Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-04 / 102. szám
• uoor« NAPLÓ (»MARADJON MÉG EGY KICSIT MARI NÉMI" Uarfítöor RO választó felelőse és tóyaa szópoa tudja mondani, „édes gyerekem'1, hogy még aj legközömbő- sebb választó polgárok is szívesen meghallgatják, ha felkeresi őket. Mari néni, vagy helyesebben Gulyásné eJvtársnő ötven körüli asszony, félig telepes községben lakik, ök is úgy települtek valahonnan egy szabolcsi kis faluból, most szép nagy házban laknak, melyet azonban állandóan [felver a gyerekek kiabálása. Mari néni komolyan veszi a időadatát. Érzi, felelős, hogy az a húsz ember, akit hozzá beosztottak, saját érdekében mindennel tisztában legyen. És 'ezért nem sajnál semmi fáradtságot. Most is sebtében rendet tesz a ház 'körül, aztán elindul. Gyorsan kocog 'végig az utcán. Már esteledik, most I kezdenek az emberek hazaszállingózni a földekről. Sietni kell, mostanában már egyre rövidebbek az esték. Sánta-Kovácsékhoz megy először; (Ht azonban nincs nehéz dolga. Az ember benne van a DÉFOSz-ban, az 1 asszonyka is értelmes. Szépen elbe- [ szólgetnek, aztán megállapodnak ab- |ban, hogy együtt fognak majd sza i vazni menni. — Jói van édes gyerekem, — simogatja meg az asszonykát, azzal ímár megy is. — Jó asszony ez a Gulyás néni, j—. mondja a menyecske. _ Az, — hagyja rá csendesen az Marf néni ezalatt pedig már [Tóthéknál jár. Egy kicsit mérges belül, de azért vigyáz, hogy meg ne ; lássák rajta. Hogyne, mikor ez a Tóth, még mindig a disznót fújja, í Telepes ő is, de beleesett a zsír. ; beszolgáltatásba. Egy disznót kellett | neki leadni, de azt úgy is eladásra (hizlalta és meg is kapta érte a maxi- 'mális árat. —. Hát oszt mondjad csak Jani- kám — felel nyugodtan, végkóp le- tnyelve mérgét — aztán emlékszel-e te olyan időre a háború előttről, -amikor te le tudtál volna adni valaha 4a akárcsak egy malacot? , A kérdés talált. Mari néni már érzi, boCT egyenesben van. Tudja ő, hogy ha estig töri is a fejét Tóth János, akkor se jut eszébe, hogy mikor tudott volna disznót leadni a felszabadulás előtt. Nem is i juthat az eszébe, mert ilyen eset (nem volt. Volt ellenben nem egyszer olyan, hogy egész évben negyedkilónként vette a zsírt, mert az egyetlen malaca megdöglött és nem bírt helyette másikat venni. — Na ugye édes gyerekem, hát mégse volt neked olyan rossz ez a demokrácia. — Én azt nem is mondtam, —• visszakozik Tóth — csak hát tudja, hogy mindenki sajnálja a jószágját. Mari néni most már támadásba csak hát — Sajnálod. Hát a pécsiek, akik itt voltak az iskolát rendbehozni, azok sajnálták tőled a fáradtságot, a munkájukat, az egyetlen pihenőnapjukat? — Hát az igaz, hogy nem, az is Igaz, hogy fáinul megcsinálták. | — Na látod, — mondja csendesen ' — hát azért nem szabad neked se »ajnálni a disznót. Ezért, meg a traktorért, meg a hídért, meg az útért, amin az állomásra jársz. — Nem is sajnálja ő azt — szól most már az aszony is közbe, — (Csakhát megszólt/a, hogy panaszkodjon egy kicsit. Átmentünk mi Rákosit is meghallgatni — teszi hozzá békéltetőén — és akkor is azt mondta, hogy nt év múlva nekünk is majdnem a duplája lesz mindenből. Mari néni látja már. hogy itt is rendbe jön a dolog. Még elmagyarázza a közös listát, aztán megy tovább. Ma este még el akar menni Fehérekhez is. Ezeket szánta mára legutoljára. Nehéz emberek, dik, mini azok. Hogy ezt hogy csinálja, azt ő maga se tudta pontosan és nem íb lett semmi báőle, de azért Mari néni tudja, hogy ez nem volt helyes. Mari néni hát óvatosan kezdi. Arról kezd beszélni, hogy milyen sokat köszönhet a parasztság a demokráciának. Itt vannak Iáin ők is. Milyen szép pár ló, milyen szép tehenek, meg az új istálló, meg a többi — Dolgoztunk azért, — mondja Fehér morogva. — Spóroltunk — mondja Fehérné, ellenséges sipító hangon. Mari néni előveszi a leghedvtsebb hangját és úgy kérdi: — Aztán mondjátok csak szép gyermekeim, mikor változott meg ennyire a ti természetetek? . Mind a ketten megütközve néznek rá. — Nem változtunk mi semmit — mondja az asszony. — Miért változtunk volna? Ilyenek voltunk mi mindig. — Igen? — nyújtotta a szót Mari néni. Te is ilyen voltán mindig Sándor? — kérdi Fehértől. — Persze, hogy ilyen. Milyen lettem volna... — válaszol az kicsit csendesebben. — Dolgoztam én azelőtt is, mint az állat. — Hát te spóroltál-e a háború előtt Rozi? — fordul ismét Fehérnéhez. — Takarékos voltam én mindig, úgy neveltek minket otthon — válaszol Fehérné, de mintha már nem lenne olyan éles a hangja. —- Oszt mondjátok csak, mit tudtatok a háború előtt összedolgozni meg összespórolni? Vár utána egy kicsit, hadd gondolkozzanak, hisz akik a háború előtt ismerték, tudják, hogy nem ment mindig olyan fényesen a sorsuk, volt úgy is, amikor a bútoruk is le volt foglalva. Ismét 6 töri meg a csendet. Halk szóval magyaráz: Hiba volt, hogy kuláknak nevezték őket, hogy mi van még az ötéves tervben és mit jelentene az ő kis gazdaságuknak is a háború. Hogy meg kell védeni a békét s vele az ő megelégedett, csendes kis otthonukat. Tizet üt az óra. Az utcán már alig járnak, nagyritkán zörög csak végig egy-egy elkésett szekér. Fehéróknéí még mindig hárman ülnek a konyhában és Fehérné éppen most mondja harmadszor: — Maradjon még egy kicsit Mari néni! Békés József--------------------------------------------If AHOL ÉRTÉK ÉS AHOL NEM ÉRTÉKl /Am einiiseir Az angol „munkás" kormány a sze- 'a Szovjetunóban öregség vagy be-* métdombra dobja az elaggott munka- tegség nem jelent elJiagycitottságotJ sokat és ugyanakkor hallatlan jövedel- nyomort. A szocialista társadalomban}. met biztosít a tőkéseknek- A legutóbbi az c/nher valóban a legfőbb érték,, fehér könyv adatai szerint, amely az tlem. a"boldog" Angliában. »"Err, «-rí äd mutatja be, a kereskedelmi társasagok jj százalékkal felülmúlja a háborúi' jövedelme egy esztendő alatt 1400 előtti számot. Az utóbbi négy év alatt millió forintról 1700 millióra cmelke- Moszkvában és a moszkvai területen a dett. A kereskedelmi társaságoknak sokgyermekes anyáknak 434 millió ru-j jól gondját viseli a munkásáruló an- hel segélyt fizettek ki. A Szovjetúniógol kormány, viszont tömegesen bo- ban m óidén orvosi segítség teljesen in-* »»•Mii, „! .„„„i _ Cr gyenes. Még egyetlen példa: a Moszkva csaljak el az angol nagyüzemek a 65 k,/rJJl t/in m ezc[-70 eves elaggott munkásokat. 16 bclt forditottak yegy esztendő alatt áltezer kikötőmunkás lépett sztrájkba tás étkezésre és gondját viselik az őre- j Londonban, hogy tiltakozzon ez ellen geknek. Minden munkás különös gond-“ a felháborítóan embertelen eljárás el- **J?P’ aW"T* "í“j J szuksegc van. Buszkén mondhat/uk len. Valósággal a szemétdombra dob- ezen az. úton halad a népi demokraják azokat az embereket, akiknek mun- tikus Magyarország is az ember védet- j — . ............... . mében. Nemrégiben emeltük jelentőit ka erejet mar l^Kuvtak, akiken mar mértékben az öregségi segélyt, az öt-j nem tudnak an™it keresni, m!nt fia- éves tervben még tovább haladunk j talabb társaikon. így fest az angol cze.",az úton. Emelni fogjuk a rászo, rulok segélyeit és az aggok életszub„munkáspárti” kormány politikája. vonalút. s Minden igaz katolikusnak harcosan állást kell foglalnia a béke mellett Szolga István sió agárdi plébános az ötéves tervről és a választásról Munkatársunk beszélgetést folytatott Szolga Istvánnal, Sióagárd község plébánosával, akit megbecsülés és mindéin oldalról szeretet övez a község dolgozói részéről a múltban és a jelemben is tanúsított. — Amint láthattuk — feíel kérdésünkre — :eli veit május elsején is a templom. Ostoba és hazug az, aki Magyarországon vaUásüídözésről ímer beszélni. Hogyan lehet vallásüldözés ott, ahol a hároméves tervben a templomok újjáépítésére és harangok beszerzésére hatalmas ösz- szegeket biztosítottak. Nem leliet ember az országban, aki vakon elmehet ezek mellet: a tények mellett. Mindenkinek, aki jár kei ebben az országban, látnia kéj a hároméves terv egyéb nagyszerű eredményei; is. Az ö éves tervről szólva kijelentőt, le Szolga István plébános: — Ismerem az ötéves tervet is- A magam részéről bizalommal tekintek elé. Hiszem, hogy megvalósítjuk, mert ennek a tervnek is a munka az alapja, a legfőbb cél pedig az ember. Amilyen megrendíthetetíen optimizmussal épít és alkot a dolgozó magyar nép, a siker nem marad el. Isten áldását kérem a magyar dolgozókra és az ország vezetőire, lwgy e2ít a hatalmas tervet valósítsák meg. Helyesebben maradva: valósi'suk meg, mert a mi jólétünké:, a mi boldogulásunkat is eredményezi majd. A békéről szóivá ezt mondotta: — A választások és az ötéves terv is szorosan öszefügg-nek a béke kérdésével- Nekünk, az egyház ka ónéinak, a béke papjainak keli lennünk! Minden jószámdékú kérész, én y ember Krisztus igéjének hirdetése mellett, a béke nieiett foglalhat csak átlóst. A magyar nép békére víágyik és mellette mindanyionknak harcosan állást is kell foglalnunk! Minden erőt mozgósítani kell ennek a nagy ügynek az érdekében! A béke' és az építés ei nem választható egymástól. Mi pedig építeni akarunk valamennyien, tehát valamennyien békét is akarunk! Akkor pedig meglősz a virágzó ás boldog Magyarország. A legnagyobb kincs a dolgozók egészsége Még ebben az évben megnyílik a hegyfalui tbc-szanatórium és a balatonájhelyi tanoncváros Az OTI 1949-es költségvetése meghaladja az egymilliárd forintot, közel 200 millióval több a tavalyinál. Az intézet új munkásigafcgatója, Németh .János a legközelebb megvalósítandó feladatokról többek között ezt mondotta: — Vidéken a hároméves terv keretében átalakítjuk, korszerűsítjük a hódmezővásárhelyi, nyiregyházi és ceglédi rendelőket. Mátészalkán új rendelőt építünk. Debrecenben néhány nap múlva megnyílik az ország egyik legmodernebb és legnagyobb rendelő- intézete. Szintén néhány nap múlva megnyílik Vas-megyében a hegyfalui .tbc.-szanatórium, amely modernebb, jobban felszerelt minden eddigi tüdőszanatóriumnál. Az üdültetésben részesülő betegek száma rohamosan növekszik. Az idén: már több, mint ötezer dolgozó részére biztosít helyet az OTI a hévizi, hajdu- szoboszlói, balatonfüredi és görömböly- tapolcai gyógyüdülőkben. Az ifjúmunkás-üdültetést nagyban fellendíti, hogy, az Idén megnyitjuk a balatonúj- helyi „tanoncüdiilő-v árost”, amely az ország egyik legszebb intézménye lesz. A vidéki orvosok munkájának megkönnyítésére a hároméves terv kere>- üében 25 modern orvoslakást építünk. Az ötéves tervben 18 vidéki városban, eslősorban a nagy mohácsi kombinát mellett létesítünk új rendelő- intézeteket. Nagyarányú sztrájkok Franciaországban, Amerikában és Japánban Az MTI párisi jelentése szerint Franciaországban 4 kiújult sztrájk- mozgalom egyre szélesebb hullámokat ver. A sztrájkmozgalom az üzemenként létrejött munkásegységben zajlik le. Szajna megyében a prefektura, a közigazgatási hivatalok és a zálogházak mintegy 5.000 alkalmazottja kedden reggel sztrájkba lépett. A villamossági szakszervezetek csütörtökre négyórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek meg. Liliében és környékén hétfőn hatszáz vilainossági munkás sztrájkolt. Sztrájkoltak hétfőn a Morlaix gáz- és villamossági művek munkásai is. A szászvári kisvasút elmondja ... A falu házai között keskeny iparvágány fut át. A talpfákat és a kisvasút két oldalán húzódó utat vastagon ellepő fekete por elárulja, hogy a naponta arra gördülő csillék a bányából jönnek. Azt azonban már csak maga a kisvasút tudná elárulni, hogy hónapról- hönapra egyre több csille gördül végig rajta és viszi az értékes tartalmát a vasúti rakodóhoz. Szászváron vagyunk. Együtt szokták emlegetni Császtával, Mázával, Nagy monyok kai. A mecseki kerület kisebb bányái ezek, de méltó versenytársai Komlónak, amely pedig nagyobb és bányászai sem Ukár- m'dyen emberek. Mióta a munkaverseny megindult, azóta tart a nemes versengés. Hol egyik, hol másik tűzhette ki a megtisztelő élüzem jelvényt az akna tornyára. Mikor azután arról volt szó, hogy a bányászok kezdeményezése, a 3 éces terv két és fél év alatti végrehajtása sikerüljön, ez a verseny még inkább fokozódott. És az öt. hónap alatt Szászvár kétszer hódította el a nagy kitüntetést a többiek elől. Most pedig már harmadszor. gondolkodik ma-J ^ kisvasút tudja mindezt. Ott vezet mellette fekete „„ mm zor végig a frissen lépkedő bányászok. Hosszú az út, Megértették a többiek, de kisvasút már nem hall halta a választ. l)e megtudta, hogy mit válaszolhattak \ a többiek, akkor, amikor az eddiginél is több csille gu- j rult végig rajta súlyosan megterhelve. Néhány hét telt a el azóta, amikor a kisvasút mellett újabb beszélgetés i hallattszott. Böröc Istvánék tartottak hazafelé. J — Megnéztem Pappékat — mondta Börzsönyi — j must már nyolccsillés normával dolgoznak. a — És hogy megy a munka? ^ — Simán! Már tizenegy csillét. Csillesor-zakatolása nyomta el a hangokat, de azontúl mindennap hallhatott a kisvasút arról, hogy mi folyik a bánya belsejében. Legutóbb Pékáréit Béla ment arra Papp Jánossal. — Szép zöld lett az erdő a tegnapi esőtől — nézett fel az öreg fákra Pekare/c Béla. — Hát még ha a vetéseket látnád — tette hozzá Papp János — lesz bőséges kenyér az idén. — Ezt már a májusi esőnek köszönhetjük — válaszolt Pekarek — amely aranyat ér. A két hányás, A TASzSz newyorki jelentése szerint a Bendix repülőgépgyártó vállalat 7.500 munkása már több mint két hete sztrájkol. A detroiti Ford-müvek 3.5Ü0 gépkocsi-' gyártó munkása május 5-én lép sztrájkba. Május elsején megszüntette) a munkát egy philadelphiai üzem 6.500 dolgozója. New Jerseyben és környékén 12.000 munkás sztrájkol. Tizenhárom középnyugati állam autobuszköz- lekedését megbénítja a közlekedési alkalmazottak sztrájkja. Az AFP tokiói jelentése szerint Hokkaidó-szigetén kedden reggel több mint 100.000 bányász 48 órára abbahagyta a munkát. i Szerdán a kusu-szigeti bányavidék dől. f gozói is sztrájkba lépnek. Ezután p«- J dig kétnapos bányászsztrájk kezdődik, J sorra valamennyi bányavidéken. A demokratikus görög hadsereg újabb sikeres támadási. A szabad görög rádió jelenti, hogy a dLmokratikus görög hadsereg hatodik hadosztálya a Szerez város közelében levő Kaladenra mellet folytatta ^ monaxciiofasiszia csaipatok üldözését és érzékeny veszteséget okozott pában, míg megy hozzájuk. Nagyon Aporral lepett gyalogút, azon mennek mindenap háromnónln a frissen l.pnkrri.n hánurísmlc. }Iűs$2Ú a? lit az ellenségnek. A hadosztály egye* | kötelékei az ellenség üldözése során beért a faluba és a kultúr ház feléé behatoltak Szfrimanohori helységbe. szénen összeszedték magukat a .. . -sz szabadulás óta- Az istállót nem rég \ félóráin“is eltart a falúból az aknáig, jól is esik köz bővítették, már nem fért el benne elbeszélgetni. Jószág. Most, aztán a dicsőség egy • Jfcsft a fejükbe. szállott és nem frre csap(lláml elbe,:élgetve. ak bírni maguk kai. Azúrt )„< • • r- J — Elvtársiik — mondta — nem veszíti k észre, hoijtj tenxosak óka tnbásakmertő ibW-J . ^ síimmelj, lotta máa-, hogv lekulakoztalc őket. J . , , , , , Égyszer annyira fel is bosszantotta ' És vnutan a többiek kérdőn nézték ra. folytatta: valaki Feliért, lioav azt mondta: baj — Mi, mármint a Rózsa brigád, kitermelünk naniár mindönki kukíknok mondja, bút \ponta kilenc csille szenet, u normánk jied'uj csuk altkor majd ö eztán úgy; is visclkc- ‘öl csille. Még nem is volt nagyon régen, amikor Papp József it erre csapatéival elbeszé~ — Elvtársak — mondta tar lőtt. Papp Jánosnak, a párttitkárnak ott volt sürgőst dolga. A kisvasút azonban már tudta, miről van szó. I Már kétszer volt a bánya élüzem és tudta, hogy holnap ‘ újra felkerül a Vörös Csillag az aknatoronyra és azután még büszkébben fognak dobbanni a bányászok lépései a feket\ösvé-nyen. Ott, ahol a kisvasút kibukkant az árnyas fák közül, a napfény aranylón csillant meg fényes egyenes hátán és jóleső érzéssel nyúlt el ebben Amerika a fasizmus ú‘ján Londoni jeietvés szerint Jolin Rogge, az Egyesült Államok volt hely estle* igazságügyminisztere az amerikai jogászok szalnadságvédelini bizottsági.a sugárözönben. Talán gondolta, hogy újra egyre több* b , , »^gveaeuni bizausag*.lesz a csille, de inkább arra, hogy szebb most még rak.e,nok« kijelentette, hogy Roasevet: napsütés is, mióta a fekete, ösvényt koptató emberek f e'lTlok *w!läa óla AJnerika feltar.ó*t*»szabndok, kitek. büszkék és háromszoros élüzem dolgozóig hatatlanul süllyed bele az új amerikai miu újú fasizmusba.
