Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-22 / 118. szám

6 1 $M9 MÁJUS 2S MIL ó Kariyargunk a szűk pécsi utcákon és néha keresztülmegyünk a .Széche­nyi téren. Itt élünk mi pécsiek. Azonban, ha a gyárak füstje, a dél­ről szálló felhők után nézünk, akkor meglátjuk a Mecsek zöld karéját. Megszokottan fut régig a hegyen a szemünk és beszaladunk a Boltív- közbe. Országszerte a dolgozók százezrei készülnek a nyaralásra, tervezgetik, kt, hová megy.' A Balaton mellett legtöbbször a Mecsek kerül szóba. Ebben az évben rengetegen jönnek a Mecsek szolid és erdős vidékét meg­látogatni. Az olrszág felfedezte a Mecseket, csak a pécsiek nem fedezték fel eléggé, pedig tiszta források, cso­bogó patakok vize és az erdő csendje hívogat minden dolgozót. r,kés ssA* ;t csiek nem mind jártak a Mecsekre. Az emberek a fárasztó hegymászás után szerettek volna betérni egv kis frissítőre, de ha betértek könnven rosszúl jártak, mert az árak ott fent majdnem az égig értek, nem a kis­pénzű emberek zsebéhez mérték őket. így volt ez eddig, de nem így lesz ezentúl. A Mecsekvidékl Gyógy­fürdők Nemzeti Vállalatára vár első­sorban, hogy ezen az áldatlan hely­zeten változtasson. Ma megnyílik a sikondai gyógy­fürdő. Három forint a fürdőjegy cs az állami kezelésbe vett, szállóban olcsó szoba, a vendéglőben pedig ol­csó étel várja a vendégeket. Az ( dűlőbe és Sikondára autóbu­szok viszik a kirándulókat, de ez a kényelmesebb megoldás. Sokan azt mondják, ..ha már kirándulás, akkor legyen kirándulás“ és akik ezt mondják, azok gyalog mennek. A ..gyalogosoknak“ még egyesüle­tük is van: A „Természetbarátok“. Ennek az egyesületnek Kiss István elvtárs a vezetője. Az egyesület 1011-ben alakult az akkori Szociáldemokrata Tárt kere­tén belül és 1044-ig, a betiltásig mű­ködött, majd illegális túrákat is szer­veztek. A másik egyesület pedig a „Mecsek“ volt és fasiszta. Bárók és grófok egyesülete. taglétszáma egyre emel­kedik. Hatalmas lendületet ad a szer­vezésnek, hogy rövidesen minden tizemben és tömeg,szervezetben meg­alakul a turista-szakosztály. Budapestről és az ország minden részéből sok az érdeklődő, akik gyalogtúrákra jönnének a Mecsekbe. Készükre van egy vendégház, ahol közös hálóteremben 7 forintért kap­nak elhelyezést. Van egy diákszálló is, de befo­gadóképessége kevésnek bizonyult. Itt 2-3 forint a szállás és 6 forint a koszt. Hetekre előre már minden hely elkelt. Az Istenkuti Mészáros Dezső me­nedékházban bárki 2.50 forintért szállást kap. Magyarürög közel van, Itt be lehet vásárolni a főznivalót és mindenki főzhet magának bármilyen lakomát. Úbányán a magánalkalma­zottaknak van nyaralójuk, itt a szál­lás 4 forint. Tehát bátran neki lehet vágni a Mecseknek, mert a Mecsek várja is a kirándulókat.. . 'S ruló hegyek között kanyarog egy patak, innét már csak egy „ugrás“ Sikonda, a gyönyörű Keleti-Mecsek- a marévári völgy a hegyi stranddal. Réka. a legcsendesebb völgy, a Ha­lászpatak, tele rákkal és a patak fölött 76 fahíd ive) át, Óbánya, a magyar Svájc, a két hegy között, ahol a fa­luban szívesen fogadják a turistákat és már 4 forintért lehet kanni szál­lást. a Nyugati-Mecsek, Jakabhegv. Babásszerköves, az egykori tenger­fenék. ahol érdekes sziklafigurák vannak, hegymászók igazi terepe, az egész hegvvonulat kicsinyített mása a Bükknek és a pilisi hegyek­nek. csak szebb, szelidebb: a vadvi­rágos Mecsek várja a dolgozókat. Szántó Tibor. 9 természetbarátok „Az Üdülő a dolgozóké“ mondták, de valójában alig történt valami en­nek az érdekében. Az Üdülő-szálló­ban 1049 május 21-ig még nyoma sincs az új közönségnek, a dolgozók többségének, a munkásoknak és pa­ras 7,toknak. De még ebben az évben gyökere­sen megváltozik a helyzet, ezért van ott és ezért dolgozik Fehér elv­társnő. a bányászasszonyból lett vál­lalatvezető. Rövidesen megkezdődnek a beutalások és a szálloda egv ré­szében pihenésre küldött dolgozók laknak majd. a héten érvénybe lépnek az új. a régi- nél 20—30 százalékkal olcsóbh árak. Ebéd, vagy vacsora, mely levesből, húsból, salátából, kenyérből és tész­tából áll. minden kiszolgálási díjjal együtt körülbelül 7 forintba kerül. Ez ma 9 forint. Az árak általában nem drágák. A tUr itt. is 1.24). vagy felszolgálva 1.50. Egy fekete 1.90, az árleszállítás után 1.56 lesz. | Még «zen Síből 30 százalékkal emelik a lakbért C gv francia munkás a „L’Humani té” szerkesztőségébe a következő leve. *- let küldte: „Vasmunkás vagyok, csak 11.00 frankot Veresek ! hónapban, 5 gyermekem van, kétszobás lakásom ban nincs se fürdőszoba, se W. C. Most 30 százalékkal felemelik a lakbért, 1.5 00 frankot kell majd kifizetni, ha nem tudom kifizetni, akkor szó nélkül kitesznek a lakásból. 9.500 frankom marad élelemre, ruhára, fűtésre. Viszont 1 kg hús 700—1000 frank. A cukor kilo­grammja ISü frank, kenyér feketén 150 frank. Tej literje 38 (rank, de ezt csak jegyre a gyerekek kaphatják. A vaj 550 frank. Ezek mind közszükség­leti cikkek. Egy 5 éves gyereknek ruhája 500—700 frankba, a cipője 900— 2000 frankba kerül. Olyan árak vann ak, hogy azi dolgozó ember fizetésé­ből nem tudja megfizetni.” így szól egy dolgozó francia vas­munkás levele. Elkcpzclhciö etekuén, hogy milyen körü'ménye'k között él­nek azok a családok, /ahol a családfő a fronton esel( el. Ezek 4.000 fra'kot' kapnak egy hónapra, a nyugdíjasok pe­dig 1000—1500 frankból nyomorog­nak. Teljesen remény e'en a diákság h-slyze < is. NT csenek kollégiumok. A diákok nem tudják a lakbérüket kifi­zetni. elveszik tőlük a tanulás 'ehetősé­gé; is. A leg sanyarúbb 'heiyze ben a munkában kiöregedettek vannak, aki- ! két a kapüa'izmus Italáéra ítél. fiivá a- los sla (szitka szeri'! 100.000 család é! Fr an ciaoor szagban 500—750 frankból. A Marshall terv óa Plessis Robinson­ban 76 nyugdíjas családot lettek :<i az ti cára, mert nem ’ud ak lakbért fi­zetni. A francia hazaáruló kormány kizár­ta a kommu'ista pártot a minisz é- riumból és átad a Amerika kezébe az iránvítás', ezért szenved, ezért nyo­morog sok millió francia dolgozó. így- épül ix mohácsi f A mező egyre elevenebb néhány hét I éta. A szem már kevés, hogy belát- Hassa a nyüzsgő 'evékcnységel. A fa- I lak, amik tegnap még éppen csakhogy kibújták a földből, ma már te ö aia t álnak a Pécs—mohácsi országút men­tén. Valahogy úgy van az ember, hogy hamar megszokja a képet, de akinek módja van belenézni ebbe a nyüzs­gésbe, az egyik báimula ból a másikba esik. Talán kezdjük a Duraparton. Épülnek o lokóhózak, úcdak A téglagyár messze nyuj o ta ágai! » már teljesen kiépült, de még tovább burjánzó kisvasú: hálózatával. A vado­natúj vascsiíl.’ék százai sKürkéllenek részint a síneken, részin: a sínek mel­le t cs otl robog a szürkére festet: két áj nyersolaj kísmozdo-y, ami: Svájc­ban gyártóiak. A másik kettő egye­bütt van elfoglalva. A kisvonatok ra­kománya on ja a téglák tízezreit, sol- d:rek halmai , tneszet, gerendát. A Du:; a par on megkezdték 6 darab 3 emeletes munkás!akóház építését, de már ássák az aiapo: a jövő hé en épí­tésre kerülő 7 darab bérfis ». falainak emeléséit'z. Irodák és raktárak emel. kediék, az tV köz ve Ilon mentében te­fő alar van már a főiroda, amely he­lye: ad a „vezérkarnak”. A vasúti sínek mentén a rak'árépü- fe’t iceje még csak félig van készen, •V a befed* t részSen már mész, ce- ’nv-n*. mai erős látják találtak menedék- Hehe« az «-ő ellen. A magy»r épi Símmkárak és pezxdü- Jő «rőnek meggyőző képét nyújtja a mező. Uj it’ ni'nd n és a szemé ödő- ben az a benyomás alakúi ki, hogy is­meretien forrásokból hihe'e len gaz­dagsággal buzog elő ennek a népnek 'friss alkotó ereje. Betonkeverő gépek tucatjait tiszto- ga.jáik a napi munka után a barnahá­tú munkások. Amott meg az ideigle­nes víz orony építésen dolgoznak má. sok. Két ar’ézi kút ontja (véreinkén 600 liter vizét. Egy-két évig ezek lát­ják e! a munkásváros vízszolgál a á- sát. Az országúi porában fel tmö au­tók lelassítanak, hogy rácsodálkozza­nak a nyugtalan térre. Ez oz új mogyor tempó! Azt mond ak régen az ilyen meg­pezsdülő éle re, hogy „amerikai tem­pó”. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy eza z új magyar lempó! Nézzük csak a Dunapartot, ahol a magas- és mélyépítők össze et: erővel rio'gozuak. Mer. a Dunaparton épül a teher kirakó 'kikötő. A téglagyár környékén kivályt agyagüregekben egy-két év muiva nyers érc Tömegek ’aláírnak helyet, míg a kohóba kerülnek. Az omladozó Du- napart it: vasbeton támfalakat kap. A vasú állomástól idáig vasú i szárnyvo­nal épül. A kép leljc&séléteiére a sí­nek mentén hullám-vaslemez raktárház pirosaik, alat a a téglaagyagvölgyben nyüzsgő ’ömeg hagyja éppen abba a munka- és kapja a holnapra szóló in­strukciókat. „LaFatOamílhelv”, ,,asztalosul ühely” fe'iírásőlc 'diszlenek a írissen épül! föld- sziníes házakon és íélsz»reken és mel­le tűk óval-erős ládák, ásványok, és görb felt vasvesszök mutatják, hogy nemcsak felírás van, de előre készül­nek a vasbeton építmények előállítá­sára. A mélyépítők munkájához arlozik az is, hogy megépítsék a munkás- lakótelep csatornahálózaté . Ez is első állomása a leendőknek: a városon ke­resztül kiszabot: vonalon vezetik a munkásváros csatornái a Dunáig. Már mos is majdrtem ezer munkás dolgo­zik a munkás város építésén. Ezek most még a környékbeli falvakból tevődnek össze, de majd a legközelebbi időben messzibb vidékről jövő szakmunkások csatlakoznak hozzájuk, akiknek lakó­helye’ kell biztosítani. A, környező falvak népe máris }ő keresethez ju'o’t A nap lehanya'.lóban, az országút szé'.ón mai erfröcesös kezükben sovány kis balyu; lóbátó emberek tartanak hazafelé. A környező falvak emberei ők, akik a vasmű építésénél máris tisz­tességes keresethez jutottak. — Mi lánycsókiak — mondja az egyik megszóüíott —, már körülbelül százan dolgozunk az építkezésnél. Fa. lur.kban nktcs már lézengő ember, a kapálást elvégzik az asszonyos, nú meg a hél végén jó kis pénzzel té­rünk haza. Az án megáidul a többiekkel cgyü t a falu félé, amelynek piros te;,« ide­látszanak. Az úton haladó -ömeg lán­cot alkot a falu és az épülő város kö­zött, egyben jelöli azt az utat, ami a régi, elmarad’ Magyarországból az­az újba vezet. M. lé gazda öröme A jó gazda legnagyobb öröme a tiszta, nemesített, bő termést ígérő vetőmag. A Szovjetunió /ejtett me­zőgazdasága lehetővé teszi, hogy ta­vasszal olyun kitűnő vetőmag ke­rüljön a földbe, ami már eleve biz­tosítja a jó termést. Képünkön egy Moszkva-környéki kolhozban a vetésre előkészített vetőmagot láthatjuk. A jó terméshez azonban nem elég csak a jó vetőmag. Az ötéves ter­vek során a Szovjetunióban ered­ményesen dolgoztak az időjárás ve­szélyeinek leküzdésére. Az ember meg tudja változtatni a természetet alkotó munkával. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint azok a hatalmas ön­tözőművek, melyek elűzik a szovjet paraszt feje felöl a szárazság rémét, Mint képünkön is láthatjuk, az ön­tözőmű bőségesen ontja a vizet-, táp­lálva, erősítve a vetést, biztosítva * jó termést. Itt az eredmény! A kolhoz egyik munkacsoportjának vezetője öröm­mel, mosolyogva vizsgálja a jó fej­lődő termést. Az öntözés megtette a magáét, a kolhóz munkáját ismét & kér koronázza, tovább gyarapodnál a kolhoz paraszjai. Uát még, ha I búzatermés is beérik. A Szaktanács tiltakozott az ENSz-nél többszáz görög hazafi haláiraííélése ellen A Szakszerveztek Országos Ta­nácsa táviratot intézett az Egye­sült Nemzetek Szervezetéhez. A táviratban kéri, hogy az ENSz lép­jen közbe a halálraítélt vörös sza­badságharcosok megmentése érde­kében. Mint a távirat mondja, a magyarországi szakszervezetekbe tö­mörült 1,600.000 szervezett dolgozó megdöbbenéssel értesült arról, hogy a görög monarchofasiszta kormány újabb gaztettek elkövetését, több- száz görög hazafi kivégzését hatá­rozta el. A magyar szervezett dol­gozók tiltakoznak a görög kormán? gyilkos terve ellen és kérik az Egye­sült Nemzetek Szövetségét, bog? erélyes közbelépéssel mentse meg * görög hazafiak százait. ...................................................... ■ni«W ’ Be reczky pllspek nyilatkozata a keleti egyházak feladataira! A Kosnicke Jiskry cimű prágai újság hosszabb beszélgetést közöl Bereczky püspökkel. — Egyházunk és kormányzatunk között — mondla a püspök — ki­alakult az a meggyőződés, hogy az egyháznak egyháznak kell marad­nia. Az egyház elismerte a szocia­lizmusnak azt az igazságát, hogy keresztyéni alapon is lehetséges együtt dolgozni a szocializmus fele haladó állammal. Az egyház soha­sem lehet az állam csatlósa, — és ez a veszély Magyarországon egy­íltalán nem forog fenn. Szálad van azonban a jó kapcsolatra. Aí együtlmunkálkodás nem függi*' hanem haladás a bibliai kcskO1? úton. A keleti keresztyénségnek mér­hetetlenül fontos hivatása van eb­ben a kérdésben az egész világ k*“ resztyénségc számára. Ezért ■ nagyon fontos, hogy a magyar pro­testantizmus jó és tartós kapcso­latban legyen a csehszlovák ke reszlyén,segget. I

Next

/
Thumbnails
Contents