Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-29 / 124. szám
DUNÁID'.. » Baranyában is rendkívül kedvező terméseredménnyel számolhatunk Csapatzászlót adományozott a Bőrgyár a pécsi tüzéreknek í baranyaiak is elindultak a szovjet tanulmányútra vi ÉVFOLYAM, 124. SZÁM. ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1949 MÁJUS 29 Jé kezekben vannak üzemeink (M, F.) E héten a* ország üzemnek nagyrészében lezajlottak a Ulalatvezetők beszámolók Ezek vállalatvezetői beszámolók számlán új tapasztalatot nyújtottak szocialista termelés terén és van új részletekre mutattak rá, “elvek eddig a . termelés kérdé- 1 között jelentéktelennek látottak, Elsősorban meg kell mondatok, hogy vállalatvezetőink az :«mi termelési értekezleten fej lésünk igen fontos szakaszáról éaioltak be. Ebben az időben lunosított üzemeink a termelés °ciaiista módszereire tértek át vállalatok munkás vezetői gya '“latra tettek szert az üzemek ugatásában és a munkások is tatára ébredtek annak, hogy ér, nz tizem végleg és vissza «hatatlanul az övék. maguk gaz lkodnak vele és rajtuk nyugszik felelősség is. *... Egyre többen vannak azok 4 más szemmel, új szellemben ölek a munkára. Akiknek, szem Iára kitágult s felismerték az szefüggést saját munkájuk és az ész nemzet épitése között." — >«dot,ta Rákosi elvtárs angyal dl beszédében. Ezek előtt a tágabb szemhatárú az eseményeket bíráló szem 1 néző munkások előtt számol- [ be a munkásból lett vállalat- tetők Pécsett és Kaposváron ÍJátldon és Bonybádon, az or- jg minden részében, arról, hogy 'yen munkát végzett üzemük a dialista termelésre való áttérés faszának ebben a három hódban. Déldunántúl üzemeinek Idájából joggal állapíthatjuk t hogy a munkások valóban élőszómmel figyelték a beszá- -ókai Az értekezleteken el Jgzott számos felszólalásból Ve nagyon helyesen látták meg hftük fontosabb kérdéseit és ^«vételeiknek bátran és szíve 'hangot is adtak, f. tárgyilagos és akadálytalan ''ha ellenére sem volt sehol cl- !‘át a vállalatok vezetősége és ^■«nkásság között. Nem is lehe- ' «llentét, hiszen vezetőség és ptásság ugyanabból a tőmeg- ■ adódik, a vállalatok vezetői is 'jí* kivétel nélkül azok közül ki. akik most a beszáll hallgatták és bírálták. És a ihatok munkásvezetői jól tud- hogy társaik és elsősorban hk bizalmából töltik be tisztet és az azonnal megszűnik, ****! a bizalommal visszaélnek í. lehetett közöttük ellentét , sem. mert amikor vállalat- ifinek az első negyedév nyere- ? f-ermeléséről számoltak be s túlzás nélkül állapíthatjuk Déldunántúl üzemeinek ,]J°mórészében nyereséges térkőéi szólhattak — akkor a i^.taok nyereségéről beszéltek ie ezödőtt, késhegyre menő vi levett kommunista kritika és i !l,ka, a hibákon való civako- ^etaett az eredmények feletti ^.«dé* jellemezte ezeket az ij Ijiermclési értekezleteket* Az 1^ ács) Bőrgyárban, a Zsolnay- 4jaB minden munkás ott volt mj «íyszerú, kétkezi dolgozók ijj figyelemmel hallgatták a# tetsző hosszú szám- mSokan nemcsak a saját j^hről szóló, őket kőzvetle- ^ '^8 adatokat, hanem az twa‘*mennyi termelési adatát H «S nemcsak felírták, de \ «sonlítást is tettek gyakorijuk tapasztalatai és az " számadatok között. A ^^^“ban soha olyan lelkes 4í»!h i nem volt, mint amikor « , *tték, hogy 150 év után !»Üu^'mkás is beleszólhat a *r dn?6'”®' A kannsvári cukoréi a MIR-malom munteres számban jelentek 4 meg és nagy szakértelemmel, körültekintéssel vitatták meg a beszámolókat. Ezek a példák nem kirívónk és nem egyedülállóak. Azt bizonyítják, hogy a munkások nagy többsége ismeri a szocialista termelésben rá jutott jogokat és kötelességeket és nemcsak ismeri, de él is jogaival és becsületesen teljesíti is kötelességeit. Mindez együtt pedig azt bizonyítja, amit Rákosi Mátyás elvtárs már április 20-i, angyalföldi beszédében elmondott: „Ma már hazánk nem a kizsákmányoló tőkések országa többé, hanem a dolgozó népé, a munkásoké, a parasztoké. Az elmúlt két esztendő történetére visszatekintve nyugodtan elmondhatjuk, hogy a megtett fejlődés felér egy új honfoglalással. Csak most vette birtokába hazáját a dolgozó nép, csak most nyilt meg előtte a szabad jövő, csak most tárulnak ki előtte a gazdasági, politikai és kulturális fel- emelkedését eddig elzáró kapuk.“ Valóban két évvel ezelőttre kell visszatekintenünk, hogy a idei év első negyedével foglalkozó üzemi értekezletek jelentőségét a maga teljességében megismerjük. Akkor a munkások vezetőinek beszámolója még csak a tőkések elleni harc egy-egy periódusáról szólhattak. Azóta azonban a dolgozó nép birtokába vette hazáját, Egy évvel ezelőtt kerültek a nagyobb ipari üzemek az állam kesébe, ekkor kezdődött a munkásosztály vezotőszerepe egyre inkább megnőni a termelés közvetlen Irányításában is. Ez azonban nem ment könnyen. Az államosítás pillanatában a legtöbb üzem, hogy csak a legnagyobb déldunántúl! üzemeket említsük, az Első Pécsi Bőrgyár, a Zsolnay-gyár deficites termeléssel kerültek a munkások kezébe Ezekből a gazdaságilag nehéz helyzetben levő üzemekből kellett i termelés irányításában jártasság gal nem rendelkező munkásvaze tőknek nyereséggel termelő, gazdaságos vállalatokat szervezniük. Az ehéten lezajlott üzemi tér melési értekezletek bizonyították, hogy az is sikerült. Hogy az előbbi példáknál maradjunk, a vesztesé ges termeléssel átvett Első Pécsi Bőrgyár, a Zsolnay-gyár, a Dohánygyár, a kaposvári cukorgyár a MIR-malom vállalatvezetői valamennyien nyereséges termelésről számoltak be. Ezt a hatalmas eredményt hitelessé és kézzelfoghatóvá tette az államtól a vállalat részére visszafizetett nyereségré szesedés, amely részben közvetlenül a dolgozóknak jutott, részben szociális és kulturális beruházás formájában szolgálja a munkások javát. Az üzemi termelési értekezletek hangulatával is érdemes foglalkoznunk, Talán már az eddigiek bői is nyilvánvalóvá válik, hogy az értekezletek lelkes optimiz- most sugároztak. Itt ismét idéznünk kell Rákosi Mátyás elvfársat: „A magyar demokrácia, élén a magyar kommunistákkal, nemcsak elesettségéböl emetle fel népünket, de egészséges optimizmust és a jövőbe vetett hitet oltott belé. Ez az optimizmus az eddig elért sikereknek kisugárzása s lépen-nyomon megnyilatkozik. Nehézségek most is vannak és még lesznek a jövőben is, de ma már nem félünk tőlük.“ Ha összegezni akarjuk az üzemi termelési értekezletek tapasztalatait, meg kell állapítanunk: a termelési értekezletek bebizonyították, hogy a gyárak, üzemek, a termelőeszközök, az üj társadalmi rend építésének alapiai a munkás- osztálv kezében jó kezekben van- ank, sikeresen hasznába fel azokat szocializmus megvalósítására. Visinszkij állásfoglalásra szólította fel a nyugati kulitgymi Az imperialisták arc vonalán repedések tátonganak A Vülügynintszterel? tanácsának pénteki ű'ésén, amelyen Schuman Hr’iökö.K, folytatták az első napirendi pon. „Néni el őrs zi,g egysége, beleértve * gazdasági és poli ikai elveket é« a szövetséges ellenőrzésit” — megtárgyalása,. Az ütés elején Vtsnnszknj, a Szovjetunió külügymu.iisztere megjegyezte, hogy mlndezfdeíg egyetlen nyugati kffl- döftség sem áílotf elő a tárgyalt problémák • lényegéi érintő javaslattal. ^ Amit három napon át halioUmk, abban merüli Id, hogy egymás u áu kérdése kef tetteik fel — mondotta. Acheson például kijelente te. bogy mindenki «’gye «“! a szövetséges ellenőrző tangos lielyr*állít áfáiban, ugyanakkor azonban egész sor kérdést tett fel: hogyan fog működni az Ellenőrző Tanács, az egyhangúság elve alapján-e, avagy szó öbhség alapján? Az amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy mindszeke! a kérdéseket meg kell vi- afni A azovje küldő!tseg egyetért ezzel és a maga részéről konkrét javaslatokat terjeszt elő. Az USA küldöttsége azonban nem nyújtó ta be a vi ás kérdések megaldásáAr vonatkozó indítványát. Visinszkij msgjegyezie hogy érü ároknak zz ál'áiünas ftíkép zeléseknek jelen őségét, «melyekül külügyminiszterek tanácsénak rész vevői fiőlerje-í-zlettek. Az általános elképzelések azonhan nem elégségesek, határozottabban meg kel! mondani, hogyan keH cselekedni Németrország egysége biztosítás» érdekében. Van-* a többi küldöttségnek e tekén je ben valamilyen terve? Ez mindez ideig nőm ismerete«. Nem álitak <»!ő építő javasaitól ellenőrzés helyreállítása kérdésének mondott. Az USA külügyminiszterének megvitatását és eldöntését, amíg nem tárgyalták meg a nyugati hatalmakat érintő gazdasági kérdéseket, mint például a jóvátételek. Ezzel kapcsolatosan Acheson egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az USA küldöttsége Németország egysége helyreállításának kérdését közvetlenül attól teszi függővé, vájjon a nyugati hatalmak érdekeinek, megfelelő módon oldjak-e meg ezeket a gazdasági problémákat. Ache- son az egyhangúsági elvnek az Ellenőrző Tanácsban való alkalmazása ellen beszélt és Igyekezett a dolgot úgy beállítani, mintha e? esetben nem nemzetközt kérdésről lenne szó és mintha a német kérdésnek nem lenne nemzetközi jelentősége. Schuman a maga részéről megismételte azt, amit az ülésszak első napján példáját követve ugyancsak azt hangoztatta, hogy mindenekelőtt az össze* gazdasági természetű kérdéseket keli megvitatni, melyeknek megválaszolása — mint mondotta — „döntő tényező lenne végleges álláspontunk tekintetében”. Azt állította, hegy a négyhatalmi ellenőrzést csak akkor lehet megszervezni, ha Németország egységét már előzőleg megvalósították. Azt azonban nem magyarázta meg, hogyan képzeli Németország egységét négyhatalmi szövetséges ellenőrzés és egységes német államtanács nélkül. Kijelentette, hogy a francia küldöttségnek „megvan a saját javaslata”, de nem terjesztette azt elő- Bevin, aki az egész ülésen nem ba-s szélt, mindössze annyit mondott, hogy „semmi hozzátenni valója nincs »hhoz. ami itt elhangzott.” ÁSHtsáb vissza a szövetséges ellenőrzést Schuman előző napi felszólalásévá, foglalkozva Visinszkij emlékez etett hogy Franciaország küSügvmmisztere aggodalmát fejezte ki, hogy az egységes német állam anáe*. amelyet a Szovjetunió kü!(Tősége ajánl, „annyira ingatag és örékeny. hogy aligha teszi lehetővé kívánságaink ás törekvéseink megvalósításé .* — Engedjék meg — Mytattg Vf sinszkij, — hogy megkérdezzem, mft javasol a francia küldöttség e „kívánságok és törekvések” megvalósítására? Megkaphatjuk-e a francia küldő iség álláspontjának pontosabb kifejtését? Ké séglel-en, hogy ez megkőnyitené az előttünk álló feladatok gyakorlati megoldását Bevin előző napi kijelentéseivel kapcsolatban — a négyhatalmi ellenőrzés megiteremtéséihez :udnl kelt, mflyon politikai és gazdasági felépf ©ftségre vart szűkségte Németországnak — VI- sinsztldj ezt mondta: Ez a kijelentés sem tflnik ki konkrét jellegével. Egyébként felmerül a kérdés, mi a brit küldöttség konkrét álláspontja és hogyan képzelik Németország «egységének megvalósítását? Visinszkij befejezésül ezt mondta: A dolog lényegét tekintve egyetlen nyugati küldö'ség sem áilotí edő mindez- ideig semmiféle építő elképzeléssel, amely a vitatott kérdés magvát érintené. Ez természetesen nehezíti az előttünk álló problémák megoldását. A nyugati hatalmak képviselői ezután is elkerülték bármilyen konkrét javaslat előterjesztését. Felszólalásaikban jelentékeny mértékben azt ismételgették, amit előző nap, vagy két nappal előbb mondottak. Acheson ismét kijelentette, hogy mindaddig nem tartja lehetségesnek az Ezután ismét Visinszkij szólalt fel. — Nem érlek egyet azzal — mondotta —, hogy Németország egységének kérdése, az a kérdés, hogyan szervezik meg Németországot, hogyan fog cselekedni a továbbiakban és mindez mire veret ,-ne lenne -nemzetközi fon Ios?ágú kérdés. Nyilvánvalóan nemre közi fontosságú kérdés ez. mert minden békeszerető nemzetnek fontos érdeke, hogy megakadályozzák a német tá- madőszellem újjáéledését, demokratikus állammá tegyék ezt az országot, amely érdemes arra, hogy befogadják a béke- szerető nemzetek közösségébe és teljesítse kötelezettségeit a hitleri háború áldozataival szemben. Minden kérdés, amely a német problémával kapcsolatos, nemzetközi kérdés. Acheson kijelentésével foglalkozva, amelyben az amerikai külügyminiszter úgy akarta beállítani a helyzetet, hogy nem világos, mit is fog az Ellenőrző Tanács valójában ellenőrizni és mik lesznek feladatai, Visinszkij ezt mondta: — A szövetséges ellenőrzés felállítását javasoljuk-e most? Bizonyára nem. Ennek a szervnek nem felállítását, hanem visszaállítását javasoljuk, határozott célok érdekében, amelyeket eddig még távolról sem értünk eL Az Ellenőrző Tanács a potsdami egyezmény elveinek szellemében megfogad mázott szervezeti szabályzat alapján működött. Ezt az okiratot már kipróbálták a gyakorlatban. Majdnem négy esztendeje elmúlt, hogy megállapodtunk, mit kel! az Ellenőrző Tanácsnak eJ!%jöf»niel'JÍ8 azt kívánják mv'-dari. n ff ^ornmé; Jta azt kívánják műm >-(begy'az akkoriban az Ellenőrző Tanács elé tűzött feladatok már kimerültek, akkor ismét az a kötelességük, hogy megmondják, véleményűk szerint milyen új feladatokat kell az Ellenőrző Tanács elé tűzni. Ezt nem teszik é» nem is tehetik, mert az Ellenőrző Tg. nács lényegében ugyanazokkal a felada tokkai áll szemben, amelyeket az ellenőrző gépezetről szóló megállapodás é* a potsdami négyhatalmi egyezmény előír. így tehát Az a kérdés, amelyet Acheson felvetett, már rég megoldódott: a a szövetséges ellenőrzés szervezeti szabályzata megvan, következésképpen semmi szükség nip» arra, hogy ezen a már megoldott feladaton tőrjük' a fejünket. — Amennyiben javaslatot terjeszt* nek elő, hogy az Ellenőrző Tanács bizonyos feladatait megváltoztassuk, a szovjet küldöttség nem ellenzi a kérdés megvitatását, szem előtt tartva annak tehetőségét, hogy bizonyos feladatokat német szerveiére ruházzanak át. Az Ellenőrző Tanácsnak, mint legfőbb hatalomnak, meg kell őriznie főiszerepét 4 nemzetközi kérdésekben estik egyhangúan lehet dönlenl Visinszkij ezután hangsúlyozta, minden előfeltétel megvan a szövetséges ellenőrzés visszaállítására éa hozzátette, hogy az ellenőrzés eéljai és felada- tai világosak. Következéskép csupán az egyhangúság elve lenne az a pont, amely állítólag megakadályozza a négyhatalmi ellenőrzés visszaállítását potsdami alapon. Már tegnap is megkérdeztem: miért engedik meg az egyhangúság elvét a háromhatatmi ellenőrzés legfontosabb eseteiben, ha a négyhatalmi ellenőrzésben ellenzik? Ez azonban nem minden. Miért szabták meg a Biztonsági Tanács szervezésekor, az Egyesült Államok kormányának kezdeményezésére az egyhangúság elvét? Miért fogadták e! az egyhangúság elvét 8 különféle nemzetközi egyezmények és szerződések egész sorában? Az egyhangúság alve a nemzetközi kérdések elintézésének szokásos módja. Es ha azt az útat kívánjuk választani, amely elvezethet bennünket Németország egységének megteremtéséhez, úgy semmi akadályát sem Szabad látnunk annak, hogy a négyhatalmi ellenőrzés szerveiben az egyhangúság elvét alkalmazzák. A szovjet kfllűgyminísx er ezután át ért az eigysóges r.émet államtanács szervezéséről szóló Javaslatra és ezt mondta: — Az a körülmény, hogy a szovjet1 küldő lséig egyidejűleg két javasla'ot nyűj ott be — az Ellenőrző Tanács visszaáHTásáról és az egységes német államtanács megteremtéséről — mutat, ja, hogy az Ellenőrző Tanácsnak nem száln kizárólagos szerepe- az egységes Németország megteremtésében, hanem csupán a szerepek egytkét. A szovjet küldöttség javasolta, hogy a nyugati és keleti őve-ze-ebben jelenleg meglévő néma gazdasági szervek alapján szervezzenek egységes német tanácsot. Ez lenne Németország kormányzati feladatokkal ellátott gazdasági és közigazgatási központja. Az egységes német államtanács hatáskörébe tar óznának az egész Németországot érintő jelentőségű gazdasági és ábamépí ési kérdések. Hangoztatta, hogy az egységes német áUamtariács központi német szerv lesz, amelyben Németország minden övezet* képviseletet kap. (
