Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

6 t»*® mA.tos j Máfus 1. ö® UnpMidUsfot űmjzáfűk&ú-H\ a BUM-ERANC/ Szabad hazában szabad május «1- Berjőmek megünnepiétóro készeinek s magyar dolgozók milátói. Eredményeink Mseké tudata, a* ötéves terv, a te­remts bika megvédésére irányuló lel. 'te* rísz ints ág — es at, ami i elejt- hetetfenné, a szó legmélyebb éc'.dmé- bea Igezl ünneppé teeii az idei május elsejét. Az floriopSésre kéizülve szereltei- tei *éa harcos barásággal fo*dui né­pünk a Szovjetunió és a napi domo- kráciik toló- Ugyanakkor gyűlöletté’, azok felé az államok felé, ahol az el­nyomói'.' dcügojjók ma sem ünnepel­hetik szabadon május elsejét, mint ohogy mi «cm flatiepelhotíünk a Hort- hy-korszakban, a tőkések, bankárok és főldeourak világában. A* elnyomás hasonló: Horthy éc Bevin, Blnm és Truman egyformán a tőkések Idsz algától. Egyformán ílrw hát s munkások ünnepe. Csak a na­pokban keh szárnyra a bír, hogy a „drmokratSkus* Angliában tilos meg­ünnepelni május elsejét. Do nézzük: hogyan Ctmepeiték a tavalyi május elsőjét az imperialista országokban? A rövid idézetek önmagukért beszélnek: HÁGA: A holland gyarmati Ható­ságok Ny ugat-Javában megtiltották a lakosságnak, hogy nwgömreplje má­jus eásejét, Mindenkit, aki rész:vesz a kivonuláson, vagy vörös zászlót bont, egy évi börtönre, vagy !fz*ízer bollaad forint pénzbüntetésre ítélnek. TRIESZT: A polgári rendőriég nyomozói elkoboztak egy hangszórói tehergépkocsit, «mely a május ctoejei ünnepség programját adta hírül a la­kosa Ágnak. A tehergépkocsit az utcán tgy fasiszta csoport támadta meg és a bee»8 ülő öt személyt a rendőrség letartóztatta. KAIRO: A rendőrség megelőzésül miiregy SO mtinkáavezért letartózta­tott, hogy megakadályozza a májúé elsejére tervezett rmrnkftíünteiéseket. BRÜSSZEL: A Reuter Iroda jelen­tó se szerint Brüsszel aéptUni ulráfc: erős rendőri készültség mellett, sza­kadó esőben vonnit fel 6000 belga kom- zoutísta és szakszervezeti lag. BOMBAY: Tízezer rakodómunkás sztrájkok egy napig, mivel az Igaz­gatóság ocm volt hajlandó május el­se Jót ünnepnek nyilvánítani. HOLLANDIA; Több városban n hatóságok megtiltották május else je­nek ünneplésé:. .Mindenütt erős rend­őri készültséggel vették körül a tün­tetőket Mlritíamelfctt a dolgozó nép százezrei vonullak fel vörös lobogók­kal és jelmondatokkal. INDIA: A rendőrség rálőt a fed­vonuló iőmegra. Hót ember meg!iáit. ta ú felvonuló kommunistákat. Több sebesültet kórházba k lőtt szállítani és több embert letarlóxtatak­NÁPOLY: Á rendőrség megtámad­Folytathatnánk a felsorolást —­ilyen a május 1. megünneplése mind:« tőkés államban, valamennyi gyarma­ton. Ilyen volt nálunk is, a Haríjtv- vílágbün. Es mert a magyar nép tudja,: miit jelent a különbség az elnyomatás ős a szabadság között, azúrt tekint még nagyobb ezere eltel a Szovjetunió és a népi damokrallkus országok fe­lé, azért érez együtt az elnyomott or­szágok dolgozóival Azért ünnop'a fXz amerikai trősirísajtó nemréfid­ben még hasába cikkeket közölt a Mindszonty-tigyriH. Most Mindszcnty navét egy másik pap, John Meltsh-ó váltotta fel. A lapok — „a valló.3- szabadság és demokrácia bajnoka" ezerepében tetszelegve, a legvadabb kirohanásokat intézték ellenünk, mert ártalmatlanná tettünk egy cisz- sze esküvő szervezetet, — moot John Mélisk, a brookllnl Szentháromság- templom plébánosa ellen intésnek örömujjongva *z Idei május elsejét hasonló hajtóvadászalot. és «zabad hazájában élért hatalmas eredményeid­**av>jpaniuw3teu A Hay Market-imártírok szava VALÓSÁG LETT Hatvan ive annak, hogy május 1-ét a nemzetközi munkásság nagy ünnepévé, h-rcos seregszemléjévé avatták. Érdemes ennek előzményeit ts megismerni. 