Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-15 / 112. szám

DUNÁN' Péa Bá'koc Előre a Népfront győzelméért! W. ÍVFOLT AM, 112. SZÁM ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1949 MÁJUS is Rákosi Mátyás rádiószózata: Dolgozó népünk lelkesen, egységesen sorakozik fel a Függetlenségi Népfront mögé rázza Haflg»t<3hnl választás előestéjén szeretném S egyszer röviden összefoglalni azo- • kérdésekét, amelyeket a nemzet terjesztünk. A Magyar Független- í Népfront ezzel a választással arra i a magyar dolgozó népet, hogy Jjl jóvá az eddig végzett munkát ínnak eredményeit, támogassa az ri» terv hatalmas célkitűzéseit, íja jóvá a béke megvédésére irá- Jó hatalmas erőfeszítéseinket. íjon nekünk felhatalmazást, hogy I eddigi úton haladhassunk to­íbb és ennek megfelelően állam- tervezetünket is olyan módon 'jltsszük tovább, hogy megszllár- 'tsa az elért eredményeket és elő­készítse a jövendőt. W a megtett utat illeti: Eredmé- tket röviden és találóan adja visz- « a jelszó: „Romok helyén virág­zó élet, urak országából dolgozók ha­zája.” Amikor a demokrácia hatalmas eredményeiről beszélünk, elsősorban a kézzelfoghatókra, számokban kifejez­hető sikerekre, az újjáépítés eredmé­nyeire, a hidakra, a termelés adataira szoktunk rámutatni. Pedig talán nem is ezek a legfontosabbak. Talán még jelentősebb az • szá­mokban ki nem fejezhető jelenség, hogy a magyar dolgozó népnek az évszázados iga után most egyene­sedik ki először a gerince. Most kezd először szabad, teli tüdővel lélegezni. Az a felismerés, hogy övé az ország, magának dolgozik, még fiatal, — de már mutatkozik minden téren te­remtő ereje. Mutatkozik az élmunká­soknál, a munkaversenyben, a minta­gazdáknak, *'munkásfeltalálók sikerei­ben, a munkához való viszony gyöke­res megváltozásában. A népi újjászületés most kezd megvalósulni *pi újjá? zületés, amire az elnye­lj sóiét évtizedeiben a magyarság abbjal -annyira áhítoztak, most kezd lalósulni és . eredményképpen friss '5 járja át s nemzet minden rété Nemcsak az ipari munkás, a dol- 1 paraszt, a haladó értelmiségi és ®mher magatartásában jelentkezik k megmulatkozik a nők egyenjo- fósában és abban, hogy az ifjúság tyre növekvő m- ß kben veszi ki i nemzetépítés fajdalában. Meg 'úgyszólván a kezdet kezdetén va- de mutatkoznak eredményei an­I bogy a felszabadult nők az első "Wan lépések után most már tol - Rulettel indulnak meg az egyen- mtáág útján. , "«Özet fele, n??ly a dolgozó II elnyomásán belül, még mint ’ I» vissza volt szorítva, most 74i aratni felszabadulásunk neki érő gyümölcsét, hitte, hogy a női egyen iogusf- J'eglazítja a család kereteit, az ^ "'eg, milyen belsőséggel finné- * fypen ebbpn az évben a magyar , ^ nép az Anyák Napját és hány "’'»indító jelét láthattuk' ország- ! ^nak, hogy a nők egyen jögii­* nőf és elsősorban az anyák fo. megbécsijiésíl ,j tapasztalható eredményezte, a magyar fia* lt; táborában, amely demokricl- Wltikai győzelmeinek eredménye- ,jj,n most kezdi kimunkálni az öl l|f|n he’ypt az országépítésben ,j8^kul ki bennük hivatásuknak az j8®; mely mint a jövendő hoidn- !(,ri®r mosi kötelességekéi ró. ^°?y a derr.vikrácia milyen mélyen szántott az ifjúságon belül, innak legjobb mutatója az Úttörő­mozgalom, ez az élettől duzzadó, fakadó rügy a nemzet lombosodó fáján. A népi demokrácia egészséges nedv, keringése most kezdi az utolsó hajszál- gyökérig áthatni dolgozó népünket s ez a fej’ndés, melynek még csak első csíráit látjuk, talán még izmosabb eredménye, mint az, amit gazdasági téren elértünk. Es mindez csak a kez­det. Hároméves tervünk csak első kí­sérlet volt, amelyet nem előzőit meg összegyűjtött saját tapasztalai. A bátor kilépés, az erők kifejtésé­nek szabad lendülete csak ezután következik, amikör már anyagban és tapasztalat­ban lerakluk az Alapot. Mindezt tudja, vagy legalább is r:—, k-tl megérzi dolgozó népünk is. Ennek ad­ta jelét május elsején, amikor ezt a napot, ma’y régente. az ipari munkás­ság seregszemléje volt, most az egész felszabadult dolgozó nép ünnepévé tet­te. Május elseje nemcsak politikai meg­nyilvánulás volt a baladás nemzetközi szolidaritása, a béke és a demokrácia mellett, de az erő, a fegyelem, a biza korió jókedv, mely országszerte vele apcsolafban mutatkozott, a demokrá­cia össz-sikerelnek kisugárzása is volt. S ; z egymás mellett lobogó vörös és nemzeti zászlók erdeje jelképezte azt felismerést, hogy hazánk felemelkedése és a nemzet­közi haladás ügye elválaszthatatla­nul összefonódik és külön lendii e- fc< ad a magyar demokrácia rrin- den lépésének. iriegszcreííc és szívche zárta q magyar komnuintsiaiiai-Jks Elseje azt is mutatta, hogy ®r dolgozó nép most kezd1 csak !(| "'egbeesülni azt a felszabadító Ij' Myet a SzoVjet.u nió végzett, ^leverte kezeinkről a bilincsel rs .''Pnyitotta előttünk fe'emélkedé- .^^gulásunk ú'ját. és íüggetlensé­rnuta,0tt a Május Elseje. nfPünk megszerette és sjf- irtji* ^ * Magyar Dolgozók i Hj. ' * m»gyar kommunistákat, ^ C az éjen jártak, ha áldozat­vállalásról és példaadásról Völt szó, akik nem Ijedtek meg a nehézségek­től, nem csüggedtek el a vereségek láttán, nein vesztették el a fejüket a vá'tságös pillanatokban és nem szédül­lek meg a sikerektől s akiknek minden lépéséi dolgozó népünk szeretéte és jól felismert érdekei vezették és vitték előre a felemelkedéshez vépető úton. Nem kétséges, hogy a magyar dolgo­zók ezl az utat helyeslik és jóváhagy­ják. Az előttünk álló feladatok közűi ket­tő a kimagasló: ötéves tervünk meg­valósítása és békénk megőrzése, a két. feladat esak egymással karöltve valósítható meg, egyik feltételezi a má­sikat, egymástól el nem választható. Mi büszkén hirdetjük, hogy az ötéves terv gazdaságilag többet kíván adni felszabadult népünknek, mint amennyit a megelőző ötven esztendő adott. De Itt sem ári külön kihangsúlyozni, hogy a gazdaságinál talán fontosabb az a fejlődés, amelyet a terv a művelt­ség, a népegészség, a falu és a város életszínvonalának egymáshoz közelíté­se terén nyújtani kíván. né(mérfőldm csizmává] haladunk előre Mióta hazánkban a dolgozó nép győ­zött, sok szó esett már arról, hogy az elmúlt negyedévzred alatt a magyarság minden függetlenségi mozgalma első­sorban külpolitikai okokból, a nemzet­közi viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt szenvedett vereséget Most jött dSször létre etyan helyzet, hogy a haladó emberiség és a dolgozó magyar nép céljai egybe esnek. Ki kell emelni, hogy ez nemcsak poli­tikai síkon, de gazdaságilag is így áll. Hazánkat több mint négy századon keresztül gazdaságilag is rendszeresen visszaszorították. A tőrök hódoltsá­got követte a Hahsburg-német gyar­matosítás. Változást a Horthy-rend- szer sem hozott, amelynek legnagyobb gondja az volt, hogy hogyan kösse gúzsba a dolgozó népet, amely magá­nak követelte a nagybirtokos 'földjét, az emberi jogokat és az emberi életet. Csak most, a demokrácia győzelmével alakultak ki a gyökeres változás lehe­tőségei. A sárba ragadt, elmaradt magyar dolgozó nép azelőtt esak meséiben álmodott a hétmérföldes csizmáról, most azonban megvalósul annak a lehetősége, hogy hétmérföldes lép­tekkel haladjunk előre. A hároméves terv ebben a tekintetben esak tanoncidő volt, afféle próbámon*». A* új munkásigazgatók, az új bank­vezetők most végezték gyakornoki éveiket és csak ezután jöhet a lendü­let Történelmi távlatból tekintve ötéves tervünk az első hatalma* lépés arra, hogy évszázados el­maradásunkat a népgazdaság, a kultúra terén gyorsan behozzuk. Ezt a lehetőséget tudatosította a vá­lasztásokat megelőző felvilágosító mun­ka. Ez a felismerés ad új szellemei, nagyobb feszítő erőt és történelmi távlatot ennek a gigantikus vállalkozás­nak. És ez a felismerés teszi lehetővé, hogy bár dolgozó népünk tudatában van a még meglevő nehézségeknek és a bajoknak, mégis örömmel vállalja az ötéves tervvel járó új áldozatokat ér verejtéket És ezért támogatja a Függetlenségi Nép­frontot, amely nagy Pártunkkal a* élen záloga és biztosítéka annak, hogy ezt a hatalmas művet is si­kerrel fogjuk befejezni. Fokozott eSsfcáiafságg-al védj sík a békét Az ötéves terv megvalósításának elen­gedhetetlen előfeltétele a béke. Nem kell sok szót vesztegetni arra, hogy a mi elemünk a béke. Ha biztosítjuk békénket, biztosítot­tuk minden tervünk alapját. Es ha a népi demokrácia eleme a béke, ebből az is adódik, hogy a demokrácia ellenségeinek, a reakciónak eleme és reménye a háború, s a vele járó ször­nyű pusztulás. Ezért védi a dolgozó nép fokozott elszántsággal békéjét. Ez­ért küldte ki képviselőit Párisba, ahol több mint Hatszázmillió ember küldöt­tei sorakoztak fel a háborús gyújtoga­tok és kardesörtetök ell**n. Ezért van ott mindenütt, ahol keményen ki kell állni a béke ügyéért. Es ezért hoz létre a dolgozó nép fiaiból erős, demokra­tikus hadsereget. Tudja, hogy nem e'ég a békét óhajtani, meg is kell védeni. A Füígttlenségi Népfront befolyá­sának elmélyülését nem utolsó sorban a béke következetes védel­me eredményezte, A bőkéó'kcí és a béike nemzetközi ügyéi szolgálják azok a barátsági és kölcsö­nös segé.ynyújtási szerződéseik, ame­lyeke! dómokra íiku-s szorrrszédainkia-l kötnünk és a jó-viszonynak és őszinte szerepeinek elmgyűlése, melye.; hálás népünk fokozódó mériekben tniiiat fel- f íflibariiiiónk, a ha‘a más Szovjetunió felé. Ennek a bakévá,-gynak volt jelen­tékeny szerepe abban, hogy északi szom­szédunkkal, Csehszlovákiával is meg tud uk teremteni az egészségé« b^rá) i viszonyt és ezzel is Szilárd gerincet adtunk a bökefrontr.ak. És, hogy politikánk helyes vott, azt éppen a napokban igazolta a haladás és a béke híveinek az az óriási győzelme, mely a berlini megegyezésben és a nagyhatalmak küszöbönálló új tanácskozásában jut kifejezésre. A háborús úsztok megpróbál*ák ezt a győzelmei kezdetben vitássá lenni, de mósi már kényle,lenek itt is visszavo­nul ai” fiij-rtí. Az egyik nagy amerikai lap, ame'y esősorában áílt a háiborűs uszPókriak, 'egnap kénytelen volt 9 következő megállapítást lenni: „Nyu- gatéürőPánák egy újabb hábórúban va'ó részvételét az egyszerű ember akadályozza meg. A nyuua/európai egyszerű ember makacs eltokélségo, hogy eü akarja kerülni a háborút, szin­tén katonai tényező, amely közelebb áll Nyugateurópa valóságaihoz, mini az amerikai tábornokok". És egy másik nagy amerikai lapban Walter Lipmann, az atombomba-politika hirdetője kény­telen éJsme.mii: „Tárgyalunk » német kérdésben, nem engedményként, hanem ter­veink összeroppanása kővetkezté- s ben.” A háborús uszítók kudarcában döntő része van természetesen a hatalmas Szovjetunió köve.tke-zedes békepoitiká- jámak, de a békefrónitnak ránk esc ré­széből mi Is derekasan és becsülettel ki­vettük a részünket és szerény erőnkhöz képest hozzájár ültünk az eredményekhez. Most a választások előestjén már nyugodtan le lebe*, szögezni, hogy újra helyesnek bizonyult a nemzeti demo­kratikus erők összefogása, az a poli­tika, melyet a múltban folyt adtunk, amelyet a jövőben is folytatni szándé­kozunk ég helyes vöM az az egysége« lista is, mellyel a nemzet elé l'ptünk. „A magyar dolgozó nép most egy egységes nagy család” —• mon­dotta nekem egy paraszt a Dunán­túlon. Ez az egység jut kifejezésre jelöltjeink személy«»?« is. A dunántúli nép okulá­sára CéJldömö'.kŐn felolvasom az utol­só háború előtti Választás nyugar.- dunántúln jelöltje#. 1939-ben a listák élért gróf Pálffy Fidél, Rosmer István báró és hasonszőrűek állottáik. A Ma­gyar Függetlenségi Népfront jelöltjei­nek társadalmi összetétele megfé’o! dolgozó népünk összetételének és egv- bea hű n tükrözi vissza azt a szociá lis változást, melynek következében hazánk az urak országából a dolgozók hazájává fejlődött. Jelöltjeink közölt nincs se gróf, se báró többé, se nagy- birtokos, s« bankár, sem ezeknek ügy­védei. A Népfront jelölt jelnek száma 939, ebből dolgozó páráért 340, ipart munkás 310, haladó értelmiségi 197, kisiparos és kiskereskedő 7, És hozzá járőrt nem crwkdly mártéWie* a béke megvédésébe« • Kínai Knm- mwii«ta Párt győzelme, meilyej egy közel 500 millióé népet az imperialis­ták tálboráibój a népi demokrácia é« a béke erőinek frontjába visz át. Amint a magyar demokrácia belső sikereit egy­beesnek az emberi haladás eélkítűzé- seiivei, úgy s mi béikeerőf es zi*. és cink » egybeesnek a* emberi haladás célki­tűzéseivel., úgy a mi békeerőfeszífé- seink is egybefolynak a* Imperialista háborús uszít ók ellen baralrm* áradat ta.l és erősítik azt Ezt is megértatte dolgozó Bépflj*. ezért támogat bennünket, ez-ént hatal­maz fel bennünket arra, hogy Új alkotmánnyal «zentesftslfk w eddig eJérteket és aegttsük «lő a fejlődés*. alkalmazott é* egyéb W. A nők egyenjogúsításának fejlődésM és a demokrácia építésében végzett jó munkáljuk elismerését 150 dolgozó nő jelöltség* mutatja. Nem kétséges, hogy fiyen képvts*j lök kézében jobb lesz az ország kor­mány és nem kétséges, hogy az egy­séges lista már a választások alőtt «■ óriási eredményeket hozott*. Ezúttal «I- maradi az ellentéteik és szenvedélyek felszítása, a kákán is csomót, keresés. Nincs többé versengés a reakció »** vázolnák megnyeréséért és ma — *1- lenté.tben 1947-teá és 1945-íeá a vilest■ táson nincs jelen, mint nevefB herma dlík a reakció. A választási harc ezúttal hatalnu» politikai véleménycsere volt. Való­ságos demokratikus iskola: ar or­szág gazdájává lett dolgozó nép számvetése az elmúlt évek ered menyeiről és a jövő tennivalóiról. A Függeilenségi Népfront egységes fellépése a választáson kifejezője volt annak az egyöntetű megír élésnek, ».mellyel' a magyar nép a döntő kér­déseket az. eddig eléri eredmények he lymléíé', ötéves tervünket és * bél- megvédéséért vívott harcunk*! nézi e kifejezője annak, hogy nine* *bér. • arrovonetkOTóiag, hogy folytatni k 1 az eddig követelt j at. Ujra helyesnek bizonyult a nemzeti, demokratikus erők összefogása

Next

/
Thumbnails
Contents