Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-27 / 122. szám

f HAPLŐ Június végére összedrótozzák Mohácsot Báíaft sekkel Megkezdték a 28 kilométer hosszú magasfeszültségű távvezeték építését I Sawjetmié iái költségvetése több Hunt kétszerese az Ml. évinek Mohács és Báteszék közöl: megkezd­ték * 28 ksn hoszú magastteOTŰitségü tóweaetéík építéséit, ameiy jelenttő« teerepet játszik majd a vaskornbináí »ergjaszűfcségieitéaete efcátásáÍMn. A ftunke elvégzésére nániegy két hó- fepnyti köt szán: az Állami Vitemos Energia Szagéit aló (AVESz) pécsi üz­letigazgatósága. A munkát raftjus (W napjaiban kezdték és június végére kívánják befejezni. Ez nem kfe feladatat jeieot, mer a 2S km-es távon 200 oszlopot keS fet- •h'tani és sake.zer méter oagyéwzfilt- léghez «ffkatenas vezetéke* teeil teésze­Wni. Ar. AVESz dotgoaói immteversetry kezdtek, hagy a munka elkészüljön a kitűzött időre, aflt ha lehet még annál hamarabb. Hogy ez megvalósulhasson, mán egy S0 emberrel két brigádot alakítot­tak, a Farkas és Táncsics brigádo­kat. Egy időben jndtfttak «1 a munkával Bátaszékről és Mohácsról. A Farkas brigád Bátaszéker kezdte, míg a Tán­csics Mohácson. A mohácsi telep:® kezdve a budai wt mentén már 5 km. hosszan állnak az oszd apók, míg a bá- taszékiek 10 kilométert haladnak előre. A két brigád munkája közötti különb­sége: az okozza, hogy a bá as zöldek lényegesen Icörmyetb terepem dolgoz­nak. A murára mohácsi szakaszán a táv­vezeték oszlop« messze a távoli domb­hátakon sorakoznak, rturv széttárt karú őrszemek. A Táncsics brigád em­berei szorgalmas hangyáikén: állítják fed az új és ha aimas oszlopokat. Me­zei Béta eivtárs üzletigazgató szerint a Táncsics brigád megfeszített erővel igyekszik behozná a terepnehézségak miatt való iemaradaástt, bár a verseny feltétetek ezeket is figyelembe veszik. Valahol Dunaszekcső táján ér majd össze a két brigád, amikor is ösze- drőtozzlák Mohácsot Báltaszékkei. Az AVESz dolgozód körében meg­mutatkozó egészséges versenyszerem az u cfctó időben szép eredmény két mutatott fel a faluviíamosítás terén és rém kételkedik abban, hogy ezt a hatalma* miunkát is elvégzik a kitű­zöl: időnél előbb. Moszkvai Mentés szerint kedden fitt össze s Kremlben 1 etoöMésévd az Oroszországi Szocialista Szovjet Köztársaság Leg­felső Tanácsának harmadik ülésszaka. SzotroaoT pénzügyminiszter ismertette a nmltévi költségvetés sikeres végrehajtását és beszámolt az 1949 évi költségvetésrőL Ki­jelentette, a szövetségi köztársaság termelése már 19 százalékkal ha­ladta túl a háború előtti színvonalat A szovjet emberek jóléte ál­landóan emelkedik. A költségvetés teljesen megfelel *z ötéves terv negyedik évi feladatainak. Az új költségvetés 51 milliárd 687 millió rubel bevételt és 51 milliárd 672 millió rubel kiadást irányoz elő. A költségvetés az 1940. évinek több mint kétszerese. Ebben az évben hatalmas beruházási programot valósítanak meg. Kevesebb munkával és költséggel TÖBB ÉS ÉRTÉKESEBB FÁT dl pécsváradi Erdei Szakmunkásképző iskolán a favágás tudományát tanítják és fenyő Macát hozza az toybe májad aseflö. KbrfiBengf az időn vár tatait, hogy aztán a nyitott topon bdopán» •öd dJ Intőm társadalmak tör: éneiméről hesanék * mohos kövek, amelyre az «tűkor épített áj emberi hajlékot. A lejára botfáéit. eufcs fenyőkkosBoró fiszfti és kewftwsított szilfaágból ké- toiteőt tódra: oivaeha ő raja: Erdei laliii^yAkWpiö fekete. — A másí­tott Muntoátsoké a jövő! Ha « Mbatnan árafatá ei, azt bén­áéi, bogy a középkor valamelyik ke­gyeden várarának otthonában vagy. 4 képzeteit szárnyán úgy látod, min:- W Vhk Béla állna az ablatkben, az év- feázadcs fák között karókait látsz, aroe- tnnyi sok jobbágy leite halálát, mikor már úgy érzed, hogy, év- tofaaóos «ontok ropognak a lábod «lat, a torony felől felcsendül Duna- jtaszkfj örőksztép indulója: „Ehága «Sd, szülő hazámnak földje ...“ , Az énék száll, felszabadultan és be- ^ j nj^ry udvart, a képzete: vili­jéből « valóságba vezet. Vak Bői a he- W virág intege: az ablakból feléd, Wá karók helyett a gazdasági udvar ■Mcerf-ését látod magad előtt, lábod Vt peóig a kerti sétány apró kavi- hallod ropogni. annyi fáradtságo okozott, meg arra, hogy de jó lett vasi a, ha ez az új, a moot épülő szociálisa társadalom már születésükkor meg lett volna. A tterem falai: Lenin, Sztátón, Rákosi élvtársak fenyőkoszorús képed díszítik, ízléses feliratok, színes rajzók példáz­zák az erdei munkások háladó zeké­mé: és az erdei munka egyik legfon­tosabb eszközének: a fűrésznek kü­lönböző típusait. „Uj emberek, uj idők, új technikai normáik” — hirdeti az egyék teáira'. Es ezt itt mind, együtt megtaláühat juk ebben a közösségi cso­portban. A pécsvárad« Erdei Szakmun­kásképző Iskolán t* wflág találkozik M egymással. !éft:öra'akú toronyszobában elhallga- az ének, a csillogó szemek az elő tanfolyamét kell végezni ké: éven he­lft az erdei munkásoknak, csak akkor válik szakmunkássá, ami magasabb bér: jelent számára. — Adóst, hogy lehetőség van a fa mríásra, szeretném magam tovább ké­pezni — mondja Siket József elvárs — Még csak 20 éves vagyok, szeret ném fiattal éveimet ámítássá] haszno­sítani. Erre is meglesz a lehetősége Síket elvtársnak. — Alig voltam tizenhét éves, mikor az erdei munkába kezdtem, ma negy­venkét éves vagyok és eddig csak eb­ben dolgoztam — mondja Mattié Zsig- mond elv árs. Mikor erre a taníoiyam- ra javasoltak, én is azt kérdez em, hogy miért keil nekem tanulnom, fát­vágni, úgy is tudok. De most látom, hogy milyen keveset uditam arról, amiben egész életemet töltöttem. Most látom csak igazán, hogy az erdőgaz­daság milyen elmaradó : és milyen sok a tennivaló, hogy az erdőgazdaság öl éves tervét sikerrel valósítsuk meg. Három hét nem nagy idő, amíg ez a tanfolyam tart, de elég arra, hogy az első komoly lépés: meg.együk az- irányban, hogy állandó szakmunkás káderek legyenek az erdőgazdálkodás szolgálatában. Az ötéves tervben tíz­ezer szaktanunk äst az erdészethez ké­peznek ki. De nemcsak egy, hanem két Tágas, emeleti háló érmék meüettt kohyba, ahol az annyira dícsér: ,jó kosztot főzik a hallgatóknak. Finom gólyás illata terjeng a levegőben, palacsinta tésztájába mos- sodorják gyors asszonyi kezek a cukros túró: A Lénán, Sztálin, Rákosi szobákban tiszta, fehér vaságyak sorakoznak szép rendben. Uj ötlámpás rádió (Esze a Rákosi szobának. A dekorációk között hatalmas fejirat hirdeti a DEFOSz munkásvédelmi és segítő szerepét. A tágas, nyitó : ablakon beáramlók a Zengő erdei illata, hivogatóan intte- ge ndk a vár felé azoknak, akik sze­retettel, új szellemű munkával mdói nafk neki Déldunátnttúl endőrenge egé nek, hogy ott szocialista munkával va lósitsák meg az öttéves terv egyik legszebb célját, azt am.it a szép és igaz jetiszó hírde : „Erős Magyarország — erdős Magyarország!" Právitz Lajos. EKH és MNDSz átmeneti női otthon Eiz a felírás díszbk Pécsett a csön­des Eötvös u cad ház kapuja felett A csengetésre megnyílik a zárt kapu. Zömök, fiattal lány nyi: ajtót és kalau­zol a nem túlzottan nagy épüle: bel­sejébe. A folyosón féltucatnyi 18 éves­nél fiatalabb leány tereferél az üveg- teán áítsü'ő verőfér,yfoen. Szerény ru­hájuk tiszta. Vannak közöttük olyanok is, akiknek hajtfürtjein ot: van az es­téli „becsavarás" nyoma. Törődnek magukkal. Nem is lehetnek má«ok, mint rendesek és gondozottak, mert a népi demokráciának ez az intézménye is rendes és gondozo l. Ugyanilyen derűs képet nyújt a két háló erem vaj­színű vaságyaival, virágos kertorierí- tőivel és világos falaival. Fényes a parkett amit új szőnyegek bor kanak. Valóban otthon ez inkább, mint intéz­mény. Otthon, amely a népi demokrá­cia felelősségérzettéből szülé ért. Fele­lősséget érzünk minden egyes emberi élet iránt és igyekszünk minden egyes sebet begyógyítani, amit a régi világ ütött az emberi ék eken. Persze ez nem megy egyszerre. A seb túlságo­san sok, hogy sem varázsütésre be­gyógyíthatnánk. De mégis áil ez a ki­csiny bástya is, a sok viharban és me­leg fészke: nyújt, ha csak rövid időre is fia ál lányoknak, akik eltéveditek, vagy tétován megálltak az élet út­vesztőjében. Volt itt már hasonló intézmény, de eztt a hasonló­ság©: inkább idézőjelbe kellene ten­nünk, mert osupán fáastrom volt a ka­pitalista társadalom leflaüsineretén. Mi azonban tudjuk, hogy a megoldás nem ez, mi nem kirakatintézményeket kivá­rnunk építeni, hanem az egész társa­dalom képét változtatjuk meg, amely­ben már nem ajakullbatnak ki olyan társadalmi bajok, nem törhe nek össze emberi sorsok, amelyek a régi ársa- dalom bűneinek maradványaiként itt ma még gyógyításra szorulnak. Ez a barátságos, derűs, meleg ott­hon csak néhány hónap óta ilyen ba­rátságos és derűs, amióta részben a belügyminisz ériura, részben ar MNDSz gondoskodik fenntartásáról. A kopott, rideg falak január óta nyertek új színt, új ágyneműk, ágytakarók, több mint 30.000 fonin:, amit részben a belügy­minisztérium, részben az MNDSz for­dított)*. az intézmény helyreállítására. Napi háromszori étkezés és fisz a ágy, az amit á meneti időre nyújt az otthon. De énéi sokkal több az a se­gítség, ami: a tisztességes munkában- való elhelyezés jelent a fiatal lányok számára. A folyosó fehér :erltövel ieterftett asztalánál bársonyruhás, barna leány emeli fel szemé- az előtte lévő könyv­ről. Fellapozzuk a könyvet. Az új em­ber kovácsa. — Alig olvashatna va­lami hasznosabbat a 16 éves M. 4. mint Makarenko könyvét. Január óta 62 leány húzódó*.: meg az otthonban, általában egy hónapnyi időre, amíg si­kerül: számukra megfelelő elhelyezést találni. Sajnos a férőhely nem nagy. A maximális létszám 10 lehet. Azon­ban vollt már olyan idő is, amikor két - hárommai többen voltak. Ilyenkor a régibb lakók helyet szorítottak az újo- nan jöttéknek. Az otthon célja persze nem az, hogy gyökeres nevelést nyújtson az idckc- rülteknek, erre az idő túlságosan rövid és legfeljebb arra alkalmas, hogy lábra állítsa az elesettet és önbizalmát visz- szaadja. Mert a falak között egészen sötét tragédiák húzódnak meg. Olya­nok, amelyekkel a kapitalista társadalom sebeit megmutató regényeken és fil­meken találkoztunk. Ezekből a sebek­ből csak azok lábalhatnak ki, akik ma­guk is akarják a gyógyulást. Ebben próbát segítségükre tenni az otthon, amelynek vezetője, Kriszt Anna lelke­sem harcol minden egyes pártfagottjá­ért. Sok érdekes részletet ‘ «ó eriten, ttérj tejein enek és okosain, a gyakor-J ember tempósságával fejtegetik a ^ Réseket. Erdei munkálok, mind a j ?ís*onóten. A természet, az erdő fiai, + . ^ nemrég més mos ohái, kitaszított-} ^ vot*jak a nemzetinek. Pedig mennyi} c// család szécakűztatéf a mennyi szerettet "^taihan. Ha nen szerelnék az Rádiót a dolgozóknak, ebből a mondatból orszá- '“!/'•} 90S mozgalom lett. A rádiógyárak munkásai több és \ an az eroo j0^ rádiót gyártanak, a Rádió, a stúdió művészi és ^ ...• •— ■—-™-------------- -- erd"> ’0 műszaki személyzete tartalmasabb és nívósabb mű­3 küzdő: ek volna egy éle en át a^sort igyekszik adjn, az OKA az üzemeken keresztül i* vesréllyc', nélkülözéssel, ami min-^ utalványokat ad, melyre részletfizetés ellenében öt- 3 ^.pi munkájukkal járl. Mos! üli fajta rádió közt válogathatnak a dolgozók. A posta ptttak, tanulnak. A népi demokrácia,} néprádió-akciója keretében a kereskedők haszon nél- Párlupk vezette Ncpfron: lehe ösé-fkül árusítják a készülékeket, mert a cél: rádiói min- j*' adott nekik ahhoz, hogy a tanulásodén dolgozónak. 3 még többe . jobba tudjanak ar-f \r, örökké kanyarét mecseki utcák egyiké- . a nagi-szerű hivatásról, amely J ben lakik Bálint Géza gyárimunkás. Két kis szobá- ,''1to«,.gazdáságunk jö\ö fejlődéséi J ban laknak Bálint, Bálintné és a két gyerek. Akony- » 'agy mértékben e’ősegí i A na-Jha ilyenkor délután csendes, nem pattog a tűz, nem N> tudás megbecsülést, nagyobb.}«^0» ® csaP ff sifte,ref ? t^ely felől a gőz, he- í^bb kenyere: és szakszerű terme-\JVeUe ^muzsika hallatszik ki a szobából. ?• 'okozott termelékenységet jelent.} Bent öreg, de gondban tartott bútorok állnak es Slanuiiá,., hoavai lehei az úi-*az aítóval szemben egy fenyesre politúrozott radio. Vjl J , , h^yf? , , , í t Alatta csipketerítő, felette csipketerítő. Látszik, hogy ^ nmnk^szerMtí kevesebb J nagy beJbcn van et t Bálintné az ablaknál ül — a háziasszonyok örök fa‘ kitermel™. (sorsa: harisnyát stoppol, férje addig újságot olvas, t Gizi, a 12 éves kislány pedig a rádiót csavargatja. J — Nagyon boldogok a gyerekek, amióta megvan J a nép rádiónk. Állandóan a műsort nézik, de lehet, n J hogy már kívülről is tudják — mondja Bálint. ^»dó kérdéseket tesz fel. A f — jya csak te se beszélj — szól közbe moso­'i(,,s?°k határozói ak, minden!,: lisz- \ lyogva Bálintné — mióta rádiónk van, még az örök k,)3? V{m az anyaggal. Melyek a ár- £ esti ultipartikról is lemaradtál |arm^k? A társadalom hala- ‘ _ uát az Iga'#.,hogy szeretem a rádiót, de az­V a fermelőcczközök fejlő-# eiött is szerettem volna, csak egyszerűen nem tellett. k,.,.''kozza?... Találn érméi a kér-f Most már könnyebben fut rá, de igazán meg sem. á;3 öotiéntelenfi] a saját kis baká-f érzem az árát. Mert nézze csak. Ez egy három plusz í°ndo; mindegyik, ami annyi erőt, ? egyes rádió, remek, magyar .gyártmány, legalább száz állomás bejön rajta. Hatszázharminc forint az ára, Elsőnek fizettem belőle 52 forintot, a többit 34 forintos havi részletre. A Rádiót a dolgozóknak ke­retében most hat hónapon keresztül nem kell rádió- dijat sem fizetnem, ami amúgy sem egy vagyon, mert csak tíz forint, három mozi, vagy futballmeccs ára. Ezért egy hónapig hallgathatom a műsort. Éppen ide értünk, mikor berobogott a legifjabb a Feri, aki negyedik általánosba jár és jelenleg „lasztizni” volt, (Illik tudni, hogy ez labdázást jelent.. Ugrik a rádióhoz. — Gizi! Gyorsan a Petőfire, ott Hangos Újság van! beszél el arról, hogy a közösségi mun­ka hogyan formálja át az itt lakókat. Foglalkoztatásokról 5 gondoskodik. — Vállalnak magánosoktól és intézmé­nyektől fehérnemömosásít, vasalást, sloppolást, olcsóbbak a mosodánál és háziasszonyi gondossággal varrják fel hiányzó gombokat vagy stoppolják fbe a kimosott harisnyát. Sok magánós r férfi mosatja itt fehérneműjét és ágy­neműjét. Vállanak takarítást is vagy -konyhai segítséget. A pénz azután a Ms köaösség pénztárába folyik, amibő! például legközelebb cipőt vesznek egyik társuk mezítelen lábára. Láttunk ott ruhaketméket, amiket Kriszt Anna ve­zetésével és segítségével maguk varr­nak meg a lányok, hogy társnőikéi fel­öltöztessék. Nem is csoda, hogy meg­szeretik ezt az otthont, amely ha rö­vid időre is, de kívülrekeszti a gon­dot. r Elhelyezi a lányokért, Ebből családi vita kerekedik, mit hallgassa­nak inkább, a zenei kaleidoszkópot, vagy a Hangos { Újságot. Végül abban egyeznek meg, hogy a Hangost Újságot majd az esti, tízórás adásban hallgatják ési maradunk a zenénél. Feri is nyilatkozni kívánt a család szórakozta­tója, a rádió tárgyában. A következőket mondta: — Sokat tanulok a rádióból, mert hallgatom a ( Rádióiskolát de mindenképpen nagyon tetszik & {arkaSgyepűi tüdőszanatórium­dolog. Azt hiszem anyunak is, mert most mi csend­ben vagyunk és nem csinálunk ricsajt. Valóban milyen csend lett egyszerre. Persze. A#, rádió is elhallgatott. A jólismert szünetjel, majd...fr — Kossuth Rádió Budapest. 16 óra 40 perc a\ rn “ létalapot teremt nekik és mégsem „cupringer”, mert azután is szemmel tartja pártfogoitjatt, akik még messze vidékről is levelezésben vannak Kriszt Annával. EgyíkÖk az EKH a pécsinél sokkal nagyobb krézméoy központi konyhájának vezetője. Vagy Gy. Má­ria, aki 15 évével, súlyos tüdőbajáva! és összetört életével került az otthon­pontos idő. Most a marxista-leninista ban helyezték el, — példái a ragasz­kodásnak, amely eltölti őket amiatt, hogy emberré emelkedhettek. A népi demokrácia így emeli fel és ív perc ui egyenesíti ki az elesettek és megalá negyedóra* .. —. keretében, Andics Erzsébet előadása következik: ^ fottak f®rm5e\’ azu|an a kap ^ A 30 éves Kommunista Párt harca a magyar füg- f 'izmi|s bűneinek [elszámolásává! az ui getlenségért. } világ kiépültével nem lesz szükse; 0 i ilyen „átmeneti" intézkedésekre a s*o­. és a Bálint család rádiót. figyelemmel hallgalja (szántó) } ciális intézmények óriási i hálózatában. iL

Next

/
Thumbnails
Contents