Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-07 / 105. szám
1 NAPI. no wAimi HÄROM nemzedék a Szoci Nikita Gorbács Szocialista Munka Hőse MwuégSxn ellátogattam Brarsnoje ITalubx, ahonnét nigpun is elszármaztam, Apám, mint telepes került ide a voronyezsi tartományból, a Nagy jSForradalom után. . Legel óbb is Vinoknrovék után ór- (deklödtem. Az öregek apámmal (együtt kerültek ide, a forradalom lelőtt mint cselédek dolgoztak Babinin (oesstrogovBzkiji földesúrnál. Lakásuk, házuk szebb, gazdagabb lett, amióta utoljára jártam náluk. [Könyvtáruk megnővekedett,, új, nagy [rádiójuk van. A családfő kiszorult jtnáx a dolgozószobájából, ahol most agráföiskolát végzett két idősebb leánya ütött tanyát az íróasztalon. A iietvoú éves Sztyepán, amit mint .görnyedEhátú cseléd ellesett a föld i titkaiból, azt a földműves szövetke- irétben, ahol kibontakozott emberi méltósága és teremtő ereje, mesteriként állította a közösség szolgálatába Xénia Vinokurova, az öreg Sztyepán hatvanhárom éves felesége, nem maradt el a férje mellett. Sőt! Ö valóban megmutatta, hogy a szocialista társadalomban a nő minden tekintetben egyenlő értékű a férfival — ha pedig többet ér, hát eléb'C is kerülhet. Az öreg Xénia tíz évvel hamarább kapta meg ti .Lenin-rendjelet, mint férje. 1936-ban. nagyszaporulatú szarvasmarhák neveléséért, tüntették ki vele. Személyesen vette át Moszkvában. A nagy Lenin aranyból vert arcképét a nagy Sztálin maga tűzte a mellére. Sztálin arcképe ott függ az ebédlő falán. Xénia áhítattal tekint föl rá és elmondja a vendégnek a történetet, — Sztálin elvtárs nekem, egyszerű parasztasszonynak utasítást adott, hogy még jobban dolgozzunk, hogy hazánk még erősebb és gazdagabb legyen. Megígértem Sztálin elvtársnak, hogy teljesítem utasítását. Megtartottam a szavamat 1947-ben én is megkaptam a Szocialista Munka Hőse kitüntetést... még egy mázsával túl is teljesítettem a férjem eredményét. — De mi már öregek vagyunk, az a fontos, milyenek a gyerekeink. Ok is teljesítették Sztálin elvtárs utasításait. Sokszor mondtam nekik: «Dolgozzatok becsületesen és a haza hősöknek fog nevezni benneteket“ Iván fiam a háború alatt egy rendjelet és négy érmet érdemelt ki. A háború után megnősült, ma a traktorállomá- san dolgozik. Két lányom főiskolát végzett és a kolhoz tudományos vo- zetöi. Két fiatalabb lányom középiskolát végzett és arató cséplőgép kezelők. Tizenkét unokám népiskolába jár és úttöröők. Nekik külön kis telkük ran, ahol kiscsirkét, házinyulat, bárányokit nevelnek és mindenben utánozni akarják Sztyepán nagyapát. így él a boldog Vinokurov-család. [;Anya és leánya Ady Endre: Anyám, az arcod úgy tüzel most a könnyeidet rejtegeted: Vájjon mi van édes apámmal? Megint beteg? Vagy lejét szomorún lehajtva Búsul egy hideg sztrájk-tanyán? Mi lesz velünk és mindig így lesz, Édes anyám? „Nem, kis lyányom, nem lesz így mindig De te ne búsulj, de dalolj, Már készül a te boldogságod Tán valahol.“ „Kis lyányom, szörnyű ez az Élet, Csupa örökség, s csupa vád. A te jövődért izzad, harcol Édes apád.