Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-07 / 105. szám

Iz Sieves fefv: Jffief, íSJte, Wggetlenség. Szavazz a népfrontra í /X\a Szólaljanak meg ők, akiknek szívében legjobban ég a béke iránti rágy, mert a háborúk folyamán a legtöbbet veszítették, az apákat, fiukat, testvéreket, férjeket. Szóljanak ők, akik nem felejtettek és nem jelejtenek, akik látják, hogy csak az. ötéves terv munkájának kö­véből kirakott út hozhatja meg mindnyájunk számára a jobb, köny- ayebb; szebb, békés életet. ilenütt megállna a helyét, akárhová állítanák. Es ez az asszony tavaly még nem tudott olvasni. Elsőnek jelentke­zett az analfabéta tanfolyamra. Ma már a földre is kiviszi az újságot. Hat gyereke van. öt lány, egy fiú. Két kislány éppen most jön meg az iskolából. Copfos, szőke fejüket meg- símogatja édesanyjuk, míg nagyot kö. szönve mennek el mellettünk. — ök már nem fogják ismerni azt az érzés \ amit én éreztem akkor, ami­kor egy könyv vagy újság a kezembe került. Tudom, hogy ők, ha már akar­Katika és a bátyja Sütő Balázsné férje honvéd főtörzs­őrmester, mint néphadseregünk egy katonája őrzi a békét. A békét, mely Hamukra kedves, meleg otthont, egy szép kisfiút és egy hathónapos, édes kis babát. Katikát jelenti.-“ Alszik... — hajol föléje édes- myja. A szobában a szappan jő illata. A kályha előtt kis teknő. — Most fürdettem meg. Ilyenkpr nindig olyan jól alszik — susogja Bá­láimé. — Neki már jó. Szegény kis- kmat hányszor verteim fel éjszaka ál- mából, hogy óvóhelyre szaladjak vele, ilányszor kellett neki azt mondanom, iáikor enni kért, hogy nincs, vagy Indiám, nem elég amit adok neki. Eiő- izör'a háború után evett csokoládét. Kern tudta mi az. És, hogy félt mindig *z óvóhelyen, hogy vert a bombák kallósakor csöpp kis szíve.-- Mindezt Katikáim nem éli már á‘.'. Érért fog harcolni a férjem, de ha kell én is. Védeni fogom a kicsim és toindannyiunk békéjét. Unokákat szeretnék ringatni Tizenegy szép hajtása volt Kiss Gyu- családjának. Azután az évek mor­molták a szép családot. — Meghalt a férjem és elvesztettem iJép nagy gyermekeimet is — mondja ‘tj- Kiss Gyuláné. Szemét befutják a iönnyek. , — Most hatan vannak. S én, bár íjeg vagyok, de mégis meg fogom ta- álni a módját, hogy segtísem a béké- 1 küzdő embereket. — összeszoritja »inkában elfáradt kezét. Most már kisunokákat szeretnék Ingatni, — teszi még hozzá. — Ka- ffon-nagyon szeretném. És nyugodtan, Ekésen élni még velük egy kicsit. Gyermekeink boldogabb jövője báni Sándornóval az Anyák Napjá- '* beszélgetünk. Nem is kívánunk mi édesanyák ajándékot, mint hogy csalá- cgyütt boldogan élhessünk. (. agyobtb ajándék Anyák Napjára j.iTeunekein.k boldogabb, szebb Jövő- vetett hit. Ezért kell nekünk az -^nyikmafte a béke őreinek lennünk, lehetnek árvák 1 f^ost jött haza szolgálatból Dominó lumené. Mint. bába dolgozik a szü- Icl' klinikái?. Hét szülést vezettem le az éjjel jp Mosolyog. — El is fáradtam. — olyan újjongó érzés van ben- j J’ mikor cgv kicsi napvilágot lát. H úonh hogy ezek a gyerekek, akiket J,1 An világra segítek, jobb életre bitnek. l^~Az én férjemet e" vitte a háború, Év?® gyermekem hiába hívja apját. 4* az „új" gyerekek nem lesznek, ™ lehe’nek árvák! Az elsőnek jelent «ező ír '»I a tornácon áll Szikszni Islván- bt|,/"'sPüklaki telepésdsszony. Olyan eszes ez az asszony, s. kízvásl feltételezhetőd, hogy luki­nak még felsőbb iskolába is eljuthat­nak. — Csak minden így folytatód­jon,.. — mondja búcsúzóul. Munkám a fegyver Kö ród;; Jenő né a Pécsj Fém- és La- katosárugyárban dolgozik. Neki is van egy okos, szép kis fia. Büszke rá na­gyon. — Nem adom őt ágyútölteléknek! Minden erőmmel harcolni fogok a lé­kéért. Most munkám a fegyver és a felvilágosító munka. Azért, hogy asz- szonylarsaim. munkatársaim május ló-én bizonyítsák be, hogy békében, építő tervünk munkájával akarnak él­ni. Szavazatukat a Népfrontnak adják, mely a Magyar Dolgozók Pártjával, az élen, védi eredményeinket és biztosítja az utat a jövőhöz! EMLÉKEZZÜNK CSAK... Emlékeztetni szeretnék mindenkit, aki elfelejtette a múltat. Messziről kezdem. 1011-ben beszentelt fegyverekkel másztunk a tnarhavagónokba, flogy tnégvédjük Ferenc Jóskát, mégin- kább a nép nyakán élő földesurakal és tőkéseket. Akkor még minden ba­kának jutott virág, cigaretta, süte­mény, csók — a „szent cél“ érdeké­ben. Nótaszóval masíroztunk a ha­lálba, Később gyérült a virág és csók de a zúgolódás hangosabb lett, any- nyira, hogy a pécsi hatosokat meg­tizedelték. 1918—19-ben sikraszáltunk iga­zunkért, de. jöttek az árulók és cim­borájuk a „lovastengerész“. Terrort és elnyomást hoztál: magukkal. Nem tudom elfelejteni: mert „anélkül nem lehet helyrehozni az országot“, llort- hyéknak is voltak terveik, Nem olyanok, mint ma, nem 3 és 5, ha­MrmAlAsra Jegygyűrűk órák, ékszerok ^’’linker és Sánta ^ró* és ékszerészeknél, t Uckai-iár 9. szám '2>r'> J*vltást vállalunk. bérmálásra „ÓRÁK .Ékszerek karikagyűrűk f UTASZ-tól, ^gn’mosok.u. 6 ti Tíz évvel ezelőtt is voltak válasz­tások Magyarországon. Meghamisított „úri“ választások, lehetőség szerint a választók kizárásával. A leitatások, választási heccek, megvesztegetések jól kiépített rendszerével az eredmé­nyeket már eleve eldöntötték. A vá­lasztásokat messzemenően biztosí­totta az, hogy a képviselőjelöltek­nek nagyobb pénzösszeget kellett le­tenni, de maga a választási hadjárat is — a hordó söröket, hektó borokat, a csendőrpofonokat és marhapörköl­tet beleszámítva — rengeteg pénzbe került. A választók kikapcsolását szolgálta a, hihetetlenül szükkörü választójog. Vagyon, adózás, életkor kellett ah­hoz, hogy valaki egy keresztet be- ajzolhasson. 1939-ben Baranyában pontosan 104.573 embernek volt szavazati joga. míg ma épp a duplája, több, mint kétszáezer a szavazó száma. Ma a képviselőjelöltek listája ki­fejezi a társadalom tényleges meg­oszlását, Munkások, parasztok, értel­miségiek létszámuk arányában sze­repelnek a listán. A díszes lista Akkor ... Oly mindegy volt. kire szavaz >a választó Baranyában. Urak és urak között választhatott, esetleg egy-egy törekvő talpnyalóra adhatta szavazatát, olyanra, aki a maga jó­létéért elárulta az osztályát. íme, a díszes lista. A nevek szinte maguk helyett beszélnek. A, MÉP listáján első Patacsi Dé­nes szigetvári földbirtokos, a „dísz* paraszt“, akinek Barcs közelében volt, a földje. Pátacsi úr Bethlentől kezdve minden rendszert szíves-örö­mest kiszolgált és főleg a paraszt­ságot igyekezett falhozállitani mond­ván: „Nézzétek emberek — mondta —engem is felemelt, módossá tett a kormány, csak szavazzatok rá, majd titeket is feleimtől". Hogy az. ő fel emelkedésének ára épp a többiek el szegényedése volt. arról nem szólott A S'Zajki Rlesz Adóm u 'án.Kiammerer Amlor magyarteleki földbirtokot kö­vetkezett. KammerortMtgy hirdették: ..régi úri család sarja“ (erre szokták azt mondani, Hogy nem köp a le vesbe). Kis Tóth József málomi mépista, buzgó szervezője volt az ál­szövetkezeteknek. Főleg a tejszövet- kezeteke.t szerette, ?crt ott jobban le hetett fejni. Czuni János euniból megelőzte a szenlőrinci Gebauer Tivadart, aki takarékpénztári igazgató, így aztán délelőtt nagykereskedő volt, délután sikerült is neki „valamit“ összeka- pargálnia. A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Pártot a később, hazaáruié Nagy Ferene, az összesktivö Kovács Béla. Czirják Antal, Porr Viktor, Keszthelyi Zoltán és Rostás János képviselte. A mohácsi kerületben a következő díszes társaság vetélkedett egymás sál: dr, báró Mirbach Antal földbir­tokos, az Alsódunántúii Mezőgazda­sági Kamara elnöke. A méltóságos úr csak szabadban volt hajlandó vá­lasztási beszédet mondani, mert Rém szeret e a .parasztszagot". A pénz; viszont árnál jobban szívlelte, mert annak nem volt szaga. Dr Keck An­tal a villányi nyilas ügyvéd, hírhedt kötekedő jött utána, majd dr Beck Alajos ügyvéd és földbirtokos. Itt szerepel dr Mischung Konrád sváb ügyvéd is, akit ha a nyavalya úgy tört volna, mint ahogy ő törte a ?agyar nyelvet, akkor nem érte A pécsváradi kerület listája An­gyal László munkásnyúzó D. G.T. felügyelő, építészmérnökkel kezdő­dött, Czirják Antal a Kisgazda Párt, Kocsis József jegyző pedig a Nem­zeti front című nyilas terroralakulat Színeiben indult. A sásdi kerületnek egy jelöltje volt. de az aztán megérte a pénzéi: dr Stitz János m. kir. főügyészről van szó, aki az Ex-nek volt a főve­zére. Az Ex köztudomásún olyan szervezet volt, mint a amerikai KluKl-Jx-Kbn. A kormány hallat ó- Ingos jóváhagyásával és tényleges ,-egí ségéve'J működött az ellenforra­dalomnak volt megpenészedett külö­nítménye. Stitz úr még mindig nyu­gaton van. Most ott krakélereskedik. A siklósi kerületet, Hondrey József m. kir. főerdőmérnök és. Nagy Fe- enc örvendeztette meg. Orsó Má­tyást nem más jelölte, mint a Kercsz­volna meg mohácsi csúfságát. Ugyanis Mischung kamerád, a Volks­bund egyik főszervezője, aki sokezer baranyai svábot tévesztett meg, a vá­lasztás előtt Mohácson gyűlést akart tartani. Erre az alkalomra megérke­zett Basch testvér is, a' pángerrnán apostol. Mischung azonban a saját gyűlésén szóhoz sem jutott, hiába ordított csendért a mohácsi rendőr- kapitány, a közönség úgy kifütyülte és lehurrogta a hazaárulót, hogy sietve odébb állott. A „csodaszarvas1' Imrédy és társai tény Nemzeti Szocialista Front. De még ilyen hosszú névvel sem jött be. A szentlőrinci kerületben Pen- Vik­tor az Emericanum igazgatója és Bognár Gyula főszolgabíró indult. Pécsett maga a „csodaszarvas“ vi­téz Irurédv Béla ós dr Somogyi Fe­renc egyetemi magántanár, szolgála- tonkívüli Turul-vezér nyitotta meg a listát. Megtörténtek a választások. A MÉP túlnyomó többséget szerzett, 180 mandátumot kapott. Ugyanekkor a Népakarat Pártja, — bizony már senkisem tudja Vily.cn pártocska is volt ez — egyetlen mandátumhoz ju­tott. Ez a párt csak arra jó, hogy a szójátékot kihasználva megállapít­hassuk: 1039-es választásodon a nép akarata még, 180:1 arányban sem ér­vényesült. Olyan urak között válasz­olt az ország, akik közül egyik ■tizen­kilenc voí:, a másik egy híján húsz. nem ezeréves: Újabb ezeréves elnyo­másra rendezkedtek be. Emlékszem az árvíz kár Ondiakért folytatott gyűjtésre. Volt bőr a ké­pükön kamatra kölcsönadni a káro­sultaknak a mi pénzünket. Bonczos államtitkárnak bizony nem kelleti adni! A falvak népét egykézésre kény­szerítette a nyomor és gyermektelen „nagyasszonyok“ prédikáltak a sok gyermek áldásairól. A képeslapok féloldalas képeken mutatták be külföldi vendégeinket, amint „őfőméltósága" társaságában a vadászzsákmány között állnak. A vé- resresebzett hajtókát elfelejtették be­mutatni. Bemutatták Lillafüredet és a Bdla- ton-mentét, de elfelejtették a bar­lang- és vagónlakásokat. Képviselőválasztáskor úsztunk az ígéretekben. Palotát és mindennapra hizottlibát Ígértek, ajdnlásgyűjtéskor nagyságosasszonnyá lett a szegény proli félesége, de aki panaszt emelt, az börtönbe került. Mi, bányászok fél várost bejártuk ajánlásért és meg­választottuk magunknak Esztergá­lyos Jánost, de négy év múlva a vá­rosházán kellett al/ürni az ajánlóívet és a DGT megbízottja ott leselkedett ránk, hogy eláruljon gazdájának. Az ígéretek annkaidején szépek voltak, de házat csak Pcyer kapott, mi golyót kaptunk 1937-ben a Cser- tetőn és szanált napokat. Emlékezzünk csak a múltra és lás­suk meg: mi nem kértünk kölcsönt, mégis építünk gyárakat, iskolákat, üdülőket, utakat. Gyermekeinkre szép jövő vár, egyetemünk van Kle- belsberg-féle élvek és numerus clau­sus nélkül és május 1-et nem titok­ban ünnepeljük. Nemsokára választani is fogunk, hogy mit akarunk. Háborút, az el­múlt 25 évhez hasonló következmé­nyekkel, vagy 5 éves tervet? Én az utóbbit választom! Solymár Ottó bányász. Az ifjúság a Népfront mellett Lelkes aktívát tartottak a MINSz me­gyei titkárságán. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, tisztviselők hallgatták feszült figyelem, mel Csizmadia elvtárs szavait, aki el­sősorban 'azokhoz szólt, akik most sza­vaznak először. — Az ifjúságnak ismerni kell minden problémát, ami az országban felmerül — mondta többek között — Az ifjú­ságnak 48-as szellemben kell küzdeni a szabadságért. Az ifjúság az ötéves tervben az élen fog járni, hogy ezt el­érjük, fokozott tanulásra és munkára van szükség. A páratlanul lelkes hangulatú gyűlé­sen az ifjúság hitet tett a Függetlensé­gi Népfront fírogramja mellett. Á friss levegőt, a napfényt, a vizet csak mi, munkások értékeljük igazán Az ország irdü öhelvein tavaly már sokezer munúás élvezte a nyaralás é< a fizetett szabadság örömért. A Balaton hullámfodros vizén, a Duna mellett, hűvös erdővel körülvett kas lélyokban, fenyŐillatl*1 téli levegőjű hegyekben a gyárak ( dolgozóinak gondtalan üdülése élénkíette meg a tájat. A pécsi üzemek legtöbbjének is saját üdülője van, vagy ba nincs, bérel a nyárra, hogy dolgozói az üdülésben új erőre kapjanak. Gyönyörű a Balaton portján Ilia Mária a Bőrgyár fonyódbclaíe- lepi üdülőjében töltötte tavalyi sza- badságát, — Gyönyörű volt ov a Balaian par.ján .— me-éli — Először c?a& egy hétre mentem, de aztán olyam jói éreztem magam, hogy megha'szobbí- tóttam még egy héttel. Idén Í3 jelentkeze,t nyaralásra. De éreztem magam hogy megihosSzabbí- t öltem még egy hétlel. — Jaj — jut eszébe —, be kell je- lentenem, hogy nem augusztusban akarok elmenni, hanem előbb, még a jövő hónapba®. Igen. Június az meg felel, de augusztus késő lősz, mer* akkor vizsgáznom kell a dolgozók is kólájában. Illa Mária ugyanis munkája mellett forgalmasán tanul. De szorgalmasan dolgoz k is. A Bőrgyár élmunkáca. — É- pillana- nyilag a legjobb bri­gád veite öje is — tefi hozzá büsz­kén. A gyár vándorzászlaija ugyanis mo-t Ilia Mária női brigádjánál van. Amiért élmukás, a nyaralásra is csak napi négy forintot kell fizetnie. Fedig a gyár hatalmas költséggel újítót a meg idén a Balaíonmclletti nyaralóját nagy költséggel rer.dez- ;e be ágyakkal. A személyzet is sza­porodik idén, mert több lesz a nya- raló is. mint tavaly. Eddig 240 jelent­kező van. r így „nyarallak regen az urak A 240 közölt van például Leipám István is. Fu.baliista és mint sport­ember is nagyon örül a nyaralá-nak. A feleségével együtt megy el az idén a gyár üdülőjébe, hogy felfrissül­jön. — Én u nyaraltam tavaly — mond­ja— és legjobban az «tetszett, hogy akik ott voltunk, mindent együtt csr. náltunk. Nagy kirándulásokat j« tet* tünk, csónakot béreltünk. Senki meg sem próbál la i többiek szóratkozását elrontani, akár csak azzal is, hogy nem ment velük. Pedig nemcsak ml munkások voltunk ott, hanem voltak ‘tisztviselők is, de nem volt köztünk különbség. Május 15-én nyílik meg a gyár üdü­lőtelepe. Akkor kezdődik majd a vi­dám élet a víz par'.ján. Leipám István már előre felvidul, ha erre gondol. — Már spórolok ig előre — árulja el — mert maga a byarálás nem ke­rül ugyan sokba, de azért jólesik, ha az ember elmegy néha ide-oda,'j'Por sze azért pezsgőzni nemi fogunk, hi­szen az nem is lenne nyaralás. Azt csak régen csinálták az uraik, hogy elmen ek a Bak on mellé, éjszaka mu­lattak, nappal alud’ak és ezt nyara­lásnak nevezték. A friss levegőt, * napfényt, a vizet csak mi munkások értékeljük igazán. Ha aztán o(kime­gyünk, akkor ezt !k£ is aUarfhK él­vezni az utolsó cseppig. NI* F.

Next

/
Thumbnails
Contents