Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-14 / 111. szám

ÍGY KELLi szavazni: A rála<z(6josfo>nltoak az eln5k álad egy szavazólapot és ery sima borítékot» A Magfar Függetlenségi !Vépfrontra ngf kell szavazni, hogf a sznvaxó nem tes% sémi íren jelet a szavazólapra, lianem csak összehajtja azt, beteszi a borítékba, majd leragasztja a borítékot él bedobja a szavazatszedő bizottság előtt elhelyezett nrnába. A szavazás titkosságát a szaTazóhelyiségbon lérő zárt falke biztosítja. RÁKOSI MÁTYÁS ma este 8 órakor beszél a rádióban Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar nép nagy vezére, a választás előestéjén rádiószózatot ín*éz az ország. dolgozó népéhez. Rákosi Mátyás beszédét rendkívüli érdeklődéssel várják országszerte. Minden városban és községben megszervezték a nagyíontosságú beszéd tömeges meghallgatását, A rádiószózatot a Kossuth és Petöii rádió szombaton este S órától 8 óra 30 percig közvetíti. Nótaszóval, együtt vonulnak szavazni A JÖVŐ PEDAQÓQUSAI Janus Pannonius-u. 5. A belépőt vidám nótaszó fo­gadja. Mozgalmi dalokat énekel­nek a jövö pedagógusai. Éppen óra­közi szünet van. A jövő pedagógusai nagy lelke­sedéssel készülnek a rájuk váró feladatokra. Odaverődöm egy ki­sebb beszélgető csoport mellé. A választásokról beszélgetnek. — De barátaim — mondja Ger- gócs Jenő — egészen más lesz ez a választás, mint az 1947-es volt. Jól emlékszünk rá, hogy milyen becstelen eszközökkel igyekezett a reakció befeketíteni a népi demo­kráciát. Azóta már tisztán lát minden józan ember. A IV. sz. terem ajtaján nagy fel­írás hirdeti, hogy itt a MEFESz pedagógus kari szervezetének hi­vatalos helysége. Négyen-öten van­nak benn; a ma esti választási műsoros-est részleteit beszélik meg. — Mit gondoltok fiúk, ez az elő­zetes választási műsoros est, nem olyan, mintha előre innátok a medve bőrére? — Szó sincs róla — válaszolja Surányi Gábor. — Itt a magunk A pécsi rendőrkapitányság nyomozói fegyveres rendőrök kíséretében hely­színi szemlére vitték a pécsi betörő- banda két tagját; Bánt és Ugligot. Bán és Uglik László először az In- fzedy utcai postahivatalban játszották le a betörést, melyet éjszaka 11 órá­tól, reggel 5-ig követlek cl. Míg Bán a falat bontotta, a jelenleg szökésben lévő Szabó lement a városba és betö­rés útján szerzett egy kiskocsit. A bttciés után a szerszámokat a Mecse­ken ásták el. A pécsbányalelcpi Népbolt elölt nagy tömeg állta körül a helyszíni szemlére vitt betörőket. Szabó a háztetőn át bemászott afc üzletbe, majd Bán is utána ment és hat órán keresztül cso­magoltak. Ezalatt Uglik az ötven mé­terre lévő rendőrőrszoba előtt őrkö­dött. A zsákmány egy részét az egyik mecseki kőbányában rejtették el. A meszestelepi Négboltba más módon, az ah'akrács lefeszíléséve! hatoltak ne. F.zt a betörést is, mint valamennyit, esős, sötét éjszakán köveitek el. Tabakó cipészmester I.osoncz-utcai lakására hajnali 4-kor törlek be. Az ablak alatt kibontották a falat. A lá­tásban tartózkodó háztartási alkalma­son nem hallotta meg a falbontás za­ját, mert Bánék új módszert alkalmaz­tak, különleges csavarhúzóval kihuzi­gálták a falból a téglákat. A Tabakó lakásban a leány száját bekötötték és '«vorveirel sakban tartották, mígcsaK az ablakon kpreszlül ki nem ugrottak. A Majláth utcai szerelőműhelybe, akárcsak az Ipar utcába, kétszer