Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-20 / 116. szám

N & r ’ r ms MAros a £ Gerhard Qshr mb»­don bocsátását! Qvchsrd Eisäer rajéban ar Atlanti Paktum foglya éa ed rablása csak egy vésze annak a hadjáratnak, amelyet a nyugati imperialisták, a háborús nszíték folytatnak a béke, a haladás, az igazi demokrácia harcosai ellen. Eisler Qgye mindenkinek az ügye, rid a bika, * »Zíbadság, a hatód* s híve. A békéért világszerte harcoló százmii. liők tábori, élj» a hatalmas Szovjel- unióval, meghiúsítja a háborús' uszí- tók, az amerikai • imperialisták és csatlósaik tea-veit és visszaveri provo­kációit. A béke. és a haladás erői el. söprik a haladás^ ellenségeit és a sza­badság árulóit. A magyar haladó ér­telmiség és a magyar dolgozók ha­talmas tábora ose.llakorik azokhoz, akik világszerte követelik Eisler sza badonbocsátását. Darvas miniszter beszédét sokszor szakította félbe a felzúgó taps. A beszéd után Mekis József hatá­rozati javaslatot olvasott fel. „Köv^teSj&k az emberi jog nevében Gerhard Eisler szabadoöbecsáíásál!“-A Szakszervezetek Országos Tanácsa 4a a Magyar Értelmiség Nemzeti Bi- •ottsága a magyar dolgozók millióinak nevében felháborodással bélyegzi meg és tiltakozik az ellen az alattomos me­rénylet ellen, amelyet az angol kormány pribékjei amerikai parancsra Gerhard Eisler német antifasiszta újságíró ellen Aövettek A munkásmozgalom e régi kipróbált harcosának az alvilág gengsztereit megszégyenítő gyalázatos elrablása oemcaak a parancsot adó amerikai im- perlaŰsták módszereire vet fényt, de leleplezi a magukat „munkáspártinak” ntarezg angol kormányköröket b. Beste ér és társai, akik Francot be akarják csempészni az ENSz-be, kalóz módra ragadnak el és vetnek börtönbe egy férfit, aki életét nem kímélve har­colt Franco bérgyilkosai ellen.. Bevin ér és társai, akik Hitler tábor­nokaival szűrik össze a levet, Gestapo- módsrerekkel vernek bilincsbe egy fér­fit, aki meg nem alkuvón harcolt egész Setében Hitler fasiszta hordái ellen. Bevin úr és társai, akik szabadság­ról és függetlenségről szavaltak ne­künk, magyaroknak, vizsgáló bizottsá­got akartak küldeni hazánkba, megfi­gyelőket akartak küldeni a szabad ma- gyár bíróság tárgyalásaira és a szabad magyar választásra, most uraiknak és parancsolóiknak, az amerikai imperialis­táknak első füttyszavára meggyaláz­zák a nemzetközi és emberi jogokat. Hitler módszereitől Bevin módszeré­ig, Hitte- börtöneitől Bevin börtönéig egyenes az út. De Hitler útja nem ért véget a szabadságharcosok elleni me­rényleteknél, nem ért véget a szabad­ság lábbeFftprásénál. Az igazság hang­ját és a szabadságot nem tehet etnémí- tani, nem lehet vasraverni. A szabad­ság, a demokrácia eszméi, az emberi jogok diadalmaskodnak, akár egy fa­siszta „nemzeti szocialista” rendszer, akár egy „munkáspárti” kormány pró­bál gáncsot vetni neki. Az egész haladó emberiség mély fel­háborodással és megvetéssel tekint az amerikai kormánykörök és bérenceik, a Gestapo módszerekkel dolgozó angol munkáspárti kormánykörök félé Az egész magyar nép is egyöntetűen kö­vetel elégtételt a nemzetközi jog_ meg­sértéséért, elégtételt és szabadságot Gerhard Eislernek. Brlxton bwtftrí'ben (aHják fogva Eisler< Gerhard". ESslerl, atait az angol rend­őrség a meneóökjog és a lerüleen- Irivüiisóg jogának semmibe vevéséyel amerikai parancsra lefaníóz afotf, Brixton börtönében tartják fogva és ügyvédein kívül naponta csak egy tátogat1.ó* engednek be hozzá. Az Egyesült Államok Igazságügy- minisztériumának egyik magasran­gú tisztviselője reepülőgépen Lon­donba érkezett és megbeszélést folytatott a londoni amerikai követsége, képviselő' angol ügyésszel. Jelén, fesz -Eisler ügyének tárgyalásán is, amelye 24-re lűz ek ki. Az angol alsóh.ázban GaJiacher és Piratin, .kommunista képviselők.: inter­pelláció". .nyújt "be Bevinhez, <3hu er belügyminiszterhez. Angliában., a ..pol­gári jogok védelmére alakul", nemzeti bizottság' fe’híválsbán gyűjtést indi vá- nyoz Erste javára. Negyvenezer manchésteri polgár táviratban tiltakozott a belügymi­niszternél Elsier letartóztatása miatt. A külföldi származású személyeket védelmező amerikai bizottság nyilatko­zatában ä leghatározottabban elítélte az amerikai hatóságoknak Eisler feleségé­vel szemben tanúsítóit magatartását. Megállapítja a nyilatkozat.'hogy Eisiemé internálása Igazságtalan és megsérti a demokratikus szabad­ságjogokat. A nácizmus üldözöttéinek németor­szági szövetsége táviratban tiltakozott Bevin külügyminiszternél Eisler letar­tóztatása miatt, az írók és újságírók szövetségén- kívül a német képzőművé­szek szervezete is erélyesen követelte Eisler szabadonbocsátását. A német de­mokratikus .pőszövetség tiltakozó táv­iratában. megállapítja, hogy Eislcr le­tartóztatása a.hitleri. Gestapo módsze­réire . emlékeztet. ' A lengyel szakszervezetek központi ianácsa 3.5 miilió szervezett munkás nevében, mély felháborodással tiltako­zott.a . letartóztatás ellen, követelte Eis­te- .azonnali szabadonbocsátását és az emberrabló hatósági közegek példás megbüntetését. A lengyel Tribu.na Ludu megállapítja, az egész vüág tiltakozik a nem­zetközi életbe beszivárgott geng- sríermódszerek ellen. Az amerikai ormány utasításait köve­tő „munkáspárti” angol kormánynak és rendőröknek azonban nem sikerűit el- haj'gatfatniök a Szabadság, a béke, a d/smökráeia és a szocializmus híveinek íillakózó hangját. savassá iiiessárlslts a nemi A Jugoszláv kormány újabb súlyos provokációt követett él. A jugoszláv hatóságok május 5-én minden előzetes bejelentés nélkül előírták, hogy a MA5ZOVEET-nők Budapest és Tirana között közlekedő repülőgépei kötele­sek útjukat Belgrádban megszakítani. A jugoszláv hatóságok az utasoktól, sőt a repülőgép személyzetétől is — * nemzetközi szokásoktól eltérően — jugoszláv átutazó vízum felmutatását kővételik meg. A jugoszláv kormánynak ez az' egy­oldalú és önkényes elhatározása szöge* ellentétben áll az lf)47-ben megkötött magyar-jugoszláv légifor­St galm; megállapodással. Ennek, az egyezménynek értelmében a magyar polgári , légi járatok gépeinek tylptonő forgalomban joguk van jugoszláv te- rületen álrepülni és maguk hátúráz­hatják meg, hogy jugoszláv repülőté­ren le őhajfáíiak-e" szállni. Hz az újabb jugoszláv rendelkezés arra vall, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány a átem- zelközi jogszabályiokai -. és szokásokat nem tartja tiszteletben. A jelen eset­ben attól sem riadtak vissza,- hogy az általánosan elfogadóit és minden müveit nép által megtartott nemzet­közi légiforgalmi szabályok megsérté­sével olyan eljárást léptessenek elei­be, amelyet még Hiller Németországa sem engedett meg magának. Ez a rendelkezés annál súlyosabban esik latba, mert a jugoszláv kormány neun is titkolta, hogy új rendszabá­lyának éle állatában a népi demokrá­ciák; de különösen Albánia ellen -irá­nyul. A magyar külügyminisztérium éle- sen tiltakozott a jugoszláv kormány egyoldalú intézkedése, ellen és mivel a rendelkezés hatálytalanítására jugo­szláv részről kielégítő intézkedés nem történt, a magyar kormány megfelelő ellenrendszabályokat léptetett életbe. A volt olasz gyarmatok kérdését tegye! indítványra csak ősszel tárgyalják Az ENSz közgyűlése szerdán dél­után folytatta a volt olasz gyarmatok kérdésének vitáját. Bevin és Sfoiia megállapodásának elvetése után a közgyűlés két lehetőség előtt állott, vagy elhalasztja a kérdést a legköz«: lobbi ülésszakra, vagy ileiglenes bizott­ság elé utalja. Az első megoldásra Lengyelország telt javaslatot. míg Kuba! Urugugj és Costarica a má­sodik megoldást javasolta. A lalin- ámerikai államok indítványa mögött álló angol-amerikai imperialistákat a szavazáskor újabb kudarc érte. A köz­gyűlés 27 szavazattal 21 ellenében — 11 állam nem szavazott — elvetette Kuba, Urujguaj és CostaTÍéa indilvA, nyát, Végül is a lengyel indítvány mellett 5) állam szavazott, az indít­ványt senki nem ellenezte é® hat -áh lám tartózkodott a szavazástól. . Az ENSz közgyűlésének harmadik ülésszaka, amely a mull év.sz.gpteni- herében Parisban kezdődött, ezzel Lake Succcsbcn veget éri. Közvetlen*?’ az ülésszak elnapolása' előtt a jen; gyei delegátus javasolta, hogy a köz-, gyűlés sürgősen vizsgálja, meg ,-Ger­hard Eisler ügyét­Egységes nemzeti front At akart szökni Ju ‘oszláviáha eg;y roltv főid ti (Ivei és ügy i minisz<ériumi 1 öthat t is lő íféfévl és liárcmlíonapi fogházra I*éljék A pécsi járásbíróság csütörtökön tárgyalta dr. Körmöczy János 27 éves budapesti lakos, a földművelés­ügyi minisztérium volt gazdasági munkaügyi felügyelőjének • tiltott határátlépési ügyét. A tárgyalás fo­lyamán teljes egészében feltárult a régi földművelésügyi minisztérium Összeesküvő és panamista szelleme Körmöczy vallomásában. Körmöczy 1947 tavaszán az FM összeesküvők leleplezése előtt" került a miniszté­rium termelési szerződés osztályúra, befolyásos cinkosai emelték vézefő- pozíciúba. Ez év első napjaiban egy kevés volt az „amerikás asszony” amerikai állampolgárt v$tt felesé­gül. Mivel az 1Ű00 forintos -fizetése költségeire, Körmöczyék elhatároz­ták, hogy kivándorolnak Ameri­kába. Az asszony' útlevéllel feb­ruárban Bécsbe ment! Körmöczy még Izabellaföldnél -á Dunán egy csónakkal akart átjutni. -Az éber határőrök, azonban a vádlottat el­csípték. A bíróság Körmöczyt -2 év. és 3 hónapi fogházra Ítélte. ICpr- möczy Jón- 1 egyébként n deyio- Wráéia elleni izgatás büntette miatt a népbírósúg is felelősségre vor,1:». • - • / - -. . • v ■ Az- pszak-Korcában székelő 'egysége® óeniok'rá'ik'us hemzeld fron: közponá bizot sága levele1, kapott a dél koreai nibnlcá-spárriól, a Jüggcien demokra- ikus nSszövetséglöl és a szakszerve­zeti 'szövetségtől. At aláíró délkoreai szerveze ek javasolják: egyesüljenek egységes összkoreai nemzeti .ro.rba és így’foJylas-sák a harcot az amerikai megszálló csapalok mielőbbi kivonulá- sáér . A levél megállapítja, hogy az amerikai megszállás. pusztulást hoz a a koreai népre. A közelmúltban a Déikoreából az északkórcai ‘ köztársasági csapatok ol­dalára ál pártolt egyik csapategység parancsnoka a fongjangi rádióban el­mondta, hogy Li-Szin-Man hadseregé­ben az utóbbi időben több mint 3.100 katonát tartóztattak le, állítólagos ,.kommunista érzelme" miatt. A letar­tóztatott katonák legnagyobb részét meggyilkolták. Li-Szin-Man reakciós hadseregében naponta történnek szöké­sek. A katonák átállanak a partizánok oldatára és. magukkal viszik kitűnő amerikai fegyvereiket. A Lí-Szin-Man hadsereg bomlása na­gyon Nyugtalanítja a délkoreai ameri­kai megszálló hatóságokat. A legújabb jelentések szerint az amerikai megszál­lók rövidesen hozzákezdenek a délko­reai hadsereg egységeinek felülvizsgá­lásához, sfeaz „tisztogatásához”. A 1 ' hadseregből eltávolítják azokat, akik nem ^feltétlenül megbízhatók” vagyis , a i;Qn;,'rnunis!a gyanúsakat. Hajóá<í.ywlc ée repülőgépek A doUdr még hatalmas ár, bt! ven akadnak kiszolgálói, akik készsége­sen adják el országukat és népüket, jólétüket és jövőjüket. Olaszország­ban a Márshall-segély megjelenése óta hallatlan, nyomor köszöntött a dolgozó milliókra. A gyárak állanak; a munkabér értéke szétfolyik a meg­élhetés jóformán lehetetlenné válik. De Gasperi rendörlegényei ezzel szentben amerikai tankokról, amerikai gépfegyverekkel lőnek a sztrájkoló munkások közé. Üzlet-üzlet - mond­ja Amerika, a milliók nyomora pedig jó üzlet. — Az olasz hazadrvlók lap­jai értetlenül ismételgetik: „Nem ér­tik mi az oka az olasz nép általános lehangoltságának.“ Ez a valamikor vidámságáról ismert nép elfelejtett nevetni. Az olasz dolgozók ajkáról az amerikaiak és talpnyálóili valóban lelopták a mosolyt. De az elnyomás megtanítja harcolni a népet. A ma­gyar nép népdalban is megörökítette a nagy olasz szabadságharcos Gari­baldi emlékét. Az olaszok is megta­nulták a. mi nagy költőnktől, Petőfi­től: „Habár fölül a gálya i did i tenger árja, azért a vb az ári“ A fajbika súlyosan megbetegedett Hamburg városából hozattak hozzá állator­vost a megrémült német parasztok. Röntgenfelvétel készült a ziháló állatról, hogy baját megállapíts^;- A felvétel sikerült és amikor a tudós állatorvos a világosság feló tartotta a lemezt, hogy megálla­pítsa milyen rendellenességek tör­téntek a bika belsejében — cso­dálatos képet látott. A bika belé­be tűzve, — mintha csak egy ga­vallér gomblyukában pompázna, — a náci párt horogkeresztes jel­vénye tárult szeme elé. A bika le nyelte a jelvényt, az átszúrta a beleit és súlyos betegséget oko­zott. Az állat hasát felmetszették, a jelvényt eltávolították és a bika nyomban a javulás útjára lépett; pontosan fordítva, mint a kétlábú jelvenyesek, akik soha sem javul­nak meg. Az esetnek nemzetközi jelentősége is van; Németország angol megszállási övezetében ugyanis ez volt az első náciban*' tás. Szagai bazábae snivel? népsl A statisztika látszólag tárgyila­gos tudomány, hiszen a számok egyszerűen és bebizonyíthatóan mutatják egy ország, város vágy- község szociális viszonyait. Mégis, Ka kezűnkbe vesszük a Horthy- Magyarország egynéhány statiszti­káját, hogy megtudjak belőle az iskolák tanulóinak szociális össze­tételét, akkor nem egykönnyen tu­dunk rajta eligazodin. Kiderül, hogy „iparos“ jelzőbe belefért a gyári munkás gyermeke, iparos volt a kisiparos fia, de a gyáripa­ros magzata is. Földműves kategó­riába a régi világ statisztikusai belegyömöszölték a zsírosgazdát és a földtelen mezőgazdasági cse­lédet is. Mindezt azért tették, hogy elleplezzék a vagyonos osz­tályok műveltségi monopóliumát. A harmincas évek végén megje­lent egy könyv, amelyet a mártír­halált halt Földes Ferenc írt az akkori iskolai állapotokról. Ez a könyv megmutatta a való igazsá­got: a középiskolákban és főisko­lákban nem lehetett találni mun­kás és szegényparaszt gyermeket egy-két százaléknál többet. A kapitalizmus szándékosan szellemi sötétségben tartotta a né­pét- Kulturális kizsákmányolás­ban, elnyomásban tartották hosszú időn át a magyar népet. A kultu­rális elnyomás jelentette a földes­urak és kapitalisták műveltségi monopóliumát és azt is, hogy ha kaptak is a dolgozók kezükbe könyvet, az ponyva volt. A felszabadulás óta kitárultak a középiskolák és felsöiskolák ka­pui a dolgozó osztályok gyerme­kei számára, az iskolánlcívüli nép­oktatás is rendkívül gazdag ered­ményt hozott. Szaktanfolyamok, előadások, film, rádió, színház, könyvtár eszközeivel indult meg a küzdelem a tömegek műveltségi színvonalának emeléséért. A dol­gozó osztályok művelődésének kérdése természetesen politikai kérdés. Csak akkor vehettük ke­zünkbe az iskolákat és csak akkor láthattunk hozzá szociális össze­tételei megjavításához, amikor a munkásosztály hatalma megszilár­dult, a politikai és gazdasági élet legtöbb területéről már kiszorí­totta a reakciót. Amikor még Te­leki „gróf” és Keresztúri Dezső voltak a kultusztárca élén. minden i-kolai reform döcögve ment, a felszabadulás után egy-két évig még mindig anyagi feltételekhez volt kötve az iskoláztatás. A sza­badművelődés munkájában meg­találhattuk a rosszemlékű „nép­művelés" reake ós törekvéseit. A nol’tikai helyzet átalakulása, a dol­gozók hatalmának megszilárdítása után. az MDP iránymutatásával kialakulhatott a helyes kultúrpoli­tika, amely a muskások, dolgozó parasztok nagyjelentőségű kimű­velését tűzte célul. A tanulmánvi-segélyek beveze­tése, a népi kollégiumok számának növelése, a községi iskolák újjá" építése és megfelelő tanerővel való ellátása már sokban megvált' tatta az iskolák szociális össze!«' telét. „Lejárt az az idő, amikor ü veltség a jómódúak monopólium1 volt, amikor kizárták a dolga*11 nép gyermekeit a középiskolák'’"' és az egyetemekből" — mondo-J Rákosi Mátyás választási beszéd«' ben. A magyar nép vezérének vait alaposan megszívlelte a s0“’ milliósszámú választó. A Fü1Üe’’ lenségi Népfront hatalmas gyö*f!' méveí a dolgozók többek k<5*° ‘ arra is szavaztak, hogy ebben ** országban minél több kimű''«1' emberfő legyen, hogy a ku!K-? áldását a legkisebb faluban >s vezhessék. Az ötéves terv a művelődés l’ talmas távlatát nyitja meg c’°, tűnk. Két é< fél milliárd fori< fordítanak öt esztendő alatt k51 turális célokra. Óriási összeg^* Még soha ennyi pénzt nem ák« f tak a magyar nép történetébe0 ^ dolgozók nevelésére, szakember« képzésére. Az ötesztendős terv gondos*1^ dik arról, hogy megszűnjenek úgynevezett „lemorzsolódások"-^, általános iskola nyolc osztúu. mindenki számára biztosi 4** Anyagi nehézségek és egyéb fíak, körülmények elhárítása után 0 . maradást teljes mértékben ^, szüntetjük. Az egyetemek, f^5f,|. Iák már felkészülnek a nagy ^ adatra. Gondoljak meg: tízez01^, mérnökre, 12 ezer tanárra, 13 c..t mezőgazdasági szakemberre szükség. , Ehhez aria ven szükség, meglévő iskoláink számát rítsok és őj főiskolákat fnlnsrí Atfakfánn« falusi általános épül az ötéves terv alatt- ezer általános iskola kap fefezevelfest, vegytani labor»*^ mat, háromezer iskola rádiót' j iskola mfihelyfelszerelést és j, iskola tanolő-konyh&t. Az dékeken. így Pécsbányatelef«^ új gimnáziumot létesítenek a kások gyermekei számára. A kollégiumokban 38 ezer -f és szegényparaszt származású^ ^ számára biztosítunk otthont jf nulási lehetőséget. Klbővlh11^ fcilesztjuk a tudományos teinket is, több főiskolát ép1*. út a Déldunántűl nevelöszüksf;. • ” biztosító pécsi pedagógus lát ezer főre emeljük. Olcsó > veket juttatunk a dolgozók I be, nagymértékben előse^j jjf filmgyártást, valamennyi ben kultúrházat létesítünk- j Szabad hazában művelt Jf teremt ax ötéves terv. A soraiban megnövekedik emberfők száma. Páritunk téve! a hatalmas anyad’ mellett »'végezzük a széllé’0 ■és munkáját is .

Next

/
Thumbnails
Contents