, Vedres Márk, feleségével, le jön a fővárosból. — Pogány ö. Gá bor, a Székesfővárosi Képtár igazga lója tartja vasárnap délben, mely meg nyitó egyúttal előadás is lesz a kép zőművészet mai problémáiról. Nikelsz kg Géza. Az egész ország fiatalsága lázba:, ég. Országszerte lelkes készü'ődés fo­lyik a világ ifjúságának soha nem Iá­id! hatalmas találkozójára, a Feszti­válra. A magyar fiatalság számára nagy megtiszteltetést jelent az, hogy Budapesten gyűlnek össze a világ leg­jobb fiataljai, soraikban a Komszomol hős ifjúságának legjobbjai. Baranyában is komoly készülődés folyik, hogy a megye fiatalsága méltóképpen vegye ki részét a nagy ünnepből. Mindenhol lel-- kés, feie tő fiatalokat látunk, mindenki csinál valamit, senkisem tétlenkedik. A ku'jtúrcsoport nívós műsorral készül, lányok, fiók tanulják a népi táncokat. — Ha munkánkkal kiérdemel jük, re­mélem, Pécsre is jönnek külföldi fiai balok — mondja Rácz Tamás, a MINSz megyei titkára. — Főként a több ter­meléssel, sok tanulással, az ifjúsági szervezetek fokozottabb mértékben va­ló fejlesztésével, kultúr- és sporlcsa- paiáink megerősítésével készülünk a Fesztiválra. Azt akarjuk, hogy a ven. dégek rajtunk keresztül jó ifjúsági mozgalmat, öntudatos, építő. fiatalsá­got i-sme j j.ka meg. Azonban nemcsak a városban, ha­nem megyeszerte ugyanez az érdek­lődés nyilvánul meg. A vókáuyi fia­talság népi táncokkal és színmű elő­adással, a szentlőrinci SzlT csoport sport és kultúrműsorral, Vájsz,lón az úttörőkből lett SzIT-ifjak ormánsági népdalokkal és táncokkal készülnek # Fí-sztivá'ra. Nem szabad elfeledkezni a goricai EPOSz-. ól sem, mely már hosszú ide­je a legkomolyabban működik, de meg kell említeni a seilyei ifjakat is, akik szintén beképcsotódlak a munkába. A SzlT lagjai természetesen minden­hol eéöijárnak a munkában, és ahogy kivették részüket a választásból, be- bizonyították, hogy méltóak a Párt bizalmára és elismerésére. Tehetséges fiatalok Régi, végén a kedves szokás, hogy iskolaév növendékek kiállítást rendez­nek az év folyamán végzett munkáik­ból. Az ilyen kiállításokon legtöbbet és legmulaíósabbat nyújtják a szakisko­lák növendékei. Ez évben is megnyi­tották az építőipari középiskola szép kiállítását iskolájuk tantermeiben. Ä szemlélő előtt kibontakoznak az építé­szetnek azot; a reménységéi, akik né­hány év múlva talán a magyar felhő­karcolókat, új gyártelepekéi, egészsé­ges, összíomíortos munkás lakóháza­kat terveznek majd. Itt egy római emplom dombormüveinek és falainak színes ábrázolása, majd aprólékos gonddal elkteziteít tervek,. alaprajzok az építés -■gyes szakmai részletének ábrázolása, távlati képek és sok-sok modell. Már az első évesek között akad nem egy tehetség, mint Czeininger Jenő, akinek keze művészi rutinnal rögzíti papírrá álmait. Úttörő nyaralók, mun- kásbérházak, paraszt lakóházak, színes, vonzó képei, monumentális kuiíúrhá- zak sorakoznak a falon. Merész ívek és nemes vonalak harmóniája. A II. osztályosok közül Kun Huba, a harma­dikosok közül pedig már csaknem fél­tucatnyi tehetség vetekszik egymással, mint Balogh József, Horváth. József, Hidasi Lajos, Pimmert Béla és a töb­biek. Küön dicséretet érdemelnek azok az építőmunkás segédek, akik a lék tagozaton képezik tovább magukat. Sazkmájuknak legjobb dolgozói lesz­nek, mint kész tervek részleteinek ki- vitéezöá. Itt különösen Kozák László és Bódi Imre nevét kell említenünk. A miniatűr házak és nyaralók modellezői közül Szvath György nevét emeljük ki, aki ezeknek sokaságát halaszthatatlan buzgalommal készítette el Egyik mo­delljén, amely modem falusi házat áb­rázolt udvarával együtt, a kerekes kút. tói a fa- és szénrakásig minden meg­található, egy másik művén pedig az üvegtetőn keresztül betekinthetünk egy korszerű kertes lakóházba. Ennek szo­báit végtelen türelemmel bútoroz fa be apró bútorokkal. Az építőipari futk valóban kiteltek magukért. I ■■ «• közös A rendőrség és a bányászok ünnepe Mecsekszabolcson Mecsekszabolcs dolgozó népe sze­retettel vett részt a rendörőrspa- rancsnokság helyiségének átadásán. A rendőrsg otthona — amelyot a rendőrök és bányászok ruhámnál ru­hával nagyobbítottak meg — zászló- díszben várta az ünneplő közönséget. A bejárat felett ..Jószerencsét“ és ,,Szabadság“ köszöntés olvasható, amely azt jelképezi, hogy az őrs a Párttal és a bányamunkásokkal szo­rosan együttműködik. Az ünnepség kozdote előtt a niecsokszabolcsi bá­nyászzenekar indulókkal szórakoz­tatta a megjelenteket, majd a bá­nyász himnusz elhangzása után Mi- helluti Ferenc Köztársasági Munka- érdemrenddel kitüntetett vájár, a szakszervezet üzemi bizottsági tit­kára adta át az őrsnek az újjáépült otthonát. A pécsvárosi és járási rendőrkapitányság nevében Gyugyik Béla rendőr hadnagy vette át a bá­nyászoktól és átadta Siklósi László rendőr főtörzsőrmester őrsparancs­noknak. Az ünneplő beszédek elhang­zása után a/ Intemacicmáléval ért véget a felemelő ünopség. Az ünnep­ség után a luecsekszabolcsi kultúr- házban közös családi estet rendeztek, amelyen a rendőrök és a bányászok családjai is részt vettek. Az ünnepség méltóképpen jelképezte, hogy a népi demokrácia rendőrsége és a dolgo­zók kéz a kézben építik a szocializ­must MIÉRT VEGYÜNK BÉLÉST IS. IIA CSAK TALPRA VAN SZÜKSÉGÜNK? T. Szerkesztőségi Kérem, hogy az alábbi közérdekű panaszomat az „Ol­vasók Hangja“ rovatába feltétlenül leközölni és ezáltal odahatni szíves­kedjenek, hogy panaszom orvoslást is nyerjen. A Hőffler-fóle bőrkereske­désben cipőtalpat vásároltam. Talpat azonban csak úgy kaptam, ha 8 fo­rint ára bélésanyagot is veszek hozzá. Mondanom sem kell, hogy bélés lyukacsos, silány és egyáltalán nem tudom felhasználni. Így a 8 fo­rintot teljesen feleslegesen, a szó legszorosabb értelmében az ablakon dobtam ki. . Elvtársi üdvözlettel: Vhia Árpád szállítómunkás. * A fenti ügyben élvtársunknak kö­vetkező a válaszunk: Tény az, hogy a budapesti Bőrkeres- kedeimi N. V. a talp és bőráruhoz hasitök árut is csatol a kereskedők­nek, akik kénytelenek ezt nem ke­lendő árut is eladni. Az árukapcso­lás terén tehát a jelenlegi helyzet 6ürgös megszüntetését kérik a keres­kedők és a vásárlók egyaránt. PADOT KERNEK A SZIGETI JÁTSZÓTÉRRE A szigeti városrész lakúi kérő szóval fordulnak a Dunántúli Napló Olvasó Hangjához, szíveskedjék oda­hatni, hogy a szigeti játszótérre rakjanak ki padokat, mert a gyer­meküket kísérő anyák és hozzátar­tozók kénytelenek sokszor egész délután álldogálni, mert sajnos nem lehet sehova leülni. Üdvözlettel: Gruber Dezsővé A város illetékes ügyosztályánál eljártunk a fenti ügyben és Ígére­tei kaptunk, hogy rövid időn be­lül a szigeti játszótérre is kikerül­nek a pihenést nyújtó padok. HOVA TŰNT EL A HÜS? Ezúton szeretném felhívni az illeté­kesek figyelmét arra rendellenességre amit az Irányi Dániel-téii piacon lévő városi hatósági hússzéknél máT több­ször üapasztaMam. Kedden reggel én is soriba álltam a hatósági hús szék elölt. Pontosan a tizenkettedik vol­tam. Az orrom előtt virtek be az üz­letbe két féldarab süldő: és egy bor­jú. A legnagyobb meglepetésemre an­nak ellenére, hogy senkinek sem ad­tak egy kilónál többet az olcsó 8 fo- rin'os disznóhúsból, mire sorrakerüi- em „már elfogyolt" hangzott a vá­lasz. A szomszéd asszonyom, aki né­hány lépésre utánam álli: a sorban, az már borjúhús, sem kapott. Hogy hova tűni a öbbi, az rejtély? Kérjük az illetékeseket hassanak oda, hogy az olcsó halósági hús a dolgozók asz'a- lára ke üljön. Elvtársi üdvözlettel: Gróf Józseíné. A Szabad ISépért Pártunk központi sajtója a Szabad Nép új othonára felajánlások: Magún alkalmazóiak Szakszervezete 2.248, Hegyháti járús pártszervezetei 1.365, Pécsi járás pártszervezetei 1.200, Pécsi járási bizottság tagjai 400, Sik­lósi járás pártszervezetei folytatólago­sak 701, Siklósi járási bizotlság tagjai 200, OTT páutsaervezet folytatólagos 412, Pécs MEFESz csoport 214, Zsol- nay-gyár pártszervezet folytatólagos 182, Gyárvárosi pártszervezet folytató­lagos 137, Kokszművek pártszervezet folytatólagos 53 forint. Eddigi gyűjtés 08,414.36 forint, mai gyűjtés 7.252 fo­rint. összesen: 75,666.36 forint. HERMAW össztánc « ti» kánkattaiinóbnn

Next

/
Thumbnails
Contents