“ (1912) Űíőfa a ti//fa üzeni Kft f jenneie veszett e! a háborúban. Ljubova Kozmodemjanszkája asz- aaonyrak- Lánya, a legendáshírű Zója és Alexander fia. Mi filmről ismerjük ZójSt, a hős partizánlány:, aki a bátorság mintaképe lelt és akinek névé: a Szovjetunió legtávolabbi vidéké':, sőt a világ minden táján ismerik. Diák volt a moszkvai 201-es iskolában. Amikor kitört a háború, önként jelentkezett. A németek elíogák és megkínoz ák: mezítláb, egy szál ingben lökték ki a jeges léli éjszakába, amikor látták, hogy egye len egy áruló szót sem tudnak kihúzni belőle, felakasztották. Zója Sz álin nevével az ajkán halt megZója anyja résztvert a párisi békekonferencián. Mindenki tisztetet'el hallgatta az ősaülőbajú szovtjeiasszonyl, aki két hős: adót: hazájának. I.jubova Kozmodemjanszkája asszony lélekbe, markolóan beszélt: — A szovjet anyák millióinak nevében beszélek, azoknak a millióknak, akik annyit áldoztak országuk felszabadításáért. Elvesztettem ebben a háborúban leányomat és fiamat. Leányom kivégzése előtt így kiáltott a fasiszta katonák felé: „Kivégezhettek, de sokszázmillió ember megbosszulja halálomat. Miénk lesz a győzelem.'4 — Alexander fiam Ifi éves korában esett el a königsbergi csatában. Ilar talmas az én veszteségem, de nem vagyok egyedül. Sokan vagyunk anyák, akik feláldozták fiaikat hazájuk és az emberiség szabadságáért. A szovjet emberek fasisetaetlenes hőstettei örök dicsfénnyel övezik a Szovjetuniót, Most. országunk a békés munkának szenteli erőit. Szilárd, igazságos békét akar. Kérdem: lehetséges-e, hogy gyermekeink hiába ontották vérüket? Lehetséges-e, hogy a drága áron megszerzett békéi az imperialisták megzavarhatják? Nem! engedjük! — Azért gyűltünk össze 0 világ minden sarkéiból, hogy keményen figyelmeztessük az imperialistákat: számunk sokmillió. Semilyen erő nem állhat ellen a mi erőinknek, a béke erőinek. Anyák! Apák! Neveljetek gyermekeitekből szabadság szerető ' embereket, a béke kemény harcosait. Akkor meg tudjál; védeni szabadságukat, ?imkájnkaf. .4 bólééért folyó csatát megnyerjük. Nincs olyan erő, amely meg tudná törni a áépek erejét, mellyel gyermekeik jövőjéért küzdenek. így beszélt Zója anyja a világ dot- gozóihoz, elsősorban az asszonyokhoz. Ma, az Anyák Napján, különösen nagy jelentősége van Ljubova Kozmo- démjanszkája asszony szavainak. Minden mondaiái kütöh-küön kellene jelmondatonként kiíüggesz'eni a termek falaira, házak homtokza ára. Az anya szavai ezek, azé az anyáé, nki mélyen ótérzi: ipii . jNe.nt a háború. De jól tudja azt is, hogy a háború ellen nem elegendő jajveszékeini, hanem küzdeni kell érié. Az asszonyok békeakarata óriási erő- A. világ békeszere'ő asszonyai megtalál jak egymást és közösen harcolnak a háborús úszí ók ellen. A Nők Demokratikus Világszövetsége ezért vált harcos szervezetté és minden megmozdulásával a béke megvédésének célját fejezi ki. Erezzük át Zója anyja üzenetének értemé : ha nem akarjuk, hogy gyermekeink újból a gyilkos harcterekre kerüljenek, ha nem akarjuk, hosy pusztító háború öntse el a földet. Békét kel! hirdetnünk és ere tudnunk kell küzdeni is. Ez- üzeni számiunkra Ljubova Koz modeinjanszkája, Zója anyja. A példakép : Passionaria Maxim Gorkij: Gorkij világhírű regényéből, az „Anyá”-ból vettük a következő részletet. Most Pável hangja szólalt meg, tisztán, erősen: — Elvtársak! Az anya szemét forró köd lepte be, feszülő testének egyetlen mozdulatával a fiú mellé furakodott. Minden arc arra fordult, mindenki Pável közelébe igyekezett, mint vasreszelék a mágnes köré. ö felnézett a fia arcába, de csak a büszke, bátor, égő szemeket látta... — Elvtársak! Most megmutatjuk nyíltan, kik vagyunk. Felemeljük ma a zászlónkat, az értelem, igazság és szabadság zászlaját... Hosszú, fehér rúd villant a levegőbe. Egy percre lejjebb hajolt, kettéosztotta a tömeget és elmerült benne, de mindjárt azután' magasra lendült a feléje fordított fejek fölé és. piros madárként szélesen szétterült a levegő- •ben a munkásság zászlaja. Pável magasra emelte a karját, a [rúd megingott, mert száz kéz nyúlt if eléje, hogy megragadja, köztük az (anyjáé is. / . — Éljen a munkásság! — kiáltotta 'PávcL A sokaság vfsszaharsogta. A tömeg izúgott, akik már jól ismerték a zászló } jelentőségét, keresztültörtek rajta, hogy Pável mellé nyomulhassanak. Mázán, Szamoljjov, a két Guszjev és leg- jliátul fejét leszegve, gorombán félre- jlökdösve az embereket, Níkoláj, né- jhány égőszemű munkással, akiket Pe- tlagéja sohasem látott még. — Éljenek minden ország munkásai! P— .kiáltotta most Pável és ezertorkú Kfaszhnng rengette a levegőt egyre fíokozódó erővel. Az anya most elérte és megragad!á iTOkoláj kezét, szeme könnybe borult, Ide nem sírt, lába remegett. — Fiam ... véreim ... Níkoláj arcára széles mosoly terült, ^felpillantott a zászlóra, elbodült és Wr- I felen megölelte, megcsókolta az anyát. — Elvlársak! — Andre i telt, meleg Ftiangja szétáradt és betöltötte az egész 1 teret. — Felvettük a keresztet ér, harcba visszük. A világosság és igazság i sa. érlelem és jóság istene vezet. A cél i Míg meuic van Ás köoel a töviskoszorú. Aki nem hisz az igazság erejében, aki nem elég erős. hogy kitartson mindhalálig, aki nem bízik önmagában és fél a szenvedéstől, álljon félre és távozzák közülünk. Csak azokat hívjuk, akik hisznek a győzelemben. A tömeg szorosabban összezárult körülöttük. Pável megindította a zászlót, úgyhogy kibontakozott és úszott, előre, vörösen, csillogva, mosolyogva a napon... „Nem lesz a tőke úr mirajtunk .. — fújta Fégya Mázin és százan meg százan velezúgták: „Elvész, aki a múltnak él...” Pelagéja mosolygó szájjal lépkedett Mázin mögött. A fejek fölött látta a fiát és a zászlót. Körülötte csupa lelkes arc és villogó, mlndcriféle színű szempár. Az élen Mázin. Pável és Andréj ’ tele torokkal énekelték: „A szabadság honába tartunk, Az igazság nékünk a cél...” Pelagéja ráismert a dalra. Ezt énekelték otthon olyan halkan. Most Itt az utcán hatalmasan hömpölyög, hullámzik és keményen, férfiasán hívja az embereket a jövő széles útjára és nem titkolja az út nehézségéi — örültek, hová mentek? Katonák jönnek ott szemközt!... Csontos kéz ragadta meg a kezét. Egy szikár asszony lépett melléje és radtan mondta: % ' — Ö ga'.vnbocskám .., micsoda ének!"... És az én Mityám is velük fújja ... — Ne félj! — biztatta, f- Szent ügy ez. Arra gondolj, hogy Krisztus se lett volna, ha nincs, aki meghal érte... Hirtelen támadt benne a gondola! és őt magát is me!rdöbbe"te!te átlátszó, egyszerű Igazsága, merőn nézett az asszony szemébe, gyors mozdulattal megszorította a kezét... Szizov bukkant fel most mellette. Lekapta a sapkáját és tengette az ének ütemére. — No, kedvesem, most aztán kiléptetek a síkra! Es micsoda dalotok van! F.z aztán dal... „Ha ellenünk akárki lázad. Söpörje el a népharg. Anyám szavai Messze, távot Keleten egy négyszázötven milliós nép vívja hatalmas, győztes szabadságharcát. Az új Kínáért, a szabad, emberibb, szebb életért. Olyan, amilyennek Cheng Teheng: „Egy kínai anya" című könyvének ódcsanvája szerette volna, melyért harcra buzdította fiait a győzelem biztos tudatával. Jukone, Crlicng Teheng édesanyja már nem él. De fiai élnek és. győzelemre vitték az. eszmét, — szabadok! — A halál — ahogyan én ismerem — csupán gyengéd megváltás ■ azok számára, akik sokáig tűrték a nyomort és a szenvedést. — De a halál nem mindig áldozat és az öngyilkosság gyakran egyszerű gyávaság. — Bátorság kell ahhoz, hogy kerüljük a halált és éljünk, ha kell — szenvedések között. — Tudjatok meghalni, — ha meg kell halni. — Tudjatok élni, — ha élni kell. . — /ín nem azért élek, mert élnem kell. — Mert segíteni akarok, futtok és segítenem kell nektek, tavaszi him- . bóknak, nektek, akik magatokban hordjátok az emberiség jövőjét. — Akkor használok igazán az emberiségnek, ha nektek használok gyermekeim, — kis őseim. — Bennetek van minden reménységem. ti vagytok az én virágaim, az én pillangóim, az én madaraim, ti vagytok az én tavaszbabondt Paradicsomkertem. — Legyetek méltó utódai apátoknak és családotoknak. — Legyetek az emberiség emberséges, igaz fiai. — Fontoljátok meg. — És cselekedjetek tetszésetek szerint. — Alkossatok ítéletet u dolgok lényegéről. — Győzzétek le az élet akadályait. Nemcsak eszméken, de az eszmék hordozóin, a hősi példákon nevelődik új néppé, a nép, .azokon, akikben meg- teá tS'üi, valósággá válik milliók szabadságvágya, békeakaraJa, elnyomás iránti gyűlölete. Tizenhárom esztendő óta harcol a spanyol nép mérhete'ien áldozatokkal felszabadulásáért s ez- ala 1 a tizenhárom év alatt a hő-ök végtelen . sorá látta maga előtt, férfiakat és asszonyokat, akik számára az á'dozalok és veszély, k még csak akadályt sem, időveszteséget sem, egy pillanatnyi habozást sem jelentetek. Férfiak és asszonyok, hősi sora élén a világ minden harcos és haladó asz- zonyának legjobban csodáit példakép- átl: Passionaria, — Dolores Ibárruri. Az ö példaképe ad erőt és képességei a hősi teltekre, mindazoknak az asszonyoknak, akiknek népük szabadsága iöbbe: jelent mindennél a világon. Az ő példaképe fűti ál és tölti meg újra .és újra erőkkel azt a léékor , amelyben, a spanyol hegyek győzhetetlen partizánjai ‘küzdenek minden új nappal a szabadságén : Passionaria példaképe. Azé az asszonyé, ki már gyerm.kkórának környezetében, a bi- scayai bányászházban ismerte mag a nélkülözések és az elnyomás kínjait, aki ifjúkorában a cselédek keserű kenyerét «le s. aki alig került asszonysorba, már börtönben lálhata sztrájí kokban résztvelt bányászférjé'. Négy gyermek© köziül kellő' vi t el_az_c«'- Ínség és a nyomor, ifjúsági börtöné* harcok, asszony'! és éfrib-.ri megpróbál- la ások mérth ehet Ic-n szenvedései acy» loztáik s hatalmas erkölcsi er-e-je, sugárzó okossága, a • szere et, amely«» iszervc7|-i>-segíiö-fe’szabc3(MJ.ó tevék nv- sége kiváltót maga körül, emelték;’i liala-dó Spanyolország vezérei közé Passionaria aaját ja meg az Antifasiszta Nők SzoveSégct. Passionari! szervezi a hatalmas békéi ünictések?' Passionaria visz se-giségé-l a -bőrtűnőkbe és a kórházakba,- Passio-ariá nyitja fel 1936-ban az as üriai börtönök kapui s adja vissza a politikai foglyok szabadságát- Hősi alakja olt ragyog a spanyol függet'enségérl és a világfa-ékéért folytalo t küzdelem élén; Passionaria rész vesz a népi hadsereg szervezésében, 'árja a frontokat, irányítja a munkát, vezér0;! és utal mu- al a száműzetésből is.- Szónoki er-je, írásainak szenvedélye újra meg lí-jra villanyos árammai íö'i i meg a szabadságukért harcoló -spanyol a r szón vök'S férfiak mérhetetlen sz-ovedes -kke! vállalt küzd.lmeil, — a legnagyobb asz- szonyi példa: Passionaria, a Spanyol Kommunista Pár fő:i kára. ö és ők, a többiek, népük szabadságáért mindent feláldozó asszonyok' o férfiak az előzmény* és ők a .— folytatás is. Ragvosó nevek- és névlei a p hősök, »kik körűi most szövődnek s (»legendák. Börönökbe-n. Iregyi b«t (»gokban, spanyol munkás-lakások és «• draszlházak padlásain és pincéiben, cr- (»dőkbrn ép árkokban, -egymást' segtív* f és ioiyalva viszik minden nap egy lé- t'pcssei előre a szabadság ügyét,' 3 '^spanyol szabadság és minden e’nyu- »'mottak szabadságának ügyét, a spanyol • szabadság és minden elnyomót ak sza- Jbadságáhak ügyét. Hírek és - üzenelA levelek és- névsorok Íródnak' e'eVö» 5vérükkel és fájdalmas könnyeikkel, -y • az ősi híradások módját, jelekkel «S Jtárgyakkal üzennek, de még a ud'-a- '.tudott utolsó uzehc'ek is. a szabadságiról szólnak, amely megérle az 'áldozí- Jltol, amely .nélkül. élni nem leihet. M?' |Tj-ek a hírek asszonynak, gyereknekesi vérnek, anyának a bőrönölíbol és \a hegyek közül, ezer - meg ezer sor* |ful egymásba a szabadságharc izzó K- Ivégűjében, mint a nap sugarai, a rafl* ]>felkelte idején, összefutnak a fényiét' prásba. a szabadság napjába, amely ;e' iíog k-lni Spanyolország fölött. l.Nf* Jve-'d fel fiamai' abban' a széllemfaj1- ia-hogy én akarlam”, olvassuk egy,, íspanyo! bőr őrből keheze t búcsúlevél- ^ber, „neveld fel ő*. a nép iránti rzvre* ileiben, a munkások és Spanyo’orszOÍ firánti szerelőiben, amelyért apjá'ék"'*;* éáidoza fel " I- lzcaW í Egerben nyílik meg szeptemberben »az ország legszebb nevelőképző iskölái* » Ileves vármegye pedagógusai V* Hasztási nagygyűlést tarlótia.k KftSf »ben. A gyűlésen Szávai Nándor <l1' »larotitkár bejelentette, hogy ,Kgerbc3 »nyílik meg szeptemberben az orsza- »legszebb nevelőképző főiskolája. I»:j' »mutatott ezután arra. hogy a ni«1 »rendszerben a pedagógus lenézett »kizsákmányolt, réteg volt. Ma a Pfi' . dagógus a dolgozó társadalom I becsült tagja, akire a Magyar P(l1' I gőzök Pártjának vezetésével »építő feladatok várnak. [ A gyűlés végül félhivás-saf fordu’1 iaz ország pedagógusaihoz, amelyb- 3 »felhívja az ország valamennyi p<d-1' »gógtisát, hogy május 15-én mérjesek Ihatalmas csapást a belső és kiik1’ »reakcióra azzal, hogy egységesen * »Magyar Függetlenségi Népfront — Én nem lehetek mindig veletek. <»é-T- .'Legyetek tehát önállóak, ‘ Y«?-»|p gyetek erősek, legyetek jók. 's — Nem tenne szabad, hogy a gyér-, l J.1 mek Ismerje a szenvedést. p£ — De a mi világunk még nem tö fk kéletes. Ezt a világot újjá és jobbágy kell teremteni. |a — Tisztelettel nézzetek a nőkre, bárhol látjátok is őket. Szánjátok é~ őket, mert áldozatai a hagyományé\{ szertelenségének és rajtuk nyugszik ,n •í társadalom nevelésének súlya. p < — Nemcsak én vagyok a ti anya- p? '■ok, — minden asszony anya. Mind- d ,i ?gyikilk magában hordja az anyaságé Men! adományát, '|r — Ne vessétek meg soha a tanulót-lu 'un asszonyt, — gondoljatok anyá-i y 'okra. ő is. azok közül való.- , ia — Szánjátok anyátokat, öleinek sohasem volt alkalma művelődni. Bo- J(( •sássatok meg neki, ha néha tmulat- Jj, an a beszéde. Műveletlen vagyok, de ismerem f i szenvedést- és a halált. f — A szenvedés családjában szü- i ettem. f J — Nincsen anyám. — A szenvedést iz én anyám. f — Mennyi szenvedő test gyűlt márt'.* issie századok óta Kelet titokzatosig palotájában. j n Megszoktam már a szenvedést. 5|f felülemelkedtem fájdalmain és most) ír hódolattal meghajlok előtte, — wf-fn slett remény ébred szivemben, hogyt k iáim és unokáim győzedelmeskedni! d ágnak rajta. f h — Ebből az eljövendő győzelemből^ g •árjád süketnéma nővéretek remény-t é] •égé, anyátok, a szenvedő özvegy ésr anulatlan asszony reménysége, a fc-\x lér csontok és a kósza illatok re-J fc nénysége, minden, asszony és minden p r nélységes szenvedésbe taszilotl ma- j» ~ lányos ember reménysége. t — Ezért kérlek benneteket: I»r( — Az éhezőnek rizst adjatok, ajM szenvedőnek sziveteket. J *
