Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-26 / 121. szám

napi, ó MÁJUS X Acheacn, hogy m (Wi ezándigkojlk fetexámoW nyújt­óimé*, országi eterakftó tevékenységé­nek következményeit, sőt ellenkezően egész Németországra ki »karfák terjeszteni a NyugainémetorsZág- ban teremtett uralmi rendszert. A szovjet köidötség javaslataival fotf.slkocva tájeie.Jtc íe, hogy számára azok ,.csalódás*. okoztak". A német or- S7,..g'i teUciörző tanács tevékenységé­nek a korátibi alapon való helyreáEí á- M elten szólt és kijelentjeie, hogy ez a lépés „a lábadozó beteget isméit a teljes bénít! ás ál la pólóiba íaszraoá”. szóló szovjet iassastatra Aehesoo azt mondta: „Ez hátrafelé vezető lépés lernte, nem pedig előre”. Nem nyilvánított véleményt a szent­je: kűMöttségoék: a berlini szőve tsé- geateözi parancsnokság és az egységes benSnt városi :a-.iáfas új jártéról tv I ésé r e vonal kozó javaslatáról. Csak arra a megjsgyzésre szorítkozott, hogy ezek a javaslatok a második napirendi porc­ra vonatkoznak és bogy örömmei tár­gyai né meg Berlin egysége öjjáépíc- sérr-fc minden lehetőségét. Heh urnán követi amerikai gazdáit Aohesors után Schumen íraocis kfH- Ügyminiszter beszélt. KtjeW.ette, hogy • ..németországi azöveségw e8enőr- ző tanács újjá-teremtése nem jelentené a kérdés megoidásájt" és, hogy hasonló óön és „hátrafelé vezető lépés lenne". Eztréu határozatlan formában !dje­len tette, hogy „komoly nézeteltéréseik arirmaznatk abból, hogy Németország egységé atetőeo kíitörnbőzak a meg hetárotésak" Természetesen kitért a válasz elől arra vonatkozóan, hogy ki a hibás emiatt. Beszéde végén „konkrét és pozitív fel­ad» okként” a kővetkező kódos javas­latot tette: „Mi egyetértünk azzal, hogy szükséges egyos közporé pofiti- kai felépítés. létrehozni, de olyan fel- bé-teiek alapján, amelyneknek adva keli lenni dk ahhoz, hogy megváló?'iható legyen." Kevin elhallgatja Németország kettészakítanának okait M. Kjeié» tat** jm aojpot kormány mindig ndn- óeo erőfeszítést megtett annak érde­kében. hogy teljes mértben betartja asakat a ki téteteket, amelyeket a potsdami egyezmény szővegezett meg”. Nagybri amia részvételét Bizonia meg- atel-ílásálban azzal igyekezett igazolni, hogy „Németorazág helyi gazdasági forrársr non osztanak el egyenlően a küiönbőrf ővezeetk között”. Kijelen­tet e, hogy Bózonré megalakítása „je- lenóős hozzájárulás volna Európa stabi- Száció jóhoz. “ Érintette sz egye? eme» német kor­mány kérdésé, kijelentve, egyel ért azzal, hogy az ilyen kormány megala­kításéival kapcsolatos alapvető kérdé­seikre nérve own jött létre megegye­zés a WEügyítárésztierék tanácsának moszkvai és londoni érfefcezlerein. Neftfink a véleményűnk — moodo ta Beivta, — hogy *f<Trj>oau nemet «winmiyT len w- a legrövidebb idő «Jatt. Érmek a kormánynak szabódon meg- választott kormánynak keil lennie, men esnek minden beavatkozástól. A szövetséges ellenőrzést fokozatosan csökkenteni kefi egészen addig, hogy az csupán a biztonságot óvja. Iiyen módon az angol külügyminiszter azt a lát­szatot igyekezett kelteni, mintha Németország kettészakításának felszámolásáért dolgozott volna, holott ez a kettészakífás a nyugati hatalmak saját cselekedeteinek a következménye. Csakhogy ugyanakkor Bervin kijelen­tene: „Nem kívánok vissza érrí a múlthoz. Úgy gondolom, hogy most egy bizonyos stádiumban vagyunk és ezt az adott helyzeie: kell kRnduló- pontul vermi jövő munkánkban. Mi előre kiválnunk menni attól a ponttól, amelyen mos: vagyunk.” A külügyminiszterek tanácsa szer­dán folytatta a napirend első pontjá­nak megvitatását. Nyugtalanság és zavar a. nyugati ij tóban „Nwn vál cwob az Älfeponttmk” — je*entette lat kedden *e e • párisi szov­jet nagytki&vetségen Vladimir Pavlov, az egyik nyugati újságírónak arra a kérdésére, hogy vájjon még mindig derülátók-e a szovjet küldöttség egjai. A nyugati sajtó egy része a külügy­miniszterek érbekezte'ébei fűzőt ma- gyaréza atban szintén osztja cet a de­rű» á*úl. Sztámos londoni és párisi lap anm­han azt a zavart és nyugtalanságot tükrözi, arrHyvt Visfrwzkij felszólalásai a re­akciós pdlWfcai körökben okoztak, — Azoknsdr a politikusoknak a szócsövei, akik bdteteak dl fébiefc. he megegyezés jön létre a SzoVjettunfóval, minden érvetés nélkül egyszerijén ebtstasíró ál­láspontra helyezkednek a szovjet kffi- flgyimliifegter tójetentéadvel »nemben. A ktOWgyioinfe.it éri tanács megtígye- M csaknem megáHapí: ják. hogy VI- mnszkij keddi nagyszatbású felszólalása aanyána meglepte a nyugati árgyaki tétekéit, hogy azok nem tudnak meg wwjr>Gfi Angol és francb fobboMafl lapok egyaránt hangoztatják a szovjet küldöttség megegyezési készségét. Még a szélső jobboldali L'Anrore is bfv vallja: JV szovjet fcüfef&Hság mindent píkóvet. hogy Németország kérdésé­ben békés megegyezés jöhessen létre". A Caratbal arról ír, bogy Vnsinszidj a megegyezés kérdésében „nagy rugal­masságról esz aousálgot” és még a hírhedten johboida-ji londoni Daily Mai is kénytelen leszögezni, hogy a szavje: külügyirnniszter „nem akadé­koskodó ember, aki mW« kákán cso­mót keres". A L’Aube londoni tudósítója a nyu­gatik közőt tapasztalható zavaroknak ad hangot. >rAz egységteont látszata, ellenéire — fc-j» a lap — is zavar tapasztalható az az angolok és a fran­ciák között. Diplomáciai körökben továbbra is nyug­talanság uralkodik” A Ce Sóét naegáHajptjp: „Vfeinaztkij javaslatain korod van gondolkozniók keil az angolszászoknak, mert ezek a javaslatok kiindulópontjai a nemzetközi feszültség további enyhülésének. Ha a nyugatiak visszautasítanák az indítványokat, súlyos felelősséget vállalnának magukra. A négy haltai mi tárgyalások sorsa a három nyugati hatalomtól függ. A Szovjetunió a maga részéről mindent megtesz a «iker érdekében.” „Nyilvánvaló, hogy a potsdami szer­ződés alapján megegyezés jöhetne létre, ha a nyugati hatalmak is úgy akarják” — állapítja meg az Humanité. \ Kpeniui t»lé<* A külügyminiszteri értekezlet szer­dai ülése ayugateurópai időszámítás szerini 15 óra 30 perckor nyílt meg és 19 óra 20 perckor ér; véget. Az ülésen Visinszkij szovjet külügyminiszter el- rwtoöl. z Feloszlott a MOSzK, megalakult a Szövetkezetek Országos Szövetsége A szövetkezeti mozgalom kifejlesz­tése érdekében megalakult a Szövet­kezetek Országos Szövetsége. Ezzel egyidőben megszűnt a - MOSzK. A sajtó képviselőit szerdán tájékoztat­ták a Szövetkezeti mozgalomban tör­tént nagyjelentőségű változásról. A sajtóértekezletet Csala István földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Rámutatott arra a döntő válto­zásra, amely a szövetkezeti mozga­lom terén bekövetkezett. — Kiebrudaltuk a nép ellenségeit a szövetkezetek központjából — mondotta — s mcfjt eurem tettük az üzlet vállal­kozástól és szellemtől teljesen mentes új szövetkezeti közpon­tod, a Szövetkezeteik Országos Szövetségét. Forduljon dolgozó parasztságunk ez alkalommal is hálával még nagyobb ragaszkodással az újabb győzelem szervezője, a Magyar Dolgozok Fárt­ja felé. Dégon Imre, a szövetség főtitkára beszólt ezután. Hangsúlyozta, a MOSzK aúkalmat'ea volt arra, hogy a dolgozó parasztság fel­emelkedését célzó szövetkezeti mozgalmat szolgálja. Nemcsak mint szövetkezeti központ, hanem mint nagyvállalat is rosszul működött. A szövetkezetekben dolgozó pa­rasztok örömmel veszik tudomásul a MOSzK megszüntetését s már alig né- hánv órával a Szövetkezetek 0rszá> gos Szövetségének megalakulása után táviratok százaiban üdvözölték a dolgozó parasztság új szövet­kezeti szövetségét. Már az átszervezés alatt álló vetkezeti központ apparátusa alkal­massá vált olvan nagymérvű mozgal ■ mi munka sikeres elvégzésére, mint a tagszövetkezetek megtisztítása. Az egyesítő közgyűlések nyomán a falu dolgozói eltávolították a szövetkeze­tekbe befurakodott kulák és egyéb reakciós elemeket. A szövetkezetek szilárdan a dolgozó parasztság veze­tése alá kerültek. Megindult a dolgo­zó parasztságunk széles rétegeinek áramlása a szövetkezetek felé. Ennek alapján tűzhették ki szövetkezeteink maguk elé azt a feladatot, hogy a jeíanlogi 600.000 főnyi tagságot 1,200.000 főre emeljék fel. Egyre fokozottabb mértékben kap­csolódnak be a földmíveeszövetkeze- tek a mezőgazdasági termelési ver­senybe. Ebben a gazdasági évben 843.000 holdra kötöttek termelési szer. ződést a földmíves szövetkezetek. A terményfelvásárlásba eddig 2072 föld- mívesszövetkezet kapcsolódott be és az országos forgalomnak 78 száza­lékát bonyolították le. Mindezek alapján megállapítható, hogy az újtípusú általános falusi szö­vetkezeit öles és ülőképes fegy­verré vált a dolgozó parasztság kezében o falusi o6z’ályhorrban a kulák ok cs egyéb falusi ki­zsákmányolok ellen. Szövetkezeti mozgalmunk megerő­södött és biztosan halad a további fejlődés útján. Mindezeket az eredményeket elsősorban a dolgozó nép államá­nak megszilárdulása, a munkás­osztály és a dolgozó parasztság kö­zötti szövetség elmélyülése, a szö­vetkezeteknek nyújtott sokirányú támogatás tette lehetővé. Dégen Imre a továbbiakban a Szövetkezetek Országos Szövetsége feladatait ismertette. Egyik döntő feladat a nép á'lama és * szövetkezeti mozgalom iközö*tt kapcsolat ©tmé- Ivitése. a falusi szövetkezeti mozgalom elő­mozdítása, felvilágosító és szer­vező munkával dolgozó parasztsá­gunkkal megismertetni a szövet­kezés előnyeit és a falu dolgozói­nak széles rétegeit bevonni a szö­vetkezetek munkájába. Hivatása az is, hogy képviselje a külföld felé egyre izmosodó szövetkezeti moz­galmunkat, kimélyitse a kapcsola­tokat a külföldi szövetkezeti köz­ponti szervekkel, elsősorban a Szov­jetunió és a népi demokráciák szövetkezeti szerveivel. Elismeréssel szólt ezután arról a nagy segítségről, amelyet a dol­gozó parasztság egységes nagy szervezete, a DÉFOSz nyújtott a szövetkezeti mozgalomnak. Az MNDSz jó munkájának eredménye, hogy a falusi fuföveikeietetk vezető­ségének több mint 23 százaléka do'gozó parasztasszonyokból áll. Megállapította, hogy a falusi pa­rasztfiatalság aktivizálása új lendü­letet, pezsgő életet vitt a szövetke­zeti mozgalomba. — Bízunk abban — mondotta végül — hogy a szövetség felada­tát a munkásosztály és pártjának vezetésével, a Népfrontban egyesült demokratikus erők támogatásával a dolgozók összességének és benne a dolgozó parasztság jobb jövőjének érdekében sikerrel fogja elvégezni. Erdei Mihály a DÉFOSz nevé­ben üdvözölte az új szövetség meg­alakítását, amely határkövet jelent a szövetkezeti mozgalom történeté­ben. — A szövetkezetek óriási fejlő­désen mentek át — mondta —. Gazdaságilag megerősödtek és po­litikailag megizmosodtak. Ma már a szövetkezetek vezetői­nek több mint 90 százaléka dol­gozó paraszt. Ezzel földmíves szövetkezeteinket letérítettük arról a végzetes kapi­talista útról, amelyre a MOSzK ko­rábbi vezetői szerették volna vinni. A nők és fiatalok mellett ott lát­juk ma már a szövetkezetekben a középparasztság legjobbjait. Nap­ról napra egyre többen és többen kérik felvételüket a szövetkezetek­be. Azt akarjuk, hogy a dolgozó parasztságnak necsak a saját fajú­jában levő szövetkezetek vezeté­sébe legyen beleszólása, hanem a megyei és országos központok irányításába Ss. A dolgozó parasztság kívánsága, hogy az újonnan megalakult szö­vetség * a Magyar Dolgozók Pártja szövetkezeti politikájának végrehaj­tójává váljék. Me^válabzioltn Teíclőil « Szöveíkezcfclí Or*zágjos Szövetség;© A szövetkezeti mozgalom fejlesz­tése érdekében életrehívott Szövet­kezetek Országos Szövetsége most , tartotta első igazgatósági és fel- szó- ! ügyelőbizottsági ülését. Az ülésen a szövetség elnökévé Csala István földmívelésügyi minisztert, alelnö- kévé pedig Nánási László ország­gyűlési képviselőt választották meg. Főtitkár Dégen Imre lett. A főtitkári beszámoló után Csala „Nagyon örülünk, hogy megismerkedtünk ezzel a gyönyörű magyar kiállítással“ Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter hazaérkezett Mo>skvából Az MTI moszkvai jelentése szerint ősz tudósok, úttörők, egyetemi hall­gatóik. a kievi pályaudvar vasutasai­nak egy csoprtja, kozák írók, — Magyarországot járt szovjet katonák és tiszteik érkeznek szakadatlanul a magyar ipari kiállítás megtekintésére. Nagy a forgalom a vendégkönyv előtt is. Oszxovitanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közgazdasá­gi intézetének igazgatója a következő, két jegyzi be: „Nagy megelégedéssel néztem meg ezt a kiállítást és örül­tem a fiatal magyar népi demokrácia nagy termelési erdményeinek.“ A. vendégkönyv egyébként élénk bi­zonyítéka annak, hogy a szovjet tár­sadalom minden rétege rokonszenvvrl •'s érdeklődéssel látogatja a magyar ipari kiállítást. A kiállításról ír a .ajtó, beszél a rádió. A moszkvai külkereskedelmi föisko la magyarszakos diákjai magyar nyelven jegya'.k be benyomásaikat a vendégkönyvbe, kicsit meg bizonyta­lanul rajzolt betűkkel: ..Nagyon örül­tünk, hogy megismerkedbel Kink ezzel a gyönyörű magyar kiállítással. Igen nagy utat tett meg a magyar ipar a felszabadulás óta, nagyon örülünk, hogy magyarul tanulhatunk.” Rónai Sándor kcresked.-'om és szö­vetkezet ügyi nvTM&z'.er, aki a nagysi­kerű magyar ipari kiá'üíláis meg-yV.á- sára utazol- ki a Szovjetunióba, hat­napos moszkvai ;ar!ózkodás után, szer­dám este hazaérkezett Budapestre. — Ugyancsak hazaérkezőt Hász Árpád miniszteri osztályfőnök, aki a kiállítás előkészítésé: vezette. István zárószavaival ért véget az ülés, amelyen nagy lelkesedéssel ünnepelték a magyar dolgozó nép győzelmeinek szervezőjét, a Ma­gyar Dolgozók Pártját és Rákosi Mátyást, akit táviratilag üdvözöl­tek a szövetség megalakulása al­kalmából. Ugyancsak távira1h3n üdvözölték a Népfront Országos Tanácsát és a Páriában székelő világ béke-bizottságot. ANGOL-SZOVJET emlékiratváltás A TASzSz iroda értesülése szerint április 20-án a moszkvai angol nagy­követ emlékiratot nyújtott át Visinsz­kij szovjet külügyminiszternek. Az em­lékirat bizonyos kívánságokat tartalma­zott azzal kapcsolatban, hogy a szov­jet szervek állítólag helytelen cseleke­deteket követnek el a moszkvai brit követség alkalmazottaival, különösen a nagykövetségen dolgozó szovjet állam­polgárokkal szemben. Az emlékirat ar­ra is utal, hogy a szovjet szervek ál­lítólag indokolatlanul megtagadják a beutazási vízumot olyan brit alattva­lóktól, akiket a moszkvai angol nagy- követségre akarnak küldeni diplomáciai szolgálatra, ugyanakkor az an­gol kormány állítólag minden korlá­tozás nélkül ad vízumot azoknak, aki­ket a londoni szovjet nagykövetségre küldenek dolgozni. Május 20-án Guszev szovjet külügy- miniszterhelyetfes ezzel kapcsolatban átadta a moszkvai angol ügyvivöne.k a szovjet külügyminisztérium emlék­iratát, amely megállapítja, hogy az angol emlékiratnak az az állí­tása, mintha a szovjet szervek ül­döznék az angol nagykövetség tag­jait, helytelen értesüléseken alapul és minden alapot nélkülöz. Az emlékiratnak a nagykövetség szol­gálatában álló szovjet állampolgárokra vonatkozó követélesei viszont csupán megengedhetetlen kísérletet jelentenek a nagykövetség részéről, hogy beavat kozzék a szovjet szervek és a szovjet állampolgárok közötti kölcsönös vi­szonyba. így a Szovjetunió külügyminisztériu­ma kénytelen mint teljesen alaptalant visszautasítani a nagykövetségnek azt az állítását, hogy a szovjet ha­tóságok be akarnak avatkozni a moszkvai bril nagykövetség össze­tételének ügyeibe. Ami a nagykövetség emlékiratában fel­vetett másik kérdési illeti, hogy a kül­ügyminisztériumnak áffitólag nincs jo­ga megtagadni a beutazási engedélyt olyan személyektől, akiket a Szovjet" unióba diplomáciai szolgálatra küldenek, ennek az állításnak sem a diplo­máciai gyakorlatban, sen? pedig a nemzetközi jog szabályai szerint semmi alapja sincs, A szovjet emlékirat ezután konkrét példákkal cáfolja meg az angol emlék­iratnak azt az állítását, hogy a brit kormány korlátozás nélkül ad beuU- zásá engedélyt szovje: polgároknak A Szovjetunió külügyminisztériuma nem hagyhatja említésen kívül a nagykövetség emlékiratáiuk meg­engedhetetlen hangját, sem azokat a fenyegetéseket, amelyeket a nagy- brttannlai szovjet nagykövetség alkalmazottaival szemben kilátásba helyez. Az ilyen módszerek a szovjet kormány- nyál szemben nem vezetnek eredmény­re — fejeződik be a szovjet válást­jegyzék. wincvyg.ésok Az igazságügyminiszter dr. Ba- róth (Barth) Érnő székesfehérvári lakost, a sáscii járásbírósághoz és dr. Gebhardt József kaposvári la­kost a kaposvári törvényszékhez bírósági aljegyzőkké kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Jeges Károly pécsi tanító­képző Intézeti tanárt pécsi állami oedagóglai főiskolai rendes tanárrá a hatodik fizetési osztály harma­dik fokozatába kinevezte. MEGJELENT az „Anyag- és Adatszolgáltatás" 80 oldi'aa májusi száuns. Gnzdaá tartalmából a következő c'kkek** emeljük ki: Marcel Caohin: Május 12. után. Jean Dcssun: Válságjelek az Egy* siilf Államokban. D Terpesev: Az ötéves terv <®1" jc.seo megváltoztatja Bulgária gazdasági és társadalmi arcú latét. M Jampol-z.kv: A munka kérdés«: a Szovjetunió nemzetgazdasá gában. Hilary M ne: A paz.nilás fltan1 küzdői emröl. P Judin: A proietárd ktnl«ra I* nífá«ain«k (ovábbfejieszfése. J. Francev: A modern ideálisra0* az imperia|iztnuv szolgálatába“ R Zambr::v^zk A munkáe-parast' s/övetreg új formái. Maurice Thorcz: A negyei Jitk** -r.ercpc. A világpolitika éí a nemzetkor, munkásmozgalom legidősaerüo; kérdésevei foglalkozó rendkivu bő-égés anyagot egyetlen páriel" -dó, agitátor, népnevelő. P^rl bizottsági tag -cm né'.külörbr Megrendelhető' MOP Propagandáim)ag ferjes't'® női. Budapest. Deák Ferenc u , k'öiij.ctö-i ára. negyedévre - 1- lé évre 1 K,5y&.i szám a, a 3— Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents