Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-25 / 120. szám
DUN/ jRiKéczi* ut 80 Még 1949-ben felépül a mohácsi iparváros lakónegyede A törvényhatósági bizottság elfogadta Pécs zárszámadását Pénfeien áll a rfigtönítélő b'réság elé a pécsi betörő vezér Vt ÉVFOLYAM, 120. SZÄM. ARA 60 FILLÉR SZERDA, 1949 MÁJUS 25 V) mozgalmat indítanak az üzemi munkások [M, F.) „ ... egyre többen isme- : fel az összefüggést saját {árazásuk és a köz ügye között" — mdotta Rákosi Mátyás angyal di beszédében. Rákosi elvtársnak ezt a megállását az az egyre szélesebb fben meginduló mozgalom is lámaszíja, amelyet Manek Gyu- Hofherr-gyári vasesztergályos rfeményezett. Manek Gyula társ javaslata úgy szólt, hogy a tettebb, szakmájában jártait munkás adja át tapaszta'a- a gyengébbeknek, a kevésbé »zett munkásnak, t tőkés világban még ma is kedveltek az ipari kémekről ló históriák. Valakinek jó őt- 1 támad, amellyel olcsóbb és fölényesebb termelést ér el. az ötletet a nagytőkés, gyáros ivásárolja és miután bőséges mot remél felhasználásával »■evágni, a legnagyobb titoktartja.. Megindul a hajsza. Ké- : serege igyekszik megkaparin- az őtletet, hogy jó pénzért elilyen távol áll ez az ocsmány k a mi dolgozó népünktől, ly megszabadulva a profidért lenre képes tőkéstől, magának 'el! Pénzért való árusítás he- t a munkás önként és jószívvel át megszerzett tapasztalatait kásíársának és együtt örül ve- 8 jobban megy a termelés. Ha ■lete támad, új munkamódszert ’ új eszközt talál ki, nem várja e legtöbbet Ígérőt, hanem tó- 1 adja az egész dolgozó népdalunk ma nem érdeke sen- hogy tudásit véka alá re.jt- fleteit csak önmaga érdekében "álja fel. felmerült ötleteket megvitatták, de nem vitték tovább a gyár minden dolgozója felé, az egyik brigád jó munkásai már a másik brigád munkásait nem tanították. Ennek az állapotnak továbbfejlődését jelenti az új mozgalom, amely egyelőre csak Budapest nagyüzemeiben terjedt el szélesebb alapokon, a kisebb üzemekbe és a vidék üzemeibe még nem jutott el teljesen. De hogy eljut rövidesen és itt is szárnyakat ad a szocialista termelésnek, arra már bizonyíték mindaz, ami eddig történt. Csak a brigádot az üzemmel, az üzemet az ország egész iparával kel] helyettesítenünk, hogy a tapasztalatátadás, az ismeretek terjesztése egész iparunk fejlődésének, egész országunk felemelkedésének, egész dolgozó népünk szocialista jövője biztosításának e,szköze lehessen. A brigád érdekeit az üzemével, az üzem érdekeit pedig az egész országéval kell azonosítanunk és ez nem nehéz feladat munkásaink számára, akiknek tudatában minden másnál erősebben él az, hogy mienk a gyár és az ország. Ezen az alapon nem lesz nehéz Dél- dunántúl ipari dolgozói számára sem, hogy a tapasztalat, és ismeret-. Äi.ji. i----— eddiginél Vi sinszkij nagy beszéde a külügyminiszterek tanácskozásának keddi ülésszakán Zárt ajtók mögött tárgyalnak a párisi értekesleten "épi demokráciában élő, szobává váló munkás ismereteit, *át, ötletrit átadia más mun- l8'* is, m<nc! többnek, hogy 5t az előnyöket minél széledben használják fel, minél *» érjenek el jobb eredmé- a termelésben. ®.végignéz7.ük brigádjaink célját, egyik pontként tnegta- ' benne ezt: „Oktatjuk a brx- ‘Vengébb tagjait, hogy a britnél jobb teljestíményt ér- |'r így áll ez a pécsi Bőrgyár d valamennyi brigádjának óráséi között, ennek a pont- ^lartásáva! érte el Farkas Pécsbányatelepi bánvász- J* kitűnő eredménye f, ilyen p *!at és ismeretátadás folyt ,?5virí cukorgyár élmunká'ai- u-újitóinak körében már az ® óta és egymás tanításával , K sikeresen teljesftményü- bonyhádi cipőgyár Katalin- , ,ár)®k tagjai is. i^®*ek azonban még nem vol- jjGRi!ms.k: szüle körre kcrlá- Rk, egy brigád vagy legjobb , ' *Sy-egy műhely körére. J* gondolat együtt született ^versennyel. A brigádban tljj“'ßrhöl álló csoport ver- másik brigáddal és mín- természetesen érde- tpé. hogy a brigádon belül S] K! a legjobb teljesítményt 3y”Z ff^smek közötti munka- ugvanígy természetessé üzem minden dol- a lo ^rdekévé lett, hogy tár- le) ;gjobb teljesítményt adja. 18 'smerték munkásaink, -c®ak a brigádon, legjobb belüli tapasztalaton, , m®g- Az is csak ötlet- rv®*®riJtlenül, úgy, hogv '5y fr,^hh munkás kérdezett a jobb munkástól, ' arázta, az újftókörben átadás kereteit minden jobban kiszélesítsék. Számos példa bizonyítja azt, hogy az a kezdeményezés, amely valóban a fejlődést szolgálta, hamarosan kővetőkre talált. Maga a munkaver- seny, a hrigádmozgalom, az újító- mozgalom ugyanolyan kisebbkörü kezdeményezésből nőtt az egész munkásság mozgalmává, m'nt amilyen Manek Gyula vasesztergályos kezdeményezése. Azt is hozzátehetjük, hogy Déldunánfúl üzemeiben különösen nagy visszhangra találtak ezek a mozgalmak. Ha tehetünk ilyen összehasonlítást, megállapíthatjuk, hogy Déldunánfúl üzemei nyerték el a munka- versenyek során a legtöbb ,,él üzem" k'tüntetést és az sem ér dektelen éhből a szempontból hogy az ötéves tervben éppen jléldunántúl üzemeire hatalmas fejlődés vár. Mindez szükségszerűvé és ipari dolgozóink kötelességévé teszi, hogy ez a mozgalom is valameny nyi üzemünk minden dolgozójának mozgalmává legyen, minden dől gozó tegve közkinccsé tudását, fa nifsa a kevesebb ismerettel rendelkezőket és tegye lehetővé, hogy a gyengébb képzettségű munkás is magasabb teljesítményeket ér hessen el. Magasabb társadalmi forma megvalósításán fáradozunk. Ennek fokmérője pedig a termelőeszkő zök termelési viszonyok fejlesztése. Ezért is döntő jelentőségű a most megindult mozgalom, amely az ismereteket, hasznos tapasztalatokat és ötleteket a munkások széles rétegeinek kőzkincsévé teszi. A kapitalizmus megvásárolja és páncélszekrénybe süllyeszti a termelési módszereket fejlesztő ötleteket és ezzel megállítja a fejlődést. Nálunk a fejlődés nem állhat meg. A fejlődés útja pedig az, hogy a munkások közötti tanítást, a tapasztalatok, ismeretek és ötletek továbbadását valóban mozgalommá fejlesszük, amely kilépve az eddigi keretekből munkások tíz- és százezreit mozgatja meg, amely saját fáradozásunkat a köz ügyévé teszi és a fejlődésnek azt a magasabb formáját jelenti, amikor minden dolgozó a közős célokért, közös jólétünkért fáradozik. Az MTI párisi jelentése szenim: a négy hatalom kióügyrmn/isztereinek ta nácskawása nyilvánvalóan derülátó hangúiéiban nyíl. meg. Hétfőn délután 4 órakor az Avenue Malakoff sarkán lévő rózsaszínű már várni ypa lot áhan. A küldő 1 ségek gépkocsisorai betűrendben, motorkerékpárosoktól körülvéve érkeztek. A tárgyaló helyiségbe először a francia küldöt ség érkezett Schuman külügyminiszter vezetésével. Bevin és Visinszkij majdnem egyszerre jö t ki dolgozó szobájából. Közben az amerikai küldöttség tagjai Acheson veze'ésével már elfoglalták helyüké a zöld posznóval bevont kerek asztal körül. Visinszkij mosolyogva indult helye felé, leült, majd amikor észrevette a tőle balra ülő Achesont, felállt és szívélyesen üdvözölte. Visinszkij ezután Schuman külügyminiszterhez, az értekezlet házigazdájához lépe"; és szintén üdvözölte. A fényképészeik és filmesek valósággal kereszttűz alá vették az államférfiakat, mindenki mosolygott, a hangulat feszülten derűs volt, egyedül Bevin ült mogorva arccal és csak néha-néha erőltetett magára egy-egy kényszeredett mosolyt. A francia kűlügyminisz er protokollfőnöke ezufn telikére a jelenlevő fényképészeket és újságírókat, hogy hagyják el a termet. Két perecéi ké söbb zárt ajtók mögött megkezdődött a négyhatalmi tárgyalás, amely párisi Időszerűit 19 óra előtt néhány perccel ért véget. A bará ságos légkörben lefolyt meg- beszétésen megállapodtak a négyhatalmi tárgya'ás napirendjében. A tárgyalásokat továbbra is zárt aj ók mögött ártják. Megegyezés a napirendben A TASzSz párisi jelentése szerint a külügyminiszterek tanácsa hatodik ülésszak árak első napján a kŐye:l:ezö napirendben állapodtak meg: 1. Németország egysége, beleértve a gazdasági és politikai elveke- és a négyhatalmi ellenőrzést, 2. Berlin és a valutakérdés, 3. A Német országgal kötendő béke szerződés előkészí é-se, 4. Az Ausztriával kötendő szerződés. A napirendi vitában a szovjet küldő tsé-g hangoztatta, hogy Németország egységének kérdését, a németországi négyhatalmi ellenőrzést külön kell megvitatni. Visinszkij hangsúlyozta, hogy mindkét kérdés rendkívül fontos és figyelmes 'amulmátfiyozást kivin. Achesön azt áWí'otta, hogy a két kérdés szoros összefügésbtn van és azért együttesen kell megvitatni. Érvei azonban nem vol ak meggyőzők. Visinszkij végül megjegyezte, bizonyos fokig a Németországot érirvö minden kérdés kapcsolatban áll egymással. Ennek ellenére azonban, minthogy a többi mmiszier azt morndot a, hogy valamennyi Németországra vo- na-kozó kérdést — beleértve a négyhatalmi ellenőrzés kérdését is — e-gyü'. lesen szándékoznak tárgyalói, a szovjet küldöttség nem ragaszkodik ahhoz, hogy a megbeszélések elkülönítve folyjanak. A napirend második pontjára vona - kozóan Visinszkij ki jelen ed te, nogy helyesebb volna azt így megfogalmazni: „Németország — beleértve Berlint — és a valtilakérdést.” Hangsúlyoz a, hogy egész Németország valut»kérdéséi ■ kell megoldani, nem Csupán Berliné.. Az elnöklő Schuman — aki a Berlinre és a vaiutakérdésre vonatkozó javaslato- szerkesztette — megmagyarázta, hogy nemcsak Berlin, hanem egész Németország valu'.aprobtémájának megoldásé' tartotta szem elől-. A szovjet küldöttség nem ragaszkodót- a pontnak napirendben történő alakszerű me gk ü 1 űnböz>t et éséhe z. S/ócsata Visins*Ulj és Berín Ufizott Bevin rámu'aiaít, hogy az őszi rák szerződés kérdését pontosabban kívánja meghatározni. Azt mond a, hogy tudomása szerint a szovjet küldöttség csak akkor artja lehetségesnek e kérdés megvíta ásáit, ha már Németországra vonatkozó minden kérdést rendeztek. Visínszikój erre Vonatkozóan m?gjégy-íte: a szovjet kü.dö íség hajlandó az osztrák szerződés kérdésére rá érni, miután a rémet ügyekéi megtárgyalták. — Feitészem, hogy sikeresen tudjuk rpajd megoldani ezeket a probémáka — jegyezte meg Visinszkij. — Ez öntől függ — válaszolt Bevin. A négyhatalmi értekezleten három tárgyaló félen pontosan háromszor annyi múlik, mint egyen — fejezte be a vitát Visinszkij. A napirend elfogadása után Vlstn- szkij fellhíV'la a külügymimsz-terek a- nácsárak figyelmét arra, hogy miután az Ausztriával kö emdő szerződést felvették a napirendre, helytelen lenne megfeledkezni olyan problémáról, mint a Japánnal kötendő békeszerződés. Ezzé! kapcsolatban Visinszkij felvetette annak kérdésé:: határozzák meg, mikor ül össze a külügyminiszterek tanácsa Kína részvételévé!, hogy megvi assa a Japánnal kötendő békeszerződés kérdését. Acheson azt mondta, hogy a Japánnal kötendő békeszerződés ügyében időt keli hagyni á gondoiásra. UtaJí arra. hogy ez a kérdés talán a Távol- keleti Bizo:tság s nem a külügyminiszterek tanácsa megítélése alá tartozik. Achesomnak válaszolva Visinszkij emlékez ette a tanács©:, hogy a potsdami egyezmény világosan megállapítja: az értekezlet megegyezett abban, hogy az öt nagyhatalom külügyminiszterének ré$f- vételével tanácsot szervez, hogy az elvégezze a békeszerződésekkel kapcsolatos előkészítő munkát „Ez az ő’ hatalom: a Szovjetunió, at Egyesült Atomok, Nagybrifannia, Franciaország és Kína. A potsdami szerződés a ovábbiakb&n hangsúlyozza, hogy a békeszerződéseik előkészítés* során „e feladatok mindegyikének megoldásakor tanácsot a'akítamak azoo országok képviselőiből, amelyek a kérdéses ellenséges ország fegyverleté eM feltételeinek a'áiróikként szerepel ek". A feltételeknek megfeje-ően — moa- doí-ta Visinszkij — Kína nem ve.t részt a békeszerződések eiőkészí ésébea, minthogy a fegy ver leié leli feltételeket Japán számára Kína is megszab a. Bevirjrek 3 brit dominaumoknak * japán békeszerződéssel kapcsolatos érdekelt vol át bamsúlyozó kijelentésére vonatkozóan Visinszkij kiemelte, hogy olyan országoknak, mint Ausztrália é» Ujzéland természetesen alkaJamat kel nyújtani, hogy részívehessenek a japán béke rendezésében, de megfejelő fokon. Visinszkij megjegyzésével szemben nem volt ellenvetés és az elnöklő Schuman javasolta, hogy a szovjet küldöttség feivetof e kérdésre a jelen ülésszak valamelyik későbbi ülésén térjen vissza. Ezzel ai első ü'és befejeződött. A szovjet küldöttség nem hornlátó Pavlov, a kitl ügymin is z erek ér lek ez- le én résztvevő szovjec küldöttség tagja, hétfőn este a párisi szovjet nagykövetségen beszámolt a négyhatalmi értekezlet első ütésének lefolyásáról. A Japánnal kötendő békeszerződéssé, kapcsolatos szovje- javaslatra kitérve Pavlov Hangsúlyozta, Visinszkij indítványa nem úgy szói1:, hogy a japán- békeszerződés kérdését a most megkezdődött értekezleten ví ássák meg, hiszen az ériekezlet napirendje elég zsúfolt. A szovjet külügyminiszter csupán minisztertársai emlékezetébe akarta idézni ezt a kérdést Lépése kezdeményezésnek tekinthető. Egy újságírónak arra a kérdésére, vájjon derülátó-e a szovje küldőt ség, Pavlov Így felelt: „A szovjet küldöttség nem borúlátó”, Vi'iuszki j bewéd«» A párisi értekezlet keddi ülése, nyoga európai időszámítás szerin d^lutáe fél 4 órakor kezdődőit és féJ 6 órakor ért véget. Az ülésen, amelyen B*vi*s elnökölt, Visinszkij szovjet külügyminiszter nagy beszédet mondott a német kérdésről. Scélba csendőrei tevább ontják a munkásvért Római jelentés szerint a föld- munkáSsztrájk hatodik napján Scelba csendőrei ismét fegyverrel támadták a sztrájkolokat. Lomello községben két sztrájkolót megsebesítettek. Sairano községben többen megsebesültek a csendőrségi sor- tűztől. Foggiában a földesurak maguk támadtak fegyverrel a sztrájkba lépő földmunkásokra. Viareggioban a vasárnap tartott községtanácsi választásokon a kommunisták és szocialisták közös listája győzött 10.442 szavazattal. Jellemző, hogy a szakadár szocialisták mindössze Ö2ő szavazatot kaptak Római jelentés szerint vasárnap Augusz'a kikötőjét»* érkezett három amerikai cirkáló, egy repülőgépanyahaj ó, négy torpedóromboló és egy fengeraVt- járó. A következő napokban újabb hajók érkezését várják. Az amerikai hadihajók „látogatása” újabb tipikus esete az Olasz Köztársaság függetlensége megsértésének. így történt a választás alatt és az általános sztrájk után is. Most a földmunkások sztrájkja terjedt ki az egész országra. Nem véletlen tehát az amerikai flottának ez a „látogatása”. Az olasz kormány ezzel akarja megfélemlíteni az olasz aé&eL * v- „
