Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-18 / 114. szám
n« major m ■ APLÓ A txáiuj/nzeJt tnár nekiLáUak a választási „Ígéretek“ megvalósításához Vi*ámn,p a bánya dolgozói raeg- otatták akarat.ukat. egységesen és teljesen. Megmutatták, hogy to- í'ob akarják építeni országunkat, jgre akarják hajtani az ötéves terít Hétfőn pedig már hozzáláttak, •py akaratuk testet öltsön. A bá- ászok, akik vasárnap a bányateleik terein ujjongva ünnepelték a váltási győzelmet, ma már a bányák fivér folytatják a harcot a jobb rőért De azért a választás sem múlott el te nyomtalanul. A mecsekszabolcsi ösík-terén még tegnap délelőtt is •»egyultek vagy kétszázan és hallják az ország más részein elért töményeket. Az öröm ma sem ki- bb, mint vasárnap, ahányszor egy- 7 jé eredményt, a bányászkörzeté- i hasonlót, hallanak, tapsra verőit össze a tenyerük és ha olyant Hanak, ahol valamivel több volt a nmei való szavazás, csodálkozó Haj és felháborodás fut végig a té- t Aki itt él a bányatelepen nehe- » » tudja elképzelni, hogy vannak fe, akiknek nem tetszik az, hogy íyógyultunk a háború okozta hatból és még jobbá akarjuk tenni 'tőnket. vettük — mondja komolyan — de mégis nagyon őrültünk valamennyien, mikor megtudtuk, hogy milyen hatalmas volt a győzelem. Ez most azt jelenti, hogy a terveinket végre tudjuk hajtani’. Amit a mi pártunk vezetői a választás előtt mondtak, azt mi nem tekintjük csak választási Ígéretnek. Az mind meglesz. Mi, dolgozók fogjuk megcsinálni. A választási győzelmünk biztosítja, hogy békében és zavartalanul dolgozhassunk ezután és mi ezt. ki akarjuk használni arra. hogy a hároméves tervet jól befejezzük és utána az ötéves tervet is elkezdjük. Mi azt reméljük, hogy most. miután minden feltétel megvan hozzá, még többet és jobbat tudunk termelni, még több szenet tudunk kihozni a bányából, többet tudunk építeni és több árut tudunk gyártani. Mi azt választottuk magunknak vasárnap. hogy ebben a.z országban ne háború és nyomor, hanem békés munka és jólét legyen. Azért vettük a kezünkbe a sorsunkat, hogy mi magunk alakítsuk! Nyugdíjasok a -,négy sné “ Meszestclepen, a nevezetes ..némert a két utca keresztezésénél lévő téren négy beépített pad áll, a naposabb oldalon nagy kártyacsata zajlik Nyugdíjas bányászok „foglalt helye” ez, most is négy nyugdíjas veri a padra nagy hévvel a lapokat, a többiek pedig nagy érr __, - j __ „ , • Meszesiciepen, a nevezeies rr demes megszületni , gyesnél”, amelyet azért hívnak így. Rácz János fiatal bányászgyerek inkára öltözve heverészik a fűben, te egy jó órája van vissza a „sicht“ ^kezdéséig. Egy év hijján szavazott volna, mert 1930-ban született.- A legközelebbi választásban az- '• tnár én is benne leszek — mondja Mha önmagának akarna ezzel elég- ölt adni.- Szóval jó lett volna egy évvel tibban születni?- Á dehogy! — raosolyodik el. — tn mondom, szívesen szavaztam Ina. de mégjobban szeretném, ha & most születtem volna. Qiyan hangon mondja ezt, mint aki deklődéssel kibicelnek hozzá. A játék persze csak szórakozásból folyik, nem pénzre, csak azért, hogy agyonüssék a lassan múló időt. Bérces Gusztáv is a nézők között van. Egy balesetből egyik lábát vesztette el, s azóta ha szép idő vem, ide szokott kiülni a többiekkel. — Mi nyugdíjasok — fele! a kérdésre — alapjában véve meg vagyunk elégedve. Nekünk jóformán nincs mais dolgunk, mint nézni a világ folyását. Aki pedig ezt nézi, látja, hogy nálunk folyton javul a helyzet. Vannak persze még apró ki' ánságaink vagy panaszaink, olyanok, hogy szeretnénk mi is üdülni menni a nyáron vagy hogy egyszer-egyszer a kenyér, amit a telepre hoznak savanyú, de ha már csak ilyesmire van panaszunk, az azt jelenti, hogy nagyon nagyot javult a helyzetünk. — Még a kenyérnél is javult — szól közbe Rajnai József is — mert azelőtt a kenyér ragacsos volt. Ez az időnként előforduló savanyúság még valamivel tűrhetöbb. Persze jobb lenne, ha ez sem volna, mert nekünk, akik már kikerültünk a munkából, valamennyiünknek gyengébb a gyomrunk, mint a fiataloké. — Most már ráérünk — folytatja Bérezés Gusztáv — és türelmesen várunk tovább. A mieink, a fiatalabbak pedig szorgalmasan dolgoznak és a mi életünk az övékkel együtt mindig könnyebb és jobb lesz. SZTÁLIN SZAVA A családi hás és öröklakás házadómentesséjge levő családi házak és a társasházban örökfaká ok házadómenfessége bizonyos eaetekbin továbbra is érvényét túl van élete delén és sajnálja, ben marad. A házadómentesség meg- ?7 az idő hamar eljár fölötte. De ; maradiásáthoz a feltétel az, hogy a házmán megmagyarázza:- A dolognak a java csak ezután i. Igazán csak most érdemes megilletni, mert aki most születik. az ér a második ötéves terv idején ke- 1 iskolába. Azután pedig még snk- 1 jobban fogunk élni. Mi, dolgozók megcsi áljuk! A javítóműhelyben dolgozik Szabó Iván. Egy azok közül, akik vasárit egyértelműén adták szavazatu- á a Népfrontra és azok közül, akik Hit hozzálátnak az Ígéretek meg Vitásához. ~~ A választási győzelmet it* a bá 'AérnSJ már előre egész biztosra adó alapjuk a városokban 2000 forr ;of, községeikben p-:d5g 1500 forin'o! nem haladja meg és mindenkinek csak egy sseládi házra, vagy egy öröklakásra vonalközbe‘ik a mentessége. A házadómentesség term maradásához családi háznak azl a lakóházai tekintik, amelyben a házfelügyelői lakáson kívül legfeljebb még csak két lakás van. Ha a házban üzlet vagy műhely céljára szolgáló üzlethelyiség is van, a házfelügyelői lakáson kívül már csak egy lakás lehet. Társasház aíat pedig azoka' a házakat értik, amelyeket a lársasházakről szóló rendelet alapján 1949 április e'.seje elő ' alapítottak. Ha valakinek iöbb olyan családi háza vagy öröklakása van, amelyek rráz- adómentérségre tarthatnak igényi, a tulajdonosoknak jogában van kijelölni, hogy közülük melyiknek a házadómentességét akarja fenntartani. A kijelölést írást»* bejelentés útján kell megtem«. A bejelentést anná! az adókévá'álnál kell legkésőbb május 23-ig beadni, amelyik adóhivatalhoz a vagyonadó és az átlagos jövedelemadó vallomását is beadta a háztulajdonos. Ha a május 23-?ki bejelentési határidőt a tulajdonos elmulasztja, a megmaradt adórmentesége: már csak a bejelentés beadásé' kővé ő hónap elsejétől adják meg a még hátralévő időre. Amennyiben a tiúajdo-os az adómentes családi há-zat, vagy öröklakását eladja ,az új tulajdonos ‘ovábbra is élvezi az adómentcsége , ha csak ez az egy adómentes családi háza, vagy örök lakása van. 35 déldunántúli község villamosításába kapcsolták be a kisiparosokat Nemrég jt'eiileltc be Gerö Ernő e'v- fN Pcnzug)aiAniszior, hogy általában ^kezeseknél, a falvak villamosításé * 100 non forintig állami megrendelésnél rs cgvéb nagyszabású munkáin * 5"ál be kell vonni a munkába a kis keresethez jutnak. A villamosítási követi a rokonszakmák munkaalkalma is. A falusi dolgozók kullúrigénye az árambevezetéssel magasra szökken. A dolgozó parasztság munkáját megkönnyítő mezőgazdasági gépek, darálók, morzsolok, szec.skavágók és kútvonni a munkába a [!rl A bejelentést gyors intézkedés I v«Uc, meri az Állami Vidám ősi tó ^igazgatóság már a most. folyó vil-. irhásba bevonja a kisipart. ^ ?élflunántúlon 35 községbe vezetik bej ebben az évben a villanyáramot,./ ^anyában 1, Somogybán 13 és ? Egy kis bir ragadta meg a figyelmemet: ..Magyar Hában 18 községben kerül sor J rövidhullámú rádióamatőrök egyesületének pécsi villamosításra ? f okja folyo ho 22-en, vasarnap délelőtt 10 órakor az 4 *' ? állami Nagy Lajos »e ■ - ‘ - * szivattyúk elektrifikálása, a kisipari műhelyek moiorizálása, orvosi, gyógyászati és vizsgáló felszerelések, gépek beszerzése és felszerelése nemcsak a falu kullúrszínvonalát emeli, de a kisipart is bőséges megrendeléshez juttatja. „A szovjet kormány úgy hiszi, hogy a gazdasági rendszerekben és világnézetekben fennálló különbségek ellenére ezeknek a rendszereknek együttélése, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti véleményeltérések békés rendezése nemcsak lehetséges, de feltétlenül szükséges is a világbéke érdekében." Egy esztendővel ezelőtt válaszolt Sztálin ezekkel a szavakkal Wallace levelére. A válasz világszerte megerősítette a népek békébe vetett hitét és lehetővé tette a megegyezést végrehajtó tárgyalások megindulását. Az akkori sajtóvisszhangok mutatják, hogy Sztálin nyilatkozata milyen nagyjelentőségű volt. A Ce Soir megállapította, hogy „Sztálin válasza Wallaceon túl az egész amerikai néphez szólt. Most arról van szó, hogy az amerikai diplomácia el tud-e érni pozitív eredményeket. Ezek után most a világ figyeli, hogy Truman és Marshall mit csinál cs véleményt fog mondani cselekedeteik felől." Azóta egy esztendő múlt el. Valóban az egész világ figyelte mit csinál Truman és Marshall. Véleményt is mondtak a dolgozók cselekedeteikről. A sztálini békenyilatkozatot nem követte az amerikaiak békeválasza, az imperialista politikusok azzal válaszoltak az őszinte szavakra, hogy megkezdték az Atlanti Egyezmény előkészítését, hogy elmélyítették a válságot. Németország kettéazakifására irányuló politikájukkal. A világ dolgozói nemcsak véleményt mondtak az angolszászok háborús uszításairól, hanem megkezdték a harcot a békéért Európában, Amerikában és a föld valamennyi országában megindult az egyszerű emberek millióinak tüntetése az imperialisták ellen. A newyork’i, majd a párisi békeértekezletek küldöttei népük képviseletében a leghatározottabb hangon szálltak szembe az amerikai és angol tőkések mesterkedéseivel. A békéért harcoló tömegek Sztálin szavait szegezték az imperialisták melléhez: „A véleményeltérések békés rendezése nemcsak lehetséges, de feltétlenül szükséges is a világbéke érdekében." Egy esztendőre Sztálin békenyilatkozata után végre megtörtént az első lépés a megegyezés felé. A tárgyalások alapja a sztálini válasz lett. A Szovjetunió békepolitíkája győzedelmeskedett és vele együtt a világdolgozóinak következetes békeakarata. A berlini korlátozások feloldásakor és a tárgyalások megindulásának ideién nem érdektelen idézni a szovjet nép nagy vezérének szavait, aki Wallacenak adott világos és egyértelmű válaszával megteremtette a nemzetközi politika égető kérdései rend ezé«, épek. alapját. Tatai Árpád bányász büszke pénzügyőr leányára A két hónapos tanfolyamon a három első között volt. — Mert fanul- ni azt nagyon szerelek — néz ránk komolyan. De meg is lett az eredmény. Nemcsak az, hogy ma itt ül a pénzügyőri szakasz irodájában szép zöld egyenruhájában komoly arccal hajolva munkája fölé, de kiváló tanulásért jutalmat is kapott. — Mo6f 23-án megyek két he i teljesen ingyen nyaralásra Hévízre Ei" mondani sem tudom mennyire örülök neki. Csoda zép lehet ott. Eddig ilyenre úgy sem volt módom. Tatai Margit «.izenkilemc éves. Tata bányáról került ide. Édesapja bányász volt. — Az életemről nem sokat mesélhetek, hi«z nem sokat él'em A sorsom Í6 mindennapi volt idá g. Olyan mini általában azoké. ahol az édesapa bányász, aho-1 szobáik on yhás kis liká-ban, sok munka, kevés kereset mellett három-négy gyermekei nevelnek. Nagy kínná’. rengeteg nehézség árán letelte még a régi világban a négy polgárit. Nagyon szere.eft volna tovább tanulni. Nem ment. A felszabadulás után megnyíll Tatabányán a Rákos gimnázium. Jelentkezeti, felvették. A szőkehajú. nyill tekintetű, okos ki« Margitét hamar megszeretj á-ti-tá-ti H A7BA... ték a gimnáziumban. (Hl is jeles volt. — Februárban lát'am a fe!hivá=t, hogy 17-évtöl 26 évesig jelen'kezh«- tünk pénzügyőröknek. Nem tudom megmagyarázni mit éreztem ott a plaká elől:. Mint a villám úgy vágott belém, hogy ez az a pá.ya, ahol szívesen dolgoznék, amit minden erőmmel :udnék végezni édesanyja kiésil idegenkedem a gondolatról, hogy „finánc" legyen a legkisebb lánya, a ki« aranyhajú Margit ja. !>e Tatai Árpád, a bányász- édesapa büszke volt rá. — Menj csak, úgysem volt f'am, akit ilyen pályára küldhettem volna, most ezt is megérhettük, mondta meg b*tottan. Tatai Árpád bízott a kislányában Ismer,e. Tudta, hogy erő«, ofcos, 4" becsüleies. Pesten végezte a tanfolyamot kilencven társával együtt. Ha vissza emlékszik mosoly fut az arcára. — Olyan kedves két hónap toK Amellett, hogy sokrt és komoly*« tanultunk, maradt idő arra is, hogy khasználjuk azt a rengeteg szórako zási lehetőséget, amit a mi ki« közelségünk nyújtott. — már aller váróin, hogy kai szolgálatra í« mehessek. Megígérték, hogy hamarosan kikerülünk köny nyebh ügyek nyomozásához. / — Hogy miért leélem éppen pén* ? ügyőrnő? Úgy érzem er. nekem való. <M«g kell védeni a« ránk biz ak. ? gazdaságunk egyik igen fontos részét Ja csempészek és mindenféle gazda- f sági bűnözőktől. Ez nagyon -rég» fel gimnáziumban tartja ^ Síolgáltaió Nemzeti Vállalat építi« Telefonáltam i»i„* '’államosító községekig. A villa- J rövid várakozás utá alakuló ____ . ezúton hí vjuk fel.” Miután figyelmeméi felhívták, elhatároztam hogy érdekelt, leszek! már annyiban, hogy érdekel: mi is ez? e Nagy Lajos-gimnáziumba és án egy ifjú hang jelentkezett, / mondván: $ — Halló, halló, figyelem... / Először kissé csodálkoztam az újfaita üdvözlé- ? sen, majd közöltem vele, hogy figyelem. / Ezekútán a beszélővel, Márffy Lászlóval megegyezD, villamosítása es a villa- t közgyűlését, melyre az érdekeltek figyelmét r~Vá!ózulba való bekapcsolásának idő- a Gazdasági Főtanács tűzi ki, a „igricieket ai Állami Vidamosener- Sal Stol — Tá-ti-tá-ti-tá-tá-ti-tá. — Ez a hívójel. CQ. — Ha minden jól megy — mondja Kelényl Ló ránt — akkor HA7BA lesz a hivójelünk és rövidesen J j meghallják a hangunk egész Európában. Tanulás? ... .... ' — Akkor nem )o t«m [Nemcsak szeretem ezt Kelényi is, — mint a többiek, egytől egyig — t Nem fél? — próbálom meg a ssal kapcso!atos jklsö szerelési munkákat a KIOSz ^lyi csoport igazolásával csakis kisiparosok vállalhatják, . ^szagos Árkivá’.al állal jóváhagyón? tünk abban, hogy délután meglátogatom a stúdiót. fTelésj árszabás ak.pján. Baranyában \ Senki ne képzelje a stúdiót Budapestre, a :-,.ód.v J^JUS pi„i^ro Fei5w„r, ? Sándor-utcába, mert sem nem olyan nagy. sem nem J*Wn 'ont ekeiére FekiVv^rc/ecren a \ aanaor-uicaoa, meri sem nem "!. , . . 1 .’, r olyan szép de az az öt fiú, aki itt dolgozik, legalább 500n f gyoftnenek napjara Apává \ ^ ^ m,nt a pestiek. > »n lejez'ék be a szerelési munkát, i ‘ L’n>n Diósberény, Kajdacs. Szakos# A M« kis szobában karcsunyaku mikro” ~ . . . ... íCah áll orAcftA ác nHolí-nQTiil^lr mollvpl narsza7, kilo(Sttf,« Äpekben fnlwak'^7"“vilin-1íon áll, erősHő és adókészülék, mellyel párszáz küon munkálatai. / metej ifen l,j,I-' il!amosílással a kisiparosok , ezek a hangok még elvesznek a szobában, nem jut- V,0], een,8s munkához jutnak. Aszta nak e, az é'erbe, Inert adási engedélyt csak az / méter körzetben lehetne adni. i Apró búgó hangokat lehat k.’csrJni a gépből, de nagyon lelkes fiú és imádja a rádiózást, iáiméi ... .... , ., után, esténként mindig a készülékeken dolgozik.? ~ A-|ck<>r “®m >° volf* '*?' Az erősítőt is ő állította össze és most majd egy J Nemesik szerelem ez: a mnaká . 4* hangvágót készít. A hangvágó a lemezek felvételére J b» éijel nappal is kell (amwlnom ik szolgál. Pécsett eddig még nem volt belőle. Kelényi Jkor is helyi fogok állni, minden fillér összegyűjtött pénzét erre a hasznos J Szereti a várost. Azért kérte m«- szórakozásra költi. Otthon is szívesen veszik a mű- J gélt ide, mean itt vannak bányák, l*t- kedvelő rádiózgatást. Apja, a Magasépítő NV egyik JhatG a bányász elvtársakat é* ez vezetője, a bátyja pedig gépkocsiszerelő élmunkás, «annyira otthonossá te«zi számára.a m — Valamennyien a mii egy etem re készü- f vidékünket, lünk — mondja Márffy László — és ehhez nagyon jó? Néha láthatod az utcán. /.i,;u .,ap- előgyakorlat a rövidhullámú rádiózás. Nem beszélve ? kaja alól két okos, barna szempár arról, hogy minden rádiózó a tudományos kutatást és«n^7 ?xőke haj keretezi kedvet, a béke ügyét is szolgálhatja, mert a rádiózók világ-? íiszf.J ^rcáf. Az egyenruha feszesem szerte jól tudják, hogy a háború a haladás ellensége." A hang itt bujkál valahol a piros és fehér lámpák, a rejtélyes tekercsek és huzalok között és alig] várja már, hogy kirepülhessen a világba elvinni a I hírt, hogy a »agyáé demokrácia a rádiózás frontját' is újjáépíti. áll rajfa. Nézd meg, de ne láse benne csodabogarat. Nem az. Egy lelke\ öntudafos dolgozó lány. akinek a demokrácia adta egyenjogú'- olyan munkahelyet biztosítót1. ah' "íj.,;,, ?-r «’‘»szekrények, és 15 ezer i egyesület megalakulása után kapnak. A nyolcvan 1 készítésével, a kőművesek, szó-«méteres kifeszitett antenna is csak képzeletben van '‘Mfik (-,s s7.-trnos mjs iparág dől go- J meg, de Kovács Árpád VI. osztályos gimnazista már 1 villanyszerelőkkel ugyancsak é a valóságban gyorsan kopogja a morse-jeleket tó| Ekkor majd nem a telefonba mondj.: Márffy f'" Mhajoft volna el László, hogy „Halló, halló, figyelem...” hanem a é “s crte- Aerdezd meg. Feh rádión lekopogja. f szemmel felel rá: Ezt mindenesetre mi is lekopogjuk. ? — Nagyon (szántó) ? L I
