Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-15 / 112. szám
4 NAPLÓ w49 MÁJUS W ■És küzdeni kérdünk az életért." Írók, tudósok a haladás élvonalában meglátjátok!” S valóban, Önök meg fogják látni, hacsak nem fojtják meg tulajdon kezükkel kétszázéves müvüket — de talán nem mindenki képes ekkora cinizmusra Önök közül. Megjegyzem még, hogy a fennálló társadalom küzdelmei a feltörekvő új rend ellen sohasem bizonyultak valami eredményesnek n történelem folyamán; gondoljon például a római társadalom keresztényüldözésére. Ö: Vagyis Ön szerint, akármit is tegyünk, a jövő a kommunizmusé? EN: Sajnálom önt, de így van. Ö: Nem értem, hogyan fogadhatja ön ilyen nyugodtan ezt a perspektívát. Mintha ennek az eszmének a diadala nem döntené romba mindazt, ami kedves ön előtt: a tiszta kedvtelés kultúráját, melyet ön szüntelenül magasztal, az érdektelen spekulációt, melynek ön szerelmese, a társadalmi dolgoktól való függetlenséget, mely Ön szerint minden nagy szellemi ember ismertető jele. Hiszen ön naponta támadja a kommunistáknak valamelyik dogmáját. ÉN: Valóban, noha teljes mértékben helyeslem törekvéseiket. Csakhogy tni ketten egy lényeges pontban különbözünk egymástól: én ugyanis úgy vélem, az emberiség nem köteles az én kívánalmaimhoz igazodni.” * A béke kérdése foglalkoztatja legtöbbet az emberiség nagy alkotóit. Einstein, aki harcos üdvözletét küldte el a békéért tanácskozó lengyelországi értekezletnek, mór Realizmus — formalizmus Az igazi tudomány és művészet mindig a haladás szolgálatában áll. Hiába ültcinek ismcretlcnncvü „ideológusokat” az amerikai egyetemek tanszékeibe, hiába támogatják agyon a reakciós „művészet” egyes képviselőit az imperialisták, az emberiség kiemelkedő tudósai és művészei a béke és a szabadság oldalán állnak. A hitleri fasizmus módszereit lemásoló angolszász tőkések egyetlen egy nagy művészszel sem dicsekedhetnek. Ellenben a haladás táborában megtalálhatjuk a legnagyobb alkotókat. A wroclawi viiágértelmiségi kongresszuson ott volt Piceaso, Aragon, Hja Ehrenburg. Fagyejev, Lukács György és Nexő. Üzenetet küldött a kongresszushoz többek között Einstein és Shaw. A végéráit élő kapitalizmus szellemi csődbe jutott. Lukács György, nz európai hírű esztéta szavaival: „A monopolkapitalizmus művészete összcorrilott, mivel elvesztette minden. haladó emberi, társadalmi funkcióját. Amit ma elér, csak annyi, hogy az embereket arra a meggyőződéstelen beletörődésre, cinizmusra neveli, ami a monopolka- pitalizmus számára szükséges olyan rétegeknél, amelyekből ordenáré propagandájával nem formálhat véglegesen meggyőződött híveket.” Lukács György megállapításait Howard Fast amerikai író tanulmánya is igazolja. A haladószel le- mü iró (egyik felszólalója volt a párisi békekonferenciának) az amerikai irodalmi helyzettel foglalkozva megállapítja: „Mostanában azonban alig lehet hallani az amerikai írók hangját. Mi történt velük? Milyen félelem fojtotta torkukra a szót és akadályozta meg, hogy to'luk szabadon szántsa a papírt? Amerikában bűn bűnre, szégyen szégyenre halmozódik, s az. írók mindazt némán veszik tudomásul." Julien Benda nevét a magyar olvasó az „írástudók felelőssége” című könyvéről 'ismeri. A francia író a polgárság írója, mégis az utóbbi évtizedek eseményei meggyőztek őt arról, hogy a világ két részre szakadt: /& reakciós és haladó erők harcára. „Az emsi távirathamisítást nem lehet megismételni” című cikkében érdekes beszélgetést ír le, ami a kommunizmusról folyt le közte és egy amerikai „ideológus” között. A beszélgetésből közöljük az alábbi tanulságos részletet: „Ö: Vagyis mindezzel azt akarja mondani, hogy a kommunista propagandával szemben, mely az ön tulajdon bevallása szerint az egész világot nyugtalanítja és óráról órára terjed, mi nem tehetünk semmit. ■ ÉN: A fentebb említett okok miatt önök nem élhetnek az egyetlen igazán találó eszközzel, vagyis nem indíthatnak háborút az átkozott ország ellen. Marad még egy fegyverük, melyet máris alkalmaznak, s a jövőben még inkább használni fognak: összes országaikban- törvényen kívül helyezik a kom-} munistákat, megvonják tőlük af sztrájk jogát, holnap a gyülekezési j jogát, holnapután a szavazati jogot é s úgy üldözik őket, mint a vadai-é latokat. Igen ám, de akkor önöket if tulajdon hálójuk: a demokrácia 1 törvénye fogja meg. Ezzel kapcsa-1 latban pedig csak bámulni tudom t Charles Maurras-t, aki végső fokon é mindnyájuknak tanítómestere, „Oé — üzente önöknek Maurras —. t — .1- agy kezdődőit.' A: egyik kortes annyira magiín- tzabadségot, egyenlőséget akartok fkívül lett a; illáitól, hogy örjöngeni, sírui-zakogni kez- adni a népnek. Jól van hát! Majditrtt azon: mennyire tönkreteszik szegény magyar népei .................................................. , t a sárga-fekete vezetőemberek. Utoljára is lefordult a T/ , , f f székről és mint a taposott féreg vergődött. Na. megragadt r CITl-6 diet (I JrltirSOTl f é ók hónaljánál, lábánál és kiharcollak az ivóból, Iwva is! , ' t l társzekérre! .1 társa is kiindult vele. Hál az uram is. A tudósokat régen érdekli a kér- é.'-n is joggal hittük, ntár cltakarodnak. Azért odamenfünU dés, van-e élet más bolygókon? Is- t , talpán dülöngélő csizmadiához és nagy ill emlőén kérdez- méretes, hogy a növények és élőé ük: mi írsz ezzel a nagy céhhel* Micsoda? Olyan dühbe szervezetek megjelenéséhez és léte- é jött c: a másik korles. hogy elkezdte nz Isi evünkéi em- zéséhez megfelelő feltételek szűk- jegelni, meg azt, hogy hazaf iatlnn. pénz sóvár, gőz. áruló, ségcsek és mindenekelőtt oxigén és fzsivány/anya a fogadóm!:! Utalványt lillit ki ő a fogyás:- viz. A tudományos kutatások bébi- t'ásról, a képviselő fölhololmozla ölet minden kocsmám zonyitolták, hogy többe-keixésbbéé., kerületében erre. Hogyan merészelünk hozzászemtelen- megfelelő fizikai feltételek az életfkedni, míg ö nem kérte a számlál lölünk? így és további keletkezéséhez egyedül a Mcrsf l'ekinlel erre, tekintett arra. Egy rossz szó hozza a nur bolygón léteznek. Ott van víz és\s(k nemjót. Ila nz élt mukutyi uram is kijön a sodrából, van oxigén, ámbár sokkal kisebb már nagy esd. Ez a rongy korles csizmadia pedig mennyiségben, mint a Főidőn. A J irro vetemedett, mikor én egy par zokszót odamondtám, Marson azonban hidegebb van,\neki, hogy mellbelökölt az uram szrineláltára, Na, erre mint a Földön, minthogy távolabb J u uram nynkonknparíntottn és ügy csapta a kacsáin fuvart. a Naptól. 24 óra alatt ott a j’ához, hogy csak nyekkent. Ebből lett a csetepaté! 'Leled hőmérséklet 10 fokos meleg és 00 4ln‘'r-> fokos hideg között ingadozik. f —- Nadehát nem ériem, hagy neked és az uradnak é* 1932-bep, amikor a maihoz hasonlóan égető kérdéssé vált' a béke biztosítása, megmondotta: — Álláspontom röviden a következő: Egyszerű fegyverkezéskorlátozási egyezménnyel semmiféle biztonságot sem tudnánk elérni. A kötelező döntőbíróságoknak az összes résztvevő országok által biztosított és támogatott végrehajtó szervezettel kell rendelkeznie, amely azután a béke megszegése elten gazdasági és katonai büntetőszankciókat alkalmazna. Ma is el lehet mondani azt, amivel Einstein befejezte beszédet a leszerelési konferencián: — Az egyén, a kortárs nem ülhet ölhetett kezekkel, pusztán csak kritizálva és várva a sültgalambol. Mindenkinek kötelessége, hogy képességei szerint használjon az ügynek. A társadalom sorsa az tesz, amit megérdemel. Paul Eluard, a nagy francia költő még pontosabban határozza meg az emberiség feladatát: De csak egy halottunk legyen, aki belevesse Emlékét emlékünk közepébe És a halál ellen kezdünk el élni És harcolni kezdünk a háború ellen És küzdeni kezdünk az életért. A világ igazi Írói, tudósai a haladás élén állnak. Müveikkel, megnyilatkozásaikkal viszik előre az emberiség nagy ügyét: a békét és a szabadságot. Katkó István. Petőfi Sándor: A Nemzetgyűléshez (Részletek.) OH álltok majd a teremnek küszöbén» Melyből a nemzet sorsa jön ki majd» Megálljatok, ne lépjetek be még» Hallgassátok ki ínlő szózatom. Egy ember szól, de milliók nevében! * * * Hazát kell nektek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél És tartósabb is, kell alkotnotok» Egy új hazát, ahol ne légyenek Kiváltságok kevély nagy tornyai, Sötét barlangok, denevértanyák. Egy új hazát, hol minden szögletig Eljusson a nap s tiszta levegő, Hogy minden ember lásson, ép legyen, * * i Eredjetek be és munkálkodjatok, Legyen munkálok oly nagy, oly szerencsés, Hogy bámultában, majd látni lógják, Megálljon rajta a világ szeme, A bentlakókat vallja boldognak És istenítse, akik építették. UJ NÉPKÖLTŐK A VÁLASZTÁSRÓL Sosztakovics, a newyorki béke- konferencián részletesen beszélt a művészet égető kérdéseiről: „Koruhk művészetében kemény küzdelem folyik két művészeti szemlélet feözött — mondta feszült figyelem közben. A realista irány a világ harmonikus, valóságnak megfelelő és optimista szemléletéből született. Ez gazdagítja az emberiség lglki kincstárát. Formalistá- rtak nevezzük azt a művészetet, mely elfordul az embertől, csak a formai kifejezésnek él, lényegtelen kérdésnek tartja a turtalm-'t. Ez a művészet beteges, pesszimista lelki- alkat szülöttje, nem hisz az emberi - ség eszményeiben és az ember jövőjében. A szovjet zeneszerzők számára a nép művészi igényeinek kielégítése fejlődésük egyik legfontosabb szakaszát jelenti. Mély tartalommal és finom zenei formanyelven megírt alkotásaik aratnak igazi sikert. Az cn művészi utam eddigi legnagyobb öröme, hogy az „Ifjú Gárda” c. film kísérőzenéjét, amely ebben a szellemben készült, ilyen általános tetszéssel fogadták.” A fehetségkulcOás érdekes módszere Külföldi zeneiskolákban már régen meghonosodott az a rendszer hogy a tanulókról időnként hangfelvételeket készítenek, azt időközönként lejátszók és így összehasonlítást tudnak tenni a fejlődés különböző szakaszaiban. Nálunk most a filmszakmában bevezették ezt a rendszert. A íilmfőiskolai növendékek minden évben „filmre játszanak” egy-cgy egyéniségüknek megfelelő kisebb jelenetet, ami a film- archívumba kerül. Ez részben képet ad az illető filmszínész növendék előrehaladásáról, részben pedig arra szolgál, hogy epizódszereplők kutatásánál a filmárchivum segítségével így új tehetségek bukkannak felszínre. Szerkesztőségünkbe ■ számtalan vers érkezik. Hol ünnepélyes alkalmakra, hol indokolatlanul. A költők szorgalmasan küldik verseiket, amelyek közül alig-alig akad egy egy megfelelő. De érdemes néha átolvasni. D:ákok, vasutasok, gyárimunkások, tisztviselők írásai ezek, legtöbbje tele stiláris es ritmikai hibákkal, banális kifejezésekkel. Mégis az új, most kialakuló népköltészetnek vagyunk tanúi. Legtöbbjükből sohasem válik igazi költő. Mégis írogatnak egész életükön keresztül. Talán egyetlen egy országban sines annyi verstanig., ember, mint nálunk. Ha nem művészi értéke- lés szerint tekintjük őket, hanem témájukat cs hangulatukat, ezek a versek sok esetben kTejezik a nép ösztönös lelkűidét, politikai szemléletét is. A május tizenötödikéi választásra jo- néhiiny vers érkezett be hozzánk. Ezek közül idézünk egy egy sort. Az egyik vers mellé a NÉKOSz gondnoka írt ajánló sorokat, leírván, hogy Baranyai Ferenc niunkásszárniazású diák, versét, „amennyiben megüti a mértéket“, kő- /.öljük. A szakéreltségizctt köilö így ír: .11agyarnk, rlolyozökI Itt van a: ideje Meg kell mulatni, hogy Erős a nép keze. Szavazol magyar nép. Tudod-e. hogy hova Teszed szavazatod9 Hízzad a Népfrontra! Tóth László „Ernák előtt” című ver sében így állítja fel a kérdési: „Akarod vinni velünk a haladás szellemét! Harcolva az ellen, ki nekünk ellenség! Dolgozó felelj! Adva van a tét* Őszintén, mit akarsz, háborút, vagy békét?” Verset ír KavocSka János őrmester is. Versében a békelábor nemzetközi győzelméről ír: „Nem hallod? Dübörög a föld! A kínai rizsföldoken, Hol a vörös zászló van velem. Dübörög « föld, a szabadság harcainak nyomán, ahol érzem, van hitem és hazám”. A királyokról beszél Lulherúr Isisén Petőfit utánozva. Kissé naivan, de határozottan: „Fene csapjon min den királyt! Dehogy is kell a magyarnak ... A dolgozóknak ina szabadságuk van s a demokráciára szavaznak”. Horváth Vilmos, MÁV távirász lelkesen ádilpitja mrg „Szabadság” című versében: „Küzdelmünk felett virrad már A győzelem napja És megvalósul mindenütt A szoéializinus alapja“. Simon Boldizsár, a VASÉRT kaposvári telepének alkalmazottja szintén választásokra irt erőteljes költeményt- Utolsó szakasza így hangzik: Időre hál egy újvilág felé! Nem megállni, vár az új tavasz. Se tűzetünk a világbéke őre! Ki velünk van, a Népfrontra szavalt Választás Úrmagyarországon Részlet Tersánszky .1. Jenő „Kzkuk Marci kprlesúl-on" című regényéből. Alábbiakét egy vendéglős- né meséli el Kakuk Mai cinek. Választás e'öttj epizód, ,i régi világban ... Mlr.dcn választásnak megvan a ms- ga irodalma. Amíg két évvel ezelőtt a választási verselők a feketézőkről írtak, a reakcióról, amelyet akkor még nem szorítottak ki a közéletből, addig a mostani választási köttetné' nyék a győzelem biztos tudatát fejezik ki. Ha nem is műremekek ezek * £ versek, mindenesetre emlékei marad- f tlZ . ,, \ nak a kornak. Ha egy késői kor ujboldog, ha kitörhet belőle a rossz, tzdaqa természete ilyen- t i,i ............. . i I i , ■ , ■■ ■■ . iságolvasoja elolvassa, érzi br ö e * kar. Mindegy az, Iwgy micsoda nrugye erre neki. Itt is t , ? ' , .. .. l már nem számitotl, hogy kinek van igaza, kinek nem. ,nae' limtat. Ha akad eze Mentek neki részegen egymásnak és üsd-vágd, nem apáit! j közül, aki elsajátítja a mesterségbe- Mink kimenekültünk az urammal. Mert nlmgy szokták (H'ek technikáját, ha mondanivalóiét ezek a gazemberek, egyik röglön nckisuhintottu a fokosát t művészien tudja ma jd kifejezni, akkor a függőlámpának és a sötétben agyabutálták egymást, t költeményei a magyar irodalom síá* Törtck-znzlak persze össze mindent és akiket a dulako- fmárn is jelentenek majd értékel. ilás kinyomott az ivó ajtaján, azok künn is csak a re * - - - — rekedést kezdték el. El is látták egymásnak ügy a baját, t hogy néhányat elnyúlva vittek el és jó. ha az ágyban, t nem a temetőben fekszi ki, amit kapott. ^ —- Szóval, ahogy östizekoeódiak, ki is bekötlek az- i Ián cs otthagylak benneteket? — akartam már kitalálni a végéi én. De a kacs inára s né a fejét rótta: — Na, nem egészen! De majdnem! Meséljem hát tovább. Csakis a püfülödésbe. forgolódásba, huzakodásba, rongálásba fáradtak bele végesvégűt is, hogy már szál is érlellek egyik a másiktól. Elég a: hozzá, hogy az a kortes kikerülte a bordatörést, amelyik a székeién döglött addig, amíg a verekedés tártait. A friss levegőn ma- , giihozlárt valahogy, vagy fel is rázlak, l.sakhogy kereste ^ megállapítása, a társát, De most meg a társa vn/l kikészítve. Még pedig J Meesnikovnak számos más tudó• alaposabban, mert hefnkasztatfák a fejét, betörték a bar- fmányos felfedezése is volt de a ley dóját, megtaposták rettentően lyu! A felébredt kortes■ \jeientösebb a phagocytosis. Hirdette mikor mcfihallotla, lw(ju a kocsnmros. az uram, cuirU a , , . . n „ 10Q kezet n korteslársárn és persze me-' ....- .................. 'ast> ho™ az OTVOSl kultur(l Mc csnikov, az újkori élettan orosz úttörője IS4S. május 15-cn született a: újkor természettudományának, közelebbről a biológiának Icykivdlóbb úttörője, Mccsnikov, a pétervárt egyetem tanára. Nevéhez fűződik « vérsejtek, közelebbről az u. n. ,,/ffW sejtek” — phagoeyta —élettani szerepének lángeszű felfedezése és inr azt is nz uramra a , fogják, hogy ő hunyta ennyire vérbcfogyvalRetteneles gá- Je^en fogja) kitolni a kn-*)',nnii wni Irlt ciektfit n vrul :*:vűi'iioktolk> G. A. Tyihov, szovjet tudós m»-*., . -................................ * —" ------1 ta tásainak köszönhető, hogy csak- "U keUett hnlljum, hogy bandaszóval és éneknem bebizonyítottnak tekinthető: a » Marson növényzet létezik, amely af terrd éghajlati viszonyokhoz alkat- f maakodik. Hogy van,-e ott más éldf at«a;e*et — ezt nem tudjuk. yározéeba kezdett nz épkézláb fogadó ellen, az embereknek embert korles az uram ellen, nyelet határát, hirdette az optimista Kijelentene, hogy ezt a A világszemléletet is. 120 könyve és vonultok el tőletek — érdeklődtem Cn. llát lm nem hallgatsz végig. mi történt, hogy nőiül jani el' — volt igazga a csaptoménak. És folytatta. T f vendegek közül aztán mellettünk is, el'enünk is zá- é ’"link föl ezért a c.<ahns csizmadiáért. Tudod, hogyan van ez részeg emberek közt. Legtöbb akud az olyan, aki jón be a, társzekér, terhelje fél a fáklyái, zászlói, jelvé- Iphagocytosisnak. A teglángestéfbb nyéket, plakátakut. Viszik ml-nd a Cifra-csárdába. ftermészettudósok egyike tmit.
