Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

Iz Rives terv: eris Ipar, virágzó falu, bofósg nép!

NINCS MÁR BESENCÉN ° T

fo&s&fy&zilt &Ídúká

Bem újdonság már « beseceeíefcuek

C sjsigirá, Megszokták. hogy irér- dngestók eket viszonyaik lei®, érdek- TK jenek BMnzktirÄ, «nl ■ községben

iTalaha Is történt és ami mostanában i&ténik. Megszokták azt, hogy meg- fcérdeizék őket, hány gyerekük van, teljen idősek, mióta házasok?

ßeseao» Urea község, lamerik úgy- «óivsto egész Magyarországon. Innen ktj Kodölácyi híres könyvét, a „Földiádul ás"-t- Tudja ezt minden beacncei, sem találni a kis faluban egyetlen ember. sent, áld el no olvasta volna. Et mérgesen (fgyin er.ek, ha rá tereled i szól Olya® az,* mi ut amikor «gyet- ta> kwsi mutálják be az össze* ló- bctcgEégőket — mondják. Amit Kodo- linyí iá’.or. n Ormányságbaa, szí tend Besencér® frta meg.

De ha volt la Desencio akkor be- jhegezett ablaké ház, ma már egyel »8 »bet látni, ha végig megyünk az tkicokkal szegélyezet1: saéiea utcán.

Jók gyerek ma sincs, de különösen a háború utáni házasoknál majdr**n teadeoött két-három gyerekei tali- teak.- Nálunk is kettő wn — tnagyaj«za Futó Pál né —, pedig esek a há- teni u fia házasodtunk össze és talán bég fesz te —■ mosolyodik cl Aztán Ismét komolyra fordful az sr- te é* arról beszél: ojil fejlődlek a ehzahadulás óta anyagilag és hogy #c® féltik már a gyerekek jövőjét- Ha volt a földindulás Bteeueén, tetgáii: — e* Simon Lajtxsné szavaink értelme. A ku nál beszélgetünk, a i^asMi mosott ruhákat öblögeti |C~ Jenő — mutat a 4 év körüli ("tarkára — 4S-ben született és tavaly 4 szsEetett egy kislányuk. .Középparasztóek számltsnsk Bese n- a 12 magyar holddal és bevallja: *Sy kis aggdKya van, hogy bálba csak '^gtrsyparasitok gyermekeit veszik fel ?*M kollégiumba. Megnyugtatjuk, J,°2y már most Is vannak szép szám- ** középparasztok gyerekei a koilé- jpWtokon, mire pedig Jenő meg Ibolyái*Oegwőnek, egyetlen egy gyerek- ae tesz probléma Magyarországon tenulá«. Sőt már sokkal előbb, hisz fjj az ötéves tervben 38.000-ne emel j5®'1 a férőhelyek száma a népi ko!- (lmokban, fcá: még akkorára! Meg- N’-’gSZ'ik,

Slmooéknfi, B- Fuf6 Jáí .J®ál, Luklnya Jánosoknál is, meg tojj “I bewncei kisházakban Is pá- 6,^val és hármasával 1s szaladgálnak vj. 41 apróságok. A békés, biztos jö- ,y| Etetett apróságok. s-lTf1, erősen bíznak a jövőben a be- ^'■ön w" í10"? milyen biztos

* !^z e'ébe » parasztság, bíz- lw* jövőplkben. £s azt is tudják, Sz^v *vzséi3ük se> lesz többé háttérbe ‘‘v*> mini a felszabadulás előtt

mindig. Ugyanis ellenzéki község volt Beoenoe, már 67 óta mint ahogy el- tennékiek voltak az összes ormány sági községek. A 31-cs választáson a Kisgazdapár: kapra mag a ©za vázátok 98 százalékát.

— Pedig egymásaién jöttek hozzám, amikor az ajátalásakab gyűjtöttük, a körjegyző, Barna atordésr., ez erdötanácsos, végű] pedig a csendőrök, hogy hagyjam abba, mert nagy baj lesz belőle — meséli Vida József— Aztán jött olyan csendőrterror — vesz! ál a azét Nagy István középbirtokon, a község bfráia, hogy egyik jelöli a másik után kénytelen volt viaz- sz »lépni, de

Biágse fcapoli 3! szavazatnál t9£M

a kormánypírt. Do n*g b veit az‘ín

ennek a böjtje. Ahol tudtak, o",t szorítottak bennünkek Már a Nagyatáditól« „földosztás"-nál megtagad ek tőlünk minden hold földet

— Először ugyan hitegette bennünket, — mondja ismét Vida József *— be Is fizettették velünk a pénzt. Aztán hagyták, hogy a vallásalapátvány bet ásítsa a kiosztásra kijelölt földeket, hogy ne lehessen igénybe venni.

Közvetlen a község mdfett fevő fiatal e dőre mutat. Oiya« aebÜben ültették cda a fákat, bogy a kukorica- szárat so vof: idő levágni- Ott áEtak hosszú időn kérész Lül a csemeték a kukoricaszárak között.

— A 78.000 koronánk pedig, amit 3 holdra befizettem, máig b ülhetem a nyomé: — teszi hozzá mérgesen.

— Na és az áztató -— kap bele isméi a beszélgetésbe a bríó. Idejárt az egész környék kendert áztatni, fel egész Királyegyházáig. Aztán cay napon „viléz" Kiss Lajos úrnak, Gömbös bárójának az az ötlete támadt, hogy a zsilipen fel kell robbantani meri az veszélyezteli az ő földjeit. Soha egyetlen alkalommal nem öntötte el azelő; se víz a földjét, mégis

felrofekarMáfo a zsülpst

a a mérnök is megmondta Pécsett, >r ebben az ügyben bemeri lem, hogy nekem van Igazam. De ő se tu- do:: semmit se tenni- Fel kellett robbantani, mert az urak így akarták.

Igen, az urak fgy akarták. Sok minden volt, amit az urak »így" akartak, amit a parasztság nem úgy akar. volna. De akkor nem kérdezték meg a parasztot, kit érdekeit as, hogy a dolgozók hogy akarják?

— Ma is akarunk valamit. Nem zsilipet robbantani hanem zsilipeké", utakat, gyárakat építeni, traktorokat, műtrágyát, kisgépeké: gyártani, állatokat szaporítani, termésátlagot emelni. Nem rombolni, hanem építeni. Es ma erről Is megkérdezik a magyar csépel, köztük az ormány*ágiakat, a besenceieke így magyarázza ezt Fóris Jenő tök- ol'ócarancsnok. Nagy István, a Kisgazdapárt elnöke, Berényi Istvárané nagyt-szteleő asszony és a többiek, akik megmagyarázzák a besenceickrrek, hogy miért választunk május lő-éa- Besenca pedig készül hogy jó választ adjon a kérdésre.

Békés József

á óth Józsefnek, nx wfcablzalmfnalc,

nem is kellett végigjárnia a~bórSáT valamennyi felkását. A hfr megelőzte: délután kiegyáüé» lesz & ház udvarán.

— Kiváncsi vagyok, ott le«s-e Szo- rneal igazgató ór is — mondta Szabón ó a szomszédjának —mert ha ott lesz, biz tócsa megint olyanokat fog mondani mint a múltkor, hogy a demokráciában nines helye a becsületes embernek.

—* A dehogy, — nevetett rá Kiss- né — majd a Tóth Józsi mogmondo- gatja neki, hogy kik azok a „becsületes“ emberek! Inkább a Kardosné- ra vagyok kíváncsi, az mindig arra panaszkodik, hogy drága a ruha, közben a földet söpri a hoeszú szoknyája.

MSGYÚl

0

— Már megint gyűlés — dohogott közben Szemest — a fene egye, legalább megmondhatnám a magamét, de ezek előtt a prolik előtt nem lehet beszélni Legszívesebben oda sem mennék, de akkor meg azt mondják, hogy reakciós vagyok.

r

— Te is lejössz drágám? — kérdést* Kardosné a férjét.

— Hát ha muszáj — húzódozott Kardon

— Azt mondják, mindenki beszéö- het. A választásról lesz szó — magyarázta Kardosné — én is szeretnék odamondogatni Tudod, mindig a tervről, az életszínvonalról beszélnek, én meg már napok óta hiába kérem tőled azt az új kalapot.

— Hogy őszinte legyek, —■ válaszolta félénken Kardos — igazuk van. FIol vannak, az anyagi gondok, ha neked már csak az új kalap hiányzik?

— Igen? — kérdezte vészjóslóan Kardosné — szóval így akarsz ki- bujni a kötelességeid alól.

Parázs kis petvar kerekedett volna, ha Kovácí-né a második omolotről be nőm szól, hogy a többiek már lenn vannak az udvaron tó Tóth is ott van már.

ttádié 18 gifhvs réssletre

OKA. utalványra.

Rjsdíójavííás, villanyszerelés

szíikszetüen és gyorsan

isis és FALUHELY!

^nc>l- &3jk?sT7 ZsI^nsükT'út 5. Teieíen:

Majdnem mind ott voltak a ház lakói, osak Szekeres Sándor hiányzott, mert vasutas tó éppen szolgálatba ment tó Kör bor, a szűcs, aki viszont a kocamában öblögette a torkáról a port.

— Kedve* hallgatóim — áHt eléjük Tóth — most nem szónokolni akarok, hanem azt szeretném, ha mindenki, akin ok a 15-i választással kapcsolatban valami kételye van, megmondaná és itt közösen megbeszélnénk. Szóval most nem gyűléseiönk- oeak «Bért szóltam bo külön, mert különben nem találkoznánk össze.

Mély csend követte Tóth szavait. Az egybogyültek várokozóan néztek egymásra, Szentesi arcáról eltűnt az örökös, álmos blazirtság, Kardosné pedig diadalma« pillantást vetett férjére.

— Ugye mondtam, mindenki beszélheti

_ ügy látszik — hagyta rá Kardos óe körülnézett. — És azt sem kérik számon, hogy ki nine« itt. De azért ittmsradnsk, hátha valami érdekes lest.

Érdes torokköszörülés hallatszott és minden szem Szentesi „igazgató úr“ felé fordult.

— Kedves Tóth úr — kezdte Szeme« — már lassan évek óta mást sem hall tó olvas az ember, mint a kormány épít, a kormány emeli a jólétet, kitűnő rendeleteket hoz és az or3zággyűlés is jól dolgozik. Most azt magyarázza meg nekem, hogy minek .akkor egy ilyen rendkívüli választás? Mi az értelme ennek az egész dolognak?

— A kormánnyal tényleg nincs baj — válaszolt Tóth József. — Még ön is azt mondta, hogy a kormány jó! dolgozik- De az orazág- gyűlésben niég vannak, akik ezt a jó munkát akadályozzák, vagy legalábbis szeretnék akadályozni Ezért kell most a választás. Azért kell, mórt az ország vezetői most egy hatalmas terv megvalósításába kezdenek, s mivel nálunk demokrácia van, a választással kérdezik meg a nép véleményét, hogy helyesli-e.

— Na és? — kérdezte erre gúnyos hangon Szentesi — a terv az csak jövőbeli valami, ami még nincs, bzó- val Ígéret Néhány választást megértem. ígéretek bőven voltaik mindig, de sohasem tartották be.

— Csak az utóbbi négy é\ben! —

A KÖZÉPPARASZTSÁG

szántára rendkívül fontossággal bíró Javaslatot telt a pénteki mi- nÍ3ztertanácson Rákosi Mátyás miniszterelnök helyettes, Atz egyhangúan elfogadott javaslat lényege az, hogy a mezőgazdaság fejlesztési hozzájárulás felső határát az eddigi 15 holdról 1949 jan, 1-től visszamenőleg 25 holdra emeljék feL A kormány határozata szerint mezőgazdaság- fejlesztési hozzájárulást csak azoknak kell fizetniük, akiknek birtoka a fenti határt meghaladja, vagy kataszteri tiszta jövedelmük több, mint 350 aranykorona

Vájjon minek köszönheti ezt ex újabb kedvezményt a középparasztság? A demokrácia rágalmazói azt fogják mondani: „két hét múlva választás lesz és most hangulatot akarnak csinálni a középparasztság körében“. Nagyon rosszal ismeri az a kommunisták politikáját, aki a kő- zépparasztság felé nyújtott könnyebbítéseket taktikázásnak tekinti.

Először is 9cm a kommunistáknak, sem a Népfrontnak nincs szüksége arra, hogy bármilyen „fogással“ éljenek a választások eredményének fokozására. Eddigi eredményeink, a 3 éves terv sikere az a távlat, melyet az ötéves terv nyit meg, nem csak a munkásság, hanem a dolgozó parasztság előtt Is és a béke megvédéséért folytatott

harcunk olyan fegyverek a Nép- front kezében, melyek biztosít, ják azt, hogy minden becsületes, íószándékú magyar helyeselni iogia saját ügyét, boldogulását szavazatával.

Másodszor pedig nem ez az első intézkedés, melyet a közép- parasztaág érdekében hozunk. Sőt még azok közt sem az ebó, amit éppen Rákosi Mátyá» javasolt, Mert hol voltunk akkor még a választásoktól, amikor már Rákosi elvtárs a miniszter- tanácson javasolta, hogy a kő- zépp&rasztsdgot mentesítsék * területi zsírbeszolgéttatás alól. Mindenki emlékezik még, milyen óriási könnyebbséget jelentett a közép parasztság számára ez a rendelkezés, milyen örömmel és megnyugvással fogadták ezt a ia! vakban. És emlékezzünk csak vissza a nemrég megjelent rendeletre, mely a végrehajtások letiltásával nem csak a kisparasz- tok, de a középparasztok felé is védelmet biztosított.

Nem választási hangulatkeltésről, hanem falusi politikánk következetes végrehajtásáról van szó, sa általunk vallott lenini elvek megvalósításáról. A lenini tanítás a kőzépparasxtta] való tartós szövetséget hirdeti.

Ennek a tartós szövetségnek egyik újabb erős szála Rákod Mátyás pénteki javaslata, a mb nfsztertauács nagyiontosságŰ döntés«.

ES a bépház udvarán

vágott vis»z« Tóth. — A felszabadulás óta, am.it a kommunisták Ígértek, a* meg is valósult. A földosztás, a stabilizáció, a hároméves terv. ast

életszínvonalemeitó mind „ígéret“

volt és meg is valósult. Már ea is elég bizonyíték arra, hogy ezután is így lesz.

— Hát kórom, természetesen ezt mindenki helyesli... — engedékenykedett Szemed.

— Igazgató úr — tört ki erre Szaténéból — miért mondja akkor mindig, hogy „ninos helye itt a becsületes embernek“.

Kardosné óla* hangja csattant feL

— Tóth úr, — sipította — ha minden olyan jól megy, miért nincs testilift? Vagy jó... mondjuk, hogy van. De akkor miért olyan drága?

— Egy tucat ruhája van — sugta Kiesné Szabónónak — mindennap másikban látom.

— Kedves Kardoanó — válaszolt Tóth — nem látszik éppen rosszul öltözöttnek, de egy kicsit igaza is van. Gyáraink még nem adnak annyi textilt, amennyire szükségünk van. De az ötéves tervben hatalma« új gyárakat állítunk fel, tesz elegendő textil olesó áron. Mindamellett már ma ia több a textilünk, mint néhány évvel ezelőtt.

— Szóval mindig csak várjunk — dühösködött Kardosné

— Hát csak várni nem elég —

mosolyodon el Tóth — amit Ígérünk, azt magunk valósítjuk meg. Cselekednünk koIL Támogatnunk kell az ország vezetőit abban, hogy amit a mi javunkra végre altar hajtani, meg ia tehesse. Meg kell mutatnunk, hogy mi is akarjuk a textilgyárakat, hogy

ruhánk tegyen tó akarjuk-«, hogy Jobban éljünk. Május 15-én alkalmunk less ezt megmutatni

Kardosné válaszolt erre vaJaadS, de a többiek helyeslés* elnyelte a hangját. így csak Szabónónak mondta el a véleményét, de » többiek is belekapcsolódtak. Azután már nemcsak a ruháról beszéltek, hanem Kiesné elmesélt* a fia hadifogoly-élményeit, amilyent nem sesretn* többé átélni tó Szabónó a kislányáról beszélt, akinek olyan jó teas, mire felnő. Jól elbeszélgettek tó el te határolták, hogy össze jönnek Btég többször is.

MR.

A Szabadságiam Szövetség hírei

Motorosok figyelem! — Minden oms. toros, akár kapott behívót, akár nem, vasárnap reggel 8 h-kor a Zsoinay-aao- borna jelentkezzen motorral együtt. A motorverseny összes felelőse^ akik a versennyel kapcsolatos teendőkkel vennék megbízva, vasárnap d® fél 12-kar a Zsolnay-szobornál jelenjenek meg. — Az Országos Magyar Sportlövő Szövetség május 8-án Pécsett nagyobb szabású hadipuska lóversenyt rendez. A verseny a nemzetközi szabályok szerint 300 m. távolságra kerül lebonyofi. tásra. — Azok a pécsi versenyzők, alak ezen a versenyen részt kívánnak venni, ezen szándékukat május %-iOi vagy 3-án a Szabadságharcos Szövet ségné! (Megye-utca 20.) Jelentsék be.