is be­tértek és oxigénvágóval megfúrták a páncélszekrényt. A MÁV konzumba és a Győri garázsba a Rét utca felől, fal­A választások előestéjén a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének elnöksége a következő felhívással fordul a ma­gyar fiatalokhoz: Fiatal választóink' hatalmas lelkese­déssel, bizakodással, lázas izgalommal készülődnek a választásokra. Minden magyar fiatal legfontosabb, személyes ügyének tekinti a választásokat, hiszen • fiataloknak nemcsak választójoguk van, hanem soraikból képviselőjelöltek te kerülnek ki. A magyar fiatalok tudják, felelősek körét nézve a főiskolán, de a vi­déki kiszállásainkban szerzett ta­pasztalatok alapján bátran állítha­tom, hogy a munkás, a paraszt és a haladó értelmiségi egyaránt tud­ja, hogy hova kell szavaznia. — Kultúrgárdánk eddig bejárta Vajszió, Zengővárkony, Nagypeterd, Szajk és Velériy községeket — mondja Szabó Imre kari titkár. — Holnap és vasárnap is megy ki két kultúrcsoportunk vidéki kiszállásra. — Vasárnap a programot úgy oldjuk meg, — veszi át a szót An­tal Éva, — hogy a kar MEFESr tagsága együtt nótaszóval vonul fel szavazni. Minden főiskolást elkísé­rünk a szavazókörzetébe. Látni kel­lett volna azt a lelkesedést, amikor a hallgatóság, az össztaggyűlésen megszavazta a kollektív felvonu­lást. Igen, látni kellett volna azt is, de végeredményképen elég volt látnunk a Pedagógiai Főiskola éle­tét negyed óra hosszat is ahhoz, hogy megállapítsuk: a jövő peda­gógusai alapos lelkiismeretességgel készülnek a rájuk váró felada­tokra. bonlás útján jutottak he. Ezután tör- .nt, lu>”' Szabó Sáridon megsebesült. A MÁV üzlet vezetőséghez indultak a szer számok kai megrakott kocsival, mikor egy ket ékpáros rendőr észre­véve őhet. Erie, ott hagyták a íocsií és futni J<‘ zi lek. A rendőr rálőtl Sza­bóra és sl .s találta a combján, de en­nek ellenére Szabó eljutott a sétatérig, ahol a megbeszélés szerint találkozott Bánnal. A rendőrség a nyomozás: egyelőre befejezle és a 23 betörést elköveted banditákat átkisérte az ügyészségre. Ünnepi ülést tartptt a georrjiai parlament. A fellobogözoft teremben összeg)/ültek a honatyák és vagy ünnepélyességgel, kinyilatkoztatták: „Amerika az igazi demokrácia hazája.. Amerikában boldog, békés egyetértésben élnél: az emberek és csak a kommunista agitátorok za­varják a nyugalmat.“ Sőt a tiszte letreméltó gyülekezet még tovább is ment egy lépéssel és mindekhez hozzáfűzte: „Georgia állam nem zár­ja el a négerek elől a szavazás le­hetőségét“. Georgia állam tehát megadja a le­hetőséget csak é/ipen élni kell vele tudni. (’sál: apró formaságról van szó, a négernek, mielőtt leadja sza­vazatát egy kérdőívet, kell kitölte­nie. Ttöpke HO kérdésre kell felelnie és a feleletnek azt kell bizonyítani, hogy a négernek megvan „az értel­mi képesség a szavazáshoz.“ a szebb magyar jövőért, terveik meg­valósulásáért, a béke megőrzéséért ég ezért cinek-mindnyájan jogaikkal. - Ez­ért fognak mindnyájait hazafiul köte­lességüket teljesítve az órszágot cpjlűk szövetségére, a Népfrontra szavazni. Minden magyar fiatalt töltsön el boldog és büszke érzés...hogy népünk e nagy ünnepén, a ■ választásokon sza- vazatával ö is erősíli a Népfrontot' és felsorakozik nagy és bölcs tanítómes­tere, Rákosi Mátyás mögé. Fiatalság rajta, szavazz a Népfrontra! Egy évvel ezelőtt 1948. májusában megkötöttük a lengyel-magyar gazdasági és együttműködési egyezményt. En­nek az egyezménynek hatalmas gazdasági jelentőségét bizonyítja az is, hogy 10 millió dollár kere­tében bonyolít le árucserét. A len­gyelek szenet és kokszot szállíta­nak, mi pedig bauxitot, alumíniu­mot és készárukat. A magyar-lengyel árucserefor­galom szerves kiegészítője a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa célkitűzéseinek. Az együtt­működés mind a két ország terv- gazdálkodását segíti, mind á két szerződő fél részére nagy elő­nyöket biztosít. A most egyéves szerződést rö­videsen ötéves hosszúlejáratú áru- csérejgrgalmi megállapodás kö­veti, ez a nxeaállapodás még- inkább összhangba hozza a két baráti ország gazdasági érdekeit és ezen keresztül - még szoro­sabbra fűzi a két ország barát­ságát. MTK—Kistext 4 2(11) • Péntekén délután a Kistext sporttelepén bonyolították le a szombatról előrehozott MTK—Kis­text NB I. osztályú labdarúgó ..mér­kőzést A negyedik percben- Hideg­kúti. beadását Bosánszki a hálóba rúgta. (1:0). A 21. percben MTK támadások ellenére a Kistext ért el váratlanul gólt Tóth II. 16 mé­teres szabadrúgása védhetctlcriül vágódott a' kapu jobb felső sar­kába. (1:1). Szünet után Forgács megszerezte csapatának a vezetést (1:2). A 19. percben Bosánszki egyenlített. (2:2). A 41. perében Hidegkúti a 11-es tájékáról a. kapu balsarkába rúgta a labdát. (3:2). A 43. percben Hidegkúti labdájával elfutott ós Kiss II. gánccsal akasz­totta meg. A megítélt 18 méteres szabcTrúgást Kovács II. értékesítette góllá (4:2). Az MTK megérdemelten győzött. —. „Kiváló munkás1’ kifúrt1 élest ka­pói: Guelmini Ilma (Mohács) pedagó­gus. N . Olyan ember, aki nem tud írni, olvasni, ritkán tölt ki kérdőivel. A gear (/iái négerek többsége nem is­meri a betűket, hogyan is ismerné, ha egyszer az igen tiszteletreméltó georgiai parlament kizárja gyerme­keiket a fehérek iskoláiból és ugyan akkor felesleges pazarlásnak minő, siti a néger tanítói: fizetéséi. He, ha történetesen tudna írni, olvasni, ak flór sem valószínű, hogy az állati sorban tartott gyanot szedő néger megfelelne a kérdésekre: hogy hív fák észak és Dél háborújának tábor­nokaiV? Hol vannak az Egyesült Al lantokban csillag vizsgáló intézetek? Mi a szupperrelativitás? Egy baloldali lap munkatársa fel kereste azt a georyfái honatyát, áki a kérdéseket összeállította. A tiszte­letreméltó államférfi hajlott korára és megrokkant egészségére való hi­vatkozással az 50 kérdés közül 21-re tagadta meg a válasz megadását. Persze nem minden amerikai ál­lamban bíbelődnek a kérdőívek öse- szedllítdsdnak. kinyomtatásának és felülvizsgálatának hosszadalmas mun­kájával. Többnyire hurkot vetnek e szavazni akaró néger nyakába és ezt a demokrácia nagyobb dicsősé gére: „Linch bíró ítéletének“ neve­zik. A nénergyilkos lie-selCdtnak nem '•sík bánié,dúsuk az VSA-lxin. Az Egyesült Államok urai azt. hit­ték. büntetlen''! hasznúiba1 iiík ugyan- ezeket az es--1:özökcf a világ összes népéi ellen. De a békefront győzel­meiazt. mutatják: a llncselésböl az amerikai négereknek és a világ ösz- szes szabadságszerctö népeinek ele­gük volt. Befejezték a nyomozást a pécsi betörőbanda ügyében A MINSz felhívása az ifjúsághoz Szavazni akar az Egyesült- Államokban? Mondja me£ mi a szuperrelativitás! A BÉKE DIADALA Alig néhány nap múlva kezdi meg munkáját Párísban a négy nagyhatalom külügyminisztereinek tanácsa, amelynek tárgyalásai elé nagy reménységgel tekintenek az emberiség békére vágyó száz­milliói­A berlini probléma megoldása, általában Németország kér­dése túlnőtte egy ország határait és a békéért, emberi haladásért folytatott küzdelem jelentős ré­szévé vált. A németországi for­galmi korlátozások megszünteté­sét nemcsak a német dolgozók üdvözölték nagy lelkesedéssel, hanem örömet váltott ki szerte az egész világon. Egyesek Nyuga­ton azt állítják, hogy a német kérdésben beállott fordulat a Szövjetúnió megváltozott politi­kájának és hirtelen „engedékeny­ségének" eredménye. Nézzük meg a tények világosságánál, vájjon a Szövjetúnió politikája változott-e meg a német, kérdésben, a béke erői szenvedtek-e vereséget, aho­gyan azt egyesek Nyugaton hir­detik, vagy a háborús uszítok vrllottak-e kudarcot, az amer:- kai imperialisták és csatlósaik politikája mondott-e csődöt Né­metországban? Csak néhány dátumot és ese­ményt ragadunk ki ,.a német kér­dés" történetéből. 1945 nyarán Potsdamban megegyezést kötnek a nagyhatalmak, amelyben síkra- szállnak az egységes és demo­kratikus Németország mellett, megállapodnak a hadiioar leszere­lésében, a trösztök feloszlatásá­ban. a nácitlanítás végrehajtásá­ban. Ezzel szemben mit mutatott a valóság? Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország vezető' körei hónapról-hónapra sorozatosan megsértették úgy a potsdami, mint a jaltai és leheráni megállapodásokat, Ha, megvonjuk Németország két része megszállási poli­tikájának mérleget, azt látjuk, hogy Kelet-Németországban híven á potsdami megegyezéshez, végre­hajtották a hadiüzemek leszerelé­sét, a nácitlanítást, felosztották a junkerek nagybirtokait, szabad demokratikus választásokat tar­tottak és mindent megtettek' ab­ban az irányban, hogy örökre el­vegyék a lehetőségét a német (ámadószcllem felélesztésének, ugyanakkor elősegítsék a demo­kratikus Németország kialakítását, amely hozzájárul Európa békéjé­nek megszilárdulásához. A Szov­jetuniót a német kérdésben a nagy Szí ál-rí szavai vezérelték, aki ezeket mondotta: „Hitlerek jönnek. Hitlerek mennek, de a né- 'met nép marad." Ezzel szemben a nyugati öveze­tekben nem szerelték le a hadi­ipart, továbbra is birtokon belül vannak a háborús bűnös német földbirtokosok és tröszttulajdono- sok, a nácitlanítási komédia során sorozatosan mentettek fel vagy ’'telték ‘nevetséges alacsony biin- 'etésre Európa és a ném-g nép katasztrófáinak előidéző t A hír­hedt lérfí híddal npm sokat hasz­náltak Berlinné'1-, amelynek la­kosságé az anCebamerikai és fran­cia po'itik- következtében a leg­nagyobb nélkülözéseken ment ke­resztül. Nem különb a helyzet Nyugatnémetországban gazdasági téren sem. Erről ír a New States­man and Nation május 7-i száma. , Nyugatnémetcrszágban a gazda­sági helyzet katasztrofálisan rom­lik. A munkanélküliség a dolgo­zók 10 százalékát foglalja macá­ba; az áruforgalom apadácb->n van; az építő műnk« mecsáH.'- ugyanakkor, amikor a Ruhr-vidék és a Raina-vidék munkásai még mindig r>:n„pkben laknak: -* 8'rá- rak rende'ö könyvei már régzn nem teltek meg. Legutóbbi becs­lés szerint a lakosságnak csak 50 százaléka képes arra, hogv a hivatalos élelm'.szeradagot megvá­sárolta". Az UNO ülésén annakidején a berlini kérdést szándékosan fújták fel a nyugati hatalmak, hogy ezzel növeljék az ellentét*1 két a világ „két része" közötti újabb indokokat találjanak a kard- csőrtetésre és erőszakos politiká" juk folytatására. N^lvánvaló, hogy most, amikor hosszú hónapok f*1 nyege tőzése és aszító politikája után kénytelenek leülni a tár­gyalóasztalhoz, nem a Szovjetünké nézetei és cselekedetei azok, ame­lyek megváltoztak, nem a Szov- jetúnió hátrált meg, hanem az imperialisták tábora. Elég csak idézni a Szövjetúnió békepoüti1 kájának sorozatos megnyilvánulá­sait, Sztálin számos nyilatkozatát, amelyek már régen lehetőséget ad­tak a megegyezés megteremtésé­re. És mégis Kingsbury Smithnck. az I. N. S. európai igazgatójának ez év január 25-én adott hírei Szíálin-nyilatkozat után, hónapok­nak kellett eltelnie, amíg az ame­rikai politikusok „jobb belátásra tértek. Nyilvánvaló, hogy nem • béktábor soraiban van zavar, ha­nem mint az U. S. News Wo d Report című amerikai u'sáí megállapítja, a Szovjetunió pol'H- ká'a hozta zavarba az Egyesül'- Államok vezető köreit. Nem * béketábor országai között dúl el­lentét, hanem az atlanti szerződéi ellenére a nyugati kapitalista or­szágok között növekszik a viszályt amint azt az atlanti paktum sze­nátusi vitája, az angol és franci» sajtó megnyilvánulásai és Schu- man legutóbbi nyilatkozata bizo­nyítja, amelyben kijelentette, haj* landó közvetíteni a „nézeteltéré­sek" elsimításában. Mert nem a béketábor «zenve* dett véres vereséget a .Hangúé1* hanem az imperialisták, akii '* csatlósait egyetlen hatalmas d.'* dalmcnetben üldözi és s#nnvv'tl meg a győzdhnes kínai náphad *• reg. Nem a béke erői fulámnd'A meg Nyugateurópában, hanem 1 francia, angol és olasz dolgoz k ‘ömegtünfetésci, sztrájkjai és szí­vós harca az, mely napról-rmp a leleplezi az imperialista háborús uszítókat és hazai kiszolgálóik-'-'t és érteti meg a háborús gyui'ní1' lókkal, hogy a béketábor crej®, egysége és következetes harca olyan acélfal, amelyen könnyen összetörhetik fantaszta, lázáhno- kát kergető koponyáikat. A kül­ügyminiszterek tanácsának a* összeülése nem kis mértékbe’) en- nek a felismerésnek *z ered­ménye. háborús gyújtogatok á’md napról-napra inkább szer­tefoszlanák, egyre jobban zsugo­rodik reményük, hogy újra ,nTs lebbrnfsák a világot. Mint Molo­tov mondotta: „A kapi'a'izmu* lába alatt mozog a talaj". v‘r wétf a konzervatív angol Times is kény; télén b evallani: „A kektázsi1' megmozdulások Északkín ’ ‘él }e Indonéziáig, azután vissza M'vádí és a burmai hegyekig, az égés* világ stratégiai és ppltyika* ’éfj képét megváltoztatják K*7« rzcrmillió ember sorsa alakul át Igen. ezcrm’Ilióc Ázsiák-"1 é0 -zázm'llíóé Európában é* a földrészeken. És az á'a hordozói előrevivői minden-" A" ?z emberiség békéjének c - lövőjének tántoríthatatlan ' oo- sai a kommunisták. Az ő l'j'l kovácsolta egyre keményébe1' béke áttőrhetetlen arcvr'1 a j amelyben mi magyarok Is, b' ^ clvíárs szavai szerint nem hanem erős bástya vagyunk­Hogy ez a bástya még orőse'^ még szilárdabb és lekűzdhc 1^ legyen, ezért sorakozik r tT1'’ dolgozó nép egyre zártabb ban. a Magyar Dolgozók ^' által vezetett Független rég' ^ front zászlrna a Iá és ez*r‘ 1 "* ■ r-~, .... . •„ jr X„ a szabadság és demoki'Asio zelmének biztos tudatában p "mlwrként a Fűggdlenségi ‘rentra. FA.VZS l*», V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents