Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-03 / 101. szám

1549 MÁJUS 3 NAPLÓ „Végre fészket rakhatunk" JiittŰyzgyháza Lupz&bk i „A hárommillió háromszázezer holdon kívül nincstelen parasztok 100.000, a dolgozó parasztok 300.000 házhelyet is kaptak a né­pi demokráciától és 1945 óta 150.000 új parasztház épült fel a magyar falvakban.” (Farkas Mi­hály elvtárs villányi beszédéből.) A major épületei kopottan, sok tiz- íszlendő porál magukra öltve, rongy- gyal, papírral tömött vaksi ablaksze- tnckkel néznek egymásra. A tetők szú­ette gcrehdái görnyedten viselik mo­hos cserép fedelüket. Meghajoltak de­rékban, mint az a sok szegény ember, •kiket éltük delén utolért az örök cse- ! lédsors: a koravénség, meg a magyar betegség, a tüdővész. ( Olyan egyforma minden puszta. — Mert mindegyikben egyforma sorsban éltek az emberek, egyformán rossz volt a cselédlakás és egyformán gő­gös volt az „urasá!g”. * Szokatlan nyüzsgés, hangos beszéd hallatszik a rozzant épületek közül. Szekerek állnak egy-egy ajtó előtt és mosolygó férfiak, asszonyok serényen rakjak íel a szekrényt, ágyfejet. A gyerekhad is ott liábatlankodik egy- tgy lábossal, fazékkal a kezükben, se­gítenek ők is költözködni. — Valamikor nem így mentünk el íz uradalmakból — mondja Káptalan István újgazda. — Örültünk, ha egy szekérre való holminkat clvitette az uraság. Most meg ez mór a harmadik forduló, annyi mindenünk összejött. Büszkén ül fel két szép lova mögé a bakra. A sajátjába költözik. A legkisebb gyerek is megmondja, hova megy Káptalan István, meg a többi újgazda a Gusztávművei pusztá­ból. — Ott vannak az új házak ... Oda mennek, — pötyögi a kis Somogyi gyerek, kicsi ostorával a falu felé mu­tat, ahonnan ide piroslik az új házak sora. A szekerek megindulnak az utol­só fordulót viszik. A szobák kiürültek, ír ajtók elöl elvitték a még használ­ható malac-ólat, helyüket néhány cso­mó kukoricaszár őrzi egymásra borul­va. Az ajtókban itt-olt kiállnak a régi szomszédok, reménykedve néznek a távozók után. Nemsokára jönnek ők is. — Csakhogy ezt is megérhettük — *íó!a] meg Tóth Istvánné, amint a sze­kerek után ballagunk a vasúti átjáró­nál. Visszanéz a pusztai épületekre és inkább csak önmagának mondja: — Ezentúl denevérek tanyázhatnak a füstös közös konyhában... Először 45-ben éreztem, hogy embernek számiunk, mikor a földet kaptuk. Es most, hogy végre fészket rakhatunk, kimondani sem tudom, hogy mennyire örülünk az új háznak, amit kaptunk. Mi ma­gunk talán sosem tudtuk volna meg­építeni. A 3 éves terv segített hozzá. Megérkezünk Tóthék portájára. A ház előtt frissen ásott virágágyás. Néhol még egy-két tégla, vagy kőtör­melék jelzi, hogy nemrég kőművesek dolgoztak itt. A barna vakolatú ház homlokzatán: 1948, történelmi évszám jelzi, hogy a fordulat éve fordulatot jelentett 25 újgazda-család életében is. Tóth István bekötötte a lovakat az új istállóba és míg két erős gyereke lerakta 's szekér tartalmát, kiállt a ház elé. Gyönyörködve nézett végig az új házsoron. — Mégis csak igaz lett hát — szó­lal meg. — Megígérte a Párt, az ígé­retét meg is tartotta. Egy üszőt kap­tam a 8 hold földemhez és a négy év alatt már tehenet, két lovat szerez­tem, van egy anyakocám is, meg ez a szép új házam... Magam sem hit­iem még tavaly ilyenkor, hogy itt új házak lesznek. De meg is fogjuk há­lálni a segítséget! — Uj járdát, artézi kutat kapunk ide, a falu alsó végére, meg villanyt vezetnek be az 5 éves tervben. Király- egyháza legszebb utcája az „új sor” lesz! — lelkendezik Tóth néni. Es így érzik a többiek is. Móricz József, özv. Varga Istvánné, Koio- vics István, minden dolgozó paraszt. Királyegyházán új életet formál 25 bol­dog család. A demokrácia segítséget meg akar­ják hálálni. Azt, hogy a jólét felé ve­zeti dolgozó parasztságunkat. Május 15-én jó alkalom lesz rá. P. L. Äz ötéves terv során szakosítják az állatorvosokat Megkezdték az áiiatkórház építését Kaposvárott o'jióanyagáermeíő iniézeleknél ámítottuk dö. Az összes vágóhidakat rendbehoz- ':uk. Debrecenben új korszerű Állategész­ségügyi Irriézeet tétesüíeti'.ünk több mint 1 millió forintos költséggel. Megkezdtük az lállatkórház építését Kaposvárott, de számtalan más újításéit megvaló­sítását is lehetővé leibe népi demo­kráciánk kormánya. — De az ötéves terv hozza meg az állatorvosi kar számára az új és nagy- jelentőségű újítási'is: az állatorvosok szakosítását. Az állatorvosok teljes mértékben részt fognak venni a tenyésztési mun­kában is, amiből eddig ki voltak szorítva. A szakosítással a -tudásnak nagyobb ér­t-kelésére és díjazására van lehetőség. Az értekezlet résztvevői >. lelkesen ünnepelték a Magyar Dolgozók Párt­ját és vezérét Rákosi Mátyás eivtár- sat- — Az értekezlet javaslatot fo- szérumtermelö tekp, a' gadott el, hogy a választások előd felvilágosító munkával is szolgálni kí­vánják a Népfrontot és az ötéves ér­vét. Á Magyar Állatorvosok Szabad Szakszervezete baranyai csoportja ér­tekezletet tarlóik a vármegyeházán: Az értekezlet elnöke dr. Bencze Jenő duna'szekcsői köráflatorvos megnyitó­jában leszögezte, hogy az állatorvosi kar a felszabadulás ófa komoly eredményeket ért el a dolgozó parasztság állategészség­ügyének szolgálatában Dr. Novótny György szakszervezeti titkár ezután részletesen ismer.ette a a hároméves terv eredményeit, az ál­lattenyésztés és állategészségügy te­rén eddig elért hatalmas eredménye­ket. Állategészségügyünk 6 millió fo­rinttal szerepel: a pénzügyi beruházá­sok között és ezzel soha nem látott tehetőség nyílt ezen a téren a több évtizedes mulasztások pótlására- Ebből 1,300.000 forintejt tudtunk fordí­tani á 'takonykor és a tenyészbéna- ság leküzdésére. A baromfipes.is ellen való küzdelem céljáé szolgálja a Pas- kaün-majori sertéspestis, a' gumókor brucellózis elleni eredményes és kedvezményes áru oltóanyagot már az egyesített ol­LACIBÓL ORVOS LESZ Laci vidáman szalad íel a lépcsőkön. Egyet fúj az ajtó előtt, elolvassa apa "evét. Mindennap így szokta. „Keszt- Eetyi Anlal főhadnagy”. Laci büszke •Pára, aki azelőtt* asztalossegéd volt, te most lám, milyen fontos felada ta: k’dák meg. Ahogy nézi a nevet, egy pillanatra •szébe jut valami. Ha minden úgy lesz, •hogy ö szeretné, akkor pár év múlva haei neve is ki lesz írva egy fehér aj­tóra így; „dr. Keszthelyi László”. MeTt ® orvos akar lenni. Es tudja azt is, "°ey most már csak főle függ. ^hitség van, csak tanulni kell. • " Későn jöttél. Nem vagy éhes? — °5adja anya Lacit. . Tanulókörön voltam — rakja le tóoyveit. — Utána felmentem a Diák- •^Veurj-gbe Is. Vasárnap falura me- jjyünk a „Létry jó mindhalálig” darab­Anyja büszkén nézi a jó étvággyal • .delő Lacit. Szeretettel simít végig ^ haján. Azután visszalép a mo- /eknöhöz. Tiszta ing kell térjenek is, i^nak is a május 1-i kivonulásra. Így ligetünk a teknő mellett. Ij.~~ Neki már jó — néz szép nagy ~ Ln mennyire szerettem vol tanulni. De nem lehetett, nem vol Z’ ds remény sem arra, hogy ha nagy nehézségek árán továbbtanulok, utána cl is helyezkedni majd. Laci most kapta neg a múlt heti ünnepélyen a tanulmányi segélyt. Aztán megtudjuk, hogy Lacinak volt egy hármasa is félévben, de amióta megkapta a segélyt, még több akarat­tal és szorgalommal veti magát a ta­nulásnak, hogy kijavítsa. Mert a se­gélyt nemcsak ajándéknak, de kifüniefésnek is tekinti. Ha pedig kitüntetés ér, akkor nem tanulhatok rosszul, nem lehet hár­masom — gondolja Laci. A lanulókörön is, ahol már az első gimnáziumi évre készítik elő, nagyon figyel és mindent a tanulásra össz­pontosít olyankor. H.i kicsit lankad, akkor csak arra gondol, hogy egyszer, egyszer majd orvos lesz- Olyan szép rágondolni. De. nemcsak álmodozik róla. Tanul, tanul, kitár ló. makacs szorgalommal. — Nem is tudom elmondani, meny­nyi hálával és szeretettel telt el szívem olt az ünnepélyen a Párt és a demokrácia iránt, amikor Kn: a szín pádon Laci álvetle az első .tanúimé nyi segélyt — mondja Keszthelyinél Laci előszedi az iralok közé gondo­san elteli: gyűrűién, szép utalványt. — Ezt szeptemberben váltjuk be, amikor beiratkozunk. A pénzt, amit kaptam, már otköl öiem 1 köztársaság! ellik Szessie a kisksreskedőkhös A köztársasági elnök megbeszélést folytatott a kiskereskedők kül­döttségével, érdeklődőt munkájuk, gézássági kérdéseik iránt. A köztár­sasági elnök ezzel a megbeszéléssel kapcsolatban most a következő üze­netet intézte a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete elnökségéhez: — Közlöm a t. Elnökséggel, hegy a megbeszélésünkön felvetett kérdé­seket sörre megtárgyal'.am az illetékes miniszterekkel és gazdasági fé­nyezőkkel, Minden esetben a legjobb megár.ést leltem. Ez, a megértési és lóindulcto*. tapasztaltam ez MSP iiiatékés tcs áiete részéről is. Népi demo­kráciánkban a dolgozó emberek jövő je nem lehet és nem lesz bizony la"—-■ Ellenkezően: kormányunk féltő gonddal vigyáz arra hogy, a dolgozó em­berek közű senkt el ne kallódjék és mindenki megtalálja boldogulását. A kiskereskedőknek r.incs lehat okuk arra, hegy ké'séggekke! eltelve te­kintsenek jövőjük felé. Intézkedtem erről, hegy tárgyalásaim konkrét eredményérői a t. Elnökség megfelelő tájékozta ás'^apjon. Vasúti személy- és áraforptaÉ is táHia mór e bábarú előtti színvonlai A MAGYAR ÚJJÁÉPÍTÉS egyik legnagyobb fegyverténye a vasút újjáépítése volt. Ki ne emlékeznék még azokra az időkre, amikor a vonatok tetején nem is órás, hanem napos késésekkel lehetett csak el­jutni egyik helyről a másikra. Ma már mindennek nyoma sincs. A háború-tós a fasiszták rombolásai talán legalaposabbaií vasútjainkat érték, ezért az újjáépítés hatalmas eredményei is itt a legszembetű­nőbbek. Mozdonyparkunk, személy­es teherkocsi állományunk, bizto­sító berendezéseink, vasúti vonala­ink legnagyobb része elpusztult, Körülbelül ugyanezt a képet mu­tatja áruforgalmunk alakulása is a vasútnál. 1938-ban a szeptemberi csúcsforgalom idején vasútjaink 1.7 millió tonna árut szállítottak, 1945- ben ugyanebben az időben csak 0.4 milliót. Tehát 1.3 millió tonnával ke­vesebbet. Ezt az óriási visszaesést azonban nemcsak mozdonyaink és kocsiparkunk elpusztításával és el­hurcolásával magyarázhatjuk meg, hanem azzal is, hogy nem volt mit szállítani. 1946-ban, amikor az or­szág újjáépítése már eredményeket mutatott fel, a vasúti áruforgalom is felszökött 1.4 millió tonnára.-4938 hyári havi SÍLag; 6/oű °°0-1945 nyári havi átL; +/'op. ooo uias — Elmondjam mire? — kérdezi kedvesen. — Vettem egy töltőtollat. Erről mindig eszembe fog jutni az a perc, amikor megkaptam a se­gély: és a :oltót nem hagyom cl, vi­gyázok rá és ha orvos leszek akkor is arra fogok gondolni, hogy ezt mikor vettem. Fűzőteket és ceruzát is sze­reztem még be. Edit a kis buga megmutatja a szép tiszta lakást. Editke nem igen szeret tanulni. Inkább anyának segíteni a házlatTásban. — Nem is kényszerítjük, hogy ta­nuljon tovább. Ma már minden ember egyforma és ha Editből nem is lesz orvos, vagy tanítónő, ha dolgozik, megbecsül: tagja lesz a társadalomnak — igazi ja meg kislánya piros szat- iagját Kcszthelyinc. . — De én orvos leszek, ugye Anya — néz fel könyvéből Laci édesany jára. — Az leszel... — mondja Keszt- helyiné komolyan­Szeme az asztalon lévő tanulmányi seigsély utalványra néz. Bizalommá5 j és szeretett cl. Arról is ez sugárzik, I bizalom és sz-ere.e: afelé az ifjúság ! felé, melyért nem talált hiábavalónak ■ már az első lépésül tizenmiHió forintos áldozatot hozni az állam, hogy biztos I alapkövét rakja le vele a holnapnak L. M haviáíía^ vasúti hídjaink közül szinte egy sem maradt épségben. Ma már mégis zavartalanul folyik személy- és áruforgalmunk '.lebonyolítása. 1948 VÉGÉN ALIG VALAMIVEL több, mint 1300 üzemképes mozdo­nyunk fut. Személykocsijaink szá­ma sem igen haladja meg a 3000-et, teherkocsijaink száma pedig alatta marad a 35 ezernek. Ilyen körül­mények között óriási eredménynek számít, hogy mind az áruforgalom, mind személyforgalom terén túl­szárnyaltuk az 1938-as színvonalat. 1938-ban vasútjaink a nyári hó­napokban átlag 6,700.000 utast szál­lítottak, 1945-ben ugyanebben az időszakban csak 4,400.000-t, 1948­ban már majdnem a dupláját, azaz 12,000.000 utast. A felszabadulás utáni helyzethez képest ez 7 millió 600 ezer főnyi növekedést jelent. '•’>■000 utas 1947-ben majdnem elérte a háború előtti színvonalat, attól csak 100 ezer tonnával maradt el. 1948 szep­temberében 2.5 millió tonna árut szállítottak vasútjaink, 0.8 millió tonnával múlva felül az 1938-as tel­jesítményt. Ez a szám nemcsak a vasút újjáépítését mutatja, hanem az egész ország talpraállítását és a dolgozók életszínvonalának nagy­méretű emelését is. Ennek a hatal­mas mennyiségnek szállítása csak úgy volt lehetséges, hogy a magyar dolgozók, munkások, parasztok, megtermelték ezt a mennyiséget. A vasút áru- és személyforgalmának alakulása tehát világosan rajzolja elénk népi demokráciánk fejlődé­sét. Az ötéves terv még ezekre a si­kerekre is rá fog duplázni. 1945 vé­gére másfélszer nagyobb áruforgal­-193a • 4-1 mill lohha ri945T .* 0-4 mill, ton ha-1946; O'9 mill, donna ‘-ms 12-5 mill tonna Hozzá kell ehhez azonban még azt is venni, hogy milyen körülmények között utazhattunk 1945-ben és mi­lyen körülmények közölt utazunk ma,, amikor kényelmes, fütött, vilá­gos kocsik és menetrendszerű közle­kedés bonyolítja le a személyfor­galmat. Az utasforgalom ilyen nagy mérvű emelkedésének okát még abban is kereshetjük, hogy népi demokráciánk tarifapolitikája jó. Az aránylag olcsó közlekedés mindenki számára elérhetővé teszi az utazást. inat bonyolítunk le, mint amilyent 1949-ben. Márpedig az 1949 év ered­ményei is messze túlszárnyalják az 1948-as eredményeket, azaz a 2.500 millió tonnát. Az ötéves terv során új vasútvonalak épülnek, a meglé­vőket korszerűsítjük és kiépítjük, mozdony és kocsiállományunkat sza­porítjuk, hidakat építünk, ami mind hozzájárul ahhoz, hogy fejlett és korszerű közlekedéssel gyorsítsuk előrehaladásunkat a , szocializmus felé vezető úton.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents