Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-24 / 119. szám
l94*tMÄJUS 24 NAPLÓ Szárnyakat adott a községek fejlődésének A VÁLASZTÁSI GYŐZELEM Bostáról az első telefonhívással a diadalt jelentették &kz\st a Péqsi Járási Bizottság jelentéséből: _ _ , , »4 pécsi járásban különösen szépen dolgoztak és különösen, josrea- értek el: Kovácsszénája, Abaliget, Birján, Regenye, Gyód, Pederd, J, Szdánta, KővágóssöUös, Magyarsarlós, Bakonya, Szőkéd, Ocsard, Orfü, hfecsekrákos, Hidor, Bosta.. Ivet ez a község megtett eddig a szép napig, naeiyen egy emberként felsorakoztak a Népfront, .a Magyar Dogozók Pártja mellett. Nem annyira rossz- índulathdl, hanem inkább elmaradóit-, ságból, féirevezetettségből, hosszú időn keresztül szembehelyezkedett ez a község a népi demokráciával. A kommunistákat se szívlelték — toesóli Békési elvtárs. — A községben nem lehetett megalakítani se a Népfrontot, se a DÉFOSz-t, se a szövetkezetét, se az MNDSz-t. Volt idő, amikor nem mehetett el este sehova sem, nem jelenhettem meg a gyűléseken se, mert egy percig nem voltam biztonságban. Bizony, ha akkor gyulladt volna ki az istállóm, bízvást, leéghetett. volna mindenem porig, mert talán senkisem jött volna segíteni oltani. És azóta már többször állt meg a házam előtt egy-egy kocsi. Nem- sokat beszéltek» legfeljebb annyit, hogy hát elvtárs, vagy szomszéd . — ki hogyan — hoztam oldalgerendának, vagy egy szarufának valót M.a már együtt, van az összes faanyag, ami az istálló újjápítéséhez szükséges.-V Én meg valósággal illegalitásban voltam kénytelen dolgozni egy ideig -r— veszi át a szót Major elvtárs a község tanítója. — Bizony lassan tört meg a jég. Először talán az ifjúság talált magára.. Velük sikerült megalakítani az Eposzt és rajtuk keresztül indult el a fejlődés a Bostán. iára,47-perckor hajlott bele az utol- "avazóiap Bostán az urnába, Ek- i- lépett oda Major elvtárs a teiefon- L Megreszketett egy kicsit a keze, kor megforgatta a fogantyút. Je« fezeit a. ggxéi jegyzőség. £s Major Üts, idegesen, lócát remegő han- 5 Isejsieníette, hogy Bostán befejez- ; a szavazást, ez volt az első tele* ÍKSzelgetés, amit ebben a község- l lefolytattak. A második pedig az s amelyben Békési eivtárs, a Matt Dolgozók , pártjának titkára beültette a járási bizottságnak, hogy >!áo 100 százalékos a választási dffiény, minden ember egyetlen ki- íl nélkül a Népfrontra adta le szagát. Versenyfufós az idővel itt a pillanatot vágták már négy 1 óta. Ezért „drukkolt” az egész ség, hogy kész legyen a telefon, tíeíoe, aminek szívesen elmesélik a ideiét a bostaiak. tgy kezdődött a dolog, hogy Bős- ^ a 3 éves terv előirányzott 12.000 ít államsegélyt a telefon bevezetési. pz eddig rendben is lett volna. *j ott kezdődött, hogy a telefon héttőé pem 12.000, hanem 18.Q00 fólia került Bosíának viszont nem <Sje a célra 6.000 forintja, ' De van erdőnk, vannak fáink és Bak eposzistáink, — mondotta azon 'hnJékezetes képviselőtestületi ül«- Major elvtárs. s április 4-én az összes eposzosok, ■ lányok egyaránt kivonultak az ire. ’Dőltek a száliák, a fiúk Vin- 1 Pista és Soponyai Pista vezetésé- egymásután döntötték le a szép snes szálakat. A lányok pedig mind - neki álltak gallyazni, bántani, ctak ’ Villogott a balta Ferenc Juliska, öeo Mária, meg a többi eposzos r kezében. Aztán négy nappal a választások t megérkezett Q-yörgy Gyula vo- Rester vezetésével a siklósi posta átépíts brigádja. 15 napos munka t tájuk. Vállalták: 4 nap alatt el- % hogy a telelőn a választásokra kiöljön, S aztán dolgoztak éjt-pap. i téve, az egész község lelkes szobásától kísérve. Szédítő tempójú ^Byiutás volt ez az idővel, egy ‘QJ'ütfi lendületű verseny, melyet a *0 postások nyertek meg. 3$san tört meg a jég ^ az eredményt leadták a já- f. Eteptíságnak. ismét Gvét és •Mot hívták fel- Az Eposz-zenekar éidjtett az indulóra. Elébe tar- p vidám játékos kedvvel a hall- f- hadd hallják a garéiak, meg az ®%k, hogy megy a szavazás Bos- L Mert, vidána napja volt ez a falu- I; Egész nap szólt az. ének,, ropták r^lok a táncot. de hosszú volt az az út, tneí mozik mai műsora &POLLO A LJUBASEVSZKIJ slakitásfivaJ S2VERDLOV (A SZABADSÁG HAJNALA) Előadások! 5, 7, 9 órakor. W; 1000-ilt füjul^togatú ajíodé- kni kapja a* „Ifjú GArda" c. regényt Ujj is gérdci fiár<aa és fáj órá3 műsor. ^adások kezdete! 4 és fél 8 ó. J « B « lOOAik fUrolitogatú ajándékul kapja ag .-Ifjú Gárda * c. nagényt. Uj élet kezdődött Nehéz, szívós munkáról beszélnek egyszerű szavakkal Békési meg Major ’elvtársak, amikor egy közömbös, sőt néha ellenséges érzelmű tengerben csak egy csöppnyi kis, alig néhány tagot számláló pártszervezete állta a vihart,. De a, munkának meglett az eredménye. Megmutatkozott ez a választáson, sőt már a választások előtt május 1-én, amikor soha nem látott tömeg vonult fel és az Anyák Napján is, mely felejthetetlen ünnepe marad minden bostai édesanyának. És megmutatkozik ez, most a választások után is. amikor egy magára talált község teljes erővel, a győzelmes választás boldog lendületével' elindul az új élet felé. Mert, új élet kezdődött Bostán május 15-én. Ennek az új életnek első eredménye a szövetkezet, amelyet választás utáni vasárnapon alakitottak, meg, s melynek iigazgatósáéiban kis- parasztok mellett képviselve van a középparasztság is és ott találjuk benne Gonda Jánosnét is az asszonyok részéről. Megalakult a szövetkezet, de több mint 20-,an beadták már a jelentkezési ívüket a DÉFOSz-ha is és, rövidesen sor kerül annak is az ünnepélyes megalakítására. És rövidesen megalakul az MXDSz is, melyet. Németh Józsefeié szervez le'kesejj a többi öntudatra ébredt bostai asszonnyal. „Ott alkarok én is lenni köztük.,," És a párt? A minden nehézséggel dacoló kicsiny sziget? — Már jónéhányan bejelentették, begy mihelyt megnyílnak a kapuk, kérni fogják a felvételüket — mondja Békési elvtárs — és vannak még másak is. akik ha „hivatalosan" nem is *ir, llju fjére?« üm és fái órás műaar. Öálközna# rwjwxvtj csak elössiás 7 órakor < Minden megyeben lesz községi kéményseprő- vállalat A Hivatalos Lap legújabb száma kormányrendeletet közCé. amely a ké- ményseprőiparban megszünteti az eddigi helyzetet és a kéményseproipar gyakorlására községi vállalatot létesítenek. A rendelet a községi kéményseprői vállalat szervezését a vármegyére hízza. A rende'et. végrehajtási utasítását még nem adták ki. «— 4 rendőrség eltolta ar inkei föJdmivesszövetkezet folvijá", Csoki1 Gyula:, aki a szövetkezet pénztárából 3.790 forint?1 kilopott.? C-ökli s pénzt elmulatta, saját bevallási \t.z~ ria:, főj ej italra költődé. jelentették még be, de kérni akarják a. felvételüket. Mutatja a listát, rajta van Kuti István 31 holdas középparaszt is. Bokáig érő sárban cuppogunk Kuti- ékhoz. Egy fészer alá húzódunk be az ismételten eleredő eső elől. Ott mondja el Kuti bácsi, hogy miért jelentkezett a Dolgozók Pártjába. — Dolgozó ember vagyok — mondja — éppolyan dolgozónak érzem magam. mint akármelyik kisparaszt. "Fogságban voltunk a fiam is, én is. üres istállóra jöttem haza. Ma már, teljesen rendben vagyok és rájöttem, hogy- ezt kiknek köszönhetem, kiknek köszönhetjük mindnyájan. Ott akarók én is lenni köztük s ha felvesznek a Pártba, Ígérem becsületesen fogok dolgozni! * íme Bosj,a egy héttel a választások után. Mintha szárnyat kaptak volna, a dolgozó parasztok, .egységben, lendületes munkával építik az új életet. Könnyebb, szebb, boldogabb, vidámabb tesz az élet, mint amilyet bárki is valaha élt Bostán. Békés József Gyors ütemben készül a fedett piac A Bajcsy ZsiUnszky-útí fedett piactér munkálatai jó ütemben folynak. A -Magasépítési NV. dolgozói a tér északi és déli felén építik a falat, amely a szomszédos telektől elválasztja a teret. Ezek a jövő héten elkészülnek. Már lefektették a piactér csatorna és vízvezetékhálózatát és hozzákezdtek a bűtöház alapjainak ásásához is. A térrendezés . földmunkáit egyelőre akadályozza’a falak építése, de annak befejeztével teljes erővel megindulnak, hogy azután hozzáláthassanak az út építéséhez és a tér burkolási munkálataihoz. Parkírozásra és fásításra már csak az ősszel kerül sor, A munkálatok .mintegy két hét múlva vesznek erősebb iramot, mert a teret július első leiében át. akarják adni rendeltetésének. Emeletessé építik át és kultúrcálokre Is alkalmassá teszik a népszerű városházi étkezdéé Három héttel ezelőtt, nyílt meg a, városi alkalmazottak üzemi étkezdéje. A dolog egyideig húzódott, mert sokan elképzelhetetlennek tartották, hogy a tisztviselői fizetésekből féljék étkezdéi kosztolásra- Ezéritta kezdetnél nem túlsokan jelentkeztek az üzemi konyhán való étkezésre: a. konyha így 40 „kosztossal“ indult. Az elgondolás azonban helyesnek bizonyult, amit az étkezde 3 hetes fejlődése is bizonyít Ma már közel 160 an fogyaszt] ák az üzemi étkezde ízletes ebédjeit. A volt drogéria helyiségében beTízévi kényszermunkára és kártméyi börtönre ítéltek két keretlegényt A pécsi népbiróság Simándí-tanácsi irályra ítélete: hozott egy volt szadista ketetlegény Péntek József 26 éves földműves háborús bűntette ügyében. A vádlóit kétszázhűsz munka szó'.gála: est megkínzott, ahol tehette űt&Me-verte bottal, kézzel az őrizetére "bízott embereket. A ke- rctlegény szadisii bűntettei vádját több munkaszolgálat os tanúvallomásával igazolta, akiket Péntek annakidején Mohácson sanyargatott. A népbíróság a bizonyíióeljárás é< a párbeszédeit elhmgzáaa után Péntek Józsefet 10 évi kényszermunkára és 10 évig terjedő politikai jogvesztésre i alté. Az ítélet nem jogerő?. A pécsi népbíróaág ítéletet hozott Csankó- János 4L éves hátai földműves népellenes büntette ügyében. A vádlott Csankó annakidején" a szekszárdi 104/V-VI-VH. számú büntető munkásszázadoknál keretlegénykónt kegyetlenkedett a munkaszolgálato- sokka!. Csankó a legembertelenebb, aljas módszerekkel és eszközökkel kínozta, ütötte-verte a. munkára, bér oszlottakat. A vádlott ellen még 1945-ben bűnvádi eljárás indult, a fő- tárgyalás előtt a felelősségrevonástól való félelmében Csankó megszökött. Két évi bujkálása ideje alatt bűntársait., a munkásszázad többi bűnös keretlegényeit a népbiróság elítélte. Csankó sem kerülte el a felelősségre- vonást, rendőrkézre került és népellenes bűntetteiért, a. népbíróság 3 évi börtönnel és 10 évi politikai jogvesztéssel sújtotta. Az ítélet nem jogerős. VI taelőadások, szakkönyvtár Eleven élet a Z$s!nav*gyári őiitók és élmkássk kdében A Zsölnáy-gyári újítók és élmunkások köre elhatározta, hogy ezentúl he.énként rendtsercs összejövetel* rendez, amelyen az újrók é< élmun- tkások részére, de. egyúttal, minden érdeklődő munkás részére is szikemberek, más gyárak újítói és élmunkásai a termeléssel kapcsolatos előadásokat tartanak és > termelési problémákat egymásközöüt megvitatják. Ugyanezen az ülésen elbttároz- :ák, hogy az újítók és élmunkások körének rendelkezésére álló havi 200 forintot szakkönyvtár létesítésére és szaklapok járatására fordítják. A kör a gyár vezetőségének segiif.cgével rövidesen állandó helyiséget rendez be maginak. rendezett étkezde valóban vonzó látványt nyújt az arrajáróknak, amint. a nyitott ajtón betekintenek. Nem egy derűs eset adódott már. hogy egy-egy vidékről jövő csak ügy letelepedett. az asztalokhoz és kért ebédet. De az . ebédhez való jogot csak egy kéthetenként előre megváltott jegytömb biztosítja, napi 2 forintért Az összeg elég kicsi és sokak előtt érthetetlen is. hogy ilyen összegért hogyan lehet komplett ebédet biztosítani. a tésztánapofc kivételével mindem ebédhez hús js van. Minden héten van olyan napig,amely egészen kiugró . .ebéd a.tra k óiéval “ szolgál. Például borjúsült körítéssel és salátával, vagy pörkölt galuskávak A felszolgálást egy altiszt, és két kisegítő tisztviselő végzi, a pincérek ügyességével és zajtalanságával, míg az étkezde adminisztratív ügyeit Ivrassói: Etel tisztviselőnő látja el nagy tapintattal. Meghallgatja a panaszokat, bár ilyenek nem igen. akadnak. Hogy ez mennyire így van, am bizonyíték az, hogy vannak, akik hazavitetik a kosztot. az egész család részére és otthon családi körben fogyasztják el. A város üzemi konyhájának jó híre széjjelfutott az egész városban és más hivatalok is szeretnék igénybe venni. így jelentkeztek a MÁLLEBD és a Pénzügyigazgatóság is. Erre nincsen mód. mert az étkezde fenntartása a városnak áldozatába kerül,_ amit csak a saját alkalmazottai részér« tud meghozni. A papokban már a Körüzeorok dolgozót közül is sokan étkeznek itt. Az étkező tágas helyisége egyébként délután és, este kultúrterem céljait js szolgálja, itt tartja próbáit a városi alkalmazottak énekkara., és a közeljövőben megalakuló szimfonikus zenekar, amit a városházi dolgozókból szerveznek. Nemsokára ping- pongiflsztialuk is lösz és alakulóban van a sakk-kör- Hogy a helyisége1)' jobban kihasználhassák és többirányú kulturális tevékenység számára alkalmassá tegyék, a magas helyiséget kettéosztva, emeletessé teszik. A helyiség tehát mindenk éppen, hézagot pótol, mert egyaránt szolgába a városházi dolgozók, testi és szsllaa: megerősödésé*. Megindult a szappangyárban a munka Schüízcrék tönkretették, az állam korszerűsíti a munkába állított elavult üzemet A „Schützer S. és Fia'* szappan- gyár sokévi féktelen profitálás, majd vergődés és a végén több hónapi teljes leállás után magánkézből állami kezelésbe került és a gyárban újból megindult a munka. A történteknek ez -a lényege., de egyetlen mondat kevés, hiszen csak a gyártelep külsejéuéíc leírásához is tucatnyi kell.' A macskakövés kapubejáró után máris bent vagyunk a gyár udvarán. Hirtelenéber. öt apró és düledező épületet számolunk meg. Olyan rozzant mindegyik, mintha csak a kapi talizmus őskorának a múzeuma lenne. Ilyen és hasonló fészerekben dolgoztattak és szedték meg magukat a gyárosok. Balra áll egy felvonó. Rossz. Jobbra, korhadt, szúette gerendákon, a szabad ég alatt kristályosítják a szódát:. — Hát bizony nagyon rossz dolog a kristályosénál a munka — mondja Dömse Mátyás üzemvezető, aki már negyvenedik éve dolgozik itt. — Esős időben zsákot húzunk a fejünkre és úgy töltögetjük tovább az ammóniák szódát. Mint Noé bárkája, úgy áll ez u ep-eme’et magas tákolmány a pöfögő gőifélhőben. Fent két ember önti a zsákokat, lent is kettő csavargatja a nyekérgő kart, hogy megmozduljon a kötél. Mindenütt rozsdás csapok csöpögnek és attól kell tartani, hogy még ebben a pillanatban összedől a Schiitzerék „emlékművé“. —- Százharminc forint volt a kasszában — mondja Hartmann Ferenc a vállalatvezető — mikor idejöttem. A munkásokat még januárban elbocsátották. de az államosítás napjától. 1040 április 15 óta fokozatosan visszavesszük őket. Egy hónapon belül már valamennyien újra munkába állhatnak. Bent. az üzemben már folyik a szappangyártás, de rendkívül elavult munkamenettel. — Soha nem áldoztak a volt tulajdonosok az üzem fejlesztésére — mondja Dömse elviárs. A gyárat fejőstehénnek nézték, Így ment fokozatosan tönkre a gépi berendezés. Két asszony tol egy kocsit a szappanos műhely felé, ahol a szappantáblákat felforgácsolják és szárítják. A kocsival keresztül jönnek a hosszú olajos műhelyen, mert ennek végében vannak a katlanok. Az egyik S0 hektoliteres, a használhatatlanságig toldozot.t-fcldpzott, lyuka,,. A másikból négyméteres „kanállal” kell kimerni a szappant. A gépi berendezés beszerzése „helyett”, a tetőt sem csináltatták meg a Schützerék és így vígan becsorog az eső. Az elmondottakból is elhihető, hogv nem volt valami jó dolog itt dolgozni az 50 cm-es berácsozott műhely- ablakok és a lábbalhajtött pré'selő- gépek birodalmában. — Az üzem azért így is termelő- képes — jegyzi meg Hartmann Ferenc. — Havonta két és fél vágón mosó-, egy vágón pipereszappant, 25 mázsa gyertyát és 5 mázsa haj- olajat, tud gyártani. — Most itt dolgozik nálunk Steiner Eezső. három pécsi vegyiüzem vezetömérnöke, aki terveket koszit, hogy az üzem kapacitását növelje, és hogy a lőhető legkorszerűbb termelést folytathassuk. A Schützer-gyár udvarán salakdomb tetején, árva kakas kukorékol. Körben ócska fészerek, rozsdás hordók, behorpadt tartályok. A kapitalista múlt maradványai. Az állami kezelésbe vett üzemnek kitárulnak a kapui, visszajönnek a munkások, most már a saját gyárukba Pár év múlva már rá sem isméinek az üzemükre, a lim-loraók és az ócskavas helyén, megindul a szocialista termelés! (.Szántó)
