Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-06 / 104. szám

PÉCS VARJA FARKA MIHÁLYT Pée* dolgozói talán eofca olyan leibe- zőbb az a várakozó hangulat, anwäy­lycl Pécs epés* lakossága a nagygyű­lésre készüL Gyárak, hivatalok dolgo­zói, kisiparosok, kiskereskedők, bányá­szok és parasztok egyaránt jövőjükre nézve útmutatást várnak Farkas Mi­hály elvtárs beszámolójától, amelynek minden szava valóban útmutatás is iesz: megmutatja előttünk eddigi mun­kánk célját, értelmét és megmutatja azt, hogy miért ketl dolgoznunk és harcolnunk a jövőben. A pécsi anyák, dolgozó nők, mun­kás- és tisztviselőasszonyok, min­denki, aki félti gyermekeit, férjét és családtagjait a háborútól, bizakodva Ma mb készülődtek nagygyűlésre, Bánt most, amikor Farkas Mihály ekv- irs • megye listavezetője jön váró­inkba. Az üzemek, hivatalok és »zer- tectelk dolgozói egymással versenyez­nek abban, bogy a nagygyűlést mivei telik árkiéi impozánsába törnegrneg- mordulássá, hogyan tolmácsolják íeg- toabben a Magyar Dolgozók Pártja M i Függetlenségi Népfront Iránti H- Mlmukat és szeretetüket. Kis üzem vagyunk — mondja Ros­tás Péter elvtárs a Justus Oliajgyár- tó — de valamennyiem ott leszünk. Farkas «Ívtárs beszámolóját meg kell hallgatnia mindenkinek, akit sajá. sor- k csak egy kicsit ia érdekel. A mi gyűléseinken nem hangzik el agy olyan szó, ami nem érintene min • len dolgozót- Ha Pártunk vezetőit ha-U- fetjük, az ünneppé teszi a nagygyű- « napját! így várják a dolgozók Farkas eTv- HfMt, tőt nemcsak így. Nemcsak egy­terű lelkesedéssel, hanem tettekkel is- fete valamennyi pécsi üzem tartogat egy-egy meglepetést ly-egy meglepe ést. Farkas elvtárs farkas elvtárs részére. Természetesen *am árulják el, hogy mi az. Szívós nyo. “lozáfe™ után megállapíthattuk, hogy Wdául a bányászok a hagyományos fees bányászlámpácskájn kívül min- bányatelepről más-más kedves em- feet ajándékoznak Hstavez.e őnknek, 1 Zsolnay gyáriak remekbekészített toellánszoibroaskát, «mely munkából ’»atérő parasztasszonyt ábrázol, a gyáriak pedig „összkomfortos” ^atáskát, bogy amint ők mondják: ■Beleférjen az a sok szavazat, ami: a ’'jggttlenségi Népfront ebben a me­lyében kap.” Az ajándékozás ősi szokás és min- I? megbecsülést, bizalmat, szeretetet fczot ki. Pécsett az ajándékok so- feág* hive« fogja tükrözni Pécs dói­éinak szeretetét és bizalmát Farkas Mihály elvtár» Iránt A mecsekszabolcsi és pécsbányate- í1 bányászok gyalog jönnek a város­* Hosszú útat kell megtenniők, korán ®toak, hogy a 10 órakor kezdődő Nígyűlésről senki se maradjon le. £ Komoly gond lesz az — mondja JJlós Gyula elvtárs, a Párt bányász­ati titkára — hogy hol fog elférni rengeteg ember, aki mind meg hallgatni Farkas elvtárs beszé­* Mert 3 bányatelepeken Jtoi nagy a lelkesedés, hogy nemcsak Munkások, hanem az asszonyok is JJl1 el akarnak jönni. A kis úttörő­id Is alig lehet bírni. Mozgalmi in- Jp« tanulnak és még késő este is ^hangzik a környék, ahogy gyako- a torkukat, hogy a nagy felvo- Ís Igazán jól sikerüljön. “äJos Kovács elvtársnak, a Zsolnay- j;.r vállalatvezetőjének is az a véle- hogy a lelkesedésből ítélve a ?lygyűlés előtti felvonulás vetekedni május elsejéivel. Jellem­ját ünneplő pécsi asszonyok szá­mára kettőzött jelentősége lesz számára kettőzött jelentősége lesz Farkas eivtárs beszédének, aki meg fogja világítani azt az utat, amelyen járva a békét biztosíthatjuk a magunk és gyermekeink számára. Pécs dolgozó népében jó talajra ta­lál Farkas elvtárs és Gyöngyösi János, a Kisgazdapárt főtitkárának beszéde Az a lelkes hangulat, amely a Népfront nagygyűlése előtti napon a városban uralkodik, biztosítéka annak, hogy a nagygyűlésen elhangzott szó kifejezés­re jut majd Pécs lakosságának továb­WV. ........ ............... Aj tfllsöségeknél is sokkal A mozik mai műsora *85=-............ , BB— JP OLLO fi maTkotts Találkozás az Elbán Ráadások; 5, 7, 0 órakor, pttANIA Vidám kísérlet p (Chemi? und Liebe) **wr»plSk. Hans Nl. taem ^ ^ Ltneasteín gfodáaok* tél 6 tel n őralior í* a gl «• iíiLnt n SX 27 ■>*««> '0,l<iváncifra' Síin«» vilógfi m Szibériai rapszódia í||f,«pl5k! La lain», Diuz*mfkoY ^Eőadások: 6. 8 órakor Jöjjön a Tettye vendéglőbe Elsőrendű zene!«!'! néznek a békét megvédő honvédsé I bi magatartásában és elsősorban a vé­günk vezetője felé. Az Anyák Nap- Uasztások eredményében. Mens kell már sorkaéllni zsírért a háziasszonyoknak A város vezetősége már húsvét előtt jelentős mértékben javította a zsírel­látást. Ez a helyzet az utóbbi hetek­ben tovább javult és a hetenként rend­szeresen megtartott zsírárúsítás a ki­elégítő mennyiségű készletekkel meg­szüntette a háziasszonyok gondjait, amint erről pénteki kőrútunk is meg­győzött Az Irgalmasok utca elején lévő Nép­bolt vezetője fehér köpenyében már reggel 8 órakor künn állott a boltájtó- ban és majd azt mondta a járókelők­nek: — Kinek kell zsír? — Persze a helyzet nem volt mndenütt ugyanez. Vannak üzletek, amelyek különösen lá­togatottak, mert a Háziasszonyok a vi­lágért sem hajlandók száz méterrel to­vábbmenni zsíradagjukért. Általában a város központjától kívül eső helyeken mindenütt jelentős készletek . maradtak meg délután 1 órakor. A Kálvária ut­cában 30 adag zsírt láttunk kimérve, amikért csak holnap jelentkeznek majd a környékbeliek, mert férjeik a fizetést csak délután hozzák. Ha azonban idő­közben jelentkezne valaki zsírigénnyel, különösebb nehézség nélkül megkapja zsíradagját. A Zsolnay utcai Népbolt­ban lezajlott a délelőtti forgalom, sem­mi csoportosulás nem volt, az üzlet ve­zetője nyugodalmasan méri ki a Zsol nay gyári dolgozók 500 adagját. A Kokszműnél levő Népboltban Egyed Kálmán egy csomó ládára mu tat, amelyben még múlt hétről maradt készletek is vannak. Itt hétközben is vásárolnak a ráutalt dolgozók. Zsóri Jánosné otthonosan lép az üzletbe és a fél kiló hús mellé mindjárt kéri a zslradagját is. De elviszi szomszédasz- szonyáét, Paulies Jánosnéét is. Nincs itt semmi nehézség, mert Egyed Kál­mán sokszáz vásárlóját név szerint és személy szerint ismeri. A zsír útján tett rövid őrjárat be­bizonyította előttünk, hogy Pécsett megszűnt a zsírhiány. A MI KÉPVISELŐJELÖLTJEINK Deák Ferenc Bányász, de a mezőgazdasági cse­lédek sorsát is alaposan megismerte. 18 éves koráig volt juhászbojtár Nagyhajmáson. Ki akart kerülni a szolgasorból: a fiatal bojtárgyerek otthagyta faluját és Komlóra ment, hogy a birkalegelöt a bánya fojtott levegőjével, sötétjével cserélje fel, de legalább szabad embernek érez­ze magát. Abban az időben azon­ban az, aki a szabadságot szerette, sehol sem találhatta a helyét. Kom­munistaként tartották nyilván a tőkések feketelistáján. 1942-ben 16 más bányásztársával együtt ezért internálták. — Piszok kommunisták — mond­ta Tóth nevű felettesük a 442. sz. büntetőszázadban — most megláto­gathatjátok orosz barátaitokat, de hogy élve nem jöttök haza, az biz­tos! Tizenhat közül csak másodmagá­val jött vissza Deák elvtárs, a töb­biek ott pusztultak el a Don mel­lett. — Mi is csak azért jöttünk visz- sza — emlékezik vissza — mert a fasisztáknak szükségük lett volna egyre több szénre, ezért nem nél­külözhették a bányászokat Szeren­csére nem sok hasznuk volt abból, hogy bennünket hazahoztak. Deák elvtársra hiába lett volna szükségük a fasisztáknak és tőkés barátaiknak, gyűlölettel vette ke­zébe a csákány nyelét, hogy nekik termeljen. Annál szívesebben jött akkor, amikor a Pártnak lett szük­sége rá, hogy a munkások, bányász- társai érdekében dolgozzon. — 1940-ben törvényesen működ­hetett a Szociáldemokrata Párt mondja — de én akkor is csak ille­gálisan lehettem tagja, a névjegy­zéken nem szerepelhettem. Mégis résztyettem a mozgalomban. Ma, amikor mi irányítjuk az országot, kötelességemnek tartom, hogy ket­tőzött erővel dolgozzam a dolgozók életének megjavításáért. Kaszapovics András Nem volt az úri Magyarországon egyetlen olyan képviselő sem, aki már kilenc éves korában dolgozott volna. Olyan annál több, aki egész életében egy fűszálat sem tett odébb, vagy ha dolgozott, egész életében mást se tett, csak a népnek ártott. Kaszapovics András, a kátolyi Kossuth-dfjas gazda bizony már ki­lenc éves korában mezőgazdasági napszámos volt. Tizenpgyéves korá­tól cseléd és az is maradt a fel- szabadulásig. A népi demokrácia váltotta ki a cselédsorsból, azzal, hogy nyolc hold földet adott neki. Ekkoriban, 1945-ben, valamilyen ügyes-bajos dolgát intézni, bekeve­redett Pécsre. Éppen akkor járt itt Rákosi elvtárs és Kaszapovics And­rás elment meghalgatni a beszé­dét — Szinte Ittam minden szavát és még Rákosi Mátyás beszéde alatt tisztán láttam, hogy hol az én he­lyem. — Hazamentem és rögtön meg­alakítottam Kátolyban a Pártot azóta is a titkára vagyok. Nemrégi­ben községi bírónak is megválasz­tottak. — A Kossuth-díjat azért kaptam, mert a két év előtti nagy szárazság idején 16 mázsás átlagtermésem volt. Ezt mélyszántással és műtrá­gyázással értem el. Tavoly már 21 mázsás búzám volt és idén Is na­gyon szépnek ígérkezik. — 1945-ben választottam életem­ben először. Előzőleg még szavazati jogom sem volt... Kaszapovics Andrást most kép­viselőnek jelölték a Függetlenségi Népfront választási listáján. Dol­gozó paraszt, a dolgozó magyar nép érdekeit fogja képviselni. J)écs város választási bizottságának irodája felé valóságos népvándor­lás SnamUk már reggel 8 óra tájban- A helyettes polgármesteri szobában, az íróasr al mögött Grozdics József elv- társ a bárnyász-ipénztigyigazgaló ül, mint a választási bizottság ügyeletese a választási körzetek névjegyzéke mö­gött elbástyázva. Az íróasztalt tizen­öten—húszán veszik körül, de még egyre jönnek a felek- Az érdeklődé? igen nagy .Talán nagyobb, mint va­laha is volt. Mindenki ragaszkodik vá­lasztójogához és gondja van rá, hogy szavazhasson. A felszólamlők érdeklődéséből kive­hetően nyugtalanságra adott okot az, hogy a válasz ási névjegyzékeke- még nem kézbesítették ki minden lakóház, ba. Ez persze nem is várható, mert a rengeteg szavazókőrzet miatt a város perifériáin még nem Ju hatott el min­denüvé választói névjegyzék. Rajta vanyoh-e a névjegyzéken? így vannak Szerdahelyi Károlyék is a Jakabhegyi utón. Szerdahelyi köz üzemi alkalmazott, de útja közben sza­kit magának Időt, hogy meggyőződés! szerezhessen, fel van-e véve a név jegyzékbe. Grozdics eivtárs hamarosan megállapí ja, hogy a Jakabhegyi ut az Aranyhegyi dűlő néven van beosztva az isfenkuti szavazókőrzotbe- Szerda- helyi fellélegezve veszi tudomásul, hogy úgy Szerdahelyi, mint felesége szerepel a névjegyzékben, és derüli arcai búcsúzik Grozdics elvtárstól. Bar al István dolga már nehezebb, ö az ősszel jött haza hadifogságból a Szovjetunióból. Ugyláftszik a névjegy- zék helyesbítésekor még nem érdeklő­dött túlságosan szavazási joga iránt, nem Iá ta jelentőségét a névjegyzékbe való felvételének. Most azonban ra­gaszkodik hozzá. Grozdics eivtárs a Népfront I. emeleten lévő választás! irodájába küldi, ahol majd felveszik adatait, hogy kérelmét elintézhessék. K- F.-né becsületesen és szégyenke­zés nélkül előadja Grozdics elvtársnak, hogy 1947-ben sem férjének, sem neki nem volt szavazati joga, mert férje „valamiféle” vád alatt állt, ami alól azonban a választás utáni időben fel­mentették. Kéri felvételéi a névjegy zékba. Grozdics elvtárs ő is fekfllds az I. emelet 53 alatt lévő Népfront irodába. L. J. Zrínyi utcai lakos nincs benne MINDENKI SZAVAZNI AKAR Nagy forgalom a választási bizottság irodájában a névjegyzékben, Internálva volt, de mint mondja, alaptalanul. 1947-ben nem szavazott­— A Népfronttól két népnevelő is járt már nálam és mondták, hogy csak nézzek a szavazó jogom után. Ezért jöttém. Grozdics elvtárs az előbbihez hasonló ■módon irányítja a Népfront irodájába. Molnár Gézánó munkásasszony, a fölháborodottak közé tartozik, miért vették el a szavazati jogomat, 1947-ben még szavaztam, most meg kihagytak, — persze kiderül, hogy senki sem vet­te el a szavazati jogát, csak éppen, hogy azóta férjhez ment és más lakás­ba költözőt . Grozdics eivtárs meg­nyugtatja, hogy szavazhat május 15-én, de a változások lapján kérje felvételét a Népfront irodájában. Hagyjuk Grozdics elvtársa nyakig a munkában és nézzük meg a Nép­front választási irodáját, ahová Groz- dics eivtárs felei irányulnak. Ott se „babra megy a játék”. A hosszú íróasztal élőt. szép rendben, libasorban állnak a felek- Az időseb­bek kényelembe helyezkednek a főis. páni előszoba puha kanapéján és vár­ják a „rést” amikor kis fáradtsággal a sorba törhetnek. Az fróasztal végén szemüveges gépirónő öl és a gépbe húzott űrlap kérdéseire adót. választ pazar gyorsasággal gépeli le. Egy-egy fél kérelme: másodpercek alatt felveszi A legderüsebb színfolt azok a fiata­lok, akik ebben az évben töltik be 20. évüké és először érzik magukat „fel­nőttnek" teljesjogú állampolgároknak. Gesztusaikban, szavaikban még benne lobog a május elseje lelkesítő képeinek emléke, övék az új világ és ezt az új világot, szavazataikkal ők Is alakí­tani kívánják. Számukra ez a válwz- tás óbb az érettséginél. R E. Díszkertészeti K. V. néven alakul meg Pécsett az első községi vállalat A Gazdasági Főtanács elhatározta, hogy Pécs városi kertésze éből, Bara- nyavánmegye faiskolájából és a fel­ajánlót Köít-féle kertészeiből „Pécsi Dwzkertésretí KV”-t létesít, amelynek székhelye Pécsett lesz, működési te­rülete pedig Baranya vármegye- A rendelkezés megszabja, milyen fe’ada ok mególdésa hálni az új válla, falra. Feladata lesz a KV-nak, a város parkjainak, díszkertjeinek, fasorainak lé lesi léséről, karbantartásáról és ke­Kétévi ítélték Bohánovics Kálmán pékmestert Bobánovics Kálmán pécsi pék­mester került pénteken a munkás- biróság elé. Bobánovics még ápri­lisban a közellátási kenyér ková­szába nagymennyiségű vízben fel­áztatott háromnapos kenyeret ke­vert. A pécsi munkásbíróság Bobá­novics Kálmánt két évi fegyházra, 5 évi hivatal- és politikai jogvesz­tésre, ötezer forint vagyoni elégtétel megfizetésére, Pécsről 3 havi kitil­tásra, Iparigazolványának elvoná­sára, valamint segédi gyakorlatától 5 évi felfüggesztésre ítélte. A pécsi munkásbirósóg példás ítéletével megmutatta, hogy a nép Igazság­szolgáltatása meggátolja, hogy lelki- ismeretlen nyerészkedők lerontsák a kenyér minőségét. Harkányi strandfürdőt május 8-án megnyitjuk Eqy jeggyel egész nap türödhet Gyermekeknek féljegy Mecsekvidékl GyMM H Mm nemzeti mm zetéséről gondoskodni. A KV-re hárul a pécskörnyéltó álami, városi és egyéb közületi szervek tulajdonában lévő üdülő és fürdőhelyek parkjainak fe­stése és gondozása. Ugyancsak az ft] vállalatnak kell megoldania a megy» terűje lén az ötéves terv során létesí­tendő ipari centrumok és lakótelepek parkjainak bizosf ását. Ezenkívül • KV feladata lesz a város és esetleg a környékbeli városok temetőjének ker­tészeti kezelése, a sírok gondozása é* ápolása. Pécs város polgátmester© a belügy­miniszterhez! már megtelő az efaő pécsi községi vállalat megalapftásárs az előterjesztést. Lenin-renddei tüntették ki a szovjet tüzérség főparancsnokét Moszkvai jelentéi szerint a «zörejei Legfelső Tanács elnöksége Voronov tá- bornagyo, a -.üzérség főparancsnokát. 50. születésnapja alkalmából a szovjet államnak tett szolgálataiért a Lmin- renddel tön te?.e ki. Vízmű létesül Mohácson Az ivóvízszolgáltatás javítására az ötéves tervben 36 városi víz­müvet létesítünk. Többek között vízmű létesül Mohácson is. Pécsett a munkáslakta külvárosokra Is ki­terjesztik a vízhálózatot 1954-ig további kétezer mélyfúrással bizto­sítjuk az egészséges artézi vieet a falvak lakossága számára. Építünk; 300 új községi népfürdőt korszert1 berendezéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents