Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-26 / 121. szám

n a no s Áz ország legnagyobb szociális otthonét avatják vasárnap Tabon (volt kastélyban három járás munkaképtelen öregjei pihenhetnek k hároméves tern- foere ében most feÜ- el a tafbí szociális otthon, •ely három járási * taté, igali és toali elaggott sEegérnyeiinek, rmiar #tóp'elen>jeiaek. «zoüöisaík ad ay«- *4 békés otthont, ajcükmek eliartá- köteleBbé® hozzá‘jartozó& jim- Az ofStKm megvaJósíitását a »óléti miríiCTtél^rum támogatásé- a váitrsegye doJjgosóinak Aktozat- kságe t«Se lehetővé. k 129 személy eThetyezdsdare a9oal­* épület We-aeisfoettr* Zénó fea* "» vo’t. A mtnJszt öritrmon keresz­* Tervhivatal 88JMM fotont terv- hiWt aynjtoét. • hiányzó 40-000 "riaWS pedig a megye közönsége fiéntes adományaiból gyűjtötték W az óaaaegfoól megoldották a JáíyBs átálnftjüiaofcát. Ax otthon Jejtoésére újűt* 130.000 foitntra ® nűlkség, apdt ugyancseV So- “9T megye lafkoenága adott ősrae •ben gyűjtés, rémiben kűlöniböaő ~®k WnaogB’täea útján. De nemcsak J® adtak a somogyiak, hanem tér Athéni Jajttatásokat is. így roSir­* kőznég ajéndékozott egy friss '“1 tóitód), huzat tal allét ott” párnát. ™®g 100 drb csirkéje, 25 darab "kéj* és malacai vannak a tabi 'fonnak, ^nri ugyancsak ajándé ázásokból gyűlt össze. fotósén kit«* magáért Kétely köz * amely rengeteg dugványt, pa­adott, hogy minél szebb, ot- jtt*sbb legyen a paTÍc és a kert se üresen a betét e*pilés:, to otthont a lelkes áldó zal készség­t Vpoodernebbül lehetett felsze­dd. Motorikus vízellátása, vil- ^yviláffítása vrat, mindem foglal- *'ózlatés1 teremben rádióhangszóró- ^ön fürdő a férfj és nö lakók J*k, a házaspároknak kétágyas sió­dat rendeztek be. ! otthonnak esádószerént ©0 lakója vtam, a népjóléti miaisztérium vasár- nap adlja át rendel óét ésénék, illetve a vármegyének ftnoepélyes keretek kő zőt-t. A tabi szociális otthon a legna­gyobb ós tornaodemebbü 1 felszerelt az egész országiján. amely a három­éves terv sorám létesült. A szocialista otthon létesítésének szervezőmnekáját Pallos Bég szociá­lis titkár és Petire Ilona végezte el. aiHkneäc jó munkáját dicséri a jól felszerelt intézmény. A vasárnapi avetóaironepségre egyébként meghív­tak Baronya megye képviselőd!* is. tirtsntl, ú/UáuuiJ olcsóbbá teszik a gyapjúíonala* a Gyapjú fonó Nemzeti Vállalat dolgozói Z-sáros gyapjú*.zag üli meg a levegőt, a zakatoló gépek mellett munkások dolgoenaík fürge mozdulatotekal. Min­denki Igyekszik. Azelőtt írem dolgout.sk így mm* most, u»ás szellem költözött a gyár faltai közé, megértették a dolgozók, hogy munkájuktól függ további ;ó léftík emelkedése. És olyan történt az üzemben, ami még soha: verseny kihívás. Duga János és Rudolf Ferenc kár tol ómé'-terek veri nyírje hír­fák ki szaki ái-saikat. Korányi Károlyt és Galgóczi Dénesi, hogy a termelést magasabbra emel jék az eddiginél. Diiga elv társ öntudatosan beszél a meginduló munkaversenyröl és a termelés tovább: fokozásáról. Hang­ján lehet érezni, hogy mennyire lát­ja jeleni'ő'égét annak, amit munka tárcával együtt indított el. Tervüket végre is fogják hajtani. — Uj gépet is állítottunk be, — mondja — amelynek termelése több az előirányzatnál. De mi nem erre Magyar győzelemmé! végződött” a magyar-román céllövőverseny fiuWe*ti jelentés szeriül a ma s,-~román céllövőverseny utolsó ’ stómát, a hadipudkát és a gyors­,flápis7toly versenyt szerdán bo­ntották le. A híidipuskaverseny- * várallanul igen jól lőtt a román JSt'es s a magyar csapat csak 1 ti ^l győzött. Egyéniben Balogh ^rus került az első helyre. Csa- ?ÍCf »enyhéi első Magyarország 228-t második Románia 2265 kör. — jelűién első Balogh 483 kör, mi- ^ Beák 479 kör, harmadik VI­drascu 475 kör. A gyorstüzelőpisztoly versenyben a várakozásnak megfelelően a magyar Takács Károly győzött. Csapatver­senyben első Magyarország 2266 kör. második Románia 2240 kör. Egyéniben első Takács Károly 580 kör, második Mibiardopol 574 kör (román csúcs)., harmadik Balogh 571 kör. A magyar—román céllövőverseny végeredménye: Magyarország—Boniá. nia 4:2. alapozunk, hogy termeléftünk fokozód­jék, hanem új tervet fogunk készíteni együt­tesen az üzemvezetőséggel. A ««lettet is csökkentik, a terv elő irányzata szerint 3 százai ékkai. A termeié, a válarvzáások óta állandóm emelkedik. 398 kilogrammal több gyapjúio- na]at állítottak elő, a választás előtti béíciL, min az eddigi heti termelés volt. A termelés azóta -« emelkedik hét­ről hétre. Többet termelnek, olcsób­ban, é, jobbat. Az önköltség csökkentése a ver­senykihívás feltételei nélkül í* meg­indult egy új dinamó beállításával. Roncsokból és lomtárban heverő ál­kérészekből állították elő, mindössze 400 forintba került, évi költségmeg- akarítá-a ugyanakkor 4.384 forint. Hatalmas összeg ez, ennyivel o!c-óbb le-z a termelés, a fonál, am'it a Gyap júfonó N. V. állít elő. így igyekeznek olcsóbbá tenni a dolgozók a textilgyártáshoz szük­séges fonalat, hogy a jövőben mindenki bőven hozzáju‘hasson a szükséges textilanyaghoz. Sári elvtárs bemutitja a dinamó működését. Amikor az újitó u án ér deklődöm, szerényen megjegyzi, hogy az. ne keresse, ö a kezdeményezője, irányítója és részben előállítója is az egé-z dimmó beszerelésének. A vele együtt dolgozó üzemi munkások és az ő munkáját dicséri az elődeim zúgó frissen, -zürkére fésűét: újítás. Jóleső érzés látni mozdulatait, amint a kapcsolótáblán magyiráz az új ké­szítmény működéséről. így dolgoznak együtt a Gyapjúfonó Nemzeti Vállalat vezetője és a mun­kások, m óti a munkafegyelem meg szilárdult, mióta új szellem köl özöt az üzem falai közé. Imperialista civahodás Nőm újság1 az már senki előtt, ha az miperialisták egymá^közt vesze­kednek. Olyan barátság az övék, mint amilyen a hamisság barátsága a köz­ismert versikóben, melyben barátsá­got színlelve elcsal mindent társától, még a szeme világát, is. A különbség mindössze annyi, hogy itt a hamisak egymásközti civakodó,?áról van sz,ó. Azonban a hamisak époly kíméletle­nek egymással szemben, mint a me­sében és épúgy nem kímélik egymás szeuievilágat sem, mert az erősebb hamis egy pillanatig sem habozik, hogy megfossza a gyengébbet min­denétől. flóttabázistól kezdve a film­gyártásig. Ennek a civakodásnak, az imperia­lista nyugati nagyhatalmak közti gazdasági ellentétek fokozódásának újabb fejezete az a harc, ami most Cripps angol pénzügyminiszter és Harriman, a Marshall-terv amerikai ..utazó ügynöke“ között folyik. Az amerikai pénzügyi körök ugyanis ki ikarják kényszeríteni az angoloktól a fontsterling leértékelését, viszont Cripps azt állítja, hogy a dollár ár­folyama így is túl magosán van meg­állapítva a többi pénznemhez képest. Nem lehet még biztosan tudni, hogy fog eldőlni a párbaj a két im­perialista bankár között. Az ameri­kaiaknak eddigi zsaroló politikája, melyet szővetsékeseivel szemben is folytatott, azonban mindenesetre sej­teni engedi, hogy ismét Anglia lesz a vesztes fél. Inkább csak az a kér­déses még. hogy Cripps most milyen módot fog találni arra. hogy az Ame­rikával szemben elszenvedett vere­ségből következő nehézségeket, az an­gol dolgozókra hárítsa. Merthogy , égső fokon ezt is az angol dolgozók fogják mogsinyleni és hogy ennek keresztülvitelében Cripps határozót talib lesz, mint a Harrimanna! való párbajban, az nem kétséges senki előtt, aki a „munkáspárti“ pénzügy- miniszter eddigi „munkáspártoló“ po­litikáját ismeri. Apróság... A xtentUírinri bvszo* történt. Sima r/örríülénspl hagyta el az autó hatói más teste a Bal-teret és pár perc múl- oá már fant robogott a zölddé veti vek között. Az egyik obiaknál fiatal házaspár M, az asszonyka Ölében kisgyerek, pólyában. Mellettük az ablak nyitva és a friss levegő üdítően süvít be rajta, amint az autó egyre fokozódó sebességgel halad. A kalauz egymásután kezeli az utasok jegyét és nemsokára már a nyitott ablak mellett ülő, kisgyermeket tartó anya jegyét kezeli. Azaz csak akarja ke­zelni. de szeme a kicsire téved. Látja, mint borzolja, lebegteti a kis fejkötő alól kihulló hajszálakat a betóduló levegő. ,Jfem lesz erős a levegő a kicsi­nek?“ Csak annifit mondott és azzal már választ sem várva oda lépett az ablakhoz és behúzta s már hfukasz- fotta is a következő jegyet. Régebben gyakran lehetett hallani azt a vádat, hogy a felfokozott mun­katempó, a versenymunka, kiöli as érzéseket az emberekbőlL Bogy ez mennyire nem igaz, azt. millió apró kis eset tanúsítja. Az emberekben az érzések még emberibbé váltak. A példa — a kommunisták példája egy­re szélesebb körben terjed. TIjtípusai rmherek születnek a szocializmus építése folyamán. Ezt. bi.zoni/itja Rorbás Józsefnek, a 24-én 14 óra 40 perckor Szentiőri ne felé induló mrtabusz kalauzának pél­dája is. Kétszeresére emelkedik szopponiermelésünk az ötéves terv végére AZ ÉLETSZÍNVONAL enveíkedésél n lakásviszonyok, az öltözködés, az élelme zés meg já vitása, a kuItur szín­vonal amekedése stb. kívül a higiéniai k ö ve l e iYnény-. ikn ek fokozottabb tel je« i- 'ése is mutatja. Nagy szerepet játszik ezen a téren a szappanfogyasziásunk, amelynek emefkedése világosan tük­rözi a javulást a felszabadulás óta ei­leit időszakbar. A HÁBORÚ UTÁN érthető okokból kf- log jutni. Ez a szám azonban csak a errr»e!és stopján tószámMo t fejada­gol mutatja, a valóságban jóval több szappanhoz fognak jutni a dolgozók, mert az ötéves terv során nagymér ék­ben növeljük a különböző mosószer eV gyártásé-, sőt új, az eddigieeknéi sok kai jobb mosószereket vehetünk be úgy, bogy az ipari szappaoszökség.et jelentős részé: ezekkel tudjuk majd feden. , 'r'Bues főherceg Öméltósága Debrina-pusztai t’ntfl egyike volt a soknak. A főherceg száz- \l, holdjából Ht terpeszkedett kettőezer. Négy szántotta a földet, az uraság traktora, az ^ földjét hgvikkx t«/r PEiuiui József. * ^tos volt kommandóban és 25 pengőt kapott ledévre. Megélni kevés, meghalni sok, de !., ■ József nem foglalkozott politikával és termé- találta, hogy az ispánok cs a botos hajdúk •it,?* hajszolja a cselédeket, veri a bogárszedö gye­^fta, hogy az államhatalom is támogatja az to^yúzást. hiszen az uradalomban külön cscndör- i. é felállítottak. Csak telefonálni kellett értük 1,1^0 jöttek a pcfozásra és a vérre éhes csend- peredi József nem politizált, de bagóért sem \j, tr>vább dolgozni, megcsömörlött a hajcsárok érétől. Tlejött Pécsre. i ' gyárban kezdtem dolgozni emlékszik visz- IljjT mint elömunkás az extractiós üzemben. Ez voti. Dolgoztam, mert különben kivágtak *!»„' 11 gné'héd A pesti gyártulajdonos soha sem ■ a Syárát, nem is ismert bennünket, legfeljebb aíl tudta, hogy hány ezren robotolunk neki. Megjártam a nagybirtokos és a nagyiparos k^'-ényolás útját. Akkor még nem láttam, hogy IjTr Máskép is lehetne. Az egészségtelen munka- i y~en ricinusmergezést kaptam, majd asztmát. !t-|j 'ír ezekben a műhelyekben szellőztető és por- Van. Megelőzik a betegséget. Vl.íIMV AX I-IDIBEKI f i.FI fordufó­b vat * ejyy-lt a születést, a házasságot és a halált szók ke, [ v ej>,7. a \»1keni. de Peredi Józsefnek más erről a véle­én életemben a felszabadulás volt a for- adüig csak munkás voltam az uraknál, nem Qm’ mert valahogy más és rossz ize volt *Jéj-e®* a politika szónak. A felszabadulás után . ’h, hogy ahhoz, ami most következik, már '* közöm van. Politikailag teljesen képzetlen X,' Hiába léptem be 1944-ben a szór. dem. V nsrn fejlődhettem semmit az itteni jobboldali lóvoltából. — As infláció alatt nagy volt az elkeseredés a gyárban és akkor még én sem tudtam, hogy az inflációs nyomorból csak a kommunisták vezethetnek ki bennünket. Sőt mikor a jó forintot kaptuk, azt is szó nélkül zsebreváglam. mintha csak az égből eseti* volna. — A hároméves tervet nem ismertem még ala­posan és éppen ezért sokáig nem is értékeltem eléggé, de ahogy múltak az évek, úgy bizonyosodott be előttem, hogy amit a kommunisták akarnak az jó. Pár hónapixil a két munkáspárt egyesülése előtt beléptem a Magyar Kommunista Pártba. — Életem egyik legboldogabb napja, az államo­sítás napja. volt. Együtt örüli az egész gyár, de bi­zony mér a munkaverseny megindulásakor, majd a brigádok szervezése idején voltak egyesek, akik nem értették meg a célt, nem tudták felfogni azt, hogy most nem a pesti gyáros zsebét tömjük. Azóta szép eredménnyel vettük ki részünket a munkaverseny- böl, a brigádok kitűnően beváltak és a hitetienke- döket ezáltal meggyőztük — EiÓZIÍFA OTTHO\ IS megváltozott az éle­tem. Leköltöztünk a Gyöngy-utcába. Két lányom van. A kisebbik még iskolába jár, tanítónőnek ké­szül és szivvel-lélekkel úttörő. A nagyabbikat sem csak a háztartási gondok érdeklik. Emlélcszcm, ami­kor a feleeségemmel Mindszentyről vitatkoztunk, se­gített nekem megmagyarázni, hogy Mindszentyt nem mint egyházi méltóságot, hanem mint összeesküvőt ítélték el. — Az üzemben most ideiglenesen párttitkár va­gyok és már hónapok óta kultúrvezető. Van üzemi könyvtárunk és szorgalmasan olvasok belőle. Utoljára Móricz Zsigmond, Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényét vettem ki. — A választás elölt ötnapos agitátorképzőn vol­tam és itt is rengeteget tanultam. Jelenleg főgépész vagyok. Most átkerültem a Justus olajgyárba egy kazánt felszerelni. Dolgozom és sokkal jobban érde­kel a munkám, mint bármikor régen. Negyvenéves vagyok. Jól megtanultam a leckét: nem szabad kö­zömbösnek lenni. Annyi év után felismertem végre, hoau vezetőnk, tanítónk és vcdtUuiezön.k: g Párt. erősen visszaeső t ugyan szappan‘er- meiésünk és még az első tervévben is csak 9500 tonnát ért e). A harmadik tervévre azonban már 13.000 tonnán irány őzt irk elő és a jelek szerint ez az irányzatot nemcsak - teljesíteni tud­juk, hanem még túl is szárnyaljuk. Az öléves terv végére szappaivermelésünk még ennek is a duplájára emelkedik, azaz eéri a 26.000 fonnál. JELENLEG egy főre 1.4 kg szappan, jut, az ötéves terv végére pedfig 2.8 SZAPPANTERMELÉSONK emelke­dését elsősorban szappangyáraiok Ka­pacitásának bövtíésévei érjük el. Az eredményt mindenki tapasztalhatja. — Nem is olyan rég még csak jegyre kaphattunk szappan', ma már a szap pan jegy a múlté. Az ötéves terv bőven gondoekotMi arról, hogy mindenki kellő mennyiségű szappanhoz juthasson é* ezáltal dogét tudjon wwí a higééni* követeim ényeének. „Mosl- sokkal szebb az osztályunk” Gyönyörű, modern bútort kapnak az iskolák Számtan óra van a hetedikben. ) Negyven buksi fej hajlik a füzetek )fölé, dolgozatot írnak. A füzetek i tiszta, új, fényes padokon fekszenek. i A pécsi Fiume-utcai iskola a három- I éves terv keretében 12.000 forint tértékben kapott gyönyörű, modern t iskolabútort. Büszkék is rá valamennyien és úgy vigyáznak a séma, sárgás-rózsa­szín padokra, mint ä <- - ........... a legkedvesebb m. tárgyukra. Meg­j) kérdezzük, tud­y'\ ják-e honnan, mi­/J fi nek a keretében / kapták a bútort. 3 I Sok kis kéz len­(i diU a magasba, f Mindegyik mosolyog, szemükben 4van a felelet, úgy szeretnék meg- j mondani. Gál Gizikéi szólítja fel a 4 tanárnő. — A hároméves tervben kaptuk ezeket a padokat és.. : — egy picit hallgat, azután kimondja — a népi demokráciától. ök maguk hordták fel ujjongó örömmel a bútorokat a termekbe. — Nagyon boldogok voltunk, ami­kor a régi, csúnya, repedezett pa­dokat kivihettük és bekerültek ezek — simít végig Bogatti Klári kis keze fényes padján. — Most sokkal szebb az osztá­lyunk — mondják többen is egy­szerre. Mindegyik szeretne a pa­dokról beszélni. Öröm és hála van bennünk. Öröm mert tiszta, szép padokban köny- nyebben, jobban lehet tanulni és hálásak, mert érzik, hogy n magyar népi demokrácia velük, legkisebb tagjaival is áldozatos szeretettel törődik.

Next

/
Thumbnails
Contents