1880-ban nagy válság rázködtatta meg az Egyesült Államok gazda­sági életét. Százezrek lettek munkanélkülivé. A gyárak előtt megismét­lődtek n válság alkalmával szokásos jelenetek, ezren kértek munkát s a válasz az volt: nincs szükség munkásokra. Leírhatatlan volt r. nyomorúság és az elkeseredés. Harry Parsons, Spies, Enge! és társéi elérkezettnek látták az időt, hogy a munkanélküliek között megkezdjék a S órás munkanap népszerűsítését. Parsons többek között így szólt a munkanélküliekbe.*: „Közöttünk és a vademberék közölt az a különbség, hogy a vadak csak akkor éheznek, ha wines ennivaló, míg mi, bérmunkások akkor éhezünk, ha a raktárak zsúfolva vannak élelmiszerekkel és iparcikkekkel. 12—iá éráty dolgozunk naponta. Ez nemcsak testileg és lelkileg fáraszt ki bennünket, hanem azzal jár, hogy túltermelés következik be. Követel­jük liát, hogy csak 8 órát dolgozzunk, akkor nem lesz ilyen gyakori o válság'" A 8 órás munkanap gondolata gyorsan terjedt, nemcsak a munka- nélküliek, hanem a dolgozó munkások között is s ez nagy rémülettel töltötte el az amerikai kapitalistákat hiszen profitjuk nagy részét ve­szélyeztette. Kiadták a rendeletéi, hogy a mozgalmat mindenáron meg kell semmisíteni és akcióba léptek — mint később annyiszor — a megfelelő szervek. Csikágóban, a Hay Market-en gyűlést tartatlak a mui.karMküliek. Parser,:,, Erics és társai voltak az előadók. 8 órás munkanap követe­Vajjon milyen súlyos bűnöket kö­vetett el ez « 72 éves pap? Talán Ö is összeesküvést irányított, kém­kedett, valutázott, vagy mag akarta dönteni az Egeysüli Államok állam­rendjét? Kern, szó sincs iíyes-rrdrőU John Meilsh minden „bünc'jOz, hogy fia, aki szintén pap, részivesz az „Amerikai-Szovjet Barátság Nem­zeti Tanácsának" munkájában. Az, hogy Meiish nem volt hajlandó el­ítélni fiát, aki sikraszrJlt a’Szovjet­unió és az USA népei közötti béké­ért és szabadságért. Ue a broc.kJ.isi plébános meghurcoltatásához és el­bocsátásához nem utolsó sorban az is hozzájárult, hogy hívei, az egyszerű amerikaiak helyeselték álláspontját és osztották nézeteit Mert az ame­rikai dolgozók sem akarjál:, hogy az egyház tekintélye mögött olyan politika kapjon fedezéket, amely at új háború kirobbantására irányul. Ezért, üldözik, ezért hajszolják az agg plébánost. Hiába akarja felet­tese, « reakció* Wolf püspök azzal mentegetni Meilsh elbocsátintását, hogy „isteni meglátás" késztette e lépes megtételére. Nem, ez a döntés nem isteni erők, hanem tisztin és kizárólag politikai elképzelések szil lőtte. Csak körül kell nézni az USA lésére hívták fel a munkásságát. Ekkor a kapitális tik fizetett ügynökei | ban: minden heJadósztllemü meg- bombót dobtak a tömegbe, amely több embert megölt és megsebesí- mozdulásnak üldözés, elnyomás az lett. Parsons-t és társait rögtön letartóztatták, őket vádolták a bombák bedobásával. Hiába bizonyult be ártatlanságuk, hiába volt a munkások&™“ nagy megmozdulása kiszabadításuk érdekében. Amerika kapitalistáinak igazságszolgáltatói, a Thayer bitók kimondták bűnösségüket és akasztófára ítélték őket. A Hay Market-cn állították fel az akasztó fákét. Büszkén léptek alá az elítéltek. Spies így kiáltott: „Az akasztással eihnUgattattok bennün­ket, de a csonti, mely utánunk lesz, nagy erővé vilik a történelemben s ekkor ti, hóhérok semmivé lesztek"’ A S órás munkanap mártírjainak sorsa nagy benyomást keltett nemeseit Amerikában, hanem az egész vVágon. 18$7 május 1-én Ame­rika munkássága általános sztrájkban kivonult az utcákra. 18S0-ben a 11. Inter nacionálé alak:dó honor cisz vsán elfogadták, hogy május 1-c nemzetközi ünnepe less a munkásosztálynak, áronkor az egész világon mindenütt abbahagyják a munkát: felvonulnak, hogy megmutassák, erejüket a burzsoáziának, kifejezzék a munkásosztály nemzetközi szoli­daritását és követeljék a 8 órás munkanapot. A Hay Market-i mártír szava valóság lett. A munkásosztály nagy része nemcsak a 8 órás munkanapot valósította meg, hanem kezébe vette a hatalmat és hisszük: nincs messze az idő, mikor az egész világon megvalósul a dolgozók uralma a kizsákmányolók fölötti AbsWízky Auíéaia osztályrésze. John Meilsh plébános egyik áldozata ennek a hadjáratnak, A trösztsajtó védelmébe vette Mir.őszcntyt, aki 30 ezüstért hazáját akd*ta eladni, a trösztsajtó támadja Meli&ht, aid a békéért tzáll «kr«. A Meilsh-ügy még azok szemét is fel­nyitotta, akik a Mindszenty-pcr so­rán nem akartak hinni saját kit szemüknek. Az amerikai rágalom- hadjárat gáládul elhajított bume­rángja így azok fején koppant, akik ezt nekünk szánták. , • tMgverseneyei üufsspl! Meszkva májas elsejját Az MTI moszkvai jelentése szerint I emeletes főépülettel, tíősdóténnek ói a moszkvai Vörös tere®, a hot május! 'Rtboíatóri urnák ©ztíaivc-í szakkönyv «'a-. Un I.- tnV ‘ÁMí mtn» *_ * ..........J elé s jót! a moszkvaiak mtiliói vonulnak tej, valóságos vörös zászlótpager hul­lámzik- A tribünökkel szemben a régi állami áruházak 600—-700 méter hosz- srú homlokzatát a azöveisegcs köz­társaságok címerei, a párt jelszavai között Lenin és Sztálin hatalmas arc képe díázíii. A Lenin hegyen, Moszkva főlő't építik már a tudomány új palo­táját, az új egyetemet. amely |26 .tárában több mint cgyfliUló könyvvel, hatezer lakóteremnek, a világ leghatal­masabb tudományos intézete tesz. A házak homlokzatán vörös transzpa­renseken a szocialista Moszkva ered­ményei és céljai. Sűrű csoporok ct- vassák a foürítofca: éa számokat. — Moszkvában és szerte a nagy szövői országban milliók és tízmilliók készül­nek a nagy seregszemlére. A nyugati szavazógép\ Az Egyesült Nemzeteknél ó be pompás, bo csodás ' Benyújtanak «gy Javaslatot S kezdődik a szavazás. < relfil az USA küldötte S szól: Háborút akarok! Es mint kém-íny parancsszóra Emclkrdack a karok, Sírni Működik a szavazógép Jól megkenlek, jól mozog Dróton rángatott bábukká! Nem is olyan nagy dolog. Bérm^Hásrci 1 14karátos karS!i:i£yi«Wí íüggö, 'ár-c sib. sváial órák éraU Bálintnál Színházzal szemben l2tal Aronvat p- ezfístöt veszek. Például, ha a követségnek e<yik alkaUmv lottja, akár saolgMati, akér személyzs okból « Szovjetunió bármely vidékére utazott, parancsot, kapott .hogy visszatértekor kimerítő híradást .‘izöikesazon mindarról, amit hallott és látott, írja le a beszélgetéseket, amelyeket szovjet állampol­gárokkal folytatott, mindig kiemelve azokat h részleteket, amelyek alkalmasnak látszottak pro- uagaiidaoéljaikat szolgálni. Sok olyan etot-röl vau tudomásom, amikor a követsógl tisztviselők orúsz sorát oszeitólc ki :'jóknak as epizódoknak, amelyek arra saolgéJtik, hogy a Szovjetunió életőröl közöljenek ferde ada­tokat. A háború folyamán gyakran lettek a kövst- aégi tiszviselők utkkát Odesszába, Bjelorusaziábu, Ukrajnába azzal ax ürüígyol, hogy aj UNRRA megbizotta-ival tartsák fenn a kapcsolatot Elju-, tottak így Mnmansxkb.a, Vladivosztokba is. A há­ború után rendszerint Vladi vonz tok volt az úti- cél, mórt itt az USA konzulátust szervezett. Sok példát tudnék felsorolni az itteni utasok dolgairól. Megemlítek kettőt a számtalan közül: Louise Luke követaépi attasét, aki azelőtt a tengerészeti hírszolgálatnál do!yozott_,megbízta a követség vezetősége, hogy diplomáciai küldetés­ben Vladivosztokba utazzon, valójában pedig azért., hogy utazása cde.lt kémkedést végezzen az ySA szám árt. Feladata az volt, hogy útközben köeaön ismeretségeket, a tranfí.szibériai katonai állományok erejét puhatolja ki, ezerozzen ada­tokat a távoli kelet népesedési és egyéb viszo­nyairól., olyan fonaátoan, hogy azokat az USA- iicli ezovjetollejooe propagandaszolgí'lat majd fel- íiafiználhaisa. Lonfse Luke, mikor Moszkvába visszatért, kimerítő JereDtfookct készített, mind­arról, amit útja közben látott, vagy hallott, a vonaton kötött ismereti égéiről, a legkülönfélébb tárgyú beszélgetésekről, még a nagyobb állomá­sok étkezde! árairól is beszámolt. Természetes, hogy mindezt, a legvalótlanabb adatokkal zsúfolta (etc. Louise Luke maga mesélte cl aztán, hogy a legtöbb dolgot,! az ujjúból szopta, mert a Moszk­vától Vkellvo:-ztokig teriedő hosszú úton igen kolieinn* társasági a akadt, egész úton együtt ivott és kártyázott velük. Ugyanilyen módon, tüntette ki magát lldtvwd Frees, a követség harmadtitkára, aki kévéséül azelőtt líraiba, Köz ép ács iába és a Kaukázus vi­dékére utazott az útján számos ismeretséget kö­A.NIYABELIjE HÜCAIt. (23' Ez az igazság az amerikai diplomatákról tött, jól érezte mayát, de mégis oívan tapaszta­latokról számolt b?, amelyokben *oha róftzo UßPt lehetett. Vannak e „diplomaták" között olyanok is, akik megbízást kapnak, hogy eaak katonai tor- móozotü anyggoti gyűjtsék. Frees például elő­sorolta ás leírta gondoson a repülőterek neveit, nt olt állomásozó repülőgépek számát, amiket útja sorin látott A jobb organizáció kedvéért az USA kovat- cégfínek káuiWülgáUtft több csoportra oszlik. Van gazdasági osztály, politikai, sajtóosztály, mező- gazdasági, konzuli osztály és számon technikai és adminisztratív osztály is. Mindegyiknek más- más szerepe van a kémszolgálatban. A gazdasági osztály gyűjti össze például a Szóvjétunió gazda­sági életére vonatkozó információit. Mindegyik osztály kartotókdobozt vozet a, sokfelé ágazó • munka rendezésére. A mczÖgasuaBági osztály például a Szovjetunió terméséről éa térmétkilá- tásairól vezet pontos kinantatást. A követség konzuli osztályán néhány régob- hon USA állampolgár, aki ma a Szovjetunó to- rüietén ól, ügyes-bajofi dolgait jön elintézni. Egye­sek az USA területén még éleiben lévő rokonaik felöl tudakozódnak, hogy velük levélváltásba kezdhessenek, mások, különösen idős férfiak és nők azt firtatják, hogy vájjon meglátogathatnák-« az USA-ban élű gyermekeikét. A konzuli hivatal tisztviselői, akik legnagyobbrészt hivatásos ké­mek, azonnal a legmeiegobb érdeklődést mutatt ják Ügyeik iránt, do csak azért ,hogy őket annak a területnek az életviszonyai felől kérdezzék ki, abo! életüket folytatják. Ezek az emberek akara­tuk ellenire a.z amerikaiaknak hírszerzőivé vál­tak. Sokszor megesett, hogy az ilyen érdeklődő­ket, ha érdokosebb adatokra számíthattak, min­denféle Űrüggyel többazör is bekérték kihallga­tásra. Az amerikai konzulátus tagjait hidegen hagyja, hegy ezek a kihallgatott szemeljék esetleg abban a veszélyben foroghatnak, hogy a szov­jet hatóságok Okot kómanyag továbbítása címén megbüntethetik. - - , A kővetoógi embo-rok cinikus iMgatartíea en- gom sokszor módfelett mcgboirárikoztetott, i» hi- vataü beosztásomnál fogva nem volt fehetőségwn. hogy az árum lkai epiónok o köűyörtclea eljflrá- eát megakadályozzam. Ha aztán véletlenül valamelyik nx amerikai ágensek töprcdékhmla közöl a szovjet hatóságok kozéro kerül, az amerikai kémot követségük ál­tal és a többi idegen követségek útján ia »Bon­cai terjeszteni kezdik, hogy megint „árt&tlaű ontbevekftt" tártézi-ftttak le. Durbrovr és társai, as ntolsó Irodai leírói® mindenkit felhasználnak kémjelcntósek gyűjté­sére. Megkívánják még azt is, hegy tisztviselőik és beosztottjaik még a városi ismerőseiktől halból anokdétákat is lejegyezzék és memorandum alak­jában nekik átnyújtsák. Martha Hai’eran, & követség *S7fk epecláil* munltatArsa foglalkozik a memorandumok ftaszó­gyűjtésével, ugyanessűc ő vezeti a kartetókolejtt amelyekre a Szovjetunióra vonatkozó adatok vau­nak szakok szorint csoportosítva. Jó] tudom, hogy sok kCvelséfjf ember, In fiú“ akar lenn!, igen sok kiagyalt eseménnyé szolgált c kartotékok számára ia. Ha & követ*'IP tiéztvísolő birmüyon adatra klvápcal, caak a kar­totékokba nyúl és ezekből (szedi elő a megkívánt hazúgzágoU Mo« kei! szómban mondanom, hogy tok ladószollomü kűvotsé.g! tisztviselő ellenswgttl •* ilyenfajta adatsBolgáítatáensk. Mikor egy'* OdoKítai utómról, o.hoi BZabaíieágomat töltő'a-íu viazatértem, Darbrow megtdvánta, hogy kimer“ memorandumot (szerkesszek Össze mindarról, orn> Odorazában tapasztaltam. Lie óppéigy, mint í’*- régobbl osPtokben, vettem a bátorságot és ö* mondtam, hogy szabadságon lévén nem sommirőL Sok kő véts égi tísztvigolő igen nagy bu^ ráffot tanúsít ilyen adatszolgáltatásban. Uójd4* Elizabeth Eagan, a követség vesetőjének hagyó tudomásával lázasan Ismerkedni kczücw szovjet állampolgárokkal és mindenféléről j4I0*j téseket szerkosztc-tt, a legapróbb dolgokról P» amivel azok neki szolgálhattak. Ezért aztán _ jóindulatúan bántak vele. Mikor visszatért A rlkéha, a legkülönfélébb reakciós orgápumoa** töLlátte mog lázas cikkelvcL „ .. k (Folytatáza következik^ __

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents